Kilencedik alkalommal tartottak megemlékezést november 4-én a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű együttesénél. A Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944―45 között több mint hatezer ember raboskodott, s közülük ezren odavesztek, mintegy hatvanan gyűltek össze. Nagy János hídvégi református lelkész házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket. A főszónok, Ungvári Barna András uzoni lelkész, az emlékhely megteremtője jelezte, idéntől a fogolytábor túlélőiről emlékezik meg. Ezúttal a Csíkszerdában élő Ivás Istvánról beszélt, aki Az utolsó székely határőrök című könyvében leírta a haláltábor borzalmait. Bálint László brassó-gyárvárosi református lelkipásztor, címzetes esperes a feldobolyi Bacsó Lajos visszaemlékezéseiből idézett. Akkoriban a foglyoknak felajánlották, ha áttérnek román vallásra, hazaengedik őket, de ők azt válaszolták: magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, s azok is maradunk. A bukaresti magyar nagykövetség nevében Alföldi László, majd RMDSZ-szervezetek, egyházak és volt politikai foglyok szövetségeinek képviselői koszorúztak. /Szekeres Attila: Magyarnak születtünk, s azok is maradunk! (megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

2003 novemberében a szórványban, Vajdahunyadon egy román kereskedelmi adó, a Color Rádió a 92,1-es URH-n heti másfélórás magyar adásnak biztosított helyet, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. Eleinte Gáspár-Barra Réka, dévai újságírónő vállalta a műsor szerkesztését, aki 2004. december 31-ig végezte munkáját. Ez idő alatt a rádió fő munkatársa volt Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő, aki esténként mesét olvasott a hallgatóknak. A másfél órás műsorban hírek, kulturális rovat, esti mese, egyházi rovat és kívánságműsor volt. 2005 januárjától Kun Kriza Ilona vette át a műsor szerkesztését. Jelenleg a KUN Humanitárius Társaság székhelyén állítják össze az anyagot. Minden héten pénteken este közvetítik a műsort. A műsor főmunkatársa volt az elmúlt három évben dr. Schmidt Alfréd orvos, Kun Árpád református lelkész és dr. Hauer Erich főorvos. Alkalmanként helyi pedagógusok és a város különböző felekezetű lelkészei is megszólaltak. Az adást Vajdahunyadon és környékén körülbelül négyezer magyar hallgatja. /Kun Árpád: Vajdahunyad. Ötéves a Color Rádió magyar nyelvű adása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Új hetilap jelenik meg Székely Újság néven Kézdivásárhelyen, november 6-án. A magát közéleti hetilapként meghatározó új kiadványt a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A lapigazgató Sántha Attila költő, író, aki egyben a kiadó egyesület elnöke. Sántha Attila elmondta: független, pártatlan hetilapot kívánnak szerkeszteni, amelyet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tud majd befolyásolni. Eddig Felső-Háromszék lakossága egyetlen regionális hetilapból, a 12. éve működő Székely Hírmondóból értesülhetett a vidéket érintő hírekről. A kezdetben 5000 példányban megjelenő Székely Újságot Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszék és Sepsiszék egyes településein is terjesztenék. A Székely Újság felelős szerkesztője Zs. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelő, szerkesztői Koszti Ildikó, Ferencz Éva, Jancsó Katalin és Salamon Balázs. A lap jogelődje a Kovács J. István által szerkesztett, az 1900-es évek elején megjelent, Kézdivásárhely történelmének leghosszasabb életű hasonló nevű hetilapja, amelyet néhány lelkes helybéli 1989 karácsonyán adott ki újra /1991. márciusáig jelent meg/, a rendszerváltás idején a mostani lapigazgató és felelős szerkesztő is részt vett annak szerkesztésében. /Bartos Lóránt: Új lap, hajlongás nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ 2002 márciusában jelent meg a Székely Újság harmadik sorozata, melyből csak kilenc szám látott nyomdafestéket. /Iochom István: Újraindul a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

