Az RMDSZ célja, hogy az elkövetkezőkben is erős politikai képviseletet biztosítson az erdélyi magyarság számára, mint ahogyan azt az elmúlt tizennyolc évben tette, hangsúlyozta Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke. Az RMDSZ egyszerre igyekszik megszólítani a szórványban és a Székelyföldön élő magyarokat, a rendszerváltás veszteseit, illetve az egyre erősödő középréteget, a falusi környezetben, illetve a városon élőket stb. /Sz. K. : Nem az RMDSZ, a közösség nyer vagy veszít a vasárnapi választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs Megyei Szervezete arra kéri a választópolgárokat, hogy a magyar közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. A választópolgárok több éves várakozás után először két magyar politikai szervezet közül választhatnak. Jobb lett volna, ha a két szervezet szövetséget kötött volna egymással, az MPP nyitott volt a megegyezés irányába, a másik fél részéről ez a hajlandóság nem volt meg. A szervezet – az MPP Országos Elnökségének döntése értelmében – nem indít saját jelölteket. Ezért arra kérik a párt programjával egyetértő választópolgárokat, hogy a nemzeti közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt korábban az MPP támogatását kérte a választásokon. Az MPP támogatni fogja őt szavazataival, hiszen ő parlamenti képviselőként Kónya-Hamar Sándorral, Nagy Istvánnal és Szilágyi Zsolttal együtt terjesztette be a parlament alsóházába az első törvénytervezetet a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról. /MPP: hiteles jelölteket kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

„Legjobb megoldás, ha rám szavaznak vasárnap” – jelentette ki kampányzáró sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátorjelöltje. „Ha jó voltam három mandátumon keresztül, akkor miért ne lennék alkalmas negyedszerre is?” – tette fel a kérdést. /Jogászokra van szükség a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök arra kéri a híveket, hogy szavazzanak bizalmat az RMDSZ-nek. /Választások előtti püspöki felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla fenntartja, hogy az erdélyi magyar közösség nem tud örülni december elsején a román nemzeti ünnepnek. Ezt Markó, az RMDSZ szövetségi elnöke azután hangoztatta, hogy több román politikus és a sajtó ellenségesen fogadta a kampányzáró beszédét. Hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Gyulafehérvári Kiáltványban tett ígéretek ellenére a romániai magyar közösség egy sor jogától esett el. „Ilyen például az autonómia, az önigazgatás saját választott képviselők révén és még számtalan kötelezettség, amelyeket nem tartottak tiszteletben. Ellenkezőleg: a román államhatalom beolvasztási politikát gyakorolt, sok esetben elnyomta a magyar kisebbséget”, fejtette ki a politikus. A szövetségi elnök hozzátette, fenntartja kijelentését, miszerint Romániában hetven éves agóniát jelentett az 1918–1989 közötti időszak a magyar közösség számára. „Csak 1989 után, amikor bekapcsolódtunk az ország politikai életébe, próbálkozhattunk az elnyomás megszüntetésével, és sikerült lassanként visszaszerezni jogainkat” – mondta az RMDSZ elnöke. /Szávuj Attila: Markó Béla nem visszakozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Daniel Buda kolozsvári PD-L elnök szerint Markó Béla ezen kijelentésével meg akarta ingatni a román állam egységét, és nem szabadna „román földre tennie a lábát”, amíg megkérdőjelezi az egységes román nemzeti államot. /Berszán Réka: Markó: December elseje a jogfosztás napja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

