Közmédia: megvannak az igazgatótanácsok
A Televízió vezetőtestületének RMDSZ által jelölt tagja Sebesi Karen Attila. A Rádiónál Demeter András. A Televízió Igazgatótanácsa Alexandru Lazescut jelölte az intézmény elnöki posztjára. A Közszolgálati Rádió esetében a szociáldemokraták jelöltje, Ovidiu Miculescu győzött.
Az igazgatótanácsok elnökjelöltjeit a Törvényhozás Művelődési Bizottságai is meghallgatják, majd javaslatuk alapján, kinevezésükről a plénum dönt. Mindegyik fórum felülbírálhatja az előző döntését.
Kolozsvári Rádió
Erdély.ma

Az RMKDM szélesebb konzultációt szorgalmaz
A hatalomba kerülő RMDSZ-képviselők elfeledkeznek azokról, akik oda küldték őket
Eppur si muove, és mégis mozog, nem a Föld, hanem a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik volt alelnökének, Puskás Bálint alkotmánybírónak a lelkiismerete. Megmozdult és a nyugdíjasok millióinak az érdekében döntött úgy, nem engedi, hogy meggondolatlan kormányhatározatok még nagyobb nyomorba döntsék őket, mint amilyenben találhatók, nyilatkozta a Népújságnak Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke.
Elmondta, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az RMDSZ-ben működő platformja, a Kereszténydemokrata Társulat vezetői már a viták elején, a vásárhelyi nyilatkozatban a mellé a vélemény mellé szegődtek, amely megengedhetetlennek tartja a nyugdíjasok megnyomorítását. Véleménye szerint a közvélemény elítéli, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem annak a fogadalomnak megfelelően cselekedtek, amely szerint a közjót fogják szolgálni, és ilyen fontos döntések előtt, a belső demokrácia szellemében, nem operatív bizottsági döntésre lett volna szükség, hanem rendkívüli SZKT-ra, vagy akár rendkívüli kongresszusra.
Az RMKDM vezetése, dr. Bárányi Ferenc politikai alelnök, Darvas Kozma József szociálpolitikai alelnök, Zsombori Vilmos megyei önkormányzati alelnök, Hajdú Gábor, Nagy Benedek és mások egybehangzó véleménye, hogy bár politikai megfontolásból tették, meggondolatlan cselekedet volt ilyen körülmények között továbbra is a kormányban maradni, mert a hosszú távú következmények súlyosak lesznek az RMDSZ-re nézve.
Kelemen Kálmán kijelentette: sajnos, ismét bebizonyosodott, hogy a hatalomba kerülő RMDSZ- képviselők néhány hónap után elfeledkeznek azokról, akik oda küldték őket, és nem hajlandók a választókkal tárgyalni, hanem hatalmi pozícióból lekezelik őket, és egy szűk testületben döntenek sorskérdésekről. Az RMKDM vezetői szerint nagyobb lelkiismereti odafigyeléssel kellene gondolni azokra az immár kinevelt fiatal RMDSZ-es politikusokra, akikre sokkal szebb jövő várt volna, ha ezeket a döntéseket nem kényszerítik rájuk. Ugyanakkor úgy vélik, szükség lenne egy higgadt, belső önvizsgálatra, felmérni, ki hol hibázott, és végre felvállalni a felelősséget, bármilyen pozícióban legyen az, aki ezeket a döntéseket erőltette, sugallta vagy elnézte és eltűrte.
Az elnök szerint arra sem ártana odafigyelni, hogy az RMKDM még mindig rendes tagja a Kereszténydemokrata Internacionálénak, amelynek most két fontos ülése következik, az egyik Marokkóban, a másik Dubajban, ahol államelnökök, kormányfők fognak azon dolgozni, hogy a válság negatív hatásait kisebbre csökkentsék, de a mozgalom szavazati joggal való részvétele attól függ, hogy az RMDSZ hajlandó lesz-e kifizetni az elmaradt tagdíjat. Mint mondta, nem kellene sutba dobni, főleg a jelenlegi romániai körülmények között egy olyan kapcsolatrendszert, ami tekintélyt ad az RMDSZ-nek, s nem ártana, ha hagynák, hogy az RMKDM képviselje az RMDSZ-t a nemzetközi találkozókon. Felrótta, hogy az RMKDM-t nem hívták meg a Magyarország kereszténydemokrata miniszterelnök- helyettesével való találkozóra, pedig hozzájárulhattak volna annak sikeréhez.
Végül kijelentette: "A jövő évi kongresszusunkon felmérjük, mit kell tennünk, hogy politikusaink komolyan vegyék és olyan felelősséggel vállalják a munkájukat, amilyenről Puskás Bálint alkotmánybíró tett tanúságot."
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Az ifjúsági szervezeti munka felér egy egyetemi oklevéllel?
Szerdán volt a hivatalos megnyitója a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által Marosfőn szervezett EU-tábornak.
“Az ábécéskönyvtől a munkakönyvig” címszó alatti megnyitó beszédeket Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke kezdte: “A MIÉRT lecserélte a hagyományos EU táboros szervezőpartnereit, a csíkiak helyett idén a gyergyóiak mutatkozhatnak be – és ez jó, mert így mindenki lehetőséget kaphat, hogy megmutassa mit tud.”
“Aki valamilyen ifjúsági mozgalomban dolgozik, az ott szerzett tapasztalata felér egy egyetemi diplomával – mondta a politikus -, mert sajnos ma már csak az nem tud szerezni egyetemi diplomát, aki nem akar. Az álláspiacon is helyzeti előnyben vannak azok, akiknek van szervezeti tapasztalatuk.”
“Egy ilyen tábor mennyire és miben lehet szakmai?” – tette fel a kérdést a megnyitón résztvevő Bodó Barna a Sapientia EMTE képviseletében. “Akkor kell abrakolni, amikor kemény a munkaerőpiac…amikor esély van, akkor kell kihasználni. Azok a kapcsolati hálók, amelyeket itt lehet kialakítani, nagyon jól visszaforgathatók a jövőben.”- tette hozzá.
“Az idei rendezvény mérföldkő – mondta a megnyitón Bodor László, a MIÉRT elnöke. 2007 előtt a felkészülésre helyeztük a hangsúlyt. 2007–2010 között a lehetőségek voltak előtérben. Mostantól arra összpontosítunk, hogy a tevékeny és tehetséges erdélyi magyar fiatalok eljussanak Bukarestbe, Brüsszelbe és Budapestre, s az itt szerzett tapasztalatokat itthon kamatoztassák.”
Széll Lőrincz, a Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke biztosította a résztvevőket, hogy akárcsak az elődei a hatóságnál, Kovács Péter és Borbély Károly, ő is prioritásának fogja tekinteni a tábor támogatását.
“Ebből a táborból úgy munkavállalók, mint munkaadók is kikerülnek, ezért rajtunk is áll, hogy a jövőben hogyan fog alakulni a munkaerőpiac.” – mondta Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke.
A megnyitó után lelkipásztori áldásra került sor, igét hirdetett Portik H. Kelemen pápai káplán, kanonok, gyergyói főesperes plébános és Bíró Sándor református lelkipásztor.
SMS és chat nyelv?
A kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális jövőben
Az EU – tábor első napján június 30.-án szerdán, közvetlenül a megnyitó előadás után, Bákai Magdolna a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője és Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára tartottak előadást a fősátorban „Kisebbségek kultúrájának megőrzése a digitális világban” címmel.
„A digitális jövő elkezdődött!” – jelentette ki Bákai Magdolna igazgató, majd hozzátette, hogy: „A kisebbségi közösségek számára a kultúra fontosabb, mint más közösségek számára, más kisebbségi sorost megélni Székelyföldön, mint máshol, más Temes megyében és más Gyergyóban. A kultúraközvetítés szempontjából, fontos, hogy új digitális csatornák jelennek meg, amelyek a közösség továbbéltetését segíthetik elő. Más értékek teremtődnek a digitális társadalomban, mint a hagyományosban.”
„Felmerül a kérdés, hogy hogyan őrizzük meg a jövő számára azon tartalmak értékét, amelyek csak digitális formában jelennek meg?” – mutatott rá Bákai Magdolna.
„A digitális világ egy közeg, amely alapvetően személytelen, így felmerül az a kérdés is, hogy hogyan tud a kultúra, – amely alapvetően személyes – belesűrűsödni?” – fogalmazott Markó Attila az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára.
„A digitális világnak vannak értékmegőrző, értékteremtő és értékromboló hatásai. Ennek tudatában meg kell vizsgálnunk, hogy maga az irodalom sérül – e a digitalizálódás következtében, például az elektronikus könyvek által? Amennyiben nem, akkor ez a megőrzés szempontjából egy pozitív folyamat. Értékvesztésről akkor beszélünk, ha tudatos módon terjed el a nyelvtani helyességet mellőző, az ékezeteket elhagyó és folyamatos rövidítéseket előnyben részesítő személet, az sms és chat nyelv a mindennapokban.” – állapította meg Markó Attila államtitkár.
„Nem szabad elfelednünk, hogy a magyar nyelvben vannak ékezetek, helyesírási szabályok” – emelte ki az államtitkár.
Takács: Magyarság, nem magyarkodás
„Ifjúsági szervezetek életgörbéje” címmel tartott előadást Takács Csaba az RMDSZügyvezető elnöke, illetve Kovács Péter az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Takács Csaba előadásában felvázolta az elmúlt 20 év romániai magyar ifjúsági szervezeteinek alakulását, illetve azok viszonyát a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Hangsúlyozta, hogy most „nem magyarkodásra van szükség, hanem magyar kulturális programokra”, majd megjegyezte, hogy szükséges „az egészséges nemzeti büszkeség beépítése a mindennapjainkba.”
„Most már vannak fiatalok az önkormányzatokban, a parlamentben és a kormányban is, most itt az idő, hogy az ifjúsági szervezetek a társadalomszervezésre tegyék a hangsúlyt. Ha elfogytok ott lenn, nem lesz senkitek ott fenn!” – világított rá Takács Csaba a fiatalok ifjúsági szervezetekben folytatott tevékenységének fontosságára.
„Az ifjúsági szervezetek beágyazottsága tragikusan kicsi Romániában és az aktív ifjak aránya ennél még alacsonyabb” – jegyezte meg Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Hangsúlyozta, hogy „a fiataloknak minél hamarabb be kellene lépniük egy-egy ifjúsági szervezetbe, mert ha ők nem aktívak, akkor senki sem lesz helyettünk az”, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ne engedjék, hogy személyfüggő legyen egy ifjúsági szervezet, az utánpótlásról mindig gondoskodni kell.
„Ne hagyjátok, hogy az ifjúsági szervezetek életgörbéje egyenlő legyen a vezetők életgörbéjével” – mondta Kovács Péter.
erdon.ro

