Az RMDSZ továbbra is az arányos képviselet elvét szorgalmazza az új választási rendszerben – hangoztatta Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtóértekezletén. A politikus elmondta, hogy az RMDSZ, a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt együtt vett részt a Pro Democratia szervezet által, e kérdés kapcsán szervezett vitafórumon, ahol azonban a jelenlévők nem tudtak egységes álláspontot kialakítani. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az RMDSZ számára a legfontosabb cél a romániai magyarság parlamenti képviseletének biztosítása. /D. B. : RMDSZ: kell az arányosság. Tőkés tárgyalásokat sürget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ „Sem a párbeszédtől, sem az együttműködéstől nem zárkózunk el, de szeretnénk látni a Magyar Polgári Párt programját és ajánlatát” – válaszolt Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hajlandó-e tárgyalni a nemrég bejegyzett MPP-vel. /Benkő Levente: Kelemen Hunor: várjuk a Magyar Polgári Párt ajánlatát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Az RMDSZ vezérkarának kikosarazza az egy hete bejegyzett polgári párt gratulációt és párbeszédkészséget követelő elnökét. Az RMDSZ magának vindikálja az erdélyi magyarság politikai képviseletét. Markó Béla RMDSZ-elnök a Német Demokrata Fórummal való együttműködést fontosnak, az MPP-vel való párbeszédet azonban fölöslegesnek nevezte. /Rostás Szabolcs: Verseny. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

„Mindannyian tudjuk: az MPP azért jött létre, hogy megpróbálja az RMDSZ-t megbontani, hogy csökkentse az RMDSZ esélyeit a helyhatósági és parlamenti választásokon, és ennek érdekében a párt létrehozói mindent megtettek. Az számomra nem más, mint a szó szoros értelmében balkáni politizálás” – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, hozzátéve, az ilyen balkáni magatartású csoportosulással nehéz együttműködni. Ezzel Tőkés László EP-képviselő azon felvetésére reagált, miszerint az RMDSZ-nek és az MPP-nek le kell ülniük tárgyalni a választásokon való együttműködésről. Markó leszögezte: Tőkés nem egy mindenek felett álló személyiség, aki leülteti a politikai szervezeteket egy asztalhoz. „Tőkés László sohasem volt egy ilyen személyiség 1989 után, mindig is egy bizonyos csoportosulás markáns képviselője volt, és mindig is egy ilyen csoportosulás nevében konfrontálódott az RMDSZ-nek a többségével. Nem neki kell leültetnie bennünket tárgyalni, hanem adott esetben neki kellett volna az európai parlamenti választások előtt eredményesebben tárgyalnia, és elfogadni az általunk felajánlott közös listát”. /Markó: Az MPP balkáni politizálást folytat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Szórólapot terjesztenek Marosvásárhelyen: "Egységes akaratnyilvánítással magyarságunk sorvadása megállítható”. Az is olvasható rajta, hogy Marosvásárhely Székely Tanácsa és az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete együtt szervezi meg a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazást Marosvásárhelyen. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint ez politikai kalózkodás, visszaélnek az RMDSZ nevével. Kelemen hangsúlyozta: „A megyei RMDSZ ilyesmit nem kért. Mi az erdélyi autonómiáról nagyjából tudjuk az emberek véleményét. Ezért is minősítettem ezt az akciót politikai kalózkodásnak. ” /(mózes): Kelemen Atilla: Politikai kalózkodás az MSZT akciója. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Borbély László minisztert jelöli Marosvásárhelyen polgármesternek az RMDSZ. A fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter korábban elvesztette a csatát a szövetség helyi szervezetében, de végül egyezséget kötött kihívójával, Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármesterrel. Korábban a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet Csegzi Sándort jelölte Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. Ezt a döntést megkérdőjelezte a megyei szervezet, végül a felek kiegyeztek. A megállapodás értelmében Borbély a polgármesteri tisztségre pályázik, Csegzi lesz az alpolgármester. