Mit ér az ember Romániában, ha magyar, ha környezetvédelmi miniszter és a neve Kórodi Attila? A székely erdők árulással vádolják, mert nem védi meg őket a pusztulástól, az erdőirtók pusztításaitól. Az összes pusztításért nem vádolható Kórodi, de az RMDSZ igen, mert nem tett semmit a székely erdők megmentése érdekében, szögezte le a cikkíró. Minden választáskor azzal érvelnek, hogy erős parlamenti képviseletre van szükség. Ha a székely erdőket sem képesek megvédeni, akkor hogyan védik meg a magyarságot? /Nagy Attila, Puli: Székely autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24/

Az erdélyi magyarság csupán „mérsékelt és visszafogottan hatékony” támogatásra számíthat autonómia-ügyben Magyarországtól és a nemzetközi politikától, ezért saját erejére kell támaszkodnia autonómia-céljainak megvalósítása érdekében – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ma sokan próbálják azt a látszatot kelteni, mintha az autonómiát az elmúlt 18 évben ki lehetett volna vívni, de az RMDSZ nem akarta azt. Markó szerint Európa most sem foglalkozik kellő súllyal az autonómia kérdésével és egyáltalán a közösségi jogokkal. „Magyarország befolyása ma nem elég nagy ahhoz, hogy valamit is befolyásolni tudjon. Fölléptek a szlovákiai ügyben, de a szlovák miniszter ott helyben olyasmiket mondott, miszerint mindenért Magyarország a hibás, és tulajdonképpen nem Szlovákiában van szélsőségesség és nacionalizmus, hanem Magyarországon” – mondta az RMDSZ-elnök. Markó Béla kifejtette: a gazdasági megerősödéssel párhuzamosan kell kikényszeríteni a decentralizációt, amely egy adott pillanatban át fog fordulni sajátos autonómiává. /Csak mérsékelten számíthatunk Magyarország támogatására – véli Markó Béla, az RMDSZ elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

Markó Béla RMDSZ-elnök biztos abban, hogy az RMDSZ bejut a parlamentbe. “Az RMDSZ az “ultranacionalista” Nagy Románia Párton kívül más pártokkal szívesen kormánykoalícióra lépne, mert Romániának erős, a többség támogatását élvező kormányra van szüksége, és a kormányban való részvétel az erdélyi magyarság ügyét szolgálja” – mutatott rá Markó. Az RMDSZ nyitott a kormányzásban való részvételre, amennyiben megbízható partnerre lel, amellyel olyan kormányprogram dolgozható ki, amely az RMDSZ kívánságait is tartalmazza. A szövetség célja az, hogy megtartsa jelenlegi honatyáinak számát, azaz, hogy legalább 22 képviselőt és 10 szenátort juttasson be a törvényhozásba. Az RMDSZ elnöke összegezte azokat a panaszokat, javaslatokat, kéréseket, amelyeket több mint száz települést érintő Maros megyei kampánykörútja során gyűjtött össze. A legtöbb felvetés a túl alacsony nyugdíjakhoz, a munkahelyek miatti aggodalomhoz, a mezőgazdasági támogatásokhoz, a vadkárokhoz kapcsolódtak. Nemzetiségi vonalon legfőképpen az iskolák, magyar osztályok hiánya került terítékre. „Nem foglalkozom a plakáttépésekkel, ugyanakkor elítélem az ilyesmit. Nincs is értelme az ilyen cselekedeteknek az én vonatkozásomban, hiszen az ellenjelöltemnek semmi esélye nincs arra, hogy elnyerje a szenátori mandátumot” – mondta Markó Béla a Krónika felvetésére, hogy az RMDSZ-es vezetés alatt álló Székelyvéckén és a hozzá tartozó falvakban valakik egytől egyig letépték Markó ellenjelöltje, Kincses Előd választási plakátjait. /Máthé Éva: Markó optimista. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

„Ma már vannak alkotmányos eszközök Romániában, amelyek feljogosítanak bennünket arra, hogy beleszóljunk a közösségünk sorsába, alakulásába, hogy ne mások döntsenek rólunk, nélkülünk” – jelentette ki november 23-án Szabó Károly, az RMDSZ-es szenátorjelöltje, a szövetség Budapesten tartott kampányzáró rendezvényén. „Bizonyítani kell a román állampolgárságot, érvényes román útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal, illetve bizonyítani kell a magyarországi legális tartózkodási vagy lakhelyet” – magyarázta Szabó Károly, amihez Kis Béla, az európai körzet képviselőjelöltje hozzá fűzte, hogy Budapesten csak a román nagykövetségen lehet majd voksolni. Az est folyamán a Magyarországon élő erdélyiek felszólalása között szót kértek a jelöltek is. Elsőként – videóüzenet formájában – Észak- és Dél-Amerika, valamint Ausztrália körzetében képviselői mandátumért induló Dancs Annamari, aki kulturális missziónak tekinti jelöltségét, majd Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangsúlyozta a szavazatok fontosságát. /Kánya Gyöngyvér: Pesti kampányzáró. