A román külügyi szóvivő sértésnek vette Antall József miniszterelnöknek a Magyar Hírlapban közölt álláspontját /annak ellenére, hogy azt a másnapi Népszabadság cáfolta/. Ugyanis Antall nem az alapszerződésről szólt, hanem a legközelebbi magyar-román találkozó egyik feltételéről. A román lapok elutasítóan reagáltak az RMDSZ budapesti látogatására, az autonómián a területi autonómiát értik és azt elvetik. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség képviselője szintén teljességgel kizárta a területi autonómia lehetőségét. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A külügyi szóvivő is reagált. = Magyar Nemzet, ápr. 22./

"Adrian Nastase Etnikai tisztogatás című, a Cronica Romana lapban megjelent cikkének magyar fordítását hozta a Média. Nastase diverziónak nevezi, hogy külföldön Románia valóságának torz képét kelti. Ilyen diverzió szerinte az etnikai tisztogatás kifejezés. Nastase kifejtett, hogy az RMDSZ egy ős alakulat, amelyet etnikai csoportosulásként jegyeztek be és politikai pártként lép fel. Az RMDSZ-t, ezt az etnikai csoportosulást erőteljes szeparatista tendencia jellemzi, mely a "magyar társnemzet" téziséből és a kettős lojalitásból táplálkozik. Ez a kettős lojalitás szöges ellentétben áll Románia alkotmányával, mely az állam iránti hűséget alapvető kötelességként határozza meg. Az RMDSZ politikai pártként egyesíti magában a romániai magyar nemzetséghez tartozók valamennyi politikai irányzatát, így nem teszi lehetővé, hogy beiratkozzanak politikai felfogásuknak megfelelő pártokba. Az RMDSZ ezen jellege a politikai elmélyítheti a szeparatista, "etnikai tisztogatási" tendenciákat. Ez gátolhatja a romániai demokratikus folyamatok kibontakozását. Az RMDSZ jelenlegi működésében mind jobban hasonlít az "egységes párt" képéhez. /Etnikai tisztogatás /Adrian Nastase: Purificarea etnica. = Cronica Romana, ápr. 7./ = Erdélyi Napló mell. Média (Nagyvárad), ápr. 22./"

Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke elmondta, hogy ez a funkciója minden idejét felemészti, ezért másik tisztségéről /Kolozs megye RMDSZ elnöke/ lemond. Kötő József hangsúlyozta, teljesen egyetért Tőkés Lászlóval a kulturális genocídiumra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a kultúrában van a legnagyobb szabadság, ennek ellenére még nem valósult meg a kulturális autonómia. Kötő alapvető célkitűzésének tartja, hogy hozzájáruljon a társadalom előkészítésére a kulturális autonómia gyakorlására. Ez azt jelenti, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni. Mindennek működtetéséhez pénz kell, ezért felkeresi a művelődési minisztert és arra fog hivatkozni, hogy a kisebbségnek számarányának megfelelően joga van a költségvetésből való részesedésre. A színházak megkapják a szubvenciót, néhány magyar lap és könyvkiadó is részesül támogatásban. Azonban a magyar közművelődési hálózatot fenyegeti veszély. Ott még mindig közös használatban van minden, s ez mindig az asszimiláció eszköze volt. A magyar tudományművelésnek nincsenek meg a sajátos műhelyei. - Alapítványrendszeren keresztül megpróbálják ösztönözni az értékteremtő munkát. /Kötő Józseffel beszélget Indig Ottó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 21-én Kolozsváron megvitatta a kormány Nemzeti Kisebbségek Tanácsát létrehozó határozatát. A határozat értelmében ebben egyenrangú félként vennének részt a kisebbségek képviselői és a kormánytisztviselők, nem önálló döntéshozó szerv, ezt az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, egyelőre nem jelöli ki képviselőit a Tanácsba, de kész a kisebbségekkel kapcsolatos törvénytervezetek kimunkálásban részt venni. /Az RMDSZ nem jelölt képviselőket az NK-ba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke cáfolta, hogy látogatásuk a szlovéniai és kárpátaljai küldöttségek látogatásával együtt Nagy Magyarország parlamentjének újbóli létrehozása volna. Az európai felelős politikusoknak el kell ismerniük, hogy a nemzeti kisebbségek, inkluzíve a magyar kisebbség státusának rendezése a térségbeli helyzet kulcsát jelenti mind az emberi jogok, mind pedig a biztonsági politika szempontjából. Markó Béla kifejtette, természetes a különböző kisebbségi magyar szervezetek közötti konzultáció, hiszen számos hasonló problémával szembesülnek. /Markó Béla: A kisebbségek státusa a kelet-európai helyzet kulcsa. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke márciusban egy hetet töltött Párizsban. Költőként, a Látó szerkesztőjeként kapott meghívást a párizsi könyvszalonba. Politikai tárgyalásokat folytatott. Úgy látta, hogy francia beszélgetőtársai már tudatban vannak annak, hogy Kelet-Európában a kisebbségi kérdés biztonsági kérdés. /Béres Katalin: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel párizsi tapasztalatairól. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 23./

