Dani József Vajdaszentivány RMDSZ-es polgármestere elmondta, hogy három hónapja kezdődött el a vízhálózat cseréje. A munkálatok eredményeként a szentiványiak jobb minőségű vizet kapnak. Az önkormányzat pályázatot fog benyújtani a település csatornarendszerének kiépítésére, a Sapardtól illetve a Phare-tól 3-4 milliárd lejt igényelnek a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. Új lelkésze van a vajdaszentiványi gyülekezetnek, Dénes Csaba református lelkész korábban tíz évig Görgényszentimrén lakott. Elmondta, hogy háromszor is sikertelenül próbálták beindítani a magyar nyelvű iskolát és óvodát Görgényszentimrén. 887 lélek alkotja a szentiványi református gyülekezetet. A templomot négy éve újították fel. Az óvoda három terméből kettőben magyar gyerekek játszanak, tanulnak, a harmadik a román tagozaté. Dénes Csaba református óvodát és iskolát szeretne indítani napközis jelleggel. Vajdaszentiványhoz egyetlen falu tartozik: Toldalag. A 400 lelket számláló település alig négy kilométerre fekszik a községközponttól. /Nagy Annamária: Vajdaszentiványi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

A Temes megyei Gyertyámoson nov. 3-án is megemlékeznek az 1848-as magyar szabadságharc hőseiről. 1848 novemberében ugyanis egy tizenkilenc fős magyar honvédcsapat esett itt az ellenséges túlerő áldozatául. Emléküket őrzi a csata színhelyén a gyertyámosi magyar közösség önerejéből újraállított kereszt, sírhelyüket a gyertyámosi temetőben állított obeliszk jelöli. Október 30-án a helyi RMDSZ szervezésében mindkét emlékműnél megtartott koszorúzási ünnepségeken részt vett Toró T. Tibor képviselőjelölt és Ordódi Árpád helyi RMDSZ-elnök. /(Pataki Zoltán): 1848-as megemlékezés és kampánytalálkozó Gyertámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Az RMDSZ teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyaroknak azt az igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a magyarországi szavazók többsége igennel voksoljon, és nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ezzel kapcsolatos álláspontjával – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek. A Fidesz sajnálattal vette tudomásul, hogy a pártelnökök a kettős állampolgárság pártok felett álló nemzeti ügyét pártkérdéssé silányítják, s közli, nem változtat álláspontján: a kettős állampolgárság ügyét nemzeti ügynek tekintik, így támogatják. Arról, hogy milyen konkrét tartalma is legyen a jövőben a kettős állampolgárságnak, a későbbiekben kellene egyeztetni a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok álláspontját – vélte Markó Béla. A magyar politikai pártok egyébként népszavazás nélkül is megoldhatták volna ezt a kérdést, ha meglett volna erre a politikai szándék – hangsúlyozta az MTI-nek Markó Béla. Egy közvélemény-kutatás szerint a határon túli magyar fiatalok közül minden negyedik kivándorolna, igen jelentős részük Magyarországra. Ebből a körből csaknem minden második ember szívesen dolgozna néhány hetet-hónapot külföldön – derül ki a Határon Túli Magyarok Hivatalának szeptemberi felméréséből Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter (aki nov. 2-án tette le hivatali esküjét): "a kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, (...) sokkal inkább arra van szüksége a határon túli magyaroknak, hogy a konkrét problémáikat orvosolni lehessen. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket – jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból – amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" – mondta. /RMDSZ-igen a kettős állampolgárságra. Markó: Népszavazás nélkül is megoldhatták volna a kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Markó Béla nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nemre buzdító álláspontjával, mivel teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyarok ama igényét, hogy aki magyar nemzetiségű, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz. Frunda György szenátor az állampolgárság megszerzése folyamatának felgyorsítását, a jelenlegi adminisztrációs „tortúra” megszüntetését szorgalmazza, de nem ért egyet az alanyi jogon járó állampolgárság megadásával. „Veszélyesnek tartom, mert tömegesen vándorolnának el a magyarok Erdélyből, ami a szélsőséges román politika érdekeit szolgálná. Én az európai kettős állampolgárság híve vagyok” – nyilatkozta Frunda. Emlékezetes, a 2000-es választási kampányban a Frunda György államfőjelöltségét támogató aláírások mellett az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság bevezetése érdekében is aláírásokat gyűjtött Erdélyben, ezeket azonban nem terjesztették fel Budapestre. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke szerint az erdélyi magyarság számára nincs nagy jelentősége annak, hogy megkapja-e alanyi jogon a kettős állampolgárságot, mivel – Románia 2007-re remélt EU-csatlakozása miatt – ez jobbára jelképes gesztus lenne az anyaország részéről. Szerinte hasznosabb lenne, ha a december 5-i ügydöntő népszavazás hárommilliárd forintra rúgó költségeit a határon túli magyarokra fordítanák. A határon túli magyarok exodusától tartva nemrég az RMDSZ Szabadelvű Köre is ellenezte a kettős állampolgárságot. A Magyar Polgári Szövetség kategorikusan elítéli, hogy a magyarországi kormánypártok nemre buzdítanak a kettős állampolgárság ügyében rendezendő népszavazáson. „Arra kérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy igen szavazatukkal támogassák a szülőföld elhagyása nélkül megszerezhető állampolgárságról szóló népszavazást. Súlyos és távolra mutató negatív következménye lehet annak, ha megbukik a referendum, ugyanis a határon túli magyarokban azt az érzést keltheti, hogy az anyaországiaknak nincs szükségük a határon túli magyarokra” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A kettős állampolgárság ügyében kiírt népszavazást szorgalmazó Magyarok Világszövetsége a külhoni magyar adóalap bevezetésével szeretné eloszlatni a pénzügyi terhekről szóló aggodalmakat. Az MVSZ szerint amúgy a decemberi referendum ügyében a magyar kormánynak kötelező feladata lenne a távolságtartás. Patrubány Miklós MVSZ-elnök botránynak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nov. 2-án az Országgyűlésben a felelőtlen, rövid távú haszonszerzés populista politikájának nevezte a kettős állampolgárság ügyében kezdeményezett népszavazást. A Krónika úgy értesült: Gyurcsány Ferenc többek között a kettős állampolgárság ügyében született kormánypárti döntés miatt mondta le jövő hétre tervezett erdélyi látogatását. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közölte: a kettős állampolgárság elutasítása a határon túli magyaroknál katasztrofális következményekkel járó lelki traumát fog okozni, ezért arra kéri a budapesti kormányt, gondolja újra álláspontját. Az Európai Bizottság jelezte, Brüsszel Magyarország belügyének tartja a kettős állampolgárságról tartandó népszavazást, és nem fűz hozzá kommentárt. /Kettős játszma az állampolgárság ügyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

