"A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./"

A nyolcnapos látogatáson Romániában levő Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa máj. 6-án Kolozsvárott találkozott az RMDSZ küldöttségével. Az RMDSZ vezetői a területi autonómia tervéről is beszámoltak. Tőkés László püspök az etnikai tisztogatás bizonyítására nyolc oldalas dokumentumot nyújtott át a főbiztosnak. /Tőkés Lászlóval /is/ tárgyalt az ENEL főbiztosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./, az RMDSZ ügyvezető elnöksége pedig egy több mint 80 oldalas dokumentációt, amely tartalmazza a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetést az állami tisztségekbe való kinevezést illetően. /Miklós László: EBEÉ-küldöttség Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tájékoztatást adott ki eddigi tevékenységéről /művelődési, oktatási memorandum, önkormányzati tanulmányok, RMDSZ információs rendszerének kidolgozása, a romániai magyarság Fehér Könyvének előkészítési munkái/, egyben megállapítva azt, hogy az SZKT még nem tudta betölteni a kisebbségi parlament döntéshozói hatáskörét. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Ülésezett az RMDSZ Gazdasági Tanácsa, megvitatták a gazdaságpolitikai kérdéseket. Ajánlásokat dolgoztak ki a tulajdon- és kárpótlási jegyek befektetésére. /Összeült a GT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Az RMDSZ jún. 8-i nyilatkozatában a nemzetközi közvélemény segítségét kérte Cseresznyés Pál ügyében. A romániai magyarság egyik legfölháborítóbb jogsérelme a marosvásárhelyi, a zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügye. Ezek az emberek koncepciós, politikai jellegű, megfélemlítő szándékú perek áldozatai és többszöri tiltakozás ellenére nem szolgáltattak nekik igazságot. /Az RMDSZ nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

"A tájékoztatás érdekében az RMDSZ szövetségi elnöki hivatala rendszeresen kiadja az RMDSZ Közlönyt, a magyar sajtó tájékoztatására pedig az RMDSZ Tájékoztatót, ismertette a helyzetet Markó Béla elnök. - Az RMDSZ legitimitásának növekedését bizonyítja, hogy az Európa Tanács és a nemzetközi fórumok figyelembe veszik az RMDSZ állásfoglalásait. "Ezért indult felfokozott támadássorozat megosztásunkra." Markó Béla szerint nem voltak eredménytelenek az eddigi SZKT-ülések. /Tófalvi Zoltán: Markó Béla: A tét az önkormányzat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./"

Az RMDSZ tanügyi kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke, Fülöp Fischer Ildikó elmondta, hogy a szerepe a Bolyai Társaság, a Magyar Pedagógusok Szövetsége, az EMT oktatási osztálya, a diák- és ifjúsági szövetségek és az RMDSZ parlamenti tanügyi bizottsági tagjai közötti információcsere biztosítása, tevékenységük összehangolása. Az összes szervezet fő célja az oktatási autonómia-modell. Jelenleg ez még távol van. Segédkönyveket, feladatlapokat terveznek. A tanárok továbbképzésére megszervezik a Bolyai Nyári Akadémiát. Különböző tanulmányi versenyeket is szerveznek. /Balló Áron: Önrendelkezés ? és tanügyi törvénytervezet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

Az RMDSZ nem helyettesítheti a romániai magyarság minden intézményét, fejtette ki Kántor Lajos, nem illetékes minden kérdésben. /Kántor Lajos: Hiányzás, jelenlét. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./

