A lap munkatársa megkérdőjelezte Székelyföld autonómiájának követetését. Egymás szájából kapkodták ki az autonómia fogalmat az RMDSZ politikusai és hazai magyar ellenfeleik. Egy szó sem hangzik el arról: hogyan, milyen központtal, milyen hatáskörökkel működne egy autonóm terület. Milyen maradandó értékeket hagytak maguk mögött a különböző szintű székely önkormányzatok? – tette fel a kérdést Székedi Ferenc. /Székedi Ferenc: Zápor és zúzmara. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Káli Király Istvánra ruházta át 32 ezer lej értékű Mentor-részvényét Markó Béla, és örökölte egy sepsiszentgyörgyi lakás felét, derül ki az RMDSZ-elnök frissített vagyonnyilatkozatából. Jelenleg a számláin hétezer dollárral és 32 ezer lejjel van több, mint legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint. Markó Béla megtartotta a tulajdonában lévő négy mezőgazdasági területet, emellett a politikusnak van még két tömbházlakása, egyik Bukarestben (2005-ben vásárolta), a másik pedig a felesége által örökölt, Kolozsváron. Van továbbá egy háza Marosszentkirályon. /Vagyonosodott Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Tőkés László református püspök felkérte Traian Basescu államfőt, hogy vállaljon közvetítő szerepet a közte és a demokrata képviselők közti konfliktusban. Sajtóközleményében az EP-képviselő kifejtette, decemberi meghallgatásán az államfő megígérte neki, hogy támogatja felvételét az Európai Néppártba (EPP). Akkori találkozásukkor Tőkés beleegyezett, hogy a kezdetekben nem teríti asztalra az autonómia-követelést annak érdekében, hogy ne vigye Európába a régi magyar–román konfliktusokat. A püspök elmondta, meglepődött Petru Filip, Nagyvárad volt polgármesterének, jelenleg demokrata párti EP-képviselőnek azon bejelentésén, miszerint az EPP romániai küldöttsége titkos szavazással eldöntötte volna, hogy nem támogatja felvételét az alakulatba. Brüsszeltől a Székelyföldig tartó európai parlamenti képviselői irodahálózatot nyit Tőkés László református püspök, amely Budapesten is áthalad – nyilatkozta kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt. Az intézkedés célja minél szorosabb kapcsolat fenntartása a magyar közösségekkel. A püspök az első képviselői irodát Brüsszelben nyitja meg, amelyet Szilágyi fog vezetni. A kampányfőnök úgy véli, RMDSZ- képviselőként szerzett tapasztalata, valamint angol és francia nyelvtudása jogosítja fel az iroda vezetésére. A második irodát Nagyváradon nyitják meg. Választási kampányában tett ígéretének eleget téve Tőkés Sepsiszentgyörgyön is nyit egy EP- képviselői irodát, amely vezetését Kulcsár József jogászra bízza. A negyedik iroda Budapesten nyílik, Nemes Csaba református lelkész irányításával. Szilágyi Zsolt szerint az EP-képviselő célja minél szorosabb kapcsolatot fenntartani az erdélyi magyar közösséggel, ugyanakkor a teljes Kárpát-medencei magyarságot képviselni szeretné, főleg a kárpátaljai és újvidéki közösségeket. /Közvetítésre kérte fel az államfőt Tőkés László a PD-vel való konfliktusában. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 5./

Mintegy félmilló euróval gazdagodott Pete István, az RMDSZ nagyváradi szenátora a nagyváradi szesz- és élesztőgyár felszámolása nyomán. Ez a szenátornak a parlament honlapján meglelhető vagyonnyilatkozataiból derül ki. A bevétel az éves szenátori jövedelem negyvenszeresét teszi ki. A gyárat 1991-től 1998-as államtitkári kinevezéséig Pete István vezette. Ebben az időszakban, 1993-ban történt a cég privatizálása is. Akkor a szenátor bankhitelt vett fel, hogy egy jelentősebb részvénycsomagot szerezhessen meg. Hangsúlyozta, a vagyongyarapodás semmiképpen nem hozható összefüggésbe a politikai szerepvállalásával. Nyolchavi miniszterelnök-helyettesi fizetésével egyenértékű összegért adta el Markó Béla RMDSZ-elnök a marosvásárhelyi Mentor kiadóbeli részesedését Káli Király Istvánnak, a kiadó igazgatójának. Az így szerzett 33 ezer lej mellett Markó kilencezer lej osztalékot is kapott tavaly a kiadótól. Káli Király István a Krónika Könyvespolc mellékletének adott interjúban tavaly decemberben arról beszélt, hogy Erdélyben a kiadók csak támogatásokból tudják fenntartani magukat. Legfőbb támogatási forrásuk pedig az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, mely a magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat osztja el. A Mentor nehéz anyagi helyzetére utal, hogy a kiadó közgyűlése novemberben egy ingatlan eladásáról döntött, hogy előteremtse a tartozásai kifizetéséhez szükséges anyagiakat. /Gazda Árpád: Jól privatizált Pete István. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