A Nagy-Románia Párt Kolozs megyei szervezete tiltakozást nyújtott be a Választási Irodánál a D.A. Szövetség és az RMDSZ ellen. Az előbbivel szemben azt kifogásolta, hogy választási plakátjain olyan személyek fényképei is szerepelnek, akik nem vesznek részt a választásokon. Az RMDSZ-szel szemben pedig azt nehezményezte, hogy propagandaanyagában a magyar állam zászlaját idéző színeket használ. A Megyei Választási Iroda helyt adott az RMDSZ-szel szembeni reklamációnak. Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfőnöke, azt nyilatkozta, hogy élnek a fellebezés jogával. A Megyei Választási Iroda ugyanakkor elutasította a DA Szövetség elleni vádat. /Nagy-romániás óvás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Látványos politikai leleplezést ígért Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki a magyar érdekképviseleti szervezet meg nem nevezett tisztségviselőit azzal vádolta meg nov. 3-án Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján, hogy a famaffiának tartják a hátukat. Garda évek óta harcol azokkal, akik Gyergyószéken és környékén törvénytelenül termelik ki a fát. Garda szerint a székelyföldi RMDSZ-es polgármestereken kívül magasabb beosztású bukaresti és kolozsvári tisztségviselők is sárosak. Garda ellenfeleit arra kérte, a kampány idejére szüntessék be a háborút. /B. T.: Garda tűzszünetet kért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

