Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1993. szeptember 2.
"Nagy Sándor, Hargita megye új alprefektusa kijelentette: "Nem tévesztem össze a magyarságot az RMDSZ-szel, amelynek nincs joga kisajátítani az egész magyarság politikai képviseletét." Székedi Ferenc, RMDSZ-elnök szerint ez Nagy Sándor kinevezése a kormány kirakat-intézkedése. /Simon Judit: Kinevezték Hargita megye alprefektusát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./ "
1993. szeptember 3.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1993. szeptember 3.
Szept. 2-án a képviselőházban a Románok Nemzeti Egységpártja javasolta: vitassák meg az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz eljuttatott memorandumát Románia felvételével kapcsolatban. A pár szerint a memorandum alkotmányellenes megállapításokat tartalmaz és elleni az ország felvételét az EU-ba. /Parlamenti vita az RMDSZ-ről. = Pesti Hírlap, szept. 3./
1993. szeptember 4.
"Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"
1993. szeptember 4.
A rádió idézte Catherine Lalumiére nyilatkozatát: az ET jogi és emberi jogi bizottsága jóváhagyta Románia felvételét az ET-be, az RMDSZ memorandumáról pedig kifejtette, hogy a szervezet garanciákat kért a kormánytól, de nem ellenzi Románia felvételét. Catherine Lalumiére szerint a magyar nemzetiségnek eddig is biztosítottak bizonyos jogokat. /Lalumiére: Az RMDSZ elnöke nem ellenzi Románia felvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az RMDSZ lépéseivel a többségi román lakosság részéről kíván reakciót kiváltani és a türelmetlenséget serkenti. Az RMDSZ kilépését a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a testület folytatja munkáját. /Bogdán Tibor, Bukarest: Bukarest szerint az RMDSZ a türelmetlenséget serkenti. = Magyar Hírlap, szept. 4./
1993. szeptember 4.
"Az RMDSZ számára az EDU-tagság elnyerése "nagyon fontos, hitelesítő mozzanat", nyilatkozta Markó Béla elnök. /Magyar Nemzet, szept. 4./"
1993. szeptember 4.
A román parlamentben hazaárulást emlegettek az RMDSZ memoranduma kapcsán, ellenzéki képviselők is beálltak a kórusba, nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Még bíróság elé állításról is röppentek föl hírek. A Markó Béla és személye elleni bírósági eljárásról elmondta, hogy Romániában minden lehetséges. Takács Csaba cáfolta az Evenimentul Zilei hírét, hogy az RMDSZ kéri Frunda György mandátumának visszavonását. /Gál Mária: Romániában mindenre található törvényes alap. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
1993. szeptember 4-5.
"Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének irodája közleményt adott ki, ebben indokolatlannak minősítette a püspöknek A hatalom uszályába című írásának fogadtatását: egyes vitázók rágalmazásról, megbélyegzésről, boszorkányüldözésről, hatalmi harcról, egységbontásról beszéltek. Tőkés László senkit nem nevezett árulónak. A "titkos tárgyalások" kifejezés nem Tőkés Lászlótól származik, hanem David B. Ottoway amerikai újságíró beszélt "titkos kerekasztal-találkozóról" /secret round-table meeting/, a felek között létrejött "egyezményről" /agreement/. Tőkés László felterjesztésében április óta a tárgyalások titkosságának tisztázását szorgalmazta. Leveleire nem érkezett válasz. Az eltelt hónapok alatt az érintetteknek lett volna idejük választ adni, illetve helyesítést közölni a titkossággal kapcsolatos állításról, azonban ők ezt elmulasztották. - El kell kerülni, hogy az RMDSZ besétáljon a hatalom csapdájába. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4-5./ "
1993. szeptember 6.
A román sajtó egyöntetűen elutasította az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Néhány újságcím: Az RMDSZ álnoksága csődöt mondott /Adevarul/, Az RMDSZ ismét meg akart alázni bennünket /Vremea/, Az RMDSZ ütést mér Romániára /Tineretul Liber/, az ellenzéki lap is hasonló szellemben írt: Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel a Romania Libera azt ajánlotta, hogy a Demokratikus Konvenció vizsgálja felül az RMDSZ-szel való viszonyát. /Gyarmath János, Bukarest: Szövetségesek nélkül marad az RMDSZ. = Magyar Nemzet, szept. 6./
1993. szeptember 6.