Max van der Stoel EBBEÉ kisebbségi főbiztos Sepsiszentgyörgyön is járt, tárgyalt a prefektúra, a polgármesteri hivatal, az RMDSZ és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőivel. Az RMDSZ képviselői a megbeszélés után elmondták, hogy előterjesztésükben kitértek arra, hogy az önkormányzatokban, az adminisztrációban, az igazságszolgáltatásban az anyanyelvhasználatot nem biztosítják, a kulcspozíciókba románokat neveznek ki, e tekintetben megszállt területként kezelik ezt a két magyarlakta megyét. Késik az egyházi javak és az erdők visszaszolgáltatása, rágalmazó hadjáratot folytat a szélsőséges sajtó a magyarok ellen. Rendőrségi túlkapások történtek, túlzottan megnövelték a rendőrség állományát ezen a vidéken /Kovászna városában például a csendőrökkel együtt tízszer annyian vannak, mint a múlt rendszerben, ebben a városban a rendőrök között egyetlen magyar van. A megye többi városában is hasonló a helyzet./ Az RMDSZ-nek a rendőrségi terrorral kapcsolatos beadványára nem válaszoltak. Az iskolában a hazai történelmet é földrajzot nem szabad anyanyelven tanítani, a kisebbségek történelmét pedig nem taníthatják. A prefektusi hatalom óriási, bármikor megbéníthatja a helyhatóság működését. /B. Kovács András: A nemzetiségi főbiztos Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10../

"A parlament júl. 9-i ülésén Adrian Paunescu az ellenzékre, így az RMDSZ-re is célozva követelte, hogy a titkosszolgálatba, az SRI-be "az ország immunrendszerébe ne hatolhassanak be idegen ügynökségek javára". A kormányzó Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja szenátora, Gheorghe Dumitrascu tovább ment, kijelentette, hogy "Románia addig marad meg államnak, amíg ez az ellenzék nem kerül hatalomra." A házelnök kijelentése visszavonására szólította fel, mivel ez nem történt meg, az ellenzék tiltakozásul kivonult és közös sajtóértekezleten bélyegezték meg a szenátor kijelentését. Dumitrascu a szenátus jún. 10-i ülésén nyilatkozatában bocsánatot kért - saját pártja tagjaitól. Ezt az ellenzék nem tekintette megoldásnak. Az incidens kivizsgálását fegyelmi bizottság elé terjesztették. /Gyarmath János, Bukarest: Újabb botrány a román parlamentben. = Magyar Nemzet, jún. 11./"

A Bihar megyei tanfelügyelőség jún. 9-én felmentette tisztségéből dr. Wilhelm Sándort, a székelyhídi iskola igazgatóját, azon a címen, hogy minisztériumi engedély nélkül külföldre utazott. Az igazgató írásban kért engedélyt a hivatalos útra /Belgiumba/ és a tanárok utazását korlátozó 1993. máj. 4-i 29633-as határozat megjelenése előtt történt a hivatalos meghívásnak eleget tevő látogatása. A főtanfelügyelő által javasolt igazgatójelölt, Szilágyi Viorel nem kapta meg a tanárok szavazatainak többségét, akik a régi igazgatóra szavaztak. /Rais István: Leváltották az iskola igazgatóját! =Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 11., RMDSZ Tájékoztató, jún. 11. ? 51. sz./

Az oktatási bizottságban dolgozó RMDSZ-képviselők - Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos és Asztalos Ferenc képviselő, valamint Magyari Lajos szenátor - munkalátogatáson voltak Budapesten. Találkoztak az Országgyűlés oktatási bizottságával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az oktatási törvénytervezetről. Az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták, jól jött a magyar kormány részéről érkező anyagi, szellemi és erkölcsi támogatás az erdélyi magyar iskolarendszer talpraállítására. /Abafái R. István: Nemzetiség ? katedrán és iskolapadban. Asztalos Ferenc képviselő magyarországi útjáról. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./

Az RMDSZ küldöttsége Szlovákiába látogatott és találkozott a magyar pártok és a Csemadok képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Szlovákiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ A tárgyalásokon beigazolódott, hogy a szlovákiai és a romániai magyarság hasonló kérdésekkel néz szembe, ami indokolttá teszi a szoros együttműködést. /Hasonló a helyzetük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa jún. 9-i ülésén külön napirendi pontként tárgyalták az RMDSZ által benyújtott javaslatcsomagot, melyben sürgős megoldásra váró kérdések szerepeltek. Ezeket a javaslatokat szakbizottságok fogják megtárgyalni. /NKT-ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./