A jelenlegi választáson ahány szavazatot országosan összegyűjt az RMDSZ, annak arányában kap mandátumokat. Nagy erőfeszítést igényelt, hogy az ország minden választókörzetében jelöltet állítson az RMDSZ, ez három választókörzetben nem sikerült. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosszentkirályon lakik, ez része a választókerületnek, melynek szenátorjelöltje. Azelőtt évtizedeken át sorvasztották, ezt a régiót, és az utóbbi években tudtak fellélegezni azáltal, hogy az RMDSZ kormányzati szerepből segített utakat megjavítani, iskolákat rendbe hozni. Markó egyik ellenjelöltje a független jelölt, Kincses Előd. A független jelöltnek nincs esélye mandátumot szerezni, szögezte le Markó. Szerinte a másik oldal célja: gyengíteni az RMDSZ jelöltjeit. Ha felmutatna egy programot egy másik párt, látnák az alternatívát. „De ha annyi csupán a cél, hogy gyengítsük a másikat, az nemhogy kevés, hanem egyszerűen szomorú. ” Markó nagy kisiklásnak tartja, hogy a jelölések körüli vitában védőügyvédként egy egykor vátrás bírót állított maga mellé. /Ágoston Hugó: Kettős próba, választóközelben. Kampány eleji beszélgetés Markó Béla Maros megyei szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Részben az RMDSZ akadályozta meg abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben induljon a november 30-i parlamenti választásokon, jelentette be Smaranda Enache. Személyesen is megkeresték a Maros megyei RMDSZ-jelöltek, és megkérték, ne induljon a választásokon. „Mi több, egy RMDSZ-jelölt a liberális párt országos vezetőségétől kérte, hogy ne jelöljenek” – tette hozzá Enache. Smaranda Enache arról is beszámolt, hogy miután a Nemzeti Liberális Párt nem jelölte Maros megyében sem szenátornak, sem képviselőnek, a párt vezetősége felajánlotta, legyen a bukaresti 3-as kerület képviselőjelöltje, illetve a 4-es körzet szenátorjelöltje. „A Marosvásárhely iránti hűségem megakadályozott abban, hogy elfogadjam ezt” – hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy nagyon későn kapta az ajánlatokat. Borbély László tagadta a Smaranda Enache által mondottakat. „Egyszerűen nem igaz, amit Smaranda Enache állít. Őt a Nemzeti Liberális Párt Bukarestben akarta jelölni, de ő ezt nem fogadta el. Nincs olyan erős befolyása az RMDSZ-nek, hogy a mi szavunkra a Nemzeti Liberális Párt megváltoztassa a döntéseit” – mondta Borbély László. /Máthé Éva: Smaranda Enache: „beszólt” az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

A kampány ideje alatt intenzív párbeszédet akar folytatni a választópolgárokkal, jelentette ki sajtótájékoztatóján Kincses Előd szenátorjelölt. Becslése szerint egy huszadát tudja a kampányra költeni annak az összegnek, ami Markó Béla rendelkezésére áll, és olyan kampánystábbal és háttérrel sem rendelkezik, de ezt a választókkal való közvetlen találkozás révén próbálja ellensúlyozni. Kincses kampánynyitó rendezvénye november 7-én Eheden lesz, majd Nyárádremetén, Székelyberében és Makfalván találkozik a választókkal. Kincses Előd megvádolta a Népújságot azzal, hogy cenzúrázza személyét: a makfalvi önkormányzatban zajló események kapcsán kimaradt, hogy Vass Gabriella jogi képviselőjeként Kincses elérte a tanácsos visszahelyezését jogaiba. /A Népújság erre reagált: a sajtótájékoztatón erről nem volt szó. / Kincses Előd megismételte korábbi javaslatát, hogy a Duna Televízióban szervezzenek nyílt vitát Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. Szerinte gátolják a közszolgálati médiában való megszólalási lehetőségét. /(benedek): Kincses Előd a választókkal való közvetlen kapcsolatban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Kelemen Hunor Hargita megyei képviselőjelölt, az RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott, a jelölteknek önállóan kell a szövetség kampányába bekapcsolódniuk, de arra törekszenek, hogy az egyéni kampányokat egybehangolják. Kelemen Hunor elmondta: Romániában is érezhetőek lesznek a gazdasági