„Az autonómia és a kisebbségi jogok kérdését fel lehet, és fel kell vetni Brüsszelben, amikor az etnikumközi kapcsolatokról tárgyalnak – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője szerint Tőkés László azon törekvése, hogy az európai fórumok elé vigye az autonómia ügyét, alkotmányellenes, és a PSD képviselői ellenezni fogják. Markó erre reagálva úgy vélte, hogy az autonómia felvetése azért is szükséges, mivel a kisebbségekre vonatkozóan az EU szintjén csak „szép elvek” és egyezmények léteznek. Mint mondta, az RMDSZ konkrét szabályozás kidolgozását szorgalmazza, ellenben úgy vélte, az autonómia kérdését itthon, Romániában kell megoldani a többséggel való egyeztetés révén. /Pap Melinda, Incze Vanda: Markó európai autonómiaszabályozást sürget. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

A Köztisztviselők Ügynökségének 44 éves elnökét nevezte ki Markó Béla elnök az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet megbízott elnökévé, miután az európai parlamenti választást követően lemondott a korábbi elnök, Verestóy Attila. Az udvarhelyszéki az egyetlen olyan RMDSZ-szervezet, amelynek teljes vezetősége lemondott a novemberi választás után, nemcsak elnöke, hanem elnöksége sincs. Birtalan József emlékeztetett, az RMDSZ 40 százalékot szerzett Udvarhelyszéken az európai parlamenti választáson. Neki kell elvégezni az állapot- és a szervezetfelmérést. Többen vállalták el az RMDSZ-elnöki tisztséget, mert polgármester vagy tanácsos akart lenni, a tisztség megszerzése után elfelejtette a szervezetet. Székelyföldön a hatalommal azonosították az RMDSZ-t. Birtalan József elmondta, több mint egy évtizede, hogy Bukarestben kormányzati tisztségekben dolgozott, anyagilag-gazdaságilag sem kötődik egyik helyi érdekcsoporthoz sem. Hazaköltözött Székelyudvarhelyre. Bízik benne, hogy 2008-ban Székelyudvarhelynek RMDSZ-es polgármestere lesz. /Kovács Csaba: A tiszta beszéd éve. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Január 12-én Pécskán találkozott az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének /AMMGE/ vezetőségéből Kocsik József elnök, Kocsis József és Gál Mihály alelnök az RMDSZ helybeli vezetői közül Csepella János elnökkel, Bölöni György képviselői irodavezetővel, továbbá Tóth Barna, ifj. Zágoni Szabó András és ifj. Kocsik Imre helybeli értelmiségi gazdálkodókkal. A megbeszélések során érintették a mezőgazdaság, a helybeli gazdálkodók időszerű gondjait, taglalva az EU-tagság által teremtődött lehetőségeket is. Kiemelt helyet foglal el a fiatal gazdák tömörülésének EU általi támogatása, aminek kihasználásáért létre kell hozni az AMMGE keretében működő Fiatal Gazdák Egyesületét. A 40 évesnél fiatalabb gazdálkodóknak e tömörülésbe történő beszervezésével Zimándújfalun és környékén a helybeli Kocsis Józsefet, míg Pécskán és környékén ifj. Zágoni Szabó Andrást bízták meg. /(B): Alakulóban a Fiatal Gazdák Egyesülete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Lehoczky Attila történelemtanár 2006 végén közölt írásában összegezte az aradi magyarság közelmúltját, feltárva problémáit és ezekből vont le következtetéseket. Most elkészítette a folytatást, témája az elmúlt év. Az aradi magyarság számszerűleg a lejtőn van. A tendencia általános az erdélyi magyarság körében, sőt a többségi nemzet is hasonló