Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ máj. 21-22-én ülésezett Marosvásárhelyen. Hosszú idő telt el várakozással, hogy megérkezzenek a képviselők. Vita után abban állapodtak meg, hogy képviselőt frakciója vagy pártja ne hívhasson vissza az SZKT-ból. Az SZKT házszabály-tervezetét vitatták meg aprólékosan, mondatról-mondatra haladva. Heves vita volt arról, hogy az SZKT tagjai kétharmadának jelenlétében határozatképes. Az eddigi ülések /Gyergyószentmiklós, febr. 19-20, Nagyvárad, márc. 26-27./ azt bizonyították, hogy ez nehezen tartható. A döntéshez ugyanis nem volt meg a szükséges létszám. Kudarc volt ez az összejövetel, a megjelentek nem tudtak megállapodásra jutni. /Makkai János: Ülésezett az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ A kilenc napirendi pontból csupán egy került terítékre. Bejelentették, hogy megalakult a Kereszténydemokrata frakció /tagjai: Hajdu Gábor és Hosszú Zoltán szenátor, illetve Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselő. /Králik Lóránd: Marosvásárhelyi SZKT. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 25./ Többen szerették volna elérni, hogy Katona Ádám kerüljön be az egyik megüresedett helyre, de a mérsékeltek ezt megakadályozták. Heves és hosszas viták jellemezték az SZKT ülését, nem tudtak dönteni lényeges kérdésekben. A fiatalok szerint megengedhetetlen, hogy Verestóy Attila és a hozzá hasonlók köre döntsön a felmerülő problémákról. /Máthé Éva: csendesen kimúlt?. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A kolozsvári RMDSZ januárban bírósági eljárást kezdeményezett Gheorghe Funar polgármester ellen, a Mátyás szobor talapzatára elhelyezett új felirat miatt. A kolozsvári főügyészség válasza: ez nem képez bűncselekményt, ezért nem indítanak eljárást. /Lassított válasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője szerint az RMDSZ-ben elmélyült az erkölcsi, politikai válság. Az RMDSZ tagságának többsége Tőkés László irányvonalát, a hatékony kisebbségi önrendelkezést, autonómiát helyesli, a vezetők nagy része azonban alapvetően engedékeny a legfontosabb kérdésekben. Katona Ádám szerint Markó Béla nyilvánvalóan Tőkés László ellen lép fel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, tagadhatatlan, hogy az RMDSZ-ben belső viták folytak. A brassói kongresszus azonban egyértelműen az autonómia mellett kötelezte el az RMDSZ-t. A román hatalom többször megkísérelte Tőkés Lászlót leválasztani az RMDSZ-ről. Közte és Tőkés László között nincs ellentét, erősítette meg Markó Béla. /Népszabadság, máj. 25./

A romániai ellenzéki pártok - köztük az RMDSZ - Paul Everac tévéelnök leváltását követeli. Az Iliescu elnök által kinevezett elnök fasiszta jellegű, nacionalista és antiszemita nézeteiről közismert. /B. T., Bukarest: A román ellenzék a tévéelnök leváltását követeli. = Magyar Hírlap, máj. 26./

"Szászrégen egyetlen magyar feliratú emlékművét az első világháborúban elesettek emlékére 1928-ban állították fel. Ismeretlen tettesek 1993. ápr. 5-én éjjel ledöntötték, meggyalázták az emlékművet. A rendőrség nem hivatalos véleménye az volt, hogy a "szobor a forgalom okozta rezgéstől dőlt le". A helyi RMDSZ és a magyarrégeni református egyház máj. 14-én helyreállíttatta a ledöntött emlékművet. /Csorvási Gyula, Régen: Szobrok mostoha sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), 1993. máj. 26./"

"Katona Ádám szerint "még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most." A kiábrándulás miatt sokan nem jöttek el az SZKT marosvásárhelyi ülésére, ahol szóba sem került az, hogy Frunda György képviselő a román tévében újfent elhatárolódott Tőkés Lászlótól. Nem esik szó az RMDSZ vezetésében Csapó József szenátor több mint egy éve kidolgozott autonómia-tervezetéről. Katona Ádám szerint most Tőkés László háttérbe szorítása történik. /Katona Ádám az RMDSZ belső ellentéteiről. = Pesti Hírlap, máj. 26./"