A napokban tárgyalóasztalhoz ültek Avasújvárosban a helyi tanács RMDSZ-es és MPP-t képviselő tagjai. A megbeszélés eredményeképpen az RMDSZ helyi szervezete nyilatkozatot tett közzé, kifejtve: a helyi RMDSZ-es és MPP-s egyezség szerint az RMDSZ jelöltjeire voksoljanak. A helyi önkormányzatban jelenleg a román többség dönt, meg sem kérdezi a magyarság képviselőit. Ezért döntöttek úgy, hogy egységesek lesznek a szavazásnál. /Avasújvárosban nagy lépés történt a magyarság összefogása érdekében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Vargyas tanácsa úgy határozott, hogy március 15-re kiírják a referendumot. Az RMDSZ-frakcióból öten szavaztak ellene, így a mérleg nyelve a szövetséghez tartozó, de a Magyar Polgári Párt voksaival megválasztott alpolgármester, Szőcs Dénes lett, aki igennel szavazott. /Hecser László: Vargyas kiírta a népszavazást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

A Feddhetetlenségi Ügynökség /ANI/ 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját, mert az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra, az RMDSZ színeiben. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

Sajtótájékoztatón adott hangot felháborodásának dr. Garda Dezső független képviselőjelölt, amiért az RMDSZ a kampány során számtalanszor ellehetetlenítette munkáját, most pedig megakadályozza, hogy választóival találkozzon, rágalmakkal akarja szavazóbázisát eltántorítani az ő támogatásától. Volt település, ahol az RMDSZ-esek botrányt csaptak, televíziók tiltották meg kampányfilmje bejátszását, vagy csillagászati összeget kértek a sugárzásért. Dr. Garda Dezső nyilatkozatot adott át a sajtó képviselőinek azon vádra válaszolva, mely szerint neki lakása lenne Bukarestben. Elmondta, Demény Lajos akadémikuson, neves történészen segített, ellentétben az RMDSZ-es társaival, akiknek „nem jutott pénzük" a tudós lakásgondjának megoldására. A nyilatkozat szövege szerint: „ha az RMDSZ rágalmazó, fizetett hirdetésben törvénytelen tettnek minősíti azt a tényt, hogy kölcsönnel és anyagi támogatással járultam hozzá Demény Lajos akadémikusnak az ANL-lakáshoz való hozzájárulásához, az érdekvédelmi szervezet saját magát rágalmazza, mivel a lakás Borbély László középítkezési miniszter jóváhagyásával került a kilakoltatott tudós tulajdonába. Nekem azért kellett felvállalnom a jelzáloghitelt, mivel az ilyen lakásokhoz való hozzájutás csakis bankon keresztül valósulhat meg. Az RMDSZ vezetése Demény Lajos lakásügyét Markó Béla lakásszerzéséhez hasonlóan is megoldhatta volna" – áll a nyilatkozatban. /Balázs Katalin: Garda akadályoztatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

Markó Béla József Attila-díjas költő volt november 26-án Kolozsváron, a Bulgakov Kávéház irodalmi estjének vendége. Orbán János Dénes költő, a rendezvény házigazdája és a Bulgakov Kávéház tulajdonosa faggatta költői pályájáról az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó egyetemi hallgatóként 1971 és 1973 között a Gál Gábor Irodalmi Kör diákelnöke volt. A Gál Gábor Kör tagjai péntek esténként találkoztak egymással, ilyen alkalmakkor 60–80 személy gyűlt össze, de arra is volt példa, hogy száznál is többen voltak jelen, verseket szavaltak, vitáztak, neves személyiségeket hívtak meg. Markó 1976-tól az Igaz Szó belső munkatársa, 1990-től a Látó címmel újjáalakult folyóirat főszerkesztője volt. Az est végén Markó felolvasta a Költők koszorúja című szonettkoszorúját. /Ferencz Zsolt: Emlékezés a költői pálya állomásaira. Irodalmi est Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Bukarestben élő Mezei József műkritikus, szerkesztő /sz. Kolozsvár, 1938. szept. 6./ 1959-ben szerzett diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán. Kolozsváron, majd Bukarestben lap- és folyóirat- szerkesztőként dolgozott (Igazság, Előre, Művelődés). Kritikai írásaiban a kortárs művészet jelenségeivel foglalkozott, tanulmányaiban a XX. századi magyar avantgárd kisugárzását kutatta. Tanulmányai, esszéi: Balogh Péter (monográfia, Bukarest, 1976), Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig (Mezei József bevezető tanulmányával, Bukarest, 1979), Tőrös Gábor (Bukarest, 1982), Mátyás József (Bukarest, 1984). Mezei József 1990-ben újraindította a Ceausescu idején elnémított Művelődés folyóiratot, melynek főszerkesztője volt 1991-ig. Később az RMDSZ szenátusi frakciójának tanácsosa volt. Újabban magyar-román-angol szakszótárak szerkesztésével foglalkozik. Ennek eredménye a 2006-ban megjelent 1379 oldalas munka: Magyar-román-angol jogi közgazdasági és üzleti szótár. /Bölöni Domokos: Kisportré. Mezei József. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Székelyföldön és a szórványban is jól szerepeltek az RMDSZ jelöltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő eredményt ért el. A szövetségnek népes székelyföldi parlamenti képviselete lesz, a székely megyék körülbelül az RMDSZ-mandátumok felét teszik ki. Hargita megyében a kiosztásra váró hét mandátum közül hatot az RMDSZ jelöltjei nyertek meg úgy, hogy saját választókerületükben megszerezték a szavazatok többségét. Biztos képviselői mandátumot nyert Kelemen Hunor (89,35 százalékkal), Korodi Attila (87,9), Antal István (74,51) és Pál Árpád (69,8), míg Verestóy Attilát (70 százalék) és Gyerkó Lászlót (89,65) megválasztották szenátornak. A Magyar Polgári Párt (MPP) által támogatott független Sebestyén Csaba a szavazatok 19,72 százalékát szerezte meg, míg a szintén független Garda Dezső 20,19 százalékot kapott, ők biztosan nem jutnak a parlament padsoraiba. Kovászna megyében a hat, kiosztásra váró mandátum közül öt esetében az RMDSZ jelöltjei megszerezték a voksok több mint felét. Képviselői mandátumot nyert Márton Árpád, Édler András és Olosz Gergely. Ez utóbbi 12 551 szavazatot kapott, míg egyik kihívója, a független Rákosi János 1559-et gyűjtött. Az RMDSZ színeiben szenátori mandátumot nyert Albert Álmos is, aki 16 337 szavazatot kapott, míg egyik ellenfele, a független Szilágyi János 5783 szavazatot gyűjtött. Az RMDSZ második szenátori mandátumot is megszerzett Kovászna megyében, Bokor Tibor révén. Maros megyében a részleges eredmények szerint képviselői mandátumot nyer Borbély László, Kelemen Atilla és Kerekes Károly, akik megszerezték a szavazatok több mint felét, akárcsak Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birtokolja. Kincses Előd független jelölt a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Bihar megyében az RMDSZ egy szenátori és két képviselői helyhez jutott úgy, hogy jelöltjei megszerezték kerületükben a voksok többségét. Cseke Attila (59,41) szenátorjelöltként, Derzsi Ákos (54,97) és Lakatos Péter (54,46) viszont képviselőjelöltként győzött. Szatmár megyében pedig egyelőre Günthner Tibor (51,99) révén egy szenátori, Erdei-Doloczki István (52,82) révén pedig egy képviselői mandátum biztos. Kettőt is szerezhetett volna az RMDSZ, de Varga Attilának öt (!!) szavazata hiányzik a megyei visszaosztás után mandátumszerzéshez. Varga az érvénytelenített szavazatok átvizsgálását kéri. /Székelyföldön az RMDSZ tarolt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A romániai parlamenti választások eredményei azt mutatják, hogy az RMDSZ töretlen támogatással rendelkezik az erdélyi magyarság körében, a viták és megosztó törekvések ellenére az erdélyi magyarság továbbra is határozottan kiáll a közösség politikai egysége mellett – állapította meg közleményében Markó Béla, a szövetség elnöke. „Újból bebizonyítottuk, hogy a magyarság képes az összefogásra, és egyértelműen visszautasít minden megosztó szándékot” – szögezte le a politikus. /Markó: A magyarság képes az összefogásra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban, az RMDSZ marosvásárhelyi kampányirodájában együtt volt az RMDSZ vezérkarának vásárhelyi szárnya: Markó Béla, Borbély László, Frunda György, továbbá Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Benedek Imre, a szövetség Maros megyei képviselőjelöltjei. Amikor a televízió képernyőjén megjelent Borbély László 54,28 százaléka, valamivel később pedig az RMDSZ 6,7 százaléka, örömmámor csapott fel a házban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi kifejtette, az RMDSZ töretlen támogatással bír