A Svájcban élő Komlóssy József, a Közép-európai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Védelméért Alapítvány (SENCE) alelnöke, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) volt elnöke nyílt levelében hangsúlyozta: rendkívül fontos az, hogy a romániai magyarságnak parlamenti képviselete legyen az elkövetkező négy esztendőben is. Komlóssy József szerint komolyan meg kell szívlelnie a romániai magyarságnak, az RMDSZ-nek azt a német közmondást, mely a következőt üzeni: „Külön utakon haladni, de egyesült erővel fellépni.” A novemberi választásokon a romániai magyarságnak egységesen kell fellépnie. /Márton Adél Evelin: A romániai parlamenti választások elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos elnöksége nov. 2-án, Csíksomlyón elemezte a parlamenti választások kapcsán kialakult helyzetet. Az ülésről kiadott közleményben az MPSZ elnöksége az RMDSZ-t okolta a támogató aláírások visszautasítása miatt, s úgy vélik, hogy az így előállt helyzetben a 2004-es parlamenti választások nem lesznek szabadok és demokratikusak. „Ennek ellenére – a választás szabadságának megteremtése érdekében – jelöltjeink az AP (Népi Akció) színeiben Erdély több megyéjében részt vesznek a választásokon" – olvasható a közleményben. /Magyarázkodik az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

A fugyivásárhelyi központú Studium Academicum Alapítvány a Holland Államismereti Párttal közösen, a holland kormány anyagi támogatásával, esztendők óta szervez keresztény konferenciákat a világot és a szűkebb környezetet foglalkoztató kérdésekről. Idén a romániai kisebbségek EU-integrációs szerepéről vitáztak a református megújulási mozgalom előadói és hallgatói. Kállay László református lelkipásztor, az alapítvány elnöke köszöntötte a megjelenteket. Dr. Kozma Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológia professzora az 1920-as és az 1989 utáni éveket vetette össze. Lényeges különbség, hogy amíg az 1920 utáni lelki bénaságot hatalmas tettvágy váltotta fel, szövetségek, egyesületek, pártok alakultak, addig a mostani, 89 utáni eufóriát hatalmas társadalmi passzivitás követte. Dick Jan Diepenbroek, az EU holland parlamenti asszisztense leszögezte: az EU-nak annyira fontos keleti határainak bővítése, hogy nem hajlandó tudomást venni a romániai magyarság problémáiról. „Az Európa Bizottságnak nincs stratégiája a magyar kérdés megoldására. Ezért indokoltnak találom a romániai magyarság félelmeit, hogy csatlakozás után még kevesebb szó esik majd problémáikról” – fejtette ki az előadó. A konferencia utolsó előadójaként Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor figyelmeztetett: a 31 csatlakozási fejezet egyikében sem szerepelt a kisebbségvédelem. /Balla Tünde: Romániai kisebbségek sorsa az EU-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Az RMDSZ azt kéri, hogy az Országgyűlés állapítson meg évente egy bizonyos százalékot a magyar költségvetésből, amit a határon túli magyarok támogatására fordítana – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt követően, hogy Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel találkozott Kolozsváron. Markó arra is kérte a politikust, hogy a magyar kormány fontolja meg a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatos álláspontját. Markó Béla elégedetlenségét fejezte ki, hogy a magyar költségvetésnek mindössze ezredrészét fordítják a határon túli magyarok támogatására. Kiss Péter közölte: a 2005-ös költségvetésből összesen 12,8 milliárd forintot terveznek fordítani a határon túli magyarok támogatására. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán Markó megállapította: az RMDSZ és a magyar kormánypártok véleménye eltér egymástól. A Kárpát-medencei magyarságnak közösen kell kidolgoznia Magyarország 2007–2013-as nemzeti fejlesztési tervét, aminek az a tétje, hogy javítsa a Kárpát-medencei magyarság életkörülményeit – jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter az RMDSZ által szervezett Új kihívások az önkormányzatok előtt című képzési sorozatának nov. 4-i rendezvényén mondott előadásában. Kiss Péter kifejtette: ez a terv új helyzetet teremt, ami új nemzetpolitika megalkotását teszi szükségessé. A magyar kormány a novemberben sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) fog előállni ezzel az új nemzetpolitikával, ami a szülőföldön való boldogulásra, a békés nemzet-újraegyesítésre, valamint a magyar–magyar kapcsolatok útjában álló akadályok speciális megoldásokkal való kezelésére épít. Utóbbi azon országok esetében szükséges, amelyek még nem rendelkeznek egyértelmű európai uniós csatlakozási menetrenddel. /Borbély Tamás: Több támogatást kér az RMDSZ Budapesttől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