Az amerikai előadókörúton levő Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának nyilatkozott a Népszabadságnak. Elutasította a személye elleni vádakat. Hangoztatta, hogy felesleges a politikai vitákat a sárdobálás szintjére süllyeszteni. Hosszú évek aprómunkája kell, hogy kialakuljon a romániai magyarság intézményrendszere, ő ezért dolgozik. Az ünnepi, pirosbetűs szónoklatokat meghagyja másnak. Az egyetlen bűne, hogy másképpen dolgozik, mint Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, tette hozzá. Tokay György az Etnikumközi Párbeszéd nevű amerikai kutatási program és az Erdélyért Kulturális Alapítvány meghívására tesz kéthónapos előadókörutat Amerikában. /Szónoklatok helyett szívós munkát. Nyilatkozik az RMDSZ frakcióvezetője. = Népszabadság, szept. 6./
1993. szeptember 6.
"1992. aug. 24-én az RMDSZ Országos Elnöksége Széken tartott ülésének meghívott vendége volt Hámos László, a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetője, aki akkor vitába szállt Tokay Györggyel. Tokay György akkor tért haza amerikai útjáról. Hámos leszögezte, hogy Tokay nem azokkal a szenátorokkal tárgyalt, akiknek valóságos döntési joguk van, hanem azokkal, akik a Románia iránti barátságos politika hívei. Azokkal a szenátorokkal, akiknek szavuk van, akikkel Tőkés László is tárgyalt, Tokay nem vette fel a kapcsolatot. Hámos László hangsúlyozta: Tokay Györgynek a Washington Post ápr. 3-i számában megjelent nyilatkozata nemcsak Tőkés Lászlónak ártott, hanem az egész erdélyi magyarságnak. Ebben a lapban jelent meg az első nyilatkozat RMDSZ-vezetőtől egy másik RMDSZ-vezető ellen. Tokay ugyanis biblikus elképzelésekkel elfoglalt papnak nevezte Tőkés Lászlót. A Neptunfürdőn tartott megbeszélés kezdeményezője, a Project on Ethnic Relations néhány tagú alapítványocska. Egyik résztvevője Alan Kassof, aki 1986-ban azt erősítgette, hogy a román kormánnyal lehet tárgyalni. Kassof 1990-ben Traian Chebeleuval állapodott meg a Neptunhoz vezető tárgyalások elindításáról. David Binder, aki az RMDSZ-t megrágalmazó emlékezetes cikket írta a New York Timesben, az elmúlt években a pozitív Ceausescu-kép építője volt az amerikai lapban, emellett nem romániai tudósító, mégis ott volt a Neptunon. /Zöld István: Kikkel tárgyalgatunk? Beszélgetés Hámos Lászlóval, a Hungarian Human Rights Foundation vezetőjével. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 6./ The Washington Post ápr. 3-i számában Tokay György kijelentette: "Tőkés pap, biblikusan gondolkodik és néha apolitikus látomásai vannak. Hibázik."
1993. szeptember 7.
"szept. 1-jei román lap hírül adta, hogy az RMDSZ "ellenzi Románia ET-tagságát" és az RMDSZ memoranduma támadás a román állam integritása ellen. A román külügyminisztérium szept. 1-jei sajtóértekezletén közölték, hogy Melescanu külügyminiszter levelet intézett Lalumiére asszonyhoz és Gunar Jansson főraportőrhöz, akiknek megmagyarázta "a valós helyzetet az RMDSZ problémabeállításával ellentétben." /(cseke). Az RMDSZ memoranduma vihart kavar. = Magyar Nemzet, szept. 2./ Melescanu szerint az RMDSZ memoranduma "tele van valótlansággal és hamisítással". A román külügyminiszter szerint az ártatlanul elítélt magyarok "súlyos társadalomellenes bűncselekményeket" követtek el. Arról nem írt, hogy az 1989. dec. 22-én elkövetett bűncselekmények elkövetői elnöki amnesztiában részesültek. Melescanu cáfolta, hogy a fasiszta jellegű sajtó-megnyilvánulások büntetlenek és utalt Iliescu elnök júliusi levelére. Arról hallgat, hogy azóta semmi sem történt. A memorandum kétségbe vonja, hogy Románia egységes nemzetállam és felpanaszolja, hogy a kisebbségeket nem ismerik el államalkotó tényezőnek. Ez az igény súlyosan sérti a román állam nemzeti egységét, ezért megengedhetetlen, szögezte le Melescanu. /Bogdán Tibor, Bukarest: Melescanu üzent az ET-nek. = Magyar Hírlap, szept. 3./ Melescanu Catherine Laumiére-hez írt levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"
1993. szeptember 7.
