Az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya 2004 februárjában egész Erdélyre kiterjedő felmérést kezdeményezett (1200 kérdőívvel, 1000 településen). Minden intézményre vonatkozott, ahol bármilyen szintű magyar tannyelvű oktatás zajlik, a másik pedig azokra a településekre, ahol ezek az iskolák találhatóak. Ez lesz az első olyan adatbázis, amely Erdély minden olyan közoktatási intézményének adatait tartalmazza, amelyben magyar nyelvű oktatás folyik, valamint a települések paramétereit is megtalálhatók. Az adatok nyomán dolgozzák ki a térségek/kistérségek oktatásának középtávú fejlesztési stratégiáját. A kutatás alapján elkészülő tanulmány és iskolatérkép segítséget nyújthat abban is, hogy az RMDSZ hatékonyan tudja megvédeni az érdekeket az önkormányzatokban, a minisztériumban és a törvényhozás intézményeiben. /Puskai Melinda előadó: Tanári szoba.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megbízásából a Pro Societas Társadalomért Egyesület szociológusai szeptember 18–23. között közvélemény-kutatást végeztek az MPSZ megítéléséről. Arra a kérdésre, hogy hallottak-e róla, illetve ismerik-e a Magyar Polgári Szövetséget, a megkérdezettek 38%-a állította, hogy hallott róla és ismeri is a tevékenységét, 43% csak hallott róla, de nem ismeri a tevékenységét, míg a válaszadók 19%-a mondta, hogy nem hallott a Magyar Polgári Szövetségről. Az MPSZ legnagyobb ismertsége Hargita (88%), Kovászna (88%), Maros (84%), Kolozs (82%), és Bihar (73%) megyében van. Azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Polgári Szövetséget nem engedték részt venni a júniusi helyhatósági választásokon, a mintába került személyek 67%-a nem helyesli az MPSZ elgáncsolását, közel 20% nem tudja megítélni ezt a kérdést, míg mindössze 13%-a helyesli a válaszadóknak azt, hogy a Polgári Szövetség nem indulhatott a választásokon. A megkérdezettek 38%-a teljes mértékben támogatja az MPSZ jelöltállítását, további 28% inkább támogatja, míg 27% elutasítja a Polgári Szövetség jelöltjeinek indítását. /(m.j.): Egymásnak ellentmondó adatok. Az MPSZ felmérése eltér az RMDSZ-étől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Lakatos Péter, Bihar megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy a Bihar megyei szervezet vezető helyen szerepel a Markó Béla elnökjelölését támogató aláírásgyűjtő területi szervezetek között. Bihar 16 körzetéből 33.500 aláírást továbbítanak az országos szövetséghez, ami a tervezettnél több. Ismertették az RMDSZ szeptemberi közvélemény-kutatásának eredményét, aminek alapján úgy vélik, hogy javult az erdélyi magyarság kedélyállapota. A bihari RMDSZ-elnök szerint a megkérdezettek többsége szeretné, hogy az RMDSZ továbbra is együttműködjön az SZDP-vel és a megkérdezetteknek több mint fele örvendetesnek találná ha a kormányban is pozíciót nyerne az RMDSZ. Csupán 15 százalék nyilatkozta, hogy nem megy el szavazni a közelgő parlamenti választásokon. /(Balla Tünde): „Az erdélyi elnök: Markó Béla.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarest után Budapesten is bemutatta a Röntgenkép a romániai magyar közvéleményről című kutatás eredményeit, valamint értékelte a lezajlott előválasztásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában október 14-én tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a választásokra való felkészülésben nem kizárólagosan politikai szervezetként próbáltak viselkedni, ebbe a folyamatba az egész erdélyi magyar közösséget be akarták vonni. A kialakult listákon minden csoportosulás, minden áramlat képviselve van, beleértve azokat is, akik „az RMDSZ-en kívül kerestek az elmúlt hónapokban politikai alternatívát, illetve azoknak egy részük." „Mindez azt bizonyítja, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója sokszínű lesz az elkövetkező években." A közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ támogatottsága 80,7%, míg az alternatív magyar kezdeményezésnek, a Magyar Polgári Szövetségnek 4,7%. /(Guther M. Ilona): Az RMDSZ parlamenti frakciója sokszínű lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Okt. 17-én Agyagfalván megemlékeztek a székely nemzeti gyűlés 156. évfordulójáról. Farkas Márton polgármester, valamint Antal István parlamenti képviselő köszöntötte az egybegyűlteket. Az RMDSZ országos vezetőségének üdvözletét Kelemen Hunor parlamenti képviselő tolmácsolta. Az emlékünnepélyt a díszruhába öltözött lovasok felvonulása, illetve az agyagfalvi fúvószenekar műsora színesítette. /Szász Emese: Megemlékezés Agyagfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