Lemondott Király Károly az RMDSZ háromszéki szervezete elnöki tisztségéből. A megyei vezetésben személyi ellentétek kerültek felszínre a prefektusügy kapcsán. /Választási válság Háromszéken. = Pesti Hírlap, máj. 26./

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kolozsvári tanácsa nemrég tisztújító közgyűlést tartott. A beszámoló szerint bejegyezték az egyesületet jogi személyként és felvették az RMDSZ társszervezetei közé. Megválasztották az új elnökséget: Becze Géza elnök, Nagy Károly alelnök-szóvivő. Tiszteletbeli elnökké választották Dáné Tibor írót. Az elnökség vidéki tagjai: Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Déva/. /Tisztújító közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

"A parlamentben Buchwald Péter szenátor megkérdezte a román kormány főtitkárát, kivizsgáltatja-e Funar kolozsvári polgármester korrupciós ügyeit. /Buchwald Péter szenátor parlamenti interpellációja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./ Az ülésen Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke védelmébe vette Funart és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy sürgősen vizsgálja az RMDSZ állam- és alkotmányellenes akcióit, és helyezze törvényen kívül a romániai magyarság érdekvédelmi szervezetét, Frunda György szenátort pedig vessék börtönbe /azért, mert Strasbourgban a román hatalom álláspontjától eltérő válaszokat adott/. A szenátusi felszólalások előtt Iliescu elnök "románellenes lobbizással" vádolta meg az ellenzéki pártok Strasbourgban járt képviselőit. /Mag Péter, Bukarest: Támadások az RMDSZ ellen. = Népszabadság, máj. 26./ Zsigmond László képviselő pedig Vacaroiu kormányfőhöz intézett interpellációjában Rimnicu Vilcea helyi lapjában megjelent cigányellenes kirohanásról szólt. A román főügyész erről úgy vélekedett, hogy az nem meríti ki a faji pogromra való uszítást. "Mindez megerősíti a gyanút és félelmet, hogy a román hatóságok nem nyújtanak védelmet a kisebbségeknek a pogromok és üldözések ellen." - szögezte le Zsigmond László. /Bogdán Tibor: Az RMDSZ feloszlatását kérték a román felsőházban. = Magyar Hírlap, máj. 26./ "

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kifejtette, hogy az SZKT fontos, döntéshozó szerepét nem sikerült tudatosítani sem a közvéleményben, sem a tanácstagokban. Remélte, hogy az autonómia-tervezeteket meg lehet vitatni a tanácskozáson, ki kell dolgozni a belső önrendelkezést lehetővé tevő törvényjavaslatokat, ez lenne az első lépése a nemzetiségi törvénynek. Minderre nem került sor. Borbély Imre, az SZKT Állandó Bizottsága alelnöke szerint a jelenlegi helyzet természetes velejárója a demokráciának. Arra van szükség, hogy a romániai magyarság kellő határozottsággal tegye le a román kormány asztalára a követelménycsomagot. Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, tudomásul kell venni, hogy az SZKT megalakulásának a kezdetén tart. /Vélemények az SZKT-ről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 25-én Kolozsváron tartott ülést. Takács Csaba beszámolt az RMDSZ-küldöttség máj. 16-23 között Fiensburgban tett látogatásáról és részvételéről a FUEV kongresszusán, ahol az RMDSZ-t felvették a teljes jogú tagok közé. /Az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíró kérésére kifejtette véleményét a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt leveléről. Markó hangsúlyozta: "a leghatározottabban vissza kell utasítanunk a Tőkés László személyét ért támadást. Másfelől azt a koncepciót, amely ebből a levélből kibontakozik." Ez ugyanis a nemzetállami felfogás, "ami ellen mi három év óta következetesen harcolunk." Ez ugyanis nem egyeztethető össze az RMDSZ autonómia-felfogásával. A levél súlyos hamisításokat is tartalmaz, mentegeti a kisebbségellenességet, amely érvényes az egész 75 esztendőre. A levél azon állítása sem igaz, hogy a két világháború között a magyar kisebbség nem fordult panasszal a nemzetközi fórumokhoz. A Magyar Párt számtalanszor megkereste a Népszövetség illetékes fórumait. /Béres Katalin: Mikor volt itt kisebbségi Kánaán? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./"

Csiha Tamás az SZKT Állandó Bizottsága nevében nyílt levéllel fordult az SZKT tagjaihoz, kérve, hogy jöjjenek el időben az ülésre, az RMDSZ választmányai pedig számoltassák el az SZKT-képviselőket az üléseken való jelenlétükről. /Csiha Tamás: Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./