válság jelei, ezért az állami intézmények költségeit vissza kell fogni, takarékoskodni kell. A miniszterelnök ellenzi a tanárok bérének azonnali 50 százalékos emelését. Kelemen Hunor elmondta, megtalálták a mindenki számára elfogadható megoldást: a több lépésben történő béremelést a gazdasági növekedés mutatóinak figyelembe vételével. /Cs. P. T. : „Az egyenes beszédre építek”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette: az elkövetkező négy évben el kell érni, hogy magyarul taníthassák Románia történelmét és földrajzát a magyar tannyelvű iskolákban. A kormány elkészítette a törvénytervezetet, de az nem ment át a parlamenten. Az RMDSZ parlamenti képviselőinek küzdeniük kell azért, hogy ezt a jogot megszerezzék. Markó nemrég javasolta, hogy ott, ahol magyarok és románok is élnek, kölcsönösen tanulják meg a magyar és a román nyelvet. Nagyon sokan ellenezték ezt a javaslatot, azonban el kell jutni a kölcsönösségi szintre. /Magyarul tanítani Románia történelmét, földrajzát. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

Az újságírók sokszor kérték a magyar politikusokból: érjék el, hogy legyenek magyar feliratok. Az RMDSZ elérte, törvény született arra, hogy ne csak magyar feliratok legyenek a közhivatalokban, hanem magyarul is lehessen ügyeket intézni. Látott ilyet valaki? Nem látott, amíg a törvény alkalmazásának nem szereznek kötelező érvényt. Egy árva kétnyelvű táblát sem látni Marosvásárhelyen a közintézményekben. A parlamenti képviselőnek kellene mindezt számon kérni. Marosvásárhelyen legalább hat intézmény igazgatói székében magyar ül, de valahogy nem kétnyelvű igazgatók. Ezeket az embereket az RMDSZ ültetette igazgatói karosszékbe. A Maros megyei RMDSZ a megye legerősebb politikai szervezete, mondta többször Dr. Kelemen Atilla. /Lokodi Imre: Drága Pista, miért ég a villany? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elutasította az MPP által támogatott Kincses Előd független szenátorjelölt meghívását, hogy vele együtt részt vegyen egy vitán, amelyet egyenes adásban közvetítene a Duna TV. Markó Béla kijelentette: „Nem vagyok Kincses úr ellenfele, és nem kívánok a kampányban vitázni vele. Sok jelölt van még, miért nem kérdik meg őket is? Minden pártnak van jelöltje. ” /Markó nem vitázik Kincsessel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

A Magyar Polgári Párt /MPP/ elnöksége november 3-án Székelyudvarhelyen tartotta soros ülését. Az MPP az RMDSZ által meghiúsított, elmaradt összefogás ellenére nem kívánja a magyar parlamenti képviselet létét veszélyeztetni, a közösségépítést tekinti legfontosabb feladatának. Ezért döntött a függetlenként megméretkező alkalmas személyek támogatásáról. A Magyar Polgári Párt elnöksége azokban a megyékben, illetve egyéni választókerületekben, ahol a pártnak nincs függetlenként induló támogatottja, a megyei szervezetek elnökségeinek hatáskörébe utalta annak eldöntését, valamely, a magyar közösség számára méltatlannak tekintendő jelölttől elhatárolódnak, vagy a választópolgárok lelkiismeretére bízzák a döntés meghozatalát. /MPP-közlemény. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./

„Legföljebb azért kérhetnénk bocsánatot, mert túléltük a Ceausescu-korszakot, vagy azért, hogy Romániában élünk. Bocsánatot kérhetünk még azért, hogy továbbra is ebben az országban szeretnénk maradni, hogy továbbra is itt szeretnénk élni. Az, hogy itt élünk, önöket láthatóan zavarja” – jelentette ki képviselőházi felszólalásában Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-képviselő annak kapcsán, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt olyan törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben, amelyben a Székelyföldről „elüldözött” románok visszatelepítését ösztönzik. A két párt által kezdeményezett törvénytervezet értelmében a Hargita, Kovászna és Maros megyébe vissza- vagy letelepedni kívánó román családok tetemes anyagi támogatásban részesülnének. A vita során Nádudvary György képviselő a székelyföldi megyék közigazgatási és rendészeti szerveiben tapasztalható etnikai arányokat bemutatta: az állami hivatalok vezető tisztségeiben Kovászna megyében még mindig több mint 50%-ban vannak jelen románok, a hadsereg és rendőrség összetételében ez a jelenlét pedig 90%-nál nagyobb. /Lázár Lehel: Alsóházi vita a románok Székelyföldre telepítéséről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