„Izgalmas tavaszi ülésszaknak nézünk elébe” – mondta Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki éppen Brüsszelbe indult, Winkler Gyula képviselőtársával együtt bizottsági, illetve frakcióüléseken vesz részt a belga fővárosban. Az ülésszakon tételesen szerepelni fog a kisebbségek védelme, továbbá a Bolyai Egyetem kérdése, tájékoztatott Sógor Csaba. Reméli, még e hét folyamán szavaznak Tőkés László független jelölt felvételéről az Európai Néppártba (EPP). Ők támogatni fogják Tőkés felvételét. – Hozzá kell szokni, hogy a román parlamenttel ellentétben Brüsszelben nem fütyölik ki azt, aki anyanyelvén kíván felszólalni – mesélte Sógor. /Lokodi Imre: Izgalmas EP-ülésszak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A hatalomért folyó harc jelképe Gazda Zoltán azon javaslata, hogy Tőkés László legyen a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély kifejezte reményét, hogy az MPSZ és az RMDSZ közötti „úgynevezett verseny” nem sodorja veszélybe a romániai magyarság képviseletének biztosítását az idei választásokon. Nem tudja, hogy az MPP-nek van-e reális esélye arra, hogy pártként bejegyezzék, de azt látja: vannak nézetkülönbségek az MPP képviselői és a Tőkést támogató többi szervezet között – vélekedett Borbély. „Az RMDSZ soha nem akart párttá válni. Számunkra a legfontosabb a magyar közösség képviselete” – mondta Borbély, hozzátéve: lehet, nem ez a legmegfelelőbb. /Borbély: Gazda javaslata a hatalmi harc jelképe. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Ebben az évben lesznek helyhatósági választások, parlamenti választások. Az RMDSZ a helyhatósági választások eredményeit tekintetbe véve lesz majd kénytelen egyezkedni ellenzékével. Fel kell készülni minden lehetséges forgatókönyvre, nem kellene megvárni ezzel sem a parlamenti ülésszak kezdetét. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az RMDSZ-nek újra ki kellene találnia önmagát. /Salamon Márton László: Mérgezettegér tempóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Az RMDSZ ellenzékeként meghatározó csoportosuláson belül is megkezdődtek a hatalmi harcok. Az MPSZ sepsiszéki szervezete szerint a majdani Magyar Polgári Pártot Tőkés Lászlónak kellene vezetni, Szász Jenő jóval megosztóbbnak bizonyul, kompromisszum-képtelensége miatt a bihariak kiléptek az MPSZ-ből. Azonban Tőkés László is ellentmondást nem tűrő személyiség, ami továbbra sem kedvez annak, hogy valóban mindenki mögé álljon. Lehet, hogy a megoldás egy harmadik személy lenne, aki életképes, koherens programot fogalmaz meg. Ezzel ugyanis egyelőre adós maradt. /Balogh Levente: Alternatívák. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Egy fiatal értelmiségi, Lehoczky Attila tanár a közéleti helyzetet elemezte. Az előző, 2006 decemberében közölt írása visszhang nélkül maradt a lap hasábjain. Lehoczky a nemzetiségi problémák között a népszaporulatot tette első helyre. A megoldás csak jövőbe tekintő nemzetpolitikára épülhet, de ennek semmi nyoma nem észlelhető. Nagy István a magyarság fogyásának legfontosabb okát a hetvenes évekre teszi, amikor Arad beszippantotta és a románság közé szórta a vidéki magyar fiatalságot. Az oda-visszavándorlás sem felhajtóerő a nemzetpolitika és közösséggyarapodás számára. Az Arad megyei magyarság fogyása kivédhetetlen. Az oktatás Romániában a román nemzetpolitika pillére, és a magyarság fogyását elősegítő eszköze. Az Arad megyei iskolahálózat magyar lefedettségére nem lehet panasz, a hatékonyságára azonban több figyelmet kellene fordítani. Nincs kidolgozott magyar oktatási stratégiája a megyének. A tisztségek megőrzése mindig fontosabb volt. A magyartudathoz családi háttér kell. Alapvető tévedés a hazai magyar tanügy építkezéséről írni. Ami van, az szemfényvesztés. Nem léteznek a hazai magyarok adólejeiből magyarok által magyaroknak működtetett magyar intézmények. Sajnos, nem volt Markó–Tőkés vita. Áprilisban Aradon nem voltak az RMDSZ-ben belső választások. Ez a megyei ügyvezetés felelőssége. Szomorú tény, hogy az Arad megyei RMDSZ nem él az újságok, tévék és rádiók adta lehetőségekkel. /Nagy István: Vitafórum. Az Arad megyei magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14. Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.

