Az RMDSZ Maros megyei szervezete válaszolt Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nyílt levelére. Dorin Florea nyílt levele arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak. A polgármester levele a durva, negatív, lejárató kampány hangját tükrözi. Nehéz a rosszindulatú rágalmakra észérvekkel válaszolni. A levelében felsorolt kudarcok – melyeket az RMDSZ-nek ró fel –a városgazda illetékességét kétségbe vonó sikertelenségek. Dorin Florea, önkényes vezetési módszerével ellehetetlenítette az RMDSZ frakciója által fémjelzett városfejlesztési döntéseket. Az RMDSZ kormányzati politikusai több ízben is kezdeményezték a város fejlődését szolgáló programok és stratégiák megtervezését, illetve kivitelezését. Markó Béla volt miniszterelnök-helyettes, Borbély László miniszter és az RMDSZ többi marosvásárhelyi kormányzati tisztségviselői és képviselői több ízben is szorgalmazták, hogy Florea terjessze elő a fejlesztési programokat. A polgármester eddig egyetlen ilyen megkeresésre sem válaszolt. Dorin Florea az elmúlt tizenkét évben botrányt botrányra halmozva „párbajozott” a megyei tanáccsal, a különböző állami és önkormányzati hatóságokkal. Marosvásárhelyen továbbra is rengeteg a tennivaló. Az RMDSZ a megyében elsőként nevezte meg szenátor- és képviselőjelöltjeit, idejében megfogalmazta választási programját. Ezért méltatlan, hogy egy olyan párt megyei elnöke vonja kérdőre Markó Béla szövetségi elnököt, aki eddig még a jelöltjeit sem tudta megnevezni, és programját sem fogalmazta meg. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Állandó Tanácsa: Válasz Dorin Florea nyílt levelére. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez /Népújság, okt. 1./

„Marosvásárhely polgármesterének úgynevezett nyílt levele sajnos arról árulkodik, hogy még mindig vannak olyan politikai vezetők, akik az európai mércét nem tartják alapvető szempontnak” – áll az RMDSZ Maros megyei szervezete állandó tanácsának Dorin Florea nyílt levelére adott válaszában. A marosvásárhelyi polgármester Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levelében azzal vádolta meg a romániai magyar politikusokat, hogy a választások közeledtével megint megkezdik az ígérgetéseket, hazudozásokat, és nemhogy nem tesznek semmit a városért, de még ahhoz is hozzájárulnak, hogy a város vagyonát elidegenítsék. Florea szerint az RMDSZ csúcsvezetősége miatt nincsenek még a Maros megyei városoknak terelőútjaik, nincs Marosvásárhelynek saját ipari parkja, korszerű hulladék-feldolgozója, sportrepülőtere, illetve sportbázisa, nem épült egy híd sem. -A város magyar tanácsosai korábban már több alkalommal is figyelmeztették a sajtóban a lakosságot, hogy a polgármester vádjai valótlanok. /Antal Erika: RMDSZ: Dorin Florea polgármester ismét rágalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ Előzmény: Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének nyílt levele Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1.

Markó Béla RMDSZ-elnök Egy elmaradt egyezség története címmel hosszabb írást jelentetett meg a magyarországi Élet és Irodalom című hetilapban, megpróbálta a magyarországi olvasó számára is értelmezni azokat a folyamatokat, amelyek a romániai magyar politizálásban az utóbbi közel két évtizedben végbementek. Markó felvázolta a magukat racionálisnak tartó politizálók és a nemzeti retorikájú radikálisok közötti véleménykülönbségeket. Markó úgy látja, hogy Tőkés László európai parlamenti képviselő az örök ellenzéki szerepében érzi magát a legjobban, Orbán Viktor Fidesz-elnök legfontosabb érdekének pedig azt tartja, hogy „az erdélyi MPP-nek RMDSZ-ernyő alatti parlamentbe juttatásával saját politizálása számára barkácsolhatna össze olyan eszközt, amellyel esetleg még az ágakat is el lehetne fűrészelni az RMDSZ alatt. ” Markó azt mondta ezzel, hogy az RMDSZ-t egyik magyarországi párt sem tudta becsábítani kizárólag a saját holdudvarába. Erdélyben elsősorban az MPP-tábor próbálta ízekre szedni az RMDSZ-elnök írását. Az Erdélyi Riport hetilap sorra vette és elítélte azokat, akik Markó írását támadták. Papp Kincses Emese szerint, ha a szellemi és anyagi kultúrjavak elosztási szintjén keressük az erdélyi magyar egységet, csalódni kell, hiszen szakadék tátong a szűk gazdasági és politikai elit és a nemzeti közösség többi része között. Papp Kincses Emese pedig olyan társadalmi egység, egyenlőség, illetve egyenlőtlenség nevében írta sorait, amelyen a különbségek megszüntetését célzó diktatórikus és utópisztikus társadalmi berendezkedés sem tudott segíteni, írta az Erdélyi Riport. Az erdélyi magyar politikai, gazdasági és társadalmi elit azonban nem csupán kiváltságosabb helyzetbe került