Két Maros megyei magyar többségű nagyközség polgármestere azzal vádolja az országot és a megyét irányító liberális–RMDSZ-es koalíció politikusait, hogy a legutóbbi pénzelosztásokkor politikai opciók szerint „felejtették ki” falvaikat. Maros megye 91 községe közül 11 nem részesült a kormány költségvetés-kiegészítéséből. A „peches” listán két jelentős magyar község van, a László Árpád által vezetett Gyulakuta és a Székely László által igazgatott Mikefalva. Előbbi polgármester a Magyar Polgári Párt, utóbbi a Demokrata-Liberális Párt tagja. László Árpád hiába fordult panaszával a megyei önkormányzat és a prefektúra vezetőihez. Gyulakuta az egyetlen Maros megyei település, melynek élén MPP-s elöljáró áll. Székely László, Mikefalva polgármestere elmondta, a lakosság 60 százaléka magyar nemzetiségű, még a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosokat is megbotránkoztatta, hogy nem kaptak támogatást. Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök szerint az összeg elosztásával a Tariceanu-kabinet foglalkozott. Borbély László régiófejlesztési miniszter ennek az ellenkezőjét állítja. A döntést tehát a felelős vezetők nem vállalják. /Szucher Ervin: Büdzsé politikai színek szerint. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

A kommunista korszakban nem volt párttag, ezért politikai múltja 1990-ben kezdődött, mondta el Eckstein-Kovács Péter szenátor. Akkor megkérdezték tőle, hogy nem akar-e képviselő lenni. Akkoriban ilyen egyszerűen ment az egész. Eckstein-Kovács Péter /sz. Kolozsvár, 1956. júl. 5./ a Babes–Bolyai Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát, 1990-ig ügyvéd volt. 1990 és 1992 között az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, 1992-től 1996-ig kolozsvári önkormányzati tanácsos. 1996 és 1999 között az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, majd 1999-ben és 2000-ben kisebbségvédelmi miniszter. Kezdeményezésére fogadták el a diszkriminációt tiltó törvényt, valamint a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet létrehozásáról szóló jogszabályt. 2000 óta szenátor. Segített az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) és a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) működésének hatékonyabbá tételében. 1994-től alapító tagja és elnöke az RMDSZ Szabadelvű Kör nevű platformjának. /Ferencz Zsolt: Választások – 2008 – Mai szenátorjelöltünk: Eckstein-Kovács Péter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

A lakosság számára is gyümölcsözőek voltak külföldi kiszállásai, mivel több szabadságjogot sikerült kivívni – jelentette ki Frunda György RMDSZ-es szenátor utalva a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányra, melyből kiderül, a szenátor az első helyek egyikén áll a honatyák külföldi kiszállásainak gyakorisága tekintetében. Frunda elmondta, az Európa Tanács romániai küldöttségének vezetője, ez évi négy kiszállást jelent a parlamenti ülésszakokra, illetve havonta legalább két kiszállást a bizottságok üléseire. A Közpolitikai Intézet szerint 2007-ben a parlamenti képviselők körülbelül 250 ezer eurót költöttek külföldi kiszállásaikon napidíjra. Frunda Györgynek 18 külföldi kiszállása volt, összesen 147 napot töltött külföldön, 3869 eurót kapott napidíjként. /Külföldi kiszállásait magyarázza Frunda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati frakciója összegezte a Borboly adminisztráció 100 napját. Az elmúlt három hónapban Hargita Megye Tanácsa Borboly Csaba elnök vezetésével határozatok tömegét gyártotta, melyet