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Csegzinek biztosítva van az alpolgármesteri széke. Nem így a Borbély polgármesteri széke, ugyanis a Demokrata Liberális Párt színeit képviselő Dorin Florea jelenlegi polgármester vezet a közvélemény-kutatásokban. A legélesebb versengés minden bizonnyal Székelyföldön zajlik majd. Egyrészt az RMDSZ-en belül lesznek majd nagy csaták, másrészt pedig az RMDSZ és az MPP jelöltjei között is versenyre kell számítani. /B. T. : Borbély Lászlót jelölik polgármesternek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az alsó-háromszéki települések többségében állóurnás előválasztásokon döntenek arról, ki kerüljön fel az RMDSZ önkormányzati jelöltlistájára, döntött február 8-án a HKT. Kézdivásárhelyen városi, és nem csupán RMDSZ-előválasztásokat kívánnak tartani – tájékoztatott Tamás Sándor parlamenti képviselő, azaz a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit is meg szeretnék szólítani, vegyenek részt az előválasztásokon, szervezzék meg azt közösen március 16-án. Tamás Sándor reménykedik abban, hogy a Magyar Polgári Párt nem utasítja vissza javaslatukat, és közösen szervezik meg az előválasztásokat. /(-kas, iochom): Főleg állóurnás előválasztásokat tartanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke Tamás Sándor képviselővel és Vajda Lajos alelnökkel közösen ismertették a megyei tanács RMDSZ-es elnök-, alelnökjelöltjeinek, illetve képviselőinek kiválasztási módját. Úgy határoztak, közvélemény-kutatással mérik fel, ki a legnépszerűbb, legesélyesebb jelölt. Vajda Lajos továbbra is alelnök kíván maradni, így az elnöki tisztségért Demeter János és Tamás Sándor verseng. Sepsiszék, Erdővidék és Orbaiszék régióban külön-külön, elektoros gyűlésen választják ki a jelölteket. /Farkas Réka: Harc nincs, verseny lesz a megyei tanács elnöki székéért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Teljes gőzzel zajlik a szervezetépítés az erdélyi magyar polgári oldalon, Sepsiszéken szinte naponta születnek az új szervezetek, illetve újulnak meg a már létezők. A Magyar Polgári Szövetség készül az önkormányzati választásokra. Gazda Zoltán sepsiszéki elnök elmondta, március közepéig minden településen létrehozzák a szervezetet. Március 15-ig várják a jelentkezőket az MPP listáira, és az RMDSZ-tagság nem kizáró ok. Azokon a településeken, ahol több a jelentkező egy-egy tisztségre, állóurnás előválasztásokat tartanak. Fontosnak tartják a nyitottságot és a demokratikus jelölési rendszert, mert úgy látják, az RMDSZ-nél a klientúrához tartozó személyek listára kerüléséről folyik az alku. /Farkas Réka: Szervezkedik az MPP (Demokratikus jelölési rendszert akarnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Románia ablakait beborító szennyléhez hasonlította a hazai politikai osztályt Traian Basescu államfő a közszolgálati tévének adott nyilatkozatában. Az államfő kijelentette: a homály, az áttekinthetetlenség egyik példája, hogy a kormányt Ion Iliescu vezeti, Viorel Hrebenciuc és Bogdan Olteanu révén. Szerinte Romániában csak akkor kerülnek helyükre a dolgok, ha megváltoztatják az alkotmányt, megtisztítják a politikumot. A politikusok azonnal elítélték az elnök állásfoglalását. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke szerint Basescu hangneme nem illik egy államfőhöz. Máté András RMDSZ-es képviselő szerint Basescunak nem szabad elfelejteni, hogy ő is része a politikai elitnek. /I. I. Cs. : Basescu ismét ostorozta a hazai politikai osztályt. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Az RMDSZ Borbély László minisztert támogatja a marosvásárhelyi polgármester-választásokon, a Magyar Polgári Párt /MPP/ pedig megerősítette: Bölöni Lászlót, az egykori sokszoros román válogatott labdarúgót, nemzetközileg elismert edzőt javasolja a tisztségre, aki azonban csak akkor vállalja a jelölést, ha ebben az RMDSZ is támogatja. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette: Borbély László regionális fejlesztési miniszterre hárul majd az a feladat, hogy megküzdjön Dorin Florea jelenlegi polgármesterrel. Hozzátette, az RMDSZ az egyik alpolgármesteri tisztségbe továbbra is Csegzi Sándort jelöli. Tavaly júniusban az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmánya Csegzit találta alkalmasnak polgármesterként indítani az idei önkormányzati választásokon. Február 9-én Szász Jenő, az MPP elnöke, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján leszögezte: szerinte Bölöni László lenne alkalmas a tisztségre. „Marosvásárhelyen magyar pártpolitikusnak nincs esélye visszaszerezni a polgármesteri tisztséget, csak egy közösen támogatott, pártsemleges és az etnikai szempontokon felülemelkedni képes független személyiségnek” – magyarázta Szász Jenő „Bölöni elfogadja a jelölést, de csak azzal a feltétellel, ha indulását az RMDSZ is támogatja” – tájékoztatott Szász Jenő. Erre a javaslatra reagálva Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke óvatosan fogalmazott. „Engem elsősorban az érdekel, mit nyilatkozik Bölöni László. ” „A lényeg az, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármesterjelölt kerüljön ki győztesen” – jelentette ki. Nyolc pontot javasol 2008-ra az MPP. Az MPP-nek és az RMDSZ-nek meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolcpontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A „Együttműködési charta“ szerint – amely a Nyolc pont 2008-ra címet viseli – a két szervezetnek meg kellene egyeznie abban is, hogy a tavaszi helyhatósági választásokon akkor folytatnak egymással demokratikus versenyt, s amikor az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Az MPP ennek érdekében szorgalmazza egy „Országos Választási Térkép“ közös kidolgozását, amely felmérné a romániai magyarság erejét. Szászék javaslatára reagálva Kelemen Hunor ügyvezető elnök elmondta: az RMDSZ nyitott a párbeszédre. „Szerintem nem akar semmiféle megállapodást kötni az, aki sajtón keresztül üzeni meg a javaslatait, mielőtt megkeresne bennünket. Szász Jenő ajánlata komolytalan, legalábbis az én meglátásom szerint” – mondta Kelemen Hunor. /Lokodi Imre, Király K. László: Ki rúg majd labdába? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

A Magyar Polgári Pártnak (MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) meg kellene egyeznie, hogy kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát – ez egyik fő eleme annak a nyolc pontos együttműködési javaslatnak, amelyet Szász Jenő, az MPP elnöke készül az RMDSZ elé terjeszteni. A Nyolc pont 2008-ra címet viselő együttműködési charta szerint a két szervezet csak ott folytasson egymással demokratikus versenyt, ahol az nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Indítványozzák közös parlamenti jelöltlista állítását is. E lista összetételét Szászék „az önkormányzati választásokon megszerzett támogatottság arányának megfelelően” képzelik el. Az MPP javasolja az adófizetők pénzéből működő pénzügyi támogatási rendszerek feletti együttes ellenőrzést, „társadalmasítást” –, ennek összehangolására pedig Böjte Csaba ferences szerzetest tartaná alkalmasnak. A szervezet a magyar közösség önálló külpolitikai érdekérvényesítési stratégiájának kidolgozását, a magyar közösség első külföldi képviseleti irodájának megnyitását sürgeti. Markó Béla úgy fogalmazott: Tőkés az RMDSZ-en kívül álló csoportosulások legmarkánsabb képviselője, nem pedig olyan személyiség, aki fölötte áll ezeknek a csoportosulásoknak vagy az RMDSZ-nek. /MPP-ajánlat az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Együttműködési Charta – A Magyar Polgári Párt javaslata az RMDSZ-nek; Együttműködési Charta Javaslat – „Nyolc pont 2008-ra” tervezet: A Magyar Polgári Párt (továbbiakban: MPP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (továbbiakban: RMDSZ) mint magyar közösségünk politikai érdekképviseleti szervezetei- tudatában magyar közösségünk közképviseletével vállalt történelmi felelősségüknek, – elfogadva magyar közösségünk igényét a politikai pluralizmus megvalósítására és a választás szabadságának biztosítására a honi magyar politikai közéletben,- egyetértve abban, hogy a politikai pluralizmus és a választás szabadságának alapvető célja magyar közösségünk minden szintű politikai képviseletének bővítése és minőségi megerősítése a felelős verseny és együttműködés jegyében, magyar közösségünk javára és érdekében, az alábbiakban állapodnak meg: 1. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kölcsönösen elismerik egymás politikai létjogosultságát, amelynek alapja a választópolgárok demokratikusan kinyilvánított akarata. 2. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalja, hogy választási versenyt csak ott és akkor folytatnak egymással, ahol és amikor a jelöltjeik versengése nem veszélyezteti a magyar képviseletet. Minden más esetben választási verseny helyett választási együttműködésre törekednek. 3. A 2008 évi önkormányzati választásokon a demokratikus verseny és a felelős együttműködés biztosítása érdekében a Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalja, hogy közösségeink számarányaiból és sajátos településszerkezeti viszonyaiból eredő magyar szavazati erő hatékonyságának felmérése és növelése céljából Országos Választási Térképet hoz létre, amely az átláthatóság és kiszámíthatóság jegyében biztosítja a demokratikus választási versenyre és a felelős együttműködésre vonatkozó politikai döntéshozatal szakmai megalapozását. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy az Országos Választási Térkép 30 napon belüli kidolgozására szakértőiket haladéktalanul kijelölik, valamint vállalják, hogy a választási jogszabályok által meghatározott jelöltállítási határidőig a demokratikus versenyt és a felelős együttműködést biztosító valamennyi szükséges politikai döntést egy politikai párbeszéd ás egyeztetés keretében meghoznak és ezen közös döntéseket saját jelöltállítási folyamatukban kötelezően érvényesítenek. 