A Tiszta Parlamentért Koalíció 2 millió szórólapot fog osztogatni azoknak a parlamenti jelölteknek a névjegyzékével, akiknek különböző erkölcsi okok miatt nincs mit keresniük a novemberben megválasztandó parlamentben – jelentette be csütörtökön Alina Mungiu-Pippidi politológus, az akció kezdeményezője. A teljes listán, 95 név jelent meg a PSD+PUR jelöltek közül, 9 a D.A. szövetségiektől, 46 a nagy-romániások közül és 3 az RMDSZ-jelöltek soraiból. A legismertebbek: Paul Pacuraru, Corneliu Vadim Tudor, Ion Iliescu, Dan Voiculescu. A 3 RMDSZ-es honatya: Verestóy Attila, Puskás Bálint és Pete István. Alina Mungiu-Pippidi elmondta, kampányuknak köszönhetően a pártok 50 jelöltet vontak vissza. Az RMDSZ-fejezetben a következő indokok szerepelnek: Annak ellenére, hogy szenátor, Puskás Bálint részvényes a Kovászna megyei ATCOM Kft-nél, amely a volt Kisiparosi Szövetkezet elődje. Sepsiszentgyörgyön 200 négyzetméteres háza, 50 négyzetméteres nyaralója van. Verestóy Attila tulajdonában levő IVO Kft. (társtulajdonos a sógora, Ferenczy László) megvásárolta a csíkszeredai alkoholgyárat, amely a berendezések egy részét Csibi Istvánnak bérelte. Ezenkívül a Verestóy tulajdonában levő Hungastro Kft. országos tendert nyert az ételjegyek forgalmazására. A Versenytanács kivizsgálta az ügyet és megbüntette a céget. A Capital hetilap 25 millió dollárra becsülte Verestóy szenátor vagyonát. Pete István annak ellenére, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett, cége, a Fixing Kft., amelyet 1999-ben hozott létre, közélelmezési és mezőgazdasági szerződéseket kötött. Ezenkívül részvényes volt Spirt Drojdie Rt.-nél. Vagyonnyilatkozata szerint lakást és hétvégi házat, 1000 négyzetméteres telket, Skoda Octavia típusú személygépkocsit birtokol. Folyószámláin 9 ezer dollár, 54 millió lej van. Ezenkívül tulajdonában van egy 40 hektáros mezőgazdasági földterület is. /Három RMDSZ-es a Tiszta Parlamentért feketelistáján. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Kiss Kálmán, a Nagy-Románia Párt képviselőjelöltje a Nagy-Románia Pártot (PRM) látja az egyetlen, a székelység gondjait felvállaló hazai politikai alakulatnak. Kiss Kálmán, a Romániai Székely Szövetség elnöke kifejtette: „mi székelyek nem kívánkozunk az RMDSZ ernyője alá. A hazai politikai porondon van még két erős román tömörülés, amely az RMDSZ cinkosa.” Szerinte a székelység nem akar ahhoz a magyar nemzethez tartozni, amelyet Markó Béla képvisel. Kiss Kálmán leszögezte, hogy legalább húszezer magyar szavazatot fognak elérni. /Szucher Ervin: PRM-re szavazó „nagyromán” székelyek? = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A Hunyad megyei magyarság nagyon fontos üzenetet mutatott fel az egész erdélyi magyarság számára: az összefogás, a magyar közösség mindennapi áldozatvállalásának üzenetét. Azt, hogy minden magyar felelős minden magyarért – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje Déván, az RMDSZ Hunyad megyei kampánynyitó rendezvényén. Markó Petrozsény után Dévára látogatott, ahol megtekintette a nemrégiben létesített Magyar Házat, és a leendő Dévai magyar líceum épületét. /(Márton Adél Evelin): Minden magyar felelős minden magyarért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