az RMDSZ frakció szó nélkül megszavazott. Az MPP erőfeszítése a törvényesség betartásáért, valamint ellenzéki ellenőrző szerepének érvényesítésére beleütközött az RMDSZ szavazógépezetébe. Az MPP kérdéseit válasz nélkül hagyták. Jó példa erre a libáni út építése közben eltűnt aszfaltmennyiségre kérdése. Az MPP elleni támadásokra használják a megyei tanács kiadványait. Megakadályozzák az MPP részvételét a Hargita Népe napilapot felügyelő bizottságban, ezzel megerősítik a sajtó feletti RMDSZ-es uralmat. Az MPP példákat hozott fel az elmúlt időszakra. Többek között: az alakuló ülés törvénytelen volt, hiányzott a kétharmados többség, átláthatatlan a közpénzek felhasználása, a szakbizottságok összetételét és számát az RMDSZ-frakció erőből, egyeztetés nélkül szavazta meg. /MPP a Borboly adminisztráció 100 napjáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

November 30-án a magyarságnak újból választania kell: választania a közöny és a cselekvés, a távolmaradás vagy a részvétel, a megosztottság vagy az egység között – jelentette ki Markó Béla november 8-án, Nyárád menti kampánykörútján. Az RMDSZ elnöke több településen is átadta az erdélyi magyarság összefogását, szolidaritását jelképező piros-fehér-zöld RMDSZ-lobogót. Kerekes Károly képviselő elmondta, bár az elmúlt tizennyolc évben főként szociális kérdésekkel foglalkozott, a nyugdíjasok, a rászorultak, elesettek létbiztonságának megteremtéséért dolgozott, most, hogy ebben a kerületben indul, ezután a Nyárád menti falvak, községek településfejlesztéséért is felelni fog. /Markó: minden szavazatra szükség lesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Frunda György Maros megyei RMDSZ-szenátorjelölt kifejtette, azért politizál, hogy minden romániai magyarnak és románnak legyen saját háza és saját autója. Nehéz idők elé nézünk, amit csak együtt tudunk áthidalni, hangsúlyozta. Örül annak, hogy véleményformáló politikusa a romániai magyarságnak, büszke arra, hogy közvélemény-kutatás szerint a magyar politikusok között az emberek legjobban őbenne bíznak. Vannak, akik azt mondják, Frundának háza van és Mercedese, és nagyon sokat keres. Frunda büszke a házára, az autójára, és büszke arra, amit munkájával keresett. /Lokodi Imre: „Rendezzük közös dolgainkat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A baróti önkormányzat is megszavazta az autonómiareferendum megszervezéséről szóló tanácsi határozatot. A hat RMDSZ-es, öt magyar polgári párti (MPP) és négy független képviselő egyöntetűen a népszavazás megszervezése mellett voksolt. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester a népszavazásról szóló vita elhalasztását szorgalmazta, javaslatát az MPP-s tanácstagok elutasították, azonban az RMDSZ-s képviselők tartózkodásával és a románok ellenszavazatával a tervezetet elvetették. A népszavazás megszervezését még Árkoson, Nagyborosnyón, Zabolán és Vargyason szavazták meg. Dálnokon visszautasították azt, míg Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Illyefalván ezután vitatják. A Nagy-Románia Párt 13 Bihar megyei szenátor- és képviselőjelöltje nyílt levélben fordult Calin Popescu-Tariceanu kormányfőhöz, amelyben az autonómiareferendumok megakadályozására szólították fel. /Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza: Baróton is megszavazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Fegyelmi kihágás miatt kezdeményez vizsgálatot a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség az egyik tisztje ellen, aki közúti ellenőrzés során alkoholtesztnek vetette alá egyik beosztottját, „mert úgy kívánta azt dr. Benedek Imre kardiológus, az RMDSZ képviselőjelöltje” – szivárgott ki rendőrségi forrásokból. Marosvásárhelyen alkoholtesztnek próbálták alávetni Benedek Istvánt, a kardiológus fivérét. Benedekék közölték a rendőrrel, hajlandóak alávetni magukat a szondának, ha azt előbb a közlekedési rendőr is megteszi. Benedek Imre azt nyilatkozta, politikai, etnikai háttere van az