Szekeres Imre honvédelmi miniszter rámutatott, Magyarország álláspontja Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatban megegyezik az RMDSZ-ével: el kell ismerni Koszovó függetlenségét. Magyarország a függetlenség elismerésekor két dolgot tart szem előtt: biztosítsák a térségben a kisebbségi jogok teljes körű betartását, másrészt reális perspektívát kell nyújtani a Szerbia számára az euroatlanti integráció terén. /Oborocea Mónika: „Mutassunk fel egységet“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Az RMDSZ a Temes megyei Zsombolyán tartotta a Regionális Önkormányzati Konferenciát, melyen az ország kilenc megyéjéből mintegy 100 polgármester és tanácsos vett részt. A konferencián több önkormányzati bemutatóra is sor került azzal a céllal, hogy a polgármesterek és tanácsosok átvegyék egymás sikeres példáit. /Regionális Önkormányzati Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Traian Basescu államfő a közrádióban fejtette ki a nézeteit a hazai igazságszolgáltatásról. Úgy beszél, mintha fölötte állna annak, amit megvetéssel politikai osztálynak nevez. Ágoston Hugó ugyanezt látja, amikor Tőkés László interjúját olvasta, aki tételesen is cáfolta, hogy szélsőséges lenne. Maga mondta, hogy az autonómia eléréséhez hosszú politikai harcra kell berendezkedni, és hogy „a románok nélkül nem megy”. Kijelentései az RMDSZ programját visszhangozzák, írta Ágoston Hugó, Emellett Tőkés szerint az RMDSZ opportunista, „titkos paktumot kötött a román hatalommal”. Az államfő és Tőkés László beszédében közös a konfliktusos, ellentétpárokban való gondolkodás, az ellenségkép erőltetése, állapította meg a cikkíró. /Ágoston Hugó: Két interjú. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Kónya-Hamar Sándor a nemrég megjelent 2007 legyen VALÓBAN az egyenlő esélyek éve a Babes-Bolyai Egyetemen! című könyvben közzétette a 2007. október 9-i brüsszeli közmeghallgatáson elhangzottakat. A közmeghallgatást megelőzte Kónyának az Európai Parlamentnek benyújtott írásbeli nyilatkozata, amely elítélte Románia elutasító, diszkriminatív magatartását a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban. Kónya-Hamar Sándor szerint a Bolyai Tudományegyetem jogilag nem szűnt meg, ugyanis a királyi dekrétumot egy szakminisztériumi parancs próbálta érvényteleníteni. Jogi értelemben ez semmisnek mondható. Max van der Stoel maga is belátta, hogy a multikulturalitás megvalósítása ebben az intézetben teljesen kudarcot vallott: 2003. februárjában írt utolsó levelében kudarcnak minősítette azt, ami a Babes–Bolyain történt, és Marga professzortól, az egykori, valamint az újonnan megválasztott rektortól is megvonja azt a jogot, hogy arra hivatkozzék, miszerint Európában modellként kezelik