RMDSZ-es tisztségviselőkből áll, hanem legalább ugyanilyen arányban találni magas polcra került személyeket a másik oldalon is, érvelt a hetilap. Érdekcsoportok szövetkeznek egymással, „befolyásukat a közpénzekről döntéseket hozó országos és helyi vezetőségekre már nem is tagadja senki”, olvasható az Erdélyi Riportban. Papp Kincses Emese szerint az RMDSZ nem foglalkozik az autonómiával, illetve ha igen, akkor demagóg célokból. Az Erdélyi Riport szerint a dr. Csapó József-féle autonómia tervezet „központosított, diktatórikus rendszert, egyfajta nemzetállamot szeretne meghonosítani egy olyan országban, amely ha lassan is, de demokratizálódik”. Vannak azután olyan cikkek, amelyek Markó Bélát személyesen támadják. Az egyik írás szerint „Be akarja csapni az erdélyi magyar szavazókat. ” Egy másik, Markó írásának ürügyén, bizonyos erdélyi magyar lapokat vádol: „…az Erdélyi Riport, az Új Magyar Szó vagy a nagy múltú, de szellemileg teljesen lepusztított A Hét nem egy esetben az Élet és Irodalomra, Mozgó Világra vagy a 168 Órára emlékeztető balos szövegei a jövendő elit ideológiai indoktrinációját szolgálják. A majdani vélemény-multiplikátorokét. Kinevelnek sok kis Czika Tihamért, akik már csak merő véletlenségből beszélnek magyarul, primer értékiránytűik teljesen függetlenek a magyar nemzeti értékrendtől. ” Az Erdélyi Riport válaszol erre: „Alighanem a szerző úgy gondolja: a magyar nemzeti értékrendbe nem fér bele a nyitott, európai, a más népeket is megbecsülő gondolkodás, ahogyan az erdélyi fiatalok jelentős része teszi, hanem csak az ős- vagy a búsmagyarkodás. ” /Székedi Ferenc: Elvek és elvtelenségek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 9. Papp Kincses Emese: Erdélyi kecske és káposzta – Reflexió Markó Béla helyzetelemzésére. = Szabadság (Kolozsvár), 2008. szept. 26., 27. Székedi Ferenc nem nevezte meg, milyen cikkeket ítélt el, ezek között van: Román Győző: Csúsztatásos közelmúlt, hazug jelen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1. Borbély Zsolt Attila: A sapka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 1.

Nem örülnek a kis pártok – köztük az RMDSZ – annak, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) döntése értelmében ezentúl a politikusoknak fizetniük kell a kereskedelmi rádió- és televízióadókon lejátszott kampányműsorokért. Ezentúl csak a közszolgálati adók kampányműsoraiban, illetve a vitaműsorokban történő szereplés marad ingyenes. /Fleischer Hilda: Kis pénz, kis politika. A pártoknak ezentúl fizetniük kell a kampányműsorokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Október végére tervezi az intézményi akkreditáció kérvényezését a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, közölte Dávid László rektor. Az egyetem három szak elismerése után kérheti az intézményi akkreditációt, a Sapientiának pedig már négy szakját akkreditálták eddig a kérvényezett hat közül. Az intézményi akkreditáció kérelmezésével egy időben mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a kommunikáció és PR (Marosvásárhely), általános közgazdaság (Csíkszereda) és a kolozsvári Sapientia környezetföldrajz szakjainak akkreditálási folyamatát indítja el az egyetem. Az agrárközgazdaság szak akkreditációs kérelmét elutasította a felsőoktatás minőségét ellenőrző hatóság, kifogásolta, hogy nem romániai, hanem európai példákat tanítanak, valamint azt, hogy nem hazai az oktatók nagy része. Makó Zoltán, a csíkszeredai Gazdaság és Humán Tudományok Kar dékánja ezzel szemben fenntartja: romániai vonatkozású szakmai kérdésekkel is foglalkoznak a tananyagban. Ezért a döntést augusztusban megfellebbezte az egyetem. „Négy harmadéves agrárközgazdaság szakos hallgatónk van, ennyi diákkal nem lehet akkreditációt kérni” – magyarázta a dékán. Hozzátette, inkább marketing, turisztika, agrármenedzsment szakok indításán gondolkodnak, amire nagyobb ma a kereslet. Elmarasztalta az RMDSZ-t a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége – Tőkés László, az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Horváth Gizella rektor és Tolnay István ügyvezető elnök – az egyetem megszavazott akkreditációja kapcsán kiadott nyilatkozatában, mely szerint annak ellenére, hogy az akkreditációs folyamat időszakában a szövetség kormányon volt, „a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni”. Az egyetem vezetősége többek között további szakok akkreditálásának felgyorsítása, új szakok és a mesterképzés indítása, illetve új anyagi források felkutatása által kíván előrelépni. Ugyanakkor arra kéri fel az alapítókat, tanárokat és diákokat, hogy fogjanak össze a PKE és a Sapientia–EMTE további építéséért. /Székely Zita: Egy szakkal kevesebb? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

