Nemzeti létparancs
Az erdélyi magyar közélet alapvető struktúrája két évtizedig igen egyszerű volt, még akkor is, ha 2003 után a nemzet sorsalakítása iránt érdeklődő polgárnak egyre több szervezet nevét kellett megtanulnia.
Egyik oldalon álltak a román hatalommal paktálók, az autonómia-program meghirdetését előbb minden eszközzel akadályozók, majd a képviseletét szabotálók, szociológiai szempontból a korábbi rendszer haszonélvezői, az új rendszer zsoldosai, a karrieristák és a megvezetettek. A másik oldalon a magyar érdek képviselői, akik nem a vélt vagy valós román elvárásokhoz mérték a célokat, hanem az erdélyi magyar nemzeti közösség létérdekeihez, a korábbi ellenállók, a politikában eladdig részt nem vevők, valamint azok, akik saulusokból tényleg paulusokká lettek. E törésvonal nemcsak a politikai vonalvezetésben, hanem a hatalom-technikában, a módszerekben is tetten érhető volt. Az egyik oldalon: Hargita megyei listahamisítás, Neptun-ügy, Nagy Benedek-féle puccskísérlet, alapszabályzat-sértő ultimátum-visszavonás, Petőfi-Schiller tragikomédia, Kincses Előd alapszabályzat-ellenes felfüggesztése a 2000-es önkormányzati választás hajrájában, a Szabályzat-felügyelő Bizottság manipulációja, központilag vezényelt kiszorítósdi; a másik oldalon: konok ragaszkodás az alapszabályzathoz, átláthatóság követelése, programhűség.
Ezt a képletet tette tönkre a Magyar Polgári Párt elnökének politikai ámokfutása. Amikor az alapító elnök szembesült azzal, hogy a megyei elnökök többsége nem az ő oldalán áll, s nem elképzelhetetlen a párt alakuló kongresszusán a leváltása, kezdetét vette egy olyan, az írott és íratlan normákat lábbal tipró politikai kurzus, amihez képest az RMDSZ Markó-korszakának szabálytalankodásai apró csínytevéseknek tűnnek, s amihez foghatót csak a bukaresti módszereket az ott töltött évtizedek alatt asszimiláló Domokos Géza manőverei között találhatunk. Ezek láttán még a magyarországi jobboldal gödörásói (ebbe ugye, a közmondás szerint maguk esnek bele, magukkal sodorva sajnos szervezetüket is többnyire), a diktatórikus hajlamú Giczy György, Torgyán József és Csurka István is elismerően csettinthetnek. Manipuláció a megyei elnökök aláírásával, szavazati jog odaítélése a meghívottaknak, kizárások okkal és teljességgel ok nélkül. A nemzeti oldal zászlóshajójának, a teljes autonomista tábor pártjának elképzelt MPP-ből Szász Jenő zsebpártja lett a maga szektariánus követőivel és a túszul ejtett, jobb sorsra érdemes, kénytelen-kelletlen maradó középgárdával. Még ez is feldolgozható lenne, ha a párt sikeres volna, és ha lenne egy következetes politikai vonalvezetése, ha tántoríthatatlanul képviselné a nemzeti érdeket. A diktatúra lehet akár hatékonyabb is, mint a demokrácia megfelelő diktátor esetén, ezt tanítja nekünk az ókori történelem.
Nem lenne ugyan könnyű mindezt lenyelni azoknak, akik az RMDSZ-en belül közel másfél évtizedig követeltek demokratikus vezetést, ám a közösségi érdek felül kell írja az egyéni lelki problémákat. Viszont: miféle következetes vonalvezetésről és nemzetszolgálatról beszélhetünk akkor, amikor Szász Jenő egyik pillanatban székely autonómiáról beszél, a másikban Cotroceni-be megy koccintani december elsején, megismételve a Kempinsky szállóban 2002-ben megesett gyalázatot? Amikor egyik pillanatban következetességről, elvhűségről, önrendelkezésről szónokol, a másikban meg hibának nevezi azt, hogy végre-valahára az erdélyi magyarság bátor képviselői, beleértve pártjának tagjait is, azokra a történelmi pillanatokra emlékeznek – tételesen Észak-Erdély visszatérésére és Horthy Miklós kormányzó erdélyi bevonulására –, melyek a magyar közösségnek ténylegesen ünnepnapjai voltak az elmúlt kilencven évben?
A belső demokráciát, a magyar érdeket és a politikai következetességet egyszerre fontosnak tartó tábor lépéskényszerbe került. Ha nem alapítja meg saját szervezetét, saját pártját, az erdélyi magyar szavazó választhat az elhasznált, a román politikának harminc ezüstért bármikor behódoló RMDSZ, és az egy politikai kalandor által kisajátított MPP között. Lényegében az alternatíva-képzés szükségszerűsége húzódik meg Tőkés László és Toró T. Tibor egy új párt bejegyzési szándékáról szóló, nagy port felkavart nyilatkozatai mögött. A képviselet nélkül maradt nemzeti demokraták színeinek megjelenítése az erdélyi magyar politikai palettán ma nemzeti létparancs.
Borbély Zsolt Attila, Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Varga Attila szerint problémás, de megkerülhetetlen az Alkotmánybíróság döntése
Varga Attila képviselő szerint problémás az Alkotmánybíróságnak az oktatási törvény felelősségvállalással történő elfogadása kapcsán hozott döntése. "Tudomásom szerint Mircea Geoană, a szenátus elnöke azzal kereste meg az Alkotmánybíróságot, hogy a kormány és a parlament között konfliktus esete áll fenn. Az Alkotmánybíróság pedig helyet adott Geoană észrevételének. Aki vétkes a történetben, az a szenátus, mert készakarva halogatja a törvény elfogadását. Saját mulasztásunkat nem hozhatjuk fel érvként" - fogalmazott az alkotmányjogi szakember. Szerinte az Alkotmánybíróság egyértelműen politikai döntést hozott, mert akaratlanul is egy politikai vitába került bele. "Az a tény, hogy a kormány felelősségvállalással fogadta el az oktatási törvényt, önmagában még nem alkotmányellenes" - vélekedett az RMDSZ-es képviselő. Hozzátette, nem talál kivetnivalót abban, hogy a törvény elfogadásának elodázása láttán a kormány megpróbálta az ügyet kézbe venni. Elmondta, nem feltétlenül az Alkotmánybíróság a hibás ebben a történetben: "nem szabadott volna ezt a politikai konfliktust úgymond alkotmányjogi kérdésként tálalni" - vélekedett. Hangsúlyozta, magánvéleményt meg lehet fogalmazni, azonban az Alkotmánybíróság döntése megkerülhetetlen, így senkinek nem áll jogában a határozatot felülbírálni.
(hírszerk.) Transindex.ro

Összeült a Máért
Immár a 9. magyar-magyar találkozót tartják. Hat év kihagyás után újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A sikertelen 2004-es népszavazás óta nem volt MÁÉRT. Hat évvel ezelőtt az utolsó tanácskozás kudarcba fulladt a kettős állampolgárság vitája miatt. Azóta sokat változott a helyzet. Jövő januártól a határon túli magyarok már igényelhetik a magyar állampolgárságot.
A 9. MÁÉRT-et 6 év után hívják össze. Azért volt ekkora szünet, mert 2004-ben a kormány 3 héttel a kettős népszavazás előtt úgy összeveszett a határon túli szervezetekkel, hogy többé nem tárgyaltak egymással. A kettős állampolgárság kérdésében amúgy sohasem volt egyetértés a magyarországi pártok között. Míg az MDF és a Fidesz támogatta a jogszabályt, az SZDSZ ellenezte, az MSZP pedig már a 2002-es kormányváltás után is azzal érvelt, hogy az uniós csatlakozás után nem lesz rá szükség, mert a külhoni magyarok többsége előtt úgyis megnyílnak a határok. Gyurcsány Ferernc többször is úgy érvelt, a kettős állampolgárság megadása az elvándorlást erősítené, ezért ezt nem támogatják.
Elegendő aláírás a népszavazáshoz
2004-ben az Magyarok Világszövetsége elegendő számú aláírást gyűjtött össze ahhoz, hogy népszavazásra bocsássák a kérdést. Ha a referendumon az igenek győztek volna, akkor akár már 2005-től minden határon túl élő magát magyarnak valló ember kérhette volna a magyar állampolgárságot. Az ellenzéki pártok a kampányban kiálltak a kérdés mellett, és arra kérték a szavazókat, hogy igenjeikkel támogassák az ügyet. Közben a kormányzó MSZP és maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is arra bíztatta a választókat, hogy ne menjenek el szavazni, vagy ha igen, mondjanak nemet a kettős állampolgárságra. Ugyanezt kérte szimpatizánsaitól az SZDSZ is. A határon túli magyarok tömeges bevándorlásával és munkavállalásával riogatták az embereket.
A negatív kampány megtette a hatását
Sokan maradtak távol a szavazófülkéktől. A nyolcmillió szavazásra jogosult magyar választópolgár közül mindössze 3 millióan mentek el szavazni. A nagyfokú érdektelenség miatt a népszavazás eredménytelenül zárult. A határon túli magyarok elkeseredéssel fogadták a referendum eredményét. Erdélyben és Székelyföldön néhány vendéglőben Magyarország-ellenes feliratokat helyeztek el. Sokan azt fontolgatták, hogy visszaadják magyarigazolványukat. Az akkori kormányzat a feszültségek enyhítésére a határon túliak kedvezményes honosítását javasolta, az ellenzéki pártok pedig újra a kettős állampolgárság megadását sürgették.
9. találkozó
Immár a 9.magyar-magyar találkozót tartják. Hat év kihagyás után újra ülésezik a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A sikertelen 2004-es népszavazás óta nem volt MÁÉRT. Hat évvel ezelőtt az utolsó tanácskozás kudarcba fulladt a kettős állampolgárság vitája miatt. Azóta sokat változott a helyzet. Jövő januártól a határon túli magyarok már igényelhetik a magyar állampolgárságot.
Gyökeres változás a nemzetpolitikában
A rendszerváltozás után gyökeres változást jelentett a magyar nemzetpolitikában, amikor Antall József kijelentette, hogy 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. Már ekkor is rendszeresen találkoztak a magyar kormány és a határon túli magyarság képviselői. A Horn kormányzat idején azonban változott a nemzetpolitikai koncepció. A külhoni magyarsággal kapcsolatos kérdésekről a magyar-szlovák illetve a magyar-román alapszerződések egyeztető tárgyalásain esett szó. Az első Orbán-kormány idején a nemzetpolitika már a kormányprogram részévé vált. Egyre nagyobb igény mutatkozott a rendszeres véleménycserére határon túli magyarság képviselőivel.
A nemzetpolitikai kérdések összehangolását, az erdélyi autonómia, a státustörvény és a határon túliak oktatás-nevelési támogatását tartják fontos kérdésnek a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő három romániai magyar szervezet vezető politikusai. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az a fontos, hogy az ilyen tanácskozás során megerősödjenek a határon túli szervezetek és befolyásuk növekedjen saját hazájukban. Ellenkező esetben az ilyen konferenciák, idézzük: álmodozások maradnak. Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke az egységes nemzetstratégia fontosságáról beszélt még a tanácskozás előtt. Szász Jenő a Magyar Polgári Párt elnöke a határon túli gyermekek után juttatandó oktatási-nevelési támogatás visszaállításáért és a határon túli magyaroknak kedvezményeket nyújtó státustörvény kapcsán akar felszólalni a Máérten.
A MÁÉRT első nyolc ülése
Az első Magyar Állandó Értekezlet 1999-ben ült össze. Az ülés záródokumentuma kimondta: hogy a MÁÉRT feladata biztosítani Magyarország és a határon túli magyarok közötti folyamatos kapcsolatot. A nyilatkozat szerint a miniszterelnök meghívására évente legalább egyszer ülést tartanak. Már a MÁÉRT második tanácskozásán szó volt a határon túli magyarok státuszát rendező törvényről. A harmadik tanácskozáson pedig az ezzel kapcsolatos ajánlásokat, mint például a magyar igazolványok kiadására vonatkozó javaslatokat is beépítették státusztörvény tervezetébe.
Az Országgyűlés 2001. márciusában 94 százalékos többséggel elfogadta a „Szomszédos államokban élő magyarokról” szóló törvényt. A jogszabály 2002. január 1-jén lépett hatályba. A státusztörvény célja a szülőföldön maradás és a boldogulás segítése volt. Kedvezményeket és támogatásokat biztosított a határon túl élő magyaroknak. A magyarigazolványok tulajdonosai utazási, oktatási és kulturális kedvezményeket vehettek igénybe. A Medgyessy-kabinet idején is folytatódtak a MÁÉRT találkozók. 2003-ban a MÁÉRT hetedik ülésén módosították a kedvezménytörvényt. Az akkori kormány megfogalmazás szerint eurokonformmá tették a jogszabályt, és bővítették a kedvezmények körét is. A záródokumentumot három párt illetve szervezet nem írta alá.
Egy évvel később a népszavazás előtti hónapban tartották a MÁÉRT nyolcadik ülését. A MÁÉRT történetében ezen nem fogadtak el hivatalos zárónyilatkozatot. Nem tudtak közös nevezőre jutni a kettős állampolgárság ügyében. Miközben a határon túli magyar szervezetek, a Fidesz és az MDF is kiállt mellette, az MSZP és az SZDSZ nyíltan elutasította. Ezt követően megszakadtak a MÁÉRT ülések . A külhoni magyarság képviselői 2005-ben életre hívták új fórumukat a Kis-Máértot.
Duna Televízió, Erdély.ma