a Babes–Bolyai multikulturalitását. A 2007. évi közmeghallgatást Kónya szervezte, meghívta a román kormány képviseletét, a Babes–Bolyai tanári karának román képviseletét is, azonban a román meghívottak közül mindössze Gabriel Andreescunak volt mersze eljönni. Az RMDSZ-nek a 1996 és 2000 között, az első kormánykoalícióban való részvétének egyik feltétele volt, és Ciorbea akkori miniszterelnök ígéreteként ez a kormányprogramban tételesen szerepelt, 1997 márciusában Budapesten is azt nyilatkozta, hogy lesz állami magyar egyetem Romániában. A kormányrendeletet azonban Basescu mostani államfő és Berceanu nem támogatták. 1997-ban új elképzeléssel álltak elő: a Petőfi–Schiller Egyetem ötletével. Pénzt különítettek el rá, különbizottság alakult. Amikor látták, hogy a Radu Vasile-kormány sem tartja be a szavát, akkor 1998. júniusában négyen benyújtották az első törvénytervezet-változatot. Végül a parlamenti szakbizottság elfektette, a törvényhozási ciklus végéig nem dolgozta ki a törvénytervezettel kapcsolatos jelentést. Később újabb gond jelentkezett: a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tanári kara és magyar illetékesei a saját hatáskörükbe követelték ezt a kérdést. Nyilvánvaló, hogy az egyetem újraindításához nem volt kellő politikai akarat. Azonban ami történt a Babes–Bolyain magyar tanári közösségi szinten, azért is vállalni kell a felelősséget. Több magyar egyetemi tanár eljött Brüsszelbe, vállalta a kockázatot. De hol vannak a fiatal tanárok? Magyari Tivadar például, akinek ellenlobiját fölhasználta Bocsan, az akkori rektor, az Európai Parlamentben. Magyarit hozta fel példának, hogy íme a magyar szakmának és a magyar közösség bizonyos rétegének nem kell az, amit az erőszakos, szélsőséges radikális magyar politikus akar. Ezek a fiatal tanárok féltették állásukat. A Babes–Bolyai magyar tanári karának tanácsa kijelentette, hogy őket Hans Péterék nem képviselik. Emiatt Pöttering, az Európai Parlament elnöke tartózkodó és kiváró álláspontra helyezkedett. Az egyetem ügyében egyet kellett volna értenie az RMDSZ csúcsvezetőségének, a szakmának, az ifjúsági szervezeteknek, a civil szervezeteknek, hangsúlyozta Kónya. Kónya Hamar Sándor ezt a könyvet tavaly december 18-án bemutatta az Európai Parlamentben, a dedikált példány átadásával szimbolikusan átadta az ügyet is Sógor Csabának. A munka tovább folytatódik. /Zsehránszky István: Kónya: átadtam a Bolyai-ügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ Emlékeztető: Kónya Hamar Sándor képviselő, Mátis Jenő, Szilágyi Zsolt és Nagy István képviselőkkel együtt 1998. jún. 16-án benyújtotta a törvénytervezetet a magyar egyetem újralétesítésére. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. jún. 17./