4. Marosvásárhely jelképes városa a magyar választási reményeknek és félelmeknek, ahol a korábbi kudarcok után biztos sikerre van szükség. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezért együttesen és haladéktalanul olyan személyiséget kérne fel, aki minden marosvásárhelyi közös polgármester-jelöltje, olyan jelölt, aki senki által nem kisajátítható, aki ideológiai, etnikai és pártszempontokon felülemelkedve mindenki által támogatható. 5. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kijelentik, hogy a 2008 évi parlamenti választásokon az önkormányzati választásokon megszerzett választói támogatottság arányának figyelembe vételével közös parlamenti jelöltlista összeállítására törekednek, oly módon, hogy az a hatályos választási törvény szerint legkedvezőbb feltételeknek megfeleljen és jelentős mértékben növelje magyar közösségünk választási részvételét. 6. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy 2008-as esztendőben együttesen kezdeményezik az adófizetők pénzéből működő pénzügyi támogatási rendszerek társadalmasítását, azért, hogy az adófizetők pénzeinek közhasznú felhasználásából a pártpolitika maradéktalanul kivonuljon és átadja helyét a közösségépítő és teljesítményelvű társadalmi szervezeteknek. E célból az országos hatáskörű és jelentőségű magyar társadalmi és szakmai szervezetek valamint a történelmi egyházak felkérésével az MPP és az RMDSZ 30 napon belül Civil Egyeztető Fórum összehívását kezdeményezik. 7. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy 2008-as esztendőben kidolgozzák a magyar közösségünk önálló külpolitikai érdekérvényesítési stratégiáját, megteremtik ennek szervezeti kereteit, létrehozzák magyar közösségünk első külföldi képviseleti irodáit. Az MPP és az RMDSZ vállalja továbbá, hogy az „Erdély hazavár” program keretében, 1990 után első alkalommal a nagyvilágban élő valamennyi erdélyi honfitársunkhoz megszólítják és közös erőgyűjtésre hívja őket. Az MPP és az RMDSZ fentiek előkészítése céljából haladéktalanul kijelöli szakértői csoportjait. 8. A Magyar Polgári Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalják, hogy 2008-as esztendőben az erdélyi történelmi örökséghez méltó módon, kezdeményezően és együttesen lépnek fel a 2004 december 5-én megrendült Kárpát-medencei magyar összetartozás és önbecsülés helyreállítása érdekében. Az MPP és az RMDSZ vállalja továbbá, hogy fentiek előkészítése céljából kijelöli szakértői csoportjait. /Együttműködési Charta javaslat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11., Erdély. ma, 2008. febr. 10./

Sokszor felmerül a kérdés: vajon lehallgatnak? Ezekről a kérdésekről volt szó a Kelemen Hunor képviselővel, az RMDSZ ügyvezető elnökével készített interjúban. Kelemen Hunor elmondta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szervezeti felépítésének nyilvánosnak kellene lennie, de erről a SRI honlapja csak nagyon kevés információt közöl. Az SRI nem ismeri el, de mindenki tényként kezeli, hogy a sajtóban, az üzleti életben, az adminisztrációban vannak emberei. Fedett ügynökök és besúgók garmadája dolgozik neki. A belső kémelhárítást, a belső védettséget a SRI-nek kell biztosítania, illetve a katonaság esetében a katonai hírszerző és kémelhárító osztálynak, s a Belügyminisztériumnak is van erre szakosított egysége. A különböző szolgálatok között nincsen alá- és fölérendeltségi viszony. Volt versengés is közöttük, az SRI és a Belügyminisztérium egykori 0215-s egysége között volt versenyfutás. Ez utóbbi egységet azóta átalakították. Ugyancsak a Belügyminisztériumhoz tartozik, belső elhárító és felderítő egységként. A nevét megváltoztatták, de most is ugyanazzal foglalkozik. Ez az egység egyéb munkát is végez. A magyar konzulátus előtt a gyertyagyújtáskor szinte többen voltak az SRI emberei, mint az emlékezők, fotóztak és filmeztek. Az újságíró látott ilyen személyeket a Székely Nemzeti Tanács alakuló ülésén Csíkszeredában, de látott a kormányon lévő RMDSZ rendezvényein is, pl. műemlékvédelmi tanácskozásán. Kelemen Hunor szerint tudni kell, hogy ebben az országban – most csak a magyarokról beszél –, aki politikai szerepet vállal, „azokat követi, egytől egyig megfigyeli a titkosszolgálat”. „A kérdés az, hogy ezzel mit kezdenek?” Mindenről tudni akarnak, mindentől tartanak. Ugyanolyan gyanakvóak, ugyanolyan bizalmatlanok a romániai magyarokkal szemben, mint ‘89 előtt, csak nem tudják az embereket a politikai tevékenységért börtönbe zárni. Az SRI vagy a Belügyminisztérium elhárító egysége a bankszámlákat, a bankkártyák forgalmát is ellenőrizheti. Ugyanígy ellenőrzés alatt tarthatják az elektronikus levelezést, azt is, hogy ki milyen honlapokat látogat. Ma is ellenőrizhetetlen, hogy mekkora hálózattal dolgoznak a titkosszolgálatok. 