gondokkal küszködik. Arad város lakossága évente közel ezer fővel csökken. A magyar lakosság körében: 1992-ben Aradon 29 414-en vallották magukat magyarnak, 2002-ben a kivándorlás miatt csak 22 492-en, számunk 2002 óta majdnem 1000 fővel csökkent. Arad mára felszámolta a munkanélküliséget, sőt munkaerőhiány jelentkezett. Ezt hosszú távon csak betelepítésekkel lehet megoldani, a leendő új lakosok a többségi nemzet soraiból kerülnek ki. Amennyiben végbemegy a schengeni övezethez való bekapcsolódás, talán kezelhető lesz a 88 éves Trianon-szindróma, hiszen a határmelléki magyarság gyakorlatilag ismét rákapcsolódik a magyar állami területekre. Mindez biztosíthat hosszú távú túlélést is. Egy nemzet túléléséhez elsődlegesen az oktatás kérdését kell rendeznie. Arad megyében folynak próbálkozások a magyar oktatás fenntartásáért és fejlesztéséért. Majdnem lefedettnek mondható az iskolahálózat, de Fehér-Körös-völgy még meglévő magyar diákjainak iskolaközpontot kell létrehozni Kisjenőn vagy Borosjenőn. Majdnem megoldott a fakultatív magyar oktatás kérdése, így sikerül olyan gyerekeknek is magyar kultúrát adni, ahol nincs lehetőség magyar iskola fenntartására. A magyar iskolák többsége 2007-ben nagyon sok kormánytámogatást kapott, az épületek szépültek, az intézmények gyarapodtak anyagilag. Csak a Csiky Gergely Iskolacsoport annyi támogatást kapott, mint az azt megelőző tíz évben összesen. Sok helyen keservesen oldották meg a beiskolázást, a magyar szülők egy része gyermekét román iskolába küldi. 2007-ben a megyében több mint 170 magyar gyerek lett elsősosztályos, 206-an végezték el nyolcadikat, három líceumi és két szakosztályba összesen több mint száz diákot sikerült beiskolázni a Csiky Gergelybe. A diáklétszám folyamatos csökkenése miatt újabb leépülések következhetnek be. Gondot fog okozni, hogy a jelenlegi diákság egy részében nincs egészséges nemzeti öntudat. A magyar nemzeti öntudat kiépítése elsősorban a történelem- és magyartanárok feladata. A cikkíró szerint a politikai megosztottság politikai halált hozhat a magyarság számára. Az RMDSZ nem tulajdonított Tőkés Lászlónak nagy jelentőséget. Tőkés a magyar lélek felé próbált hatni, ezt az RMDSZ nem veszi észre. Az egyetlen terület, ahol jó eredmények születtek, az a kulturális élet. A 2007-es konjunktúra kedvezett a helyi magyar művelődési életnek. 2006/2007-ben hosszú idő után először évadot tartott Aradon a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A színház legtöbb esetben megtelt, a darabok változatosak voltak, az István, a király-t háromszor is bemutatták. A nagyváradi Szigligeti Társulat is több esetben fellépett. Előrelépés, hogy létrehozták az Aradi Magyar Kamaraszínházat. A kulturális sajtó sem lépett előre. A cikkíró szerint a Szövétnek folyóiratnak le kell vetkőznie túlzott aradiságát ahhoz, hogy értékes legyen. Jelentős a magyar könyvkiadás prosperálása, 2007-ben több mint tíz kötet jelent meg magyar nyelven Aradon. Jól működik kulturális szervezetek jelentős része. Továbbra sincs a városban olyan hely, ahol a magyar fiatalok nagy számban találkozhatnak. A fiatalok többnyire passzívak. /Lehoczky Attila: Újabb gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./ Előzmény: Lehoczky Attila: Gondolatok az aradi magyarság jövőjéről. = Nyugati Jelen (Arad), 2006. dec. 30.