Elutasította a szenátus Dan Voiculescu konzervatív politikus két törvénykezdeményezését. Szabó Ilona RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy csak a kezdeményezők és még néhányan szavaztak a jogszabályok mellett. Az egyik tervezet szerint egységes tanterv és tankönyvek szerint oktatnák a román nyelvet minden román állampolgárságú gyermeknek nemzetiségtől függetlenül első osztálytól az érettségiig, és kötelezővé tennék, hogy az óvodai előkészítő csoport a magyar gyermekeknek is román nyelvű legyen. A másik javaslat a Hargita és Kovászna megyében dolgozó román pedagógusoknak juttatott volna egy nettó átlagbéres fizetés kiegészítést. Októberben a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a két jogszabályt, így ezek a szenátusba kerültek, amely döntő volt a kérdésben. A honatyák többsége elutasította az indítványokat. /Fekete Réka: Elvetették Voiculescu törvénymódosításait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

Szász Jenő, az MPP elnöke tájékoztatása szerint Szilágy megyében már korábban megkezdődött a szervezet kiépítése, Fehér és Kolozs megyében szintén több településről vannak visszajelzések, hogy megalakulna az MPP, Beszterce-Naszód megyében is folyik a szervezetépítési munka. Szász Jenő jelezte, Kolozsváron ismert személyiségekkel sikerült felvenniük a kapcsolatot. Annyit elárult, hogy RMDSZ-es képviselők is vannak közöttük. Bejelentették: Szék községben megalakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Szék azon Kolozs megyei települések közé tartozik – Tordaszentlászló, Körösfő, Magyarnagykapus, Magyarfenes, Sárvásár és Aranyosegerbegy mellett – ahol a novemberi EP-választásokon Tőkés László több szavazatot kapott, mint az RMDSZ európarlamenti jelöltjei. László Attila RMDSZ-elnök szerint az MPP átveri a székieket, kihasználja az itteni magyarok püspök iránti szimpátiáját, amikor „Tőkés pártjába” invitálja őket. Széken az RMDSZ nem fogadta el a mandátuma végéhez közeledő Sallai János polgármester, Csorba Márton alpolgármester és tanácsosok beszámolóit négyéves tevékenységükről. /P. A. M., SZ. K. : Kolozs megyében is alakulóban az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-es képviselő Tőkés László és Sógor Csaba EP-képviselők támogatását kérte a terület visszaszolgáltatások ügyében, amikor a múlt héten Brüsszelben találkozott velük. Kifejtette, hogy Románia 1968-as területi-adminisztratív átszervezése nyomán a Háromszéken telekkönyvezett területek egy része – több ezer hektár erdő és legelő – Vrancea és Bacau megyékhez került. A Kovászna megyeiek az elmúlt években visszakapták a Bacau megye területére került földjeiket, azonban a Vrancea megyei hatóságok akadályozzák a visszaszolgáltatást. Vrancea megyében politikai határozat született arról, hogy semmit nem adnak vissza Kovászna megyének, azaz megfogalmazásukban, „a magyaroknak”. Ez nem korrekt, mivel az ozsdolai, gelencei, zabolai, berecki közbirtokosságoknak, egyházaknak és magánszemélyeknek tulajdonjogukat igazoló irataik vannak abból az időszakból, amelyeket benyújtottak a Vrancea megyei önkormányzati és megyei bizottságoknak, de elutasították ezeket. A háromszékiek minden pert elveszítettek Vrancea megyében. /Mindent vissza! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./

Két év után újraalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat. Újraindult több helyi szervezetben – Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szászrégen, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely stb. – az élet. A marosvásárhelyi szervezet a cserkészmozgalom terén ért el eredményeket sikeres pályázatok nyomán, mondta Kelemen Kálmán, az RMKDT elnöke a társulat március 8-án Szászrégenben tartott tisztújító küldöttgyűlésén. Kelemen Kálmán elmondta, hogy országos szinten megújult a szervezet, anyagi alapot teremtettek a működéshez. Az RMDSZ aradi kongresszusa után ahhoz, hogy platformként vehessen részt a Szövetségi Képviselők Tanácsában, az eddigi 30 helyett 750 támogató aláírást kellett összegyűjteniük. A társulatnak több mint 1200 aláírást sikerült begyűjtenie. A jelenlevők szerint a Kereszténydemokrata Platform az RMDSZ legfontosabb platformja az egyre hangosabb liberális, illetve a nemrég alakult Szociáldemokrata Platform mellett. Kelemen Kálmán hangsúlyozta, hogy a társulatnak nagyon jó a kapcsolata a történelmi egyházakkal. Abban az évek óta folyó peres ügyben, amelyet egy adományozó indított a társulat ellen, első fokon pert nyert az adományozó, az RMKDT fellebbezett. Bárányi Ferenc politikai alelnök kijelentette: büszke, hogy az RMKDT és az RMKDM vezető szerepet játszik a romániai magyarság politikai és kulturális életében, az RMDSZ-en belül a legerősebb platform. Megtartották a tisztújítást. Kelemen Kálmánt újraválasztották az elnöki tisztségbe. Az alelnök: dr. Bárányi Ferenc, titkár: András Dezső, pénztáros: Bartha Ferenc, adminisztrátor: Mózes Levente. /Mózes Edith: Feléledt, megtisztult, újraindult. Tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMKDT. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Katalónia területi autonómiáját mutatta be képviselőtársainak Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője annak a rendhagyó bemutatósorozatnak a keretében, mely az európai autonómia-modellekről szólt. Katalóniában az igazságszolgáltatástól kezdve a szimbólumrendszereken keresztül a munkaügyi kérdésekig, minden az autonóm régió törvényhozó és végrehajtó szerveire tartozik. Antal Árpád és Tamás Sándor képviselők év elején indították el a képviselőházban az autonómia-sorozatot. /A katalán autonómiát mutatta be Tamás Sándor a képviselőházban. = Transindex. ro, márc. 11./