1990 és 1999 között Vasile Fulger ezredes volt a SRI Hargita megyei parancsnoka. A volt katonatisztet személyes kérésére váltották le, és Szilágy megyébe helyezték át hasonló beosztásba. 2001-ben botrányos körülmények között menesztették, utolsóként az országban a katonaság berkeiből a hírszerzésbe átkerült parancsnokok közül. Hargita megyébe Fulger ezredes helyére Maricel Gavrila ezredest nevezték ki, aki Bákó megyéből érkezett, majd 2001-ben Brassóba helyezték át. 2001-ben Neculae Moldovan ezredes vette át a Hargita megyei SRI irányítását 2006 májusáig, amikor dandárparancsnokként nyugalomba vonult. Jelenleg Gheorghe Trifan ezredes a SRI Hargita megyei parancsnoka. A hírszerző szolgálatok munkatársai mindenütt ott vannak, de jelenlétük csak ritkán válik feltűnővé. Az egyik ilyen eset 1999-ben történt Székelyudvarhelyen, amikor a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor, és a magyar igazságügyi miniszter, Dávid Ibolya látogatásakor egy hűtőautónak álcázott Daciában „lepleztek le” a polgárok egy audio-video technikával felszerelt megfigyelő csapatot, amelyről az akkori Hargita megyei SRI-parancsnok, Vasile Fulger is elismerte, hogy hozzá tartozik. Magyarázata szerint a kiküldöttek nem a magyarországi politikusok miatt végeztek megfigyelést, hanem a „civil napok” elnevezésű rendezvényen vettek részt. A másik esetben, 2000 szeptemberében az Erdélyi Magyar Kezdeményezés országos gyűlését tartotta az udvarhelyszéki Zeteváralja római katolikus plébániájának vendégházában. A Román Hírszerző Szolgálat különítménye a kezdés előtt kiruccant a helyszínre, és ellenőrzést tartott. Katona Ádám, az EMK vezetője értesítette a közvéleményt erről. Az EMK tagjai tiltakoztak a SRI Hargita megyei parancsnokánál is, aki azzal utasította el őket, hogy a tisztek úgymond gyónni mentek el Zeteváraljára. Cornel Ivanciuc, az Academia Catavencu lap munkatársa szerint 1995-ben kilenc titkosszolgálat létezett Romániában: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), az elnökség mellett működő testőrszolgálat (SPP), a hadseregen belüli szolgálatok: Katonai Információk Igazgatósága, Katonai Kémelhárító Igazgatóság, Külföldi Hírszerző Szolgálat, a belügyminisztériumi két szolgálat a Belügyminisztérium Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0215) és a Rendőr-főfelügyelőségi Különleges Vizsgálati Osztály, az igazságügy-minisztériumi szolgálat, a Fegyházak Hírszerző Igazgatósága (U. M. 0400), valamint az összes szolgálatot adatokkal ellátó Különleges Távközlési Szolgálat. Ebben a kilenc szolgálatban 1995-ben több mint 30 ezer operatív tiszt dolgozott. Azóta valószínűleg nem csökkent a számuk. /Daczó Katalin: Megfigyelten, lehallgatva, ellenőrizve – de szabadon. Beszélgetés Kelemen Hunor képviselővel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke február 9-re összehívta a választmányt. Az ülésen Cseke Attila államtitkár sikerként könyvelte az a tavaly novemberi EP-választásokat, majd elmondta az RMDSZ bármely magyar településen fel tud mutatni eredményeket. Cseke a frissen bejegyezett Magyar Polgári Párttal kapcsolatban leszögezte, „az RMDSZ-nek nem kell vele foglalkoznia”. /Irházi János: Választmányi ülés az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

A Magyar Polgári Párt (MPP) is előválasztásokon dönt a polgármester- és tanácsosjelöltek személyéről – közölte Gazda Zoltán sepsiszéki elnök. A következő időszakban gőzerővel alakítják meg az új helyi szervezeteket. Az RMDSZ-tagság nem kizáró ok. /Gőzerővel dolgozik az MPP. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

Bunta Leventét, a Hargita megyei önkormányzat elnökét tartja a legesélyesebbnek a székelyudvarhelyi polgármesteri székre Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A székelyudvarhelyi választmány három személyt is felkért, legyen az RMDSZ polgármesterjelöltje. Bunta mellett Birtalan József megbízott udvarhelyszéki RMDSZ-elnököt és Borbáth Istvánt, a 2006-ban feloszlott helyi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét jelölnék, ha elfogadják a felkérést. /Kovács Csaba: Bunta a legesélyesebb. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