Szent-Iványi István SZDSZ-képviselő szerint a kettős állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. Mint mondta a kettős állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhető, inkább MSZP-sek körében, egy nyilvánvaló irigységből, kenyérféltésből származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés". Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-es szenátor, aki szintén részt vett a tanácskozáson, szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Ugyanakkor, mint mondta, "büszke" az SZDSZ-re, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot. A kettős állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélyből, aminek elősegítése nem lehet cél – hangsúlyozta. /Magyar politikai játékszer a kettős állampolgárság ügye? SZDSZ: Megoldás Románia EU-csatlakozásától remélhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettős állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetői okt. 17-én Szilvásváradon. Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül – mondta Szilágyi Zsolt az EMNT alelnöke, a romániai MPSZ választmányának elnöke a bükki Szalajka-völgyben álló Kárpátok Őre szobor előtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen. „Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia-küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" – mondta. A politikus szerint, aki elveszítette a hazáját, annak katonává kell válnia, „Erdélyben, Egerben (...) vagy máshol meg kell harcolni a mindennapi szabadságért, a magyar megmaradásért, sőt (...) a magyar politikai identitásért is meg kell harcolni" – mondta. A szétszakítottság az szétfejlődést jelent, meglazulnak a nemzet egyes tagjai között a kötelékek, nem lesznek közös célok – hangsúlyozta Duray Miklós a szlovákiai MKP ügyvezető alelnöke. A Kárpátok Őre emlékmű is arra figyelmeztet, hogy a nemzetet nem csak akkor kell megvédenünk, amikor fegyverekkel fenyegetik, hanem még inkább szükséges akkor, „amikor a nemzet kilenc részre van szakítva". Szerinte a nemzet közös fejlődésének három alapvető feltétele a közös történelem, a közös jelenbeli élmények és a közös jövő tervezése. „Ha autonómiánk lesz, ha kettős állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik” – jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András, a VMDP elnöke. Emlékeztetett arra, hogy elsőként a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége mondta, ki, hogy a magyarságnak autonómiára van szüksége majd a VMDP vetette fel először a kettős állampolgárság ügyét. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettős állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem, az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettős állampolgárságról. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak – mondta. A Kárpátok Őre, vagyis a fából faragott monumentális őrkatona eredetijét 1915-ben állították fel Kolozsvárott, annak emlékére, hogy a honfoglalás idején Árpád fejedelem őrök segítségével ellenőrizte a Kárpátok hágóit. Szeszák Ferenc szobrászművész alkotását 1918-ban felégették, majd az alkotás mása 2002-ben kapott helyet Szilvásváradon. /Szabad tanácskozás a határon túli magyarokról. Az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Erdélyben több mint 600 000 székely szavazópolgár akar autonómiát, jelentette ki Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Nyárádszeredában, egy, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló tanácskozáson. Csapó szerint mintegy 613 000 székely szavazópolgár akar autonómiát az identitás és a történelmi Székelyföld etnikai egyensúlyának megmaradása érdekében, ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha a térség lakói teljes körű anyanyelvhasználati jogot kapnak a közigazgatásban, az oktatásban és minden intézményben. A magyaroknak, noha történelmi közösséget alkotnak, semmilyen döntési joguk nincs, mondta Csapó. "Nem rabszolgákként akarunk élni, hanem egyenlő jogokat kívánunk. Az autonómia üzenete közösségünk óhaja, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, hanem egyenlőséget és valós jogokat biztosító törvények révén kell megvalósítani. Az autonómia a Székelyföldön többségben lévő közösségünk jogos igénye. Az autonómia mindenki számára jó, a székelyek pedig a térség minden lakójának egyenlőségét akarják", jelentette ki az SZNT elnöke. Úgy vélekedett: az RMDSZ által hirdetett apró lépések politikája nem alkalmas az autonómia megvalósítására. /Csapó: Több mint 600 000 székely akar autonómiát. Nem célravezető az apró lépések politikája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