A százhuszonöt éves EMKE
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - rövidítve EMKE - 1885. április 12-én alakult Kolozsvár központtal az egykori alapszabálya szerint: „a hazafiság fejlesztése, az erdélyi magyarság közművelődési és közgazdasági megerősítése" céljából. Az első világháború előtti Magyarország legnagyobb közművelődési egyesületének emlékét - mely 1991-ben új életre kelt - idézzük fel a 125 éves évforduló alkalmával.
Az 1867-es kiegyezést követően a magyar állam nem tudta felvállalni az erdélyi magyar művelődés terjesztésére és az oktatásra vonatkozó valamennyi feladatot. Az erdélyi peremvidékeken a magyarság helyzete egyre nehezebbé vált, az alacsony műveltségi szinthez társult a német vidékeken kisebb­ségbe került magyarság beolvasztása, az asszimiláció. A nemzetiségek az új eszmék - a germanizmus, dákoromanizmus - hatására szervezkedni kezdtek, egyesületekbe tömörültek: 1840-ben megalakult a szász Erdélyi Országismereti Egyesület (a Verein für Siebenbürgische Landeskunde), 1861-ben az Erdélyi Román Irodalmi és Népművelődési Társaság, az ASTRA (Asociatiunea Transilvana pentru Literatura Romana si Cultura Poparului Roman). Szükség volt tehát a magyarság önuddatának erősítésére is.
Az EMKE előzménye az a hunyadmegyei mozgalom volt, amely az ottani végveszélybe jutott magyarságot próbálta megmenteni a beolvadástól. Ennek élén Kún Kocsárd gróf (1803—1895), az EMKE későbbi nagy mecénása állt. Ezt követően megindult az egész országra kiterjedő EMKE-szervezés, aminek eredményeképpen 1885 tavaszán megalakult a 21 fiókintézettel és 17 000 taggal rendelkező intézmény. Az indulás éveinek vezető alakjai Sándor József későbbi elnök, Kún Kocsárd gróf, Kún Géza gróf, Bethlen Gábor gróf az első elnök, Bartha Miklós az Ellenzék című napilap alapítója, alelnök, dr. Felméri Lajos egyetemi tanár, Szász Domokos erdélyi református püspök, Ferencz József unitárius püspök, Béldi Ákos gróf, Haller Károly, Kolozsvár polgármestere voltak. A legnagyobb feltűnést Kossuth Lajosnak Turinból küldött, a szervezkedést helyeslő távirata keltett, ő egyben 100 forinttal alapító tagul jelentkezett. Táviratának szavai a következőkről szóltak: „Fogadják elnézéssel a hontalan magyar filléreit. Erdély jobbkeze hazánknak, minden talpalatnyi térrel, amit ott a magyarság elveszít, hazánk ezeréves biztonsága csorbul. Hazafiúi irányban ellensúlyozni a magyarellenes állambomlasztó bújtogatást, fenntartani a magyarságot, visszaszerezni az elvesztett tért, fejleszteni a közművelődést - oly önvédelem, melyet minden magyarnak támogatni kell. "
Az EMKE történetének legdinamikusabb szakasza - az aranykor - az első évtizedre esett. Az évenkénti közgyűléseket más és más városban tartották, s az esemény minden alkalommal az illető megye ünnepévé vált. 1886-ban Kolozsváron az Iparos-egylet palotájában gazdasági kiállítást rendeztek, amelyen több mint száz cég állította ki termékeit, 1888-ban a fővárosi Operaházban EMKE-bált rendeztek, amelyen megjelent a trónörökös főherceg feleségével. Ez nagy országos szenzáció volt, ami jelezte, hogy a legmagasabb körök is tudomásul vették, elismerték az EMKE létezését.
A magyar társadalom az EMKE-t jelentős alapítványokkal támogatta: Kun Kocsárd gróf algyógyi (Hunyad vm.) kastélyát és 1800 holdas felszerelt birtokát 221.557 forint értékben adományozta az egyesületnek földműves iskola létesítésére (1889), Mohay Károlyné magyarkályáni birtokát 100.000 korona értékben ajánlta fel (1899), Miksa Zsuzsanna Nagyenyeden 160.000 koronát hagyott a kijelölt célok megvalósítására (1904). A legnagyobb alapítványokat számos kisebb adomány követte.
1891-ben az EMKE védnöksége alatt fiókegyesületként létrejött a honismeretet és természetjárást pártoló Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), Kolozsváron felépült a kétemeletes, eklektikus EMKE-irodaház, amelynek homlokzatára az alapítás évét és a fiókokkal rendelkező vármegyék és városok címereit faragták, és kiadták az egyesület talán legsikeresebb kiadványát, a Sándor József szerkesztette EMKE úti-kalauz Magyarország erdélyi részében.
A 1892. évi közgyűlést a budapesti Vigadóban rendezték. A színhelyet és a dátumot az magyarázza, hogy ekkor ünnepelték Ferenc József megkoronázásának negyedszázados évfordulóját. A társadalmi egyesületek nevében az EMKE vezetősége üdvözölte az uralkodót, a közgyűlésen részt vett Tisza Kálmán, Apponyi Albert és a koszorús költő, Jókai Mór, a díszelőadáson fellépett Blaha Lujza is.
A következő időszak legjelentősebb eseménye az 1896 őszén Budapesten tartott EMKE rendezte millenniumi kongresszus és kiállítás volt, amelyen 34 egyesület és 7 irodalmi társaság vett részt, köztük a legnagyobb és leggazdagabb az erdélyi egyesület három millió korona vagyonával kiemelkedett.
Az EMKE aranykorát az egyesület negyedszázados fennállásának megünneplése zárta le. 1911 őszén Kolozsváron tartott ünnepségen részt vett Jósika Samu, a főrendiház elnöke, Berzeviczy Albert, az alsóház elnöke, Apponyi Albert, Rákosi Jenő s még számos nobilitás. A Nemzeti Színház díszelőadásán Hettyey Aranka Rákosi Jenő Prológját szavalta, majd az együttes Herczeg Ferenc Déryné ifi-asszony című három felvonásos színművét mutatta be.
Az évfordulót azonban nem a múló hatású ünnepség tette emlékezetessé, hanem az ennek kapcsán Sándor József összeállításában megjelent két díszkötet: Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885-1910. Sándor József beszámolt, hogy az EMKE közművelődési és közgazdasági célra összesen 10 millió koronát fordított, a gyámolító, perselyes és adományozó tagok százezrein kívül 20.000 örökös, alapító és rendes tagot szervezett. Büszkén felsorolta megvalósításaikat: a 163 népiskolát (az első világháborúig 268-at), 77 kisdedóvót, az algyógyi földművesiskolát, mely az országban a legnagyobb volt, 214 nép- és 24 katonai könyvtárat, 153 daloskört, 431 községben 12 ezer írástudatlant oktatott, 500 néptanítót jutalmazott, 118 községi lelkészt segélyezett, 80 honismertető, európai nyelveken is megjelenő kiadványa a magyarság védelmét is ellátta az igazságtalan támadásokkal szemben. Gazdasági téren Erdélyben elsőként az EMKE szervezett ipari, fogyasztási és hitelszövetkezeteket.
A jubileummal lezárult korszak végén megállapítható volt, hogy az EMKE elérte azt a célt, amit alapításakor kitűzött: amennyire lehetett megerősítette a szórványban élő magyarságot, lelassította az asszimilálódást. Fontos eredménynek tekinthető, hogy sikerült az erdélyi magyarság helyzetére a magyar közvéleményt, a kormányszerveket is figyelmeztetni, s az 1890-es évek végére, különösen Bánffy Dezső miniszterelnöksége idején az EMKE célkitűzései a kormánypolitika szintjére emelkedtek.
Az első világháborút követő közhatalom változás rendkívül tragikusan érintette az erdélyi magyarságot és természetesen az EMKE-t is. A támadások egymást érték: barbár kezek feldúlták az algyógyi földművesiskolát, megszentségtelenítették Kún Kocsárd sírját, az egyesület népiskoláinak, kisdedóvóinak jelentős részét lefoglalták, a népkönyvtárak többségét szétszórták, a dalosköröket feloszlatták. Az EMKE ez idő alatt az ostromállapot tilalma miatt nem tudott fellépni a törvénytelenségek ellen, nem szervezkedhetett, védekezhetett. A román sajtóban sorozatban jelentek meg az EMKE-t támadó írások, amelyek azzal vádolták az egyesületet, hogy csak színleg hirdetett kulturális célt, titkolt terve a románság magyarosítása volt, és Budapesttel összeköttetésben anarchikus akciókat készült szervezni. 1921. január 13-án a Bukaresti Hírlap közölte Jászi Oszkár támadó cikkét, mely szerint az EMKE „a grófok s egyéb deklamáló naplopók bankettező, hurázó, a faji gyűlölséget szító, dús szinekúrákat (munkával nem járó) nyújtó tápintézete."
A változások utáni első közgyűlést 1921. július 3-án, Kolozsváron tartották, amelyre Sándor József főtitkár az EMKE életéről rövid összefoglaló jelentést állított össze. Adatai megdöbbentőek, felsorolja mindazokat az atrocitásokat, veszteségeket, amelyek az egyesületet és intézményeit, birtokait érték, később kiderült, hogy az EMKE vagyonának nagy része elveszett. Furcsa módon a külföldön élő Béldi Ákos grófot - az előbbi időszak vezetőjét - meghagyták az elnöki székben, az alelnökök között találjuk Benedek Eleket, Szabolcska Mihályt, Sárkány Lajost, az örökös főtitkár Sándor József maradt. A hatalom által igényelt módosított alapszabályzatot eljuttatták az illetékes román szervekhez, majd megkezdődött a 17 évig tartó szélmalomharc annak jóváhagyásáért. A hatóságok különböző jogi kifogásokkal rendre elutasították elfogadását. Pedig az EMKE többször is kijelentette: „Mi nem kérünk többet és mást a román társadalomtól és közhatalomtól, mint amennyit adott, és ahogyan viselkedett annak idején a magyar társadalom és magyar állam a román irodalmi és művelődési egyesülettel, az ASTRA-val szemben". Az évtizedes jogi huzavona nyílván az egyesület kifárasztását, elsorvadásának kivárását is célozta. Aztán 1935 elején, amikor már az egész EMKE elaludt, megszűntek vidéki szervezetei, a magyarság már napirendre tért elvesztése felett, a belügyminisztérium váratlanul elfogadta az ismételten módosított, többszörösen visszautasított alapszabályokat.
Sajnos az egyesületnek ekkora már a magyar közönséggel való kapcsolata annyira megszűnt, hogy az újraszervezést elölről kellett kezdeni és így is csak lassú lépésben történhetett. 1938 tavaszán aztán Romániában bevezették az ostromállapotot és minden pártot, egyesületet, csoportosulást feloszlattak, az EMKE két világháború közötti korszaka véget ért.
1940 augusztusában a második bécsi döntés határozata következtében Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz, magyar lakói felszabadultak a kisebbségi sors alól. Az EMKE első nagy ünnepségét 1941. március 15-én, Kolozsváron tartotta. Hosszú évtizedek után először lehetett az egész város ünnepévé tenni március idusát: a Mátyás szobor előtt a Főtéren, majd a Diákház nagytermében Bartók és Kodály dalaival köszöntötték a résztvevők a szabadság napját. A tisztviselői kar megújítására is sor került: Béldi Kálmán elnök mellett Szathmáry Lajos alelnök vezeti a testületet, a Közművelődési Szakosztályt László Dezső országgyűlési képviselő, a Társadalmi Szakosztályt Kovrig Béla egyetemi tanár irányította. Az ünnepi hangulatot rontotta a pénztári jelentés, amelyből kiderült, hogy a bécsi döntéskor az egyesület vagyonának 90%-a Dél-Erdélyben (Romániában) maradt. Az anyagi alapokat az új vezetőség elsősorban tagtoborzással igyekezett megteremteni, de az erdélyi városok és megyék közül számosan kisebb-nagyobb támogatással siettek az egyesület segítségére. A Hangya-szövetkezet 25 ezer pengős alapítványt tett az EMKE javára.
Az EMKE megünnepelte 1941 őszén Széchenyi István, „a legnagyobb magyar" születésének 150. évfordulóját, 1942. március 15-ét, 1942 őszén pedig Kőrösi Csoma Sándor születésének 150. évfordulóját.
Az 1940-es évek legjelentősebb EMKE-akcióit az ún. „meseautó" kiszállásai jelentették, amelyek igazi életet tudtak vinni az egyesület tevékenységébe. 1942-ben a magyar kultuszminiszter az EMKE-nek ajándékozott egy akkoriban korszerű audiovizuális eszközökkel felszerelt autóbuszt, mely hónapokon keresztül járta Erdély kisebb-nagyobb falvait, magával vitt néhány írót-költőt, akik műveikből olvastak fel, s ugyanakkor megismerkedtek a falusi élettel, művelődési szintjével. Több meghívott honismertető előadást tartott, rendszerint lemezhallgatás és filmvetítés zárta a falu ünnepévé emelkedő EMKE-napokat.
A „meseautó" kiszállásait mindig Unghváry Sándor, a közművelődési titkár vezette, az írók elsősorban a Termés című folyóirat fiatal munkatársainak köréből kerültek ki. 1942 decemberében meglátogatták: Gyalu, Bonchida, Kötelend, Alsózsuk, Bánffyhunyad, Szászfenes stb. helyiségeit. A Termés munkatársain - Asztalos Istvánon, Bözödi Györgyön, Kiss Jenőn - kívül a kiszállások egy részén részt vett az erdélyi körúton lévő Veres Péter is. Bözödi György lelkesen összegzi élményeit: „Nem lehet eléggé méltányolni az EMKE-nek azt a lendületes munkáját, amit a népművelés érdekében megindított. A vetítőgéppel, filmekkel, villamos fejlesztő géppel és hangszóróba bekapcsolható nagy gramofonkészülékével és egész ládát kitevő néprajzi lemezekkel felszerelt szerelvénye szinte naponta útban van Kalotaszeg vagy Szolnok-Doboka irányában, és az EMKÉ-n kívül a népművelési munkába bekapcsolódtak a Termés írói, a Nemzeti Színház művészei is." A ,,meseautó" befejezésül rendszerint megajándékozta a helyi tagozatokat egy-egy százkötetes könyvtárral. A krónikások összesen 70 vidéki EMKE-napról tudósítottak.
A második világháború végén a front átvonulásai Kolozsvár újabb „felszabadulása" után alig két hónappal az idős Sándor József - a Magyar Népi Szövetséggel (MNSZ) egyetértésben - hozzálátott az EMKE átmentéséhez. A közgyűlés Sándor Józsefet régi-új elnöknek választotta, alelnökök Tavaszy Sándor teológiai tanár és Nagy István író lettek. A vezetőségben az „új rend"-et Balogh Edgár, Szabédi László, Jordáky Lajos képviselték.
Az EMKE ebben az időszakban könyvek kiadásával próbálta társadalmi súlyát növelni: Az Erdély szabadságharca 1848-49 a hivatalos iratok és hírlapok tükrében című kötetet Balogh Edgár és Bözödi György írta, megjelent Nagy István Özönvíz előtt című színműve és öt egyfelvonásos színdarab a műkedvelők számára.
1945 júniusában nagy veszteség érte az EMKÉ-t, elhunyt Sándor József elnök. Az erdélyi magyarság egyik legnagyobb személyiségét a kolozsvári Farkas utcai templomból nagy egyházi pompával temették, a magyar értelmiség szinte teljes létszámban kivonult, a beszédet Vásárhelyi János református püspök mondta, a házsongárdi sírnál Tavaszy Sándor és Balogh Edgár búcsúzott. Sándor József halálával az EMKE önálló személyisége is nagyrészt megszűnt, szerepét a MNSZ Közművelődési Bizottsága vette át.
1947 nyarán nyílt támadás indult az erdélyi magyar intézmények ellen, a Világosság című lapban Tamás Gáspár és Balogh Edgár kezdte a számonkérést. A legkeményebb vádakat az Igazság fogalmazta meg, azt bizonygatta, hogy az EMKE fő célja a „grófi nagybirtok" megmentése volt, a feudális Magyarországot képviselte. Az EMKÉ-nek nincs helye a demokratikus Romániában, zárult a megrendelt aláíratlan cikk. Ezekben a napokban már kibontakozott a kolozsvári törvényszéken Unghváry Sándor koncepciós pere, amelyben az EMKE közművelődési titkárát a „reakciós budapesti fasiszta kormány" részére történő kémkedéssel vádolták. Ezzel az EMKE megszűntnek volt tekinthető. Megjegyezzük, hogy az EMKE irattárát 1992-ben (!) Bukarestbe szállították, jelenleg nem kutatható.
A kommunista diktatúra az EMKE-t negyvenhárom esztendeig „búvópataklétre" kényszerítette. Ennek a nemzedéknyi időszaknak az eseményei azonban bizonyítják, hogy az erdélyi magyarságban végig élt a közművelődés vágya és igénye, s még a saját szervezeti kereteket nélkülöző években, tőle teljesen idegen formákba kényszerítetten is, kifejezést tudott adni ennek a vágyának és igényének.
Az 1989 decemberében történt fordulat teremtette új helyzetben az erdélyi magyarság nem csak politikai érdekképviseleti szervezetét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget hozta létre, hanem 1991. április 20-án a brassói közgyűlésen újraalakította 200 küldött szavazatával az EMKE-t is. Az alapító tagok az erdélyi művelődés kiemelkedő személyiségei, Dávid Gyula, Kötő József és Laskay Sándor voltak. 1995-ben már Románia 119 városában és falujában 403 egyesülete és közművelődési alapítványa működött, talán nem érdektelen ideiktatni a legfontosabbakat: az aradi Kölcsey Egyesületet, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Egyesületet, a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesületet, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesületet, a székelyudvarhelyi Orbán Balázs Egyesületet stb.
1992-től évente ünnepélyes külsőségek között adták át az EMKE-díjakat és diplomákat - Kemény János-díjat, Kun Kocsárd-díjat, Bánffy Miklós-díjat, Szentgyörgyi István-díjat stb. - azoknak a személyeknek, akik művészetükkel és munkájukkal maradandót alkottak az erdélyi magyar közművelődés terén.
Sajnos, az anyagi gondok korlátok közé kényszerítik az EMKE tevékenységét, az 1948-ban államosított székházakat, könyvtárakat, a működést támogató birtokokat az 1989 utáni román törvénykezés nem juttatta vissza jogos tulajdonosának. Az erdélyi magyarság tehát arra kényszerült, hogy alapítványi forrásokból, hazai és határokon túli támogatásból, egyének áldozatkészségéből teremtse meg a közművelődési munka lehetőségét. Így születtek Kolozsváron az EMKE Mikó Imre Könyvtára és Heltai Gáspár Alapítványi Központ, Györkös Mányi Albert EMKE műteremlakás, zilahi, szilágysomlyói EMKE-házak, csernakeresztúri Magyar Tájház.
2008-ban az EMKE elnöksége úgy határozott, hogy az 1885. évi alapítás emlékére április 12-ét az Erdélyi Magyar Közművelődés Napjává nyilvánítja, amely alkalommal minden esztendőben országos ünnepséget rendez. Ezeknek az ünnepségeknek a fő célja a magyar identitás, az erdélyiség és az egyetemes kulturális értékek megőrzése. Az erdélyi magyarság munkájában pedig csak akkor lehet eredményes, ha szellemiségét az EMKE régi jelszava hatja át: „Ki a köznek él, annak élni érdemes!"
Sebestyén Kálmán
Honismeret, 2010/3, XXXVIII évf.
Irodalom: Sándor József: Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885-1910. I—II. Kolozsvár 1911. - Unghváry Sándor (szerk.): EMKE naptár, 1943. Kolozsvár - Dávid Gyula-Nagy Pál (szerk.): EMKE 1885-1995. Kolozsvár 1995. - Balogh Edgár (szerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. Bukarest 1981.
emke.ro/sajtóvisszhang