A március 15-i ünnepség közös szervezését kéri a Magyar Polgári Szövetség az RMDSZ-től. Az MPSZ sepsiszéki elnöke, Gazda Zoltán levélben fordult az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnökéhez, kérve, ne sajátítsa ki az ünnepet egyetlen politikai szervezet sem. /Farkas Réka: Politikamentes ünnepet (Március 15.) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Marosvásárhely kivételével hivatalosan még nem lehet tudni, kik lesznek az RMDSZ, illetve a Magyar Polgári Párt polgármesterjelöltjei. Egyes településeken – például Nagyváradon – felmerülhet az is, hogy a két alakulat közös jelöltet állítson a választásokon, ezt erősítette meg Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Szatmárnémetiben február 19-ig várják a jelöltek jelentkezését, a jelöltállító küldöttgyűlést „valamikor március közepén” tartják, jelezte Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ-szervezet elnöke. Szerinte bizonyos, hogy Ilyés Gyula polgármester újabb mandátumot pályáz meg, a polgári oldal pedig várhatóan nem állít ellenjelöltet. Sepsiszentgyörgyön március 30-án szervezik meg az állóurnás előválasztásokat, eddig ketten jelezték indulási szándékukat: Antal Árpád képviselő és Tóth Birtan Csaba, a TEGA vállalat igazgatója. Albert Álmos jelenlegi polgármester immár négy mandátumot tudhat magáénak, idén azonban várhatóan a megyei tanács elnöki tisztségére vagy szenátori mandátumra pályázik. Az MPP szintén előválasztással dönt a jelöltjeiről. Csíkszereda polgármesteri székére RMDSZ-részről Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi polgármester az egyedüli pályázó. Az MPP esetleges csíkszeredai jelöltjeinek kiléte egyelőre rejtély. Székelyudvarhelyen Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke az RMDSZ jelöltje. Szász Jenő polgármester, az MPP elnöke korábban azt mondta, még nem döntötte el, megpróbál-e újabb mandátumot szerezni. /Nem sietik el a jelöltállítást. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Február 9-én Marosvásárhelyen Szász Jenő, a frissen bejegyzett Magyar Polgári Párt elnöke nyilvánosságra hozta a nyolcpontos "Együttműködési chartát". Erről a Népújság kérésére Borbély László régiós fejlesztési miniszter kifejtette véleményét: tárgyalni kell, de nem olyan módon, hogy az a magyarság képviseletének a szétveréséhez vezet. A Magyar Polgári Párt eddig nem bizonyította, hogy az egységet támogatná. Az MPP mellényzsebből előrántott javaslatokkal állt elő. Borbély leszögezte, amennyiben Bölöni László hazajön és Marosvásárhelyen polgármester akar lenni, akkor támogatja, de ebben az RMDSZ-nek kell döntenie, mert az RMDSZ-nek jelöltje Borbély László. /Mózes Edit: Borbély László: A mi ellenfeleink a román pártok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

Székelyudvarhely polgármestere, Szász Jenő, a be nem tartott ígéretek országos bajnoka ünnepelteti magát a magyar médiákban, írta Magyari Lajos. A ,,választás szabadságáról" értekezik az az ember, aki a választás lehetőségét vette el az ,,anyavárostól", Basescu államelnök segédletével. Jó vagy rossz az erdélyi-romániai magyarság RMDSZ-es parlamenti képviselete, de mégis képviselet, amit szeretne fölszámolni a Szász Jenő által vezetett MPP. Az RMDSZ-ben is jönnek az ,,ifjú titánok", a soha semmit nem bizonyítottak, kik internetes tudásukkal szólnak le mindenkit. Elkezdődött a nagy kampány, melyből a magyarság biztosan vesztesként kerül ki. /Magyari Lajos: A populizmus magyar diadalmenete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./

Winkler Gyula EP-képviselő első brüsszeli tapasztalatairól nyilatkozott. A gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A Néppártnak van egy gazdasági lobbija, az SM Union, amely kis- és középvállalkozásokkal foglalkozik, ebben a körben fogja képviselni az RMDSZ érdekeit. Winkler a regionális fejlesztési bizottság póttagja, itt elsősorban az RMDSZ által már megfogalmazott új országos regionális felosztást szeretném elősegíteni. Az EU intézményei nem éppen kisebbség-barátságukról híresek. A román kollégákkal szemben kisebbségben vannak: tizenhat a kettőhöz. Annyit sikerült elérniük a román kollégáinknál, hogy meghallgatják az ő véleményüket is, és az övékét többségi döntésként közöljék. /Lokodi Imre: Az európai mozaik csiszolása. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Lemondott Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. Az alig pár hónapja megválasztott új elnök a szervezet megyei állandó bizottsága előtt jelentette be elhatározását. Ennek okáról egyelőre nem nyilatkozott. Draveczki Károly, a megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője közölte, Csehi „nem bírta a nyomást”, más elfoglaltságára és egészségi állapotára hivatkozott. Kereskényi Gábor, a városi RMDSZ elnöke nem tartja szerencsésnek a döntést. /Sike Lajos: Lemondott Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Cáfolta a lemondásáról szóló híreszteléseket Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök. „A helyhatósági választásokig mindenképpen maradok. Hogy utána mi lesz, az az elért eredményektől függ” – nyilatkozta. Csehi Árpád szemenszedett hazugságnak nevezte