„Az akkreditálás egy nehéz út vége, és egy nehéz út kezdete is, az új lehetőségek új feladatokat is jelentenek. Rövid időn belül kérvényezhetjük a mesterképzés akkreditálását, és idénre tervezzük a menedzsment és az angol nyelv és irodalom szakok akkreditálását is” – közölte az intézmény akkreditációja kapcsán Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora. Mint mondta, a PKE immár megszervezheti az államvizsgát. Tőkés László, az intézményt alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az elmúlt négy évben az akkreditálás elérését, név szerint említve Markó Béla RMDSZ-elnököt, illetve Asztalos Ferenc és Toró T. Tibor képviselőket, de hozzátette: nem engedik, hogy bárki is kampánycélokra használja fel az akkreditálást. „Nem kételkedünk abban, hogy az RMDSZ is tett lépéseket, de ezzel a négy évvel nem lehet dicsekedni. Szili Katalin az elmúlt héten többször is közbenjárt Bogdan Olteanunál, és én magam hívtam fel Victor Hrebenciucot, aki a napirendi bizottság elnöke” – árulta el Tőkés. Elmondta, hogy a magyar kormánnyal még folynak a tárgyalások a Sapientia-EMTE–PKE hálózatnak nyújtandó támogatásról, és a román kormánytól is kérnek támogatást, például az új székház felépítésére. Arra is kérik a magyar felet, hogy a román–magyar közös kormányülésen járjon közben annak érdekében, hogy a román fél tartsa be ígéretét, amely szerint az akkreditáció elnyerése után anyagi támogatásban részesítik a PKE-t. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: A Sapientián a sor. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./ További szakok akkreditálását, új szakok indítását, a mesterképzés elkezdését, a teljes körű bolognai rendszer kiépítését, új anyagi források felkutatását, európai pályázatok benyújtását és az egyetem infrastrukturális fejlesztését sürgeti a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), élve a parlament által elfogadott akkreditáció lehetőségeivel. Tőkés László, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke, Tolnay István, az alapítvány ügyvezető elnöke, valamint Horváth Gizella, a PKE rektora Nagyváradon sajtóértekezleten beszéltek a végleges akkreditációról. Felidézték, hogy a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület 1990-ben megalapította a Sulyok István Református Főiskolát (SIRF), majd közel egy évtizedig tartó, eredménytelen küzdelem után létrejött a Pro Universitate Partium Alapítvány, amely 1999-ben a SIRF jogutódjaként hívta életre a Partiumi Keresztény Egyetemet. Az ennek nyomán megalakult Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel egyazon magánegyetemi hálózatban működő PKE létrejöttében és fenntartásában meghatározó szerepet játszott és vállal Magyarország, amelynek a folyamatos költségvetési támogatása biztosítja ennek az egyetemi rendszernek a létét és fejlődését – olvasható a dokumentumban. Az aláírók emlékeztettek: a PKE felsorolt három szakja 2004 júniusában nyerte el az Országos Akkreditációs Tanács szakmai elismertetését, ami lehetővé tette az intézmény törvény általi akkreditációját. Ez azonban több mint négy évet váratott magára.,,Joggal feltételezzük, hogy az akkreditáció előzmény nélküli késleltetésének nem szakmai és nem csupán »ügyrendi«, hanem elsősorban politikai okai voltak” – állapították meg a nyilatkozók, akik szerint annak ellenére, hogy az RMDSZ az akkreditáció egész időszakában (2004–2008) a kormány tagja volt, a szövetség elnöke pedig mintegy két esztendeig (2004–2006) az oktatásért is felelős miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be, a PKE természetes határidőn belüli törvényes elismertetését nem voltak képesek elősegíteni. Az elért eredmények tehát az egyház, illetve az egyetem közösségi, emberi és szakmai erőfeszítéseinek gyümölcsei. /Élni a lehetőségekkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

A Magyar Polgári Párt csíkszeredai vezetősége visszautasította Muszka Sándor A székely bácsi tehene című cikkét. Ebben a szerző vitézül odamondott a Magyar Polgári Pártnak, mondván: „a magyarság megváltását nem tennék a hatalomra jutás feltételévé”. Azonban az MPP egyik vezetője sem beszélt arról, hogy tevékenységét hatalomra jutáshoz köti. Természetesen az MPP értesült arról, hogy a Hargita Népe munkaközösségére nyomás nehezedik az RMDSZ-politikusok vezetése alatt álló megyei önkormányzat részéről, érthető, hogy Muszka így próbálja bebiztosítani magát, de ez a próbálkozás a lakosságot valóban érdeklő témák megközelítésével hatékonyabb és újságíróhoz méltóbb lenne. /Szikszay László csíkszeredai városi tanácsos: Tessék komoly dolgokkal foglalkozni! Válasz Muszka Sándornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ Előzmény: Muszka Sándor: A székely bácsi tehene. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, ellenzi az ötszázalékos parlamenti választási küszöb eltörlését a parlamenti választásokon, ahogyan azt Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora javasolta a szenátusban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