Dr. Octavian Buracu összefoglalta a Vatra Romaneasca lényeges vonásait: sovén idegengyűlölet, magyarellenesség, tiszteletbeli elnöke a vasgárdista Iosif Constantin Dragan. Legutóbbi kolozsvári látogatása alkalmából Iliescu elnök találkozott a Vatra vezetőségével, ahol a vatrások követelték az RMDSZ betiltását, vezetőinek törvény elé állítását. Az államelnök nem találkozott Kolozsvárott az ellenzék képviselőivel, ellentétben az EBEÉ kisebbségi főbiztosával, Max van der Stoellel, aki ezt nem mulasztotta el. Buracu előtte is kifejtette, hogy a Vatra Romaneasca súlyos károkat okoz Romániának. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Merre tart a Vatra Romaneasca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./

Az erdélyi magyarság döntő többsége kereszténydemokrata elveket vall, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-nek vagy valamely társszervezetének tagja-e. Messze nagyobb a kereszténydemokrata beállítottságú magyarok száma Erdélyben, mint ahány tagja van a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak /RMKDP/, hangsúlyozta Bárányi Ferenc, a párt alelnöke. /Bárányi Ferenc, az RMKDP alelnöke, képviselő: Magyar kereszténydemokrácia Erdélyben. = Új Magyarország, jún. 14./

"Az RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatában állást foglalt Cseresznyés Pál ítélete kapcsán a marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki magyarok elleni koncepciós perben. Cseresznyés Pál nem ment Görgényhodákra, hanem városában, Marosvásárhelyen védekezett a város támadói ellen. Valakik a városba hozták a fölheccelt, leitatott agresszorokat, a nekivadult falusi tömeeget, legalább ezer embert. Az 1990. márciusi magyarellenes támadás felelőseit nem állították bíróság elé. "A márciusi perek koncepciós voltát éppen az bizonyítja, hogy egyetlen románt sem vontak kérdőre." Amikor Cseresznyés Pált elítélték, "az egész erdélyi magyarságot ítélték el." A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy "miközben Tiraszpolban azért akarnak elítélni embereket, mert románok, közben nálunk hasonlóan járnak el másokkal, mert magyarok." Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanács jogi bizottsága elé terjeszti a koholt ítélet minden dokumentumát. /Nemcsak Marosvásárhely, egész Erdély magyarságát ítélték el! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ "

A Kolozs megyei tanfelügyelőség az új tanévben is meg akar mindent tenni, hogy a kolozsvári három magyar gimnáziumot visszarománosítsa. A Brassaiba akarják helyezni az összes román estis osztályt. Funar polgármester hadjáratot hirdetett Bálint Kelemen Attila, Brassai Líceum igazgatója ellen. Akkor a tanári kar kiállt mellette. Végül azonban néhány tanár megalkudott, mondván, nem szabad ujjat húzni a tanfelügyelőséggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a helyi RMDSZ csak tátotta a száját. A hatalom az intézetük magyar jellegét védő igazgatókkal hasonlóan járt el Zilahon, Nagyenyeden és Nagyváradon. Hargita megyében viszont tömegtüntetés védte meg Beder Tibor tanfelügyelőt. - Ki kell állni minden alkalommal, nem szabad alkukba belemenni, hangsúlyozta Herédi Gusztáv. /Herédi Gusztáv: Alku és alku között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Háromszéken a megyei és a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ szervezet között ellentét van. Az újságíró Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökét kérdezte, átfogó válságjelenségről van szó vagy inkább Székelyföldön van probléma? Takács Csaba leszögezte, hogy a válság egyedülálló, más, szórványvidéken tapasztalható gondokkal nem hasonlítható össze. Takács Csaba szerint a háromszéki RMDSZ-vezetőknek élni kellett volna a lehetőségekkel, mozdulniuk kellett volna. Viták voltak arról, milyen akciókat kellett volna szervezni a prefektus-ügyben, milyen tiltakozás lett volna megfelelő. A különböző szintű testületek felelősséggel tartoznak egymással szemben. Az RMDSZ brassói kongresszusa után három olyan terület van, ahol országos elvárások szerint kell működnie az RMDSZ-nek: ez a kultúra, az oktatás és az önkormányzat. Nem lehet azt állítani, hogy valaki az RMDSZ-listán indult és semmi köz a szövetséghez. Az RMDSZ meghirdette az önrendelkezés elvét, ezt kell most tartalommal megtölteni. Folyik az önrendelkezési memorandum végleges formába öntésem mely a kulturális, oktatási és közigazgatási autonómiát határozza meg. Ezt majd az SZKT-nak kell jóváhagynia. /Simó Erzsébet: Válság-e a válság?(1). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16., (2). = jún. 17./

