Németh Csaba tíz éve az RMDSZ szenátora. Egy alkalommal a román munkaügyi miniszter a szenátus plénumán kijelentette, hogy a két törvénynek Németh Csaba nevét kellene viselnie. A munkaszolgálatos és az özvegyi segélyre vonatkozó törvényről van szó. A szenátor javasolta az özvegyi pótnyugdíj bevezetését. Az özvegyi segélyre vonatkozó törvénynek szintén ő volt a kezdeményezője. Eredeti törvényjavaslata szerint mintegy 800 ezer lett volna a jogosult személyek száma, de a kormány változatott, így most 244 ezer személy. 2002-ben a munkaszolgálatos törvénybe nem sikerült bevinnie azt a pontosítást, amely egyértelművé teszi, hogy kárpótlásra jogosult minden olyan személy, aki 1950–1961 között katonai szolgálatát munkaszolgálatosként töltötte. Az 1940. szeptember 6. és 1945. március 9. között etnikai hovatartozásuk miatt meghurcolt személyek jogaira és kedvezményeire vonatkozó kormányrendelet módosítását javasolta, hogy a jogosult személyek havi illetményének összege tükrözze a meghurcoltatás súlyosságát. Németh Csaba szerint munkájának eredményei feljogosítják arra, hogy ismét megpályázza Kovászna megye egyik szenátori tisztségét. /Törvények nehéz helyzetűeknek. Beszélgetés Németh Csaba szenátorral a parlamenti munkájáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A 2008–2009-es tanévre már késő az Arad megyei magyar oktatás életképes stratégiát kidolgozni, amiből az a tanulság, hogy a 2009 őszén kezdődő tanév előkészítését nem szabad a jövő nyárra hagyni. Többek között ez volt a konklúziója az Arad megyei RMDSZ oktatási bizottsága gyűlésének. A tanácskozást Nagy Gizella, az RMDSZ oktatási alelnöke vezette, és részt vett Király András elnök, parlamenti képviselő, Matekovits Mihály kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató az Oktatási Minisztériumból, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke, Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes, Sipos György megyei tanácsos, Kiss Anna RMPSZ-titkár, Jakab Károly vadászi mérnök, Hadnagy Dénes kisiratosi, Bányai Eliza majláthfalvi és Kocsik Imre kisperegi iskolaigazgató. „1990 óta folyton fejlesztjük a magyar oktatást, de mind kevesebben vagyunk. Ez diákra és szakképzett tanárra egyaránt vonatkozik. Egyre több diák bukik meg, aztán szidjuk az iskolát, a rendszert, majd az RMDSZ-t, mert ez a divat” – jelentette ki Király András. A gyerekhiánnyal és az asszimilációval a továbbiakban is számolni kell. Még mindig tartja magát a tévhit a szülők többségének körében, hogy a gyerek csak akkor érvényesülhet, ha románul végzi tanulmányait. Ennek eloszlatásában Matekovits Mihály nagyobb segítséget vár az RMDSZ-től. Negyzerinden évek óta az volt a kifogás, hogy Arad drága, messze van, ezért inkább a kisjenői román szakmunkásképzőbe mentek a diákok az általános befejezése után. Idén lett volna magyar tagozat Kisjenőben, mégsem telt meg. Kisiratoson a 11 nyolcadikosból mindössze 2-en választották az aradi Csikyt, a végzősök zöme a kürtösi román szakmunkásképzőbe ment. /Pataki Lehel Zsolt: Tanácskozás az aradi magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

Az Aradi Napok egyhetes programsorozatában még mutatóban sincs magyar rendezvény. Az újságíró ezt minden évben megírja, de nincs változás, nem lép az RMDSZ, de a magyar civil szervezetek sem. Az Aradi Napokon legalább azért kell kitenni valami apró kis magyar programot, mert a rendezvénysorozatot a románság a magyar hagyományra építi. A program Arad szabad királyi város titulus 1834-es megszerzéséhez kötődik. Volt némi közünk hozzá. Minimum egy múzeumi, könyvtári időszakos kiállítás, előadás-sorozat elvárható lett volna. Az aradi önkormányzatban a PD-L–RMDSZ frakciónak kétharmados többsége van. /Hétfőzet Irházi János módra. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