Az RMDSZ célkitűzése a nyári helyhatósági választásokra az, hogy legalább ugyanannyi polgármesteri, illetve helyi és megyei tanácsosi helyet szerezzen, ahányat a 2004-es választások alkalmából sikerült megnyerni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ minisztereinek teljesítményét értékelték leginkább a 22-es hetilap által megkérdezett elemzők és olvasók. A lap által osztályozásra felkért politikai elemzők szerint a leghatékonyabb tárcavezető Korodi Attila környezetvédelmi miniszter volt. Második helyen végzett Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter, s harmadik lett Winkler Gyula volt informatikai miniszter. Az összesített rangsorban – amelybe beleszámították az olvasók által adott értékeléseket is – Borbély a második, Korodi a negyedik és Winkler az ötödik. Bemutatkozott a központi sajtónak Kovács Péter, akit frissen neveztek ki az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) élére. Kovács elmondta: prioritásai között szerepel a román–magyar ifjúsági iroda mihamarabbi létrehozása, amelyről már 2005-ben döntés született az első román–magyar együttes kormányülésen. /B. T. : A 2004-es siker megismétlése az RMDSZ célja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Akár közvélemény-kutatások eredményeit veszik alapul, akár előválasztást tartanak, az RMDSZ olyan jelölteket állít, akiket a helyi közösségek támogatnak – mondta Markó Béla. Az RMDSZ idei prioritásai közé tartozik a regionális fejlesztési stratégiai kidolgozása, a másik az őszi parlamenti választásokon való sikeres részvétel. „Nem is tudom már, ki az RMDSZ ellenzéke, mert úgy látom, a különböző csoportosulások csak vitatkoznak egymással arról, ki legyen az elnök. Kivárjuk, míg tisztázzák a helyzetet, addig nem is gondolkodunk, kivel ülünk le majd tárgyalni” – válaszolta Markó Béla arra a kérdésre, hogy az „RMDSZ-ellenzékből” kivel ül le tárgyalni a parlamenti választások előtt. /Mihály László: Újrázna az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke cáfolta, hogy hatalmi harc dúlna az erdélyi magyar jobboldalon, „csak a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor befolyása alatt álló romániai magyar média állítja, hogy megosztott az erdélyi jobboldal, mert ez az RMDSZ stratégiai érdeke. A szövetség ugyanis maga osztaná meg a politikai ellenfelének számító s a Tőkés László támogatóiként ismert szervezeteket” – mondta. Szász hozzátette, értelmetlen latolgatni, hogy Tőkés László vezethetné-e az MPP-t. „A püspök úrnak esze ágában sincs, hogy MPP-elnök legyen. Ő Brüsszelben az összmagyarság képviseletét látja el. Konfliktus nincs közöttünk, és rendszeresen konzultálunk egymással. Ugyanakkor továbbra is tisztelettel fogunk iránta viseltetni” – mondta az MPSZ elnöke. Szilágyi Zsolt szerint van bizalmi válság az erdélyi jobboldalon, de a felek közül a püspökben bíznak a leginkább az emberek /Kristály Lehel: Nincs hatalmi harc, Szász lesz az új párt elnöke. = Magyar Hírlap (Budapest), jan. 9./

Zsombori Vilmos a december 12-én – Sógor Csaba Brüsszelbe távozásával – elnyert szenátori mandátumát tartja meg, helyébe új jelöltet keres a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Hivatal élére az RMDSZ. /Lokodi Imre: Zsombori szenátor marad. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Együttes ülést tartott a korábbi Madéfalva községet alkotó három új község Csíkcsicsó, Madéfalva és Rákos tanácsa a madéfalvi kultúrház kistermében. Az ülésen Csák László, az OTP Consulting vezetője bemutatta az év első felében várhatóan elinduló uniós vidékfejlesztési programot. Becze István, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke bemutatta a vidékfejlesztési program keretében meghirdetésre kerülő Leader térségek alprogramban rejlő lehetőségeket. A polgármesterek közös elképzeléseikről, terveikről számoltak be. /Társuló felcsíki községek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke a magyar utcafeliratok helyzetével kapcsolatban elmondta: november elején három kérést nyújtottak be a Nagyvárad Polgármesteri Hivatalába. Az egyikben