„Újrakezdés” előtt a Magyar Állandó Értekezlet
„Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk. Többek között azt, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla. A Magyar Állandó Értekezlet hat év szünet után először ülésezik ezen a hétvégén, Budapesten.
„Újrakezdés a MÁÉRT, és ilyen szempontból jó, hogy meghallgathatjuk az új magyar kormány szándékait, támogatási elképzeléseit a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatosan. Lényeges véleménycserét várunk, és a státustörvény módosítását támogatjuk, hiszen olyan módosításokról van szó, mint például az, hogy az óvodások is megkaphassák az oktatási-nevelési támogatást” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak a hétvégi MÁÉRT-ülés előtt Markó Béla.
Az RMDSZ elnöke szerint indokolt az a változtatás is, hogy magyar állampolgárok is kaphassanak ilyen támogatást, lévén, hogy az új állampolgársági törvény értelmében jövőtől a határon túli magyarok is megkaphatják a magyar állampolgárságot. Ami a magyar kormány új támogatási elképzeléseit illeti, az RMDSZ elnöke szerint ezeket úgy kell alakítani, hogy a határon túli közösségek képviselőinek beleszólási joguk legyen a támogatások szétosztási módjába.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor az autonómia kérdését emelte ki. Toró szerint arra van szükség, hogy a MÁÉRT visszavegye azt a vezető szerepet a nemzetpolitikában, amelyet az utóbbi években a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma töltött be.
Egyébként Tőkés László, az Európai Parlament alenöke, valamint Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke és Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök tegnap befejezte háromnapos szerbiai látogatását. A politikusok Vajdaságban a magyar vezetőktől tájékoztatást kaptak a tartomány helyzetéről, és megbeszélést folytattak a MÁÉRT-tal kapcsolatban is.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint a ma kezdődő értekezlet újabb lehetőség a magyar-magyar kapcsolatok jobbítására. „Hat év böjt után Magyarországnak végre van egy olyan kormánya, amely kíváncsi a határon túli magyarok véleményére” – fejtegette a politikus.
Szász szerint az oktatási támogatások kérdésében vissza kell térni arra a „már egyszer jól bevált” változatra, hogy a támogatások odaítélését rá kell bízni a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségére. A státusztörvény kapcsán az MPP elnöke elmondta, ennek a magyar-magyar kapcsolatok kerettörvényévé kell válnia.
Honlap a honosításról
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló honlap indult az interneten: a www.allampolgarsag.gov.hu címen elérhető oldalon az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, szabályokat gyűjtötték össze. A kérelmeket január 1-jétől lehet benyújtani, az állampolgárság megszerzése teljesen ingyenes lesz. Új Magyar Szó (Bukarest)

Üdvözölték a határon túli szervezetek a Máért összehívását
Az összes határon túli magyar szervezet üdvözölte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását, amely hat év szünet pénteken kilencedik alkalommal tartott ülést.
A budapesti tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy hatéves szünet után a kormány összehívta a Máértet. A párt szerint a magyar-magyar párbeszédnek, a nemzetpolitikának egy olyan fontos intézménye kezdte meg újra a munkáját, amely a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma mellett megteremti azt a lehetőséget és keretet, hogy az alapvető kérdésekről és problémákról, célokról együtt gondolkodjanak, és együtt hozzák meg a stratégiai döntéseket. Hozzátette: örülnek, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt mondta, hogy 2004 novemberétől törvénytelenséget követett el az akkori kormány, ugyanis egy törvényes intézményt nem működtetett hat éven át. Illő volna szerinte, ha ezért hivatalos formában bocsánatot kérnének a határon túli magyaroktól. A mostani kormány szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozással felérő politika megvalósítását kezdte el. Az új nemzetpolitikában az tükröződik, hogy a határon túli magyarok is a nemzet részei –mutatott rá. Bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni. Javaslataik közül kiemelte a székelyföldi repülőtér megépítését, valamint a székelység szabadságharcának megfilmesítését.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának vezetője hangsúlyozta: fontos volt számukra, hogy az oktatási-nevelési támogatáson túl a gazdasági együttműködés is hangsúlyos volt az ülésen. Örülnek annak, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencét gazdasági-fejlesztési régióként fogja fel.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a nap legfőbb hozadékának azt nevezte, hogy mind a magyar parlament aktuális pártjai, mind a határon túli szervezetek képviselői a nemzet felemelkedését, a nemzethez tartozást olyan értéknek vallották, amely a további építkezés szempontjából nagyon fontos. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András úgy fogalmazott, e nap a Kárpát-medencében élő magyar közösségek határmódosítás nélküli politikai integrációjának kezdete.
A IX. Máérttel a dolgok természetes rendje állt helyre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Kovács Miklós szerint. Üdvözölte a Máért összehívását az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is; Gajdos István ugyanakkor felhívta az értekezlet résztvevőinek figyelmét a széthúzás káros hatására Kárpátalján, és szorgalmazta az egység megteremtését.
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jakab Sándor úgy fogalmazott: olyan intézményesített formában, mint a Máért még jobban kikristályosodik, hogy „mit tehetünk egymásért, mit tehetünk önmagunkért”. A Máért folytatásában bízik a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének vezetője, Juhász Sándor is.
Kocon József a muravidéki magyarság képviseletében arra mutatott rá, hogy ugyan ők a legkisebbek, mégis mindig a legkisebbek kötnek össze. Az Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnöke, Kardos Béla azt javasolta, hogy a megkönnyített állampolgárság révén a magyar kormány lásson neki azon törvényjavaslat kidolgozásának, amellyel minden magyar - bárhol is éljen a világban - visszakapja a szavazati jogát. A kanadai magyarok képviselője szerint piros betűs ünnepnap a mai, hiszen a magyar kormány elismerte a diaszpóra magyarságát. Köszönetét tolmácsolta a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke is, ugyanis - mint mondta - a meghívással úgy érzik, hogy igazán részei a magyar nemzetnek.
Az egyesült államokbeli Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke üdvözölte, hogy több szervezetet is meghívtak az Egyesült Államokból. A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének képviselői hangsúlyozták, először mondták ki azt, hogy a magyar nemzet egy „háromlábú székhez” hasonlítható.
A magyar parlamenti pártok közül az LMP képviselője, Mile Lajos kiemelte, támogatják az újrakezdést, annak reményében, hogy olyan folyamat indul el, amelynek eredményeként a határon túl élő magyarok a mindennapokban is érzékelhetik a jótékony hatásait. Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte: pártja a nemzetpolitikában sohasem volt, és nem is lesz ellenzékben. Hozzátette, boldogok, hogy Magyarországon senki sem akar, vagy legalábbis senki sem mer a nemzetpolitikai fordulattal szembemenni. Az MSZP részéről Balogh András elmondta, örömmel jöttek el, támogatták az összehívás alapvető elveit, céljait, és jóllehet, a vitáik megmaradnak a kormánypártokkal, ám úgy vélik, a veszélyben lévő magyar kisebbségek iránti felelősség kifejezése közös nemzeti érdek - fejtette ki. A záródokumentumhoz különvéleményt csatoltak, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a nemzetpolitika a pártpolitikai csatározások színhelye legyen.
A KDNP képviseletében Jenik Péter kiemelte, a kereszténydemokrácia számára a Máért az értékőrzés fontos eleme, és hasonlóan fontos feladat az egyházi intézmények megőrzése, amin keresztül a magyar nemzet megőrzését is biztosítani lehet. A fideszes Balla Mihály azt mondta, pártja is sokáig várt arra a lehetőségre, hogy a Máért ismét elkezdhesse működését. „Ez a mai nap mindannyiunknak és ennek a nemzeti ügynek a sikere” - jelentette ki a politikus. MTI

A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA
Hatéves szünet után 2010. november 5-én ismét összeült a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten, a Parlamentben. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatot, melyet a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezetek képviselői valamennyien aláírták.
A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA
2010. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat egy megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel. A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-i ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára, valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálják. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat:
külügyi és jogi szakbizottság,
oktatási és kulturális szakbizottság,
gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság,
szórvány szakbizottság.
Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának.
Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja.
Megállapodnak abban, hogy könnyített honosítás bevezetésével összhangban a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is kiterjesztik.
Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeink felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját.
Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben.
Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. Meggyőződésük, hogy a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása, a többségi nyelv sajátos program szerinti tanítása, illetve az iskolarendszer decentralizációja és az iskolákkal kapcsolatos döntések átadása a helyi közösségeknek kiemelten segíti a magyarság boldogulását a többségi társadalmakban. Továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor a tagok sürgetik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény véglegesítését olyan formában, hogy az megteremtse a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét. Fontosnak tartják továbbá a romániai régiók átalakítására vonatkozó kezdeményezést, és elvárják, hogy ez elősegítse a magyarok által jelentős számban lakott régiók - kiemelten a Székelyföld - sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A konferencia résztvevői remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos - észak-bácskai és észak-bánáti - közigazgatási körzethatárok mielőbb módosításra kerülnek.
Fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként létrejövő képviselőtestületekben - városi, járási és megyei szinten - jelen van a magyar érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az anyanyelvű szaktantárgyi emeltszintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete is.
Támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását.
Üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdést, illetve a diaszpórában élők megszólítását illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a nyugati magyar országos szövetségekkel közös cselekvési terv kidolgozása a nyugati magyarság megmaradása érdekében. A Nemzeti Regiszter létrehozása, valamint egy, a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező szórványstratégia a nemzet minden tagjának érdeke.
Felhívják a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó, nemzeti identitásunkat erősítő 55. évfordulójának megünneplésére, a világ magyarságának bevonásával.
Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, és hangsúlyozták a magyar önazonosság megvallásának jelentőségét.
Budapest, 2010. november 5.
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európai parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Kovács Miklós elnök, Brenzovics László alelnök) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Gajdos István elnök, Zubánics László UMNT elnök), Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívtak meg az USA-ból, meghívót kapott a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség. Az első Máért 1999-ben ült össze. Eddigi összesen nyolc Máért-tanácskozást tartottak, az utolsót 2004 novemberében Budapesten. Felvidék.ma

Véget ért a beteg korszak
Újra egységben a magyarság, hiába kergették szét hat éve a Máértot
Nemzetpolitikai mércével mérve történelmi jelentőségű tanácskozás színhelye volt tegnap a Parlament: hat esztendeig tartó szünet után ismét egy asztalnál tanácskoztak a külhoni magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok, valamint a budapesti kormány képviselői. A Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök hívta össze, majd azzal, hogy többet nem egyeztetett a külhoni magyarokkal, hozzájárult a legfontosabb nemzetpolitikai fórum tetszhalottá nyilvánításához. Ezért is jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az értekezleten, hogy „soha többet nem szabad olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét”.
Adósságot törlesztettünk
Jön az összmagyar regiszter, Budapest megharcol minden magyarért - hangzott el a IX. Máérton.
Ellítélték a félelemkeltőnek nevezett szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken a kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérton. Semjén a zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: a Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett.
Hat esztendeig tartó szünet után ismét egy asztalnál tanácskoztak a Parlamentben a külhoni magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok és a budapesti kormány képviselői. Ezt a fórumot 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök hívta össze.
A IX. Máért megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a határon túliak megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítását. A politikus szerint több tényező fenyegeti a nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túliak esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk.
Az állampolgárság-igénylés feltételeiről elmondta: Magyarország más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem. Ismertette, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló szlovákiai Most-Híd párttal partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Semjén beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar regiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. „Ma sem fogalmazhatunk másként” – jegyezte meg, majd kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül. Úgy vélte, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túliak akaratával. „Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul” – hangsúlyozta.
Németh azt mondta, hogy a következő években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamatát. Fontosnak nevezte, hogy a kormány úgy döntött, a Máértban részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót.
2 perces interjú: Duray Miklós a Máért egyik alapítója, az MKP volt alelnöke
Miként tekint a Máért egyik alapító atyjaként a 9. értekezletre annak tükrében, hogy hat esztendő tanácskozásai eddig rendre kimaradtak?
– Igaz, hogy sorrendben ez a 9. találkozó, de 2001 ősze óta az a néhány Máért, amelyet megtartottak, már értelmetlen volt. Azok már az értekezlet leépülését vetítették előre. A mostani tanácskozás új starthelyzetet jelent, de egyelőre nem körvonalazódott, hogy ez a helyzet milyen további lehetőségeket, illetve célegyenest rejt magában.
A kis Máértokkal az elmúlt években megpróbálták valamilyen formában pótolni a „nagyot”. – A kis Máértok is kényszerhelyzetet jelentettek, hogy ne szűnjön meg a határon túli szervezetek közötti egyeztetés. A Máért ugyanis a magyar kormány részvétele nélkül teljesen eszköztelen, de a kis Máértnak volt olyan hozadéka, amelynek az eredménye meglátszik a mostani újjáalakulás alkalmával. Jelesül, hogy helyet kaptak az asztalnál a dél-amerikai, ausztráliai és kanadai magyarok. Ez azért fontos, mert a Máért keretében kialakítandó nemzetpolitikai tervezeteknek nemcsak a Kárpát-medencei magyarokra kell vonatkozniuk, hanem a világ magyarságára. Más a KMKF, amelyben a parlamenti vagy regionális képviselettel rendelkező magyar pártoknak kell egyeztetniük azért, hogy a nemzetpolitika azon kérdéseinek, amelyek a magyar Országgyűlés elé kerülnek, legyen politikai előkészítésük a parlamenti tárgyalásokhoz.
2 perces interjú: Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – Miként értékeli az RMDSZ azt, hogy hat év szünet után ismét összehívta a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet?
Ebben a történetben végül is nem az a rendkívüli dolog, hogy újra összehívták a Máértot, hanem az volt a gond, hogy szüneteltették több éven át. Ugyanakkor én nem gondolom azt, hogy a Máérton születhetnek nagy hirtelen óriási döntések. Azok, illetve a bizonyos problémákra adott megoldások más módon jönnek létre. Viszont a Máért fontos találkozási forma. Ezt részben helyettesítette a Szili Katalin által korábban létrehozott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de nem teljes egészében. Mindenesetre a Máért újbóli összehívását jó újrakezdésnek vagy folytatásnak tartom. Mindegy, miként fogalmazunk. Szükség van rá.
Amint itt, a folyosón tapasztaltam, az ülés zárónyilatkozata megfogalmazásából az RMDSZ is jócskán kivette a részét. Ön épp most mondta tollba pártja álláspontját Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárnak. Min módosítottak? – Nem rontottunk, csak javítottunk a nyilatkozaton.
Melyik részein?
Dúsítottunk rajta. Néhány konkrétumot még Romániával kapcsolatban is beírtunk.
Nekünk fontos, hogy a nyilatkozat kitérjen a román oktatási törvényre is.
Kristály Lehel, Magyar Hírlap