Végleges döntés Szabó Albert alpolgármester ügyében
A megyei fellebbviteli bíróság kedden visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy Szabó Albert, az RMDSZ önkormányzati képviselője elfoglalhatja alpolgármesteri beosztását.
Szabó Albertet a 2008-as helyhatósági választásokat követő helyi tanácsülésen a testület többségi szavazattal alpolgármesternek jelölte és fogadta el. Kinevezését követően a Nemzeti Liberális Párt bírósági keresetet nyújtott be, amiben kérték, hogy érvénytelenítsék a kinevezésre vonatkozó tanácsi határozatot. Szabó Albert helyét a párt képviselője, Meghesan Nicolae Sorin foglalta el. Az eljárás ellen 2008 szeptemberében indított pert Szabó Albert. A tárgyalás elhúzódott és csupán 2009 decemberében született első fokon ítélet a megyei bíróságon, amely Szabó Albertnek adott igazat. Ezt a határozatot megfellebbezte a kinevezését ellenző 11 tanácsos. A végleges döntést 2010. októberre akarták halasztani, de a jogszabályok lehetővé tették, hogy sürgősségi eljárással tárgyalja le az ügyet a törvényszék, így ennek alapján megszületett a visszavonhatatlan döntés.
Szabó Albert lapunknak elmondta, az őt kinevező helyi tanácsi határozat értelmében akár ma is beülhet az alpolgármesteri irodába. Reméli, hogy a döntést követően elhárul minden akadály és zavartalanul hozzáfoghat alpolgármesteri teendőihez.
Népújság (Marosvásárhely)

Demeter András a közszolgálati rádió élén
A döntés abszolút premiernek számít, hiszen román közszolgálati médiumnak még sohasem volt magyar első számú vezetője. Demeter Andrást – aki eddig a művelődési minisztérium államtitkári posztját töltötte be, korábban pedig a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója volt – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelölte erre a tisztségre. A romániai közszolgálati rádió és televízió vezetőségválasztási szabályai szerint a parlamentnek előbb meg kellett választania a két intézmény igazgatótanácsát, amely a parlamenti pártok által támogatott tagokból áll. A rádió élén álló grémiumba bekerült Demeter is, majd az igazgatótanácsi tagoknak maguk közül kellett javasolniuk egy személyt a testület elnöki posztjára, parlamenti jóváhagyásra. A törvények szerint ez a személy az igazgatótanácsi elnöki tisztség mellett a rádió vezérigazgatói funkcióját is betölti. Népújság (Marosvásárhely)

Máért-dilemmák
Örvendetes, hogy az új budapesti kormány fel kívánja éleszteni a határon túli és az anyországi politikai képviseletek közötti párbeszéd fórumául szolgáló Magyar Állandó Értekezletet (Máért). Az is pozitívum, hogy ezzel nem szűnik meg az MSZP–SZDSZ-kormány által a „renitens” határon túliak miatt leállított Máért helyett kitalált KMKF sem. Ugyanilyen örvendetes hír, hogy a Máért összehívása előtt Budapest a korábbi résztvevők véleményét is kikéri annak kapcsán, milyen változtatásokat szeretnének.
Azzal viszont bizonyára az illetékesek is tisztában vannak, hogy jelenleg nem az a legnagyobb probléma, hogy a nyugati szervezetek milyen mértékben képviseltetik majd magukat a találkozón. A Kárpát-medencén belül a jelentős magyar közösségnek otthont adó szomszédos országok magyar szervezetei is kemény dilemma forrásai lehetnek, hiszen mind a Felvidéken, mind Kárpátalján, mind Erdélyben több alakulat is létezik, amely a magyar közösség képviseletét látja el, ám egyrészt egymással is versengenek, másrészt a jelenlegi magyar kormányhoz fűződő viszonyuk is eltérő. Kárpátalján a Fidesz mellett mindvégig kitartó KMKSZ és az MSZP-kormány által favorizált UMDSZ között feszült a viszony, míg Szlovákiában a választások óta teljesen átrendeződött a magyar politikai térkép. Az MKP kiesett a parlamentből, helyét pedig az a magyar–szlovák Híd vette át, amelyet az MKP-ból kivált politikusok alapítottak szlovákok bevonásával. A dilemma komoly, hiszen a Híd kormánypártként most jóval erősebb legitimitást képvisel, ám nem nevezhető magyar pártnak, ráadásul Bugár Béla pártelnök sem tűnik túlzottan készségesnek a feltétlen együttműködésre. Erdélyben sem egyszerűbb a helyzet: a parlamenti képviselettel rendelkező, kormányrésztvevő RMDSZ, a Fideszhez legközelebb álló EMNT, a kormánypárt kegyeiből kiesett MPP és az SZNT is Máért-meghívóra vár. Mindezek fényében a magyar kormánynak úgy kell lavíroznia, hogy a konfliktusok ellenére a Máért reprezentativitása mégis a lehető legnagyobb legyen. És az is ugyanilyen fontos szempont, hogy az értekezlet ne önmagért való kirakatszervezet legyen. Ha már ismét összehívják, érdemi tartalommal is rendelkeznie kellene, afféle összmagyar „miniparlamentként” kaphatna tényleges szerepet a magyar–magyar ügyek vitelében. Krónika (Kolozsvár)

Elkészült a székelyföldi roma-magyar konfliktusokról szóló jelentés
Mintegy 85 oldalas tanulmány készült a tavaly májusban a Székelyföldön, Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon kirobbant magyar–roma konfliktus okairól, következményeiről, illetve a rendezési stratégiáról, ennek egy részét csütörtökön mutatták be Marosvásárhelyen.
Mint ismeretes, az események után több civil szervezet, politikus és emberjogi harcos konferencia keretében foglalkozott a történtekkel. Munkájukat segítette, hogy anyagi támogatást kaptak a Nyílt Társadalomért Soros Alapítványtól. Több hónapos kutatómunka után a Magyari Nándor László, Koreck Mária, Fosztó László és Toma Stefánia alkotta kutatócsoport elkészítette az előtanulmányt, amelyet csütörtökön, Marosvásárhelyen mutattak be első ízben a roma szervezetek képviselőinek, míg pénteken Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is ismertetik.
Magyari Nándor László szociológus szerint a kutatásnak az volt a fő célja, hogy projekteket kezdeményezzenek a konfliktusok feloldására, s a hasonló jellegű helyzetek megelőzésére. A Csíkszentkirályon és Csíkszentmártonban végzett kutatás kiegészítéseképpen, összehasonlítási alapot teremtve a Kovászna megyei Nagyborosnyó községet is górcső alá vették, ahol – bár a lakosság zöme roma nemzetiségű – nem alakult ki soha etnikai konfliktus. „A borosnyóiak sokkal nyitottabbak egymás iránt, sőt a kevés román anyanyelvű lakos iránt is. Ez sokat elmond” – sommázta Koreck Mária. Magyari Nándor László szerint mindenekelőtt arra van szükség, hogy a székelység tudatosítsa önmagában azt, hogy a Székelyföld lakosságának a 6,5 százaléka roma. „Ez a népcsoport a maga súlyos problémáival sehol nem jelenik meg például az igen dicséretes székelyföldi stratégiákban” – figyelmeztetett a szociológus. A kutatók, szakértők számára világossá vált, hogy három kérdéskör mentén lehet elindulni a helyzet javítása érdekében: tisztázni kell a tulajdonjogokat, meg kell oldani a beiskolázás kérdését, és munkahelyeket kellene teremteni a romáknak.
A jelentést összeállítók számtalan szempontból vizsgálták a két szóban forgó település életét. Úgy vélik: Csíkszentmártonban sokkal súlyosabb, nehezebben kezelhető a helyzet, mint Csíkszentkirályon. Ennek a fő okát abban látják, hogy Szentmártonban a magyar közösség is igen megosztott: a tanács öt RMDSZ-es és öt magyar polgári párti (MPP) képviselőből áll. Utóbbiak mellé sorakoznak fel a tehetősebb vállalkozók, ezek a hangadók. Ők nem akarják, hogy megoldódjék a konfliktus, egyetlen célt látnak maguk előtt, azt, hogy elüldözzék a községből a romákat, állítják a kutatók. Magyari Nándor László kérdésünkre elmondta: a két községből a roma közösségek nem tűntek el, és közben zajlanak a perek: a Romani Criss szervezet hat székely férfit perelt be a romák zaklatása miatt, a hatóságok pedig a romák illegálisan épült viskóinak az eltüntetése mellett érvelnek. Immár tíz roma otthon lebontásáról született jogerős ítélet. Az egyik ilyen, egyetlen, 15 négyzetméteres helyiségből álló viskóban például egy olyan asszony lakik kilenc gyermekével, akinek a férje börtönben ül. Nem tudni, hogy mi lesz a sorsuk.
Máthé Éva. Krónika (Kolozsvár)

Az MPP nem adja fel, tanácsülés helyett sajtótájékoztatót tartottak
Egyszerű sajtótájékoztatóba torkollott a Magyar Polgári Párt (MPP) által csütörtökre kezdeményezett rendkívüli tanácsülés, miután a képviselő-testülete tagjai zárva találták az üléstermet. Amint arról beszámoltunk, az MPP és a Zöld Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselői még a múlt pénteken szorgalmazták a rendkívüli tanácsülés összehívását július elsejére, lépésüket pedig azzal indokolták, hogy Bunta Levente RMDSZ-es polgármester nem hívta össze a júniusi rendes havi tanácsülést.
Válaszként az önkormányzat azzal reagált, hogy az MPP által javasolt napirendi pontok nem tartalmaznak rendkívüli sürgősségi problémákat, továbbá azzal, hogy a javasolt napirendi pontok megfelelőképpen tárgyalhatóak legyenek, szükséges a polgármesteri hivatal illetékes osztályainak a szakvéleményezése, amelyet a tervezet iktatásától számított 30 napon belül kell elvégeznie. Így a csütörtöki tanácsülésen végül kilenc MPP-s tanácsos jelent meg. Jakab Attila, a Zöld Párt színeit egyedül képviselő tanácsos nem ment el a csütörtöki találkozóra. Döntését azzal magyarázta, hogy a jegyző és a polgármester nem hívott össze ülést. Elmondása szerint azért írta alá a polgáriak kezdeményezését, mivel valóban fontosnak és szükségesnek tartja, hogy havi rendszerességgel sor kerüljön az önkormányzat ülésére. Rendkívüli ülést szerinte akkor kell összehívni, ha valóban szükséges. Mivel a jelen lévő MPP-s tagok a tanácsterem ajtaját zárva találták, végül nem tartották meg az ülést, hanem a sajtó képviselőivel ismertették azokat a pontokat, amelyekről szerettek volna tárgyalni. A polgáriak egyik témajavaslata a sok port kavaró Szent János, valamint a Rózsa utca rendbetételének prioritásként való kezelése lett volna, ennek fontosságát egy, a héten történt nagy esőzés utáni fotóval támasztották alá. De szó lett volna még a Dolgaink elnevezésű városházi havilap kiadásáról és szerkesztéséről, az önkormányzati munkáról való objektív tájékoztatás érdekében, a székely zászló kitűzéséről és használatáról, a magyar nyelv használatáról az önkormányzati munka valamennyi szintjén. Továbbá megvitatták volna Székelyudvarhely 2010-es költségvetésének módosítását a kormány által életbe léptetett költségvetési megszorításokat véve figyelembe, amelyek hátrányosan érintik Székelyudvarhely lakosságának nagy részét. Jakab Áron Csaba, az RMDSZ-frakció vezetője úgy értékelte a történteket, hogy mivel nem született jegyző által hitelesített döntés, az ülésen úgysem lehetett volna törvényes határozatokat hozni. Az MPP azonban nem adja fel, csütörtökön az elmaradt rendkívüli tanácsülést követően az MPP-frakció újabb rendkívüli tanácsülés összehívásának anyagát iktatta, ezúttal július 5-ére, hétfőre.
Dénes Emese. Krónika (Kolozsvár)

Feláldozott oktatás
Tavaly ősszel igen sürgetőnek nevezte Emil Boc miniszterelnök az oktatás reformját, új szellemiségű törvényt ígért, amely gyökeresen megváltoztatja a romániai tanügyet.
Szívhez szóló szavakkal beszélt a túlterhelt gyermekekről, akik fejét teletömik haszontalan információval, nem tehetségüket, képességeiket fejlesztik, hanem memóriájukat teszik próbára. Vázolta a jövőt az európai szellemiségű, nem teljesítmény-, de tudásközpontú iskolával. Az SZDP—DLP koalíciós szakadás után azonban esett a beharangozott, a két párt koncepcióját összeeszkábáló jogszabály, és a remek szakemberként meghirdetett miniszter, Daniel Funeriu megalkotta az újabb törvényt, amelyben már a friss partner, az RMDSZ elképzelései is érvényesülhettek.
Eddig úgy tűnt, ez talán legkönnyebben teljesíthető feltétele az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának.
A kisebbségi törvény és a régiós átszervezés — a két nagyobb falat —, lehet, nem csúszik le Bocék torkán, de Románia történelmének és földrajzának magyarul oktatásába csak-csak beleegyeznek. Kisebb cirkusszal átpréselték a képviselőházon, felcsendült a nemzetféltő kórus, melyhez ezúttal a liberálisok is csatlakoztak, magyar veszéllyel fenyegettek olyanok is, akiktől ezt nem vártuk volna. Úgy hördült fel a jelenlegi ellenzék, mintha a történelem és földrajz tanítási nyelvén állna vagy bukna Románia jövője, nacionalista retorikával a magyarságon törlesztették minden, RMDSZ-szel szembeni sérelmüket. A cécó jelezte, a tanügyi törvény elfogadása mégsem lesz zökkenőmentes. A jogszabály a zsarolás eszközévé vált.
Kapóra jött a botrány a demokrata-liberálisoknak, emelte engedményük ázsióját, no meg jelezte azt is, ezen az áron sok minden megvásárolható. Csikicsuki játék kezdődött, a koalíciós partnerek egymást tartják sakkban, cselezik ki, sem az aláírt egyezménynek, sem az adott szónak nincs már értéke. Nem meglepő hát, hogy a tanügyi törvény számos ígéret ellenére sem ment át a szenátuson. Hetek óta teszi-veszi a bizottság, módosítják, vitatják, és sikerült elérniük, hogy az új tanév a régi rossz rend szerint folytatódjék.
A nemrég még oly sürgető oktatási reform elmerült a politikai csatározások mocsarában. Gyermekeink újabb tanévet kénytelenek végigszenvedni, bővül az áldozati nemzedékek sora. A politikum ismét bizonyította, saját érdekei, harcai mindennél, még a jövőt jelentő oktatásnál is fontosabbak.
Farkas Réka, Háromszék. Erdély.ma