"Sütő András Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai címmel emelte fel szavát a tíz évre ítélt Cseresznyés Pál és a többi ártatlanul bebörtönzött magyar és cigány érdekében. "Cseresznyés Pál elítéltetése a cinikus igazságtalanság és a sovén bosszú nyílt szándéka folytán jöhetett létre." "Cseresznyés Pál ügye mindannyiunké", hangsúlyozta. Indítsunk küzdelmet értük, az RMDSZ félmilliós tagságának cselekvő részvételével, javasolta az író. /Sütő András: Ne hagyjuk börtönben elpusztulni az ártatlanokat! A marosvásárhelyi pogrom "törvényes" áldozatai. = Magyar Nemzet, jún. 12. - újraközölte: Magyar Szó (Újvidék), jún. 17./"

Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja. A kezdeményezők között van Dáné Tibor, Balogh Edgár, Bitay Ödön, Nagy Károly, dr. Pálfalvi Attila. /Megalakult az RMDSZ szociáldemokrata-újbaloldali platformja Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Az RMDSZ-nek nem kis része van abban, hogy végre sikerült a parlamentben felállítani az Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző bizottságot, ezzel az SRI parlamenti ellenőrzés alá kerül. /Demeter J. Ildikó: Egy furcsa nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Az Európa Tanács jelentéstevője kérdéseire Dudita adta meg a választ, az RMDSZ erről utólag értesült. Ezért Frunda György utólag válaszol néhány kérdésre, kifejtve, hogy a kisebbséget nem védi meg az igazságszolgáltatás, a magyar és cigány kisebbség a jogsérelmek jegyzékét elküldi az igazságügyminiszternek. Az RMDSZ többször tett bűnügyi feljelentést a Romania Mare főszerkesztője ellen, magyarellenes cikkei miatt, választ azonban sohasem kapott. Az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, ugyanakkor nem vonták felelősségre az események szervezőit, az öt halálos áldozat gyilkosait. Az oroszhegyi és zetelaki elítéltekre nem vonatkoztatják az amnesztiát. /Frunda György: Válaszlevél az ET jelentéstevőjéhez. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 18./

Sok szó esik az autonómiáról, erről kérdezte az újságíró néhány RMDSZ-tisztségviselő véleményét. Katona Ádám leszögezte, a tavaly októberi KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ óta a romániai magyarság számára kulcsfogalom a belső önrendelkezés. Ezt még azoknak is tudomásul kell venniük, akik a román politikai erőkkel keresnek szövetséget. Katona szerint kevés román szövetségesünk van, Octavian Buracu, az ifjú liberálisok és Doina Cornea. A szórványban a személyi autonómia az identitás megmaradásának egyetlen lehetősége. Verestóy Attila szenátor szabadkozott, ő nincs a barikád másik oldalán, az autonómiát ő eszköznek tekinti. Hajdu Gábor szenátor szerint hiányoznak az anyagi eszközök az autonómiához. /Máthé Éva: Autonóm vélemények az ? autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