Egyes információk szerint a helyi, pécskai ortodox parókia kapott egy körlevelet az aradi püspökségtől, miszerint az ortodox pap semmiféle ünnepen, szertartáson nem állhat ki más felekezet képviselőivel: ezek csak külön áldhatnak–ünnepelhetnek. Ez érthetetlenséget keltett a szervezőkben, precedens nélküli eset, s meg is lett az „eredmény”: Czeglédi Ferenc római katolikus plébános, az előző évek gyakorlatával ellentétben, nem vett részt az ünnepségen. Pécskán a felállított színpadon került sor az új kenyér megszentelésére, néhány rövid beszédre, az RMDSZ nevében Bölöni György megyei tanácsos szólt. /Irházi János: Morzsák közti botrány Pécskán az Új Kenyér Ünnepén. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete jóváhagyta mind a 12 benyújtott jelöltetési dossziét. A jelöltek között van Markó Béla szövetségi elnök, Frunda György szenátor és Borbély László fejlesztési miniszter, jelezte Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke. Augusztus 28-án eldöntik, hogy ki melyik egyéni választókerületben indul. A 12 jelölt között vannak volt és jelenlegi RMDSZ parlamenti képviselők, mint például Markó Béla, Frunda György szenátor, Kelemen Attila, Borbély László és Kerekes Károly képviselők, valamint Makkai Gergely volt képviselő. Rajtuk kívül benyújtották még jelöltetési szándékukat Benedek Imre és Erős Csaba megyei tanácsosok, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Brassai Zsombor, a Maros megyei szervezet volt ügyvezető elnöke, Szakács János üzletember és Száz Izolda segesvári városi tanácsos. /Jelöltek: Markó, Frunda és Borbély. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./ Dr. Kelemen Atilla elmondta, a lista sorrendje nem végleges, hiszen a Területi Állandó Tanács, legvégül pedig az Országos Állandó Tanács módosíthat ezen. /(vajda): Dr. Kelemen Atilla: Erős parlamenti és kormányképviseletre van szükségünk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

Az önkormányzat még nem kérvényezte a helyi vasút kialakítását, az MPP és az RMDSZ politikusai azon vitatkoznak, kié az ötlet. Kiss István, a Magyar Polgár Párt (MPP) marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatóján felháborodásának adott hangot amiatt, hogy „az RMDSZ ellopta a polgáriak ötletét”. Az RMDSZ képviselői bejelentették, hogy támogatják egy, a vidrátszegi nemzetközi repülőtér és a nagyernyei Selgros hipermarket közötti helyi érdekeltségű vasúti szerelvény beindítását és üzemeltetését. Az elképzelés szerint a marosvásárhelyi HÉV a meglévő, Székelykocsárdot Dédával összekötő vasútvonalon közlekedne. Dorin Florea polgármester viszont a városból kiköltöztetné a sorompók miatt számos forgalmi dugót okozó vasútvonalat, a két magyar politikai alakulat képviselői – vele ellentétben – a vasúti sínpárok kihasználásában látják a közlekedés hatékonyabbá tételét. Kiss István hangsúlyozta: a júniusi választások előtt mindössze a polgári párt programjában szerepelt a HÉV létrehozása. Ezzel szemben Törzsök Sándor RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nincs értelme azon vitázni, kinek a fejéből pattant ki előbb az ötlet. /Szucher Ervin: Ellopott ötlet? = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

A nem aradi magyar középiskolások bentlakási költségeinek enyhítésére, az Arad megyei RMDSZ oktatási bizottsága bővítené a „keresztülői” támogatási rendszert, vagyis azt a mozgalmat, amely révén vállalkozók és tehetős magánszemélyek magukra vállalják egy-egy diák iskoláztatási költségeinek egy részét. Az ötletet Nagy Gizella, az RMDSZ oktatási alelnöke vetette fel a bizottság legutóbbi ülésén. Ilyen mozgalom indult Magyarországon a csángóföldi magyar gyerekek megsegítése érdekében, illetve az aradi magyar oktatást támogató Alma Mater Alapítvány is kezdeményezett hasonlót. A magyar családok leggyakrabban azért nem íratták gyereküket magyar középiskolába, hogy drága a gyerek kollégiumi elhelyezése Aradon (a megyében máshol nincs magyar nyelvű középiskolai képzés). Az illetékesek még tanulmányozzák a „keresztszülői” támogatási rendszer bevezetésének jogi formáját. /Pataki Lehel Zsolt: Újabb „keresztszülőket” keresnek a magyar iskolásoknak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