A tanügyitörvény-tervezetről és restitúciós kérdésekről tárgyaltak január 14-én Bukarestben, a romániai magyar történelmi egyházak képviselői az RMDSZ oktatási és művelődési területen tevékenykedő kormányzati tisztségviselőivel. Markó Béla RMDSZ-elnök mellett a tanácskozáson jelen volt Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, Horváth Anna államtitkár, Szász Attila államtanácsos, valamint több kormányzati szakértő is. A múlt héten a minisztérium megbeszélést folytatott a történelmi egyházak tanügyi tanácsosaival, a felekezeti iskolák igazgatóival, korábban pedig az egyházak püspökeivel. A mostani tárgyaláson a felek elsősorban az oktatási törvény-tervezetről folytattak megbeszélést: a minisztérium kisebbségi oktatással foglalkozó képviselete kérte az egyházak és a felekezeti iskolák képviselőit, tegyék meg javaslataikat a tárcának. Január 15-én Kolozsváron a történelmi egyházak püspökei folytatják a felekezeti oktatásról megkezdett vitát. /Lokodi Imre: Egyházi javaslatokat várnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

A széki berendezkedés – például az RMDSZ székelyföldi területi szervezetei – olyan kisrégiós identitásokat hangsúlyoznak a fontosabb identitásokkal szemben, amelyek bonyolítják a döntéshozási mechanizmusokat, konkurenciahelyzetet teremtenek azonos szintű szervezetek között. A formaváltásnak azonban társulnia kell társadalmi konszenzussal. Először ehhez kell eljutni. /Salamon Márton László: Tartalom és forma. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Lezárult Szatmárnémetiben az a párbeszédsorozat, amelyet az RMDSZ megyei vezetői és önkormányzati képviselői napokon át folytattak a magyar polgármesterekkel és alpolgármesterekkel. A megbeszélésen a helyhatósági és parlamenti választásokon az érdekvédelmi szervezettel együttműködő Német Demokrata Fórum (NDF) képviselői és polgármesterei is részt vettek. /Sike Lajos: NDF–RMDSZ együttműködés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Már februárban, legkésőbb március elejéig dönteni fog az RMDSZ arról, hogy milyen jelölteket állít a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök bukaresti sajtóértekezletén. Szigorú kritériumrendszer alapján döntenek majd arról, hogy ki indulhat a választásokon akár a polgármesteri, akár a tanácsosi tisztség elnyeréséért. A marosvásárhelyi jelöltállításról – újságírói kérdésre válaszolva – a szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ által tavaly megrendelt közvélemény-kutatás eredményei már most azt jelzik, hogy Borbély László a legnépszerűbb a marosvásárhelyi magyar közösség körében, és örül annak, hogy a miniszter vállalja a jelölést. Mint ismeretes, a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet jelöltállító küldöttgyűlése tavaly Csegzi Sándor jelenlegi alpolgármester indításáról döntött. /Borbély polgármester lenne. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

„Hazaárulók akadtak minden időben. Előbb vagy utóbb ítélt fölöttük a nemzet, s ítélete ellen nem volt fellebbezés. ” Így kezdte Wass Albert Modern hazaárulók című írását 1942-ben. Hazaárulók ma is vannak, itthon és otthon egyaránt. A román hatalmat kiszolgáló RMDSZ-vezetéssel és a Babes–Bolyai magyar díszpintyeivel találkozik Szili Katalin, aki párttagsága révén Gyurcsány Ferenc meghosszabbított keze, olvasható az Erdélyi Magyar Ifjak közleményében. Az EMI tiltakozik Kolozsvár és Wass Albert emlékének meggyalázása ellen, ugyanakkor megkéri Szili Katalint, adja át üzenetüket főnökének: továbbra is persona non grata Erdélyben a kormánypártok valamennyi tagja. /EMI-tiltakozás Szili Katalin erdélyi látogatása ellen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 16./