Milyen garanciát kér a kormányzati részvételért az RMDSZ?
Az RMDSZ számára fontos, hogy a tanügyi törvényt elfogadják, de csak az Alkotmánybíróság indoklásának közzététele után tudjuk elemezni, hogy milyen lehetőségek vannak a törvény elfogadására – nyilatkozott megkeresésünkre Kovács Péter. Az ügyvezető alelnök szerint csak az Alkotmánybíróság indoklásának közzététele után lehet megfogalmazni, hogy pontosan milyen garanciákat kér az RMDSZ a PDL-től a további kormányzati részvételért. Ennek tisztázására a jövő héten ismét összeül a Szövetségi Állandó Tanács. Korodi Attila szerint most a demokratáknál van a labda, az ők dolguk, hogy egy reális forgatókönyvvel jelentkezzenek az oktatási törvény idén ősszel történő elfogadására.
(hírszerk.) Transindex.ro

Kiosztották a Báthory-díjakat
Vasárnap délben került sor a Sapientia EMTE kolozsvári épületében az idei Báthory-díjak átadására, melyet azon személyeknek és szervezeteknek ítéltek oda, akik hozzájárultak az önálló magyar állami egyetem ügyének előmozdításához.
A díjátadó ünnepséget Tőkés László EMNT-elnök, EP-alelnök beszéde nyitotta meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a román kulturális és politikai elit húsz év után is mennyire fél a magyar jogkövetelésektől a felsőoktatásban, és mennyire el akarják hitetni a közvéleménnyel a Babes-Bolyai Tudományegyetem hamis multikulturalitását. Az egyetem magyar elitje is gyakran szemet húny efölött, és kompromisszumokat köt, ahogy azt a magyar rektorok arcképének kihelyezése kapcsán is történt – fogalmazta meg az EMNT elnöke.
Gergely Balázs belső-erdélyi EMNT-alelnök Németh Zsolt külügyi államtitkár üzenetét tolmácsolta, aki a magyar állam támogatásáról biztosította az ügyet zászlajukra tűző szervezeteket, a Bolyai Kezdeményező Bizottságot és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, ahogy tette ezt köszöntőjében Szőcs Géza kolozsvári származású költő, jelenlegi kulturális államtitkár, a Báthory-díj egyik kitüntetettje. Az államtitkár felidézte, hogy a rendszerváltás előtt és után milyen beadványokkal próbálta felhívni a figyelmet a magyar felsőoktatás áldatlan helyzetére, melyeket rendre elutasítottak, egy részét már az RMDSZ-ben, így a parlament elé sem kerülhetett. Az ügy támogatóihoz csatlakozott a korábbi Báthory-díjas Kolozsvári Magyar Diákszövetség is. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig kifejtette: nem szabad elfogadnunk, hogy Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége ekkora jogsértéseknek legyen az áldozata, ami felsőoktatását illeti.
A beszédek után a díjakat Tőkés László és dr. Ajtay-Kincses Mária nyújtották át. A díjazottak között olyan sajtóorgánumok és műsorok is szerepeltek, mint a Duna Televízió, a Krónika napilap, az Erdély.ma, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora és a Magyar Televízió Kárpát Expressz műsora, melyek hitelesen tájékoztatták a közvéleményt a Bolyai Egyetem ügyéről. „Sok tekintetben az Erdély.ma tényszerű, operatív tájékoztatásának köszönhető, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által gyakorolt jogtiprások elleni tiltakozás országos méretűvé nőtte ki magát" – mondta laudációjában Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Köllő Zsófia, erdon.ro, Erdély.ma

Kitüntették a Krónikát a felsőoktatás kiépítésének szorgalmazásáért
Noha hosszú út vezet a teljes értékű, az autonómia szellemében megszervezendő romániai magyar egyetemi hálózat kiépítéséhez, az erdélyi magyar közösség nem adhatja alább ennél az igénynél – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnap Kolozsváron a Báthory-díjak átadása alkalmából rendezett ünnepségen.
Az elismerést a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára az EMNT oktatási szakbizottsága 2005-től adományozza olyan személyiségnek vagy szervezetnek, akik az adott évben vagy a megelőző időszakban a legtöbbet tették a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás érdekében.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is tizenhat Báthory-díjat osztottak ki: kitüntették Antal András nyugalmazott agronómus professzort, Ádám Valériánt, a Marosvásárhelyi Orvosképzésért Alapítvány ügyvivőjét, Deák Ernőt, a Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetségének elnökét, a Duna Televíziót, az erdely.ma hírportált, Koszorús Ferencet, az American Hungarian Federation elnökét, a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorát, a Krónikát, az MTV Kárpát Expressz műsorát, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga elnökét, Székely Leventét, a Genfi Magyar Misszió első beosztottját, Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Szőcs Géza költőt, Vincze László újságírót, Wanek Ferencet, a Bolyai Társaság egykori elnökét és Zsembery Ferenc mérnök-vállalkozót.
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság által megakasztott, a kisebbségi oktatás számára számos kedvező előírást tartalmazó román oktatási törvény ellen bukaresti politikusok, sőt Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora hisztérikus támadást indított, az EP alelnöke ugyanakkor olcsó engedménynek, porhintésnek nevezte, hogy a BBTE főépületében nemrég elhelyezték a Bolyai Egyetem öt egykori magyar rektorának arcmását, miközben a Ferencz József Tudományegyetem professzorainak, rektorainak domborművei hiányoznak a gyűjteményből.
Hantz Péter, a BKB alelnöke – akit egykor a magyar táblák elhelyezése miatt távolítottak el a BBTE-ről – „bizalombitorlóknak” nevezte az erdélyi magyar politika és akadémiai élet ama képviselőit, akik szerinte a „tanult tehetetlenség” állapotában mellőzik a magyar felsőoktatás ügyének előmozdítását. Szőcs Géza költő a díjátadáson felidézte, hogy a román állambiztonsági szervek által üldözött Ellenpontok című szamizdat kiadványban már 1984-ben felvetette a magyar egyetem ügyét, 1985-ben írt emlékiratában pedig szembesítette az anyanyelvű oktatáshoz való jogot papíron biztosító akkori román alkotmányt az ezzel ellentétes valósággal.
Közölte, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként kiemelt céljának tekinti bevinni a köztudatba Kolozsvár jelentős szellemi értékeit, például megjelölni a kincses város nagyjainak elfeledett szülőhelyét. Szőcs Géza konkrét ígéretet tett arra, hogy 2012-ben szobrot emelnek a kincses városban Végh Sándor hegedűművésznek, karnagynak, a 20. század egyik legnagyobb, 1997-ben elhunyt zenei előadóművészének, akinek tiszteletére nemzetközi vonósnégyesversenyt is tervez. Krónika (Kolozsvár)

Válságban a kormánykoalíció
Az oktatási törvény elfogadása feltétele az RMDSZ további kormányzati szerepvállalásának
Az RMDSZ Állandó Tanácsának (SZÁT) szombati ülésén a szövetség vezetői úgy döntöttek, egy hetet adnak koalíciós partnerüknek arra, hogy megoldást találjon az oktatási törvény elfogadására. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint "nincs miért alkudoznunk, amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találniuk, nem tudunk tovább együtt kormányozni".
Az RMDSZ Állandó Tanácsa szombaton Marosvásárhelyen elemezte az oktatási törvénynek az Alkotmánybíróság általi visszautasítása, illetve megállítása miatt előállt válságos koalíciós helyzetet, és hozott döntést ezzel kapcsolatosan. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ azért vállalkozott a kormányzásra, mert lehetségesnek látta a hozzájárulását olyan alapvető kérdések megoldásához, mint a gazdasági válság enyhítése, az államreform folytatása, valamint előrelépés az anyanyelv- használati, illetve kisebbségi jogok, etnikumközi viszonyok terén. "Az oktatási törvény azért rendkívül fontos, mert egyszerre tartalmaz két fontos célt: egyrészt egy általános reformot, hiszen az oktatási rendszer alapvetően megújulna ennek a törvénynek a segítségével. Az egyetem előtti oktatás felügyeletét teljesen áthelyeznénk a helyi közösségekhez, tehát az önkormányzatok, a szülők, a tanárok képviselőiből álló vezetőtanácsok döntenének minden fontos kérdésben. Másrészt tartalmazza az anyanyelvű oktatási jogok bővítését azáltal, hogy a régi törvényben bennmaradt diszkriminatív intézkedéseket kivennénk. Az ország történelmét és földrajzát eddig nem lehetett magyarul tanulni illetve mostantól fogva a román nyelvet más módszertan szerint lehetne oktatni. Ha az oktatási törvény elakadt, ez azt jelenti, hogy a kormánykoalícióban nincs akarat és nincs erő arra, hogy a reformot folytassa és arra sincs, hogy az RMDSZ-szel kormányozva etnikumközi viszonyok dolgában előrehaladjon. Ezt nem tudjuk elfogadni" – jelentette ki a szövetségi elnök a sajtónak nyilatkozva. Az RMDSZ azt kéri koalíciós partnerétől, hogy a következő napokban találjanak megoldást az oktatási törvény elfogadására. "Amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találni, az RMDSZ Állandó Tanácsa azon a véleményen van, hogy nem tudunk tovább kormányozni együtt. Nincs miért alkudoznunk, az oktatási törvény szövegét már rég kialkudtuk, egyeztettünk. Tehát ez egy kompromisszum eredménye és ehhez ragaszkodunk, nincs miért a továbbiakban egyezkednünk a törvény szövegéről. Most nem a szövegre kell megoldást találni, hanem az elfogadásra, mégpedig a következő héten" – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, nemcsak a tanügyi törvényről van szó, de ez nyilvánvalóan a kulcs. "Ha a tanügyi törvény elakadt, akkor ez azt jelenti, hogy a költségvetési, vagy a bérezési törvények kérdésében sem lesz szolidáris a koalíció" – figyelmeztette koalíciós partnereit Markó Béla. Úgy vélte, az oktatási törvénnyel kapcsolatosan nyilván vannak olyan nacionalista politikusok, akiknek a történelemmel és földrajzzal van gondjuk, "de alapvetően az ellentmondás és a nagy ellentétek a kulisszák mögött a reformmal kapcsolatban mutatkoznak: egyrészt nagyok a félelmek az egyetem előtti oktatás decentralizációjától és attól, hogy helyi döntések születnek e kérdésekben, másrészt komoly érdekek ütköznek az egyetemi oktatással kapcsolatban, például a magánegyetemek státusának megszigorítása sokaknak nem tetszik".
Hiba volt nem működtetni a Máért-ot
A szövetségi elnök nyilatkozott a MÁÉRT kapcsán feltett újságírói kérdésekre is. Hangsúlyozta, hiba volt nem működtetni a Máértot, ezt csak részben helyettesítette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. "Ezek fontos találkozási alkalmak és ez pénteken is bebizonyosodott: a határon túli magyar vezetők, magyar politikusok találkozhattak, véleményt cserélhettek. Nem arról van szó, hogy a Máérton dőlnek el kapitális kérdések, de a véleménycsere és a közös álláspont kialakítása fontos. Itt elfogadtunk egy közös közleményt, annak egyik jelentős pontja, hogy a résztvevők támogatják és elvárják a romániai oktatási törvény elfogadását. Szükség van a Máértra és mennie kell tovább".
A Népújság kérdésére, hogy miként vélekedik arról, hogy az RMDSZ mellett az EMNT és az MPP is egyenrangú meghívottként vett részt a Magyar Állandó Értekezleten, az RMDSZ elnöke kifejtette: "Ki-ki döntse el, hogy mennyire egyenrangú partner az RMDSZ-szel az EMNT és az MPP. Ha egyenrangú partnerek lennének, akkor velünk együtt kínlódnának az oktatási törvénnyel. Ők szolidárisak velünk, mert végül is elfogadtunk egy közös közleményt Budapesten. Ebben a pillanatban a romániai magyarság parlamenti képviseletét és kormányzati képviseletét is az RMDSZ látja el, de nem látok abban különösebb problémát, hogy más szervezetek is jelen voltak Erdélyből". Népújság (Marosvásárhely)