arra kérik a városvezetőséget, hogy az általuk is megszavazott határozatot – miszerint az utcanévtáblákra ki kell írni az út, utca, tér stb. feliratokat – tartsák be és léptessék életbe. Másik kérésük: nevezzék el Rhédey grófról a Balcescu parkot, hiszen ő adományozta azt a városnak. A harmadik: magyar személyiségekről elnevezett utcák számának növelésére ösztönözték a városatyákat. A három kérvényükből csak az elsőre érkezett válasz, mely szerint a polgármesteri hivatal felszólította az illetékes szakbizottságokat, hogy mérjék fel a helyzetet, miképpen lehet megvalósítani a táblák kihelyezését. A többi beadványukra nem kaptak választ. Nagy elmondta, hogy december közepén személyesen találkoztak Biró Rozália alpolgármesterrel, aki biztosította az EMI vezetőségét, hogy válaszolni fog írásban is a beadványaikra. Az alpolgármester csodálkozásának adott hangot, amikor az EMI elnöke elmondta, hogy az RMDSZ-szervezetek nem támogatták a Szent László térért indított aláírásgyűjtő kezdeményezésüket. Nagy József Barna elmondta, ha a törvényben meghatározott időben nem kapnak érdemleges választ beadványaikra, perbe fogják a városházát, mivel nem tartja be a határozatokat. Külön kérték a hivatalt, hogy magyar nyelven válaszoljon, mert a törvény ezt a jogot biztosítja azokon a településeken, ahol a magyarság lélekszáma meghaladja a 20 százalékot. /Létai Tibor: Az új évben is stagnál a magyar utcanévtáblák ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 9./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 9-én Kolozsvárra érkezett, kétnapos erdélyi látogatásának nyitányaként, RMDSZ-es politikusokkal tárgyalt. „A Kárpát-medencei Képviselők Fórumának együttműködéséről tájékoztattam vendéglátóimat” – nyilatkozta Szili Katalin. A megbeszéléseken az EP-választások eredményéi, 2008 várható eseményei és a fejlesztési kérdések kerültek szóba. A politikus elmondta: Magyarország kiegyensúlyozott és egészséges párbeszédet akar folytatni a környező országokkal. „A magyarság nagy része ma már a Kárpát-medencében az EU közösségéhez is tartozik. Úgy gondolom, hogy a 21. században nincs helye az érzelmi alapú politizálásnak” – jelentette ki Szili. Tájékoztatása szerint a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának szeptemberi plenáris ülése után várható, hogy a különböző albizottságok különböző kérdésekben folytatnak párbeszédet. „Az egyik feladat, hogy a stratégiákból olyan nemzetpolitikai irányt dolgozzunk ki, ami az európai elvárásoknak maximálisan megfelel” – mondta. /Pásztor Krisztina: Szili Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Románul is szólt néhány szót az egybegyűltekhez Szili Katalin, aki vendége volt Kolozsváron a Magyar Távirati Iroda (MTI) kilencedik, Híres képek, képes hírek című kiállításának. Az MTI kiállítása Sepsiszentgyörgyről érkezett Kolozsvárra. /Pásztor Krisztina: Végállomás Kolozsvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke márciusban ismét többpárti megállapodást szorgalmaz annak érdekében, hogy 2004-hez hasonlóan a magyarországi politikai alakulatok ne szóljanak bele a Romániában idén rendezendő helyhatósági és parlamenti választások kampányába – hangzott el azon a kolozsvári találkozón, amelyen Szili Katalin az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel, önkormányzati képviselőivel folytatott megbeszélést. Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete élesen tiltakozott Szili Katalin, a politikus útja ellen, kifogásolva, hogy Wass Albert születésének 100. évfordulója után két nappal az író szülőfalujába viszi az MSZP „magyarellenes szellemiségét. ” /Rostás Szabolcs: Választási érdeklődés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Wass Albert születésének századik évfordulójára emlékezett az EMI kolozsvári szervezete az író szülőfalujában, Válaszúton. A küldöttség megkoszorúzta a Bánffy-kúria épületét, melyben a hagyomány szerint az író meglátta a világot; a koszorú szalagján a következő szöveg áll: Helyetted mondjuk, 100 év után, sok 100-an, 100-szor: Adjátok vissza a hegyeimet! A