Az EMNT szerint az RMDSZ magára hagyta a lakosságot
A román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát - olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalásában.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében.
Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak.
A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében.
"Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró. Szabadság (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ addig lesz kormányon, amíg lát esélyt a mélyreható államreformra
Az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
A mostani időszakban alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – fejtette ki Markó Béla.
„Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó Béla, aki szerint a romániai gazdasági-társadalmi helyzet értékelésében egyaránt helytelen megközelítés lenne kizárólag a romló nemzetközi trendekre, a globális válságra „kenni” a rossz romániai gazdasági helyzet kialakulását, mint ahogyan az sem lenne helytálló, ha pusztán a romániai állapotok mögött húzódó mély strukturális gondokat okolnánk a jelenlegi helyzetért.
„Az igazság valahol középen van. Az már látható, hogy a világ lassabban lábal ki a válságból, mint azt korábban gondolták. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságba kerülni” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Markó szerint téves az a vélekedés, miszerint az RMDSZ az oktatási törvény, és ezen belül a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásának elfogadásáért cserébe vállalta volna a megszorító intézkedések ódiumát. Álláspontja szerint ugyanis a jóléti kérdések nem szembehelyezhetők a sajátos kisebbségi kérdésekkel, a nemzeti problematikával, mint ahogy a demokratikus elvek sem az oktatással, a nyelvhasználattal vagy az autonómiával. Az RMDSZ elnöke szerint jóléti társadalmat kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell például egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
„Az elmúlt kormányzatok egy rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget: ezért átláthatatlan és nehézkes az államrendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette: éppen az RMDSZ szorgalmazására a kormány, nehezen bár, de nekilátott a kormányzati struktúra átalakításának, több ügynökséget felszámolt vagy összevont.
Átütő eredmény azonban máshol, az egészségügyben született: mint mondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” − hangsúlyozta Markó Béla. Krónika (Kolozsvár)

EU Tábor – Markó: érdemes kormányon maradni
Az új oktatási törvényben van fontosabb is, mint a történelem és a földrajz magyar nyelven való oktatása - derült ki az EU Tábor záróelőadásán.
Az elmúlt 20 év legfontosabb célja az anyanyelvű oktatás volt; ellentétek, kudarcok, és egy-két siker is fűződik ehhez – kezdte ma délutáni, „Itthon magyarul – az oktatási törvény” című előadását a marosfői EU Táborban Markó Béla. Az RMDSZ elnöke leszögezte: nem oktatási szakember, nem ő ismeri a legjobban ezt a témát, de ugyanakkor tisztában van a fontosságával.
A kormányfőhelyettes bevallotta: a jelenlegi helyzetben kormányon lenni nem túlságosan nagy öröm – ezt a jelenlévők is látták (a tábor több tervezett előadója is lemondani kényszerült részvételét a kormánybeli teendők miatt – szerk. megj.). „Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó.
Markó Béla és Széll Lőrinc moderátor
Az RMDSZ elnöke szerint jogos az a kérdés, hogy ilyen körülmények közt miért kell továbbvinni ezt a kormányt, és az nem kielégítő válasz, hogy ha nem nekik, akkor valaki másnak úgyis meg kellett volna hoznia ezeket az intézkedéseket. A későbbiekben, erre a kérdésre visszatérve elmondta: most egyedülálló esély mutatkozik az állami struktúrák átalakítására, a decentralizációra. A gazdasági válsággal kapcsolatban kifejtette: tévedés azt állítani, hogy a világválság begyűrűzött ide, ez tőlünk független, és semmit sem tehetünk ellene, mert akkor meg sem próbáljuk felderíteni, hogy ennek vannak-e helyi okai, hogy olyan-e az állam strukturális felépítése, ami kiteszi az országot a válságnak, hogy voltak-e olyan korábbi kormánydöntések, amelyek befolyásolták a jelenlegi helyzet kialakulását. Rámutatott: más európai országok, például Franciaország, Nagy-Britannia vagy Németország is hasonló megszorításokra kényszerült, és azok után, hogy tavaly optimisták voltak az előrejelzések, azóta mindenkinek rá kellett jönnie, hogy sokkal lassabb a kilábalás egész Európában.
Az elnök szerint az is hiba, ha azt mondjuk, hogy ez egy nagyon sajátos romániai állapot, azért történik mindez, mert az elmúlt kormányok nem építették át az államot. Bár ebben a meglátásban sok igazság van – például a közúti infrastruktúra elmaradottsága komoly visszahúzó erő –, tulajdonképpen a strukturális bajok és a világválság egyaránt befolyásolták az ország jelenlegi helyzetét.
Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságban kerülni – vélekedett a szövetségi elnök.
Elmondta: az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával és a megszorításokkal kapcsolatban személyesen is rengeteg üzenetet kapott mailen, telefonon. Ezek közül az egyik legelkeserítőbb az a levél volt amelynek szerzője azt kérdezte: mit érdekli őt, hogy a gyereke milyen nyelven tanulja a földrajzot és történelmet, ha nincs mit enni adnia neki. „Súlyos igazság és igazságtalanság van ebben a megközelítésben, és ismét végig kellett gondolnom: szabad-e szembehelyezni jóléti kérdéseket nemzetpolitikával, szabad-e szembehelyezni általános demokratikus elveket sajátos igényekkel, az anyanyelvhasználattal, az autonómia kérdésével” – magyarázta Markó, hozzátéve: az elmúlt 20 évben román kormánypartnereik sokszor szegezték hozzájuk azt, hogy várjanak a kisebbségi kérdésekkel, amíg meglesz az általános demokrácia az országban.
„Most sokkal élesebben, keserűbben éreztem ezt az üzenetet ebben a panaszban, mert valaki úgy érezte, hogy az RMDSZ azért fogad el ilyen kemény intézkedéseket, mert egy oktatási törvényt akar kiharcolni. Román ellenzékiek is megvádoltak ezzel.
Nincs ilyen alku, nem volt ilyen alku és vásár, de a fölvetés elgondolkodtató” – szögezte le Markó.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az ő megközelítésében jólétet kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
Az általános demokratikus jogok itt találkoznak a specifikus jogokkal, és itt jön be a decentralizáció kérdése is – fogalmazott. Az oktatási törvény már átment a képviselőházon, azonban a szenátusban kifutott az időből, és szeptemberben kezdődik újra a vitája.
„Azért gondolom, hogy vállalnunk kell a következőkben is a kormányzati szerepet, mert én és kollégáim is komoly esélyt látunk egy cél megvalósítására: a román állam, a román közigazgatás átépítésére; pár hónap alatt nem lehet végigvinni, de neki lehet fogni.
Rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget, ügyosztályt: ezért átláthatatlan, nehézkesen működik a rendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – fogalmazta meg meggyőződését az RMDSZ-elnök.
Rámutatott: a kormány kénytelen-kelletlen már hozzáfogott a közigazgatás átépítéséhez különböző intézmények felszámolása, összevonása, átszervezése révén. Szerinte ez egy fájdalmas, de szükséges folyamat.
Meglátásában eddig az egyetlen kézzelfogható eredmény, amely az RMDSZ nyomására született, az egészségügy decentralizációja: az ország négyszáz valahány kórházából több mint háromszázat áthelyeztek a megyei és helyi közigazgatáshoz, így az kórházak vezetéséről, menedzsmentjéről a helyi közösség dönt.
Az alapfeltétel, hogy legyen pénz is a kórházak működésének biztosításához – tette hozzá. Később a hallgatóság kérdésére visszatért erre a témára, kifejtve: a kórházak finanszírozása az egészségügyi biztosító feladata. Eddig központi költségvetésből osztották a pénzt, most megyénként, helyben fog ezt történni. A megyei pénztárak nem küldik fel Bukarestbe a pénzt, hanem továbbítják az önkormányzatoknak. Sok zökkenő lesz, de elvben ugyanaz a kevés pénz el kell jusson a kórházakhoz – mondta, kiemelve: a 22 millió lakosú Romániában mindössze ötmillióan fizetnek egészségügyi biztosítást.
Az oktatási törvénytervezetre visszatérve Markó rámutatott: itt fontos a decentralizáció is, annak ellenére, hogy általában csak a magyar nyelvű oktatásról beszélünk, ami nyilván kulcskérdés, az etnikai közösség megmaradásának feltétele. Ez nem érzelmi kérdés, mert a legminőségibb oktatást anyanyelven lehet biztosítani – osztotta meg nézetét.
Romániában az anyanyelvi oktatás feltételeit fokozatosan biztosították – emlékeztetett, felsorolva, hogy 1989-ben és a kilencvenes évek elején a szaktantárgyakat egyáltalán nem szabadott más nyelven tanítani, felvételizni sem lehetett magyarul. Egyetemi oktatás magyarul nem volt, kivéve a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti, illetve a színi egyetemet.
„Innen indultunk el húsz éve. Ezeket a törvényes kereteket kellett felbontani, mára már a történelem és a földrajz oktatása illetve a román nyelv sajátos oktatása maradtak a kulcskérdések. Bízom benne, hogy hamarosan bármilyen szinten lehet bármilyen tantárgyat tanulni” – tette hozzá.
Figyelmeztetett: nem elég magyarul tanítani és tanulni ahhoz, hogy azt mondhassuk, minőségi oktatást biztosítunk a a magyar gyerekeknek. „Állítom, hogy leghatékonyabban önálló intézményekben, iskolákban, vagy – amennyiben erre mód van – önálló egyetemen, karokon valósulhat meg a magyar nyelvű oktatás. 1989-ben egyetlen önálló magyar középiskola sem volt, ma 60 fölött a számuk Erdélyben, ezt törvényesen lehetővé kellett tenni. Ma van önálló magyar magánegyetemünk, de nincs állami, és nincsenek az állami egyetem keretében önálló tanszékek, karok. A BBTE keretében ez a cél, nem az, hogy elszakítsuk az egyetemet” – sorolta a megvalósításokat és célkitűzéseket.
„A mellé, hogy magyarul tanulhassunk, oda kell tenni az önálló intézményrendszert minden szinten és minden formában” – mondta, hozzátéve: nem csak dicsvágyból akarnak magyar intézményeket, hanem azért, mert ezeknek másfajta a hatékonyságuk.
Meglátásában az új oktatási törvénnyel reálissá válik az önálló döntéshozatal lehetősége, az, hogy a magyar oktatók, tanárok, diákok önállóan dönthessenek. Magyarul tanulni nem csak annyit jelent, hogy ugyanazt tanulom, de a saját nyelvemen: egy nyelvhez, hagyományhoz tartozni látásmódot jelent, sajátos problémát és sajátos megoldásokat – ezt biztosítja sokkal jobban egy önálló intézmény, mint egy vegyes – mondta, a zenei oktatást hozva fel példaként.
„Ezért gondolom azt, hogy ez a törvény a decentralizációs elképzelések által jelentős lehetőségeket biztosít az egész romániai társadalomnak, és nekünk. Sikerülhet elfogadtatnunk, hogy minden egyetem előtti intézményben az iskolai vezető tanácsok: tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői hozzák meg a döntéseket: ők írnák ki a versenyvizsgát, költségvetési, sőt tantervi kérdésekben is hagynának teret a helyi szintű döntések érvényre juttatására. A mi szempontunkból ez nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy mi dönthessünk az oktatással kapcsolatos ügyekben. Többségi helyzetekben mi dönthetnénk az iskolákról.
Van-e fontosabb, mint az oktatás és egészségügy? Ha ezekben megszerezzük a döntési jogokat, és megadjuk a helyi közösségnek, akkor rendkívül nagyot léptünk abba az irányba, amelynek végcélja az autonómia” –sorolta érveit.
„Olyan időszakban vagyunk, amikor kormányozni nem jó, amikor zsigerileg sokan, én magam is, menekülnénk a kormányzásból, de nem csak erkölcsi megfontolásból kell megpróbálni továbbvinni, hanem azért is, mert nagy esély van arra, hogy jelentősen át tudjuk építeni a közigazgatást, mert ezek jelentős, mélyreható reformot jelentenének a jelenlegi berendezkedéshez képest. Azért, mert ha a helyi közösség dönt, akkor minden valószínűség szerint azok a döntések jobbak lesznek, mintha távol, a központban hoznák meg őket, mert mi ismerjük a problémákat, mi tudjuk, hogy egy döntés milyen következményekkel jár. Így lehet igazán európaivá, versenyképessé válni” – zárta előadását az RMDSZ elnöke. Transindex.ro