MÁÉRT a magyar máért
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken Budapesten összeült Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azt hangsúlyozta: ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak tekintse magát. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és a nemzetstratégiai érdekeket alárendeljék a külpolitika érdekeinek. Éppen fordítva, az összes külpolitikai kapcsolatot aszerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását; az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
A MÁÉRT zárónyilatkozatát minden résztvevő ellátta kézjegyével. A dokumentum elítélti a szlovák nyelvtörvényt. Az aláírók azon reményüknek adnak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt.
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni.
ÚMSZ-összeállítás, Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: félreértelmezik az oktatási törvény lényegét
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az oktatási törvény kapcsán mindenki a történelem és a földrajz anyanyelven történő tanításáról beszél, pedig nem is ez az intézkedés zavar sokakat, hanem a decentralizációra és a felsőoktatásra vonatkozó rendelkezések.
A Szövetségi Állandó Tanács szombati, marosvásárhelyi ülése után Markót arról kérdezte a sajtó, mi a véleménye arról, hogy egyes koalíciós kollégák megtapsolták az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntését. Markó azt válaszolta, hogy a törvényt ellenző politikusokat voltaképpen nem a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatása zavarja.
„Nem tudom, hogy a földrajz és a történelem miatt tapsoltak-e, szerintem nem ez zavar egyeseket. A jogszabály elég mélyreható reformot ír elő az iskolahálózat decentralizációja, a döntések helyi közösségekre való átruházása révén, ugyanakkor megváltozik a kinevezési rendszer azok számára, akik ez után jönnek a tanügybe. A felsőoktatásban is megpróbálunk rendet teremteni, próbáljuk szabályozni a magánoktatás státusát, helyét”. Sajnos, én úgy látom, ott vannak a legnagyobb, ki nem mondott nézeteltérések: hogyan nevezzék ki a rektorokat, kiből válhat rektor, és egyebek. Jelenleg mindenki a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatásáról beszél, mert az népszerű téma” – fejtette ki Markó Béla, aki szerint így magyarellenes érzelmeket lehet szítani. Hangsúlyozta: az anyanyelvű oktatás biztosításáról szóló rendelkezések nem kiváltságot jelentenek a gyermekek számára, hanem azok „minden gyermek alapvető jogai”.
„A Hargita és Kovászna megyei román gyermekek számára is ugyanolyan jogokat biztosítunk az anyanyelvű oktatás terén, mint az ukrán vagy más gyermekek számára. A törvény ugyanazokat az előírásokat tartalmazza a magyar és román gyermekek számára” – magyarázta Markó.
Markó szerint a Szövetségi Állandó Tanács koalíciós partnerekhez intézett kérése, hogy találjanak megoldásokat az oktatási törvény elfogadására, nem jelent ultimátumot.
„Nem ultimátumról van szó. Nem szabtunk határidőt. Az oktatási törvényt ismerik, megvitatták, véglegesítették. Vagy elfogadjuk azt a következő időszakban, vagy később sem lehet azt elfogadni. A következő napokban várjuk a megoldást a kollégáinktól” – fűzte hozzá Markó.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ frakcióinak hétfői ülésén dönthetnek-e a kormányból való kilépésről, Markó azt válaszolta, hogy csak a Szövetségi Képviselők tanácsa dönthet ez ügyben, erre utaló jel tehát az SZKT összehívása lehet.
A Szövetségi Állandó Tanács szombaton, Marosvásárhelyen ült össze, hogy elemezze az Alkotmánybíróságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése nyomán kialakult helyzetet. Markó Béla a Szövetségi Állandó Tanács ülése után elmondta: a következő napokban a Szövetség megoldást vár a PD-L-től a helyzet megoldására és az oktatási törvény elfogadására, ellenkező esetben az RMDSZ nem folytathatja az együttműködést.
nyugatijelen.om/Mediafax, Erdély.ma

Ima a tisztánlátásért – Tőkés László válasza Böjte Csabának
Böjte Csaba testvér Ima az egységért című írásában arra a kérdésre válaszol: „Mit szól ahhoz, hogy Erdélyben lassan három párt is lesz?” (Erdély.ma, 2010. november 8.)
A „harmadik párt” megalakítását kilátásba helyező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem mehet el szó nélkül azon beállítás mellett, mely szerint a pártalapítás eleve az „egység” megrontását, „acsarkodást” és „széthúzást” jelentene.
Csaba testvérnek az erdélyi magyar egység megteremtésére irányuló föltétlen jószándékához kétség nem férhet. Erkölcsi alapállása is megkérdőjelezhetetlen. Ami az Övé – az az Övé. Egyszemélyes intézményként fejti ki ember-, nemzet- és lélekmentő szolgálatát – azt a Kárpát-medencei kiterjedésű árvagyermek-missziót, mely ügy oldalán mindannyiunkat maga mellett tudhat.
A politikai helyzet megítélésében azonban nem lát tisztán, mint ahogy hozzá hasonlóan nagyon sokan a pártalapítás tervét félreértik, és politikai ellentéteinket merő pártoskodásként és viszálykodásként fogják fel. A tisztánlátás kedvéért – egyebek mellett – látnunk kell a következőket.
- A pártegység – mely Erdélyben az RMDSZ dogmatikus egységében testesül meg – nem téveszthető össze a nemzeti egységgel. Sötét idők rossz emlékét idézi a totalitárius rendszerek által kikényszerített föltétlen egység valamikori ideológiája és gyakorlata.
- A politikai pluralizmus a demokrácia lényegéhez tartozik. A többpártiság nem az ördögtől való. A kommunista és a posztkommunista pártok ellenében valamennyi posztszovjet országban üdvös dolog volt létrehozni a jobboldali, illetve nemzeti, keresztény pártokat. Ezt ma már senki sem kérdőjelezi meg.
- Összefogás is csak különböző alanyok – egyéniségek, csoportosulások, erők és pártok – között jöhet létre. Ezt fogalmazza meg példás formában az „egység a különbözőségben” demokratikus és ökumenikus alapelve. A nem egyszer hamisnak bizonyuló, monolitikus egységet nem szabad tehát összetéveszteni az egészséges plurális összefogással. – Ez utóbbira törekszik az EMNT.
Ezen fogalmi és elvi jellegű tisztázásokat követően, Böjte atya érveinek mentén még a következőket kell tisztáznunk. - Mindenkivel nem lehet jóban lenni. Dsida Jenő szerint „Krisztusnak és Pilátusnak egyformán szolgálni nem lehet”.
- Pál apostol tanítását is meg kell szívlelnünk: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak?; vagy mi közössége van a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal?” (2. Kor. 6,14-15)
- Merő képtelenség volna Orbán Viktort – az „egység” nevében – arra ösztönözni, hogy összefogjon Gyurcsánnyal. - Boldog emlékezetű Márton Áron erdélyi püspököt éppen az emelte a nagyok sorába, hogy hitének és Krisztus parancsának engedelmeskedve nem kötött elvtelen szövetséget korának hatalmasaival, és szakítani tudott a Magyar Népi Szövetség nemzetvesztő politikájával. Ebben az értelemben „egységbontó” nemzeti kiállása világló példaként szolgál az utókor számára, és az EMNT is követi Őt példamutató tisztánlátásában. Mindezeket számba véve és megfontolva, tanulságképpen hadd idézzük Ady Endre szavát: „Akarom, tisztán lássatok!”
És a hiteles összefogás szellemében, hadd imádkozzunk együtt: a tisztánlátásért!
Brüsszel, 2010. november 10.
Tőkés László – református lelkipásztor, az EMNT elnöke, Erdély.ma

Emlékműavatás volt Kisnyégerfalván
A Belényeshez közeli Kisnyégerfalván ünnepi rendezvény keretében avatták fel vasárnap délután az első és a második világháború áldozatainak, hősi halottainak emlékművét. Egy 1991-es presbitériumi határozat értelmében végre elkészülhetett az emlékmű a templom előtti téren, melyen megörökítették a jövendő nemzedékek számára is a falu hősi halottainak nevét.
A két világháborúban elesettek és az 1919. április 19-i magyarellenes vérengzések 17 áldozatának szentelt emlékhelyen sokan voltak jelen vasárnap, a Belényesi-medence szinte minden magyarok által is lakott helyiségéből, az egyházközségek lelkipásztorai, gondnokai, a presbitériumok tagjai, az áldozatok kései utódai, a Bihari Református Egyházmegye esperese, Mikló Ferenc, Derzsi Ákos parlamenti képviselő, az RMDSZ, valamint civil szervezetek képviselői. A nyégerfalvi parókus lelkész, Filep Attila köszöntötte a megjelenteket, a délutáni rendezvény moderátoraként beszélt az emlékmű létrejöttének történetéről, az 1919-es tragikus eseményekről. Szép műsorral készültek a helyi gyülekezetek tagjai, szavalatokkal, énekszámokkal, alkalomhoz illő dalokkal szolgált a Bihari Egyházmegye Lelkészkórusa. Csúcspontja volt az eseménynek, amikor megkondult a templom harangja a fekete márványtáblára vésett hősök neveinek felolvasása alatt.
Erdély.ma

Kereszténydemokrácia és a jövő
Jubileumi ünnepséget tartott az RMKDM
A 20 éve alapított Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt jogutódja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jubileumi ünnepséget tartott a múlt hét végén a Kovászna megyei Rétyen. Az ünnepség végén érdemoklevelekkel és emlékplakettekkel díjazták azokat, akik az elmúlt két évtizedben tettek a kereszténydemokráciáért.
Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke ünnepi beszédében felidézte a kezdeteket, és azt, hogy a magyarországi KDMP támogatásával már az első években tagságot nyertek az Európai Kereszténydemokrata Unióban, s állandó meghívott minőséget az Európai Néppártban. – Ami a jelent és a jövőt illeti, jelentette ki, az a ma feladata az egyén számára, hogy vallja és vállalja a történelmi holnapután tartalmát és annak alapmozzanatát: a bensőség, a lelkiség hitvallójának, ha kell remetéjének, ha kell vértanújának lenni...
Húszévesek lettünk!
A kereszténydemokrácia alapelvei és gyakorlata egybeesik a romániai magyarság elvárásaival. Az eltelt húsz év bebizonyította, hogy a kereszténydemokrata vonal a legvilágosabb, leghumánusabb, legerősebb politikai vonal az RMDSZ-ben, amelynek fő célja a magyarság összetartása és a szövetség egységének megőrzése volt, jelentette ki dr. Bárányi Ferenc politikai alelnök. A továbbiakban a mozgalom más szervezetekkel való viszonyáról beszélt, és az egység nevében "szívesen látja az MPP-t és az EMNT-t is az RMDSZ-ben". Az RMDSZ kormányzati részvételéről szólva hangsúlyozta: fontos a szövetség jelenléte a kormányban, de ha a tanügyi, illetve a kisebbségi törvényt "nem tudjuk megnyugtató módon keresztülvinni, és a Boc-kormány újabb megszorító intézkedéseket erőltet, akkor ki kell lépni, mert nem lehetünk bűntársai a saját nemzetünk és az egész ország genocídiumának".
Soós Károly, a Márton Áron Társaság elnöke arra hívta fel az RMKDM politikusait, "hogy a közjót szolgálva legyenek képesek a szolidaritásra, tartsák szem előtt az emberi méltóságot és személyi szabadságot, alkalmazzák a szubszidiaritás elvét a közösség építésében.
A rendezvényt levélben üdvözölte Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma állandó bizottságának elnöke, s azt kívánta, hogy 'az elkövetkező húsz esztendők is hozzanak örömöt, sikereket, nemcsak az RMKDM tagjai, de az általuk képviselt közösség számára is.
Az ünnepségen parlamenti képviselők és székelyföldi polgármesterek is jelen voltak.
Ugyanitt jelentették be, hogy az RMKDM kongresszusára december 10-én, ugyancsak Rétyen kerül sor.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ egyetért
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kedden kijelentette: az RMDSZ egyetért a Traian Basescu által javasolt moratóriummal, de szerinte ehhez olyan feltételek kellenek, amelyeket minden fél elfogad.
"Egyetértünk azzal, hogy vagy moratóriumra, vagy párbeszédre van szükség, ahogy az 20 éven át történt, amikor az ellenzék és a hatalom között működött a dialógus, az ellenzék javaslatainak egy részét elfogadták, és ez jót tett a parlamenti rendszernek. Igen, egyetértünk, de a moratóriumhoz olyan feltételek szükségesek, amelyeket minden fél elfogad".
Mint mondta, szükség van az ellenzékkel folytatott párbeszédre is, hiszen az oktatási törvény vitája éppen a szenátusban folyik, és az RMDSZ leszögezte, hogy nem folytatja tevékenységét a jelenlegi kormánykoalícióban, ha az év végig nem fogadják el a törvényt.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzetből úgy lehet kimozdulni, hogy minden parlamenti párttal tárgyalnak, többek között az oktatási törvényről is. Szerinte az ülésekről való távolmaradás nem oldja meg a jogszabály elfogadását. Népújság (Marosvásárhely)