Máj. 28. és jún. 1-je között Erdély több városába látogat el az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ küldöttsége. A küldöttség vezetője Karl Kring, a FUEV alelnöke, tagjai között van dr. Felix Ermacora bécsi professzor, dr. Christop Pan dél-tiroli professzor és Komlóssy József, a FUEV elnökségi tagja. A küldöttség Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és más városokban találkozik önkormányzati képviselőkkel, oktatókkal, egyházi méltóságokkal, az RMDSZ és a Német Demokrata Fórum képviselőivel. A FUEV Európának az egyetlen, egész térségére kiterjedő kisebbségi tömörülése. /FUEV-küldöttség Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29-30./

Április elejétől Molnos Lajos az RMDSZ Kolozs megyei választmányának elnöke. Az eddigi elnököt, Kötő Józsefet az SZKT az országos testületbe választotta. A tisztújító gyűlésen heves vita volt, az eddigi három megyei alelnök /Pillich László, Eckstein-Kovács Péter és Szász Alpár/ lemondott, mondván, ebben a felállásban képtelenek az együttműködésre. /Tisztújítás. = Kincses Kolozsvár, május - II. évf. 5. sz./

Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./

Tényfeltáró körúton járt Erdélyben a FUEV küldöttsége, tárgyalt az RMDSZ képviselőivel is. /Tényfeltáró úton járt. = Népszava, jún. 1./

Az RMDSZ oktatásügyi bizottságának képviselői jún. 2-án Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel, tájékoztatták egymást a román és a magyar oktatási helyzetről. Asztalos Ferenc képviselő, az RMDSZ oktatásügyi bizottságának alelnöke a magyar iskolahálózat kiépítésének tervéről beszélt, az önálló, független iskolarendszer kiépítése a céljuk. /P. Zs.: Jó törvényekkel segíthetünk. = Magyar Hírlap, jún. 3./

Douglas Hurd brit külügyminiszter jún. 2-án Bukarestben kollégájával, Teodor Melescanuval tárgyalt a gazdasági és politikai együttműködés bővítéséről. Hurd a román parlamentben elmondott beszédében a demokratikus reformok szükségessége mellett foglalkozott a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ helyzetével is, hangsúlyozva, hogy kormány figyelemmel kíséri az intézmény ellenőrzés alá helyezését. Hurd találkozott Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ vezetőivel is. /Magyar Nemzet, jún. 3./

"Dr. Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke válaszolt Chebeleu elnöki szóvivőnek a Bolyai Tudományegyetem újraindítását kérő beadványt elutasító levelére, pontról pontra cáfolva az elutasítás indokait. Chebeleu kétségbe vonta, hogy ez a romániai magyarság kérése lenne, valójában több mint 200 000-en aláírták a magyar egyetem igénylését. A parlamenti választásokon több mint egymillióan szavaztak az RMDSZ-re, és az RMDSZ programjában szerepel az egyetem újraindítása. Az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetésével fokozatosan számolták fel a magyar nyelvű oktatást, ugyanígy felszámolták a magyar nyelvű agronómus- és mérnökképzést, visszaszorították az anyanyelvű művészképzést. Balázs több példát hozott fel arra, hogy más államokban is van a kisebbségnek egyeteme. Helyesbíteni kell Chebeleu adatait: nem tanulnak magyarul a jogi fakultáson, nincs magyar nyelvű művészképzés. A Bolyai Egyetem nem jelentene szeparatizmust, nem okozna interetnikus feszültséget. /"Balázs Bolyai" válaszol? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ Előzmény: dr. Balázs Sándor levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27, Chebeleu levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12."

Az RMDSZ-t szeptemberben teljes jogú tagjává választja az EDU /Európai Demokrata Unió/, az európai konzervatív és keresztény pártokat tömörítő szervezet. Az erről szóló döntést jún. 3-án erősíti meg a szervezet oslói ülésén. Csóti György, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke, aki Oslóban az MDF-et képviseli, elmondta, hogy az EDU-ban már 1990-ben felmerült az RMDSZ tagsága, azonban az EDU a korábbi romániai választásokat nem ismerte el szabadnak, ezért vártak a felvétellel. Most azonban az RMDSZ és a Román Nemzeti Keresztény Parasztpárt felvételét határozták el. /J. I. B.: Az RMDSZ az EDU tagja lesz. = Új Magyarország, jún. 3./

