Az RMDSZ-t tette felelőssé a közös jelöltállítás elmaradásáért Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a pártlogika győzelmeként jellemezve a tárgyalássorozat kudarcát. Kelemen Hunor, RMDSZ-ügyvezető elnök szerint tíz nappal ezelőtt még elviekben egyetértettek, azóta csak helyekről egyezkedtek. /Benedek Sándor, D. Mészáros Elek: Kútba estek a jó szándékok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke bejelentette, figyelembe véve, hogy az RMDSZ és az MPP között tárgyalások csődöt mondtak, az MPP képviselői „valószínűleg” függetlenként indulnak majd a parlamenti választásokon. /MPP képviselői függetlenként indulnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) bejelentette: nem lesz megegyezés az erdélyi magyar politikai erők között. Az RMDSZ az MPP-vel fogja magyarázni a tárgyalások kudarcát. Kiváló tartalékot szolgáltat ez a kudarc az RMDSZ számára: tisztességes ajánlatot tett, de a polgári párt elutasította a kinyújtott kezet. Az MPP-nek szintén muníciót biztosít az elmaradt megegyezés magyarázása, arra hivatkozhat, hogy az RMDSZ elfogadhatatlan feltételeket támasztott. /Fall Sándor: Túllépés a kudarcon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

A kaukázusi konfliktus kiterjedésétől, háborús helyzettől és ennek következtében behívótól tartanak a romániai fiatalok. A Legfelsőbb Védelmi Tanács a parlamentet megsürgette a lakosság mozgósításáról szóló törvény kiegészítésére. A hadkötelezettséget eltörölték Romániában, azonban hadiállapot esetén a lakosságot mozgósítani kellene, és besoroznák a 20–35 év közti férfiakat. Ezt megnehezíti az elavult lakosság-nyilvántartási rendszer. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a képviselőház védelmi bizottságának tagja elmondta, az EU-ban a mozgásszabadság alapvető demokratikus jog, az elavult nyilvántartási rendszer alapján a hatóságok nem tudhatják, a lakos a bejelentett lakhelyén él-e, vagy elköltözött, vagy épp Spanyolországban dolgozik. „Ebben a pillanatban nem látom semmiféle veszélyét, ami közvetlenül veszélyeztetné Romániát” – szögezte le Iulian Fota, a Nemzetvédelmi Intézet igazgatója. /B. S. : Mozgósítástól tartanak a hazai sorköteles ifjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) visszautasította az RMDSZ parlamenti választási együttműködésre vonatkozó ajánlatát, így a szövetség egyedül indul a novemberi parlamenti választásokon – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ országszerte összesen 452 jelöltet indít a választásokon. Leszögezte: az RMDSZ jó ajánlatot tett az EMNT-nek, ezért érthetetlen, hogy a tárgyalópartnerek ezt visszautasították. Mint mondta, a dokumentum aláírásra készen állt, két nappal ezelőtt Tőkés László, az EMNT elnöke telefonon közölte vele, hogy nem tudják felvállalni az aláírást. Tőkés László elmondta: azért sem vállalja, mert úgy érzi, hogy nem tudja maga mögé állítani az RMDSZ-en kívüli csoportok teljes spektrumát. A szövetségi elnök értékelése szerint az RMDSZ komolyan vette az együttműködést és újból hosszan tárgyalt az EMNT-vel, ennek képviselői azonban az utolsó pillanatban ismét visszautasították a már aláírásra előkészített dokumentumot. /Az RMDSZ egyedül indul a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A meg nem egyezés, az, hogy az RMDSZ és ellenzéke külön indul a parlamenti választásokon, fura helyzethez vezethet a Székelyföldön, csökkenhet a parlamenti képviselők, szenátorok száma, de még valószínűbb, hogy ezt elsősorban a szórvány sínyli meg, képviselet nélkül maradhat az ott élő magyarság – nyilatkozta Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, hasonló véleményt fogalmazott meg Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke. /Farkas Réka: Veszélybe kerülhet a szórványképviselet (A különindulás következményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Igazat adott az RMDSZ szabályzatfelügyelő bizottsága a Háromszéki Ifjúsági Tanácsnak (HÁRIT): a szeptember 4-i jelölő küldöttgyűlésen joguk van a helyek 15 százalékához, s ezeket területi és nem helyi szervezeti szinten kell biztosítani számukra. A HÁRIT augusztus első felében fogalmazta meg az alsó-háromszéki területi szervezethez címzett igényét. Elutasító választ kaptak, Albert Álmos