Az RMDSZ színeiben indulna képviselőjelöltként Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi szervezetének egykori elnöke és alapító tagja, akit erre a Szövetség Bihar megyei szervezete kért fel. Csúzi közölte, hogy személyes döntését Tőkés László is elfogadta. Országos premiernek számít a nagyváradi eset, hiszen eddig sehonnan nem érkezett arról hír, hogy valamelyik RMDSZ területi szervezetében a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetője vagy tagja nyújtotta volna be jelentkezését a képviselő- és szenátorjelölti előválasztásra. Az MPP megalakulása óta Csuzi már nem vállalt vezetői szerepet az új szervezetben, így egyszerű MPP-tag volt. Most azonban lemondott az MPP-tagságáról, hogy részt vehessen az RMDSZ Bihar megyei szervezetének rangsorolásán. Csuzi azzal indokolta döntését, hogy a magyarságnak össze kell fognia, ha politikai céljait meg akarja valósítani. /-or-: Polgárit „igazolt” az RMDSZ Váradon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Csuzi István, a Magyar Polgári Egyesület volt Bihar megyei elnöke döntését azzal indokolta, hogy pótjátékosként, a partvonal mögül bekiabálva nem lehet mérkőzést nyerni. Elmondta, hogy továbbra is tagja marad a Bihar megyei MPE-nek, amelynek 2004. és 2007. között volt az elnöke. „Míg a helyhatósági választásokon lehet egészséges megmérettetés a magyar szervezetek és pártok között, addig a parlamenti választásokon, a biztos bejutás érdekében, fontos az összefogás. Még létrejöhet egy ilyen megegyezés Tőkés és Markó között is, aminek mi picit elébe futottunk” – mondta Csuzi. „Kereskedelmi aktus”-ként értékelte a történteket Lengyel György, az MPP bihari elnöke; véleménye szerint az RMDSZ egyszerűen megvásárolta Csuzit, mint ahogyan tette azt annak idején az MPE váradi elnökével, Sárközi Zoltánnal is. Lengyel úgy véli, Csuzinál kifejezetten karrierépítésről van szó. Nem volt meglepetés az MPP elnöke, Szász Jenő számára Csuzi lépése. /D. Mészáros Elek: Csuzi pártot váltott. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

A júniusi helyhatósági választásokat megelőző kampányra, a Nagy-Románia Párt (PRM) kivételével, valamennyi részvevő párt több pénzt költött, mint amennyi bevételt – a törvényes előírások szerint – bevallott. Az RMDSZ összbevétele 3 381 965,08 lejt tett ki, összkiadása pedig 3 878 127,39 lejre rúgott. Az RMDSZ a közel félmilliós deficit mellé 491 131,32 lej tartozást is felhalmozott. /Pártok kampánykiadási számvetése. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Közös közleményben ítélte el a Magyar Polgári Párt (MPP) Bihar megyei és nagyváradi elnöksége Csuzi Istvánnak azt a bejelentését, hogy az RMDSZ jelöltjeként indul az őszi parlamenti választásokon, és az RMDSZ-t is éles kritikával illették. Nehezményezték, hogy a két fél, tudtuk és jóváhagyásuk nélkül, már akkor is folytatott tárgyalásokat, amikor még az RMDSZ és az MPP országos szinten egyeztetett az esetleges közös lista állításáról. A nyilatkozat szerint az RMDSZ áthágja a saját maga állította szabályokat, mert olyan személyt jelölt, aki a helyhatósági választásokon más párt színeiben vett részt. Szász Jenő, az MPP elnöke egy nappal korábban azt nyilatkozta, hogy nem lepte meg a volt MPE-elnök lépése: „Ahogy a többi Bihar megyei RMDSZ-jelöltet elnézem, csak üdvözölni tudom Csuzi indulását” – jelentette ki. /D. Mészáros Elek: „Csuzi áruló” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Tizenötre bővült az RMDSZ Hunyad megyei jelöltjeinek száma – közölte Winkler Gyula, EP képviselő, a megyei szervezet elnöke. A jelöltek közül négyen a szenátori kerületekben indulnak, 11-en pedig képviselői mandátumra pályáznak. A Hunyad megyei kerületekbe való jelöltállításon túl a megye magyar ifjúsági szervezeteit tömörítő HUMMIT (Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács) további 7 jelöltet javasolt a Kárpátokon túli megyék körzeteibe. /Gáspár-Barra Réka: Bővült a jelöltlista Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

Azzal kapcsolatban, hogy az idén augusztus 18–24. között szervezett Aradi Napokon egyetlen magyar rendezvény sincs, Király András képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök kijelentette: „Lehetett volna egy–két magyar program is, ám hogy ez nincs, a szervezők figyelmetlensége, ugyanakkor a magyar tanácsosok hibája is”. /Irházi János: Aradi Napok csak román programmal. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