Markó: az RMDSZ a nehézségekkel együtt is vállalja a kormányzati szerepet – ÖSSZEFOGLALÓ
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
A súlyos gazdasági helyzet és az emiatt meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat lehet végrehajtani, át lehet alakítani a romániai közigazgatást, és meg lehet valósítani a decentralizációt - jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a hétvégén Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint viszont a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot
Markó Béla marosfői előadásában arra utalt, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció az elmúlt időszakban rendkívül szigorú megszorító intézkedéseket volt kénytelen hozni. Ennek értelmében az állami alkalmazottak bérét 25 százalékkal kell csökkentenie, s mivel egy alkotmánybírósági határozat miatt meghiúsult a nyugdíjak 15 százalékos megkurtításának a terve, az áfa értékét 19-ről 24 százalékra kellett emelnie. Csak ezáltal tudja ugyanis az ország tartani a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében a 6,8 százalékos költségvetési hiánycélt, és csak e feltétel teljesítésével kaphatja meg Románia az IMF-hitel soron következő, 850 millió euró értékű részletét.
Markó Béla nem tagadta, hogy ilyen körülmények között alapvetően nem jó kormányozni. A szövetség mégis vállalja ezt - szögezte le -, mégpedig nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem azért is, mert ebben az időszakban valóban nagy esély van a mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. "Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben" - mondta.
Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben az RMDSZ nem volt kormányon, akkor a PD-L és a most ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) együtt kormányzott. Ha az a két párt akkor, még idejében megtette volna a szükséges intézkedéseket - hangoztatta -, az RMDSZ most nem kényszerülne arra, hogy nagyon kemény döntések meghozatalában vegyen részt.
Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, a korábbi kormányzatok rendkívül bonyolult, bürokratikus, átláthatatlan és nehézkes államrendszert hoztak létre - fejtette ki az előadó. "Ha azt sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni" - mutatott rá Markó Béla. Hozzátette: a kormány éppen az RMDSZ szorgalmazására látott hozzá a kormányzati struktúra átalakításához, több ügynökséget felszámolt vagy összevont. Átütő eredmény azonban az egészségügyben született, ezen a területen az elmúlt hónapokban az RMDSZ valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki, ennek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe került át - mondta Markó Béla.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnapi állásfoglalása szerint a román kormány, amelynek az RMDSZ is tagja, magára hagyta a lakosságot azzal, hogy a negyedével csökkentette az állami alkalmazottak fizetését, és felemelte az áfát, ráadásul a szenátus jogi bizottsága - Frunda György elnökletével - titkosította a tisztségviselők, így a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatát.
A Toró T. Tibor ügyvezető elnök aláírását tartalmazó - az MTI bukaresti irodájába is eljuttatott - dokumentum emlékeztet: a Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ alkotta kormány teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfa-emelés miatt növekvő árakkal - írja Toró T. Tibor az EMNT elnöksége nevében. Hozzáfűzi: az RMDSZ szavazatai révén létező parlamenti többség akár olyan alkotmányellenes intézkedéseket is megszavazott, mint a nyugdíjcsökkentés, amelyet - miután az elbukott az alkotmánybíróságon - már másnap az áfa növelésével pótoltak.
A megszorító intézkedések megszavazásával szinte egy időben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők - többek között a parlamenti képviselők és szenátorok - vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltotta meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonuk eredetét kivizsgálhassa - olvasható a dokumentum további részében. "Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői - közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők - saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot" - írja Toró.
A szenátus a Traian Basescu államfő által kért hat módosító indítványból csak kettőt fogadott el az ANI működését szabályozó törvény végszavazásakor. Bekerült a törvénybe, hogy nemcsak a tisztségben lévő, hanem a választott tisztségre pályázó jelölteknek is vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük, emellett Basescu javaslatára kiiktatták azt az előírást, amely szerint nem marasztalható el az a köztisztviselő, aki hibásan tölti ki a vagyonnyilatkozatát.
Törölték a szenátorok azt a passzust, amely szerint az ítélőtáblák keretében bírákból és ügyészekből álló bizottságok alakulnának a köztisztviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzésére. A honatyák Frunda György javaslatára szavaztak így. Az RMDSZ-es szenátor korábban azzal érvelt, e testületek létrehozása az igazságszolgáltatás kebelében alkotmányellenes. Szintén Frunda javaslatára az ANI ellenőrei a tisztségviselő mandátumának lejárta után három helyett csupán egy évig vizsgálódhatnak. MTI

EMNT: az RMDSZ vezetői rejtegetni próbálják vagyonukat
Bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy a szenátus jogi bizottsága az RMDSZ-szes Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – az EMNT vasárnapi közleményében, amelyet Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá.
A közlemény szerint az elmúlt hetekben az EMNT is többször felhívta a figyelmet arra, hogy sem a fizetéscsökkentés sem az áfaemelés nem jelent kiutat a gazdasági válságból, de a „PDL-RMDSZ kormány, teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfaemelés miatt növekvő árakkal”.
Az EMNT sérelmezi, hogy „a megszorító intézkedések megszavazásával szinte egyidőben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők – többek között a parlamenti képviselők és szenátorok – vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.”
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – olvasható a közleményben.
Az EMNT „különösen súlyosnak” tartja, hogy az RMDSZ „nem csak néma cinkos az ország lakosságát sújtó kormányintézkedések megszavazásában”, hanem Frunda György révén egyik kezdeményezője és megalkotója olyan törvénynek, amely mélyen sérti a lakosság igazságérzetét és joggal szül bizalmatlanságot a törvényalkotókkal szemben.
„Hogyan képviselheti hitelesen a közösséget olyan szervezet, amelynek vezetői nem vállalják a nyilvánosságot, rejtegetni próbálják vagyonukat, miközben a fizetéscsökkentés és az áremelkedés szükségszerűségéről beszélnek?” – zárul az EMNT közleménye.
Mint arról tájékoztattunk, a szenátus a múlt héten elfogadta a magas rangú közméltóságok és tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. A jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalmas része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános.
A szenátus jogi bizottságának jelentésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, valamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása.
Az ANI vezetői elsősorban a bizottsági ülést vezető Frunda György RMDSZ-szenátort hibáztatták amiatt, hogy a törvény végleges formájából kimaradtak a szerintük fontos előírások.
Kilenc román civil szervezet a múlt héten azt kérte az RMDSZ-től, hogy hívja vissza a korrupció mellett „kardoskodó” szenátorait. A civilek szerint a szövetség politikusai közül elsősorban Frunda György szenátor az, aki akadályozza a korrupcióellenes harcot, mivel „lefejezte” az ANI tevékenységét szabályozó törvényt. Krónika (Kolozsvár)

Székelyföld egységes és oszthatatlan
A három székelyföldi megyei tanácsnak határozatot kellene elfogadnia, amely — az alkotmányhoz hasonlóan, mely szerint Románia területe egységes és sérthetetlen — leszögezné, hogy Székelyföld területe sem felosztható — állítja a Magyar Polgári Párt.
Fazakas Tibor alelnök kifejtette, erről már a székelyudvarhelyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen is elfogadtak határozatot, és most ismét időszerűvé vált a kérdés, minden jel szerint az RMDSZ összes eddigi fogadkozása ellenére sem tudja elérni koalíciós partnerénél, hogy egyetlen fejlesztési régióba sorolják Maros, Hargita és Kovászna megyét. Az MPP szerint szükség lenne az összes politikai alakulat, a civil szervezetek összefogására, nyomatékosítani kellene, ,,ragaszkodunk ahhoz, hogy Székelyföld területe egységes és oszthatatlan".
Fazakas szerint akár népszavazást is ki lehetne írni ez ügyben, az itt élőknek kellene véleményt nyilvánítaniuk arról, hogy a székelyföldi megyéket egységes régióba sorolják.
Székelyföld egysége és oszthatatlansága mellett foglalt állást legutóbbi közleményében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is. A székelyföldi helyi és megyei önkormányzatokhoz intézett felhívásukban az SZNT vezetői arra kérik a választott vezetőket, közösen lépjenek fel Székelyföld feldarabolása ellen, ítéljék el a kezdeményezést, helyezzék kilátásba az együttműködés megtagadását a kormánnyal, és készítsék fel a lakosságot tömeges tiltakozásokra. Emlékeztetnek arra, hogy az SZNT 2009 januárjában éppen a közigazgatási átalakítás nemkívánatos fejleményeinek kivédésére hívta össze a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést, amelynek fontosságát sokan nem értették meg, most azonban még csatlakozhatnak a tavaly szeptemberben elfogadott nyilatkozathoz, tehetnek valamit a beolvasztást célzó kezdeményezések ellen.
Egy héttel ezelőtt Emil Boc miniszterelnök egy konferencián fejtette ki, új fejlesztési régiókat kell kialakítani, de elfogadhatatlannak nevezte az etnikai alapon létrehozott régiókat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Markó: vállalnunk kell a népszerűtlen intézkedéseket
A kormányzati szerepvállalás, a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedések következményei, az anyanyelvi oktatás, a gazdasági válságnak Romániára gyakorolt hatásai, a hazai közigazgatás átalakítása, az egészségügyi decentralizáció, valamint a területi és kulturális autonómia szerepelt Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök marosfői előadásának repertoárjában. A politikus a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének programirodája, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte EU-táborban Itthon, magyarul – oktatási törvény címmel tartott beszédet.
A kormányfő-helyettes bevallotta: nem örvend annak, hogy az RMDSZ kormányzati tényező. – Érzelmileg szívesebben lennék ellenzéki, s szidnám a kormányt, amelynek gazdasági megszorító intézkedéseket kellett hoznia. Amennyiben tavaly a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-liberális Párt (PD-L) megtette volna a kellő lépéseket, akkor mi most nem szorultunk volna rá ezek bevezetésére – magyarázta a végrehajtó testület bizonyítványát Markó.
A politikus úgy véli: a helyi hatások és következmények figyelmen kívül hagyását jelentené az, ha az RMDSZ úgy próbálná elmagyarázni a megszorító intézkedéseket, hogy egyszerűen hozzánk is begyűrűzött a világgazdasági válság.
– Azt jelentené, hogy Európára kennénk az egészet – fogalmazott. Ugyanakkor hiba lenne az előző kormányokra hárítani a felelősséget. Arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban több számítógépes elektronikus üzenetet és SMS-t kapott, több személyes megkeresés is érkezett, amelyben az emberek felháborodásukat, bírálatukat, elkeseredésüket fejezték ki a gazdasági megszorító intézkedések miatt. – Súlyos igazság, de súlyos igazságtalanság volt egy e-mailban, amelyben valaki azt írta: milyen jelentősége van annak, hogy milyen nyelven tanulja a földrajzot és a történelmet a gyermekem, ha nincs mit enni adnom neki? – számolt be Markó.
Retorikus felvetést fogalmazott meg: szabad-e szembe helyezni az önazonossági kérdéseket a gazdasági, jóléti kérdésekkel? – Nem az oktatási törvényért cserébe egyeztünk bele a megszorító intézkedésekbe – szögezte le a szövetségi elnök. Hozzátette: a kormányzás idején esélyt látnak a román közigazgatás átalakítására, pontosabban a decentralizációra.
– Az elmúlt években rendkívül bonyolult, bürokratikus állam alakult ki, ügynökségek, közhivatalok, hatóságok jöttek létre. Ha meg tudjuk oldani a decentralizációt, akkor megérte vállalni a kormányzati szerepet. Ugyanakkor sikerült tető alá hozni az egészségügyi decentralizációt, 400 kórházból mintegy 380-at átadtunk a megyei, helyi szintű önkormányzatoknak – fogalmazott.
Markó szerint a legminőségibb oktatást anyanyelven, önálló intézményekben lehet megvalósítani, ugyanis így érvényesül a magyar szellemiség, a látásmód és a hagyomány. – A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen még nincs kellő önállóságuk a magyar oktatóknak, diákoknak.
Egy résztvevő az autonómia megvalósításával kapcsolatban igen szkeptikus és borúlátó véleményt fogalmazott meg, amelyre Markó így reagált: ki gondolta volna például, hogy az 1990-ben a kétnyelvű feliratokért és az anyanyelvű oktatásért is bekövetkezett véres marosvásárhelyi március után 2001-ben elfogadják azt a jogszabályt, amely 20 százaléknál magasabb kisebbségi aránnyal rendelkező településeken lehetővé teszi az anyanyelv különböző szintű használatát. – Ki gondolta volna, hogy Szerbiában például, ahol véres etnikai háború dúlt, létrejön a Vajdaság kulturális autonómiája? Itt az állami finanszírozású nemzeti tanácsokat bizonyos tulajdonjoggal ruházták fel. Szerintem, ha szívósan, nap mint nap kitartunk az autonómia mellett, akkor látok lehetőséget a megvalósításra – mondta Markó.
Lapunk arra volt kíváncsi, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a 2012-es helyhatósági és parlamenti választások során milyen politikai következménnyel jár majd az, hogy most az érdekvédelmi szövetség szolidaritást vállalt kormánykoalíciós partnerével a rendkívül népszerűtlen megszorító intézkedések életbe léptetéséért.
– Azokat az intézkedéseket támogattuk, amelyeket hatékonynak tartunk. Olyasmivel semmiképpen se fogunk egyetérteni, ami egyrészt csökkenti az emberek életszínvonalát, másrészt pedig, amitől nem lehet gazdasági felemelkedést remélni. Éppen ezért az elmúlt hónapokban vitáztunk kormánykoalíciós partnereinkkel, s nem értettünk például egyet azzal, hogy a kisnyugdíjakhoz hozzányúljanak. Végül csak a minimál-nyugdíjakat tudtuk megtartani, ami valamiféle eredménynek számított. Azért küzdöttünk ezért, mert az intézkedés sokakat nehéz helyzetbe hozott volna, másrészt pedig ebből az államkaszába nem sok pénz jött volna be. Az intézkedés végül érvényét veszítette, mert az Alkotmánybíróság félresöpörte. Ha vállalkoztunk a kormányzásra, akkor a népszerűtlen intézkedéseket is vállalni kell, amennyiben úgy látjuk, hogy ezek belátható időn belül javítanák az egész romániai társadalom állapotát. Mostani számítások szerint ezeknek az intézkedéseknek meg kellene hozniuk a maguk pozitív eredményét.
– Vajon 2012-ig sikerül ez?
– Van egy mondás, amit idézni szoktak: a politikus és az államférfi között az a különbség, hogy előbbi a következő választásokra gondol, utóbbi pedig a következő nemzedékre. Romániában az elmúlt 20 évben sok mindent elrontottak, mert állandóan a választásokra összpontosítottak. Ezért van az, hogy nem autópályát építettek, hanem szétszórták a pénzt apró-cseprő választási adományokra vagy teljesen más, obskúrus célokra. Ezért történt meg, hogy csökkentés helyett növelték az állami apparátust, mert meg kellett fizetni a klientúrát. Ha csak a népszerűségre és a választásokra gondol valaki, akkor továbbra is el lehet rontani a helyzetet, s ebből nagy bajok lehetnek. Azt hiszem azért, hogy a közvélemény tudja: az elmúlt húsz év mulasztásait nem a mi nyakunkba kell varrni. Most is lehet látni, hogy a tavaly, amikor a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata-liberális Párt kormányozta az országot, akkor egyebet se csináltak, mint választási célokra osztogatták azt a kis pénzt, és semmilyen kemény reformintézkedést se hoztak. Ezeket most kell életbe léptetni. Szabadság (Kolozsvár)