területi elnök azt javasolta, a helyi szervezetektől kérjék az őket megillető helyeket. Ezt követően, augusztus 19-én fordult a HÁRIT a szabályzatfelügyelő bizottsághoz. /Farkas Réka: Helyet kapnak a fiatalok (Igazat adtak a Háritnak) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A kormány kérni fogja a parlamentet, hogy legkésőbb decemberig fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. A szenátus által visszautasított, a képviselőházban két éve kallódó tervezettel kapcsolatos vita felélesztése nem tűnik a legszerencsésebb ötletnek a választási kampánykezdés előtti hetekben. Az RMDSZ ennek ellenére pozitívnak értékeli a kormány gesztusát. A tervezetet az RMDSZ kezdeményezésére, 2005 júniusában nyújtotta be a parlamentbe az akkor még négypárti Tariceanu-kabinet. Bár kezdetben valamennyi kormánypárt támogatta a statútum elfogadását, a demokraták és a konzervatívok már az első pillanatban kihátráltak mögüle. A szenátus 2005 októberében visszautasította a tervezetet. A nagy-romániások és a szociáldemokraták javaslatára, illetve a koalíciós egyezséget megszegő több demokrata és konzervatív honatya „segítségével” a szenátus megszavazta a kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő fejezet kiiktatását a törvényből, végül a szenátorok a törvény egészét elutasították. A jogszabály a képviselőházban 2006 óta kallódik. Valahányszor összehívják a tervezet véleményezésére felkért szakbizottságokat, ezek döntésképteleneknek bizonyulnak, a pártok szabotálják az üléseket. A kifogások a kulturális autonómiával kapcsolatosak. A két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkelyéből csak tizenkilencet sikerült megvitatni, ami azt bizonyítja, hogy a román pártok részéről nincs politikai akarat a törvény elfogadásához. /Sz. K. : Ismét napirenden a kisebbségi törvény? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója pert kezdeményez Dorin Florea polgármester ellen, az utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozat be nem tartásáért és a somostetői építkezés körüli rendellenességek miatt. A felpereseket Peti András helyi tanácsos képviseli. A helyi tanács már 2003-ban kezdeményezte, hogy a város etnikai összetételére való tekintettel olyan táblákat helyezzenek ki, amelyeken magyar nyelven is feltüntetik az utcák nevét, ahogy azok egyes korábban már kint levő táblákon (a város régebbi övezeteiben) évtizedekig háborítatlanul a házak falain maradtak. A polgármesteri hivatal elhúzta a határozat végrehajtását. Dorin Florea polgármester kifogása az volt, hogy nem létezik hivatalos jegyzék a román nevek fordításáról. Az utcanévadó bizottság tavaly kidolgozta ezt a listát. Időközben megjelentek az új táblák, de ezeken csupán az "utca" szót írták le magyarul. A polgármesteri hivatal eljárását a korábbi ciklusban a két magyar alpolgármester sem tudta megakadályozni, így a polgármester a tanácsosokat, főként az RMDSZ-frakciót és természetesen a magyar lakosokat kész tények elé állította. Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, a helyi közigazgatási törvény leszögezi: a kisebbségeknek joguk van az utcanévtáblákhoz. Amennyiben nem kapnak választ, a tanácsosok szeptember 6-án pert kezdeményezhetnek. /Vajda György: Perbe fogja a polgármestert a marosvásárhelyi tanács RMDSZ- frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

Az RMDSZ egyedül vág neki a parlamenti választásoknak, miután sem a Magyar Polgári Párttal (MPP), sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) nem sikerült megállapodnia a közös szereplésről. Ebben a helyzetben a legnagyobb vesztes a romániai magyar közösség. A jelenlegi helyzet ismét az RMDSZ-nek kedvez, jó esélyei vannak arra, hogy bekerüljön a parlamentbe. A tárgyalások elmélyítették a Tőkés László és Szász Jenő közötti ellentétet. /Borbély Tamás: Tárgyalási mérleg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke Marosvásárhelyen sajtótájékoztatón jelentette ki: a párt jövő heti vezetőségi ülésén javasolni fogja, hogy felállítsák a nemkívánatosnak tartott RMDSZ parlamenti jelöltek névsorát, akik ellen független jelöltként indítanának ellenjelöltet. Maros megyében Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Atilla a "persona non grata" – tette hozzá. Az MPP és az RMDSZ közötti tárgyalások sikertelenségéért elsősorban Markó Bélát teszi felelőssé Tőkés András, Kelemen Atilláról pedig úgy véli, nem sokat tett parlamenti, illetve európai parlamenti képviselőként. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, két elvet tartanak szem előtt a választásokon. "Nem indítunk ellenjelöltet olyan RMDSZ parlamenti jelöltek ellen, akik az elmúlt 4-8 évben komolyan dolgoztak és eredményeket értek el, mint például Borbély László és Kerekes Károly, nekik a parlamentben a helyük, de ugyanez nem mondható el Kelemen Atilláról, akiről főként annyit tudni, hogy december elsején, Románia nemzeti ünnepén Budapesten koccintott. " – jelentette ki. /Antalfi Imola: Nemkívánatos személyek egyes RMDSZ-jelöltek – legalábbis az MPP számára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./ Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa közleményében elutasította Ráduly Levente és Tőkés András kijelentéseit, kifejtve: „ a politikai kalandoroknak, ha önös érdekekről van szó, semmi sem drága!” „erkölcsi fenntartások nélkül, bármilyen eszközt képesek bevetni politikai szélmalomharcuk győzelme érdekében”. Ez eltér a mai európai politikai kultúra mértéktartó jellegétől. „Megnyilvánulásuk szélsőséges jellege alaposan megkérdőjelezi politikusi hitelességüket!” „Ráduly Levente és Tőkés András megalapozatlan és durva támadást intéz Markó Béla szövetségi elnökkel szemben, aki minden bizonnyal az egyik legeredményesebb és leghitelesebb politikai vezető Romániában. ” „Dr. Kelemen Atilla képviselői munkájának kifogásolása is alaptalan rágalmazás”. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Állandó Tanácsa: Válasz az MPP Maros megyei vezetőinek rágalmaira. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

A Magyar Polgári Párt közleménye szerint a meghiúsult tárgyalások után az RMDSZ a Magyar Polgári Pártot tette felelőssé az összefogás elmaradásáért, „holott pont az RMDSZ magatartása, valamint az általuk aláírásra küldött dokumentum a bizonyíték arra, hogy semmi szándékuk nem volt a saját maguk által javasolt belső koalíció megkötésére. ” A Magyar Polgári Párt folytatja törekvéseit a romániai magyar közélet demokratizálódása érdekében. /Az MPP a héten dönt a jelöltállításról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Ellenjelöltet indítana az RMDSZ egyes jelöltjeivel szemben a parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete, erről Ráduly Levente és Tőkés András, a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöke, illetve alelnöke számolt be. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szerint az MPP-nek ez a megnyilvánulása egyértelművé tette, hogy egyetlen célja az RMDSZ politikai erejének és közéleti tekintélyének a gyengítése. /Antal Erika: Ellenjelölteket indítana az MPP Maros megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Tőkés András, az MPP alelnöke kijelentette, Markó Béla RMDSZ-elnök „bizonyos helyzetekbe úgy viselkedik, mint Ceausescu elvtárs”, ezzel augusztus 28-án tett kijelentéseire utalt. Markó Béla ugyani kijelentette, a Tőkés László EP-parlamenti képviselő által vezetett EMNT-vel is eredménytelenül végződtek a tárgyalások, akárcsak az MPP-vel folytatott megbeszélések. Tőkés András szerint az RMDSZ elnöke a felelős a jelenlegi helyzetért. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a többségében magyarok lakta vidékeken további négy évig tisztségben maradnak a politikai dinoszauruszok. /MPP nyíl Markó fele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete augusztus 30-án szervezte a szenátor- és képviselő-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlését. Megjelent Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, aki hozzászólásának nagyobbik részét az MPP és Szilágyi Zsolt szapulására fordította. Király András megyei elnök beszámolt négyéves képviselői tevékenységéről. Amint várható volt, a képviselőjelölteknél Király András kapta a legtöbb szavazatot, 77-et. A második Tóth Csaba 20, Pénzes Gyula 17, Albert László 15 voksot kapott. A szenátorjelölteknél Bölöni György 80–70 arányban nyert Cziszter Kálmán előtt. /Irházi János: Rangsoroló az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Irházi János újságíró számára az Arad megyei RMDSZ rangsoroló meglepetés-embere Bölöni György volt. Előtte a küldöttek annyi kongóan üres, felhőjáró, közhelyektől hemzsegő kortesbeszédet mondtak, hogy a papír nélkül elhangzott beszéde más volt, képes volt megértetni a küldöttekkel, miért kell november 30-án szavazni menni. Ráadásul tét nélküli rangsorolón beszélt, ahol mindegy volt, hányadik lesz, úgyis ráosztanak majd egy körzetet. Bölöni György végre élőképet adott az RMDSZ eddigi szerepéről, helyéről a romániai politikában, társadalomban. /Irházi János: Bölöni esete a küldöttekkel. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Romániának választania kell a parlamenti köztársaság és az alkotmányos monarchia államformája között – fejtette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének nyári iskolájában tartott előadásábanA kormányfő szerint „stabil és kiegyensúlyozott” intézményes és alkotmányos rendszert kell megteremteni, melynek útján megszüntethetővé válna a négy év óta tartó helyzet, amelyben az ország „egyre jobban eltávolodott a meglévő alkotmányos keretektől”. Bizarrnak nevezte a kormányfő alkotmányos monarchiával kapcsolatos javaslatát Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt elnöke, szerinte az „semmiképpen sem jelenthet megoldást Románia alkotmányos jövőjére nézve”, inkább „olyan szilárd elnöki rendszerre van szükség, amelyben az állampolgár választja meg az államfőt”, lehetővé téve számára politikai programja gyakorlatba ültetését. „Az utóbbi időszak egyik belpolitikai kérdése éppen az alkotmány módosítása volt, azonban ez nem lehet egy populista választási kampánycéllal felmelegített téma. Az RMDSZ és jómagam az elsők között voltunk, akik az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztattuk ” – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. /Bogdán Tibor: Zsarnoki köztársaság vagy alkotmányos királyság? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Fontos szempont lehet Tőkés András véleménye a következőkben, hiszen nem fogadhatjuk el, hogy az RMDSZ önkényes akarata érvényesüljön a parlamenti választások jelöléseit illetően – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, arra reagálva, hogy Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezete jelölteket indítana Markó Béla és Kelemen Atilla jelöltek ellenében. Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke szerint viszont nem tekintik befejezettnek az RMDSZ-szel való egyeztetési kísérleteket. Csép Sándor, a Kolozs megyei MPP elnöke hangsúlyozta: legfőbb stratégiai partnerük az RMDSZ. Az a különbség, hogy az MPP határozottan akarja az autonómiát és a Bolyai Egyetemet, nem ímmel-ámmal. Egyetért Maros megyei kollégáinak javaslatával Kulcsár-Terza József, a háromszéki MPP vezetője. Lengyel György Bihar megyei MPP-elnök nem tartja kizártnak Bihar megyében sem az ellenjelölt-állítást. /Bágyi Bencze Jakab, Benedek Sándor, Varga Réka: További ellenjelölt-állítást fontolgatnak az MPP-sek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Nem írja alá a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum új székhelyének kialakításáról szóló, 18 millió euró értékű szerződést Radu Tarle, a Bihar Megyei Tanács liberális párti elnöke. Tarle közölte, azt tervezi, hogy a múzeumnak új székhelyet építenek, és a korábbi, RMDSZ-es irányítású megyei tanács által új székhelynek kijelölt egykori hadapródiskola épületébe a megyei tanácsot költöztetné alárendelt intézményeivel és az állami hivatalokkal együtt. Tarle erre vonatkozó elképzelését viszont az RMDSZ nem támogatja, Szabó Ödön megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az önkormányzatban a Nemzeti Liberális Pártnak nincs kellő többsége ahhoz, hogy egy ilyen döntést átvigyen. A jelenlegi megyei tanácselnök terveit azért is nehéz lenne gyakorlatba ültetni, mert szeptember 1-től nincs érvényes bérleti szerződés a római katolikus püspökség és a megyei tanács között. A közgyűjteménynek eddig otthont adó püspöki palotát ugyanis visszakapta a katolikus egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2004-ben peres úton szerezte vissza az épület fölötti tulajdonjogát, melynek egyes termeit ár 2003-ban birtokba vehették. A múzeum 2003-ban ötéves türelmi időt