megemlékezés ugyanakkor a Wass Albert-év Erdélyi Magyar Ifjak általi megnyitását is jelentette, a szervezet ugyanis több rendezvénnyel kívánja megünnepelni az írófejedelem századik születésnapját. Első és nagyobb szabású rendezvénysorozatuk a Wass Albert életét bemutató film erdélyi körútja lesz Koltay Gábor rendező részvételével, melyre februárban kerül sor. Az EMI éles hangú közleményben tiltakozott Szili Katalin magyar országgyűlési elnök kolozsvári és válaszúti látogatása ellen. A Soós Sándor elnök és Bagoly Zsolt alelnök által aláírt nyilatkozatban nemkívánatos személynek, sőt, hazaárulónak neveznek minden Erdélyt megtagadó, a román hatalmat kiszolgáló RMDSZ-vezetőkkel cimboráló politikust, és a december 5-i népszavazásra emlékeztetve kijelentik: mi sem megyünk oda húszmillió románként – itthon vagyunk –, ők se jöjjenek mihozzánk. /Wass Albert-évforduló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

Tiltakozni meg tüntetni egy jogállamban szabad. Az Erdélyi Magyar Ifjak óva intették Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, hogy – potenciális hazaárulóként – Erdélybe jöjjön. Szili Katalin a közeljövőben kezdeményezni kívánja, hogy az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok fogadjanak el közös álláspontot, miszerint nem avatkoznak be a romániai választási küzdelmek magyar szereplőinek dolgába. Erre nincs sok esély, mert az ellenzéki Fidesznek kellene eddigi magatartásán változtatnia, írta Szűcs László, a lap főmunkatársa. Hangsúlyos volt a jelenlétük Tőkés László független EP-képviselő kampányában. Egyes vélemények szerint a nagyszebeni közös kormányülést megelőzően Gyurcsány Ferenc kormányfő találkozása Markó Béláékkal az RMDSZ melletti burkolt korteskedéssel volt. Szűcs László Gyurcsány segítségére sietett: ez nem befolyásolta az erdélyi választók opcióját. A Szili Katalin által a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán múlt év szeptemberében ismertetett fejlesztéspolitikai központú programot ez év őszén terjeszti a magyar kormány a parlament elé, hogy a stratégiából törvény szülessen. /Szűcs László: Konszenzus és környéke. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Január 24-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséről szóló tárgyalást. „Sportszerűtlennek tartom, hogy egy másik párt bejegyzésének az akadályoztatására adják a fejüket, mert egy olyan idővel játszanak, ami egy választási évben nagyon fontos” – hangsúlyozta Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke. /Mihály László: Még nem lett párt az MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Szász Jenő szerint a bíró mindössze a bejegyzendő párt megnevezésére kért magyarázatot, a román megnevezés mellett ugyanis hivatalosan bejegyzendő névként a Magyar Polgári Párt is szerepel az aktákban. „Az ügyvédeink az anyanyelv szabad használatának jogával, illetve azzal érveltek, hogy amit nem tilt, vagy nem szabályoz a törvény, azt szabad” – fejtette ki Szász. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a jobboldali alakulatoknak még jóval az önkormányzati választások előtt meg kell kezdeni a tárgyalást az RMDSZ-szel. A parlamenti választásokon való együttműködést elképzelhetetlennek tartja, mert ez veszélyeztetné a magyar képviseletet. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban úgy nyilatkozott, hogy számukra nem prioritás az ellenzékkel való tárgyalás elkezdése. /Kovács Csaba, Kovács Zsolt: Pártbejegyzés: újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Vitaindítónak is tekinthető Csutak István Székek földje – Székelyföld? című elemzése, csakhogy a benne foglalt állítások többségével egyet kell értenünk, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az egységes székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozása továbbra is illúzió. Kérdés, ki a felelős? Csutak egyértelműen a székelyföldi elitet nevezi meg. Az RMDSZ egy Székelyföldi Fejlesztési Régió kialakítását találta ki, és 2003 tavaszán konferenciát is szerveztek, ahol mindenki egyetértően nyilatkozott. Egy