Beszéljünk egyenesen
Vita folyt a Demokrata Liberális Párt megyei szervezetében a földrajz és történelem magyar nyelven történő oktatásáról iskoláinkban, és sajtójelentések szerint Dan Manolăchescu elnök azzal győzte meg párttársait: ,,Nem sülhet ki semmi jó abból, ha egy törvényes rendelkezést érzelmi szempontból közelítenek meg", felsorolva néhány érvet, mellyel párttársait próbálta jobb belátásra bírni: ,,Mi lenne, ha a francia történelmet csak franciául, az angolt angolul, a görögöt görögül tanulhatnák a román gyermekek? Mit értenének belőle?" Hozzátette továbbá: történelem- és földrajzórát nem az államnyelv erőszakos oktatására kell felhasználni.
A megyei szervezet vezetője nem először tesz figyelemre méltó előítéletmentességről tanúságot, miként részben biztosan helytálló az az észrevétele is, hogy az RMDSZ nem tud mindig hatékonyan kommunikálni a többségi politikusokkal és médiával.
A tiszta logika íme tiszta okfejtést és hatásos érveket terem. Politikusaink jó része, akárcsak közvéleményünk, persze, nem ok nélkül fáradt bele a bizonykodásba, vannak ugyanis fölöttébb makacs közegek — a román politikum, sajnos, ilyen —, melyek a falra hányt borsó példázatát juttatják lépten-nyomon az ember eszébe. Annál üdítőbb, ha a fenti hírhez hasonló értesülések is nyilvánosságra kerülnek.
Magát a kérdést illetően nem megkerülhető azonban, hogy a hírhedt Anghelescu tanügyminiszter idején, a húszas években bevezetett rendelkezés a két, ,,nemzetinek" minősített tárgy tanításáról tulajdonképpen azért született, hogy az anyanyelvi oktatást és az ahhoz való jogot csorbítsa, mi több, átmeneti lépésnek szánták a kisebbségi oktatás előbb kétnyelvűvé, majd dominánsan államnyelvűvé tétele irányában. E tannyelvi diszkrimináció tehát a 19. századi nemzeti ideológia virulens továbbélését jelentette a 20. században, s rendkívül sajnálatos, hogy a mai Európában retrográdnak minősülő eszmék és gyakorlat útvesztőjéből még mindig nem tudott kitalálni a többség politikusainak és közvéleményének befolyásosabb része — miként az oktatási törvény kálváriája bizonyítja. Még egy megjegyzés: fokozható érveink átütő ereje, ha a román nyelv tanításának megreformálására tett javaslatainkat és a román történelem és földrajz anyanyelven történő oktatásának elveit összekapcsolnánk. A kettőből napnál világosabban kiderül: pontosan akkor fognak románul is jobban beszélni diákjaink, ha elejét vesszük annak, hogy a politika bármikor és bárhol erőszakot kövessen el a didaktikán, a tanítás célszerű, korszerű módszerein.
B. Kovács András, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyarország politikai súlyát veti latba a Házsongárdért
Füzes Oszkár a temető hatékony védelmét kéri a hatóságoktól
Damoklész kardjaként függ a Házsongárd síremlékei fölött a szó legszorosabb értelmében vett megsemmisülés veszélye. Az évszázados emlékeket fenyegető pusztítási gyakorlat napról napra hangsúlyosabban körvonalazódó valósággá vált, nem beszélve a sírokon történő szemétégetésről, a restaurált sírkövek bekormozásáról, a parcella kerítések felszámolásáról. A Kolozsvárra, és ez alkalommal a Házsongárdba is ellátogató Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet megdöbbenéssel vette tegnap tudomásul, hogy a napokban ismét összezúztak egy XVIII. századi sírkövet, amelynek már csak a Házsongárd Alapítvány igazgatója, Gergelyné Tőkés Erzsébet által összegyűjtött maradványait szemlélhette meg. A nagykövet a temető pusztulásának mielőbbi megfékezésére, erkölcsi kötelességük betartására szólította fel a helyi hatóságokat, és biztosított arról, hogy Magyarország teljes politikai súlyával támogatja az erdélyi pantheon megóvását.
Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet a napokban zajló politológus konferencia alkalmából érkezett Kolozsvárra. Ezúttal is betartván immár hagyománnyá vált szokását, Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója, valamint Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul kíséretében sétát tett a Házsongárdban, hogy a kegyelet virágait elhelyezze Dsida Jenő sírboltjánál.
Újabb rombolás a Házsongárdban
– Az ilyen mérvű értékrombolás már egyértelműen bűncselekménynek minősül – jelentette ki a magas rangú diplomata, miközben megtekintette az 1700-as, 1800-as évszámokat jelző sírkődarabokat. Gergelyné Tőkés Erzsébet elmondta: a véletlen folyamányaként szemtanúja lehetett az emlékek összedarabolásának, amelyeknek maradványai két szekérderéknyi mennyiséget tettek ki.
– A főkonzul úr folyamatosan nyomon követi a Házsongárdi temető emlékeivel kapcsolatos fejleményeket. Erdély halottainak pantheonjában észlelt, romboló szándékú megnyilvánulásokról Románia legfelsőbb politikai vezetőit is tájékoztattuk. Meglehetősen gyakran teszünk ez ügyben diplomáciai lépéseket – tájékoztatta a Szabadságot a nagykövet. Szilágyi Mátyás kíséretében, Gergelyné Tőkés Erzsébet kalauzolásával Füzes Oszkár megtekintett olyan sírokat is, amelyeket jelenleg szemétégető helyként használnak, illetve egy olyan parcellát, amelynek kerítését eltávolították, majd a felháborodott örökösnek levélben jelezték: a sírkert nem volt a szabályoknak megfelelően elhatárolva.
Kiemelkedő példája a rombolásnak Barkó Ferenc családi sírhelye is, amelynek finom faragású, barokk stílű angyalszobrait elpusztították, központi feliratos darabját eltüntették, a sírépítményt gyakorlatilag teljesen megcsonkították.
– Végtelenül szomorú, de kétségkívül tényszerű megállapításunk, hogy a helyzet folyamatosan romlik. A román hatóságoknak erkölcsi és kegyeleti kötelessége volna az igazgatása alatt álló temető etnikai, avagy politikai megfontolásoktól mentes védelme. A sírok és síremlékek zaklatása mögött vélt, vagy valós anyagi érdekek, akár bosszúállástól vezérelt bűnözői körök állhatnak, a temető védelmének biztosítása pedig azonnali közreműködést igényel a helyi hatóságok részéről. Tisztelettel és nyomatékkal kérem a helyi közigazgatás képviselőit, hogy hatékonyan akadályozzák meg a további sírrombolást – hangsúlyozta a nagykövet.
Füzes Oszkár a Szabadság kérdésére elmondta: Sorin Apostu polgármestert szóban és írásban is tájékoztatta a Házsongárdi síremlékek veszélyeztetett helyzetéről. – Magyarország teljes politikai súlyával mögötte áll a Házsongárdi temető megóvását célzó törekvéseknek – jelentette ki a nagykövet. Amint arról már korábban beszámoltunk, Semjén Zsolt, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese júniusban tett kolozsvári látogatásán kijelentette: a temetőnek az európai kulturális örökség (UNESCO) részévé kell válnia. – Az eljárás igen bonyolult, az UNESCO-listára való felvételre az adott ország politikai vezetésének kell indítványoznia az adott emlékeket – válaszolt újságírói kérdésre Füzes Oszkár.
Titkosították a helyrajzi számokat
– A fent említett sírkövek összetöretését a temető igazgatóságának állítása szerint az örökösök rendelték el. Viszont, a temető egésze B kategóriás műemléknek minősül, így ilyen fajsúlyos síremlékeket a családnak sem lenne szabad megsemmisítenie – hangsúlyozta Gergelyné Tőkés Erzsébet. – A védelemre felterjesztett sírok jegyzéke a Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottság asztalán fekszik, ugyanis nem tudtunk minden megjelölt emléket a megfelelő helyrajzi számmal ellátni a dokumentációban. Nincs minden parcella feltérképezve, illetve rengeteg sírhely, sírkő gazdátlan, nem egyet a földből kellett kiásnunk – tájékoztatta lapunkat a Házsongárd Alapítvány igazgatója. Újabb problémának minősül, hogy a temető igazgatósága nemrég titkosította a sírok adatait, így a helyrajzi számokat csak az elhunytak közvetlen rokonainak kérésére adják ki.
– Nagymértékű előrelépésnek minősül ellenben, hogy a kulturális szaktárcavezetői támogatás helyi képviseletünk részéről tanúsított segélynyújtással társul. László Attila alpolgármester felvállalta a temető értékei műholdas helyzet-meghatározása kivitelezésének lebonyolítását. Kötő József, az RMDSZ parlamenti képviselője kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy a helyrajzi számok legyenek nyilvánosak, illetve készüljön egy másolat a temető-igazgatóság regiszteréről, hogy az esetleges módosításokat majd rögzíteni lehessen. Az elöljárók egyetértettek abban is, hogy a Házsongárd Alapítvány munkája módszeres akadályozásának ügyében is mielőbb cselekedni kell – tájékoztatott Gergelyné Tőkés Erzsébet.
Minisztériumi kérés az önkormányzathoz
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter tegnap Sorin Apostu kolozsvári polgármesterrel is megbeszélést folytatott, amelyben kiemelt fontossággal bírt a Házsongárdi temetőben közel 300 sírhely műemlékké nyilvánítása. – A Házsongárd Alapítvány már összeállított egy listát a műemlékké nyilvánítandó sírokról. Ezt először a területi, majd az országos műemlékvédő-bizottság hagyja jóvá. A polgármestert arra kértem, a temetőt adminisztráló intézménnyel együtt fékezzék meg a rongálásokat, és megfelelőképpen őrizzék a sírkertet. Remélhetőleg ennek jóváhagyása idén lezárul – mondta Kelemen Hunor.
A miniszter és a városvezető megegyeztek abban, hogy a 300-as listát tovább lehet bővíteni román érdekeltségű sírokkal. A szaktárca elsősorban nem anyagi segítséget, hanem szaktanácsadást biztosít. Kelemen értesülései szerint a Házsongárd Alapítvány már rendelkezik azzal az engedéllyel, amely lehetővé teszi, hogy elvégeztesse a műemléksírok javítását és kutatásá
ZAY ÉVA, NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság (Kolozsvár)

Magyar–magyar vita Csaba királyfi szobra miatt
A református egyház kompromisszumos ajánlatának köszönhetően szombaton, délelőtt 10 órától mégis sor kerülhet Csaba királyfi nyárádszeredai szobrának felavatására. A Fidesztől ajándékba kapott műalkotást a Magyar Polgári Párt (MPP) a Bocskai téri parkba szerette volna elhelyezni, a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosok azonban meghiúsították a polgáriak tervét.
A szövetség önkormányzati képviselői bizonyos bürokratikus lépések be nem tartására hivatkozva akadályozták meg a polgáriak terveinek véghezvitelét. Ekkor a református egyház lelkésze és presbitériuma felajánlotta, hogy ha már köztéren nem állhat Blaskó János alkotása, akkor kapjon helyet a templomkertben. Ennek ellenére szombaton délelőtt együtt ünnepel Dászkel László, a kisváros RMDSZ-es polgármestere és Kövér László, a magyar Országgyűlés fideszes elnöke.
A városba lóháton bevonuló marossárpataki Mátyás-huszárcsapat már szombaton reggel 8-tól kezdi toborozni a nyárádszeredaiakat a 10 órakor kezdődő szoboravatási ünnepre. A jelenlegi helyzet szerint a főtéri református templom kertjében nemcsak az MPP, illetve a Fidesz képviselteti magát, a település RMDSZ-es elöljárója, Dászkel László is beígérkezett a rendezvényre, ahol szólni készül az egybegyűltekhez. Kiderült, a szobornak helyet adó református egyház helyi lelkésze, Székely Endre felkérte az MPP és az RMDSZ helyi politikusait, ássák el a csatabárdot és viselkedjenek az ünnephez méltóan.
„Az elmúlt másfél év alatt mi összesen hétszer próbálkoztunk a határozattervezet napirendre tűzésével, majd elfogadtatásával – nyilatkozta a Krónikának Csíki Sándor, a Magyar Polgári Párt helyi tanácsosa. – Egyszer sem sikerült, az RMDSZ hallani sem akart arról, hogy a szobor a Bocskai téri szökőkút mellé kerüljön, oda, ahol méltó helye lenne. Előbb azt hozták fel, hogy a parkban nem adható ki építkezési engedély, majd azzal jöttek, hogy nem is tudni, milyen ez a szobor, mert még nem látták, végül Blaskó János tehetségét is kétségbe vonták. Egy olyan alkotóét, akinek félszáz köztéri szobra áll Magyarországon és a határokon túl és számos szakmai díjban részesült. A valós ok azonban egészen más: mi voltunk a kezdeményezők és nem ők, mi kaptuk a szobrot a Fidesztől, és nem az RMDSZ.”
Tóth Sándor alpolgármester egyszerűen abszurdnak tartja Csíki kijelentéseit. Mint mondta, a polgáriakat csak a politikai tőke kovácsolása hajtja. „Ha csak a szívemre hallgatnék, én is a főtér közepére állítanám a szobrot. Csakhogy a törvényeket is figyelembe kell venni” – vélekedett Tóth. Elmondta: az ortodox egyházzal folytatott terület-tulajdonjogi vita miatt pillanatnyilag a központi parkban nem adható ki építkezési engedély. A területvita kérdését, mint ismeretes, a nyárádszeredai önkormányzat területcserével próbálja rendezni.
A bekecsalji kisváros alpolgármestere, Tóth Sándor egy rádióinterjúban szélsőséges szervezetnek nevezte a polgári pártot, ezért az MPP-sek bocsánatkérésre szólították fel. „Nem válaszolok az MPP provokációjára és nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni” – szögezte le lapunknak az RMDSZ tisztségviselője. Kérdésünkre, hogy valóban szélsőséges alakulatnak tartja-e a polgári pártot, Tóth ezúttal óvatosabban fogalmazott, mondván, hogy „ezt akkor állítottam”.
A polgáriak a református egyház presbitereinek fenyegetésével is megvádolták az RMDSZ-t. Csíki Sándor szerint szombaton a szoborállításnak mindössze egy része zárul le. „Addig nem nyugszunk, amíg Csaba királyfi nem kerül méltó helyére, a központi park közepébe” – szögezte le.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