a Gazeta de Nord-Vest című lapban megjelent információkat, amelyek szerint egészségi okokra hivatkozva lemondott elnöki tisztségéről. A román nyelvű újság szerint távozásának valódi oka, hogy nem értett egyet az RMDSZ országos vezetőségével a megyei szervezetben dúló széthúzás miatt. A Gazeta de Nord-Vest szerint ugyanis sem a városi, sem a megyei szervezet vezetője nem támogatja Ilyés Gyula újbóli jelölését a szatmárnémeti polgármesteri tisztségre, miközben az országos vezetés kiáll Ilyés mellett. A lap szerint a városi RMDSZ-szervezet vezetője, Kereskényi Gábor azért ellenzi Ilyés indulását, mert magának akarja a polgármesteri széket. /Babos Krisztina: RMDSZ-es széthúzás vagy PSD-s intrika? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Ismertető sorozatot indított az autonómiáról a román parlament alsóházában Antal Árpád és Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő. Az RMDSZ-es politikusok felváltva, keddenként napirend előtti felszólalásban ismertetnek egy-egy európai autonómiaformát, közölték sajtótájékoztatójukon. Mint mondták, az Európai Unió 27 tagállamából tizenegyben működik valamilyen önrendelkezési forma, ezeket sorra be szeretnék mutatni képviselőtársaiknak. A sorozat az elmúlt héten kezdődött, amikor Tamás Sándor a belgiumi német területi autonómiát ismertette, február 12-én pedig Antal Árpád beszél a baszkföldi autonómiáról. Több román politikus nem tartja európai szelleműnek az autonómiamodellt, ezért elsősorban őket szeretnék meggyőzni. A képviselők szerint az autonómiáról az iskolákban is szót kellene ejteni. Felkérik a pedagógusokat, hogy beszéljenek a témáról, és mutassák be a diákoknak a székely szimbólumokat. Antal Árpád javaslatára az RMDSZ román nyelven is kiadta Bognár Zoltán Kisebbségek autonómiái című tanulmányát, és márciusban megjelenik két autonómia-körútjáról írt dolgozata is. /Kovács Zsolt: Autonómia-tanórák. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Az RMDSZ nem ellenzi a helyhatósági és a parlamenti választások egyidejű megrendezését, de az esetleges előrehozott parlamenti választások általános politikai válságot idézhet elő – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Mircea Geoana PSD-elnök február 11-én bejelentette, hogy ezentúl a kormány egyetlen törvénykezdeményezését sem szavazzák meg. Markó elismerte, hogy a jelenlegi kormány a PSD támogatásának köszönhetően maradhatott talpon. Az RMDSZ élesen bírálta az Alkotmánybíróság legutóbbi döntését, amely lehetőséget biztosított az államfőnek arra, hogy megakadályozza Norica Nicolai kinevezését az igazságügyi tárca élére. /B. T. : Markó nem hisz az előrehozott választásban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szavazza meg a kormány törvénytervezeteit, ez előbb-utóbb a kormány bukásához vezet – figyelmeztetett bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ elnök, aki beszámolt arról, hogy az RMDSZ politikusai egyeztettek a PSD-vel a kialakult politikai helyzetről. /PSD–RMDSZ egyeztetések. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Az egyik bukaresti napilapban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint Daniel Morar, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze azzal vádolta meg Verestóy Attila RMDSZ-szenátort, hogy az ígéretet tett egy személynek, hogy megpróbálja számára kedvezően befolyásolni egy bírósági eljárás végkimenetelét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Verestóy Attila védelmére kelt, mondván, a képviselőknek és szenátoroknak kötelességük véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatás, az ügyészségek, a bírói testület vagy a rendőrség működésével kapcsolatban. A véleménynyilvánítás nem jelent beavatkozást, hanem „egyenesen a honatyák feladata. Kötelességük kifejteni a véleményüket minden egyes alkalommal, amikor valamilyen rendellenességre bukkannak, és bármely intézmény működése kapcsán módosító javaslatokkal állhatnak elő” – hangsúlyozta Markó. Daniel Morar értesítést küldött a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM), amelyben megállapította, hogy Verestóy Attila és Markó Béla egyes cselekedetei befolyásolták a DNA ügyészeinek függetlenségét és pártatlanságát. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elutasította a DNA vezetőjének folyamodványát, mivel arra a következtetésre jutottak, hogy „nincs szó az igazságszolgáltatás menetébe történő beavatkozásról. ” A CSM egyúttal megjegyezte, hogy a lehallgatott beszélgetés kapcsán az elhangzottak sajátos értelmezése nyomán vontak le következtetéseket. /Balogh Levente: Verestóy Attila védelmére kelt Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