„Keserű szájízzel maradtam amiatt, ahogyan Tőkés László a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációjával kapcsolatos érdemeket firtatja” – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Tőkés László szerint az RMDSZ „valamelyest” segítette a PKE akkreditációját, de az „nem nagyon látszott”. Markó kifejtette, nem köszönetet várt az RMDSZ Tőkés Lászlótól – aki az egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke –, de azt igen, hogy a püspök elismerje, az RMDSZ mindent megtett azért, hogy a tanintézményt akkreditálják. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, ő ment oda Bogdan Olteanu házelnökhöz, és közbenjárására a vonatkozó tervezetet a 97. napirendi pontról előrehozták a 13. -ra, így aznap szavazásra kerülhetett az akkreditációs törvény. „Nem akarom csorbítani senki érdemét, viszont a kisajátító szándékok rosszul esnek – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Tőkés László. – Nem kétséges előttem, hogy az RMDSZ tisztségviselői, vezetői jó szándékkal álltak hozzá az ügyhöz, viszont szándék és valóság között ebben az esetben nagy a távolság. ” Tőkés László hangsúlyozta: az egyetem akkreditációja első rendben a PKE érdeme, de ezzel nem kérdőjelezi meg az RMDSZ-es politikusok érdemeit. /Diszkreditált akkreditáció. Felháborították az RMDSZ-t Tőkésnek a Partiumi-egyetemmel kapcsolatos vádjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Félretájékoztatták Tőkés Lászlót, mert nem csupán hálátlan, hanem „vidékien ostoba is”, írta vezércikkében Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. A politikai lejáratás szándékával valótlanságot állítani, „megtéveszteni a nemzetet, ama szövetség áldozatának tettetni magát, amelyiknek végül is a kenyerét köszönheti: felkavaró, zavarbaejtő. Bűn” – szögezte le a cikkíró. Ez a nyilatkozatot nem származhat Tőkés Lászlótól, mert irdatlan és igazságtalan hazug állítást tartalmaz. Nem írhatta Tőkés László azt, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja késleltetésének oka az volt, hogy az RMDSZ azt nem volt képes elősegíteni. Ekkorát hazudni ostobaság, hiszen az akkreditációt az RMDSZ intézte el. /Ágoston Hugó Szégyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Háromszéken az RMDSZ támogatja az MPP által kezdeményezett autonómiareferendum kiírását, közben a baróti Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottságának egyik tagja nyílt levélben szólította fel az MPP vezetőit: ismerjék el „a referendum haszontalan voltát”. Az ÚMSZ-nek nem sikerült elérnie Benkő Emőkét, hogy megerősítse, valóban ő írta a levelet. Közben Sepsiszék önkormányzatainak java része közvitára bocsátotta az MPP által benyújtott határozattervezetet, amely alapján november 30-án, a parlamenti választásokkal egy napon kerülne sor az autonómia- népszavazásra. Csinta Samu, az MPP ügyvezető elnöke szerint az SZNT és az MPP feladata közérthetővé tenni az autonómia fogalmát. A kezdeményezést támogatja az RMDSZ alsóháromszéki szervezete is, mondta Albert Álmos. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Referendum pró és kontra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

A szatmári magyarság a júniusi helyhatósági választáson az RMDSZ révén valósággal túlnyerte magát. A megye összlakosságának 37 százalékát kitevő magyarság a fontos tisztségek 70 százalékát vitte el. (Övé a megyeitanács-elnöki és a hat közül a négy legjelentősebb város polgármesteri széke.) A rendszerváltás óta ilyen még nem volt. Szatmár megyében egymást tángálja a jó magyar, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Hetek óta a helyi sajtó leggyakoribb témája két magyar líceum egymásnak feszülése. A kérdés: költözik-e tavasszal Szatmárnémeti leghíresebb iskolája, a Kölcsey Főgimnázium, hogy a patinás épületet visszaadja jogos tulajdonosának, a Református Gimnáziumnak (amely különben jó éve egy másik visszakapott épületben működik), vagy továbbra is a helyén marad? Az önkormányzatnak nincs olyan alkalmas épülete, ahol közel nyolcszáz diákot el lehetne helyezni. Az újságíró szerint egyes „nagy magyaroknak” fontosabb más magyarok kiütése, szerinte erre példa Kincses Előd képviselőként való indulása Markó Béla ellenében. /Sike Lajos: Üsd ki? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Az ENSZ közgyűlése 2008-at a nyelvek nemzetközi évének nyilvánította, az anyanyelvek nemzetközi napja február 21-én, a nyelvek európai napja szeptember 26-án van. Az orvos-páciens viszonyról szóló törvénykezdeményezést a képviselőház elutasította. Február 12-én ellenséges megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi, jelentette ki Kerekes Károly RMDSZ-képviselő szeptember 30-án a képviselőházban: figyelmen kívül hagyták a beteg és orvos közötti hatékony kommunikáció fontosságát, holott enélkül lehetetlen az orvosi kezelés. A törvénytervezet legvehemensebb ellenzői annak a pártnak a képviselői voltak, amely magát demokratának és liberálisnak nevezi. Ezért Kerekes Károly emlékeztetett: 2007-ben a parlament ratifikálta a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, amelynek szerint a szociális intézmények, kórházak, öregotthonok tegyék lehetővé a betegség vagy öregség miatt ápolásra szorulóknak, hogy saját anyanyelvükön kommunikáljanak az orvosokkal, ápolókkal. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat jogának megszegésére hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen, ahol „a magyar választók szavazatai segítségével funkcióba került polgármester, a helyi tanács határozata ellenére akadályozza a kétnyelvű utcanév-táblák kifüggesztését”. /(mózes): Be nem tartott vállalások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére október 2-án, Marosvásárhelyen Izsák Balázs elnök és Fodor Imre alelnök megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel a szövetség marosvásárhelyi székházában. A tárgyalás témája az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazások kérdésköre volt. Az SZNT vezetői részletesen ismertették a közigazgatási határok módosítását célzó népszavazási kezdeményezés tartalmát és tétjét. Markó Béla ígéretet tett arra, hogy szakértőikkel elemzik a kezdeményezés jogi és politikai vonatkozásait. A tárgyaló felek az egyeztetések folytatásában állapodtak meg. /Ferencz Csaba, tájékoztatási alelnök: /SZNT–RMDSZ tárgyalás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

Áttörésnek nevezte október 3-i sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt, hogy a Partium Keresztény Egyetem megkapta a végleges akkreditációt. Pozitív lépésnek nevezte a parlamenti képviselőknek a pedagógusok béremelésére vonatkozó szavazatát. A Partium Keresztény Egyetem akkreditációja nagyon fontos lépés, hiszen az első magyar nyelvű felsőoktatási magánintézmény Romániában, amely megkapta a végleges akkreditációt. Az RMDSZ ezen sokat dolgozott és fontosnak tartja az eredményt. Markó Béla reagált Dorin Florea, Marosvásárhely polgármesterének a lapokban a héten közzétett nyílt levelére. Ízléstelen tartja, hogy egy ilyen tartalmú levelet, amely a politikai harc eszköze, a polgármesteri hivatal pénzéből fizessenek. A megyei RMDSZ megfogalmazta válaszát, ezért ő csak annyit mondhat, hogy a polgármester nyílt levele negatív kampányt jelez. „Az RMDSZ nem fog negatív kampányt folytatni sem román, sem magyar ellenjelöltjeivel szemben” – mondta. Dorin Florea a harmadik mandátumánál tart. „Nyolc év után nemigen lehet másokat hibáztatni a mulasztásokért” – mondta az RMDSZ elnöke. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel való október 2-i találkozás eredményeiről szólva újságírói kérdésre Markó Béla kijelentette: az SZNT által kezdeményezett önkormányzati népszavazásokról is tárgyaltak. A közigazgatási határok módosítására vonatkozó népszavazás november 30-ára, a parlamenti választások napjára való időzítésével Markó Béla nem ért egyet. Kijelentette ugyanakkor, hogy a kezdeményezés tartalmát az RMDSZ jogászai elemezni fogják. /Antalfi Imola: „Áttörés”: akkreditálták a Partium Keresztény Egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Bizonyos területi-közigazgatási egységekben a magyar nyelvnek egyenlő státust kell elnyernie a román nyelvével, ez szerepel majd az RMDSZ által készített kormányprogramban – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján. Ez azt jelentené, hogy bizonyos vidékeken regionális nyelvként vezetnék be a magyar nyelvet, és csak ezeken a helyeken lenne hivatalos státusa, nem az egész országban. /Regionális státus a magyar nyelvnek. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