"Frunda György szenátor hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbség kifejezés a megfelelő, az Európa Tanács 1201-es ajánlásában is ez a meghatározás áll. A társnemzet meghatározásról kifejtette: új politikai megnevezés, ezzel a megnevezéssel még nem találkozott semmilyen szinten. Szerinte ez azt jelenti, hogy egy államban két állam létezik. "Például Romániában létezik egy magyar állam és egy román állam." Szerinte ez "politikailag sem lenn egy érett dolog." Az újságíró felvetette, hogy a magyarságot sokan államalkotó nemzetnek mondják. Szerinte ez nehezen vihető át a román parlamentben és nemzetközi szinten. A román politikusok jó része xenofób és intoleráns, ha mégis engednek, azért teszik, mert csak így integrálódhatnak Európába. Frunda szerint az RMDSZ-nek nemcsak az ellenzékiségre kell gondolni, hanem a kormányzásban való részvételre is, persze a demokratikus pártok oldalán. /Román Győző: Beszélgetés Frunda György szenátorral. = Orient Expressz (Bukarest), ápr. 23./"

Nagyszalontán leváltották a helyi líceum magyar igazgatóját, majd megtiltották, hogy az iskola Arany János nevét viselje. A helyi RMDSZ tiltakozó aláírási akciót kezdeményezett ezen törvénytelenségek ellen. /Tiltakozó aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Ápr. 12-17-e között Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, Románia parlamenti delegációjának tagjaként részt vett Új Delhiben az Interparlamentáris Unió ülésszakán. Felszólalásában hangsúlyozta a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásának fontosságát, az etnikai feszültségek csökkentésének szükségességét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

Az RMDSZ ápr. 22-i bukaresti sajtótájékoztatóján a román közvélemény pontos tájékoztatása érdekében közleményben ismertették az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti megbeszéléseinek a lényegét. Az RMDSZ ezt a látogatást természetesnek tekinti. Kónya Hamar Sándor képviselő elmondta, hogy szavait félreértették, mert valakiknek nem érdekük, hogy a magyar-román megbékélés tető alá kerüljön. - Megerősítették, hogy az RMDSZ egyelőre nem nevez ki képviselőket a Kisebbségi Tanácsba. A tanács létrehozása csak a kezdet, meg kell hallgatni a kisebbségek legitim képviselőinek a véleményét is. /Cseke Gábor: Budapesttől a költségvetésig és tovább.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

Budapesten, a Munkásakadémia Alapítvány ápr. 24-i konferenciájára meghívták az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDE/ képviselőit. Bitay Ödön, az RMDE megyeközi vezető tanácsának tagja kijelentette, hogy az RMDSZ megcsontosodott, működésképtelen szervezet. Nagy Károly, Nagy István munkásíró fia, az RMDE szóvivője elmondta, hogy az RMDSZ-szel közösen lépnek fel, az RMDSZ lojális ellenzékét alkotják. Szociáldemokrata platformmá akarnak válni. /Sz. Sz.: Az RMDSZ lojális ellenzéke. = Magyar Hírlap, ápr. 26./

Az EMKE, a Mikes Kelemen Egyesület, a bukaresti Magyar Kulturális Központ és a budapesti Európa Ház szervezésében ápr. 22-25-e között zajlott le Illyefalván a Hatalom, demokrácia, civil társadalom című szeminárium elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével, akik a hazaikon kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról érkeztek. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), ápr. 26./

A Román Nemzeti Egységpárt be akarja perelni Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, állítólagos románellenes magatartás miatt. /B. L.: Perelni készülnek Markót és Tőkést. = Új Magyarország, ápr. 26./