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Rágalom Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke szerint, hogy a megyei önkormányzat lebeszéli a helyi tanácsokat a népszavazás kiírásáról. A helyi önkormányzatok nem alárendeltjei a megyének. A papírforma szerint mindez így van, a valóság mégis azt mutatja, hogy sikerül kézben tartaniuk a polgármestereket. Jó példa volt erre a legutóbbi pénzelosztás, melyhez mellékelték Markó Béla elnök a sikert RMDSZ-nek vindikáló levelét is. Azok kaptak pénzt, akik a megyei és országos pártvezetés szerint megérdemelték. Az elmúlt hetekben újabb körlevél indult útjára. A szövetségi elnöki hivatal álláspontját a Kovászna, Hargita és Maros megyei RMDSZ-es polgármesterek és tanácstagok figyelmébe ajánlják: ,,egyelőre" nem találják célszerűnek a népszavazás kiírását, az SZNT által javasolt forma az RMDSZ jogászai szerint nem elfogadható, és majd a választások után elemzik: kell-e, lehet-e, a referendumot támogatni. Ezután az RMDSZ-es vezetésű települések sorra táncolnak ki a népszavazásról szóló határozat napirendre tűzése alól. Eredményes volt az elnöki beintés. Izsák Balázs SZNT-elnök megkeresésére tanulmányozták a népszavazás megszervezéséről szóló javaslatot, de a kezdeményezőt válaszra sem méltatták. /Farkas Réka: Amit a párt akar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Nem lehet az autonómia ügyét üres kampányfogásra használni. Nem lehet a klientúrarendszereket voksunkkal táplálni, írta Kovács J. Szilamér. Látható az RMDSZ mindenáron kormányhoz való ragaszkodása. Új szemléket szükséges Erdélyben a felsőoktatásban, a tanári állománnyal kapcsolatban. Az egyetemi tanárokkal újra és újra meg kellett volna pályáztatni helyüket. Így téve lehetővé, hogy egy-egy tanszékre friss levegő kerüljön. A tanárok előrehozott nyugdíjazásával sok helyet fel lehetne szabadítani. E rendszer bevezetésére kiváló alkalom lehetne a székelyföldi tanszékek egyetlen, erős egyetemben való összpontosításának pillanata. Függetleneket kell juttatni a parlamentbe, hogy megszakadjon az évtizedes ígérgetések lánca. /Kovács J. Szilamér: Eljött a Ludas Matyik ideje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

Nem kell bántani, szidni egymást. A tét egyértelmű: az erdélyi magyarságnak ott kell lennie a román parlamentben, a román törvényhozásban és minél nagyobb számban, írta Böszörményi Zoltán, a lap főszerkesztő-tulajdonosa, az ismert mecénás. „Ne azt nézzük, ki az MPP-s, ki az RMDSZ-es, ki a semleges, hanem azt, hogyan tudunk minden ellentétet, valós és valótlan sérelmet félretéve végre összefogni” – érvelt. A mostani választási rendszert azért találták ki, hogy a magyar kisebbséget valahogyan kiforgassák eddigi pozíciójából. /Böszörményi Zoltán: Célpont. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

Dr. Lőrinczi Gyula egyetemi tanár a román vezérkar ezredeseként vonult nyugdíjba. Utána, 1996–2000 között a színromán Giurgiu megye szenátora volt, az RMDSZ képviseletében. A 80 éves Bukarestben élő dr. Lőrinczi Gyula elmondta, Szilágy megyei Zsibó szülöttje, Zilahon, Ady Endre iskolájában érettségizett, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika fakultásán szerzett diplomát, azóta Bukarestben él. A Katonai Akadémián a professzori fokozatig jutott el, 1965-ben doktorált. Abban az időben a Katonai Akadémián más-más tanszékeken ugyan, de három magyar tudós vett részt a román hadsereg elitjének szakmai képzésében: dr. Márton Gyárfás, udvarhelyi származású geodéta, dr. Györfi Jenő matematikus, mérnök, jelenleg a csíkszeredai Sapientia Egyetem tanára és dr. Lőrinczi Gyula. Az utóbbi pályafutása új fordulatot vett, amikor a Nagyvezérkar kötelékében megalakult a Katonai Műszaki-Technológiai Intézet. Újdonsült igazgatója, Lupescu tábornok Lőrinczi ezredesre bízta egy tizenhét tagú kutatócsoport irányítását, hogy matematikai módszereket dolgozzanak ki harcászati jelenségek leírására. Munkájának elismerését jelzi, hogy a kozmikus háromszögelés kiegyenlítésére vonatkozó kutatásainak eredménye a román nyelvű közlés után megjelent angol, orosz és francia nyelven is. Hiába voltak azonban szakmai sikerek, a politika törést hozott katonai pályafutásában. Lőrinczi Gyula felesége magyar, három gyermekük anyanyelvén tanult a jelenleg Ady Endre nevét viselő líceumban, de