választóink körében, legalább olyan erős parlamenti csoportjuk lesz, mint eddig. Az elnök megköszönte Takács Csabának, az RMDSZ országos kampányfőnökének az intenzív kampányt, köszönetet mondott a választóknak, az összefogás mellett döntő romániai magyar közösségnek. /Lokodi Imre: Pezsgőzött az RMDSZ a Bernády Házban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Soha még ilyen győzelmet nem aratott az RMDSZ – nyilatkozta a Duna Televízióban Frunda György, s valóban úgy tűnik, sikerül megőriznie a szövetségnek eddigi parlamenti arányát. Töretlen az RMDSZ támogatottsága a romániai magyarok körében – emelte ki Markó Béla elnök is. Azonban az RMDSZ-nek a rá leadott voksok számával is szembesülnie kell: a 90-es évek elejét majd egymillió szavazatot kapott, de még négy évvel ezelőtt is több mint 600 ezren voksoltak rá. 2004-ben a képviselőházi lista 628 000, a szenátusi lista 637 000 szavazatot kapott. A mostani részeredmények tetemes fogyatkozást mutatnak, 90 százalékos feldolgozottságnál alig 400 ezer támogatója volt a szövetségnek. Rosszabb a helyzet Háromszéken, a végleges adatok szerint feleződött az RMDSZ támogatottsága: négy esztendeje 72 000 szavazatot kapott a szövetség, most 35 500 körüli a voksok száma. A magyarság vezetőinek érdemes lenne elgondolkodniuk, versenytárs nélkül csak ennyit sikerült elérniük, a néhány függetlenként induló összesen kevesebb mint 20 000 szavazatot vitt el. A számok tükrében rendkívül vitatható a Markó által emlegetett ,,töretlen támogatottság”. /Farkas Réka: Még egy ilyen győzelem... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./

Az RMDSZ „túlnyerte magát”, ez pedig a romániai magyar demokratikus többpártrendszer kialakulatlanságának és e szövetség politikai monopolhelyzetének tulajdonítható – nyilatkozta Tőkés László református püspök. „Számomra az RMDSZ eredménye nem politikai siker vagy kudarc kérdése, hanem erkölcsi és nemzeti érdekképviseleti kérdés. A párt jól szerepelt, de a romániai magyar közösség politikai érdekérvényesítő ereje nem erősödött” – mondta a püspök. Szerinte a jelenlegi adatok ismeretében a bejutó román pártok olyan eredményeket értek el, amelyek alapján nincs szükségük az RMDSZ-re a kormányalakításhoz. Ezáltal a viszonylagos siker ellenére az RMDSZ politikai mozgástere szűkült – mondta Tőkés László. Szerinte most az a kérdés, az RMDSZ továbbra is a mindenáron való kormányzati részvétel tizenkét éve tartó politikáját folytatja-e, vagy pedig valóban a magyar érdekek érvényesítését tartja mindennél előbbre valónak, akár ellenzéki helyzetből is. /Tőkés: Az RMDSZ „túlnyerte magát” = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a választások eredményeit értékelve úgy vélte, az RMDSZ „túlnyerte magát”, ami szerinte a romániai magyar demokratikus többpártrendszer kialakulatlanságának tulajdonítható. Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László kijelentéséről elmondta, savanyú a szőlő. Csalhatatlan emberek nincsenek, jobb lenne, ha okulna abból a kudarcból, amelyet most maga is elszenvedett. Tőkés László fölöslegesen kiállt a független jelöltek mellett. Ahogy az RMDSZ is tudott tanulni a kudarcaiból, neki sem ártana, ha képes lenne erre. Az erdélyi magyarok azt akarták, hogy erős érdekképviseletük legyen a román parlamentben, összefogást akartak – összegezett Markó. Az erdélyi magyarság értékelte az RMDSZ elmúlt évekbeli munkáját, tette hozzá. Markó arra kéri Tőkés Lászlót és másokat is, gondolják végig: az RMDSZ-en kívüli alternatív politika kudarcosnak bizonyult, jöjjenek vissza. /(mózes): Savanyú a szőlő? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Az RMDSZ hosszú évek óta a legjobb választási eredményét érte el a parlamenti választásokon – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára. Szerinte ez visszaigazolása annak, hogy az RMDSZ aktív szerepet játszott a román-magyar viszony alakításában és Románia fejlesztésében. Tőkés László azon nyilatkozatára, amely szerint az RMDSZ „túlnyerte magát”, a szakállamtitkár úgy reagált: a mostani eredmény ugyanabban a sávban van, amelyben az RMDSZ a kilencvenes évek óta mozog, így nem lehet túlnyerésről beszélni. /Gémesi: Az RMDSZ eddigi legjobb eredményét érte el. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A választási összefogás elmaradása megfosztotta az erdélyi magyarságot a mennyiségében és minőségében nagyságrendekkel jobb parlamenti képviselettől, amely „nem egy beágyazódott, szűk RMDSZ-es politikai elit érdekeit, hanem a romániai magyarság szempontjait képviselő, hiteles politikai érdekérvényesítést jelentett volna”, vélekedik a Magyar Polgári Párt (MPP). Közleménye szerint „a székelyföldi megyékben példátlanul alacsony részvétel jelzi, hogy a magyarság elfordult, és távolmaradásával fejezte ki elégedetlenségét az RMDSZ által megtestesített pártpolitikai diktatúrával szemben”. „A rendkívül alacsony részvétel egyértelművé teszi, hogy az RMDSZ egymagában már nem képes megszólítani a romániai magyarok kétharmadát. ” „Az elmúlt két évtized során megkopott, hiteltelenné vált közszereplők ismételt felvonultatásával az RMDSZ megújulásra való képtelenségét is büntették távolmaradásukkal a magyar választópolgárok. ” /MPP: az alacsony részvétel az elégedetlenség jele. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Bihar megyében az RMDSZ jelöltjei parlamenti mandátumot nyertek. Cseke Attila szenátor lett, a leadott voksok 59,41 százalékát szerezte meg. Derzsi Ákos képviselőjelölt Észak-Biharban 54,34 százalékot ért el, míg Lakatos Péter képviselőjelölt a megye északnyugati részén, az Érmelléken 59,46 százalékot. A szavazatok visszaosztását követően még további mandátumokra számíthat a Bihar megyei RMDSZ, ugyanis Szíjjártó Zoltán Nagyszalontán, Pető Csilla a nagyváradi 8-as számú, illetve Csuzi István a 9-es választókerületben az első helyen végzett, esetükben még nem dőlt el a verseny. Kevésen múlott Varga Attila Szatmár megyei képviselőjelölt mandátuma, 49,98 százalékot ért el választókerületében, mindössze öt szavazat hiányzott a bejutáshoz. Varga fellebbezni készül, újra megvizsgáltatja az érvénytelenített szavazatokat. Erdei. D. István képviselőtársával és Günthner Tibor szenátorral biztos bejutók. Rajtuk kívül Kónya László szenátorjelölt és Túrós Loránd képviselőjelölt várhatja jó eséllyel a szavazatok visszaosztását, mindketten a legtöbb voksot gyűjthették be választókerületükben. Szilágy megyében az RMDSZ megszerezte a képviselőházi és a szenátusi jelöltekre leadott szavazatok többségét. A megyében egyedül Seres Dénes nyert egyből mandátumot. /Fikó László, Sike Lajos: Partiumi sikerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Maros megyében az RMDSZ kapta a legtöbb szavazatot: szenátus – 38,90%; képviselőház – 39,48%-ot ért el. Kincses Előd független szenátorjelölt 1,61%-ot ért el. /Maros megyei végleges eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Szatmár megyében az RMDSZ szenátorjelöltjei a voksok 36,15, a képviselőjelöltek pedig 36,15 százalékát szerezték meg. A megyében Günthner Tibor (51,99%) már az első körben bejutott a szenátusba, Erdei Dolóczki István (52,82%) pedig a képviselőházba. A szavazatok újraszámlálását kéri a szatmárnémeti RMDSZ a négyes számú képviselői választókörzetben, ahol Varga Attila képviselőjelöltnek négy szavazaton múlott a leadott voksok több mint 50 százalékának megszerzése. Varga Attila 12. 691 voksot kapott, a mandátumszerzéshez pedig 12. 695 szavazatra lett volna szüksége. A szövetség reméli, hogy a több mint 700 érvénytelenített szavazólap között akad négy, melyek tévedésből kerültek be az érvénytelenek közé. /Lázár Lehel: Varga Attila voksainak újraszámlálását kérik Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ a szavazatok 5,45 százalékát kapta, a beszterce-naszódi magyarságnak idén sem lesz parlamenti képviselete. Seres Dénes, Szilágy megye 2-es számú képviselői körzetének jelöltje a szavazatok 66 százalékát szerezte meg. A szavazatok 44 százalékát szerezte meg Fekete Szabó András jelenlegi szenátor, az 1-es számú szenátori körzet jelöltje, aki a visszaosztásokat követően szintén reménykedhet egy szenátori mandátumban. Az RMDSZ 25 ezer szavazatot szerzett Szilágy megyében, az országos képviselői kosárba körülbelül 8000, fele plusz egy után fennmaradt szavazatot visznek be. /Regionális választási kitekintő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