In memoriam Páll Lajos
"Csak a perc, csak a perc
nyomorítóan hosszú!"
Egy olyan személyiség elmúlása fölött próbálunk meg gondolatokat megfogalmazni, aki életútjával, művészetével kitörölhetetlen nyomot hagyott az erdélyi, a székelyföldi kulturális örökségünkben. Páll Lajos életteli alkotásain érezni, hogy Erdély, Székelyföld tiszta levegőjébe a megpróbáltatások nyomot hagyó pillanatai is belevegyültek. Megviselt arcok, házak, udvarok, otthonok belsői beszélnek erről a korondi születésű művész színekben gazdag festményein, rajzain, és dallamos verssoraiban. Hangulatos képei, lélekkel teli versei egymástól elválaszthatatlanok, egymást kiegészítik.
Egy korondi fazekascsalád leszármazottja Páll Lajos, aki az átlagosnál élesebb szemű, ügyesebb kezű, érzékenyebb volt. Mást akart, másfele tekintgetett már gyermekkora óta, ezért volt magányos, szótlan, visszahúzódó. Egyszerre kezdett el rajzolni és költeni. Mindez az ötvenes évek elején, indulásának korában elég lett volna a sikerhez, de közbeszólt a történelem. Koholt vádak alapján 1958-ban elítélik. Előbb a szamosújvári börtönbe kerül, onnan pedig a Duna- deltába küldték kényszermunkára. A fogság, a kényszermunka élményeit sugározzák versei, a gyötrelmes képek állandóan visszatérnek. Talán ezért is zárkózott be Páll Lajos szülőföldjébe, önmagába.
"Ha egy kiállításom megnyílik valahol, akkor nagyon rosszul vagyok. Mint amikor tükörbe néz az ember: valahogyan másként kellett volna ezt vagy azt a képet megfestenem. Még a legsikeresebb kiállítások után is így volt ez. Úgy érzem, hogy kiadtam magamat, ettől kezdve túl sokat tudnak rólam. Versben is megírtam ezt: parányok életét próbálnám én élni, de kíváncsiak szeme megaláz. Mindegy. A neheze már eltelt. Már hatvanöt esztendős vagyok, egy évvel öregebb, mint apám, amikor meghalt" – vallott Páll Lajos tíz évvel ezelőtt a Kozma Huba által készített interjúban.
Rangos irodalmi és művészeti díjakat, elismeréseket vett át életpályája során: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes, 2011-ben a Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, 2006-ban az ’56-os aranykeresztet vehette át, 2011 decemberében pedig a Szervátiusz-díjat. Idén májusban a Hargita Megyéért Díjat adományozta számára Hargita Megye Tanácsa, amelyet a Korondon tartott dísztanácsülésen vett át.
Az erdélyi művészet és irodalom öntörvényű alkotójának távozásával az egyetemes magyar kultúrát érte pótolhatatlan veszteség.
Nyugodjék békében!
KELEMEN HUNOR
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Népújság (Marosvásárhely)

Nemzeti hisztéria vagy egyéni érdekek? (Huzavona az oktatási törvény körül)
Csak ürügy a román politikusok számára a történelem és a földrajz magyar oktatása, nemtetszésüket leginkább az új tanügyi törvény felsőoktatásra vonatkozó része váltotta ki, sok képviselőt, szenátort ez zavar.
A szenátus oktatási bizottságában három állami egyetemi vezető ül, őket igen kellemetlenül érintené, ha parlamenti tevékenységük idejére le kellene mondaniuk rektori, rektorhelyettesi tisztségükről — véli Albert Álmos RMDSZ-es szenátor, s ugyanezt erősítette meg Bokor Tibor is, aki tagja a szenátusi szakbizottságnak. Az elmúlt napokban az ellenzék erőltette a vitát, ám a kormánypártiak szabotálták a munkát, várták az alkotmánybíróság indoklását, remélve, mégis érvényt szerezhetnek a felelősségvállalásnak — ismerte el Bokor Tibor. A kormánypártiak szerint az ellenzék számos módosító javaslata csorbítja a decentralizációs szándékot. "Az ő változatuk szerint is felszámolnák bizonyos fokig a központosítást, de nem olyan erőteljesen, mint a törvényalkotók elképzelése szerint" — véli Bokor. Sok egyetemi tanár ül a parlamentben, jó néhány rektor és helyettes, nem akarják elfogadni, hogy választaniuk kelljen a két funkció között. A jelenlegi jogszabály iskolaigazgatóknak tiltja, egyetemvezetőknek azonban engedélyezi a funkcióhalmozást. Nem csoda, hogy aggódnak, hisz a vagyonbevallásokból kiderül, egy-egy egyetemi vezető jóval többet keres, mint egy képviselő, szenátor, nem esne jól lemondani bármelyik jövedelemről. Sokan kifogásolják azt is, hogy az új törvény rendelkezései szerint a 65 éves nyugdíjkorhatár elérése után taníthatnának ugyan, de vezető tisztséget nem tölthetnének be. Egyéni érdekeket sért a jogszabály, és a parlamentben két igen erős érdekcsoport létezik, az egyetemi tanároké és a jogászoké, eddig minden döntés nekik kedvezett — érvelt az RMDSZ-es szenátor.
A kisebbségi oktatásról szóló fejezet még nem került a bizottság napirendjére, a szociáldemokraták a jogszabály végére akarták halasztani ennek vitáját.
A bizottságban az ellenzéké a többség, ám a szenátus plénumában, igaz, csak néhány vokssal, de érvényesítheti akaratát a hatalom. Politikai döntésre, akaratra van szükség — véli Albert Álmos, aki megerősíti, a Demokrata Liberális Párt vállalta, hogy az RMDSZ-nek megfelelő formában fogadják el a jogszabályt. Ha nem így történik, az a koalíció felbomlásához vezethet, és előrehozott választások következhetnek, ettől pedig éppen a DLP tart a legjobban, hisz minden mutató szerint csúfos vereséget szenvedne — fejtette ki.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ: Felelősségvállalást az egységes bértörvényért!
A kormány vállaljon felelősséget az egységes bértörvényért – ezt fogja javasolni az RMDSZ a kabinetnek, mondta Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke. A szakértők ma este még egyszer megvitatják a munkaügyi minisztérium javaslatait, holnap a koalíció tárgyal a kérdésről. Kelemen Hunor szerint szinte biztos, hogy s szövetség a felelősségvállalást fogja javasolni, mert másként nem lesz mód a költségvetés megszavazására. Mint mondta, a mai koalíciós ülésen néhány függőben lévő téma is felvetődött, mint péládul a minimálbér növelése.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

Húszéves az RMDSZ: hitet ad ez a nap
Szatmár megye – Szombaton és vasárnap ünnepi rendezvényeken emlékeztek meg az RMDSZ szatmárnémeti szervezete megalakulásának huszadik évfordulójáról. Megkoszorúzták az elhunyt szervezők sírját, díszoklevelet és emlékplaketteket adtak át a legaktívabb szervezőknek.
Szombaton az RMDSZ szatmárnémeti szervezete megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi esemény kezdetén egy perc néma csenddel emlékeztek azokra, akik a kezdeti időszakban sokat tettek a szervezetért, de már nem lehetnek közöttünk. Dr. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti szervezet jelenlegi elnöke köszöntötte a megjelent egyházi méltóságokat, a politikai pártok képviselőit, valamint a szervezet régi és mai aktív tagjait. Miért is fontos a városi szervezet húsz éves évfordulójának a megünneplése – tette fel a kérdést Kereskényi? Már megalakuláskor ott volt az a háttérben maradt, de mindenki által elfogadott érv, hogy a város magyar közösségének szüksége van egy önálló arculattal rendelkező érdekvédelmi szervezetre. 1990-ben még távol voltunk a majd később, keservesen és máig sem teljesen megszervezett helyi autonómiától, de már ekkor világos volt, hogy boldogulásunk a helyi közösség céljainak pontos megfogalmazásán és azok megfelelő képviseletén múlik. Ekkor született újjá a szatmárnémeti magyarság, a régió legnagyobb lélekszámú magyarságának érdekvédelmi szervezete. Számos eredményt fel tudunk mutatni, de nem állunk meg, tovább kell mennünk a megkezdett úton, ha azt akarjuk, hogy legyen magyar jövő Szatmárnémetiben.
Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke köszöntőjében elmondta: Az a tény, hogy az elmúlt évtizedek során a szatmári magyarság és a más nemzetiségek képviselői is felismerték, hogy ezek a célok nem önös célok, hanem a közjó érdekében hozott, illetve a megmaradásunkat biztosító vállalások, rendkívüli eredménynek számít. Szatmárnémeti egyedüli azon százezer lakos feletti romániai nagyvárosok között, ahol RMDSZ-es magyar polgármester, alpolgármester igazgatja a közügyeket, erős tanácsi frakció támogatásával. Továbbra is megfelelő lendülettel és tiszta fejjel kell felvállalni minden olyan tevékenység támogatását és kezdeményezését, amely megmaradásunkat, szatmári értékeinket hivatott megőrizni.
Barabás János, a Magyar Köztársaság vezető konzulja elmondta, hogy a magyarságtudat erősítéséért küzdött a szervezet. Majd ismertette, hogy milyen előnyökkel jár a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság.
Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere, aki Szatmárnémetiben született nagy megtiszteltetésnek vette, hogy ő képviselheti Nyíregyházát ezen az ünnepi eseményen. Tíz éve alakult ki testvérvárosi kapcsolat a két település között, közösen sok jó dolgot végeztek tíz év alatt, de legfontosabb a nemzeti összetartozás erősítése volt.
Szép Gyula, az RMDSZ országos szervezetének ügyvezető alelnöke azon töprengett, hogy hosszú vagy kevés volt ez a húsz év. Ha a magyarságnak a Kárpát-medencében eltöltött éveihez viszonyítjuk, akkor kevés, ha a 89-es változásoktól számítjuk, akkor sok. Tény az, hogy a romániai magyarlakta megyék közül Szatmár a legeredményesebb. Sok minden elértünk már, de még sok mindenért meg kell küzdeni.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere mérlegelt és leltározott. Könyvnyi terjedelmű szöveget lehetne leírni az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének eltelt húsz évéről – mondta –, erről a nehéz, de szép időszakról, erről a közösségünket alakító, összefogó és újrateremtő két évtizedről. Egyházi és világi javaink visszaszerzéséről, nagy elődeink félretett, eltörölt emlékeinek visszaállításáról, mint a közösségépítés alapköveinek visszahelyezéséről. De lehetne írni a szervezeten belüli emberekről, érdekek, vélemények ütközéséről, különböző áramlatokról, hatásokról és befolyásokról, a mindennapi változások által kicsikart kényszerekről, tagolva egyik-másik vezető erősségeit vagy éppenséggel gyengeségeit, korszakokat évek közé behatárolva és mandátumok kockáiba rakva. Erdélyi nemzeti közösségünk erős, de csak együtt és nem megosztva erős. Hiszem, hogy az elvégzett munkánk szolgálja fejlődésünket, sokkal inkább, mint vágyaink vélt vagy valós jogainak, esetleg sérelmeinek hangoztatása. A valóságban élünk, tehát a valósággal kell szembenéznünk állandóan. Az est folyamán díszoklevelet és emlékplakettet vehetett át az az ötven személy, aki önkéntes munkájával vett részt a szervezet munkájában. Az esemény színvonalát erősítette, Nagy Norbert operett és opera előadása, valamint a Szabolcs Néptáncegyüttes színvonalas műsora.
erdon.ro