„Néhány nap múlva kiderülhet, megegyezik-e az EMNT és az RMDSZ” – mondta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, de nem azt az információit, miszerint a két alakulat tárgyal egymással, és az RMDSZ két biztos befutó helyet ajánl az EMNT-nek, miközben az egy harmadikat is szeretne, méghozzá az SZNT számára. „Nem veszünk részt a választásokon – nyilatkozta Izsák Balázs, az SZNT elnöke. – Korábban Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nem zárta ki, hogy az EMNT két alelnöke, Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt befutó jelölthelyet kapjanak a szövetségtől az őszi parlamenti választásokon. Ajánlatától Szilágyi nem zárkózott el. /B. S. : Befutó helyek az EMNT-nek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Együttműködési egyezményt írna alá a Magyar Polgári Párttal (MPP) Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, az őszi választási kampányt megelőzően. Antal kifejtette, noha még nem írtak alá semmilyen együttműködési szerződést a helyi tanács szintjén, az RMDSZ-es és MPP-s tanácsosok mindeddig gond nélkül működtek együtt az intézményben. Sepsiszentgyörgy helyi tanácsát nyolc RMDSZ-es, kilenc MPP-s és négy román nemzetiségű tanácsos alkotja. (Mediafax) /RMDSZ–MPP együttműködés Sepsiszentgyörgyön? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

Arad megyében sem vették figyelembe a helyi RMDSZ-szervezet javaslatait a román pártok – köztük az RMDSZ kormányzati partnere, a PNL –, és saját szempontjaik szerint rajzolták meg a választókerületek térképét. Az aradi magyarság számára az a legfájóbb, hogy a nyugati határvidéket, ahol nagy számban él a magyarság, „kettévágták”, csökkentve ezzel egy magyar képviselő megválasztásának esélyeit. Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök megfogalmazta a szervezet választási célkitűzéseit: egy magyar képviselő bejuttatása a parlamentbe. /Pataki Zoltán: „Kettévágott” magyar tömb. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Hamarosan román nyelvű változattal is megjelenik a Lakatos Péter RMDSZ-es képviselő által szerkesztett Bihar megyei Képviselői Hírlevél. A tíz-tizenötezres példányszámban megjelenő ingyenes folyóirattal a potenciális szavazókkal való kapcsolattartást szeretnék megerősíteni. A tájékoztatás nem egyirányú, Bihar megye lakossága részéről kapnak visszajelzéseket. /Varga Melinda: RMDSZ-hírlevél, román nyelven is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Bulevardul Cetatii Sétány – hirdeti a névtábla a vár mellett, Marosvásárhely egyik legszebb utcájában. De létezik Strada Gradinarilor utca, Piata Republicii tér is, mert a polgármester sajátosan értelmezi a kétnyelvűséget. Az évekig tartó huzavona után lecserélték a marosvásárhelyi sétány nevét Antonescuról Vársétányra, de a magyar lakosság mégsem elégedett, mert polgármesteri utasításra, a név nem, csak az utca, vagy tér szócska szerepel magyarul is a megnevezéseken. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, az önkormányzat még 2000-ben leszögezte, az utcákat kétnyelvűen, románul és magyarul kell megnevezni, amit 2002-ben újabb határozattal megerősítettek, de a frissen felszerelt utcanévtáblákon sem valósult meg a kétnyelvűség. A tanács RMDSZ-frakciójának tagjai beadvánnyal fordultak a városházához, amelyben kérik az utcanevek helyes feltüntetését magyarul is. /Antal Erika: Sajátos kétnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Augusztus 22-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. Az ülés napirendjén szerepelt a jelöltállítás helyzetének áttekintése és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala. Takács Csaba, az RMDSZ országos kampányfőnöke előterjesztette a kampánystáb összetételére vonatkozó javaslatát, amelyet a SZÁT megerősített. Eszerint kampányfőnök-helyettes Kovács Péter területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök, a kampánystáb további tagjai pedig: Bartha Margit, Bodor László, Juga Tibor, Markó Eszter, Miklósi Ildikó, Porcsalmi Bálint, Székely István, Szepessy László és Török Tímea. /Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