A kettős állampolgárság kérdésén kívül az RMDSZ és a magyar kormány között a határon túli magyarság anyagi támogatási rendszerben is léteznek véleménykülönbségek. Kiss Péter kancelláriaminiszterrel Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, a Népszabadság tudósítója készített interjút. Kiss Péter igyekezett megmagyarázni, hogy miért utasítja el az MSZP a kettős állampolgárságot. A szülőföldön való boldogulásra hivatkozott, a békés nemzeti újraegyesítésre. Különbség van az RMDSZ és a magyar kormánypártok álláspontja között a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyében, jelezte az újságíró. Kiss cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő az ellentét miatt mondta le hétvégi erdélyi látogatását. /Tibori Szabó Zoltán: Bízom a tisztesség erejében! Beszélgetés Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Óvnak bennünket, hogy jön a második Trianon, amikor az anyaország lemond nemcsak a területekről, hanem azokról is, akik önhibájukon kívül megfosztattak a magyar állampolgárságtól, írta Baranyai Péter. A jobboldali magyarországi pártok a népszavazási kezdeményezés mellé álltak, a cikkíró szerint ezzel levitték az ügyet a pártpolitika iszap-szintjére. A két magyarországi kormányozó párt (az MSZP és az SZDSZ) azt kérte szavazótáborától, hogy nemmel szavazzanak a kettős állampolgárság kérdésében. Kasza József és Markó Béla fölszólították a magyarországi kormányzó pártokat, hogy vizsgálják fölül az álláspontjukat. A kormánypártok részéről ugyanolyan mocskos riogatás, mint volt a huszonhárommillió román, aki elözönli a munkaerőpiacot. /Baranyai Péter: Fölkészülés a letargiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos vezetősége tanácskozott nov. 5-én Kolozsváron, az Erdélyi Gazda szerkesztőségében. Jelen volt Kerekes Gábor, az RMDSZ országos gazdasági alelnöke, Máté András Levente Kolozs megyei képviselőjelölt és dr. Csávossy György, az RMGE tiszteletbeli elnöke, valamint Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője. Elhangzott: eddig 74 gazda vett részt magyarországi képzésen, év végéig további 147-en vesznek részt szakmai programokban határon túl. Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban évek óta RMGE-tájékoztató iroda működik. A tanácskozáson született fontosabb döntések: erősíteni kell az RMGE súlyát az RMDSZ-en belül; a gazdatársadalmak mozgósítása az RMGE helyi önkormányzati képviseletének növelése érdekében; a törvényhozásban vegyék figyelembe az RMGE ajánlásait. /Barazsuly Emil: RMGE tanácskozás Kolozsváront. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

Durva hangnemű nyilatkozatban reagáltak a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei szervezetének vezetői az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének vezetői által közöltekre, miszerint ígéretet kaptak: ha a szövetség kormányzati tényezővé válik, magyar prefektusa lesz Kovászna megyének. Albert Álmos elmondta: elegük van a prefektus tevékenységével kapcsolatos negatív tapasztalatokból, ezért kérik, hogy magyar ember vezesse a megyét. /B. T.: Eldurvult a kampány Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

A Temes megyei magyar önkormányzatok tartós fejlődését csupán egy erős, befolyásos parlamenti képviselet biztosíthatja – közölte nov. 5-én Újszentesen Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje, aki az RMDSZ számos helyi és országos vezetője jelenlétében felavatta a település csatorna-hálózatát. Az RMDSZ küldöttsége meglátogatta a település református és katolikus templomait is. /(Szász Attila): Folytatódott a szórványkörút. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nov. 4-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában újraszentelték a Borromei Szent Károly tiszteletére emelt püspöki kápolnát. Utoljára 1949-ben miséztek a teremben, amelyet az elmúlt félszáz évben a Kőrösvidéki Múzeum tulajdona volt. Tempfli József megyéspüspök megköszönte az RMDSZ segítségét, hogy támogatta a püspökséget. /(Balla Tünde): Kápolnaszentelő a nagyváradi Barokk-palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nov. 7-én Kolozsvárott tartottak megbeszélést a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjairól és szó esett a szórvány gondjainak megoldását szolgáló többlépcsős tervről. A megbeszélésen az RMDSZ területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett jelen voltak a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. A tanácskozás alapja volt a romániai magyar óvodások, iskolások aránya az 1992-es és az 2003-as adatok tükrében, mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. Az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1 százalékát képezte, 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe, ami országos szinten 5,3 százalékot jelentett, a 2002/2003-as tanévben viszont a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6 százalékos, 176.610 magyar óvódást és diákot tartanak számon, ami az országos szinten beiskolázottak 4,8 százalékát képezi. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény sem, hogy közel 50 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I-VIII. osztályt, de meg lehet tartani az I-IV. osztályokat működtető tanintézményeket. A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására több lépcsős tervet dolgoznak ki. Ebben szerepel a kistérségi oktatási központok kialakítása, bentlakásos rendszerrel. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 7., 2574 sz./