ügynek, sőt városi tanácsos testvére elleni rendőrségi hajszáról van szó, amit ki kell vizsgálni. Benedek ugyanakkor nem tartja helyénvalónak a rendőrtiszt elleni fegyelmit. /Rendőrt szondáztatott az RMDSZ-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A nemzetközi jog és az EU a kisebbségekre nem fektet elég hangsúlyt, mondta Csoma Botond tanácsos, jogász, RMDSZ-es képviselőjelölt a grúziai helyzetről és annak kisebbségpolitikai vonatkozásairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Kolozsváron. Sógor Csaba EP-képviselőt hívta meg beszélgetésre, hogy ismertesse a grúziai helyzetet. Sógor elmondta, az erdélyi magyarság helyzetét másként látja, mint a grúziai kisebbségekét. Az ottani konfliktus hátterében az olaj áll. A rendezvényen részt vett Eckstein-Kovács Péter is, aki a négy év fájó pontjának tartja a kisebbségek jogállásáról szóló törvény bukását. /Jakab Judit: Kisebbségi kérdés Grúzia példájával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Körülbelül háromtucatnyi fiatal – RMDSZ-es, MPP-s és független önkormányzati képviselő – vett részt a Háromszéki Ifjúsági Tanács által kezdeményezett fiatal tanácsosok találkozóján Árkoson. Demeter Ferenc a szervező, a Hárit önkormányzati alelnöke kifejtette: a cél egy erős háromszéki ifjúsági háló kialakítása, hogy kezdjenek el együtt gondolkodni. /Farcádi Botond: Szavazógép helyett kezdeményezők (Fiatal Tanácsosok Találkozója Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Tőkés László református püspök, EP-képviselő, újabb egyházkerületi körlevelet bocsátott ki a november 30-i parlamenti választások tárgyában. Azt ajánlja egyháza híveinek: ne hagyják magukat félrevezetni, becsapni. „Egyházunk és gyülekezeteink ne vállaljanak részt hiteltelen jelöltek, politikai akarnokok és szélkakasok népszerűsítésében! Nemzeti érdekérvényesítésünk erősítése céljából viszont föltétlenül részesítsük előnyben a közösségünkhöz tartozó, a keresztény értékeket hittel valló – többségükben RMDSZ-színekben induló vagy független – jelölteket” – szögezi le. Az egyéni szavazókerületeken alapuló választási rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy a választópolgárok valóban: válasszanak – állapította meg. „Csak hiteles emberekre adjátok szavazatotokat – azokra, akik valóban a mi közös értékeinket és érdekeinket, nemzetünket, egyházainkat, városainkat, falvainkat, vidékeinket és közösségeinket felelősen és híven képviselik” – olvasható a körlevélben. /Tőkés újabb választási körlevele. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./ A körlevél szövege: Tőkés László: csak hiteles emberekre adjátok szavazatotokat! Tisztelt Lelkésztársaim! Kedves Testvéreim! Szeretett Gyülekezetek! A mindenen eluralkodó anyagiasság és a hatalmi bírvágy világában, másfelől népünk elszegényedésének és erdélyi magyarságunk meggyengülésének szorongatott állapotában – olcsó és hazug propagandával, üres kampányfogásokkal, szemfényvesztő mellébeszéléssel és ígérgetésekkel ne hagyjátok magatokat félrevezettetni! Saját adólejeitekből visszatérített kegyelempénzen ne hagyjátok magatokat megvásároltatni. Jóhiszeműségetek és nemzeti érzéseitek alapján se hagyjátok magatokat becsapattatni! Egyházunk és gyülekezeteink ne vállaljanak részt hiteltelen jelöltek, politikai akarnokok és szélkakasok népszerűsítésében! Nemzeti érdekérvényesítésünk erősítése céljából viszont föltétlenül részesítsük előnyben a közösségünkhöz tartozó, a keresztény értékeket hittel valló – többségükben RMDSZ-színekben induló vagy független – jelölteket. Az egyéni szavazókerületeken alapuló választási rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy valóban: válasszatok. Csak hiteles emberekre adjátok szavazatotokat – azokra, akik valóban a mi közös értékeinket és érdekeinket, nemzetünket, egyházainkat, városainkat, falvainkat, vidékeinket és közösségeinket felelősen és híven képviselik. „Temetők helyett életet…" (Nagy László) – ez legyen az erdélyi magyarság jövőbe mutató választási programja és jelszava! Ennek érdekében vállaljon az Egyház a társadalomban hivatásának megfelelő jószolgálatot! Nagyvárad, 2008. november 10. Tőkés László püspök, EP-képviselő. Utóirat: Egyházkerületi körlevelünket szeretettel ajánlom valamennyi polgártársam és testvéregyházaink híveinek a szíves figyelmébe. /Erdely. ma, nov. 10./