Az RMDSZ küldöttsége ápr. 26-án Bukarestben tárgyalt az Európa Tanács jogi bizottságával. Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a kormány nem tett lépéseket a kisebbségi problémák megoldására, ellenkezőleg: a hargitai és kovásznai prefektusok kinevezése újabb diszkriminatív intézkedés. Az RMDSZ által felsoroltakat /oktatás, anyanyelvhasználat, marosvásárhelyi és Hargita megyei elítéltek, prefektusok ügye, nacionalista uszítás stb./ még Románia ET-ba fölvétele előtt meg kell oldani. /Az RMDSZ küldöttség találkozója az Európa Tanács jogi bizottságával. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Átfogó dokumentációt terjesztettek elő, mondta el a megbeszélésről Takács Csaba ügyvezető elnök, amely ismerteti a tényeket, jogsértéseket. Románia nemzetállamként történő meghatározása a kisebbségi jog korlátozását jelenti. /ET-képviselőkkel tárgyalt az RMDSZ küldöttsége. = Magyar Hírlap, ápr. 27./

A Pesti Hírlap szerkesztőségéből hívták fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy megkérdezzék, igaz-e az a hír, hogy le akarják tartóztatni. Markó Béla elmondta, a rádióból értesült ő is arról, hogy bizonyos román körök ezt szorgalmazzák. Rendszeresen kap névtelen leveleket. A fenyegetések a Román Nemzeti Egységpárttól származnak. /Markó Bélát ismét fenyegetik. = Pesti Hírlap, ápr. 27./

Romániai parlamenti küldöttség vendégeskedett az Egyesült Államokban, köztük volt Hosszú Zoltán RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy Amerikában a szakértők igen tájékozottak Romániát illetően. Találkoztak kormányhivatalnokokkal, szenátorokkal is. Tőkés László kijelentését úgy fogadják el, ahogy a püspök kifejtette: burkoltabb formában történő nemzettelenítés. Amerikában tudnak a kisebbségi gondokról, a zsidóellenes kirohanásokról. Az amerikaiak a román kormány számlájára írták a nemzeti feszültségeket. /Tóth Erzsébet: Az Egyesült Államokban Bukarestet hibáztatják a kisebbségi feszültségekért. = Magyar Nemzet, ápr. 27./

"Erdélyi értelmiségiek riadtan nézik azt, hogy a magyarországi sajtó egy része támadta a Duna Tv-t. Péntek János kolozsvári egyetemi tanára Duna Televízió fontosságát elsősorban nyelvi szempontból értékelte. A nyelvi elszigeteltség feloldásában van nagy szerepe a Duna Tv-nek. Murádin László akadémiai kutató hozzátette: "A mi erdélyi beszédünk visszaszorulóban" van, mert egyre kevesebb az alkalom, hogy magyarul megszólaljanak. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a Duna Tv sokat tehet a magyarságszemléket fejlesztése érdekében. Kötő József, az RMDSZ alelnöke hangsúlyozta, hogy a kultúraépítő munkában vár segítséget a tévétől. Egyetemes magyarságban gondolkodó műsorokra van szükség. /Csáky Zoltán: Erdélyiek a Duna TV-ről. = Népszabadság, ápr. 27./"

A politikai zsarolás stratégiája címmel támadta a Dimineata ápr. 27-i száma az RMDSZ-t, megemlítve az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti látogatásakor elhangzottakat. A román napilap idézte Kónya-Hamar Sándor /azóta általa is cáfolt/ nyilatkozatát. /Gyűlölik az RMDSZ-t. = Pesti Hírlap, ápr. 28./

"Ápr. 28-án Markó Béla elnök az RMDSZ nevében törvényességi óvással fordult a kormányfőhöz a prefektusok kinevezése ügyében. Az óvást az alkotmány 101. szakasza 2. bekezdése megszegésére alapozza, amely kimondja: "Hatáskörének teljesítésében a kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel." /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 21. sz., ápr. 28./"

Dr. Wilfried Schreiber, a kolozsvári Német Demokrata Fórum és az Interetnikai Párbeszéd Egyesület alelnöke elmondta, hogy Németország támogatja a romániai német kisebbséget. Kénytelenek voltak azt kérni, hogy a Németországból érkező segélyszállítmányokról minden esetben értesítsék a Német Demokrata Fórum /NDF/ központját, mert több korábbi szállítmány eltűnt. Az NDF őrzi függetlenségét, a szabad döntés lehetőségét, választáskor nem lépett koalícióba senkivel. Több oka van annak, hogy nem alakult ki kisebbségi egységfront: eltérő a lélekszám, az asszimiláció foka, mások a célkitűzések. Ennek ellenére az NDF állásfoglalásai nem mondanak ellent az RMDSZ állásfoglalásainak. /Bartunek István: Kisebbségek egymás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