A Partiumi Keresztény Egyetem végleges akkreditációját követően Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke köszönetét fejezte ki a Budapestre látogató Bogdan Olteanunak, ugyanakkor az akkreditált és a Sapientia Egyetem együttes finanszírozását kérte a képviselőház liberális házelnökétől. A magyarországi Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, amely szintén üdvözölte a döntést, reményét fejezte ki, hogy az akkreditáció elnyerése után „a magyar állam által finanszírozott intézmény román támogatásra is jogosult”. „A törvény szerint az állam által akkreditált egyetemeket az állam is finanszírozhatja” – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. „A törvény azonban nem szabja meg se a finanszírozás mértékét, és kötelezővé se teszi. ” „Abban reménykedem, hogy egy román–magyar kormányülésen sikerül ezt a kérdést megvitatni, és megtalálni a megoldást. A PKE-nek adandó állami támogatás szerintem politikafüggő. Amennyiben a novemberi választások után az RMDSZ ott lesz a román törvényhozásban, s tagja lesz az új kormánykoalíciónak, akkor e kérdés megoldását szorgalmazni tudja. Ha ez nem így történik, akkor borítékolom, hogy ennek a törvénynek itt Romániában senki sem szerez majd érvényt” – magyarázta a képviselő. „Megdöbbenéssel olvastam Tőkés László nyilatkozatát (miszerint az RMDSZ valamelyest segítette a PKE akkreditációját, de az nem nagyon látszott), s fájlalom, hogy abban a pillanatban, amelyet az együtt gondolkodás és együtt cselekvés példájaként lehet felhozni az erdélyi magyarság előtt, még most is az eredmény kisajátítását lehet tetten érni” – mondta Asztalos Ferenc, hiszen megmutathatja azt a négy, 2000 és 2001 között Tőkés László által neki írt levelet, amelyben arra kérte őt: járjon közbe a különböző szakok működési engedélyének a megszerzésében. A képviselőház oktatási bizottságában az RMDSZ legalább négyszer akadályozta meg az akkreditáció leszavazását. /N. -H. D. : Politikafüggő a magánegyetemek támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Az MPP elnöksége a hétvégi tanácskozáson felszólította megyei szervezeteit, támogassák népszavazás kiírását november 30-ára a székelyföldi autonómiáról. A kezdeményezés Izsák Balázsé, a Székely Nemzeti Tanács elnökéé, aki erről a múlt héten Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is tárgyalt. Markó elmondta, továbbra is fenntartja, hogy a parlamenti választások napján nem lehet párhuzamosan autonómia-népszavazást tartani. „Nem zárkózunk el attól, hogy jogászaink megvizsgálják az SZNT kezdeményezését, az RMDSZ majd az autonómia-dokumentáció alapos szakértői elemzését követően foglal majd állást az ügyben” – mondta Markó. /RMDSZ-SZNT-találkozó a népszavazásról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, találkozott az SZNT képviselőivel, és kérte őket, hogy „minél hamarabb” küldjék át a dokumentumokat, elemzéseket, amelyeket a Székelyföld esetleges átszervezése kapcsán készítettek elő. Markó szerint elemezni kell azt, hogy referendumot írjanak-e ki „Székelyföld esetleges közigazgatási átszervezése kapcsán”. Ebben az ügyben az RMDSZ és az SZNT képviselői még találkozni fognak. /Az RMDSZ tanulmányozni fog. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

A választások napján akarja az autonómia-népszavazást a Székely Nemzeti Tanács. Az RMDSZ kezdetben ellenkezett, majd rájöttek, kampány van, szavazatokat kell szerezniük, így tanácsosabb az ügy mellé állniuk. Ma már csak a választások napjával egybeeső időpont ellen emelnek kifogásokat, s Márton Árpád képviselő a romániai törvények szerint is járható útnak tekinti a kezdeményezést. Markó Béla elnök korábban lehetetlennek nevezte a referendum megszervezését, most tárgyalóasztalhoz ült az SZNT vezetőivel, és ígérte, jogászai tanulmányozzák a dokumentációt. Az SZNT kezdeményezése újból kampánykellékké teszi az autonómiát. /Farkas Réka: Kampányautonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség az utóbbi több mint három év során a templomon és a melléképületeken felújítási munkálatokat végeztetett, kialakítottak egy EU-parlamenti képviselői irodát és egy gyermekmegőrzőt, ezek befejezése alkalmából tartott Tőkés László püspök hálaadó istentiszteletet. Tőkés László kifejtette: a gyarapodás időszakát éljük, hiszen az utóbbi napokban sikerült államilag elismertetni a Partiumi Keresztény Egyetemet. A Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációja kapcsán a püspök köszönetet mondott azoknak az RMDSZ-es parlamenti képviselőknek is. /BK: Hálát adtak a gyarapodásért. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 6./