Prosperitas nevű egyesület létrehozataláról döntöttek, ennek a feladata lett volna egységes koncepció, fejlesztési stratégiák megvalósítása. Az egyesületet soha nem sikerült bejegyeztetni, így elmaradt a Székelyföldi Fejlesztési Intézet életre hívása is, az érdemi munka meg sem kezdődött. A tanácskozás után a három megyei tanácselnök hajba kapott azon, hogy hol lesz az új régió központja. A 2004-es parlamenti választási kampányban ismét napirendre került a kérdés. Újabb konferenciát tartottak, ahol Markó Béla komoly, másfél éves előkészítő munkáról beszélt. Legközelebb 2006 tavaszán toborozták egy asztalhoz a három megye politikusait, szakértőit, s ekkor már egy munkacsoport létrehozataláról is döntés született, ennek a feladata lett volna a Székelyföldi Fejlesztési Terv elkészítése. Takács Csaba akkori ügyvezető elnököt bízták meg a koordinálással, de többet nem lehetett hallani a testületről. Az RMDSZ 2006 őszén meghirdette a majdani területi autonómia alapjait megteremtő, Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozását. Az egyesület bejegyzésére nem került sor. Közben erősödött a megyék közötti rivalizálás. /Farkas Réka: Kié a felelősség? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./ Előzmény: Csutak István: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Tizennyolc év után sem sikerült ugyanis elérni, hogy a Szatmár megyei tanács mindig több nyelven feliratozott falinaptárának egyik nyelve magyar legyen. Egy olyan megyében, ahol az összlakosság közel negyven százaléka, úgy 150 ezer ember magyarnak vallja magát. Az utóbbi (majdnem) nyolc évben nemcsak erős frakciója, de megyei tanácselnöke is volt a magyarságnak. A kétnyelvűség érvényesítésében mégis sok az adósság. Nem kapott kétnyelvű táblát a megyei tanács által finanszírozott intézmények és igazgatóságok többsége (például a tanügy, munkaügy, társadalomvédelem, megyei könyvtár, a múzeum) vagy több kétnyelvű szaklíceum. A kinevezett magyar igazgatók, aligazgatók többsége ezzel nem foglalkozott. Üdítő kivétel Solcz Béla, a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója, aki az intézmény szaklapját, sőt a reklámszatyrainak feliratát is két- és háromnyelvűvé (román, magyar, német) tette. Rajta kívül jó példát szolgáltatott az Ilyés Gyula vezette szatmári városháza, amely minden neki alárendelt hivatalt két- és háromnyelvű táblákkal és más közönségtájékoztatóval látott el. Jönnek a helyhatósági választások. Sokan megkérdik majd RMDSZ-képviselőiktől, hogy miért ültek ott négy évig, ha még egy kétnyelvű tábla kitevését sem tudták elintézni? /Sike Lajos: Te miért ülsz ott? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, Balázs Péter volt magyar főtárgyaló és EU-biztos január 10-én Bukarestben az általa irányított tanulmány részeredményeit osztotta meg az RMDSZ elnökével, Markó Bélával és a szövetség politikusaival. Várhatóan márciusban zárul le annak a könyvnek a kézirata, amely nagyszabású kutatási projekt eredményeit feldolgozva jövőképet is nyújt Románia uniós csatlakozásának különféle hatásairól. „Be szeretnénk bizonyítani, megdőlni látszik az az elképzelés, miszerint a rendszerváltás és az EU-csatlakozás ugyanazon a pályán viszi előre az országokat. Az unió nem továbbviszi a rendszerváltás eredményeit, hanem melléállít egy nagyon magas és összetett, nagyon szabályozott követelményrendszert, ami prioritászavarokat okoz” – nyilatkozta Balázs Péter. Kiemelte, a tanulmány három fő aspektusból – belpolitikai, gazdasági és EU-hoz való viszonyulás szempontjából – elemzi a Romániában lezajló változásokat a 90-es évektől napjainkig. Mind a 27 uniós ország górcső alá kerül, a CEU elképzelése szerint. /Oborocea Mónika: Milyen Románia jövőképe? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Az RMDSZ január végéig véglegesíteni kívánja az önkormányzati jelöltállítás kritériumait: január 26-i ülésén az SZKT elfogadja az erre vonatkozó határozatokat, ezt követően pedig az RMDSZ helyi és területi szervezetei meg is kezdik a jelöltek kiválasztását – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Közölte, a cél az, hogy a Szövetség jelöltjei az eddigieknél is jobban megfeleljenek az uniós csatlakozás nyomán megnövekedett szakmai követelményeknek. Az RMDSZ tovább folytatja a párbeszédet az erdélyi magyar társadalom meghatározó csoportjaival. /Markó: Fiatalokat az önkormányzatokba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