Traian Basescu bűnvádi eljárás megindítását kérte nyolc volt és jelenlegi kormánytag ellen az igazságügyi tárca élére ideiglenesen kinevezett Teodor Melescanutól. Mint hangsúlyozta: döntésével segíteni kívánja az igazságszolgáltatás munkáját. Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőről, Adrian Nastase volt miniszterelnökről, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszterről, Miron Mitrea korábbi szállításügyi, Tudor Chiuariu volt igazságügyi, Victor Babiuc volt védelmi, Decebal Traian Remes volt mezőgazdasági miniszterről, valamint Codrut Seresről, a gazdasági tárca volt vezetőjéről van szó. Paul Pacuraru liberális munkaügyi miniszter szerint ez a kezdeményezés nem más, mint az államfő kísérlete politikai leszámolásra. Az államelnöknek alkotmányos joga van ahhoz, hogy az ügyészség felkérésére igent mondjon egyik vagy másik jelenlegi vagy volt miniszter elleni bűnvádi eljárásra, vagy pedig visszautasítsa ezt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Viszont az, hogy ő ezt úgymond ‘csomagban’ teszi nyolc jelenlegi és volt miniszter esetében, szerintem nem véletlen: ezáltal is megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben“ – jelentette ki. /Nyolc miniszter „egy csapásra” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elítéli Traian Basescu államelnök arra irányuló kezdeményezését, hogy az ideiglenes igazságügyi miniszter indítson bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi miniszter ellen. A nyolc miniszter között szerepel Nagy Zsolt volt távközlési miniszter is, ennek kapcsán Markó Béla a következőket nyilatkozta: „Most a Nagy Zsolt esetéről nem is beszélek, ellene egy ügyben már elindították a bűnvádi eljárást, ez most egy másik ügy, úgy látom, hogy őt lassan-lassan valamiféle bűnbakká akarják tenni, meggyőződésem szerint teljesen ártatlanul. ” /Folytatódik a dossziék háborúja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Méltatlan, ami Tőkés Lászlóval megválasztása után történik az Európai Parlamentben (EP) – állapította meg Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője közleményében. „Az Európai Néppárt immár egy hónapja hezitál azon, hogy tagjai közé fogadja-e az erdélyi református egyházi vezetőt, de január 9-én ismét elhalasztották a döntést” – írta. Tabajdi szerint „a Fidesz célja kizárólag az erdélyi magyarság megosztása, az RMDSZ ellehetetlenítése volt”. Válasznyilatkozatában Tőkés László úgy fogalmazott, hogy Tabajdi valótlanságot állít, és arra kérte őt, ha már segíteni nem tud, akkor legalább ne ártson neki „és az általa képviselt határon túli magyarok ügyének”. „Európai néppárti tagfelvételem eljárása folyamatban van. Orbán Viktor nem hagyott cserben, Traian Basescu támogatására pedig nagy valószínűséggel továbbra is számítani lehet” – olvasható Tőkés közleményében. Tőkés úgy vélekedett, hogy Tabajdi megnyilatkozása „kizárólag azt a kicsinyes belpolitikai célt szolgálja, hogy ütést mérjen a Fideszre, illetve annak elnökére, Orbán Viktorra”. Wilfried Martens EPP-elnök a választási kampány során támogatóan nyilatkozott Tőkés Lászlóról és arról, hogy várják őt a néppárti EP-képviselők soraiba. /Brüsszeli vita Tőkés László helyzete körül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Kolozs megyében az RMDSZ mintegy 192 önkormányzati képviselővel rendelkezik. Már több Kolozs megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselő jelezte: nem kívánja jelöltetni magát még egy mandátumra. A cél a magyar választók mozgósítása, mondta László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki megerősítette: indul a kolozsvári polgármesteri tisztségért. „Mind a városi, mind a megyei tanácsban közel 20 százalékos képviseletet szeretnénk elérni. Azokon a településeken, ahol a magyar lakosság eléri, illetve meghaladja a 20 százalékot, polgármester-jelöltet állítunk. Ott, ahol nem érjük el a 20 százalékot, a helyi szervezetek döntenek, hogy indokolt-e mégis polgármester-jelöltet állítani” – mondta. Nem vállal több mandátumot Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán, a megyei tanács két alelnöke, Pethő Zsigmond, Lakatos András és Székely István. Maradna Váncsa Pál, Mátis Jenő és Dániel Márton. Városi szinten a hat RMDSZ-es tanácsosból mindeddig csak hárman jelezték, hogy folytatnák tevékenységüket: Csoma Botond, Irsay Miklós és László Attila. Az RMDSZ 6–7 városi, valamint nyolc, esetleg tíz