Végső szavazással hagyta jóvá március 11-én a képviselőház plénuma a helyi közigazgatási törvényt kiegészítő RMDSZ-kezdeményezést. Az elfogadott előírás értelmében ezentúl a jegyzői tisztség betöltésének időszaka is hivatalosan munkaviszonynak számít. /Módosította az RMDSZ a helyi közigazgatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

Az RMDSZ két-három héten belül befejezi a jelöltállítási folyamatát a helyhatósági választásokra – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján. Markó hangsúlyozta: március 15-e az összmagyarság ünnepe, de a szabadság, egyenlőség és testvériség üzenete a térségünkben élő valamennyi népnek is szól. /Nemsokára befejeződik a jelöltállítási folyamat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12/

A parlament felsőházának jogi bizottsága március 11-én egyhangúlag jóváhagyta, hogy Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora vegye át a testület elnöki tisztségét. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor megvált elnöki tisztségétől, azzal indokolva döntését, hogy elveszítette az RMDSZ politikai támogatását az igazságügyi reform megvalósítását célzó tevékenységében. /Nagy B. István: Nicolai a szenátus jogi bizottságának elnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Közhasznú szervezetté kívánja nyilvánítani a kormány az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítványt. A romániai magyar kisebbségnek nyújtott állami támogatást kezelő, és Takács Csaba volt RMDSZ ügyvezető elnök által vezetett alapítvány preferenciális költségvetési finanszírozásban részesül, és a közvagyonhoz tartozó javak ingyenes felhasználására is jogosult. A kormány korábbi törvénytervezete arra kötelezi a közhasznú tevékenységet folytató alapítványokat és szervezeteket, hogy ne folytassanak politikai tevékenységet, és ne támogassanak pártokat. /Közhasznú lesz a Communitas? = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

Két megyeszékhelyen – Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön – is együtt ünnepli március 15-ét az RMDSZ és politikai ellenzéke, a szövetség központi ünnepségét pedig Marosvásárhelyen tartják. /Közös ünneplés március 15-én. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Az RMDSZ kezdeményezésére március 12-én a kormány elfogadta az 1999/105-ös kormányrendelet módosításait, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött romániai állampolgárok kárpótlásának kérdésében folyó következetlen jogalkalmazási gyakorlat egységesítését szolgálja. Hosszú éveken át egyes nyugdíjosztályok és egyes bíróságok visszautasították a kárpótlási kérést azon magyar kérelmezők esetében, akik a román fennhatóság alatt lévő Dél-Erdélyből etnikai okok miatt Észak-Erdélybe menekültek. Emiatt az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, amelynek döntése következtében a főügyész jogegységesítési folyamodással fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. /Egyenlő bánásmód az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Közhasznú szervezetté nyilvánította a kormány az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítványt. A rendelet lehetővé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levő javakat. Takács Csaba, az alapítvány elnöke nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke későbbre ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetővé teszi, hogy a Communitas a közeljövőben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különböző programokon keresztül megszerezhető pénzösszegekre is. Az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenőrzésének a szabályait. A módosuló jogszabály tiltja, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett” tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselő vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevőszék is felfigyelt. Egy ellenőrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi előírásoknak. E kormányhatározatok rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekből olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. A Krónika korábban közölte, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezető elnöksége működik, és az alapítványra terhelte az ügyvezető elnökség működési költségeit. Amikor a Krónika ezt megírta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésből kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számoltak el a romániai magyar közösség előtt. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetők. A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselőit is. 1997-től az RMDSZ-nek az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelőjeként, különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezető elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezető elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezető alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselők és Verestóy Attila szenátor. /Gazda Árpád: Több pénz, több kockázat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Ha jól pályázik és nyer, a jövőben több költségvetési forrásból gazdálkodhat az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítvány, mely a március 12-i kormányülésen elnyerte a közhasznú minősítést. Kelemen Hunor, a kuratórium tagja örvendetesnek nevezte a kormány döntését. Az éves tevékenységi beszámolót a jövőben a Hivatalos Közlönyben is meg kell jelentetni. /Cs. P. T. : Közhasznúvá vált a Communitas. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