A magyarországi politikusok nem avatkozhatnak bele a romániai magyarság politizálási módszereibe, hiszen hazatérve nem ők vállalják Romániában elhangzó nyilatkozataik következményeit – szögezte le Szekeres Imre honvédelmi miniszter a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott megbeszélését követően. Szekeres elmondta: pártja nem kíván „kampánytanácsot” adni, ugyanakkor az MSZP néhány fontosabb politikai kérdésben konzultál az RMDSZ-szel, így a két ország közötti együttműködésről, az infrastruktúra fejlesztéséről vagy a nemzeti kultúra megőrzéséről. Emlékezetes, hogy az elmúlt hetekben Nyakó István MSZP-szóvivő a Magyar Ifjúsági Értekezlet püspökfürdői konferenciáján arról beszélt: „ha egy párt szavazásra akarja bírni az embereket, ellenséget kell keresnie, ha nincs, akkor démonizáljon valakit, mert ma már csak ettől mennek el az emberek voksolni”. Az RMDSZ később cáfolta Ujhelyi István MSZP-s képviselő ugyanott elhangzott kijelentését, miszerint ha igényelte, akkor az MSZP sokat segített, mindig mindenben támogatta a szövetséget, viszont a párt azt kérte, hogy erről ne beszéljen a magyar kormánypárt, nehogy kiderüljön Erdélyben a dolog. Nagyváradon idén is együtt emlékeztek a történelmi egyházak, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP), illetve a civil szféra képviselői. A Szent László római katolikus templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Csűry István református megbízott püspök, Lőrincz Ottó római katolikus kanonok, Mátyás Attila evangélikus és Buzogány István unitárius lelkész emlékezett a mártírokra. A megemlékezés Nagysándor József vértanú emléktáblájánál folytatódott. „Ha egy nép közös célért küzd, együtt harcol, nemzet lesz, és csuda dolgokat vihet véghez” – emlékezett az október 6-i eseményekre Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor alpolgármester. A megemlékezésen a történelmi egyházak helyi elöljárói mondtak áldást. Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket az aradi hősök előtt. /R. Sz. : Gyásznap és gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt ajánlja, hogy a választók vegyék elő az RMDSZ-képviselet egykori vállalásainak lajstromát. Markó szerint a mérleg jó. Ez nem azt jelenti, hogy mindent teljesítettek. Az észak-erdélyi autópálya építése be sem indult volna, ha az RMDSZ nem harcol érte. Hasonló a helyzet számos iskolával, óvodával, vagy a vidéki utakkal. Az RMDSZ munkája két síkon folyik. Az egyik a kisebbségi helyzetből adódó hátrányok fölszámolása a jogi keretek tágításával. A másik az utak, sportcsarnokok, iskolák és a többi. Markó fontosabbra tartja a Szabadság-szobor helyreállítását, mint akárhány kilométer út megépítését. Most az RMDSZ programja két pilléren nyugszik: egyfelől a modernizáció, másfelől az autonómia. Fontos az erős és egységes parlamenti képviselet, mert így tudják befolyásolni az elkövetkezőkben mindazt, ami Romániában történik. Markó megállapította, a legjobb eredményeket a nemzeti jogok tekintetében a Szociáldemokrata Párttal együttműködve érték el, akkor nem is volt az RMDSZ a kormányban, hanem parlamenti támogatást nyújtott. – Az elmúlt évek legnagyobb kudarca a kisebbségi törvény elodázása. A Magyar Polgári Pártnak el kellett volna elfogadni az RMDSZ közös listára vonatkozó ajánlatát, mutatott rá Markó. /Makkai János: Megszolgált bizalom. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Az RMDSZ minimális célja a parlamenti választásokon megismételni a 2004-es eredményeket – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 6-án Aradon. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton kívül az összes többi párttal szövetkezne. Markó elégedetlenségének adott hangot az észak-erdélyi autópálya munkálatainak ütemével kapcsoltban. /RMDSZ-minimum: megismételni a 2004-es eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

A személyét ért támadások ellenére sem hagyja abba az éhségsztrájkot Haller István, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) tagja. A marosvásárhelyi származású emberjogvédő aktivistát legutóbb Borbély László, az RMDSZ alelnöke, fejlesztési és középítkezési miniszter, majd a CNCD elnöke, Asztalos Csaba próbálta rendreutasítani. Minderre reagálva Haller meglepődésének adott hangot. „Most már Borbély László is ugyanazt a félrevezetést alkalmazza, mint amit a kormány, amelyet képvisel. Azt a képzetet próbálja kelteni, hogy a kabinet végrehajtotta a strasbourgi Emberjogi Bíróság döntéseit, és ennek végrehajtása helyi szinten akadt meg. Ez így nem igaz” – jelentette ki Haller. /Szucher Ervin: Rendreutasítva. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