A Szabadság augusztus 2-i számában Szociáldemokrata elvárások címmel írást közölt az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés Kolozs megyei szervezetének elnöksége és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének elnöksége. Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének országos vezetősége elhatárolódott a cikkben megfogalmazott néhány véleménytől. Nem értenek egyet azzal, hogy „a szegény rétegek érdekében az RMDSZ eddig sajnos nem sokat tett”. Az RMDSZ szorgalmazta az özvegyi támogatás bevezetését, a nyugdíjemeléseket, a nyugdíjátszámítások hibáinak kiküszöbölését, az egyszülős családok támogatását, a fiatalok számára a lakásépítést, a visszaszolgáltatott lakások bérlőinek védelmét, a fogyatékos személyek jogainak bővítését, a munkanélküliek szociális védelmének a javítását, különböző családvédelmi intézkedések meghozatalát. Túlzás azt a megállapítás, hogy az említett hiányosság miatt „a hazai magyarság több mint 40%-a nem járul a szavazóurnákhoz”. Inkább a magyarság megosztása kedvetlenítette el a hazai magyarságot. /Kerekes Károly, parlamenti képviselő, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke: Szociáldemokrata nézetkülönbségek. A Szociáldemokrata Tömörülés országos vezetőségének elhatárolódása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Nem sikerül a gyoroki magyarságnak létrehoznia egy civil szervezetet, amire nagy szükség lenne különféle magyar rendezvények, események, látogatások megszervezésére, a pályázatok megírására, panaszolta elkeseredetten Lőrinc István gyoroki RMDSZ-es tanácsos és alpolgármester. A tanácsos szerint senkit nem érdekel az ügy. /Sólya R. Emília: Továbbra sincs magyar civil szervezet Gyorokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Az RMDSZ szeptember 15-ig készíti el, és várhatóan szeptember 20-án fogadja el a 2008-as parlamenti választási programját. Erről a Szövetségi Állandó Tanács hét végi ülése döntött, melyen elfogadták a Takács Csaba kampányfőnök által javasolt 10 tagú kampánystáb összetételét is. /Gazda Árpád: RMDSZ-es kampányelőkészületek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./ Nem esett szó az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) folytatandó tárgyalások lehetőségéről és az esetleges választási együttműködésről az RMDSZ SZÁT-ülésén. A Szövetségi Állandó Tanács elfogadta az RMDSZ-kampánystáb összetételét és szeptember 20-ára javasolta az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) soron levő ülésének összehívását, amelyen az RMDSZ választási programját el kell fogadni. „Még nincs hivatalos álláspontja az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórummal kapcsolatban” – jelentette ki az Új Magyar Szónak Kovács Péter, aki személy szerint elképzelhetőnek tartja ennek létrehozását. Arra a tőkési kritikára reagálva, hogy „pártjaink vezetői képtelenek felülemelkedni szűk pártpolitikai érdekeiken”, az ügyvezető alelnök úgy véli, a püspök szereti magát a romániai magyar politikai alakulatok között „lebegő grémiumnak” beállítani, azonban Kovács szerint egyértelmű, hogy Tőkés nem középen áll, hiszen az előző választási kampányban a Magyar Polgári Párt mellé állt, és ma is azon az oldalon áll. /Benedek Sándor: Magyar–magyar dialógus: az utolsó utáni pillanat? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

„Az EMNT készen áll egy olyan méltányos választási összefogás létrehozására, amelynek fundamentuma a közösségi önrendelkezés elvi alapja és amelynek arányaiban a múlt évi európai parlamenti választások és az ezévi önkormányzati választások eredményei az iránymutatók“, áll Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének augusztus 24-én kiadott sajtóközleményében. Az EMNT sajnálattal állapította meg, hogy közvetítési próbálkozásai ellenére az RMDSZ-nek és a Magyar Polgári Pártnak (MPP) nem sikerült megegyezni a választási együttműködésről. „Az alig néhány hónapja bejegyzett MPP ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját. A nagyobbik versenypárt, az RMDSZ esetében viszont semmilyen mentséget nem találunk arra a hajlíthatatlanságra, ahogyan – az új választási rendszer sajátosságait kihasználva – meghosszabbítani igyekszik képviseleti monopóliumát és ezáltal továbbéltetni az egypártrendszert, semmibe véve a választói akaratot” –, fogalmaz a közlemény. A nemzeti tanács aggodalmának adott hangot amiatt, hogy megegyezés hiányában az őszi parlamenti választásokon az egyéni választókerületek jelentős részében az RMDSZ jelöltjei az MPP által támogatott független jelöltekkel