1993-ban Bukarestben létrejött a Kisebbségi Tanács, 1997-ben ezt alakították át Nemzeti Kisebbségek Tanácsává, és a testület a román költségvetésből a kisebbségek számára elkülönített pénzeket osztott szét. A Communitas 2001-ben vált a magyar kisebbség számára kiutalt, egyre jelentősebb mértékű hazai pénzösszegek kezelőjévé. Lévén az egész romániai magyarságnak szánt közpénzekről szó, a Communitast az utóbbi években olyan vádak érték, miszerint testületei politikai rokonszenv alapján osztogatják a pénzeket, jelentős összegeket használnak fel nem a Communitas, hanem az RMDSZ-irodák működtetésére. /Székedi Ferenc: Közhasznúan. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Március 15. közös megünneplését a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) kezdeményezte, és a meghívást elfogadva az Európai Parlament közelében található Petőfi-szobornál jelen voltak mind a különböző magyarországi pártok, mind az RMDSZ EP-képviselői, miként Tőkés László, jelenleg független erdélyi EP-képviselő is. A megemlékezés részvevői egyetlen közös, nagy koszorút helyeztek el a Petőfi-szobornál. /Március 15. Strasbourgban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Marosvásárhelyen Borbély Lászlónak több esélye van most, mint négy évvel ezelőtt nekem – jelentette ki Kelemen Atilla. RMDSZ Maros megyei szervezetének. Mint ismeretes, négy évvel ezelőtt az RMDSZ-t Kelemen képviselte a Dorin Florea, akkor még független, de több román párt által támogatott politikus elleni harcban. A szövetség jelöltje csúfos vereséget szenvedett, lényegesen kevesebb szavazatot szerezve, mint az RMDSZ listáin induló tanácsos-jelöltek. Négy évvel ezelőtt Florea a magyar nemzetiségű választópolgárok szavazataival biztosította kényelmes győzelmét. A közvélemény-kutatások ismét azt jósolják, hogy a két mandátumot letöltő, jelenleg PD-L-s polgármester a magyarok támogatásával harmadjára is székbe kerülhetne. /Szucher Ervin: Kelemen: Borbély jobb, mint én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Soha ennyi jelöltje nem volt az RMDSZ-nek, mint az idei helyhatósági választásokon. Az RMDSZ felhívására nagy számban jelentkeztek mind a polgármesteri tisztségre, mind a helyi tanácsokba, nyilatkozta dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. Elmondta, hogy a jelenleg az RMDSZ-nek 38 polgármestere, 561 megyei és helyi tanácsosa van a megyében, legalább ennyit szeretnének a júniusi választásokon is elérni. Jelenleg 100 polgármesterjelölt és 1051 tanácsosjelölt méretkezik meg az előválasztásokon. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: Vásárhelyen van esélye az RMDSZ-nek! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