Chebeleu elnöki szóvivő szept. 3-i sajtóértekezletén hevesen támadta az RMDSZ Európa Tanácshoz küldött memorandumát, mondván, az RMDSZ-t ne tévesszük össze Tőkés úrral, de szélsőséges vezetőivel sem. Ezek a vezetők nacionalisták, destruktívak, sovének, ugyanakkor Iliescu elnök célja a tolerancia, a megértés. A memorandum hazugságokat tartalmaz, nyelvezete arrogáns. Chebeleu szóvivő nem értette, miért lépett ki az RMDSZ a Kisebbségi Tanácsból. Chebeleu szerint a memorandum felszólító hangneme azt mutatja, hogy az RMDSZ nem akar együttműködni. Chebeleu sajtóértekezletén kirohant még a román ellenzéki pártok ellen is. /F. L. I.: Cotroceni-szólam a kórusban. Hazug, arrogáns? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1993. szeptember 7.
Az ET jogi és emberi jogi bizottsága Párizsban tartott ülésén jóváhagyta Románia felvételi kérelmét. Az ülésen jelen volt a román parlamenti küldöttség tagjaként Frunda György RMDSZ-szenátor, aki a BBC-nek számolt be a történtekről. A vita során Stoffelsen holland küldött javasolta: halasszák el a döntést addig, amíg a román kormány nem teljesíti az ET-tagság diktálta feltételeket. Végül mégis megszavazták a felvétel támogatását. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia kisebbségek jogainak biztosítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Azt is megszavazták, hogy félévenként ellenőrizni fogják, Románia betartja-e ígéreteit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1993. szeptember 7.
Szept. 2-án a parlamenti ülés végén Paunescu szenátor kért szót és az RMDSZ memorandumára reagálva a tőle megszokott indulattal támadta a magyar szervezetet, nemzetárulást, az ország területi integritását emlegette, felelősségre-vonást és az RMDSZ betiltását követelte. Szavait óriási taps követte, ellenzékiek is tapsoltak. A korrupcióval kapcsolatban a szenátorok elítélték a jelenséget, de neveket nem említettek. /Buchwald Péter szenátor: Tettes nincs. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1993. szeptember 7.
Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel támadta az RMDSZ memorandumát Bogdan Burileanu az ellenzéki Romania Libera szept. 4-i számában. Előzőleg a parlamentben Adrian Paunescu támadta az RMDSZ memorandumát, sikert aratott. /Nits Árpád: Parlamenti légzsák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1993. szeptember 7.
Mintegy 3000 erdélyi diák tanul a magyarországi felsőoktatásban, közülük jó ha 500 fő hazakerül. Az értelmiség elvándorlása, azon belül a pedagógusoké, válsághelyzetet teremt az erdélyi magyarság körében. Mindezen problémák megoldását segítik az alapítványok. Megalakult a Collegium Transsylvanicum Alapítvány - főleg az RMDSZ tanügyi alelnöksége révén - a pedagógusok ösztönzésére, új tantervek, új tankönyvek kidolgozására ösztönzi őket, továbbá tanfolyamok, konferenciák szervezésére, pedagóguskönyvtár kialakítására. A programok összehangolója a tankönyvtanács. Az alapítvány másik programja a magyar felsőoktatásban részt vevő tanárokat támogatja. Nagy súlyt helyeznek az elitképző programok beindítására. /Ball Áron: Itthon ? többért ? jobbat. Megalakult a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1993. szeptember 8.
Az Európai Demokrata Unió /EDU/ Budapesten tartott pártelnöki értekezletén az RMDSZ elnyerte a teljes jogú EDU tagságot. A konferencián a szövetséget Markó Béla elnök és Bodó Barna politikai alelnök képviselte, szakértői minőségben pedig Szőcs Géza és Patrubány Miklós volt jelen. /Az RMDSZ az Európai Demokrata Unió teljes jogú tagja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Az EDU pártelnöki értekezlete alkalmából Antall József miniszterelnök fogadta Markó Bélát. A találkozón az RMDSZ elnöke ismertette a romániai magyarság jelenlegi helyzetét, beszélt a szervezet célkitűzéseiről. /Az RMDST és a nemzetközi együttműködés nemzetközi távlatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1993. szeptember 8.
Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke szept. 6-i sajtóértekezletén elítélte az RMDSZ memorandumát. Szerinte az RMDSZ téved, amikor tagadja Románia nemzetállam jellegét és egy sor előjogot követel magának. /Népszava, szept. 8./
1993. szeptember 8.
A bukaresti Cronica Romana napilap szerint az RMDSZ ET-nek eljuttatott memorandumát Budapest sugallta. A lap szerint Antall József miniszterelnök utasította Markó Bélát a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból való kilépésre. /Magyar Hírlap, szept. 8./
1993. szeptember 9.
"Tőkés László levelére hónapokig nem jött válasz az RMDSZ központjából. Egy kisebb, jobban fizetett csoport, a parlamenti csoport veszi át a nehézkesen működő RMDSZ néhány szerepkörét. Markó Béla is tagja a csoportnak. Markó tudott az amerikai PER közvetítésével folyó nem titkos, de azért titokzatos tájékozódó megbeszélésről a hatalom és az RMDSZ parlamenti csoportjának három meghívott tagja között. A jövő majd kideríti, miért történt mindez pontosan így, írta Gajdos Balogh Attila. Sok RMDSZ-vezető nem ismeri kellőképpen az elmúlt 75 év történetét, mert valójában a nagyromán nacionalizmus nemzetállami ideológiájáról van szó. E tekintetben alig van különbség kormánypárt és ellenzék között. A román hatalom részről még mindig a félrevezetési készség a nagyobb, s a PER-t is erre akarták felhasználni, az Európa Unió tagsága, valamint a legnagyobb kedvezmény elérése érdekében. Iliescu elnök többször kijelentette, nem a kisebbségek helyzetével kell foglalkozni, mert az rendben van, hanem a külföld "helyes" tájékoztatásával. A problémák nem söpörhetők a szőnyeg alá, amint Tokay György képzeli, aki egyszerűen apokaliptikus rémlátásnak tekinti azt, ha Tőkés László etnikai tisztogatásnak nevezi az etnikai tisztogatást, függetlenül attól, hogy az milyen eszközökkel valósul meg. Tokay frakcióvezetőnek nem elég apokaliptikus a zsidók, a németek és a magyarok exódusa, és az sem, hogy semmi sem történik ennek megállítására. /Gajdos Balogh Attila: Információkeringési zavarok egy mamutszövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"
1993. szeptember 9.
A svájci Neue Zürcher Zeitung szept. 8-i száma Andreas Oplatka cikkét közölte, aki Küzdelem a kisebbségi jogokért Romániában /alcíme: Ellentétek egy közvetítési kísérlet következtében/ címen megállapította, hogy a Project on Ethnic Relations /PER/ nevű szervezetnek a közvetítési kísérlete részeredményre vezetett, és heves vitát váltott ki az RMDSZ-ben. A közvetítő tárgyalásokon résztvevő RMDSZ-képviselők szerint Romániában csak kis lépésekkel lehet előrejutni a kisebbségi kérdés megoldását illetően, ezért minden esélyt meg kell ragadni. Tőkés László szerint viszont a tárgyalók csak magánemberként vettek részt a megbeszéléseken, megkerülték pártjukat. Ráadásul a tárgyalásokra egyedüli újságíróként meghívott David Binder újságíró a New York Timesben az RMDSZ-t radikális, szeparatista szervezetnek nevezte. A cikk a kisebbségi jogok terén tett ígérteket megvalósult tényként kezelte. /Egy kisebbségi közvetítés utóélete. = Új Magyarország, szept. 9./
1993. szeptember 9.
A Budapesten élő Kincses Előd a Népszabadságban jelezte: marosvásárhelyi lakására idézést kapott Bukarestből, hogy szept. 27-én jelenlejen meg gyanúsítottként bírósági tárgyaláson. Kincses Elődnek 1990. márc. 24-én kellett elmenekülnie Marosvásárhelyről, három év kellett, hogy összeállítsanak valami vádat ellene. Két magánvádló indított ellene eljárást sajtó útján elkövetett rágalmazás címén. A vád gyenge lábakon áll, amit ugyanis Kincses Előd állított a marosvásárhelyi RMDSZ-székház ostromáról és Sütő András bántalmazásáról, az világszerte közismert. /A Népszabadságban olvastuk - Kincses Előd: Bukarestbe idéztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 9.