ezt a Ceausescu idején román középiskolává változtatták. A megalakult RMDSZ első követelései közé tartozott, hogy a bukaresti magyarság kapja vissza jogos tulajdonait, a Petőfi Házat és az 1815-ben alapított iskoláját. Ebben a küzdelemben tevékeny szerepet vállalt Lőrinczi Gyula is, mint az iskola szülőbizottságának elnöke. Többször nyilatkozott a tévében. A vége az lett, hogy a magyarok visszakapták ősi iskolájukat, de Lőrinczi Gyula ezredest a hadsereg nyugállományba helyezte, egyedül őt a vezérkar azonos életkorú főtisztjei közül. Ekkor egy volt tanítványa elintézte, közbenjárt, hogy a Román Akadémia Geodinamikai Intézete szerződtesse Lőrinczi Gyulát kutatónak. Ez megtörtént. Új munkahelyén matematikai módszerekkel feldolgozta a földkéregmozgások nyolc éven át végzett romániai méréseinek eredményeit. Erre s az intézet addig nem talált vállalkozót, mert ilyen munkához geodéziai, geofizikai, csillagászati, modellezői ismeretekre is szükség volt. Ezzel továbbfejlesztette Hazay István professzor, a budapesti Műegyetem egykori rektorának a földkéregmozgási hálózatok kiegyenlítésére javasolt és világszerte elismert elméletét. Vonatkozó tanulmányát Lőrinczi Gyula 2002-ben bemutatta Csíksomlyón is, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság Geodéziai Főosztályának találkozóján, majd közölte Budapesten, a Geodézia és Kartográfia c. szakfolyóiratban. /Barabás István: Vendég Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./

„Emberemlékezet” óta nem szerveztek magyar bált az Aradhoz közeli Sofronyán, most viszont, november 23-án a Blassito bárban a helybéli magyaroknak szólt a magyar zene. A nem magyar ajkúakat is szívesen látták, Sofronyán sok a vegyes házasság. „Mindenkit, aki szereti a magyar zenét, szívesen láttunk” – mondta Horváth Beatrice Andrea szervező, községi RMDSZ-es tanácsos. 160-an gyűltek össze a mulatságra. Horváth Beatrice Andrea azt ígérte, hogy ezután, amikor báli szezon lesz, Sofronya sem marad ki a sorból. /Pataky Lehel Zsolt: Megmutatták. Sofronyán is lehet magyar bál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./

Katonás rendben álltak november 25-én Marosvásárhelyen az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei a kampányzáró rendezvényen. Az RMDSZ jelöltjei és Koncz Zsuzsa, valamint Bródy János koncertje gyűjtött egybe a marosvásárhelyi sportcsarnokba több ezer embert. A képviselő- és szenátorjelölteket Nagy István műsorvezető tábornokként, ezredesként vagy őrnagyként szólította a színpadra. Elsőként Markó „tábornok” állt ki az ünneplő tömeg elé egy Erdély-térképpel, összehasonlítva a magyarság-szigeteket, írta a lap. Az RMDSZ elnöke szerint tévesen hitték azt a rendszerváltáskor, hogy hárommillióan vannak, kiderült, hogy feleannyi az erdélyi magyarság lélekszáma. Frunda György rámutatott: „Építettünk országos szinten, Európában. Visszaszereztük elkobzott erdeinket, iskoláinkat, építettünk új házakat, iskolákat, óvodákat. Több iskolánk van, mint a két világháború között” – hozzátéve „sokat tettünk, de nem eleget”. „Építenünk kell az autonómiát, de meg kell védenünk a magyar vállalkozót, alkalmazottat és önmagunkat” – mondta Frunda. Borbély László képviselőjelölt szerint „miénk itt a tér”, nem szabad másodrangúaknak lennünk. /Mihály László: Markó: hárommillió magyarként szavazzunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt nyílt levélben fordult Gergely Balázshoz, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete elnökéhez, amelyben kérte, hogy támogassa a november 30-án sorra kerülő törvényhozási választásokon. Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke elmondta: nem tartozik a városi szervezet hatáskörébe az ilyen jellegű döntések meghozatala, ezeket a megyei elnökségnek kell jóváhagynia. Mint mondotta, elvileg semmiféle akadálya nincs annak, hogy támogatásukról biztosítsák Mátis Jenőt. /(P. A. M.): Az MPP támogatását kéri Mátis Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, hogy a székelyföldi közösség nemcsak területi, hanem kulturális és személyi elvű autonómia elérésére törekszik. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester arról szólt, hogy a Székelyföldnek etnikai súrlódásoktól mentes autonómiát kell kivívnia. A Székely Nemzeti Tanács átadták a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukennek, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséjának az autonómia-statútumot. Kuszálik Péter újból ironikusan írt az autonómia-tervekről /az autonómia egy olyan gumicsont, amivel bő másfél évtizede játszadoznak a karrierpolitikusok és az amatőrök/. Borbély Zsolt Attila "a 15 évvel ezelőtti neptuni titkos RMDSZ–PSD- tárgyalásokkal kezdődött folyamatról tartott előadást". Kuszálik megjegyezte, hol van már a PSD és Neptun? /Kuszálik Péter: Olvasom az újságban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség miatt az ügyészséghez és a képviselőházhoz fordult az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), mert különféle hibákat talált Olosz Gergely RMDSZ-es kéviselőjelölt leadott vagyonbevallásában. A volt energiaügyi elnök nem sorolta fel minden tisztségét és érdekeltségét. Olosz 2007. május 29-e és június 14-e között egyszerre két országos intézmény – az energiaügyi hatóság és az urániumtársaság – vezetője is volt, azaz összeférhetetlen tisztségeket töltött be egy időben, ráadásul jelenleg is hasonló helyzetben van, mert képviselői mandátuma mellett adminisztrátora a Biolact Cooperativa Agricola cégnek, amelynek egyik alapítója volt. /Olosz Gergely nem vallott be mindent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

Szobrot ajándékozott a szlovák kormány Nagyváradnak. Josef Kozacek szlovák nemzetiségű egykori nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a város nevében Biró Rozália alpolgármester. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) bihari szervezete tiltakozó demonstrációt szervezett, mert visszásnak tartják, hogy Nagyváradon szobrot kapjon a szélsőségesen nacionalista politikájáról elhíresült Matica Slovenská egykori vezetőjéről, s hogy ráadásul ezt az ajándékot a magyar nemzetiségű, RMDSZ-es alpolgármester vegye át. Biró Rozália megköszönte az ajándékot a jelenlévő szlovákoknak s rajtuk keresztül a pozsonyi kormánynak is, mi több, üdvözletét küldte a jelenlegi Fico-kabinetnek, méltatva annak nemzetiségi politikáját. Nemcsak az EMI tagjai, hanem maga a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József is kifogásolnivalót talált ebben a szoborajándékozási akcióban. Fontosnak tartotta nyilvánosságra hozni: „Nagyon furcsállom, hogy a katolikus püspökség megkerülésével akar a polgármesteri hivatal szobrot állítani egy katolikus kanonoknak Nagyváradon. Részemről ezt azért is furcsállom, mert Josef Kozacek kanonok szélsőséges politikájáról vált ismertté, az akkori szlovák nacionalista szervezetet, melynek egyik vezetője volt, úgy kell elképzelni, mint a mai Vatra Romaneascat, csak persze szlovák kiadásban. Én azon a véleményen vagyok, hogy a nagyváradi katolikusok történelmében akad számos, Kozaceknél kiemelkedőbb alak, aki méltóbb arra, hogy szobrot kapjon a bazilika kertjében. El kell mondanom, hogy a püspökség szobrot akart állítatni Pázmány Péter hitvitázó szellemóriásunknak, illetve Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek, de az illetékesek ezt nem engedélyezték, mondván, hogy a székesegyház műemlék épület, tehát nem szabad megbontani az eredeti kinézetét. Úgy tűnik, Kozacek kanonok szobrának esetében ez nem jelent akadályt. Az pedig nem igaz, amit a város elöljárói a sajtóban is nyilatkoztak, hogy megbeszélték volna a szobor felállítását velem. ” „Azt is sérelmezem, hogy a váradi római katolikus püspökséget képviselő Lőrincz atyának nem adtak lehetőséget arra, hogy a hétfői ünnepségen elmondja álláspontunkat. ” Nagyon furcsállom, hogy a püspökséget megkerülve bonyolították le ezt az adományozást, hiszen logikusan nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeressék ezzel. Egyházmegyénkben amúgy nagyon jól működnek a szlovák közösségek, így hangsúlyozni szeretném, nem nemzetiségi alapú azon döntésünk, miszerint nem egyezünk bele abba, hogy a következő két évben Kozacek mellszobrát a nagyváradi bazilika bejáratánál, a múzeumkertbe állítsák fel. " /Szőke Mária: Nagyvárad – Furcsaságok egy kanonok szobra körül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 26./ Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, nem talált kivetnivalót a szlovák nemzetiségű egyházi ember életművében. Szerinte az EMI tiltakozása nem vet jó fényt a városra. Nagy József Barna, az EMI partiumi elnöke hangsúlyozta, Kozácek a szlovák nacionalizmus atyja volt, akinek nem szabad szobrot emelni Nagyváradon, Tempfli József megyés püspök sem támogatja az emlékműállítás tervét. Nagy József Barna a szlovák ajándékot provokációgyanúsnak tartja most, a megromlott magyar–szlovák viszony idején. /Fikó László: Provokációgyanús” szlovák ajándék Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