„Hosszú idő utáni leggyengébb szereplése volt az Arad megyei RMDSZ-nek” – mondta el Király András képviselő és egyúttal jelölt. Az RMDSZ képviselőjelöltjei mindössze 11 730 szavazatot kaptak, ami hétezerrel kevesebb, mint amennyi egy mandátumhoz szükséges. A szenátorjelöltek ennél jobban szerepeltek és 12 897 voksot gyűjtöttek be. A helyhatósági választásokon az RMDSZ Arad megyében összesen 13 500 szavazatot kapott. Király András halványa remény arra, hogy Aradnak ismét legyen parlamenti képviselete, a fő kérdés, hogy országos szinten hány mandátuma lesz az RMDSZ-nek. /Irházi János: Király: a leggyengébb szereplés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

A vártnál kevesebb, de azért jelentős számú szavazatot ért el az RMDSZ Hunyad megyében. Széll Lőrinc, megyei ügyvezető elnök szerint a képviselőjelölteknek összesen 7000 körüli voksot sikerült szerezniük, valamivel többre számítanak a szenátorjelöltek esetében. Déván Máté Márta képviselőjelöltnek 1659 szavazatot sikerült szerezni, Borbély Károly, vajdahunyadi jelölttársának pedig 1470-et. A két települést felölelő szenátusi kerület RMDSZ jelöltje, Bende Barna azonban több mint ezer szavazattal meghaladta két képviselőtársa teljesítményét. A zsilvölgyi városokban a magyar képviselőjelöltekre leadott voksok sehol sem haladják meg az ezret. András József szenátorjelölt azonban a Petrilla-Petrozsény körzetben 1325 szavazatot kapott. Mindez nem elegendő egyetlen mandátum elnyeréséhez sem. A visszaosztásból azonban még van remény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadban még reménykedhet az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Temes megyében az RMDSZ választási eredményeit Halász Ferenc megyei elnök értékelte: „Először fordult elő, hogy az önkormányzati választásokon több szavazatot kaptunk, mint a parlamenti választásokon”, a voksok 6,19%-át az RMDSZ kapta, a vidéki településeken ezzel szemben a vártnál kevesebb szavazatot gyűjtöttek be. Azok a vidéki települések, ahol az RMDSZ jó eredményt ért el az önkormányzati választásokon (Nagybodófalva, Végvár, Szapáryfalva) ezúttal a gyenge választási részvétellel tűntek ki. Temes megye szintjén egyedül a zsombolyai körzetben van még esélye az RMDSZ jelöltjének, Kaba Gábornak egy képviselői mandátumra. /Pataki Zoltán: Temes megye is narancssárga. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Magyarországon, a budapesti román nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai főkonzulátuson összesen körülbelül 130 fő adta le szavazatát a parlamenti választásokon – tájékoztatott Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az európai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampolgárok 221 helyen adhatták le voksukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogával, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Az első külhoni választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni szavazókerületben induló Balázs Attila 16 szavazatot kapott, a harmadik kerületben Dancs Annamari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi szavazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata–Liberális Párt kapta. Kis Béla arról beszélt, hogy a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviseletre, ezt ő elsőrendű feladatának tartja. /Kánya Gyöngyvér: Közöny külhonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./