Kövér László leplezte le Csaba királyfi nyárádszeredai szobrát
A hosszas huzavona és politikai csatározás ellenére november 13-án, szombaton mégiscsak felavatták Nyárádszeredában Csaba királyfi szobrát, melynek felállítása korábban kérdésessé vált.
Blaskó János magyarországi szobrászművész alkotását a Magyar Polgári Párt (MPP) a település főterén szerette volna elhelyezni, az RMDSZ – bizonyos törvényes lépések be nem tartására hivatkozva – a református templom kertjébe „szorította vissza”.
A hét végén így is együtt ünnepelt a két fél: a szobor talapzatánál beszédet mondott és koszorút helyezett el az adományozót képviselő Kövér László, a magyar Országgyűlés fideszes elnöke, Szász Jenő, az MPP elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, illetve Dászkel László, a város RMDSZ-es elöljárója. Utóbbinak azonban hálátlan feladat jutott, hiszen több száz egybegyűlt előtt kellett magyarázkodnia.
„Emléket bárki állíthat, de emlékművet egy jeles személyiségnek csak egy közösség, a megyei és az országos kulturális bizottság jóváhagyásával emelhet” – hangoztatta a polgármester, aki hangsúlyozta: sem ő, sem az RMDSZ nem a szoborállítás ellen kardoskodott, hanem a törvényes előírások be nem tartása miatt emelt szót. Ennek ellenére a polgáriak úgy érzik, az RMDSZ azért gáncsoskodott, mert a szobrot nem ők, hanem politikai ellenfeleik kapták adományba.
Kövér László beszédében hangsúlyozta: olyan politikára és politikusokra van szükség Erdélyben és mindenhol, akik a magyarság érdekeit képviselik az idegenségben, nem pedig az idegenség érdekeit a magyarság körében. A házelnök megítélése szerint ugyanakkor olyan magyar államra van szükség, amely nem rombolja, hanem óvja a nemzetet.
„Csaba királyfi színe előtt tegyünk magunkban csendes fogadalmat, hogy valamennyien mindent megteszünk, ami hatalmunkban áll, annak érdekében, hogy színre léphessen végre egy olyan magyar nemzedék, amely már nem egy vesztes magyarság nemzedéke lesz. Egy olyan új magyar nemzedék, amely történelmi győztesként írhatja tovább könyveinket” – mondta Kövér, utalva korábbi kijelentésére, miszerint a történelemkönyveket mindig a győztesek írják, a Kárpát-medencei magyarság pedig valamikor nagyon régen volt igazán győztes.
Kövér László ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió egyszer majd képes lesz a mostaninál több időt és energiát fordítani arra, hogy döntéseiben nagyobb hangsúlyt helyezzen a közös értékekre. „Akkor azt is elérhetjük, hogy a székelyföldi autonómia megteremtése révén az itteni magyar emberek ne érezzék magukat másodrendű polgárnak saját szülőföldjükön” – tette hozzá a szoboravató után nyilatkozó Kövér László.
Arra a kérdésre, hogy miért éppen Csaba királyfinak állítottak emléket, Izsák Balázs, az SZNT elnöke adta meg a választ. Szerinte minden értékőrző népnek szüksége van a legendákra: nem valami lelki vagy szellemi kiskorúsági kényszerűségből, hanem a valóság fölé emelkedő magasabb rendű erkölcsi érzék sugallatára.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár)

Árvíz után, újjáépítés közben
Három egymást követő csapást — június 28-án, július 18-án és augusztus elsején — szenvedett el Bölön. Sok esetben évtizedek munkája ment tönkre, mert a domboldalakon lezúduló csapadékot nem tudták befogadni a patakmedrek, a kibukó víz pedig elemi erővel söpört végig udvarokon, gazdaságokon, életeken. Már három hónapja történt, de a község ma is mint nyílt seb: a központi hídon csak fokozott óvatossággal lehet átkelni, a patak martja rendezetlen, számos helyről hiányzik a kerítés, a házak falán még ott a vastag, sárlé által húzott csík. Folyik az újjáépítés, ám még nem látni a végét. Erdélyből és Magyarországról is érkezett segítség, de az emberek azt mondják, ők azt kevésbé érezték, kézzelfogható támogatást nem, vagy csak alig kaptak. Kifogásolják, az RMDSZ-esek, az unitáriusok többet kaptak, mint a cigányok, katolikusok és a szövetségtől távolabb állók. Sikó Imre polgármester azt mondja, néhányan azért érezhetik magukat mellőzöttnek, mert a kárfelmérés közben érkezett az újabb áradás, ezért az összesítés abbamaradt, most pedig csak az a negyven család jogosult a segélyre, akikhez addig eljutottak szakembereik. Állítja, igyekeznek a csorbát kiköszörülni, s minden árvízkárosult megkapja az őt megillető segélyt Sok a tennivaló
Az önkormányzat egyik legfontosabb megoldásra váró feladata volt megállítani a földcsuszamlást a bölönpataki óvoda és iskola épületénél. Sikerült. Három hét munkáját követően (ötven helyi segédmunkást is alkalmaztak) kimondható, a tanintézmények megmenekültek. Megerősítették a Bölönpatak felé vezető hidat és a mellette futó út támfalát is: már nemcsak gyalog és szekérrel lehet közlekedni, szükség esetén akár mentő- és tűzoltóautó is könnyen haladhat. A központi híd műszaki terve elkészült, így helyreállításához is hozzákezdhetnek. Nem lesz teljesen új, de ha a jó idő kitart, még idén befejezik ― ígérte a polgármester. A községháza helyreállítása még várat magára, a hivatalnokok továbbra is a volt termelőszövetkezet épületében kénytelenek dolgozni. A hely szűkös, messze is a községközponttól, a szociális támogatásra jogosultakon kívül mások nem is nagyon keresik fel. Kényszermegoldás mellett kellett dönteniük a bölöni óvoda esetében is. A polgármesteri hivatallal együtt tönkrement épület menthetetlen, újat kellene építeni, pénzhiány miatt viszont az általános iskola tanrendjét szervezték át úgy, hogy az óvodások és az elemisták délelőtt, az V―VIII. osztályosok pedig délután használják a tantermeket.
Összefogás a bajban
A június végi áradást követően az első jelentősebb segítséget a megyei tanácstól kapták a bölöniek. A nyolcvanezer lejt a Nagybölön-patak medrének mélyítésére fordították. Utóbb, a harmadik áradáskor kiderült, jelentős vagyoni védelmet jelentett, sőt, az sem kizárt, életeket mentett, hogy legalább részben elvégezték ezt a munkát. Szintén a megyei tanács kezdeményezésére az RMDSZ széki elnökségei gyűjtésbe kezdtek, abból pedig ötszáz zsák cementet vásároltak és adományoztak a lakóknak. Erdővidék-szinten gyűjtést szervezett a szövetség baróti szervezete, s nagyobb összeget áldozott a bardoci és baconi önkormányzat is. A zágoni polgármesteri hivatal 31 köbméter fát, a Temes megyei óteleki tanács ― mintegy viszonzásul a hat éve a bölöniektől kapott segítségért ― ruhát és tartós élelmiszert, gabonát küldött, a tápiószentmártoniak pedig négy hídelemmel járultak hozzá az újjáépítéshez. A Vöröskereszt élelmet, tisztítószereket és másfél tonna cementet, a bukaresti központi postahivatal vizet, cukrot, lisztet és ruhaneműt, a Rompetrol üzemanyagot, Albert Álmos szenátor borvizet és ruhaneműt, Kovács József ruhát, Erdőfüléből a Gazdabolt tulajdonosa, Csog Dénes pedig tíz köbméter építőanyagot vitt, s autót bocsátott bérmentesen az értékeiket mentők rendelkezésére. Legutóbb a kormánymegbízotti hivatal révén érkezett segítség. 42 tonna cementet, 2,3 tonna vasazatot, 1,4 tonna meszet, 31 köbméter nagyméretű téglát, 40 köbméter faanyagot, 76 köbméter fűrészárut, 158 köbméter homokot, 132 köbméter kavicsot, 34 négyzetméter hullámlemezt várnak. Egyelőre csak a fűrészáru érkezett meg, de hamarosan a többi is ideér ― mondja bizakodóan a polgármester. Kérdésünkre, hogy ez nincs-e túl későn, Sikó Imre azt mondja, a jó idő kitart, így a pénzükből egyre inkább kifogyó embereknek éppen jól jött a támogatás, zömét még az elkövetkező időszakban felhasználják. Az egyház ereje
Az unitárius egyházközség már az első, június végi áradás másnapján a közösség segítségére sietett. Saját pénzükből vásároltak nagy teljesítményű szivattyút, Vajda Sándor Zoltán jószágigazgató pedig oda ment, ahol segítséget kértek. Fiatal unitáriusok önkéntes csoportjai érkeztek Homoródalmásról, Csíkszeredából, Vargyasról, Ürmösről, Nagyajtáról, Sepsiszentgyörgyről, Kökösből, Magyarsárosról, Székelyudvarhelyről, Kobátfalváról, Székelykeresztúrról, Barótról és Jászberényből, amelyeknek elszállásolásáról és étkeztetéséről is gondoskodtak. Fogadták a felsőfehéri egyházkör, az unitárius közösségek, az apácai és barcasági evangélikusok gyűjtéseit, a brassói gyermekkórház angol és hazai munkatársainak adományát. Felhívásukra bekapcsolódott a mentésbe az egyház Gondviselés Segélyszervezete is, amely élelmiszercsomagokat hozott. Nekik köszönhetően érkezett Bölönbe Tőkés László, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége jelentős, közel hatvanötezer lejes támogatása. A pénzből mindenkinek azt vásároltak, amit elvesztett, amire szüksége volt, hogy a nehéz pillanatokat túlélje: deszkát, mosógépet, ágyat, paplant, hidrofort, porszívót, az olthévízi cementgyártól 4,6 tonna cementet és 1,2 tonna vakolóanyagot szereztek be. A legnagyobb veszteséget szenvedő, a nejét elvesztő Benkő Aladárnak és gyermekeinek az új ingatlanhoz építőanyagot vittek, félárván maradt, Kolozsváron tanuló lányának ingyenes szállást és ösztöndíjat biztosítottak. Kudarcba fulladt a faosztás
Nem mindenben sikerült célt érniük. Az egyházközség úgy döntött, saját erdejéből 88 köbméter fát vágat ki s oszt szét a kerítésüket, gazdasági épületeiket újjáépítők közt. Megbeszélték Komporály Viktor baróti vállalkozóval, hogy a kivágást fele pénzért vállalja ― így segítvén a károsultakat ―, a polgármesteri hivatal pedig a különbözetet rendezi. A barótiak el is végezték becsülettel a munkát, ám a polgármester arra hivatkozván, hogy az önkormányzatnak nincs pénze, megtagadta a kitermelési költségek megtérítését, így az egyház kénytelen volt a legszebb törzseket felajánlani fizetség gyanánt. A megcsappant famennyiségből keveset félretettek saját használatra, a többiből pedig csak két családot, a Benkő Aladárét és a Kisgyörgy Zoltánét tudták segíteni. „Őszinte volt szándékunk, de sajnos, mivel Sikó Imre felrúgta a megegyezést, többet nem tehettünk. Megjegyzem, csak a kibélyegzés és az újjátelepítés mintegy tizenhatezer lejes kiadást jelentett az egyházközség számára” ― mondotta ifjabb Kozma Albert tiszteletes.
Mellőzöttnek érzi magát
A Tana utcában kis termetű öregasszony állít meg. Nem ismerjük egymást, de árulkodó lehet az átlagosnál nagyobb fényképezőgépem, invitál, fényképezzem csak le, micsoda kárt is okozott az árvíz. Filtermeister Anna (képünk) korát meghazudtolóan mozog, beszédes, hangja viszont elcsuklik, ha a nemrég elhunyt lányáról beszél. A kert végében most békésen csörgedez Nagybölön pataka, de az öklömnyi kődarabokkal vastagon szórt mart, a kidöntött kerítés és a kicsit messzebb álló, de még helyenként nedvesnek tűnő csűr arról tanúskodik, nincs ez mindig így. „Vízzel és iszappal telt meg a csűr, az istálló, a kút és a két pince, egészen eddig voltunk elöntve — mutat a patak partjától mintegy húsz méterre levő pontra —, jóformán mégsem kaptunk semmi segítséget a tanácstól. Az egyik ismerősömnek szóvá tettem, hogy az egész utcából hármunkat kihagytak, erre egyszer érkeznek, s lenézően azt mondták, »itt van a reklamált csomag«, azzal itt is hagytak. Hogy mi volt a csomagban? Tíz liter borvíz, két húskonzerv, két liter olaj, rizs, cukor, liszt és puliszkaliszt. A legtöbbet az unitárius egyház segített, ahonnan elég deszkát kaptam, hogy kerítésemet újból rakassam, de sajnos, hiányoznak a sasok, ezért várnom kell. Bezzeg, a cigányoknak Bölönpatakán mindent megadnak, mindent felépítenek, nagy urak lettek azok” — mondotta az öregasszony hangjában keserűséggel. A cigánynak nem jár?
Hogy Bölönpatakán mennyit költöttek a romák által elszenvedett károk enyhítésére, nem tudni, de Filtermeister Anna házától néhány száz méternyire Ioan Boeru biztosan nem ért egyet az idős hölgy megállapításával. A jól karbantartott, rikító rózsaszínűre festett kis ház környékén sokan dolgoznak. A ház ura nem is akar nyilatkozni, de ismerősei meggyőzik, mondja csak el, milyen nehezen megy bennvalójának újjáépítése, milyen kevés támogatást kapott az illetékesektől, mennyire éreztetik cigány mivoltát. „Nézze, itt valamikor nyárikonyha volt, az udvar ki volt kövezve, ebből mára semmi sem maradt. Bejött a víz a házba, a bútor és a padló annyira megszívta magát, hogy használhatatlanná vált, a hidrofor, a mosógép tönkrement, ki kellett dobnom. Volt valami kevés megspórolt pénzem, azt költöm el most. Közel ötvenmillió lejre vannak számláim, s még távol állok a befejezéstől. És mivel segített a hivatal? Öt zsák cementtel akkor, amikor a magyaroknak tízet adtak. Mivel nem vagyok magyar, nem kaptam sem az RMDSZ-től, és az unitárius egyháztól sem. Magamra hagytak a bajommal, a nyomorúságommal” ― fakadt ki a gazda.
Tavaszra is marad munka
A Boeruval szembeni portán Tana Ottmár (képünk)épp betont kever, a kapu elejét próbálja jobbá, csinosabbá tenni. Feleségével és annak szüleivel egy fedél alatt élnek, együtt vészelték át az áradások borzalmas pillanatait. Nem szívesen idézi fel azt a sok tekintetben kegyetlen napot. Nem csoda, hiszen a víz térdig ért a házban, nem lehetett sem a bútorokat, sem az elektronikus felszereléseket megmenteni, kint az alig két hete letett csöveket takarta ki a hirtelen jött ár, beomlott a pince bejárata, az udvarról eltűnt tíz méter fa, a huszonöt tyúkból és tizenöt vágni való csirkéből mindössze négy tyúk és egy kakas maradt meg. Az elmúlt hetekben, amit lehetett, kicseréltek, megjavítottak, újra lakhatóvá vált a ház, de úgy véli, tavaszra is marad elég tennivaló. „Hálát adok a Jóistennek, hogy mindez a nyomorúság nappal történt, s nem éjszaka. Így legalább a katasztrófát sikerült elkerülnünk” ― mondotta a fiatalember.
Fiuk segítségével
Kisgyörgy Árpád és Borbála azt mondja, ezer-ezer lejjel segítette őket az RMDSZ, az unitárius egyház is, Tőkés Lászlón keresztül pedig egy franciaágyat kaptak. A tönkrement padló helyett csempét tettek, kerítést emeltek, a házat levakolták. „A fiam kőműves, ő segített sokat. Nem itthon dolgozik, de amikor tehette, két-három napra hazajött, így valahogy a leglényegesebb dolgokkal elkészültünk. Ahogy lejár a tél, az első szobát tesszük rendbe” ― avatott be terveibe az idős házaspár.
A keserűség hangja
A polgármesteri hivatallal szemben Lázár Zsigmond és a családhoz közelálló Oláh Áron javítja a kaput. Amikor az általuk kapott segítség kerül szóba, emeltebb hangon kezdik szidni az illetékeseket. Úgy érzik, igazságtalanul bántak velük. „Az ár mindent átszakított, s az udvarról elvitt minden mozdítható tárgyat, jó bőven került víz a házba, mégsem kaptunk semmi segítséget. Minket, egyszerű embereket csak hitegetnek” ― mondja Lázár Zsigmond, majd a fiatal nemzedékhez tartozó Oláh Áron folytatja a panaszáradatot: „Édesapámat szinte elragadta a víz, alig tudtuk kimenteni, s kárunk is hatalmas. Amikor elkezdték hozni a csomagokat, mi nem kaptunk, csak édesapámék, azt mondták, lehet, hogy két család vagyunk, de egy helyen lakunk, így egynek számítunk.”
Átkísérnek a második szomszédba, Lázár Csaba portájára. Friss deszkából készült a kerítés, a csűr eleje, kész a disznóól alapja, s állítják, az ár elvonulása után a házban is akadt munka bőven, és mindent saját erőből, saját összefogásuk révén kellett megoldaniuk. „Mi már nem megyünk sehová, nem kérünk senkitől semmit, sőt, ha az erőm úgy fogja engedni, azt a néhány zsák cementet is visszaviszem a hivatalba, nehogy azt merjék mondani, hogy adtak valamit. Megelégszem annyival, hogy hálát adhatok a Jóistennek, mert mindannyian megmaradtunk, s a családdal és barátokkal van még annyi erőnk, újjáépíthetjük mindazt, amink volt” ― fogalmazott Oláh Áron.
Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Minha misem történt volna
Az Alkotmánybíróság végre pénteken megküldte az érdekelt feleknek annak a korábbi döntésének az indoklását, amely hatásköri konfliktust állapított meg a törvényhozás és a kormány között. A terjedelmes, jogi bükkfanyelvet tartalmazó indoklást a kormányoldal és az ellenzék természetesen a saját szája íze szerint értelmezte, vagyis az egyik fél (az ellenzék) szerint folytatódhat a tanügyi törvény tervezetének szenátusi vitája, mivel a hatalmi ágak alaptörvénybe iktatott szétválasztása elve mentén a kormány nem helyettesítheti vagy kerülheti meg kénye-kedve szerint a törvényhozást a másik oldal (a hatalom) szerint viszont semmi akadálya a kormányzati felelősségvállalási eljárásnak, mivel azt az Alkotmánybíróság tételesen nem tiltotta meg.
A Demokrata–Liberális Párt és az RMDSZ alkotta koalíció vezetősége tegnap tanácskozott, és Kelemen Hunor művelődési miniszter közölte, mire jutottak. A végrehajtó hatalom vállalta a felelősséget, az ellenzék bizalmatlansági indítványát vagy megszavazza a parlamenti többség, vagy nem. Kelemen szerint a kilenc alkotmánybíróból ötnek nincs kifogása az eljárás folytatása ellen. Biztos, ami biztos, a miniszterelnök írásban kért eligazítást a taláros testülettől.
Az RMDSZ minden áron át akarja vinni a parlamenten az új tanügyi törvényt, amelyben több, az anyanyelvi oktatást segítő előírás van. Sok olyan is van viszont, amely a szakma éles kritikáját váltotta ki. A Boc-kabinet tehát minden valószínűség szerint újra bizalmi szavazás elé néz, ami lassan már rutinfeladattá válik számára. Az ellenzék egyelőre hiába próbálkozik a hatalmi váltással: nem tud vagy nem akar a demokratáknál többet ígérni az RMDSZ-nek az elpártolásért cserébe, de még a saját sorait sem tudja rendezni. Mindennaposak ugyanis a szociáldemokraták és a liberálisok pártelnökei közötti szópárbajok, üzengetések, és mindkét alakulatnak belső rivalizálásokkal is meg kell birkóznia. A két évvel ezelőtti népszerűségének töredékét még őrző D–LP közben változatlanul minden kulcspozíciót magáénak tudhat az országos és helyi közintézményekben, s máris készül a 2012-es választásokra.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Főhajtás a Tündérkert megteremtője előtt Nagyváradon is
Négyszázharminc esztendeje, 1580. november 15-én született Marosillyén Bethlen Gábor, az az erdélyi fejedelem, akinek uralkodását Erdély aranykoraként emlegetik a történelemben. Halála napja is november 15-ére esett, 1629-ben. A diplomáciai érzékéről, politikai rátermettségéről, sokoldalú műveltségéről híres egykori uralkodóra emlékeztek Nagyváradon is, a tegnap már másodjára. Ugyanis az RMDSZ réti körzete kedden délután koszorúzott, a Partiumi Magyar Művelődési Céh pedig tegnap délelőtt. Előbbi az évforduló másnapján, utóbbi a harmadnapján.
Ami a tegnap megtartott emlékünnepséget illeti, tartalmát tekintve elmondhatjuk, igen érdekes és színvonalas volt, talán ezért is megérte volna, hogy úgy szervezzék meg, hogy minél több váradi magyar vehessen részt rajta. A megemlékezés a nagyváradi református püspöki palota dísztermében kezdődött délelőtti órában, zömmel egyetemisták előtt. Barabás Zoltán, a PMMC igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, majd átadta a szót Fleisz János történésznek, aki Bethlen Gábor és Erdély címmel tartott igen érdekes előadást. Mintegy időutazásként elevenedett meg a hallgatóság előtt a nagyfejedelem kora és személyisége, azok a korabeli történések, amelyek során a háborúk dúlta erdélyi fejedelemségből sikerült egy nyugodt, gazdaságilag stabil „Tündérkertet” létrehozni. Fleisz beszélt Bethlen azon törekvéseiről is, amelyek segítségével az megszilárdította azokat az iskolaalapítási törekvéseket Erdélyben, amelyek alapját Báthory István egykori fejedelem és lengyel király alapozta meg, aki létrehozta Kolozsváron az erdélyi jezsuita egyetemet. Bethlen nemcsak a jezsuiták messze földön elismert oktatási módszereit pártolta, hanem valamennyi erdélyi felekezetnek és nemzetiségnek is segítségére volt. Európában először ő adott menedéket és letelepedési jogot például a zsidóknak, s ő alapított Gyulafehérváron román nyelvű érsekséget. Váradhoz különösen erős szálak fűzték, Fleisz erről is sok érdekes dolgot ismertetett.
A második előadást Pálfi József református lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem teológiai tanszéke vezetője tartotta meg, Bethlen Gábor oktatáspolitikája címmel. Az előadó beszélt a korabeli erdélyi oktatásról, az egyetemek megalapításáról, kiemelve Bethlen azon törekvését, hogy létrehozza Erdélyben a szellemi arisztokráciát, a műveltség fegyverével övezett társadalmi réteget. A tiszteletes igen találóan rámutatott arra is, hogy két nagy uralkodó, Bethlen és Báthory István testamentuma az, ami mindmái napig „az erdélyi megmaradás programja”, ahogy ezt több mai történész megállapította. Bethlen Gábor uralkodását üzenetként kell felfogni, zárta előadását Pálfi, egyfajta reménykeltő üzenetként, amely a mai erdélyieknek azt bizonyítja, hogy bármilyen bajból ki lehet menteni az országot, ha a vezetők hisznek Istenben, és nemzetüket szolgálják. „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” – hangzott el a nagyfejedelem híres jelmondata. Ezt követően Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem tanügyi előadó-tanácsosa is szólt pár szót, szavait főleg a jelenlévő diákokhoz intézte, figyelmeztetve őket, hogy Bethlen politikai és gazdasági tanításai a mai modern időkben is megállják helyüket. Ezek után elénekelték a Himnuszt, majd a szervezők átvonultak a Schlauch kertben, a mai Petőfi parkban található Bethlen-szoborhoz, ahol Meleg Vilmos elszavalt két Arany János-költeményt, majd a jelenlevő egyházi és civil szervezetek elhelyezték koszorúikat a szobor talapzatánál, a tegnapelőtt elhelyezett koszorúk mellé.
Szőke Mária, Reggeli Újság, Erdély.ma