A FUEV /Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója, a KENF /Közép-európai Népcsoportok Fóruma/ és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ közösen elkészíti a kisebbségben élő magyarok közös autonómiatervezetét. Borbély Imre, az RMDSZ alelnöke a mostani tanácskozás részvevője más az RMDSZ harmadik kongresszusa előtt közzétette az önrendelkezés megvalósítására vonatkozó javaslatát. Minderről Neumann Ottó ironikusan írt, az egészet Nagy Tervnek nevezte, hozzátéve, a szomszédos országok úgysem egyeznek bele. Szerinte ez elfordulás a romániai valóságtól. /Neumann Ottó: A Nagy Terv. = Magyar Hírlap, ápr. 28./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 28-án ülésezett és kiadott állásfoglalásában ismételten kinyilvánította, hogy a kormány 105/1993. márc. 24-i rendelete /román nemzetiségű prefektusok kinevezése Hargita és Kovászna megyékbe/ diszkriminatív intézkedés. A prefektus olyan intézmények felett is hatalommal rendelkezik, amelyek közvetlenül érintik a magyar lakosság jogainak gyakorlását. Az RMDSZ dokumentációt állított össze a döntés diszkriminatív voltáról és azt eljuttatta nemzetközi szervezetekhez, hivatalos óvást nyújtott be a kormánynak. A két megye önkormányzati konferenciái kilátásba helyezték a tanácsosok, polgármesterek ápr. 30-ával kezdődő lemondását. Az időpont egybeesik az áremeléssel, ez jelentős szociális feszültséget ébreszthet, továbbá az 1993. évi költségvetést csak most fogadták el. Az RMDSZ nem hagyhatja magára a két megye közösségét, ezért a lemondások elhalasztását javasolja. /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Ápr. 30-án tárgyalta Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság Cseresznyés Pál fellebbezését, akit a marosvásárhelyi törvényszék minősített emberölési kísérlet vádjával 10 év börtönre ítélt. - Frunda György, Cseresznyés Pál védője hangsúlyozta, ez politikai per, a 45 oldalas vádiratból 30 a marosvásárhelyi eseményekről szól, melyben - szemben a Helsinki Bizottság jelentésével -, a magyarságot kiáltja ki egyedüli bűnösnek. A marosvásárhelyi bíróságok elfogultak: az elítéltek közöl mindössze két román szerepel /másfél éves felfüggesztett szabadságvesztéssel/, de 44 magyar és cigány. Cseresznyés Pál elismerte, hogy belerúgott Mihaila Cofariuba, de ez nem emberölési kísérlet. A vádlott elmondta, hogy letartóztatása idején és később is, a börtönben többször megverték, aludni sem hagyták. Cseresznyés ügyvédje kérte, hogy a verést akadályozzák meg. A fellebbezés ügyében máj. 17-én hoznak ítéletet. Frunda György felmentő ítéletet kért. Amennyiben ez nem következik be, nemzetközi fórumokhoz fordulnak, mondta. /Demeter J. Ildikó: Mérlegen a Cseresznyés-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az ápr. 30-i tárgyaláson bevonult az ítélőtanács: Antonie Pandrea elnök, Silvia Marica és Gheorghe Toader bírák. Az ügyész Bonini. Frunda György kérte a bíróságot, hogy védencével magyarul beszélhessen, de ezt nem engedélyezték. Frunda György védőbeszédében cáfolta a vádiratban foglaltakat. Akkor három autóbusz érkezett félrevezetett emberekkel, akik megtámadták az RMDSZ székházát. Ha a szervezők nem bujtatják fel a vidékről beáramló embereket, nem került volna sor összecsapásra. Maga Mihaila Cofariu is bevallotta, a román pópa figyelmeztette őket, a magyarok elfoglalták Marosvásárhelyt és uralmuk alá akarják keríteni Erdélyt. Sütő András támadóját másfél évre ítélték, Cseresznyés Pál egy rúgásért 10 esztendőre. Egy ütés nem meríti ki a minősített emberölés kísérletének vádját. A közerkölcs elleni vétség pedig nevetséges vád, amikor összecsapás történt. Megdöbbentő volt a sértett Cofariu ügyvédjének állítása: hangversenyre érkeztek a görgényvölgyi románok. /!/ Cseresznyés Pál elmondta, hogy a előzetes letartóztatása idején és a börtönben súlyosan bántalmazták a börtönőrök és cellatársai is. Nem hagyták pihenni, éjszaka is felzavarták és megverték. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, ha a határozat nem lesz pozitív, akkor Cseresznyés ügyét újból szóbahozza az Európa Tanács jogi bizottságában. /Béres Katalin: Románia Dreyfus-pöre? = Orient Expressz (Bukarest), máj. 7./ Előzmény: 1991. jan. 18-án tartóztatták le, 1992. júl. 7-én a Maros Megyei Törvényszék 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./