Nem olvasztották be és nem tüntették el Petőfi Sándor mellszobrát. Segesváron, a várban levő polgármesteri hivatal épülete mögötti parkban elhelyezett szobrot három éve távolították el, akkor, amikor a vár falai beomlottak. Azóta egy raktárban hever, arra várva, hogy a Petőfi-parkban helyet találjanak számára. Petőfi-park még nincs Segesváron, de a közeljövőben lesz – mondta mind Danesan Dorin polgármester, mind Gáll Ernő helyi tanácsos, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke. Az emberek azt hiszik, hogy a Petőfi-szobornak nyoma veszett, hiszen a talapzatra erősített láncok eltűntek. Gáll Ernő szerint remélhetőleg nem kell már sokat várni, míg méltó helyre kerül a mellszobor. Az újságírónak megmutatták a raktárhelyiségben a mellszobrot. Az RMDSZ-képviselők azt szeretnék, hogy a várban, a katolikus templom melletti tágas parkot nevezzék el Petőfi Sándorról, a költő szobrát pedig itt állítsák fel. Az elmúlt héten ünnepelte építésének 120. évét a segesvári Alpár Ignác tervezte református templom. Fellépett a pedagógusok kórusa, szavalatok hangzottak el. A presbiteri konferencián dr. Buzogány Dezső teológiai professzor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem dékánja tartott előadást. /Antalfi Imola: Vendégoldal – Segesvár. Megvan még Petőfi! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt reméli, hogy a törvényhozók minél hamarabb elkezdenek kampányolni, így akadályozható meg, hogy a törvényhozói testület újabb, a gazdaság stabilitását fenyegető intézkedéseket hozzon. Nyilatkozata egybecseng Bogdan Olteanu házelnöknek a kijelentésével, aki közölte: bezárja a parlamentet, ha a törvényhozók továbbra is túlzott adakozó kedvet tanúsítanak. /B. T. : Markó hazaküldené a törvényhozókat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

A jelenlegi helyzetben csak a választások tisztázhatják a politikai viszonyokat, hiszen most egyik párt sem tudna parlamenti többséget alkotni. Véget kell vetni ennek a politikai bizonytalanságnak – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Szilágy megyei Sarmaságon tartott sajtótájékoztatóján. Leszögezte: a helyi önkormányzatok csak úgy lehetnek sikeresek, ha mellé tesszük a parlamenti és a kormányzati támogatást is, ezt a Sarmaság községben megvalósított beruházások példázzák a legjobban. Felavatta az Ilosva – Szilágysomlyó közötti utat, amelyet az RMDSZ közbenjárására, kormányzati forrásokból építettek. Markó hangsúlyozta: a magyar nyelvnek regionális hivatalos nyelvi rangot kellene adni. /Sarmaság. Önkormányzati találkozót szerveztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Túl kell lépni az etnikai szavazás elméletén, maga a jelölt személye kell előtérbe kerüljön a választásokon – jelentette ki Csuzi István, a nagyváradi 9-es választókerület RMDSZ-es parlamenti képviselőjelöltje. Csuzi RMDSZ-színekben való indulása nagy port kavart, az MPSZ egykori bihari elnöke sokak szerint váratlanul nyergelt át az RMDSZ-be. /D. Mészáros Elek: Csuzi István közbenjárást ígér. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Máig sem nevesítették a Magyar Polgári Párt /MPP/ területi szervezetei azokat a független jelölteket, akiket az őszi parlamenti választásokon támogatnának. Csalódott az MPP háromszéki szervezete az országos vezetőség múlt heti döntése miatt, mely szerint az alakulat független jelölteket támogat az őszi parlamenti választásokon, „mi továbbra is úgy látjuk, a pártként való indulás jelentett volna olyan markáns jelenlétet, amely a pártépítést szolgálta volna” – szögezte le Csinta Samu ügyvezető elnök. Ugyanakkor tudomásul veszik az országos döntést. „Maros megyében most körvonalazódik azoknak a személyeknek a névsora, akik független jelöltként indulnak a parlamenti választásokon, és akiket az MPP támogat” – mondta Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Egyelőre Kincses Előd indulása biztos. Bihar megyében két választókerületben akar független jelöltet indítani az MPP megyei szervezete, nyilatkozta Lengyel György megyei elnök. „Képtelenségnek tartom azt, hogy egy párt két vagy három éven át kínlódik, hogy a szükséges aláírásokat összegyűjtse, utána bejegyeztetik magukat, most pedig nem indulnak a választásokon – ez már a csődje a Magyar Polgári Pártnak, és a legjobb lenne, ha ezt elismernék” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Csalódott háromszéki MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A Magyar Polgári Párt egy hónapja bejelentette, hogy „független jelölteket indítanak az RMDSZ jelöltjei ellen”, azt ígérve, hogy szeptember végéig ismertetik a jelölteket, de ez még nem történt meg. Azzal érveltek, miszerint a „független” jelölt nevét azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy a többi politikai alakulat, főleg az RMDSZ ne tudjon lépni ellene. A Népújság szerint ez gyermeteg kifogás. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke jelezte, hogy az 5-ös körzetben Kerekes Károllyal szemben is lesz jelöltjük, csakúgy mint Kelemen Atillával vagy Markó Bélával szemben. A Népújság szerint az MPP-nek több komolyságot kellene tanúsítania a választókkal szemben. /Antalfi Imola: Jelölés sutyiban? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./