A rendszerváltás utáni első parlamenti szavazásokon a romániai magyarság még a tömegesen urnák elé járuló románságot is legalább 10 százalékkal felülmúlta szavazási részvételével. Elég Hargita vagy Kovászna megye statisztikáira pillantani, ahol a választói kedv közelebb volt a száz százalékhoz, mint a nyolcvanhoz. Aki élt és mozgott, mindenki elment az RMDSZ-re szavazni. Az első igazi törés idén nyáron, a helyhatósági választásokon következett be, amikor sem az MPP által meghirdetett választás szabadsága, sem az RMDSZ által kitalált újabb és újabb szlogenek nem tudták kicsalogatni házaikból a magyar szavazókat. A székelyföldi szavazók tömegesen maradtak távol a szavazófülkéktől. Ugyanez történt már tavaly ősszel, az EP-választások idején is. Úgy tűnik, az erdélyi magyarság kiábrándult a hitegetésekből, a politikából, az egymást túllicitáló politikusokból. A kiábrándult szavazópolgárnak már nehéz mozgósító üzenetet közvetíteni. Nehéz, de nem lehetetlen. Még néhány nap van hátra a kampányból, hogy meggyőzzék a magyarságot: menjen el szavazni, és magyar jelöltre üsse a pecsétet, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. /Makkay József: Pótolható-e az eljátszott bizalom? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 26./

Az RMDSZ kampányát értékelte november 26-án, kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba kampányfőnök hangsúlyozta: az RMDSZ mintegy 449 jelöltje 150–200 ezer emberrel találkozott az elmúlt időszakban. Markó Béla elmondta: körülbelül száz, többségében szenátori körzetéhez tartozó helységet keresett fel a kampány során. Markó az életkörülményeken és a szociális helyzeten való javítás szükségességét emelte ki, de a fiatalok gondjaira is kitért. Külön értékelte azt, hogy a jelenlegi kampányban nem vettek részt magyarországi politikusok, a Magyar Polgári Párt (MPP) tagjainak pedig a szövetségbe való visszatérést javasolta. A választások másnapja, december 1-je kapcsán Markó így fogalmazott: „Azt az ünnepet mi megtiszteljük, de ne kérje tőlünk senki, hogy teljes örömmel fogadjuk”. Hozzáfűzte: az RMDSZ és a romániai magyarság december elsején mégis ünnepelni fog, megünnepli másfél millió magyar választási győzelmét. Kelemen Atilla képviselőjelölt megjegyezte: a szövetség minden eddig elért eredményét kemény parlamenti munkával érte el. /Ferencz Zsolt: Markó: ünnepelni fogunk december 1-jén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A román pártok parlamenti jelöltjeinek tettlegességekkel fűszerezett csatározása után az RMDSZ jelöltjeinek kampányát is incidensek árnyékolják be a szavazás előtti héten. November 26-án betörtek Benedek Imre Maros megyei RMDSZ-képviselőjelölt kampányközpontjába, Csuzi István Bihar megyei képviselőjelöltet pedig kifütyölték, mert anyanyelvén szólalt fel egy választási fórumon, ahol a különböző pártok ismertették programjaikat. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester letépette az RMDSZ plakátjait, továbbá a szokottnál korábban kihelyezte a főtérre a karácsonyfát, ami eltakarja a közelben kifüggesztett RMDSZ-es választási plakátot. Megengedhetetlen, hogy polgármesteri rendeletre elvigyék az RMDSZ jelöltjeinek választási plakátjait – nyilatkozta Marosvásárhelyen Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt. /Beárnyékolt RMDSZ-kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Politikai indíttatású támadásnak tartja Olosz Gergely RMDSZ-es parlamenti képviselő, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene vagyonnyilatkozatával kapcsolatban hamis nyilatkozattétel és összeférhetetlenség gyanújával. Ezzel szerinte az RMDSZ-t, a magyarság parlamenti képviseletét próbálják gyengíteni. „A sajtóból értesültem a kivizsgálásról, bár a törvény szerint először engem kellett volna hivatalosan értesítsen az ügynökség” – nyilatkozta Olosz. Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére Olosz-ügyben tegnap úgy nyilatkozott: nem ismeri a vizsgálat pontos részleteit, de reméli, hogy az ANI-feljelentés nem függ össze a választási kampánnyal. Az ANI vagyonvizsgálatot indított, és 500 lejre büntette Moldován Józsefet, az urántársaság jelenlegi vezérigazgatóját amiatt, hogy az RMDSZ-es tisztségviselő nem tette közzé a megszabott határidőre vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatát. Moldován egy Suceava megyei választókerületben pályázik képviselői mandátumra az RMDSZ színeiben a parlamenti választásokon. /Bíró Blanka: „Megfeddték” Oloszt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Lelkésztől szokatlan hangnemben támadta egy, a YouTube-on is látható kisfilmben az RMDSZ ellenzékét, Luther Mártont és a protestánsokat Rózsa Gáspár deményházi plébános. A magát közösségi vezetőnek nevező római katolikus pap kijelentette: aki nem szavaz a szövetségre, vasárnap majd agyonveri a templomban. Az egyházfők elítélik Rózsa magatartását. “Nem tette jól Luther, amikor 1546-ban kiállt az egyházból. Agyon kellett volna verni három püspököt és két papot, és azt mondani, hogy egyek maradunk, katolikusok maradunk” – jelentette ki a tévékamera előtt Rózsa Gáspár deményházi plébános. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nem tudott érdemben hozzászólni az ügyhöz. A Krónika munkatársától szerzett tudomást a nyárádmenti lelkész megnyilvánulásáról, akit nem is vett védelmébe, és nem is határolódott el tőle. “Amíg nem látom a filmet, nem tudok hozzászólni. De, ha tényleg ezt mondta, amit ön most beolvasott nekem a telefonba, akkor biztos botrány lesz belőle” – nyilatkozta az érsek. “Egy ilyen embernek nincs is mit válaszolnom – szögezte le Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházközség generális direktora. Nagy László vásárhelyi unitárius esperes reményének adott hangot, miszerint Rózsa nem az egyház, hanem kizárólag a saját álláspontját hozta nyilvánosságra. Rózsa lealacsonyítóan beszélt Markó Béla ellenjelöltjéről, Kincses Elődről is, akit nem tart embernek, és teljesen esélytelennek vél. A felvételen a pap feltette a kérdést a jelen levő Markó Béla szövetségi elnöknek és népes kampánystábjának: “Gyerekek, miért vagytok úgy beszarva?” A felvételen addig többször felnevető Markó Béla is megszólalt, mondván, hogy “ha a választókat is így fogja bátorítani, mint minket, akkor nem lesz gond”. A Mediafax hírügynökségnek az esetet firtató kérdésére válaszolva Markó kifejtette: “Mi nem veszünk részt negatív kampányban, bár megpróbálnak belerángatni. Az RMDSZ nem használ ilyen módszereket”. Az RMDSZ-elnök ellenjelöltje, Kincses Előd elkeserítőnek tartja, hogy a római katolikus egyház egyik papja városszéli hangnemben ostorozza a politikailag és felekezetileg máshová tartozókat. /Szucher Ervin: Kampányoló plébános. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Minderről a Népújság úgy számolt be, hogy nem közölte, mit mondott a plébános. – Dr. Kincses Előd független szenátorjelölt szerint "elfogadhatatlan kampányfogásokat" rögzít az a videofelvétel, melyet a jelölt sajtótájékoztatója keretében vetítettek le. A filmrészlet a deményházi római katolikus plébánián készült, és a helyi plébános látható rajta az RMDSZ parlamenti jelöltjei társaságában, amint arról biztosítja a szövetség politikusait, hogy a helyi választók rájuk fognak szavazni. Kincses kifejtette, hogy szerinte az RMDSZ és Markó Béla mocskosan kampányolnak ellene. /(benedek): "Leleplező" filmfelvétellel támadja az RMDSZ-t Kincses Előd. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Az RMDSZ magatartását a pártérdek határozza meg, inkább a hatalom megszerzésére és átmentésére összpontosít, mint a szórvány vagy a tömbmagyarság helyzetének megoldására – fogalmazott sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ választási kampányának kirívó példáira hívta fel a figyelmet: mint mondta, a szövetség kormánypénzekkel próbálja lefizetni az egyházakat. Tőkés szerint inkább a hiteles függetlenekre kell szavazni, mint a hitelüket vesztett RMDSZ-es jelöltekre. Tőkés két beadvánnyal fordult Jacques Barrothoz Európai Bizottság elnökéhez. A Kincses Előddel közösen írt levélben arra hívta fel az EB-elnök figyelmét, hogy az átvilágítási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mentesíti az egyházi méltóságokat az átvilágítás kötelezettsége alól. “Az ortodox egyház mindent elkövet, hogy papjai ne feleljenek kollaboráns tevékenységükért, ezért szűkítik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatáskörét” –mondta az EP-képviselő, aki szerint a módosított jogszabály az egyházakat antidemokratikus módon privilegizálja. A Garda Dezső Hargita