megyei tanácsosi tisztséget kíván megszerezni. /Nagy-Hintós Diana: Az RMDSZ megyei szervezete megőrizné eddigi pozícióit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Az Európai Emberjogi Bíróság szerint az Agache-ügy elítéltjei diszkrimináció áldozatai voltak. Frunda György RMDSZ-szenátor január 7-én kapta meg az értesítést az Európai Emberjogi Bíróságtól (CEDO), hogy 2007. december 27-én végleges maradt az az ítélet, amelyet szeptemberben jóváhagytak, és amely elmarasztalja a román bíróságokat. Paizs Octavian, Héjja Dezső, Reiner Antal és Konrád János 2001 márciusában beadvánnyal fordultak az Európai Emberjogi Bírósághoz, mert Romániában nem volt esélyük méltányos tárgyaláshoz, a per túl sokáig elhúzódott (1990-től 2001-ig), annak ellenére, hogy ők mindvégig ártatlannak vallották magukat és azt állították, azért ítélték el őket, mert magyarok, tehát etnikai diszkrimináció áldozatai a román bíróságokon. Az Európai Emberjogi Bíróság megállapította, az alperesek nem részesültek méltányos eljárásban, mert a román bíróságok nem fogadták el a bizonyítékaikat és kötelezte a román államot, hogy Paizs Octaviannak 4. 050, Reiner Antalnak 3. 000, Héjja Dezsőnek 1. 050, Konrád Jánosnak 2. 000 eurót fizessen erkölcsi kártérítés címén. Ugyanakkor a román államnak 1. 500 euró perköltséget kell fizetnie. 1989. december 22-én, a forradalom kitörésekor, Kézdivásárhelyen egy körülbelül 300 fős tömeg meglincselte Aurel Agache volt milicistát, aki jogtalanul elkobozta az emberek javait, meghurcolt embereket, nőket erőszakolt meg, illetve azzal zsarolta őket, hogy ha nem fekszenek le vele, akkor férjüket, testvérüket, apjukat bezáratja. /Mózes Edith: Frunda György: Az ártatlanság megállapítása sohasem késő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

Ebben az évben sorra nyitja erdélyi irodáit Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es, illetve Tőkés László független európai parlamenti képviselő. A liberális Csibi Magor még Chisinauban, a Moldovai Köztársaságban is berendez egyet. Winkler Gyula már irodát nyitott Déván, de további irodák megnyitását tervezi. Tőkés László sepsiszentgyörgyi képviseleti irodáját várhatóan február elején nyitja meg. /Lokodi Imre: Sorra nyílnak az EP-irodák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Az RMDSZ helyi szervezetei elkezdték a szövetség színeiben mandátumot nyert megyei és helyi tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek és más választott tisztségviselők munkájának kiértékelését. Az RMDSZ ezúttal nem teszi kötelezővé az előválasztásokat, mindegyik területi szervezet szabadon dönthet a jelöltállítás módozatáról. /Ercsey-Ravasz Ferenc: RMDSZ: Nem kötelező az előválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége már előkészítette a helyhatósági választásokon történő jelöltállítás kritériumrendszerét, amelyet január 18-án tartandó marosvásárhelyi ülésén a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) megvitatni készül. Az ügyvezető elnökség azt szorgalmazza, hogy a jelöltállításról szóló döntést a területi szervezetek hozzák meg – közölte Kelemen Hunor Kolozsváron. A jelöltállítás mikéntjéről állást foglalt a TEKT-ülés előtt a Szabadelvű Kör és a Nemzeti Szabadelvű Kör is. Kezdeményezésükre az öt szövetségi képviselettel rendelkező platform szorgalmazza a Platformok Konzultatív Tanácsának (PKT) mihamarabbi összehívását. A Nemzeti Szabadelvű Kör jó ötletnek tartja Kovács Péter ügyvezető alelnök elképzelését. A fiatal politikus a területi RMDSZ-szervezetek helyi választmányainak állóurnás megválasztását javasolja. Tischler Ferenc, a Kereszténydemokrata Mozgalom Platform (KDM) elnöke szerint előválasztásoknak kellene megelőzniük a májusi önkormányzati választásokat. /Jelöltállítás, de hogyan? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Az RMDSZ már benyújtotta a decemberben közvitára bocsátott tanügyi tervezet módosítását célzó javaslatát – jelentette be Lakatos András, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az oktatási főosztály tagja. Azt kifogásolták, hogy a tervezet alkotói nem vették figyelembe a szövetség óhaját, hogy a román nyelvet idegen nyelvként tanítsák a magyar osztályokban. „A magyar és román pedagógusokból, értelmiségiekből álló csoportunk már összeállított egy programot, amelyet a módosító javaslattal egyszerre nyújtottunk be a tárcához” – mondta Lakatos. /Gyergyai Csaba: RMDSZ: benyújtották a módosító javaslatot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Csutak István vitacikkében hiányolta, hogy a kökösi táblával egy időben nem volt Berecknél, Békásnál, Palánkánál, Szabédnál, Nyárádtőnél és Balavásárán is Székelyföld-tábla, de azt nem kérte számon, hogy amikor Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghirdette a székelyföldi szimbólumok használatát, akkor miért nem tettek arról, hogy ténylegesen megjelenjenek ezek a szimbólumok. Miféle közigazgatási rövidlátás alapján jelentené a Székelyföldet csak Hargita és Kovászna megye? Parlagi törekvés, hogy egyetemet hoztak létre „minden magára valamit is adó székely (kis)városban”, amikora román (kis)városokban ugyanennyi, vagyis számszerűleg sokkal több egyetem jött létre? Valójában az a baj, hogy a sok magyar diplomás csak mesterember, aki sem alkotásra, sem közösségteremtésre nem törekszik. Csutak hiányolja a székelyföldi jövőképet. Gáspár Sándor ezzel egyetért. Arról is kellene írni, hogy miből állna a jövőkép. A térséget elkötelező politikai cselekvések egy szigorúan meghatározott politikai szervezethez kapcsolódnak, az RMDSZ-hez, de a nevét Csutak nem írja le. A székek felszámolásának szándékát hatalommegerősítő szándékkal néhány hete elárulta már Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, az európai parlamenti választások másnapján, egységes, megyei szervezetet kiáltva ki üdvözítőnek a két székely megyében. A székek valójában a környezet egységes megélésének keretei. Érdekes módon, a székely székek elleni harci riadót azután fújta meg az RMDSZ vezetősége, miután kiderült, hogy néhány székben jóval kevesebb szavazatot szerzett a szervezet, mint azokban a megyékben, amelyekben a hagyományos (magyar) történelmi közigazgatás még nyomokban se nagyon létezik. Székelyföldet nem modernizálni lehet a székek megszüntetésével, hanem felszámolni. Évszázadok során a székely székek megfeleltek feladatuknak – természetes közigazgatási keretet biztosítottak minden társadalmi rendszerben, minden gazdasági koncepcióban. /Gáspár Sándor: Széljegyzetek Csutak István (szél)kakaskodásához. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8., ugyanezt közölte: Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8., Népújság (Marosvásárhely), jan. 11. . Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Markó Béla előrevetítve a január 26-i marosvásárhelyi SZKT-gyűlésen döntésszintre kerülő, helyhatósági választásokra jelölő kritériumrendszert, máris behatárolta a döntés megszületésének két lehetséges módját: előválasztással, avagy küldöttgyűlésen. Puskás Attila szerint előre lehet tudni, hogy a testület döntése: küldöttgyűlésen történjen választás. Az elhibázott döntéslehetőségnek a megelőzésére írta: ismeri az RMDSZ-küldöttgyűléseket, cédulaosztogatással kezdődnek, és a cédulán szereplők megválasztásával végződnek. Többnyire három ún. frakció a legtevékenyebb: a kereszténydemokrata, a liberális és a polgári. Persze, mind a három a saját kebléből jelöl. Ez sógorság-komaság, semmi köze sincs a minőséghez. Az lenne jó, hogy ne az SZKT döntse el, Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön s máshol hogyan történjék a jelölés, hanem a helyi, illetve területi RMDSZ-tagság, sőt, a civil szervezetekbe tömörült magyarság. S ebben nem az RMDSZ-hez tartozás az elsődleges szempont, hanem az, hogy múltbéli hasznos tevékenységével hogyan szolgálta a helyi magyarság érdekeit. Az is megoldás, amit Gazda Zoltán vetett fel: egyeztetni azokkal a politikai erőkkel, amelyek Sepsiszentgyörgyön és több helyen a megyében Tőkés Lászlóra szavaztak. /Puskás Attila: Ki dönt, és miért? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18.

Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter levélben közölte Traian Basescu államfővel, nem tudja továbbküldeni a nyolc miniszter elleni bűnvádi eljárás megkezdéséhez szükséges iratanyagot, mivel a dokumentáció nem teljes, csupán az üggyel foglalkozó ügyészek jelentéseit tartalmazza. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy vélte: az államelnöknek alkotmányos joga, sőt kötelessége, hogy igent vagy nemet mondjon egyik vagy másik miniszter ellen indítandó bűnvádi eljárásra, viszont az, hogy ő ezt úgymond „csomagban” teszi, ezzel megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben. Másrészt azt a látszatot kívánja kelteni, hogy itt egyfajta „bűnöző csoportról” lenne szó. /Visszakerült a Cotroceni-be a miniszterek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Az önkormányzati választások előkészületeiről, a jelöltállítás kritériumairól egyeztettek január 18-án Marosvásárhelyen az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei (TEKT). A jelölteknek szigorú kritériumrendszernek, szakmai követelményeknek kell megfelelniük. A személyekről – a lehető legnagyobb reprezentativitást biztosítva – előválasztások vagy minél szélesebb körű jelölőgyűlések révén kell dönteni. (Amint azt a szövetség vezetői korábban bejelentették: azokban a megyékben, ahol a magyarság számaránya meghaladja az 50 százalékot, idén nem kötelező az urnás előválasztás.) László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök nem javasolta Kolozs megyében az urnás előválasztást az önkormányzati választások előtt. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ elnök szerint előnyös, ha a területi szervezetek dönthetik el, hogy milyen kritériumokat állítanak az SZKT-n elfogadásra kerülő keret-kritériumokon belül a jelöltekkel szemben. /Önkormányzati választásokról tárgyaltak a TEKT-en. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Verestóy Attila szenátor tavaly 215 ezer euróért eladott egy lakást, derül ki az RMDSZ-szenátor vagyonnyilatkozatából. A lakás egy negyede volt Verestóy tulajdonában. Két autója van, egy 2001-es gyártású Audi és egy 2003-as BMW. A szenátor 2007-ben három lakást épített Bukarestben, továbbá több ezer eurót érnek azok az ékszerek és festmények, amelyek a tulajdonában vannak. Verestóy Attila ugyanakkor több bankbetéttel is rendelkezik, illetve több cég részvényese. Szenátorként 53 433 lej juttatásban részesült, az üzleti befektetésekből pedig közel 26 ezer lej és 383 749 euró jövedelme származott. /Verestóy közzé tette vagyonát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a jelenlegi politikai helyzet az oka annak, hogy az állami intézmények megpróbálják magyarázni az alkotmányt, és az államelnök az, aki állandó jelleggel próbálkozott ezzel. Így kommentálta azt, hogy Teodor Melescanu visszaküldte az államelnöknek az egy nappal korábban kapott, a nyolc volt vagy jelenlegi miniszterre vonatkozó dokumentumokat. /Markó: Basescu magyarázza az alkotmányt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

A Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülése után a területi RMDSZ-szervezetek döntenek, hogy állóurnás titkos választásokkal vagy pedig elektoros választásokkal választják ki jelöltjeiket a helyhatósági választásokra. Ezt várhatóan a január 26-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa is elfogadja. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke jelezte: előválasztások esetén szigorításként előírnák, hogy csupán RMDSZ-tagok indulhassanak a jelöltségért. Ez a korlátozás 2004-ben még nem volt érvényben. A megfelelő módozat kiválasztása különösen Székelyföldön okoz majd fejtörést. „Csakis olyan embereket kell a közösségek élére állítani, akikben megbíznak a közösségek. Erre a legjobb módszer belátásunk szerint a belső választás” – vélte Borboly Csaba Csík területi RMDSZ-elnök. Borbolyhoz hasonlóan az előválasztások híve Molnár Endre, a Felső-háromszéki területi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke is. Birtalan József, az udvarhelyszéki területi szervezet megbízott elnöke nem látja értelmét a mozgó- vagy állóurnás választásnak. Petres Sándor, a Gyergyó-területi szervezet elnöke olyan jelölőgyűléseket tartatna, amelyben az RMDSZ területi szervezetére a koordináció szerepe hárulna. Kelemen Hunor ügyvezető elnök korábban is ellenezte az előválasztások megtartását. /L. I., Cs. P. T. : Állóurnák vagy elektorok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Elsősorban tőzsdei tranzakciókkal gyarapította vagyonát Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Vasile Blaga volt belügyminiszterrel, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) főtitkárával kötött ingatlanüzletet: 215 ezer euróért adott el Vasile Blagának egy lakást. Vasile Blaga Traian Basescu elnök egyik legfőbb támogatójának számít, míg Verestóyt az elnök nem egyszer a politikából kiűzendő oligarchák között vette számba. Az eladással áll összefüggésben a Verestóy Attila korábbi vagyonnyilatkozataiban szereplő titokzatos „Societatea Civila Aleea Modrogan” egyesület, melyet 2006 januárjában még a szenátor civil társadalom iránti elkötelezettsége jeleként értékeltek. A politikus 2005-ben közzétett vagyonnyilatkozatában folyamatban levő tranzakcióként tüntette fel a „Societatea Civila Aleea Modrogan 7” egyesület finanszírozását. Az egyesület neve nem jelenik meg a legfrissebb vagyonnyilatkozatban. Szerepel azonban három, 2007-ben épített luxusméretű bukaresti lakás, mely Verestóy és felesége közös tulajdona. Verestóy Attila tavaly 84,6 százalékosról 99,89 százalékosra növelte részesedését az Új Magyar Szó bukaresti napilapot és az Erdélyi Riport nagyváradi hetilapot megjelentető Scripta Kiadóban. /Gazda Árpád: Politikai ellenféllel üzletelt az RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Bölöni György reagált Balta János újságíró véleményére, aki a romániai magyarság csoportjainak megegyezését sürgette. Az aggodalmat jogosaknak tartja, egy esetleges kudarc valóban roncsolná az erdélyi magyarságot. Ez mivel járhat? A magyar nyelv használatának korlátozásával, a magyar médiafórumok megszüntetésével például. Bölöni szerint a jelenlegi állapot oka nem az RMDSZ, hanem Szász Jenő, „a Polgári Szövetség Vezére”. /Bölöni György: Nyílt levél Balta Jánosnak. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./ Előzmény: Balta János: Influenzaellenes oltásokat kérnek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15.