csapnak majd össze. Tőkés László javasolta, hozzák mielőbb létre az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Toró T. Tibort, az EMNT alelnöke elmondta: az elmúlt napokban sor került „háttér-tapogatózásokra” a két szervezet képviselői között, érdemi tárgyalások azonban csak akkor kezdődhetnek el, amennyiben az RMDSZ vezetői pozitívan válaszolnak az EMNT ajánlatára. /SZ. K. : Készen áll a választási összefogásra az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke szerint Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke a két fél közeledését abban a reményben szorgalmazza, hogy újabb parlamenti mandátumhoz juthat. Szász Torót okolja azért, hogy Tőkés bírálta az MPP-t. „A Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját” – vélekedett az MPP-ről Tőkés. Szász szerint az EMNT-t nem kellene „lerántani pártpolitikai csatározások szintjére”, hanem az autonómia ügyével kellene foglalkoznia. Toró T. Tibor képviselő a Transindexnek megerősítette: háttéregyeztetések folytak az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt napokban. Szerinte a megegyezés attól függ, hogy elfogadja-e az RMDSZ az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, illetve hogy sikerül-e közös álláspontra jutni olyan kérdésekben, mint az autonómia, illetve a magyar egyetem ügye. /Benedek Sándor, Szávuj Attila: Toró T. Tiborral perlekedik Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Szinte az összes RMDSZ-es honatya versenybe szállna még egy mandátumért ― nem hiányzik a jelöltek közül Markó Béla, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Borbély László, Márton Árpád vagy Frunda György. Kérdés viszont, miért marad távol a politikától az erdélyi magyar értelmiségi réteg, miért nem jelentkeztek köztiszteletben álló személyiségek. /Farcádi Botond: A bársonyszék vonzásában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Hét képviselői és három szenátori egyéni választókerület határait húzták meg Hunyad megyében, ahol csak a visszaosztás nyomán kerülhet be RMDSZ-es képviselő a parlamentbe, mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A Hunyad megyében élő magyar nemzetiségű szavazópolgárok aránya alacsony, 4,8 százalék. Meg kell szerezniük legalább 11 ezer szavazatot, ez 2004-ben sikerült. /Szávuj Attila: Hunyad megyei választókerületek: visszaosztásban a remény. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Helyet követelnek maguknak a fiatalok a politikai döntéshozatalban, az RMDSZ-tagszervezet Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) a korábbi írott megállapodás értelmében tizenöt százalékot, azaz harmincnyolc helyet kér a szeptember 4-i bővített küldöttgyűlésen, amelyen a szövetség szenátor- és képviselőjelöltjeit megnevezik. /Farkas Réka: Felrúgott megállapodás? (Az RMDSZ-döntéshozásban is helyet kérnek a fiatalok) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a háromszéki parlamenti képviselők tevékenysége átlagosnak mondható az RMDSZ többi képviselőjéhez viszonyítva. Két olyan háromszéki honatya is van, akinek az eskütételen kívül egy hozzászólását sem jegyezték: Kónya Hamar Sándor és Sóki Béla. Kónya Hamar Sándor 2007-ig megfigyelő volt az Európai Parlamentnél, a tavaly novemberi EP-választásokig pedig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett. Antal Árpád július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután Sepsiszentgyörgyön polgármesterré választották. Addig az alsóház közigazgatási bizottságában tevékenykedett. Közel négy év alatt tizenhét ülésen szólalt fel, tizenhat politikai nyilatkozatot tett, tizenegyszer intézett kérdést, vagy interpellált. Tizenhárom törvényjavaslatot, -módosítást kezdeményezett, ezek közül hetet visszautasítottak. Elfogadták viszont az ifjúsági tanácsadó és tájékoztatási központok létrehozására vonatkozó javaslatát. Tamás Sándor szintén július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották. Huszonnyolc ülésen harmincszor szólalt fel, tizennégy politikai nyilatkozatot tett, egyszer interpellált, tizennyolc törvényjavaslatot kezdeményezett. Márton Árpád 2005 februárjától az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. 