- Eljött az ideje annak, hogy a Fehér megyei magyarság visszaszerezze parlamenti képviseletét. Ehhez azonban minden magyarnak be kell állnia az összefogás, az egység ernyője alá – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje nov. 6-i, Fehér megyei látogatása során. Markó négy napos szórványkörútjának utolsó napján Nagyenyeden, valamint Magyarlapádon találkozott a magyar közösséggel. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban ünnepélyesen átnyújtotta az iskola vezetőinek azt a kormányhatározatot, amely a kollégium épületének visszaszolgáltatásáról rendelkezik. Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette a közös felelősségvállalás, valamint egy, a szórvány pedagógusait támogató közös stratégia kidolgozásának szükségességét. Simon László, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója megköszönte az RMDSZ vezetőségének a kollégium ingatlanainak visszaszolgáltatása érdekében kifejtett erőfeszítését. /(Csernik Attila): Az összefogás ernyője mindenkit megvéd. Markó Béla Fehér megye körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),

Nov. 8-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben fogadta Frank Nickelsent, az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEV) főtitkárát. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 8., 2859. sz./

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai az RMDSZ kampánykörútja során a csíki településeken felléptek. A körút során bemutatkoznak az RMDSZ jelöltjei: Sógor Csaba szenátorjelölt, Kelemen Hunor és Korodi Attila képviselőjelöltek. Ráduly Róbert, a Csíki Területi RMDSZ elnöke elmondta: fontos az, hogy tudjuk értékelni, amit együtt megvalósítottunk. /(Daczó Dénes): Erdélyi táncok forgatagában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A Kolozs megyei RMDSZ nov. 6-án tartotta Önkormányzati Konferenciáját, amelynek során tisztújításra is sor került. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: ez az első alkalom, hogy a június óta elöljárói tisztséget viselő önkormányzati tagok összegyűlnek. Az új elnök Kerekes Sándor, alelnökök Molnos Lajos és Török Bálint. A konferencia megszavazta az anyaországhoz intézett felhívást, amelyben a kettős állampolgárság egyértelmű igénylése áll majd. /F. I.: Önkormányzati Konferencia Kisbácsban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