Új vezetőséggel kezdi a 2008-as évet Temesváron a Geml József Társaskör. Az elmúlt hét végén tartotta éves beszámoló közgyűlését a Sági úti negyed és részben a Józsefváros magyarságát összefogó civilszervezet. Marossy Zoltán alprefektus, a Társaskör elnöke beszámolt az előző év rendezvényeiről, az RMDSZ-szel közösen használandó székház felújításában elért eredményekről, de a problémákról is. A felújított épületben könyvtárat és klubhelyiséget is szeretne működtetni a tagság. Marossy Zoltán sokrétű elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni az elnöki tisztséget, a tagság Kiss Ferenc tanfelügyelőt választotta elnöknek. /(Sz. I.): Tisztújítás a Geml József Társaskörben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

Két szék közt a pad alá került az Európa Tanácsban bizottsági elnöki tisztségre pályázó Frunda György RMDSZ-szenátor, nem sikerült megszereznie az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a jogi bizottság elnöki tisztségét. A frakciók közötti egyezség nyomán ugyanis a bizottság élére egy német szocialista képviselőt választottak. December elején Frunda György lemondott az európai parlamenti (EP) választásokon szerzett brüsszeli mandátumról, mondván, felkérték, töltse be a strasbourgi bizottság elnöki székét. „Nem vagyok csalódott – nyilatkozta Frunda György. – Racionális döntés volt, hogy nem vettem át az EP-mandátumot. ”Frunda szenátor egyébként megőrizte a néppárti képviselőcsoport első alelnöki tisztségét, és megkapta a monitoring bizottság alelnöki tisztségét is. /Gazda Árpád: Elúszott Frunda elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Marosvásárhelyen kérdéses az RMDSZ polgármesterjelöltje, a Maros megye kisvárosokban viszont újráznának az elöljárók. Marosvásárhelyen polgármesterjelöltnek előzőleg az RMDSZ-en belül is meg kell vívnia a harcát, mivel egyre kevésbé valószínű, hogy a szövetség csúcsvezetése beletörődik a városi szervezet júniusban hozott döntésébe, amikor Csegzi Sándort jelölte. A Csegzi Sándor számára kedvező döntés csupán egy-két hétig tűnt véglegesnek, mivel a vesztes Borbély László jelezte, gondolkodik a jelöltetésen. „Marosvásárhelynek olyan jelöltre van szüksége, aki képes legyőzni Dorin Floreát” – hangoztatta Borbély. Szerinte Csegzi Sándor nem érett meg erre a feladatra, hisz az elmúlt nyolc évet „a polgármester árnyékában töltötte”. Dorin Florea jelenlegi polgármester sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánja az indulásáról szóló híreket. – Amennyiben sikerül bejegyeztetni a Magyar Polgári Pártot, minden Maros megyei városban és községben fontolóra vesszük a jelöltállítást, nyilatkozott Kiss István, a szervezet vezetőségi tagja. Marosvásárhelyen nem gondolkodnak közös listában az RMDSZ-szel. /Szucher Ervin: Befejeznék, amit elkezdtek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./