megyei képviselő segítségével megszerkesztett többoldalas dokumentumban, arra hívta fel az Európai Parlament és az Európa Bizottság figyelmét, hogy Romániában és kiváltképpen Székelyföldön környezetvédelmi katasztrófával fenyeget az illegális erdőirtás. Kéri, hogy az EB vizsgálja ki az erdőirtás méreteit bizonyító szakmai jelentéseket, és tájékoztassák, hogy kíván az EB fellépni a korrupció által fenntartott törvénytelen erőirtás megakadályozására. /Bíró Blanka: A független jelöltek mellett kampányol Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az RMDSZ csúcsvezetősége ismét beigazolta, hogy fél a versenyhelyzettől, állapította meg Kincses Előd független szenátorjelölt, Markó Béla pedig retteg a tévévitától. Sebtében, kormányrendelettel, RMDSZ-hozzájárulással módosították a választási törvényt, amely a független jelölteknek nem teszi lehetővé, hogy saját pénzükön politikai kampányhirdetéseket sugároztassanak a területi rádióadókban. A választók leggyakrabban a munkahely-teremtést, az utak, járdák kiépítését, a földek és erdők visszaszolgáltatási folyamatának a felgyorsítását kérték. Kincses egy tiszta Romániát, tiszta Erdélyt és tiszta Maros megyét szeretne. Elmondta, hogy néhány községben feketelisták készültek az ő támogatóiról. „Ez már nem érdekvédelem, hanem érdekfélelem!” – minősítette. Ennek ellenére a jó ügy érdekében együtt fog működni az RMDSZ-szel, mert a szövetség eredeti programjának a kidolgozásában ő maga is kivette a részét. /Szucher Ervin: Tiszta Erdélyt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az egyéni választókerületes rendszerben a Gyergyói-medencét három részre osztották? Ez bizonyítja, hogy az úgynevezett érdekvédelmi szövetség mennyire törődik a székelység sorsával, jelentette ki Becsek Garda Dezső független képviselőjelölt. A Gyergyói-medencében természetes történelmi közösség fejlődött ki, a város és a körülötte lévő községek mindig is egységet képeztek. Ez az intézkedés nem az egységet szolgálja, hanem bizonyos emberek parlamenti pozíciójának a megőrzését. Garda három mandátum idejére az RMDSZ színeiben volt képviselő a parlamentben, most azonban nem támogatja őt a szövetség. „Az RMDSZ-ben mindig én voltam a fekete bárány, mert volt önálló véleményem, és kiálltam mellette. Az erdővisszaszolgáltatás és az autonómia ügye, amiért küzdöttem, az RMDSZ programjában benne volt, a szövetség azonban igazából sosem állt ki mellette. 2003-tól kezdődően mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak tőlem” – vallotta. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosságra hozta, hogy Garda nyilatkozatot írt alá, miszerint sem függetlenként, sem más párt színeiben nem jelölteti magát. Ehhez tudni kellene, hogy mi történt azon a bizonyos küldöttgyűlésen, de a részleteket Garda nem hozza egyelőre nyilvánosságra, a tisztességes kampány elve alapján. Garda Dezső eddigi munkáját szeretné folytatni. A tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvény ugyan megszületett, viszont a tulajdonosok nem birtokolhatják erdeiket, illetve korlátozzák tulajdonjoguk gyakorlását. /Jánossy Alíz: Folytatná a munkát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Pál Árpád a 2004-es helyhatósági választáson függetlenként pályázta meg Gyergyószentmiklós polgármesteri tisztségét az RMDSZ jelöltjével szemben, most viszont őt támogatja az RMDSZ és ellenjelöltje független. Akkor helyhatósági választásokról volt szó, most pedig parlamenti választásokról, most sokkal nagyobb a tét, magyarázta Pál Árpád. Négy évvel ezelőtt csupán néhány akkori RMDSZ-es vezetőre haragudott meg. Sokan az RMDSZ és az MPP között közvetítő „békebíró” szerepét tulajdonítják Pál Árpádnak. Egy képviselőnek integráló szerepet is be kell töltenie, magyarázta. /Jánossy Alíz: A jövő szolgálatában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum vetélkedőt hirdet a romániai magyar általános iskolák számára Gyermekemet az országért. A tatárjárás 1241–1242 címmel. A vetélkedő célja, minél szélesebb körben megismertetni és népszerűsíteni a középkori magyar történelmet, művelődéstörténetet. A vetélkedőre V–VIII. osztályos tanulók jelentkezését várják. Azok az iskolák jelentkezhetnek, amelyek legalább 6 csapatot be tudnak vonni a tevékenységbe. A vetélkedő díjait a Communitas Alapítvány biztosítja. /Történelmi vetélkedő általános iskolásoknak Történelmi vetélkedő általános iskolásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság sajnálattal értesült a deményházi incidensről: Rózsa Gáspár római katolikus plébános az RMDSZ deményházi kampányútja során csupán magánvéleményének adhatott hangot és nem a római katolikus egyház véleményét képviselte. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalását a november 13-án keltezett főpásztori körlevél tartalmazza: „minden jóakaratú, népének jövőjéért és egyházának sorsáért felelősséget érző katolikus hívünk járuljon szavazáshoz, mert ez nem csak politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelesség is... Mint mindig, azt kérjük kedves Híveinktől, hogy menjenek el a szavazásra és lelkiismeretük szerint olyanokra adják szavazatukat, akiről tudják, hogy egyházunk és népünk érdekeit védik, az egységet ápolják". /A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalása. = Erdély. ma, nov. 27./

Romániában november 30-án parlamenti választásokat tartottak. Az RMDSZ deményházi plébánián tett látogatását rejtett kamerával felvették, majd a filmet feltették a világhálóra is. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalást adott ki az eset kapcsán. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság sajnálattal értesült a sajtóban és a világhálón megjelent deményházi incidensről. Rózsa Gáspár római katolikus plébános az RMDSZ deményházi kampányútja során csupán magánvéleményének adhatott hangot és nem a római katolikus egyház véleményét képviselte. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalását a november 13-án keltezett főpásztori körlevél tartalmazza: „…minden jóakaratú, népének jövőéért és egyházának sorsáért felelősséget érző katolikus hívünk járuljon szavazáshoz, mert ez nem csak politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelesség is… Mint mindig, azt kérjük kedves híveinktől, hogy menjenek el a szavazásra és lelkiismeretük szerint olyanokra adják szavazatukat, akiről tudják, hogy egyházunk és népünk érdekeit védik, az egységet ápoljak. ”Az egyházmegye bármely papja, aki ezzel ellentétes véleményének adott hangot, csak magánemberként nyilatkozhatott. /Jakubinyi György gyulafehérvári érsek: Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Szucher Ervin: Kampányoló plébános. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Romániában közel 18 millió szavazót várnak november 30-án, vasárnap az urnák elé, hogy döntsenek a következő parlament összetételéről. A választópolgárok a rendszerváltás óta először egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján egyéni jelöltekre szavaznak. Az RMDSZ országosan 449 jelöltet küldött versenybe. Összesen öt olyan képviselő- és szenátorjelölt van, akik élvezik a Magyar Polgári Párt támogatását. Ezek a független képviselők mind Székelyföldön szállnak versenybe. /Premierszámba menő parlamenti választás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla RMDSZ-elnök választási felhívásában hangsúlyozta, hogy erős magyar képviseletet kell küldeni a parlamentbe. Van értelme az összefogásnak, az egységes politizálás gyümölcsei lassan-lassan megmutatkoznak mindenütt. Már látszik a szövetség kormányzati szerepvállalásának eredménye, utak épültek, iskolák, óvodák, kultúrotthonok, „az erdélyi magyarság elmozdult Európa irányába. ” /Markó Béla RMDSZ-elnök választási felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, az RMDSZ csak akkor fog részt venni a kormányzásban, ha a kormányprogramban szerepelnek majd a magyar közösség bizonyos célkitűzései is, így a kisebbségi törvény és a decentralizáció felgyorsítása. „Meggyőződésem, hogy az elkövetkező négy évben hozandó intézkedések sokkal közelebb visznek majd a speciális autonómiaformákhoz” – mutatott rá Markó. A másik, az RMDSZ szerint prioritást élvező téma a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése. /Markó feltételeket szab a leendő kormánynak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

A Nagy-Románia Párt /PRM/ nemzeti egységkormány létrehozását javasolja a parlamenti választások után, amelynek minden parlamenti párt része lenne – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a párt főtitkára, erre a gazdasági világválság miatt van szükség. Hozzátette, mivel az RMDSZ nem párt, hanem szövetség, ezért az RMDSZ egyedül ellenzékben marad majd. /Nemzeti egységkormányt akar Funar. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./