Markó: az RMDSZ addig lesz kormányon, amíg lát esélyt a mélyreható államreformra
Az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
A mostani időszakban alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – fejtette ki Markó Béla.
„Az elmúlt hetekben szívesebben lettem volna ellenzékben, és ezt a rossz érzést, amelyet a megszorító intézkedések bevezetése okozott, tovább fokozza, hogy az RMDSZ nem volt kormányon 2009-ben, amikor, ha a PSD és a PD-L idejében hozott volna meg bizonyos intézkedéseket, nem kényszerülünk mi magunk rá ezekre a nagyon kemény döntésekre” – mondta Markó Béla, aki szerint a romániai gazdasági-társadalmi helyzet értékelésében egyaránt helytelen megközelítés lenne kizárólag a romló nemzetközi trendekre, a globális válságra „kenni” a rossz romániai gazdasági helyzet kialakulását, mint ahogyan az sem lenne helytálló, ha pusztán a romániai állapotok mögött húzódó mély strukturális gondokat okolnánk a jelenlegi helyzetért.
„Az igazság valahol középen van. Az már látható, hogy a világ lassabban lábal ki a válságból, mint azt korábban gondolták. Romániában az elmúlt húsz évben nem történtek meg a szükséges reformok, de jelenleg az egész világnak meg kell gondolnia, hogy milyen típusú társadalmat építünk, és a fogyasztói társadalom hogyan tudott ilyen válságba kerülni” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Markó szerint téves az a vélekedés, miszerint az RMDSZ az oktatási törvény, és ezen belül a történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásának elfogadásáért cserébe vállalta volna a megszorító intézkedések ódiumát. Álláspontja szerint ugyanis a jóléti kérdések nem szembehelyezhetők a sajátos kisebbségi kérdésekkel, a nemzeti problematikával, mint ahogy a demokratikus elvek sem az oktatással, a nyelvhasználattal vagy az autonómiával. Az RMDSZ elnöke szerint jóléti társadalmat kell kialakítani, de ezzel egyidejűleg kell például egy jó oktatási törvényt elfogadni, ezen belül olyan anyanyelvi jogokat, amelyek még mindig hiányoznak: a földrajz és a történelem anyanyelvi oktatása a középiskolákban, a román nyelv speciális tankönyvekből való oktatása, és a magyar iskolák esetében a döntési jogok megszerzése.
„Az elmúlt kormányzatok egy rendkívül bonyolult, bürokratikus államot építettek fel, egy olyan struktúrát, amiben, ha valaminek nem találták a helyét, létrehoztak egy hatóságot, ügynökséget: ezért átláthatatlan és nehézkes az államrendszer. Ha sikerül lebontani, átláthatóvá tenni, akkor érdemes volt a megszorítások mellett is kormányzati szerepet vállalni” – mutatott rá Markó Béla, aki hozzátette: éppen az RMDSZ szorgalmazására a kormány, nehezen bár, de nekilátott a kormányzati struktúra átalakításának, több ügynökséget felszámolt vagy összevont.
Átütő eredmény azonban máshol, az egészségügyben született: mint mondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” − hangsúlyozta Markó Béla.
KISS OLIVÉR. Krónika (Kolozsvár)

EMNT: az RMDSZ vezetői rejtegetni próbálják vagyonukat
Bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy a szenátus jogi bizottsága az RMDSZ-szes Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – az EMNT vasárnapi közleményében, amelyet Toró T. Tibor ügyvezető elnök írt alá.
A közlemény szerint az elmúlt hetekben az EMNT is többször felhívta a figyelmet arra, hogy sem a fizetéscsökkentés sem az áfaemelés nem jelent kiutat a gazdasági válságból, de a „PDL-RMDSZ kormány, teljességgel figyelmen kívül hagyva a megszorító intézkedések elleni tiltakozásokat, gyakorlatilag magára hagyta a lakosságot: ki-ki boldoguljon, ahogy tud a negyedével csökkentett fizetéséből az áfaemelés miatt növekvő árakkal”.
Az EMNT sérelmezi, hogy „a megszorító intézkedések megszavazásával szinte egyidőben a szenátus jogi bizottsága, Frunda György elnökletével, titkosította a tisztségviselők – többek között a parlamenti képviselők és szenátorok – vagyonnyilatkozatát, és törvénnyel tiltja meg a Feddhetetlenségi Ügynökségnek (ANI), hogy vagyonukat kivizsgálhassa.”
„Miközben a lakosságtól áldozatvállalást várnak el, az ország vezetői – közöttük a magyarok szavazataival odakerült képviselők – saját vagyonosodásukat magukra szabott törvénnyel kívánják elfedni, lehetetlenné téve a felelősségre vonást és megszüntetve az átláthatóságot” – olvasható a közleményben.
Az EMNT „különösen súlyosnak” tartja, hogy az RMDSZ „nem csak néma cinkos az ország lakosságát sújtó kormányintézkedések megszavazásában”, hanem Frunda György révén egyik kezdeményezője és megalkotója olyan törvénynek, amely mélyen sérti a lakosság igazságérzetét és joggal szül bizalmatlanságot a törvényalkotókkal szemben.
„Hogyan képviselheti hitelesen a közösséget olyan szervezet, amelynek vezetői nem vállalják a nyilvánosságot, rejtegetni próbálják vagyonukat, miközben a fizetéscsökkentés és az áremelkedés szükségszerűségéről beszélnek?” – zárul az EMNT közleménye.
Mint arról tájékoztattunk, a szenátus a múlt héten elfogadta a magas rangú közméltóságok és tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését szabályozó törvényt. A jogszabályt először az alkotmánybíróság nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek, majd a taláros testület észrevételei alapján módosított jogszabályt Traian Băsescu államfő kihirdetés helyett további módosításokra visszaküldte. Az államfő azt kérte a parlamenttől, hogy a vagyonnyilatkozatok nyilvános és bizalmas része azonos legyen, csupán a személyes adatok ne szerepeljenek a nyilvános dokumentumban. Băsescu egyúttal azt is szorgalmazza, hogy a közméltósági tisztségekre pályázó jelöltek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános.
A szenátus jogi bizottságának jelentésében csupán néhány, az államfő által felvetett észrevételt fogadtak el. A szenátus által elfogadott jelentésből, illetve a jogszabályból így kimaradt a leköszönt tisztségviselők vagyoni helyzete vizsgálatának egyről három évre való meghosszabbítása, valamint a vagyonosodást vizsgáló, a bíróságok mellett működő csoportok újraalakulása.
Az ANI vezetői elsősorban a bizottsági ülést vezető Frunda György RMDSZ-szenátort hibáztatták amiatt, hogy a törvény végleges formájából kimaradtak a szerintük fontos előírások.
Kilenc román civil szervezet a múlt héten azt kérte az RMDSZ-től, hogy hívja vissza a korrupció mellett „kardoskodó” szenátorait. A civilek szerint a szövetség politikusai közül elsősorban Frunda György szenátor az, aki akadályozza a korrupcióellenes harcot, mivel „lefejezte” az ANI tevékenységét szabályozó törvényt. Krónika (Kolozsvár)

Hová tűnt 320 millió forint
„Újramelegíti” az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz-kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után az RMDSZ-közeli nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely nem a KREK eredeti céljai szerint használta fel.
L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény az ügyet az elmúlt nyolc év korrupciógyanús ügyletei közé sorolja, és kivizsgálja, mi történt az Ady-zarándokhelyre szánt pénzzel.
Kormányváltás után helyszínváltás
A KREK a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen. Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el. Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés – aki tegnapi közleményében a Medgyessy-kormány „bihari klienseinek és cinkosainak” nevezte Kiss Sándor mellett Lakatos Péter volt megyei RMDSZ-elnököt, parlamenti képviselőt, Földes Bélát, a megyei RMDSZ volt ügyvezető elnökét, Szabó Ödönt, a megyei RMDSZ ügyvezető elnökét és Mudura Sándor vállalkozót is – 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán országgyűlési képviselő segítségét kérte. Utóbbitól választ is kapott, amelyben a honatya kifejtette: „az MSZP–SZDSZ-kormány politikájának részét képezi az is, hogy a nagyváradi református és katolikus egyházat egymással szembefordítsa.”
A korrupciógyanús ügyek közé kerül az Ady-központ
Szabó Vilmos államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A szombati sajtótájékoztatón L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke bejelentette: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – magyarázta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója tegnap a Krónika megkeresésére anynyit mondott: az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni.
Az Erdély Tv ügyében nem vizsgálódnak
A találkozón Csép Sándor író, újságíró az Erdély Televízió ügyét is felemlegette, kérve, legyen ez is vizsgálat tárgya. Mint ismeretes, az önálló magyar tévécsatorna létrehozására is a magyar kormány biztosított pénzalapot, ez azonban az idők során egyre csökkent, végül itthon úgy valósult meg, hogy az egyik ötletgazda és alapítóként tevékenykedő Csépet mellőzték. L. Simon László azonban nem ígérte meg, hogy ennek kapcsán átfogó vizsgálatra kerülhet sor, hiszen ami történt, annak a legnagyobb része romániai probléma, nem pedig magyarországi. Jakobovits Miklós festőművész azt jegyezte meg, hogy a kulturális szféra legfőbb állami kitüntetése, a Kossuth-díj szinte csak az írókhoz jut, a szobrászokhoz és más képzőművészekhez nem, határon túli jelölt pedig eleve igen kevés van. A bizottsági elnök egyetértett a felvetéssel, és megígérte: a jövőben a Kossuth-díjat odaítélő bizottságban egy határon túli magyar is helyet kaphat. Krónika (Kolozsvár)

Markó: minőségi oktatás csak anyanyelven
Az idén Marosfőn szervezett EU-tábor zárónapjának két jelentős mozzanata volt: egyrészt Markó Béla RMDSZ-elnök az oktatási törvényről szóló előadása, illetve az esti csapatértékelő és díjátadás, melynek keretében a kreativitási vetélkedőn nyertes csapat háromnapos brüsszeli kirándulás meghívóját vehette át.
Markó Béla szombat délutáni előadásán az anyanyelvű oktatás fontosságáról, az önálló oktatási és kulturális intézményrendszerről, a közigazgatás decentralizált újjáépítéséről, valamint az autonómiatörekvésekről beszélt a marosfői tábor résztvevőinek. A miniszterelnök-helyettes a válsághoz való attitűdök hibalehetőségeire figyelmeztetett. „A jelenlegi helyzetben végig kell előbb gondolni, hogy milyen társadalmat kívánunk építeni, főleg annak ismeretében, hogy az elmúlt húsz év során Romániában nem került sor a kötelező érvényű reformokra” – fogalmazott az RMDSZ-elnök. Elmondta ugyanakkor, a kormány megszorító intézkedései kapcsán rengeteg SMS-t és internetes levelet kapott, amelyben bírálták az RMDSZ-t mint kormányalkotót az intézkedések miatt. Felvetette azt a kérdést is, hogy szembe lehet-e helyezni a jóléti kérdéseket az önazonossági problémákkal. Álláspontja szerint az a megfelelő válasz, hogy az általános demokratikus keretek megteremtése és a jóléti társadalom építése mellett olyan oktatási jogok kivívására is hangsúlyt fektetünk, amelyek jelenleg hiányoznak. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” – hangsúlyozta Markó. A közigazgatás átépítésében reális esélyt látó miniszterelnök-helyettes az egészségügy decentralizálása után, az oktatási rendszerben foganatosított hasonló intézkedésekben lát megoldást a jelenlegi helyzetre. „Állítom, hogy magyarul tanulni és tanítani leghatékonyabban és legeredményesebben csak önálló intézményrendszerben lehet” – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök.
A színvonalas programokban gazdag EU-tábor zárómozzanataként díjat kapott a kreativitási vetélkedőn legjobbnak bizonyuló, Szabó Gy. Zsombor vezette 15 fős csapat, melynek tagjai háromnapos brüsszeli látogatáson vehetnek részt Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők meghívására.
Jánossy Alíz. Krónika (Kolozsvár)

„Nem jó kormányozni” – Marosfőn véget ért a Magyar Ifjúsági Értekezlet által szervezett tábor
„A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára, az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban.
Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a Szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nemcsak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására.
Kikényszerített decentralizáció
A bonyolult és bürokratikus állam „lebontásának” első kézzelfogható eredményeként Markó a kórház-decentralizációt nevezte meg. Elmondta, az elmúlt hónapokban az RMDSZ egy valóban mélyreható decentralizációt kényszerített ki az ágazatban, melynek nyomán az egészségügyi intézmények túlnyomó része a megyei, illetve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerültek át. „Az általános demokrácia kérdése a sajátos demokratikus jogokkal abban az elvben találkozik, amit egy szóban úgy hívok, hogy decentralizáció” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Tanügyi sikerek leltára
Az oktatási törvényről szólva Markó kifejtette: alapvető cél az, hogy teljes körű és minőségi anyanyelvű oktatást biztosítsanak a legfelsőbb szintig, de ezzel egy időben a döntési jogkörök is a helyi közösség kezébe kerüljenek.
„Állítom, hogy magyarul tanulni és tanítani leghatékonyabban és legeredményesebben csak önálló intézményrendszerben lehet” – mutatott rá. Markó Béla emlékeztetett: 1989-ben egyetlen önálló magyar középiskola sem volt, ma 60 fölött van a számuk Erdélyben. Meglátásában az új oktatási törvénnyel reálissá válik az önálló döntéshozatal lehetősége.
Szerinte a törvény a decentralizációs elképzelések által lehetőséget biztosít arra, hogy minden közoktatási intézményben az iskolai vezetőtanácsok, tanárok, szülők, önkormányzatok képviselői hozzák meg a döntéseket. „A mi szempontunkból ez nagyon fontos előrelépés ahhoz, hogy mi dönthessünk az oktatással kapcsolatos ügyekben. Ha ugyanis ezekben megszerezzük a döntési jogokat, és megadjuk a helyi közösségnek, akkor rendkívül nagyot léptünk abba az irányba, amelynek végcélja az autonómia” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Gazdasági kérdések
„Mennyibe fog kerülni harminc év múlva egy liter benzin, hol lesz a nyugdíjkorhatár és mekkora lesz a bevándorlás aránya? Az ideális helyzet, amit mindenki szeretne, természetesen az, hogy a nyugdíjkorhatár 65 év körül lenne, a benzinár a maihoz képest nem változna és a bevándorlók száma a kényelmes öt százalékot nem haladná meg. Ehhez képest a szakértők szerint 30 év múlva a nyugdíjkorhatár 70 év körül lesz, a benzin literenkénti ára mai összegre átszámítva 20-25 lejre nő és a bevándorlók aránya eléri a 20 százalékot” – fogalmazott Gáti István kormányfőtitkár-helyettes, hangsúlyozva, hogy Románia gazdasági jövőjét nem lehet külön, az Európai Uniótól függetlenül vizsgálni. Varga Gábor, az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója a szellemi tulajdon védelmének kérdésköréről beszélt.
EP-képviselők tanácsai
Winkler Gyula, Sógor Csaba és Sebastian Valeriu Bodu EP-képviselők Your choice: közéleti szerepvállalás vs. gazdasági szféra az EU-ban című előadása a köz- és versenyszféra kölcsönhatására világított rá. Bodu a privát és állami szektor előnyeinek és hátrányainak összehasonlítását követően részletesen tárgyalta a közszereplővé válás feltételeit.
A témát tovább fejtegetve, a mentalitásváltás szükségességének kérdéskörére alapozva, Winkler Gyula a fejlődési tendenciák figyelembevételét ajánlotta a hallgatóságnak, egy jövőjét tervező fiatal szempontjainak felvázolásával. Sógor Csaba beszédében arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a mai globális pénzügyi válságban a legfontosabb hosszú távú befektetés az oktatás minőségének és körülményeinek javítása kell hogy legyen.
Versenyképesség hazai pályán
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közigazgatásban való tapasztalatszerzés hasznosságát emelte ki, miszerint az itt szerzett ismereteket bármilyen szektorban, munkakörben lehet értékesíteni: „aki teheti, iskolavégzés után induljon a közigazgatásban, mert a tapasztalatszerzés mellett kapcsolatokat építhet, vagy akár széles körben képezheti magát”.
Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja szerint a versenyképesség alapfeltétele nem feltétlenül az egyetemi képzésben elsajátított ismeretek, habár ezek is mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Szerinte „nem elsősorban az egyetemek fogják megoldani a fiatalok helyzetét, itt ugyanis gazdasági kérdésekről is beszélünk”, azonban mindez mellett kulcsfontosságú „az önerőből, az egyetem padjain kívül szerzett felkészültség” – hangsúlyozta a dékán. Új Magyar Szó (Bukarest)