Feszült légkörben ülésezett szept. 3-án Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ Háromszék megyei küldötteinek tanácsa. Az RMDSZ memoranduma miatti támadások és a televízió szította Háromszék-ellenes hangulatkeltés sürgetővé tette az RMDSZ álláspontjának kidolgozását és a tiltakozás megfogalmazását. A háromszéki RMDSZ javasolja, hogy az RMDSZ lépjen ki a Kisebbségi Tanácsból, továbbá az RMDZ tegyen közzé állásfoglalást az Európa Tanács jogi bizottságában elfogadott, Románia felvételét illető javaslattal kapcsolatban. Kérik a televízió Háromszék-ellenes műsorainak megvitatását. A megyei RMDSZ ezzel kapcsolatban tiltakozást juttat el a televízióhoz. A neptuni vitával kapcsolatban szétosztották a Romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatos cikkeit. Végül úgy döntöttek, hogy a megyei küldöttek szabad kezet kaptak álláspontjuk kialakításában. /Flóra Gábor: Bölcsesség fénymásolatokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./
1993. szeptember 10.
Szept. 8-án az RMDSZ bukaresti székházában megtartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az EDU budapesti pártértekezletének döntéséről, amellyel az RMDSZ-t fölvette teljes jogú tagjainak sorába. Az RMDSZ Európa Tanácshoz eljuttatott memoranduma semmi újat nem tartalmaz az RMDSZ programjához képest, hangsúlyozta, ahogy a televízió szept. 7-i adásában is elhangzott Takács Csaba és Frunda György szenátor részéről. Alaptalan az a vád, hogy a memorandummal az RMDSZ meg akarja akadályozni Románia felvételét az ET-be. Eddig viszont sem a kormány, sem a parlament nem adta jelét annak, hogy a kisebbségek problémáit rendezni akarja az ET által megkövetelt normák szerint. /A memorandum az RMDSZ program summája. = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./
1993. szeptember 10.
"Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./"
1993. szeptember 10.
Értehetetlen, hogy miért váltott ki óriási megdöbbenést az RMDSZ memoranduma a szövetséges ellenzéki pártokból, hiszen tudtak róla, Markó Béla ismertette a Demokratikus Konvencióban a memorandumot, mondta Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke, hozzátéve, hogy az ellenzéki pártok kisebbségpolitikája nem sokban különbözik a hatalométól. /N. A.: Miért robbant mégis váratlanul a memorandum-botrány? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
1993. szeptember 10.
"Ion Solcanu, a Szociális Demokrácia Pártja egyik alelnöke Markó Bélát, az RMDSZ elnökét "nyomoronc Leninnek", Tőkés Lászlót pedig "vérszomjas szélsőségesnek" nevezte. Véleménye szerint az RMDSZ memoranduma nyomán "etnikai zavargások várhatók Erdélyszerte". /M. Gy.: "Nyomoronc Lenin" és társai? = Temesvári Új Szó (Temesvár), szept. 10./"
1993. szeptember 10.
"Funar polgármester szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter azért utazik Bukarestbe, hogy az RMDSZ kérésének eleget téve "megzsarolja" a román vezetést. Funar, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ vezetője szerint a magyar fél Románia felvételéről való ET ülésről kivonulással fenyegetőzik arra az esetre, ha a román kormány nem teljesíti az RMDSZ "követeléseit" a kétnyelvű feliratokra és az autonómiára vonatkozóan. Bodó Barna, az RMDSZ alelnöke leszögezte, az RNEP szerint a magyarság veszélyt jelent a románokra. A két ország közötti tárgyalás feszültségoltó lenne, ez nem kívánatos az RNEP koncepciójában. /Udvardy Zoltán: Bukaresti tányéraknák. Zsaroló nyilatkozat a "zsarolásról". = Esti Hírlap, szept. 10./"
1993. szeptember 10.
Csíkszeredában a szept. 5-én tartott polgármester-választás eredménytelen volt, a lakosságnak csak 25 százaléka ment el a választásra, de a lakosság mindenütt dr. Csedő Csabára, az RMDSZ jelöltjére szavazott. A Csíki RMDSZ felhívással fordult Csíkszereda lakosaihoz, kérve, hogy a választások második, szept. 19-i fordulóján minél nagyobb számban vegyen részt. A súlyos megélhetési gondokkal küszködő világban sem szabad megfeledkezni a közösségi összetartozásról. /A Csíki RMDSZ felhívása Csíkszereda lakosaihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./