kapott a mintegy 400 ezer darabból álló közgyűjtemény elköltöztetésére. „Megértjük, hogy nincs hová menniük, de arra a hét-nyolc teremre nekünk is szükségünk van. Ha ebbe nem egyeznek vele, nem írjuk alá a szerződést” – nyilatkozta Fodor József vikárius. /Fried Noémi Lujza: Múzeumkálvária Váradon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Citymenedzserként tért vissza a város élére Bekő Tamás volt nagykárolyi polgármester, miután egyedül ő jelentkezett a tisztség elfoglalására kiírt versenyvizsgán. Bekő 2000 és 2008 között az RMDSZ színeiben két mandátumot töltött a nagykárolyi önkormányzat élén, idén júniusban azonban már nem indult a választásokon, miután többek között RMDSZ-es politikusok is azzal vádolták, hogy rosszul vezette a várost. /Pap Melinda: Volt polgármesterből citymenedzser. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat benyújtására, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítására készül az RMDSZ a most induló parlamenti ciklusban – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Leszögezte: az RMDSZ felkészült, ütőképes, egyben reprezentatív csapattal vág neki a választási kampánynak. /Ütőképes és reprezentatív csapat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Markó elmondta, a szeptember 20-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsára hárul a választási program elfogadása. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a parlamenti választásokkal egy időben kerüljön sor a Székelyföld autonómiájára kiírt népszavazásra. Az RMDSZ a Nagy-Románia Pártot kivéve egyetlen politikai alakulattal sem zárja ki a választások utáni együttműködést. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ifjúsági szervezetének múlt héten tett bejelentésére, miszerint a liberális-demokraták elképzelhetőnek tartják az RMDSZ és a PD-L közti kormánykoalíciót, Markó elmondta: az esetleges megegyezés előtt mindenképp tisztázni kell a párt vezetőségével az elmúlt időszakban felmerült vitás kérdéseket. /Utolsó száz méteren a jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Az RMDSZ-propaganda szerint Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elutasította az RMDSZ előnyös ajánlatát, mert kevesellte a két biztos befutó helyet, írta Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Toró most a tényeket ismerteti, a közvélemény tájékoztatása érdekében. A nyár elején Tőkés László, az EMNT elnökeként tárgyalásokat javasolt az erdélyi magyar pártpolitikai szereplők között méltányos választási együttműködés érdekében. Az RMDSZ vezetői „belső koalíciónak” nevezett – együttműködési ajánlatot fogalmaztak meg, és mintegy erkölcsi garanciaként az addig közvetítői szerepet betöltő EMNT közvetlen részvételét kérték. Az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalások megegyezés nélkül zárultak, ebbe az EMNT nem nyugodott bele és tovább kereste a kiutat. Az elmúlt hetekben Toró T. Tibor Szilágyi Zsolttal megbeszéléseket folytatott az RMDSZ vezetőivel. Az EMNT szándékait tartalmazó két dokumentum-javaslat született. Azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról, a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyetem-ügyben indított kezdeményezésére sem adtak pozitív választ az együttműködésre, az RMDSZ csak hatalmi pozícióból hajlandó tárgyalni. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy a méltányos alapokon nyugvó politikai-társadalmi összefogás nemzeti imperatívusz. /Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke: Gondolatok egy érdemben el sem kezdett tárgyalás kudarcának valós okairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Takács Csaba volt ügyvezető elnök szerint még egy, EMNT-nek felajánlott hellyel az RMDSZ elveszíthette volna súlyát a törvényhozásban. (Transindex) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Az RMDSZ-t okolja a magyar–magyar tárgyalások kudarcáért Toró T. Tibor képviselő. Az EMNT alelnöke EMNT-s dokumentumokkal bizonygatja állításait, Az EMNT-alelnök szerint az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról. Félresikerült bizonyítványmagyarázásnak nevezte Toró levelét Borbély László miniszter. „Nem ez az első eset, hogy csalódnunk kell Toróban; tavaly nyáron, amikor a közös európai