,,Az RMDSZ számára Székelyudvarhely országos szintű prioritás. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanis, hogy a város közösségének érdekei ― Romániában egyedülálló módon ― egyetlen ember, a polgármester kényének-kedvének vannak alávetve, kiszolgáltatva. Székelyudvarhelyen ugyanis közel két éve nem működik helyi tanács, valamennyi döntést egymagában a polgármester hozza meg” – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvezető elnök, bemutatva az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet új, megbízott elnökét. „Birtalan József elsődleges feladata a szervezet képviselete, illetve az önkormányzati választásokra való felkészítése lesz” – szögezte le. Birtalan József 2007 végétől vezeti a területi szervezetet. 1998 óta több minisztériumban töltött be államtitkári tisztséget, jelenleg a (belügyminisztériumhoz tartozó) Köztisztviselők Országos Ügynökségének elnöke. Össze kell fognunk Hargitát és a három ,,székely megyét, ehhez egy Székelyföld-fejlesztési stratégiát is szeretnénk kidolgozni”, mondta. /Székelyudvarhely országos prioritás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Az RMDSZ ifjú farkasai az öregek székeit rázzák – írta az Adevarul bukaresti lap. Kelemen Hunor, László Attila, Borbély Károly, Asztalos Csaba Ferenc, Máté András, Antal Árpád, Olosz Gergely, Táczos Barna, Gyerkó László, Birtalan József igen tanulékonyak, mára az öregektől ellesték a jelentős politikai karrier befutásához szükséges tudnivalókat, de vállalkozókként is jó tanítványaik Verestóy Attilának és Borbély Lászlónak. Cégeik virágoznak, mert valamennyien az üzleti életben is kihasználták a politikusoknak adódó lehetőségeket. Az ifjak vezérének a lap Kelemen Hunort, az RMDSZ ügyvezető elnökét tekinti. /Röviden. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Mezőkövesden tartották meg a Dialógusok néven ismertté vált év eleji hagyományos régiós művelődési találkozójukat Magyarország északi megyéinek, a Felvidéknek, Kárpátaljának és a Partiumnak művelődésszervezői. Az idei, immár tizedik alkalommal megrendezett találkozó központi kérdése a kisebbségi magyar közösségépítés, valamint a Schengen utáni regionális társadalmak, közösségek kapcsolattartásának eredményesebbé tétele volt. Központi szerepet kapott a különböző forrásokból származó finanszírozási, ezen belül elsősorban is az uniós pénzforrások bevonási lehetőségeinek megbeszélése, egy jövőt építő összmagyar támogatáspolitika megteremtésének égető szükségessége. A mezőkövesdi tanácskozáson Varga Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő meghívott előadóként vitaindító előadást tartott a támogatáspolitikáról, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület nevében pedig Muzsnay Árpád alelnök beszélt a határokon átívelő művelődési rendezvényekről, az idei partiumi tervekről. /Közösségépítés és támogatáspolitika a Kárpát-medencében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

Vannak jó jelek is, itthon meg a világban. Akár Koszovó közeledő függetlenségét is ide lehet sorolni. Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint a román értelmiségi sajtóban egyre több olyan írás jelenik meg, amelyekből sugárzik a magyarok iránti empátia és az elismerés. Az RMDSZ programja, a Marosvásárhelyi Kiáltvány meggyőződéses híveiként is fogadjuk el, hogy Tőkés László választási sikere: mindnyájunk számára érték, írta Ágoston. A püspököt politikai érvekkel és a közvélemény erejével kell kényszeríteni az együttműködésre. /Ágoston Hugó: Pozitív erővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