Dec. 3-ig aláírásaikkal fejezhetik ki a kettős állampolgárság iránti igényüket a bihari magyarok. A helyi RMDSZ az első megyei szervezet, amely 20–30 ezer bihari magyar támogatására számítva nagyobb nyomatékot szeretne adni a határon túliak kettős állampolgárságát eldöntő decemberi anyaországi népszavazásnak. Lakatos Péter, bihari RMDSZ-elnök szerint, a magyarországi magyarokra, a magyar Országgyűlésre kell bízni a döntést, hogy megadják-e a jogot a leszakadt nemzetrészeknek. A lényeg, hogy a kormánypárti propaganda ellenére is elmenjenek szavazni a magyarországi magyarok. November 12-én e kérdést Markó Béla RMDSZ-elnök is felveti a magyar–magyar csúcson. /(Balla Tünde): Párhuzamos népszavazás a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A kettős állampolgárság ügyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet az MSZP és SZDSZ vezetőivel, és a fiatalság elvándorlásának okait kell megszüntetni. Nem elég azt mondani: az MPSZ autonómiatervezete rossz, hanem egy kivitelezhető változatot is fel kellene mutatni, írta Gábor Attila. A frissen beiktatott magyar külügyminiszter kifejtette: az EU nem támasztott feltételeket Romániával szemben autonómiakérdésben. Ezzel ezt a kérdést lezártnak tekintette. A kettős állampolgársággal kapcsolatos szocialista és szabad demokrata nyilatkozatoknak fényében kellene az RMDSZ vezetésének újragondolnia az anyaországi pártokkal való kapcsolatát. Ellentmondásos, hogy az erdélyi magyarság nagy része a jelenlegi magyarországi ellenzékkel rokonszenvez, míg az RMDSZ vezetői a kormánypártokkal tartanak fenn igen szívélyes kapcsolatot. Arra a Fideszre mutogatnak ujjal némely politikusok, amelynek képviselőivel egy frakcióban, az Európai Néppártban fognak majd együtt ülni az RMDSZ-képviselők. Kovács Miklós a Kárpátaljáról és Kasza József a Vajdaságból is értetlenül áll a magyar kormánypártok gesztusa előtt. /Gábor Attila: Mi tartjuk a rokonságot, ők a távolságot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az erdélyi magyarság és az RMDSZ nevében kérni fogja a nov. 9-én Sepsiszentgyörgyre látogató Hiller Istvánt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy a magyarországi kormánypártok ne ellenezzék a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja kérte a Kovászna Megyei Tanács vezetőségét, hogy az MSZP elnökével tervezett találkozón tiltakozzon a magyarországi kormánypártok álláspontja ellen. /Kettős állampolgárság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

A Maros megyei RMDSZ székházát a bíróság visszaszolgáltatta az egykori tulajdonosnak, Hankó Tibor Ausztriában élő leszármazottainak. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy az RMDSZ nincs politikai pártként bejegyezve, a törvény szerint pedig csak a politikai pártok által használt épületek képeznek kivételt a visszaszolgáltatás alól. Az RMDSZ vezetősége többször is hangoztatta, hogy kárpótlást fog követelni, mivel több milliárd lejt költött a Braila utcai székház felújítására /Visszaszolgáltatták egykori tulajdonosának az RMDSz székházat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Az Országos Választási Iroda jóváhagyta a Kolozs Megyei Választási Iroda múlt heti döntését, amely törvénysértőnek minősítette az RMDSZ két választási plakátját, mivel azon, úgymond a magyar zászló színei találhatók: az RMDSZ vörös színű jelvényét a fehér és a zöld színnel társították a plakátokon. /Irritáló színek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára látogatott Sepsiszentgyörgyre nov. 9-én, ahova eredetileg Hiller István minisztert, a Magyar Szocialista Párt elnökét (MSZP) várták. Vass Lajos találkozott a Kovászna megyei és a sepsiszentgyörgyi közigazgatási vezetőkkel, majd megtekintette a Lábas ház nemrég megkezdődött közös román–magyar helyreállítási munkálatait. Ezután a közeli Sepsikilyénben Vass Lajos Razvan Theodorescu kulturális miniszterrel együtt ünnepélyesen átadta az ottani középkori unitárius templomnak a magyar és a román kormány közös támogatásával restaurált részét. Előzőleg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) – amikor még Hiller István nem mondta le látogatását – bejelentette, hogy nov. 9-én a Lábas háznál néma tüntetést szervez tiltakozásul a magyar kormány álláspontja ellen, amelyet a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében képvisel. A tüntetők megjelentek a helyszínen. "Nemzetárulók!" – kiáltották többen is a tüntetők közül. A transzparenseken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint "Van kormányotok, de szívetek nincs", "A határok változtak, mi maradtunk". Vass Lajos az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Hiller István más, halaszthatatlan programja miatt volt kénytelen lemondani látogatását. A sepsiszentgyörgyi látogatását visszamondó Hillert nyílt levélben kereste meg Demeter János, a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke. Kifejtette: "Nem az erdélyi magyarság felelős a trinanoni tragédiáért, de hiszem, hogy a mindenkori magyar kormány felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak." A helyi RMDSZ ezért azzal a kéréssel fordul a kormányzó MSZP elnökéhez, hogy tájékoztassa az anyaország polgárait arról a természetes igényről, hogy Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. Hasonló nyilatkozatot tett Baka Mátyás, a felső-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke is. /Hiller visszamondta sepsiszentgyörgyi látogatását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./