Ázsia és Afrika választókörzete jutott Kötő Józsefnek, az RMDSZ volt oktatási ügyvezető alelnökének, Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika választókörzete Dancs Annamari popénekesnőnek, akinek az ott élő román állampolgárokat kell meggyőznie arról, hogy ők alkalmasak érdekeik képviseletére a román parlamentben. A popénekesnő elmondta: a magyar identitást és önérzetet erősítő, fejlesztő missziónak érzi azt, hogy az észak- és dél-amerikai, illetve az ausztráliai magyarok parlamenti képviselőjelöltje. Kötő József szerint a diaszpórában élő román állampolgárokkal foglalkozó ügynökségre van szükség, amelyet a miniszterelnök irányít. /A külföldi magyarokat célozzák meg. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület körlevelében támogatásáról biztosította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit. Egyben felszólította gyülekezeteit, az egyház és a nemzet érdekeit tartsák szem előtt a választásokon. Tőkés László az egyházkerület igazgatótanácsának körlevével összhangban felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-t súlyos felelősség terheli a közérdekű megegyezés elmulasztásáért. Ez kedvezőtlen hatással lesz az országos választások eredményére. Kiábrándító az RMDSZ választási kampányát jellemző hazugságbeszéd és hamis választási propaganda. A Balatonőszödtől Marosvásárhelyig terjedő hazugságbeszéd komolyan meg fogja bosszulni magát. Visszájára fog fordulni az ellenségkép-festő pártpropaganda, melyre Nyakó és Újhelyi István MSZP-s képviselők Nagyváradon így oktatták az RMDSZ „ifjú gárdáját": „Ha szavazásra akarjuk bírni az embereket, ellenséget kell keresni; ha pedig nincs, akkor démonizáljunk valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni. ” Ezen elvtársi biztatás kontextusában érthető, amit Törzsök Erika főosztályvezető mond: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol. ” /Tőkés László: Egyházkerületi körlevél a parlamenti választások tárgyában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./ Elsősorban a független jelölteket támogatja a választási kampányban Tőkés László EP-képviselő. Kincses Előd Maros megyei független jelöltnek, egykori ügyvédjének a kampányrendezvényén is részt vesz, és Garda Dezső jelenlegi képviselőt, illetve Sebestyén Csabát, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnökét is támogatja, közölte sajtótájékoztatóján. Hozzátette, bár az RMDSZ jelöltjeinek többségét támogatják, az egyháznak erkölcsi alapon meg kell vizsgálnia, hogy ki érdemes a támogatásra. Tőkés László szerint vannak Bihar megyei jelöltek, akiket elleneznek. Név szerint említette Csuzi Istvánt, „aki hátat fordított a pártjának”, Kállay László református lelkészt, akit „egyházbomlasztó tevékenysége miatt” utasítanak el, míg Lakatos Péter indulását a Széchenyi-terv keretében pályázaton elnyert 320 millió forint „elrablása” miatt ellenzik. A közlemény az RMDSZ-es politikusok kampányolási módjaira is kitér. A ravatalozóavatásokon való részvétel miatt Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettest, Lakatos Pétert és Szabó Ödönt, Bogos Zsolt miniszteri tanácsost, Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnököt bírálta. /Fried Noémi Lujza: Függetleneket támogat Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