„Az én időmben rendszeresek voltak a felső szintű találkozások, mert mind Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnök, mind én tudatosan törekedtünk erre” – fejtette ki Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök a hét végén a magyarországi Mezőkövesden tartott régiós konferencián. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet szervezte rendezvény már a tizedik ilyen év eleji találkozója volt a térség magyarságának. A szlovák és a német mellett a magyar nyelvet is beszélő Schuster első előadója is volt a konferenciának. Mint kiemelte, a korábbi években jó hatása volt a magyar-szlovák kapcsolatokra annak a ténynek, hogy az ő kezdeményezésére a szlovákiai magyarság pártja, az MKP kormányzati tényező lett. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója szorgalmazta a Kárpát-medencei fejlesztési fórum mielőbbi létrehozását, hangsúlyozta, hogy a székelyföldi bezárkózásnak milyen káros hatásai (is) lehetnek. Varga Attila parlamenti RMDSZ-képviselő mondta: „jobb lenne, ha a pestieknek a Székelyföldről nem elsősorban a székelyvicc jutna eszükbe, hanem például a fejlett erdőgazdálkodás, faipar és faluturizmus. De ha regionális céljainkat meg sem tudjuk fogalmazni, akkor hogyan valósítsuk meg azokat?” Szarka László kisebbségkutató szerint nem lehet a nemzetet igazolványokkal egyben tartani, és nem kell mindent egybeolvasztani, mert akkor éppen azokat a különleges értékeket adjuk fel, amelyek a magyar nemzet sokszínűségét (palóc, matyó, székely stb.) adják. Bárdi Nándor történész úgy vélte, amíg Magyarországon nem jön létre a pártok közt konszenzus a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban, addig tovább folytatódik a politikai szempontok szerinti támogatás, ami azt jelenti: nem biztos, hogy azt támogatják, ami a legfontosabb volna. /Sike Lajos: Rudolf Schuster: újjá lehet építeni. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jó megoldás lenne, ha a sorrendet megfordítva, előbb tartanák a parlamenti és utána a helyhatósági választásokat. Így elkerülhető lenne a mindig nagy méreteket öltő politikai vándorlás az önkormányzatokban – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette, nem elsősorban a politikai csoportosulásokkal, hanem a „sokakkal” tárgyal majd az RMDSZ: a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az ifjúsági szervezetekkel és értelmiségiekkel. A marosvásárhelyi polgármesteri jelöltállítás kapcsán úgy nyilatkozott: az ezzel kapcsolatos eddigi közvita jó gyakorlatnak bizonyult, de az a jelöltállítás érvényes, amelyet az SZKT január 26-i ülésén elfogadásra kerülő szabályzat alapján bonyolítanak majd le. Azt szeretné, ha Marosvásárhely esetében a polgármesterjelölt személyéről nem egy szűk kör döntene. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester javaslatáról – miszerint Hargita és Kovászna megye népszavazásos összeolvasztása az autonómia felé tett lépést jelentene – Markó azt mondta: fontosnak tartja azt, hogy vita alakult ki a Székelyföld adminisztratív entitásáról, de úgy vélte, egyelőre a két székely megye összeolvasztása nem kivitelezhető. /L. I. : Markó előre hozná a választást. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Az RMDSZ számára az idei év kihívásai közül a legnagyobbak közé tartozik a tárgyalópartner megtalálása a helyi és – főleg – parlamenti választások előtt. A feladatot nehezíti a Magyar Polgári Párt bejegyzésének késleltetése, illetve a jövendő alakulat vezetése körül kibontakozó hatalmi harc. Kevesen vették komolyan, amikor tavaly az RMDSZ vezetői többször kijelentették: nem akarják megakadályozni a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését. „Valóban el kell fogadni: az RMDSZ-en kívül is van élet, és mostantól fogva ki kell alakítani valamiféle együttműködést az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulásokkal” – mondta Markó Béla. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke fogalmazta meg a javaslatot, miszerint Tőkés Lászlónak kellene a megalakuló párt élére állnia. Szász Jenő határozottan ellenzi ezt a javaslatot. /Magyar–magyar párbeszéd: ismét elkésnek? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./