Nagyenyed börtönében vannak a tíz éven felüli büntetésre ítéltek. Az RMDSZ képviselői mentek Nagyenyedre, hogy meglátogassák a 19 évre ítélt zetelaki Boldizsár Ferencet. Az újságírót csak különböző engedélyező telefonok után engedték be, fényképezni nem lehet. Katona Ádám megkérdezte a börtön igazgatójától, mi van a börtön kápolnájával. Az már nincs meg, lebontották. Buchwald Péter szenátor kifejtette, Boldizsár Ferenc koncepciós per áldozata. A magyarok ellen hozták ezeket az ítéleteket. Az RMDSZ harcol az ártatlanul elítéltkért, így Boldizsár Ferencért is. Elővezették Boldizsár Ferencet, aki elmondta, Csíkszeredán és Jilaván verték, itt már nem, itt dolgozhat. Most láthatta először letartóztatása után született gyermekét. Vekov Károly átadta neki a csomagot. A helyi RMDSZ ezután havonta küld neki csomagot, akárcsak a kolozsvári RMDSZ, ők a szamosújvári elítélteknek küld csomagot. /Csomafáy Ferenc: Beszélőn. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Jún. 17-én Bukarestben a hat legjelentősebb ellenzéki párt kormányzási paktumot kötött. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Szövetség Pártja, az RMDSZ, a Liberális Párt és a Demokrata Párt /NMF/ által aláírt jegyzőkönyv értelmében a középen elhelyezkedő pártokból létrehozott legjelentősebb politikai erő lesz képes kivezetni az országot a válságból. Ez az ellenzéki koalíció 47 %-kal rendelkezik a parlamentben, szemben a kormány 34 %-os támogatottságával. Az új koalíció felvállalja a kisebbségek helyzetének rendezését is. /Bogdán Tibor, Bukarest: Hatpárti egyezség. = Magyar Hírlap, jún. 19./

Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26./ nevét az erdélyi magyarság a Szabad Európa Rádió adásaiból ismerte meg. Király Károly nevét ugyanis 1972-ben lemondott megyei párttitkári tisztségéről, tiltakozva az erdélyi magyarság jogainak csökkentése miatt. Romániában a kisebbségi kérdést mindig alárendeltnek tekintette a hatalom, hangsúlyozta. Néhány hete Király Károly lemondott az RMDSZ-ben vállat tisztségéről /az RMDSZ Kovászna megyei elnöke volt/, mert nem ért egyet az RMDSZ politikájával, melyet lemondónak, megalkuvónak tart. Szerinte az RMDSZ-ben túlsúlyban van a lemondás, a megalkuvás politikáját szorgalmazó vonal. Amikor Sütő András megvédte Tőkés Lászlót, őt is támadni kezdték, végül Király Károly Sütőt megvédeni akaró cikkét egyik erdélyi magyar lap sem hozta le. Az RMDSZ-nek még nincs elfogadott önrendelkezési nyilatkozata, csak az elvet fogadták el. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Beszélgetés Király Károllyal sepsiszentgyörgyi otthonában. Az erdélyi magyarság érettebb az RMDSZ-nél. = Pesti Hírlap, jún. 19./

Jún. 12-én Markó Béla RMDSZ-elnököt fogadta Iliescu államelnök. Markó Béla az RMDSZ brassói kongresszusa után Iliescu elé terjesztett problémákra tért vissza, megállapítván, hogy azóta nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ elvárásait az ET jelentéstevői is magukévá tették. Az RMDSZ síkraszáll azért, hogy a megfogalmazott elvárások megoldást nyerjenek, az RMDSZ csak ezután mondhat igent Románia ET-be való felvételére. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./