Vége a tábornak, irány Brüsszel!
– A súlyos gazdasági helyzet és az ennek nyomán meghozott népszerűtlen megszorító intézkedések dacára az RMDSZ addig vállalja a kormányzást, amíg esélyt lát arra, hogy valós és mélyreható reformokat foganatosítson a romániai közigazgatás átépítése és a decentralizáció megvalósítása terén – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök- helyettes szombaton Marosfőn, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett EU-táborban. Az RMDSZ elnöke az ország szociális-gazdasági helyzetét, a reformokat, a készülő oktatási törvényt és nem utolsósorban az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának politikai és erkölcsi vonatkozásait is taglaló előadásában úgy fogalmazott: olyan időszakban vagyunk, amikor alapvetően nem jó kormányozni, a szövetség azonban mégis vállalja ezt, és nem csak erkölcsi megfontolásból, hanem mert ebben az időszakban valóban nagy esély van jelentős, mélyreható reformok megvalósítására, a belterjes, túlburjánzó állami bürokrácia lebontására. Ez azonban még nyitott kérdés, amely a következő hónapokban dől el – tette hozzá.
Szombaton, az EU-tábor záró-estéjén csapatértékelőre, majd ezt követően díjátadásra került sor. A fődíjat egy, a Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők által felajánlott tanulmányi út képezte, melynek keretében a nyertes csapat minden tagja három napra Brüsszelbe látogathat.
"A táborban a szakmai előadásokon, szekcióüléseken és beszélgetéseken túlmenően a szervezők a színvonalas szórakozási lehetőségeket is biztosítani igyekeztek. (…) Én nagyon jól éreztem magam a táborban, a csapatok is összerázódtak, és végül még az időjárás is velünk tartott. A résztvevők helytállása a próbákon kitűnő volt, a fődíj motivációja pedig elég erősnek bizonyult a csapatszellem növeléséhez" – fogalmazott Magyari Levente, a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács elnöke.
A díjátadást Sógor Csaba és Winkler Gyula is megtisztelték jelenlétükkel, akik, átadva a győztesek kiérdemelt jutalmát, további sikert és jó szórakozást kívántak a fiataloknak.
A nyertes csapat "vezér-igazgatója", Szabó Gy. Zsombor meglepődésének adott hangot a díj átvételekor. "A meglepetés letaglózott minket, végig éreztük, hogy jók vagyunk, de nem gondoltuk, hogy az első helyen állunk. Nem próbáltunk erőszakosan nyerni, végig abban a tíz-tizenöt emberben bíztunk, akik szívvel-lélekkel álltak a csapat mellé. A győzelem ennek az egyenes ági következménye!" – fogalmazott a csapatigazgató.
Vasárnap délelőtt, a résztvevők távozásával párhuzamosan a tábor szervezői utómunkálatai zajlottak. "Úgy érzem, hogy sikeres tábort zártunk, mely a hagyományaihoz híven tartalmas, hasznos időtöltést nyújtott a résztvevők számára. Örülünk annak, hogy az árvízproblémák és a bukaresti helyzet ellenére a meghívottaink többsége el tudott jönni, így néhány szükséges átszervezéssel ugyan, de a programban meghirdetett előadásokra sor került" – nyilatkozta Jakab Adorján, az EU-tábor koordinátora. Népújság (Marosvásárhely)

Körmére néznek a Mecénás Alapítványnak?
Úgy tűnik, nem merült feledésbe az az egykor nagy port kavart eset, amikor ezelőtt hét esztendővel a nagyváradi Mecénás Alapítvány rátette a kezét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által megpályázott summára, amelyből a pályázók Érmindszenten szándékoztak kialakítani egy, az Ady Endre nevét viselő és a költőóriás szellemi hagyatékát szolgáló központot.
A politikai suskusok rengetegéből annyi derült ki – és egyesek csak erre hajlandók emlékezni –, hogy a Bihar megyei RMDSZ-vezetők által gründolt Mecénás Alapítvány szerzett a magyar kormánytól 320 millió forintot egy kulturális központ létrehozására. A teljesebb igazság az, hogy ezt a pénzt a KREK által még 2001-ben elkészített „érmindszenti pályázat” nyerte el 2002 tavaszán az első Orbán-kormánytól, ám mire a pénz megérkezhetett volna a pályázókhoz, megtörtént a nem várt kormányváltás. Az újonnan felálló szocialista-szabaddemokrata kabinet pedig a magyar állami költségvetésből elkülönített összeget nem azoknak adta oda, akik elnyerték, hanem átjátszotta egy baráti csoportnak, amelyik „jelentkezett” érte. Ugyancsak Nagyváradról s ugyancsak építeni akart belőle. De ez már nem az egyházkerület volt és nem Érmindszentben gondolkodott...
Az első pályázatot MSZP-SZDSZ segédlettel „felülíró” második nyertes pályázat nyomán mindössze egy abbamaradt, omladozó építkezés és egy tornateremhez hasonló bálterem jött össze „Ady Endre Kulturális Központ” néven a nagyváradi Izabella (ma Codrilor) utca egyik félreeső telkén, a városi strand és belügyminisztérium üdülőtelepe között. Az évek során a Meggyessy-, majd a Gyurcsány-kormány már nem is firtatta a pályázat sorsát, ők a pénzt átadták váradi partnereiknek, emezek nyilván valamiképpen elszámolták, aztán lett belőle, ami lett. A további támogatás valami miatt elmaradt, így aztán egy tényleges, multifunkcionális, az Ady-kultuszt szolgáló kulturális és idegenforgalmi létesítmény se Váradon, se Mindszenten nem lett.
Idővel bebizonyosodott, hogy a 320 millió forintból felhúzott strand melletti hodály gyakorlatilag az RMDSZ Bihar megyei szervezetének afféle gyűlés- és báltermévé vált, amely az év nagy részében kihasználatlanul áll. A félbehagyott „termálszálló” mellett lapuló „Ady Endre Kulturális Központban” pártbulikat, lakodalmakat, babazsúrokat, divatbemutatókat stb. tartanak mindmái napig, s ezeknek vajmi kevés közük van a költői hagyaték vagy általában a magyar kultúra ápolásához. Mivel a több száz milliós „kulturális invesztíció” magyar közpénzekről szól, a második Orbán-kormány beiktatását követően úgy fest, ez a csontváz is kiesik abból a szekrényből, amelyben a határon túli magyar kultúra megsegítésére címzett, ám menetközben szőrén-szálán eltűnt, eltérített vagy látatlanban felélt támogatások titokzatos ügyei lapulnak.
A július 1–3. között megtartott VII. Partiumi Írótáborban ugyanis szombat délelőtt sajtótájékoztatót tartott L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, volt nagyváradi református püspök. Többek között az is elhangzott, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – amelynek Tőkés az alapító elnöke – szorgalmazza az érmindszenti Ady-zarándokhely ügyének haladéktalan kivizsgálását, valamint a pályázat eltérítésében részvevők felelősségének megállapítását. Vizsgálati támpontként az EMNT kérelmében a következő személyek érintettségét tüntették fel: Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök, Kiss Elemér volt magyar kancellária-miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal volt politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke, illetve a nagyváradi Mecénás Alapítvány alapító és vezetőségi tagjai: Mudura Alexandru nagyváradi nagyvállalkozó, Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, kuratóriumi elnök, Lakatos Péter parlamenti képviselő, a támogatási szerződés aláírója, Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ volt ügyvezető elnöke, kuratóriumi tag, Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, alapítványi ügyvezető igazgató. A magyar kormányhoz eljutatott nyilatkozatban, szerepel az is, hogy a szocialista-liberális, magának többször egyházellenes megnyilvánulásokat megengedő egykori magyar kormánynak egyházi személyek bevonásával sikerült a hitelesség látszatát kölcsönöznie az elorzott projekt számára. Így például megemlítik, hogy 2002. december 10-én Fodor József római katolikus püspöki helynök, az RMDSZ akkori megyei tanácsosa aláírásával szentesítette a kétes hátterű beruházást.
L. Simon László a szombati sajtótájékoztatón elmondta, már a mai nap, azaz hétfőn javasolni fogja, hogy kezdjék el az Ady Endre Kulturális Központtal kapcsolatos pályázati visszásságok kiderítését. Lapunk kérdésére hozzáfűzte, a minél alaposabb kivizsgálás segíteni fog abban, hogy felelősségre vonják mindazokat, akik esetleges spekulációik következtében nemcsak a magyar kormány pályázati pénzeire tették rá illetéktelenül a kezüket, de meggátolták, hogy a határon túli magyar irodalom és kultúra ápolásáért, megtartásáért valós, eredményes lépéseket tehessenek mások. Amennyiben bebizonyosodik a sikkasztás, úgy a korrupcióellenes hatóságokat is bevonják a vizsgálatokba. Tőkés László azt is elmondta, nem tettek le arról, hogy felépítsék a tervbe vett érmindszenti zarándokhelyet, s bíznak abban, hogy Ady hallhatatlan soraiból erőt merítve, igazzá és aktuálissá válnak a következő verssorok: „Most perc-emberkék dáridója tart, / De építésre készen a kövünk.”
Szőke Mária
Reggeli Újság. Erdély.ma

Magyar tartalom a kolozsvári városháza honlapján? – Csoma Botond városi tanácsos leadta az ígért anyagot
Miért ne kerülhetne ki magyar nyelvű szöveg az önkormányzat weboldalára?
Most már csak a kolozsvári önkormányzat román többségének és Sorin Apostu polgármester politikai akaratán múlik, hogy sikerül-e a multikulturalitás reális megvalósítására vonatkozó első teszt: a városháza honlapjára feltöltik-e az ingyen és bérmentve szolgáltatott magyar tartalmat. Amint arról a Szabadság beszámolt, április 16-án RMDSZ-es városi tanácsosokból és László Attila alpolgármesterből álló küldöttség tárgyalt Sorin Apostuval, akkor igényelték: a város honlapjának egy része magyar nyelven is legyen elérhető. Csoma Botond tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke a találkozót követően úgy nyilatkozott: két magyar anyanyelvű városházi alkalmazott segítségével magyarra fordítják a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapjának (www.primariaclujnapoca.ro) egy részét. A munkát sikerült elvégezni, a napokban az önkormányzati képviselő le is adta az anyagot, július 15-re választ vár.
Az RMDSZ-es önkormányzati képviselő lapunknak arról számolt be: a napokban személyesen átnyújtotta Sorin Apostu polgármesternek a hivatalos román–magyar fordító által láttamozott, lepecsételt és aláírt anyagot, amelyet, reméli, az április közepén lezajlott tárgyalás és megállapodás alapján mihamarabb feltöltenek a kolozsvári városháza weboldalára.
– Egyik lapon volt a román változat, a másikon pedig a hivatalos és engedéllyel rendelkező fordító által láttamozott magyar fordítás. Utóbbin volt pecsét, aláírás – mondta Csoma.
Hozzátette: nem az egész honlapot, csak a fontosabb részeket fordították le ingyen és bérmentve. – A turizmussal, a cégalapítással kapcsolatos információkat, illetve a polgármester üdvözlő szövegét, önéletrajzát fordítottuk le, valamint a díszpolgárok névsorát jelentettük meg – mondta az RMDSZ-es városi tanácsos.
Csoma Botond konkrét határidőt kért
Elmondása szerint a polgármester időt kért arra, hogy valakivel átnézesse a szöveget. – Ami rajtam múlott és megígértem, azt teljesítettem. Meguntam a várakozást, most határidőhöz kötöttem a konkrét és kézzel fogható intézkedés megtételét: azt mondtam Apostunak, hogy a július 15-ei tanácsülés előtti szokásos koalíciós egyeztetésen mondja meg, mikor kerül fel a tartalom. Amennyiben ezt nem teszi meg, azt a következtetést vonom le, hogy merő bohóckodás, látszattevékenység volt részéről az egész, s azoknak lesz igazuk, akik kételkedtek abban, hogy ez megvalósul – fogalmazott a politikus.
Csoma Botond közölte: amennyiben július 15-én nem kap egyértelmű választ a polgármestertől, „más eszközökhöz folyamodik”. – Ha nem tesz semmit, akkor végleg megszilárdul bennem az a meggyőződés, hogy nincs reális akarat a multikulturalizmus megvalósítására Kolozsváron. A munkatársaim segítségével jómagam ingyen és bérmentve szolgáltattam az anyagot ahhoz, hogy a városháza honlapjának magyar tartalma is lehessen. Amennyiben nem töltik fel, úgy tekintem, hogy az Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ között kötött helyi koalíció csak egy formális megállapodás – jelentette ki a tanácsi frakcióvezető.
Információink szerint jelen pillanatban Sorin Apostu küldetésen van, irodáját festik, csak július 11-én tér vissza Kolozsvárra.
KISS OLIVÉR. Szabadság (Kolozsvár)