Fey László visszatért az etnikai tisztogatás kérdéséhez, mondván, ez hibás szóhasználat, Romániában erről nem beszélhetünk, inkább hátrányos megkülönböztetésről, negatív diszkriminációról, jogtiprásról, elnyomásról, gyűlöletkeltésről, uszításról. Ez a konok túlzás még a demokratikusan gondolkodó románokban is ellenérzést kelt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Fey László korábban is írt Tőkés László ellen, a brassói kongresszus előtt azt bizonygatta, hogy a püspök nem alkalmas az RMDSZ vezető posztjára /Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Fey ítéletét cáfolja, hogy dr. Octavian Buracu, az Interetnikai Társaság elnöke több írásában kifejtette, hogy etnikai tisztogatásról beszélhetünk, így a magyarországi /Népszabadság, ápr. 6., Pesti Hírlap, ápr. 21./, a romániai magyar /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ és a román nyelvű sajtóban /Evenimentul Zilei, az itt megjelent cikke ellenséges fogadtatásáról: Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 3./.

AZ EBEÉ kisebbségügyi főbiztosa, Max van der Stoel jún. 2-án érkezett Romániába, az első napon fogadta Melescanu külügyminiszter, jún. 3-án Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár, mint a kisebbségi tanács elnöke. Jelen volt Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke is, aki leszögezte, hogy az RMDSZ csak akkor vesz részt ebben a tanácsban, ha az a problémák érdemi megoldására törekszik. /Magyar Hírlap, jún. 4./

Az RMDSZ jún. 3-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy kijelölte képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba: Borbély László, Varga Attila képviselők és Bakk Miklós /Temesvár/. /Új Magyarország, jún. 4./

C. V. Tudor szenátor hevesen támadta Frunda György szenátort, a Friedrich Kőnighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért. Tudor szerint az RMDSZ nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. /Béres Katalin: Parlamenti klipek. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 4./

Lezárult az egykori hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak, egykori magyar állampolgárok kárpótlásának első romániai munkafolyamata. Az igénylési lapokat ugyanis idén április végéig postára kellett adni. Az RMDSZ csoportokat szervezett, hogy segítse az ügyintézést. Az igényléseket 1992. decemberéig eljuttatták Budapestre, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Mivel az eredeti határidőt /1992. november/ a nehézkes romániai ügyintézés miatt nem tudták tartani, ezért a magyar hatóságok meghosszabbították a beadási határidőt, először 1992 végéig, majd 1993. április végéig. Mintegy 30 ezer igényjogosult iratai kerültek Budapestre. Az adatok összegyűjtésében sokat tevő Dáné Tibor kiemelte Sepsey Tamás államtitkár jóindulatú segítségét. Dáné emlékeztetett, hogy munkájukat, az adatgyűjtést, a meghurcoltak segítését a szélsőséges román és a szélsőségesen kormányellenes magyarországi sajtó kritizálta. A kártérítések még csak hónapok múlva várhatók, de egyes élelmes felvásárlók elkezdték gyűjteni ezeket a kárpótlási jegyeket. Dáné figyelmeztetett mindenkit, ne adja el ezeknek a felvásárlóknak a kárpótlási jegyét. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Kiértesítés helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Megalakult a korrupciót kivizsgáló, 13 tagú parlamenti bizottság, az RMDSZ-t Kozsokár Gábor képviseli. /Megalakult a korrupció-bizottság. = Magyar Hírlap, jún. 5./

Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke nemrég megjelent válogatott verseskötete /Kannibál idő, Válogatott versek 1968-1989, Budapest, 1993/ kapcsán vesz részt a budapesti könyvhét rendezvényein. Ebből az alkalommal beszélgetett vele a lap munkatársa. A román kormány mostanáig semmiféle intézkedést nem tett a magyar kisebbség helyzetének rendezéséért. Az RMDSZ-nek fenntartásai voltak a megalakított Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be a tanácsra vonatkozóan, a kormány ezek egy részét elfogadta, így részt vesznek a tanács munkájában. Azonban ha bebizonyosodik, hogy ez csak kirakatintézmény, akkor visszahívják képviselőiket. - Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz az RMDSZ-nek Európa-szerte fellépni a magyar közösség érdekében. Az RMDSZ igényli, hogy a román-magyar alapszerződésben véleményt mondhasson. /Pataky István: Határkérdés és kisebbségi garanciák. = Új Magyarország, jún. 7./

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./