Bethlen Gáborra emlékeztek Marosillyén
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 430. évfordulójára emlékeztek szombaton Marosillyén. A Veres-bástya, amelyet a fejedelem szülőházának tartanak, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány tulajdonában van, tíz évvel ezelőtt vásárolták meg, magyarországi támogatásokat is felhasználva. A ma már szépen helyreállított műemlék épület adott otthont a rendezvénynek.
Az ünnepségen a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyermekek korabeli jelmezekben mutatták be Bethlen Gábor életét, leveleiből részleteket ismertetve. Böjte Csaba, a rendezvény házigazdája, utalva arra, hogy minden évben megtartják az ünnepséget, kiemelte: a Bethlen Gáborra való emlékezés újabb erőt ad ahhoz, hogy folytassuk a munkát, a további tervek megvalósítását.
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője méltatta a megemlékezés fontosságát, különösen, hogy Hunyad megyében sok magyar jellegű műemléket nemcsak az idő, de az emberi rosszindulat is pusztít. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy a megyében, ahol sok a magyar múltat bizonyító műemlék, sikerül egyet-egyet megmenteni, restaurálni és látogathatóvá tenni. "Örvendetesnek tartom, hogy alkalmat kerítünk olyan meghitt megemlékezésre, mint a mai, amelyen együtt idézzük fel dicső múltunkat. Az is örvendetes, hogy az ünnepi műsort fiatalok adták elő, mert ez ad erőt ahhoz, hogy reménységgel nézzünk a jövőbe" – mondta Winkler Gyula ünnepi beszédében. Népújság (Marosvásárhely)

Szakképzési tanfolyamok anyanyelven
Elfogadta a szenátus azt az RMDSZ-es indítványt, mely szerint magyar nyelven végezhetik majd az elhelyezkedésüket elősegítő átképzési tanfolyamokat a munkanélküliek – számolt be róla Günthner Tibor, az RMDSZ Szatmár megyei szenátora. Az érdekvédelmi szervezet döntéshozója sajnálattal vette viszont tudomásul azt, hogy a PSD ezt a tervezetet sem szavazta meg.
"A szociáldemokraták az utóbbi időben minden, kisebbségi jogokkal kapcsolatos kezdeményezéshez ellenségesen állnak: legyen szó a tanügyi törvényről, vagy más, hasonló törvénytervezetről. Ezt én nem igazán értem, hiszen egyrészt a román lakosság a legutóbbi parlamenti választások során nemet mondott a nacionalista hangokat hallató jelöltekre – kiesett a Nagy- Románia Párt –, másrészt Adrian Nastase miniszterelnöksége idején nagyon jó volt a magyar kisebbség kapcsolata a PSD-vel, európai szintű volt az együttműködés. Remélem, a párt mostani magatartása nem a nacionalista felhangok felerősödése, hanem csupán az ellenzéki magatartás hozadéka" – mondta a szövetség szenátora.
Günthner azt is furcsállja, hogy a PSD szenátorai azt hozták fel a kezdeményezéssel szembeni ellenérvként, hogy a román állam pénzén valósulna meg az anyanyelven történő továbbképzés beindítása, illetve, hogy a mai világban inkább az angol nyelvű képzésekre lenne igény. — Nem a román állam pénzén, hanem a magyar adófizetők hozzájárulásaiból támogatják majd ezt a programot, hiszen a magyarok ugyanolyan adófizetői ennek az országnak, mint a többségi nemzet tagjai. Sok olyan magyar középkorú és idősebb személy van, aki csak az anyanyelvén ért meg bizonyos szakkifejezéseket. Ennek a kezdeményezésnek a megszavazása egy újabb eleme a magyarság érdekvédelme terén vívott harcunknak, munkánknak – zárta mondandóját a szenátor.
A törvényre még rá kell bólintania a képviselőháznak is. Népújság (Marosvásárhely)