Óvást nyújtott be az RMDSZ területi szervezeténél Borbély Ernő Hargita megyei tanácsos, kifogásolva a szervezet megyei tanácsos-jelöltjei listájának összeállítási módját. Szerinte a területi szervezet nem tartja tiszteletben a nyitottság és az esélyegyenlőség elvét. /Óvás a jelöltlista ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke szerint az RMDSZ mocskos kampányt folytat az MPP ellen, az RMDSZ megbízottjai több személyt felkerestek a Kárpátokon túli megyékben, akiket anyagi juttatás fejében megpróbáltak meggyőzni, hogy tegyenek bűnvádi feljelentést az ügyészségen, amelyben azt nyilatkozzák: az alakulat beleegyezésük nélkül használta fel személyi adataikat. A politikus úgy tudja, a rivális politikai szervezet előre megszerkesztett formanyomtatványokat bocsátott az MPP Neamt és Galac megyei, valamint bukaresti támogatóinak rendelkezésére, az akciót pedig Fekete Emőke, az RMDSZ államtanácsosi rangú jogásza irányítja. „Hangfelvétel megvásárlására kaptam ajánlatot, amely bizonyítja, hogy Fekete Emőke utasításokat adott az aláírások hitelességének ellenőrzésére. Erkölcsi okokból visszautasítottam a vásárt, mert nem kívánok leereszkedni az RMDSZ mocskos módszereinek színvonalára” – nyilatkozta Szász. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke visszautasította az MPP-elnök vádjait. Fekete Emőke államtanácsos azt nyilatkozta, értetlenül szemléli Szász állítását. „Mi kizárólag korrekt eszközökkel ütköztetjük elképzelésünket az MPP-ével” – mondotta az RMDSZ-tisztviselő. Fekete Emőke a bukaresti törvényszékhez fordult az MPP bejegyzési dossziéjának tanulmányozása végett. Elismerte: a dosszié áttanulmányozásakor betekintést nyert az MPP-támogatók aláírását tartalmazó ívekbe is. /R. Sz. : Manipulált aláírók? = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Az RMDSZ-t vádolja Szász Jenő MPP-elnök amiatt, hogy az MPP bejegyzése húzódik. Szerinte az RMDSZ nyomást gyakorol MPP-listákat aláíró személyekre: ne ismerjék el aláírásuk hitelességét. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította Szász vádjait, mondván: „az MPP bejegyzése nem az RMDSZ dolga”. „Szász alighanem valami disznóságot művelt, és most az RMDSZ-re keni” – tette hozzá. /Az RMDSZ-t támadja Szász. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

A románok fő célja a beolvasztás, a moldvai csángómagyarok asszimilációja nem járt teljes sikerrel. „Az oktatás kérdése pedig ennek a stratégiának egy fontos része. Az RMDSZ 18 éve számol e stratégia jelentette veszélyekkel, minden eszközzel próbálja megakadályozni az asszimilációt, és segíteni a csángó magyarok nyelvi, kulturális és vallási identitásának megőrzését” – mondta Kelemen Hunor ügyvezető elnök, aki Bákóban tanácskozott a moldvai csángók oktatási és politikai vezetőivel. „Bármit teszünk mi, moldvai csángók, oktatási vagy akár társadalmi téren, mindent politikai gesztusnak tekintenek” – mutatott rá Benke Pável Bákó megyei RMDSZ-elnök, aki is elmondta, az RMDSZ helyi szervezete megyei jelöltlistát is összeállít a közelgő helyhatósági választásokra. Kelemen Hunor ügyvezető elnök is fontosnak tekinti a bákói jelöltállítást. Kelemen a találkozón Solomon Adriantól, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnökétől átvette a Rekecsinbe megépítendő közösségi ház tervét. /Kelemen Hunor moldvai csángókkal tárgyalt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