„Én szükségesnek tartom a párbeszédet, ám ebben a pillanatban nem tudom úgy tekinteni, hogy az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokat Szász Jenő képviseli” – mondta Markó Béla az ÚMSZ-nek. „Ha már igazán hiteles személyiségről beszélünk, akkor Tőkés Lászlót nevezném meg, és az RMDSZ-en kívüli csoportosulásokból az ő véleménye számítana. Az EP-választások előtt lebonyolítottunk jó néhány beszélgetést a Tőkés körül lévőkkel, és ott ki is alakult egy megállapodás-tervezet, amit mi is szívesen aláírtunk volna” – mondta el Markó. /RMDSZ: elzárkózás Szásztól. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Toró T. Tibor képviselő február 12-én hivatalosan átadta a román államelnöki hivatalnak azt a dokumentumcsomagot, amelynek összeállításáról Tőkés László európai parlamenti képviselő Traian Basescu államfővel állapodott meg decemberben. A dokumentumcsomag a romániai magyar közösség – Tőkésék által megfogalmazott – főbb célkitűzéseit tartalmazza. Toró elmondta: a csomag készítői hat pontban foglalják össze, szerintük mire van szüksége az erdélyi magyarságnak. Szorgalmazzák egy román–magyar reprezentatív kerekasztal összehívását az államfő védnöksége alatt. Politikai támogatást kérnek a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs törvényének parlamenti elfogadásához. Kérik a magyarság és a kommunista rendszer viszonyának kutatását. Szeretnék azt is, ha a választási törvény módosítása körül zajló vitában a kisebbségek szempontja érvényesülne. Sürgetik a kisebbségi ügyekkel foglalkozó államelnöki tanácsadói intézmény létrehozását, ennek vezetőjéül Smaranda Enache asszonyt, a Pro Europa Liga emberi jogi szervezet társelnökét javasolják. „Kirakat-kezdeményezésnek“ nevezte a csomagot Markó Béla. Az RMDSZ elnöke elmondta: Basescuval annak idején a szövetség már megegyezett a kisebbségi törvényről, az államfő azonban később elállt e jogszabály támogatásától. /Cs. P. T. : Toró átadta Tőkés csomagját. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ A Toró által benyújtott dokumentum összefoglalta a magyar közösség autonómiaigényével kapcsolatos álláspontját, az autonómiát egy, az állam és a nyelvi, kulturális vagy kisebbségi közösségek közötti lojalitási szerződésként bemutatva. Az önkormányzatiság a gazdasági kibontakozásra is lehetőséget teremt. Erre példaként Dél-Tirol esetét hozták fel, mely Olaszország egyik legelmaradottabb régiója volt autonómiája törvénybe iktatásakor, mára viszont az egész Európai Unió egyik legfejlettebb régiójává vált. A román–magyar kerekasztal-megbeszélésekre vonatkozó fejezet felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekben Tőkés László kezdeményezésére az RMDSZ, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak javasoltak. Kevesellették, hogy a kommunizmus elítélését szolgáló, úgynevezett Tismaneanu-jelentés mindössze 18 oldalon foglalkozik a magyar üggyel. /Basescunál a Tőkés-csomag. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

Az RMDSZ Bihar megyei vezetősége és a Magyar Polgári Egyesület /MPE/ elnöksége a sajtón keresztül üzenget egymásnak a helyhatósági választások előtt megrendezendő összmagyar előválasztások kapcsán, ugyanakkor Kolozsváron sem lehet még tudni, melyik politikai alakulattal lépne koalícióra az RMDSZ. Az RMDSZ Bihar megyei választmánya február elsejei ülésén úgy döntött, közös előválasztást szorgalmaz Bihar megyében, amelyen a szövetség és a polgári alakulat jelöltjei megméretkeznek egymással. Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök felszólította az MPE vezetőségét, reagáljon nyíltan a felkérésre. Közben az MPE tagjai, szimpatizánsai négy településén jelentkeztek önkormányzati képviselőjelöltnek. Egy-két napon belül dől el, hogy az MPE hogyan reagál az RMDSZ ajánlatára – nyilatkozta Kóródi László, az MPE elnöke. Kolozsváron Emil Boc jelenlegi polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnökét tartják a legesélyesebbnek a tisztség megszerzésére. Emil Boc még nem jelentette be, hogy indul-e a polgármesteri székért. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke jelezte, el akarják érni, hogy Kolozsvár vezetése továbbra se legyen egyszínű, azaz, ha Emil Boc helyén marad, a két alpolgármestert az RMDSZ és a PNL, esetleg utóbbi helyett a PSD adná. A jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, Boros János a megyei tanács egyik alelnöki székére pályázik, ezért László Attila vállalná az alpolgármesteri megbízatást. A huszonhét tagú kolozsvári tanácsban a PD-L nyolc, az RMDSZ és a PNL hat-hat, a PSD öt, a PRM pedig két képviselői mandátummal bír. /Benkő Levente, Pap Melinda: Nincs együttműködés? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./