Áprilisban fogadta el a parlament az 1993. évi költségvetést, azonban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő szerint a költségvetés nem reális, a valóságosnál alacsonyabb inflációval számoltak. Fenn akarják tartani a veszteséges vállalatokat. Az utóbbi három évben csökkent a kultúra, az egészségügy támogatása és nőttek az adminisztráció, a közrend, a védelem kiadásai. /Balázs János: Szerényen, milliárdokról. = Brassói Lapok, ápr. 30./

Ápr. 30-án Sepsiszentgyörgyön tanácskozott a Kovászna megyei önkormányzati konferencia, az RMDSZ elnökségét Takács Csaba ügyvezető elnök és Magyari László Nándor alelnök képviselte. Kimondták, hogy a jelenlegi helyzetben nem lenne hatékony a tanácsosok lemondása, ehelyett prefektus-ügyben a helyi népszavazás mellett döntöttek. Ugyancsak ápr. 30-án ülésezett Hargita megye önkormányzati konferenciája, hasonló napirenddel. Ők is elvetették a polgármesterek és tanácsosok lemondását, szintén a referendumot tartják járható útnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest),máj.4./

Funar elérte Kolozsvár városi tanácsának ápr. 30-i ülésén, hogy népszavazást tartanak a városban a Bolyai Egyetem és a magyar konzulátus újraindítása ügyében. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakozásul nem vettek részt a szavazáson. Az RMDSZ a döntés ellen fellebbezni foga prefektúrán. /A kolozsvári tanács a népszavazásra voksolt. = Népszabadság, máj. 4./

Ápr. 28-án ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, megjelent Nicolae Vacaroiu miniszterelnök is. Az RMDSZ képviselői több javaslatot tettek a tanács hatáskörére vonatkozóan. Viorel Hrebenicuc elfogadta a javaslatokat, és azokat felterjeszti a következő kormányülésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás hátrányos helyzetét. A hivatalos népszámlálási adatok szerint Romániában a magyar lakosság aránya 7,1 %, ugyanakkor anyanyelvén, magyarul a tanulóknak csak 4,9 %-a tanul. Ezen belül az óvodákban 6,4 %, középiskolákban 4,3 %, szakiskolákban csak 1,6 százalék a magyarul tanulók aránya. Az országban 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, 100 ezer magyar nemzetiségűre viszont csak 512 fő. Ennek következménye, hogy például a szakképzetlen pedagógusok aránya a legmagasabb Kovászna /25,6 %6, Hargita /23,1 %, Szatmár /20,3 %/ és Maros /17 %/ megyékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./

Rákóczi szabadságharcának zászlóbontására emlékezett ápr. 30-án és máj. 1-jén a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, megkoszorúzták az 1711-es szatmári békekötés helyszínén az egykor Vécsey-ház udvari részére visszakerült emléktáblát. Kárpát-medence magyarságának ismert szervezeteinek és szövetségeinek képviseletében négy ország magyarságának húsz szervezete nevében folyt a koszorúzás. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), máj. 5. - 26. sz./ Az emléktáblát 1908-ban helyezték el, majd sérülten, 1992 szeptemberében újra felavatták. /Balassa Zoltán: A történelem áldásos vihara. = Új Magyarország, máj. 3./

Az Anyanyelvi Konferencia, az EMKE és a Korunk Stúdió rendezésében ápr. 30-máj. 2-a között zajlott le Kolozsváron és Szabédon a Szabédi Emléknapok rendezvénysorozata. Kolozsvárott nemzetközi tudományos ülésszak keretében felelevenítették az 1943-as Termés-ankét emlékét. Az előadók között volt Borbándi Gyula, Molnár Gusztáv, Pomogáts Béla, Kántor Lajos és Markó Béla. - Máj. 2-án Szabéd községben emlékeztek Szabédi Lászlóra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4.- 25. sz./