A „pörgésben”, a kommunikációban látja kampánya erejét Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Hargita megyei RMDSZ-es képviselőjelölt. Ígéri: keményen fog harcolni azért, hogy a jelenlegi gazdasági régiókat átrajzolják. Székelyföldön egy lassan elöregedő társadalom van kialakulóban, ezért egy jól működő szociális hálóra van szükség. Kampányának legfontosabb eleme a szóba állás az emberekkel, bejárni a falvak utcáit, de vannak rendezvényei is. /Horváth István: „A pörgésben látom az erőmet” Interjú Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselőjelölttel, környezetvédelmi miniszterrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Benedek Sándor RMDSZ-es és a liberális (PNL) politikusok egyaránt cáfolták, hogy az RMDSZ akadályozta volna meg Smaranda Enache parlamenti jelölését Maros megyében. Ezt Kincses Előd független szenátorjelölt állította, közleménye szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos alelnöke, illetve a Pro Europa Liga (PEL) társelnöke jelölésének megakadályozása is azt bizonyítja, az RMDSZ tart az ellenfelektől. Smaranda Enache állította, miszerint az RMDSZ jelöltjei megkeresték őt, és kérték, ne induljon a PNL jelöltjeként Maros megyében. Enache Eugen Nicolaescu minisztert, a Maros megyei (PNL) szervezet elnökét tartja felelősnek azért, hogy levették jelöltlistájukról. Ehhez „hozzájárulhatott az is, hogy RMDSZ-es politikusok is odaszóltak – tette hozzá. Mindezt cáfolta Borbély László miniszter. /PNL-belharc áldozata Enache? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Hagyományos szüreti bálját szervezte november 8-án a szamosújvári RMDSZ. A mulatni vágyókat Kolcsár István, helyi RMDSZ-elnök köszöntötte. A hangulatot a Téka Alapítvány Kaláka néptáncegyüttesének ifjú táncosai is fokozták. Bemutatták a körzet jelöltjeit: Pethő Zsigmond szenátor- és Fodor Zoltán képviselőjelöltet. /Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Nemzetiségi hovatartozásuk mellett a közös európai értékek fogják össze a határon túli magyar közösségeket – mondta a témáról az Európai Parlament brüsszeli épületében november 11-én rendezett meghallgatáson Tőkés László, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke. A független EP-képviselő elmondta: a határon túli magyar közösségek fő célja, hogy országaikban autonómiát érjenek el, ami stabilizálná is a Kárpát-medencét. A meghallgatást szervező református püspök kiemelte azt is, hogy hiteles, igazán demokratikus Európai Unió a kisebbségi jogok teljes körű biztosítása nélkül nem képzelhető el. A fórumon a határon túli szervezetek képviseletében Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke szólalt fel, ismertetve az érintett közösségek helyzetét, és a brüsszeli illetékesek segítségét kérve problémáik képviseletéhez. /Kisebbségi jogokról Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ November 11–13-a között Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a Kárpát-medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) küldöttsége Brüsszelben tartózkodik. A küldöttség tagjai – Fodor Imre, SZNT-alelnök, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Szövetségének alelnöke – részt vettek az Integráció, autonómia és stabilitás témakörben tartott parlamenti közmeghallgatáson, ahol nemzeti közösségeik helyzetéről és problémáiról, valamint az általuk vezetett szervezetek időszerű törekvéseiről nyújtottak tájékoztatást. Tőkés László, a KMAT soros elnöke a szervezet által célul kitűzött közös autonómiaképviselet fontosságát hangsúlyozta.,,A Kárpát-medencei magyar nemzetrészek számára többszörösen hátrányos, elnyomott – kisebbségi – helyzetükben a közösségi önrendelkezés – az autonómia – jelentheti az egyetlen életképes alternatívát és megoldást" – mondta az EP-képviselő, ugyanakkor sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a küldöttségből kimaradtak az RMDSZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának képviselői. Fodor Imre bejelentette, hogy az SZNT újból a román törvényhozás elé kívánja terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumát, továbbá kezdeményezi a magyar–román államközi alapszerződés felülvizsgálatát. /Ferencz Csaba: Az önvédelemtől az autonómiáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./