Szatmárnémeti: Ismét központi helyet kérvényeztek templomépítéshez a görögkeletiek. A Golescu híd városközpont felőli lábánál épülhet meg Szatmárnémetiben a leendő Szűz Mária Mennybemenetele ortodox templom. A városi képviselő-testület elvi beleegyezését adta ehhez az elhelyezéshez, miután tavaly az ortodox egyház kénytelen volt elállni attól a szándékától, hogy a régi főtérhez közelebb építkezzen. Az építendő templom ügye korábban felborzolta a kedélyeket, főleg a helyi magyarság körében keltett visszatetszést az, hogy az ortodox egyház eredetileg a központi parkot akarta megszerezni új kegyhelye számára. Végül – politikai alku eredményeképpen – az Árpád utcai parkot kérték, a Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok templom közvetlen szomszédságában. Az RMDSZ-es többségű városi képviselő-testület ehhez már elvi beleegyezését adta, viszont mire kidolgozták a határozattervezetet, megjelent az új törvény, amely nem engedte meg az építkezést. /Babos Krisztina: Katedrális a híd lábánál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Képmutató lenne, ha azt mondaná, hogy örül a Magyar Polgári Párt bejegyzésének – jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora. „Az MPSZ tagjai már régóta versenyeztek az RMDSZ-szel különböző formákban. Most legalább tudni fogjuk, kivel állunk szemben” – mondta a szenátor. Arra a kérdésre, hogy milyen esélyei vannak az MPP-nek az idei választásokon, Frunda azt válaszolta, szerinte az RMDSZ malmára hajtja a vizet az egyéni választókerületes rendszer bevezetése. Frunda ugyanakkor bízik abban, hogy megállapodás születik, és ahol szükséges, sikerül közös jelöltet állítaniuk. A szenátor nem zárta ki, hogy a többségében magyarok lakta régióban, vagyis Hargita és Kovászna megyében gondok lesznek az új párt megjelenése miatt, de reméli, hogy az MPP-nek nem sikerül zavart keltenie a magyar közösségben. Úgy véli, az MPP ,,kis regionális megmozdulás” marad. Arra a kérdésre, hogy szerinte az MPP eléri-e legalább az öt százalékot a parlamenti választásokon, Frunda azt válaszolta, hogy ez kizárt. /Kis regionális megmozdulás marad (Frunda György az MPP bejegyzéséről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

,,Székelyföld nem létezik. Esetleg az itt lakók lelkében, de valójában nincs is, irányíthatóság, fejleszthetőség szempontjából a mai politikai, közjogi helyzetben Székelyföld nem létezik” – jelentette ki Demeter János, a megyei önkormányzat elnöke. Fazakas Tibor, az MPP sepsiszentgyörgyi alelnöke úgy véli, a Demeter által mondottak híven tükrözik a megyei tanács vezetőségének és az RMDSZ többségének álláspontját. Ilyen körülmények között természetesnek tekinthető, hogy kudarcra ítéltettek eddigi akcióik. Az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások (Csutak István vitaindító cikkét említette) Székelyföld megbüntetéseként is felfoghatók. Demeter János megismételte álláspontját: ,,Autonómiát csak jól fejlett gazdasági struktúrára lehet építeni”, és elmondta, nem a megyei tanács feladata gazdasági fejlődést produkálni. /Farkas Réka: Nem létező Székelyföld? (Fazakas Tibor vitatja Demeter János állításait) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

A Gandul című bukaresti lap kikürtölte: az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt csendes ünnepet ígér. Az „Új Jobboldal” nevet viselő fantomszervezet március 15-én a magyarság ünnepségével egyidőben tüntetni fog Kolozsváron ezzel a címmel: „a kolozsvári fiatalok nemet mondanak a szeparatizmusnak”. A szervezet honlapja a szokásos legionárius, vasgárdista hőbörgés, a honlap szerint a Hargita és Kovászna megyei románokért bizonyos Cristian Grigorasi (csak nem Gergely Krisztián?) felel és aggódik, egyenesen Brassóból. /Szondy Zoltán: Pontok között tévelyegve. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

A székelyudvarhelyi RMDSZ megtartotta a városi és megyei tanácsos, illetve a polgármester jelöltállítási küldöttgyűlését. Székelyudvarhely RMDSZ-színekben induló polgármesterjelöltje Bunta Levente megyei tanácselnök lett. A városi tanácsosi helyekre 21 székelyudvarhelyi jelöltette magát, az első helyen Biró Enikő, az RMDSZ székelyudvarhelyi városi szervezetének elnöke áll, őt követi dr. Nagy Levente, Benedek Árpád Csaba, Géczi Levente, Csáky Jenő, Novák Károly István, dr. Hermann Gusztáv Mihály, Magyari Magdolna és Gergely László. A megyei tanácsosjelöltek listáján hét név áll, az élen Bondor István főtanfelügyelő, majd Bunta Levente, Sófalvi László, Birtalan József, Ványolós István, Benedek Árpád Csaba és Incze Zoltán következnek. /Szász Emese: Polgármesterjelölt Bunta Levente. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./