Korrupciót sejtenek a nagyváradi Ady-központ megépítése mögött
Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért egy 2002-es pályázat ügyében, amelyet az akkori Fidesz- kormánynál nyert meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK).
Ez a pénz azonban a magyarországi kormányváltás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) közelálló nagyváradi Mecénás Alapítványhoz jutott, amely – Tőkés szerint – nem a KREK eredeti céljai szerint használta azt fel.
Az érmindszenti Ady-zarándokhely hét éve megrekedt ügyét Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tette szóvá. A Partiumi Írótábor zárónapján Tőkés László kivizsgálást és jóvátételt kért ebben az ügyben.
A KREK (melynek Tőkés László volt a püspöke) – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a gazdasági minisztérium közötti megállapodás értelmében – 2002 májusában 320 millió forintot nyert el az Egyházi Kulturális Alapból arra a célra, hogy Ady Endre szülőfalujában, Érmindszenten irodalmi zarándokhelyet és termálfürdős szállót építsen.
Az alapkövet 2002 novemberében le is tették a Szatmár megyei faluban, az ügy azonban innentől kezdve holtpontra került. Decemberben már a Mecénás Alapítvány (a tehetséges diákok, fiatalok támogatására, a szociálisan rászorulók segítésére, a magyar kulturális örökség ápolására Bihar megyében létrehozott alapítvány) a Római Katolikus Püspökséggel közösen írt alá egy szerződést, amely nem érmindszenti, hanem nagyváradi projektről szólt, és amelyet Ady-központnak neveztek el.
Tőkés többször kérte az ügy tisztázását az illetékes magyarországi minisztériumoktól – korábban elsősorban Kiss Elemér kancelláriaminisztertől –, még Tempfli József katolikus püspökhöz is levelet intézett, hogy támogatását kérje, de írt Németh Zsolt országgyűlési képviselőnek, Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnökkel, az alapítvány elnökével személyesen is találkozott. Tőkés 2003 januárjában és februárjában Matolcsy György volt magyar gazdasági miniszter, Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán magyar országgyűlési képviselő segítségét kérte.
Szabó Vilmos magyarországi államtitkár 2003 júliusában levélben közölte Tőkéssel, hogy a döntést nem bírálja felül, az ügyet pedig a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti – idézi fel a történet főbb állomásait Tőkés László egy összefoglaló kronológiában. A Mecénás Alapítvány Ady-központja azóta föl is épült a nagyváradi városi strand közvetlen szomszédságában, mellette pedig a pályázatban szintén szereplő termálszállót kezdték el építeni, ez a munkálat azonban már jó ideje abbamaradt. A központban a megyei RMDSZ szervez rendezvényeket, a legutóbbi választmányi ülésre is ott került sor. Tőkésnek meggyőződése, hogy az épületek semmiképp nem kerülhettek 320 millió forintba.
A hétvégi sajtótájékoztatón L. Simon László jelezte: az általa vezetett intézmény olyan albizottságot alakított, amely az elmúlt két kormányzati ciklus alatt történt korrupciógyanús ügyeket vizsgálja ki, és ezek között tárgyalják az Ady-központ ügyét is. Ez az albizottság megfelelő hátteret teremt az olyan visszásságok kivizsgálásának, amelyek közé a 320 millió forint sorsa is tartozik – mondta az elnök.
Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és a Mecénás Alapítvány ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, hogy az alapítványnak semmiféle takargatnivalója nincs, sőt, bármilyen vizsgálatnak örül. A befejezetlen termálhotel ügyét viszont nem kívánta kommentálni. Népújság (Marosvásárhely)

Márton Árpád: A mit szabad és mit nem szabad vállalni dilemmája
Az RMDSZ-ben vita van a kormányzati szerepvállalásról, számoltak, számolnak azzal a negatív képpel, amelyet a mostani körülmények között ez jelent, de ugyanakkor mérlegelik azt is, milyen károkat okozna, ha kiszállnának, hisz ismét fennállna bizonyos megszerzett jogok elveszítésének kockázata, illetve annak veszélye, hogy nem tudnak egyes intézkedéseket jobb mederbe terelni — mondta el Márton Árpád képviselő.
Leszögezte, elsősorban arról szólnak a szövetségen belüli nézetkülönbségek, hogy meddig lehet elmenni ezekért, mit szabad és mit nem szabad vállalniuk. A háromszéki képviselő felidézte az elmúlt parlamenti ülésszakban elért eredményeket, beszélt a tanügyi törvény vitájáról, de arról is, milyen fontos dolgokat sikerült módosítaniuk a büntetőeljárási törvénykönyvben. A következő időszakban az önkormányzatok átszervezését szabályozó, nemrég a Hivatalos Közlönyben is megjelent sürgősségi kormányrendelet tisztázása lesz a feladat, az RMDSZ harcol a túlnépesített hivatalok ellen, de nem ért egyet a fűnyíróelv alkalmazásával, az alkalmazási normákat úgy kell kidolgozni, hogy ne veszélyeztessék a szemételtakarítást, a közszállítást vagy éppen a színházak működését, ne egy bukaresti minisztériumi irodában döntsék el, hol hányan dolgozhatnak — fejtette ki Márton Árpád, s hozzáfűzte, reméli, jövő héten megoldást találnak erre.
Vannak olyan kérdések, amelyek elutasítása koalíciós szakításhoz vezethet — hangsúlyozta, igaz, taktikai okokra hivatkozva nem árulta el, melyek ezek. Kiemelte, ha egy adott pillanatban az RMDSZ döntéshozó fórumaiban lesz egy olyan többség, amely az ellenzéki szerep mellett dönt, akkor megteszik a szükséges lépéseket.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Frunda György álljon le! (Román civil szervezetek felhívása)
A romániai civil társadalom egyes intézményeinek ― Román Akadémiai Társaság, Freedom House Romania, Közpolitikai Intézet, Román Európai Politikai Központ, Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség, Társadalmi Párbeszéd Csoport, Független Sajtó Központ, Temesvár Társaság, Advocacy Képviseleti Akadémia ― szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében sajnálattal veszik tudomásul, hogy az RMDSZ markáns politikusai — elsősorban Frunda György szenátor — az utóbbi években mindent megtettek azért, hogy megakadályozzák a korrupció ellen tevékenykedők munkáját.
Így történt ez a közelmúltban is. Az ANI-törvény vitája közben épp Frunda György szenátor javasolta a legdurvább módosításokat. Tulajdonképpen neki tudható be a feddhetetlenségi ügynökség ,,lefejezése”, mivel az ő javaslata alapján került ki a törvényből a tisztségviselők vagyoni helyzetét ellenőrző passzus. Ugyanakkor az ülésvezető Frunda arrogáns stílusával megakadályozta, hogy mások is elmondhassák véleményüket a tervezetről. Lehetetlenné tette, hogy kiegyensúlyozott vita alakuljon ki, ahol azok a szenátorok is elmondhatták volna a véleményüket, akik más nézőpontot képviseltek. Emiatt sokan úgy hozták meg döntésüket, hogy nem ismerték alaposan a megszavazott jogszabályt. A jelenlegi gazdasági válság közepette úgy gondoljuk, Frunda György szenátor és mindazok cselekedete, akik vele együtt megszavazták ezt a törvényt a szenátus jogi bizottságában, sértő és megalázó a lakosságra nézve, melytől elvárják, hogy áldozatot hozzon, miközben ők a minimális átláthatóságot vagy felelősséget sem vállalják.
Felkérjük a romániai magyar közösséget, hogy ne küldjön több ,,Frunda Györgyöt” a parlamentbe, és gyakoroljon nyomást az RMDSZ-re! Emlékeztesse választott vezetőit arra, hogy a szövetség alakulásakor milyen célokat fogalmaztak meg a haladás szellemében, a reformok jegyében! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ki megy, ki marad? – Megfelezi az államtitkárok és alprefektusok számát a Boc-kormány
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, tárcánként csak két-két államtitkár maradhat, csak a belügy, a külügy és a pénzügy kivétel, ahol háromra maximálják az államtitkárok számát.
Takarékossági megfontolásokból a kormány úgy határozott, hogy csökkenti valamennyi minisztériumban az államtitkárok és a kormányt a megyékben képviselő alprefektusok számát. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a jelenlegi ötven államtitkár közül csak harminckettő maradhat meg. A minisztériumok többsége ezentúl legfeljebb csak két államtitkárt foglalkoztathat, kivétel a belügy-, a külügy- és a pénzügyminisztérium, ahol három államtitkár maradhat.
A kormány döntése értelmében a jövő héttől az alprefektusok száma is megfeleződik, miután valamennyi megyében a jelenlegi két alprefektus helyett csak egy marad hivatalában. A központi államapparátust érintő takarékossági intézkedéseket azt követően hozta meg a kormány, hogy 25 százalékkal csökkentette a közalkalmazotti béreket.
Arányos veszteség
Azt még nem tudni, milyen mértékben érinti az államtitkárok és alprefektusok számának csökkentése az RMDSZ-es tisztségviselőket. Olosz Gergely képviselőházi frakcióvezető kérdésünkre elmondta: a jövő heti kormányülésen születik döntés arról, kiktől kell majd megválni, ezt megelőzően azonban a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács egyeztet személyi kérdésekben.
„Bárhogyan is lesz, legfeljebb koalíciós súlyunk arányában veszíthetünk el tisztségviselőket. Így mondjuk minden öt PD-L államtitkárral együtt egy RMDSZ-es is távozhat. Ám nem szeretnék a kormányzati partnereinkkel történő egyeztetések előtt jóslatokba bocsátkozni” – mondta a politikus, aki a koalíciós tanácsnak is tagja.
Olosz tájékoztatása szerint az államtitkárok esetében a miniszterek, az alprefektusok esetében a belügyminiszter terjeszti elő az elbocsátandó személyek listáját. Ezekről a nevekről egyeztetnek előbb a koalícióban, majd döntenek a kormányülésen.
Jelenleg az RMDSZ-nek hat államtitkára van: Borbély Károly (gazdasági minisztérium), Haschi András (mezőgazdaság), Király András (oktatás), Moldován József (távközlés), Niculescu Tóni (külügy), Tánczos Barna (fejlesztés). Emellett Markó Attila államtitkári rangban vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát.
Az RMDSZ által javasolt alprefektusok száma szintén hat: Ambrus Károly (Brassó megye), Böndi Gyöngyike (Máramaros), Horváth Levente (Arad), Kálmán Zoltán (Argeş), Pataki Csaba (Szatmár) és Sarkady Zsolt (Bihar).
Leépítésekre készülnek a minisztériumokban is
Három minisztérium is közzétette már, hogy milyen leépítéseket tervez. A Cseke Attila által vezetett egészségügyi tárca 1621 tisztséget szüntet meg, ezeknek több mint fele jelenleg betöltetlen. A leépítések nyomán 7,7 millió lejt takarítanak meg az államkasszának. Jelenleg az egészségügyi minisztériumhoz tartozó intézményekben 9 920 tisztséget tartanak számon.
Sokkal nagyobb „árat” fizet az oktatásügyi minisztérium, ugyanis Daniel Funeriu tárcavezető szerint a szeptembertől megszüntetendő tizenötezer tisztség közül jelenleg tízezer betöltött állás, tehát az azokat elfoglaló munkatársakat elbocsátják. Hozzátette: a kinevezett tanárok nincsenek veszélyben, ők továbbra is a rendszerben maradnak.
A munkaügyi minisztérium esetében máris döntött a kormány: 2529 állást szüntettek meg, ami a tárca alárendeltségébe tartozó személyi állomány 19 százalékát és a fizetési keret 25 százalékát teszi ki. Új Magyar Szó (Bukarest)

A ,,jó” székely (Sarkos szavak)
Anyaországi, (szélső)jobboldali portálok, hangadók szerint a jó székely olyan, amilyennek ma azt az angyalföldi, borsodi vagy tápiószentmártoni magyar ember megálmodja egy Nyirő-kötet és hat feles barack után. Kemény, mint a szikla, ugyanúgy porlik, zsigerből utálja a zsidót és a kommunistát, könnybe lábad a szeme, mikor magyar turistát lát a galambdúcos porta előtt, és egyáltalán, mindenben, mindenkor egyetért azzal, aki visszakézből büdösolához és édeserdélyittvagyomozik.
Ha nem ilyen, akkor az szerintük nem is székely, az kollaboráns, hazaáruló, korcs, hülye, a nagyapja legalábbis kocsmáros volt a faluvégen, és ha nem, akkor biztosan van valamilyen RMDSZ-es rokona, ami, tekintetbe véve a székely népsűrűséget, valószínűleg igaz is.
Mármost a valódi székely valóban nem rajong senkiért, aki nem magyar vagy pláne székely: de esze ágában sincs kapásból pocskondiázni, földig alázni, kiirtani bárki mást, aki nem olyan, mint ő. Nem, ezt meghagyja az anyaország rosszabbik részének, és legfennebb azoknak oszt ki két jól irányzott pofont, akik anyaországból jövet őt megpróbálják igaz magyarrá nevelni.
És ezt milyen jól teszi...
Anyaországi, hivatásos magyarok szerint a jó székely utálja Orbán Viktort is, mint a kukoricagölődint, a jó székely elkötelezett Kelet-párti, a jó székely Dózsa óta egyengeti a kaszát, hogy na majd eccer jó rendet vágunk az ármányos nem magyar világban.
Holott az igazi székelynek van annyi esze, hogy megnézze, kitől kapott egyetemet, állampolgárságot, pénzt, paripát, kedvet a fegyverhez: és mindezt nem téveszti össze a nemzeti bóvlival házaló anyaországival. Dózsát nem szereti, mert miatta már levágtak sok fület, és egyébként is, az is hülye, aki a kaszát nem kaszálásra használja, különösen, hogy errefelé még maga kénytelen megművelni földjét. Keletről meg megvan a maga véleménye, elég jól ismeri, szegről-végről, szuronyhegyről az oroszokat.
Anyaországi, hivatásos (szélső)jobboldali közíró nem érti, pláne, ha eddig még soha nem járt Erdélyben pünkösdi búcsún kívül, hogy mégis, hogy van az, hogy a székelynek véleménye van, és nem zsigerileg hungarista? Nem érti, hogy soha nem volt az, nem érti, hogy a székely legalább olyan okos és művelt, mint ő. Nem érti, hogy két nyelvet beszélni nem gyengeség és nemzeti korrumpálódás, hanem nagy erény — de honnan is értené?!
Hivatásos magyar turista Erdélyben, aki háromkilós mustárt vásárol két erdélyi műemlék megtekintése között, nem érti, hogy van az, hogy az a sok derék, vendégszerető ember miért nem olyan, mint ő: és azt persze nem lehet megértetni vele, hogy tényleg, ha a székely is annyira hülye és önző lenne, akkor nem látná őt vendégül legközelebb.
Anyaországi nadrágszíjparcellán vagy panelban felnőtt, amúgy jóindulatú ember nem érti, hogy Székelyföld az, ami, saját élete van, és ugyanolyan jóindulattal fogadja el a tápos vendéget, ahogy évszázadokkal ezelőtt a román juhászt vagy cigány kéregetőt. Mert ilyen, és kész.
Valami ilyesmiről írta Mikszáth annak idején: ,,mintha egy tenger lenne köztük és miközöttünk".
De persze, már ő is a politikai osztályra gondolt. Mert amúgy a nemzet egy. Kivétel ezek közül csak azok, akik megszabják, milyen is kéne én legyek.
György Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)