parlamenti listáról tárgyaltunk Tőkés Lászlóval, ugyanezt a lemezt tette fel: az RMDSZ-t okolta a sikertelen egyezségért” – mondta Borbély. Arra, hogy Toró szerint az RMDSZ vezetősége nem hajlandó tárgyalni a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjáról, Borbély azt válaszolta: ezeket a kérdéseket megbeszélhették volna, csak most Toró kimagyarázni akarja magát. /Benedek Sándor: Toró újra az RMDSZ-t okolja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Várhatóan független jelölteket indít a Magyar Polgári Párt (MPP) a november 30-i parlamenti választásokon, az MPP elnökségi tagjai közül a legtöbben ezt a részvételi formát tartják a legvalószínűbbnek. A Székelyudvarhelyen szeptember 5-én ülésező testületnek két megoldás közül kell választania: önállóan, mintegy tíz erdélyi megyében indul, illetve független jelölteket támogat. Független jelöltek abban az esetben szereznek képviselői vagy szenátori tisztséget, ha választókerületükben begyűjtik a leadott szavazatok felét, plusz egy voksot. Tőkés András országos alelnök megerősítette: a Maros megyei szervezet a függetlenek indítását támogatja, különösen azokban a választókerületekben, ahol az RMDSZ MPP-szempontból „leginkább kifogásolható” jelöltjei – például Markó Béla és Kelemen Atilla – pályáznak újabb mandátumra. /Rostás Szabolcs: Függetlenek felé hajlanak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Majdnem ötórás maratoni ülésen rangsorolta az RMDSZ küldöttgyűlése a szövetség háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeit. A két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbbet, 200 szavazatot kapott a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató, Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett 167 szavazattal. Képviselőnek tízen jelentkeztek, de Ördög Lajos a gyűlés elején visszalépett. A küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett 309 vokssal, második lett Márton Árpád (302), harmadik a sepsiszentgyörgyi Édler András (226), negyedik pedig az erdővidéki Molnár Gábor (128). /Farkas Réka Döntöttek az RMDSZ jelöltjeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Sipos László /1948- 1999/ kiváló tanár és néprajzos nem azt álmodta meg Bogdándon, ami ma maradt. Az életét tette fel a hagyományőrző községért, a bogdándi nemzetiségi tánctalálkozóért, amiből mára jobbára román hóra lett. A magyar néptánc szemléjét akarta létrehozni, a három Szatmár megyei román folklórtalálkozó ellensúlyozására, azzal érvelve, hogy a magyar adófizetők pénzéből illő egy magyar folklórünnepet is támogatni. Azonban a magyar elöljárók a rendezvényből nemzetiségi tánctalálkozót csináltak. Úgy gondolták, hogy így nagyobb lehet a támogatottsága. A nemzetiségi rendezvényre azonban mind jobban rátelepedtek a románok. Legutóbb már ők uralták a mezőnyt. Most Avasújvároson a sor. A széthúzás miatt nemhogy magyar polgármestere, de alpolgármestere sem lett a községnek. Súlytalanná vált az ottani 2200 fős magyarság. Az újságíró szerint Ludróczky Sándornak, az RMDSZ jelöltjének csak teljes összefogással lehet esélye, azonban Majláth Gábor, az előválasztáson második helyre szorult személy MPP-s listát indított. A választás óta a szociáldemokrata vezetés semmiféle magyar rendezvényt nem hajlandó támogatni, nem törődik a magyar iskolákkal. /Sike Lajos: A számlát benyújtják! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Székelyudvarhelynek a rendszerváltás óta először van RMDSZ-es polgármestere Bunta Levente személyében. Elmondta, hogy a legnagyobb gond a pénzhiány, sok a kifizetetlen számla, eladósodott a város. A választás rányomta a bélyegét az idei költségvetésre, háromszor annyi útjavítás történt, mint tavaly, azonban nincs fedezet arra a 6 millió lejre, amibe ez került. /Kovács Csaba: Gondban a város. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Dr. Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök rendkívüli gyűlésre hívta össze a kerületi elnököket. Az RMDSZ a megyében megnevezte jelöltjeit a nyolc képviselő- és négy szenátori egyéni választókörzetben, valamint kijelölte Szabó Árpád személyében a megyei kampányfőnököt. /Dr. Kelemen Atilla: Komolyan vesszük választóinkat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./