191 ülésen összesen 312-szer szólalt fel. Tizennégy törvényjavaslat fűződik nevéhez, három alkalommal interpellált. Németh Csaba – aki újabb szenátori mandátumra készül –törvényjavaslatainak jelentős része a nyugdíjakkal kapcsolatos. Puskás Bálinttal és több más RMDSZ-es kollégájával javasolta a garantált minimálnyugdíjra vonatkozó törvényt, amelyet azonban mindkét ház elutasított. 2000-től huszonhárom törvényjavaslatot nyújtott be, négy politikai nyilatkozatot tett (eggyel többet, mint a frakcióvezető Verestóy Attila vagy Markó Béla RMDSZ-elnök). Az elmúlt két évben háromszor interpellált vagy tett fel kérdést; az RMDSZ-szenátorok többsége nem tett ilyent. Az időközben alkotmánybíróvá választott Puskás Bálint szenátor 1998 és 2006 között harmincöt törvényjavaslatot nyújtott be. Puskás politikai nyilatkozatok számának szempontjából fölényesen vezet az RMDSZ-es szenátorok körében: huszonegyszer szólalt fel. Szabó Ilona tavaly szeptemberben váltotta Puskás Bálintot a szenátusban. Eddig egyszer sem interpellált, nem volt politikai nyilatkozata. /Farcádi Botond: Honatyáink parlamenti tevékenysége a számok tükrében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

Dr. Kelemen Atilla, a RMDSZ Maros megyei szervezet elnöke elmondta, az egész nyarat átdolgozták, tudják, hogy az RMDSZ legnagyobb erejét továbbra is az önkormányzatok képviselik. A megyében a magyarok bíznak az RMDSZ-ben, szögezte le. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: "Nem hiszem, hogy a magyarok a kortespálinkától tennék függővé a szavazatokat" = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megfogalmazta: egyedül ő hoz döntéseket a városban. A tanács RMDSZ-frakciója beperelte a polgármestert, amiért illegális építkezésbe kezdett a Somostetőn. Az elöljáró a testület tudta és az általa jóváhagyott költségvetés nélkül építtet egy hatalmas játszószerkezetet, labirintusszerű mászkálót. „Minden engedély megvan az építkezéshez. Folytatjuk a munkálatot” – fejtette ki az elöljáró, holott a lakosok zömét nemzetiségre való tekintet nélkül felháborítja a Somostető jellegének a megváltoztatása. Florea szerint a magyar tanácsosok nem a saját akaratuk szerint cselekednek, hanem „minden tettük, szavuk mögött Borbély László miniszter áll”. A Krónika kérdésére, miszerint tetszik-e egyáltalán valakinek az, amit a Somostetőn létesíteni akar, a polgármester azt válaszolta: „Ön nem képes haladni a korral, nem bírja felfogni, hogy az egy olyan korszerű létesítmény lesz, aminek majd a csodájára járnak. ” A sajtótájékoztatón Marius Ichim nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester helyzete is szóba került, aki még mindig nem kapott irodát a városháza épületében, és Florea feladatokat sem adott számára. „A választási kampány idején gyalázta, lejáratta a hivatalt. Majd ha nyilvánosan bocsánatot kér ezért tőlem és a várostól, akkor esetleg szóba jöhet, hogy irodát kap” – szögezte le a polgármester. /Máthé Éva: Önkényeskedik Florea. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Megállapodás nélkül zárultak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalások arról, hogy a két szervezet közösen vegyen részt az őszi romániai parlamenti választásokon. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az RMDSZ nem csupán a Magyar Polgári Párttal (MPP), hanem az EMNT-vel sem akart megállapodni. Ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: ők nyitottak voltak az egyezségre, amitől azonban az EMNT elzárkózott. Augusztus 27-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki egy nyilatkozatot ismertetett. A dokumentum szerint az RMDSZ nem akarja a kiegyezést, az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt. Az EMNT vezetősége azért vállalta a közvetítést, valamint a tárgyalást, mert abban bízott, hogy az EMNT, az SZNT, az MPP, az EMI, a MIT és az MPE által jelölt, vagy támogatott jelöltek egy remélt nemzeti összefogás esetén parlamenti képviseletet biztosíthatnak azoknak, akiknek a képviseletét már régen nem képes megvalósítani az RMDSZ. Ezek után a választások legvalószínűbb forgatókönyve az lehet, hogy az MPP által indított függetlenek több választókerületben megmérkőznek az RMDSZ jelöltjeivel. /B. T. : Nincs RMDSZ–EMNT megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./