 Tőkés László püspök az MPSZ és az RMDSZ közötti párbeszéd lehetőségéről a vele készült interjúban kifejtette, hogy az RMDSZ-re, személy szerint Markó Bélára nagy nyomás nehezedik, hogy tárgyalások történjenek az RMDSZ és az MPSZ között. Erre következtetett Kovács Lászlónak a székelyudvarhelyi MPSZ-kongresszushoz címzett leveléből, és Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének Aradon elhangzott beszédéből. Markó Béla elzárkózik mindenféle tárgyalástól az MPSZ-szel, másrészt viszont a nyomás erősödik. A püspök azt érzékeli, hogy az RMDSZ enyhült irányában. Ő szívesen közvetít. /Makkay József: Interjú Tőkés Lászlóval a párbeszéd lehetőségéről az MPSZ és az RMDSZ között. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./

Maros megye kivételével minden székelyföldi széken lezajlottak az RMDSZ állóurnás előválasztásai. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor az idei előválasztásokon ismét listavezető lett Csíkban. A Hargita megyei előválasztások rendben zajlottak, Udvarhelyen tapasztaltak néhány rendellenességet: nem volt választói névjegyzék, a választó bármelyik körzetben jelentkezhetett személyazonossági igazolvánnyal, függetlenül attól, hogy melyik utcában lakik. /Makkay József: Református lelkészből csíki szenátor. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 19./

Tokay György (RMDSZ) és Vasile Mois (NRP) parlamenti képviselők az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének monitorizációs missziója keretében megfigyelőkként részt vesznek az Egyesült Államokban nov. 2-án zajló törvényhozási és elnökválasztásokon. /Tokay György megfigyelőként az amerikai választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

A tordai csata hatvanadik évfordulóján már kőfal veszi körül a sírkertet, a hősök nevét márványtáblák és kőkeresztek őrzik, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság munkájának eredményeként. A sírkertben kétszáznegyven katona – 221 magyar, 15 szovjet és 4 német – nyugszik. A kopjafás emlékoszlop a tordai csata több mint 2500 áldozatának emlékét őrzi. Az okt. 17-i ünnepségen Bús János /Budapest/, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának igazgatója kifejtette: „a tordai hősök életüket áldozták a honért." Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke történészként értékelte a tordai csata jelentőségét: „A második világháború egyik legnagyobb fegyvertényének ma már az árát is tudjuk: 10 ezer áldozat, 2500 hősi halott, számtalan sebesült és megnyomorodott, fogságba hurcolt honvéd. Csodával határos bravúrnak tűnik, hogy a második magyar hadsereg a tordai csatában képes volt hadműveleti feladatát teljesíteni, megakadályozni a szemben álló haderő gyors kijutását a közép-erdélyi részekre, ahonnan már egyenes út vezetett a Hajdúságba és a Nyírségbe, illetve Budapestre.” “A leharcolt, kifáradt, romjaiból újjáéledő hadsereg erejét talán a szülőföld adta.” Bálint-Pataki József hangsúlyozta: “Ők a hazáért, társaik visszavonulásának fedezéséért áldozták életüket.” Nem gondolhatták, hogy szerepük csupán a német hadsereg visszavonulásának fedezése volt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megállapította: „Aki életét is képes feláldozni nemzetéért, hazájáért, családjáért, az a hős. Így nem az a fontos, hogy melyik oldalon harcolt. Igazságos háborúk nincsenek, legfennebb jogosak. De igazság abban, hogy egyeseknek meg kell halniuk, nincs. Az elmúlt nyolcvan esztendőben arra próbáltak megtanítani, hogy az a hős, aki győzött, az a hős, aki a győztesek oldalán állt. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2004-ben mindannyian elfogadjuk: másképpen kell értelmezni a hősiességet, másképpen kell értelmezni a térség történelmét. Nem az számít, kik voltak a győztesek, illetve a vesztesek, hanem az, hogy ki miért áldozta életét." /Rostás-Péter Emese: Megemlékeztek a tordai csata hatvanadik évfordulójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A képviselőház elutasította a sajtószabadságról szóló egyszerű indítványt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Demokrata Párt (DP) kezdeményezett. Az indítványt a liberálisokon és a demokratákon kívül csak a Nagy-Románia Párt támogatta (NRP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ pedig ellene szavazott. A dokumentum támogatói intézkedéseket kértek a kormánytól a sajtószabadságot korlátozó törvényhozási és intézményi akciók beszüntetésére. Az RMDSZ álláspontját Márton Árpád fogalmazta meg, aki szintén elismerte, hogy sok a gond ezen a téren. A szövetség azonban nem szavazza meg az indítványt, mert az nagyon sok pontatlanságot tartalmaz. /Visszautasították a sajtószabadságról szóló egyszerű indítványt. Az SZDP és az RMDSZ képviselői szavaztak ellene. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Okt. 18 és 19-én került sor Brüsszelben, az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (EPP) Politikai Bürójának és az EPP Tanácsának összevont gyűlésére, amelyen az RMDSZ képviseletében Niculescu Tóni ügyvezető alelnök, az RMDSZ európai integrációs és régiófejlesztési főosztályának vezetője vett részt. Az EPP vezetősége határozatot fogadott el: "Tekintettel arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hosszú évek óta tagja az Európai Néppártnak; az Európai Néppárt határozottan támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget az erős parlamenti képviseletre való törekvésében, amely hozzájárul a keresztény-demokrata értékeknek Romániában való terjesztéséhez és az Európai Néppárt megerősítéséhez.". /Az Európai Néppárt támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Okt. 18-án beiktatta választási jelét a Központi Választási Irodánál a Romániai Székelyek Egyesülete, jelezte Kiss Kálmán, az egyesület vezetője. Kiss elmondta: az RMDSZ "a Székelyföld autonómiáját a magyarok javára akarja megteremteni, anélkül, hogy elismerné a székelyek létezését". Hozzáfűzte: "nincs semmi bajunk a radikális, vagy a mérsékelt magyarokkal, csupán annyit akarunk, hogy mi is képviselve legyünk a parlamentben. Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól". Márton Árpád RMDSZ-képviselő kijelentette: az RSZE saját listákon való részvétele a parlamenti választásokon törvénytelen, a székely kisebbségnek ugyanis nincs képviselete a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. – Benyújtotta a 25 000 tagot igazoló aláírásokat a parlamenti választásokon részt venni szándékozó Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). /Parlamenti képviseletet akarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Kolozsváron találkoztak a MIT és a MIÉRT vezetői, hogy megbeszéljék a határon túli magyar ifjúsági szervezetek egyeztető testületeként létrehozott Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) erdélyi képviseletének problémáját. Enyhülni látszik a két rivális ifjúsági szervezet közötti konfliktus. A MIT legutóbbi küldöttgyűlésén úgy döntött, támogatja a MIÉRT tagfelvételét a Kárpát-medencei fórumba. A MIT a MIÉRT országos tagszervezeteként számon tartott Itthon Fiatalon Mozgalom és az Állampolgár Menedzser Egylet felvételét támogatja, az RMDSZ-szel együttműködő ernyőszervezet azonban nem éri be ennyivel, és azt szeretné, ha minden erdélyi régió reprezentatív ifjúsági szervezete tagja lehetne a MIK-nek. A két fél abban is egyetértett, hogy a MIK nem működik jól. Sándor Krisztina, a MIT elnöke azt sérelmezte, hogy a MIK által elkészített javaslatok rendszerint elakadtak a magyar kormány minisztériumaiban. A MIK 1990-ben alakult, évente két alkalommal ülésezik, és az a feladata, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben javaslatokat fogalmazzon meg a magyar kormánynak. /T. E. – B. T.: MIT? Miért? Csak! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Makkay József elgondolkoztatónak tartja, hogy Kolozs megyében, de főleg Kolozsvárt, kevesen vettek részt az előválasztásokon (Szabadság, okt. 13.). A mintegy 80 ezer választásra jogosult magyar személy közül csak közel 14 ezer (kb. 16%) vette magának ezt a fáradságot. Fey László szerint az RMDSZ-t szinte megalakulása óta egyesek ki akarták sajátítani; mivel ez nem sikerült, a "radikálisok" kíméletlen hadjáratot folytattak a vezetőség ellen. Az RMDSZ képének a befeketítéséből Makkay József is régóta kivette a részét, írta Fey. /Fey László: Valóban meggondolkoztató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Makkay válaszolt: Fey szinte minden cikkében az RMDSZ csúcsvezetősége mellett kardoskodott, akkor miért lenne meggondolkoztató az, ha Makkay más véleményen van? A Szabadságban többször szerepelnek az RMDSZ politikusai, mint például Szász Jenő vagy Tőkés László. Az RMDSZ rendezvényeiről rendszeres beszámolók jelennek meg. /Makkay József: Tisztelt Fey László! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Nem kapott hivatalos választ a Központi Választási Irodától (KVI) a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azzal kapcsolatban, hogy érvényesnek tekintették-e a kisebbségi szervezetet támogató aláírásokat, vagy sem. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnökének értesülései szerint az RMDSZ kezdeményezésére a KVI az ügyészségre küldte a tagok aláírásait tartalmazó gyűjtőíveket, hogy vizsgálja meg a kézjegyek hitelességét. Az RMDSZ képviselőjének indítványát egyedül a Nagy-Románia Párt támogatta, a liberálisok és a demokraták ellene szavaztak. Az MPSZ közleményben felszólította a KVI-t, derítse ki, milyen körülmények közt juthattak az RMDSZ birtokába az aláírók adatai, ugyanis ezek közül többen arra panaszkodtak, hogy az RMDSZ képviselői telefonon próbálták rávenni őket, hogy másítsák meg döntésüket. Az aláírások hitelességének ellenőrzése egyedül a KVI hatáskörébe tartozik. – A KVI megtagadta a Kiss Kálmán vezette Romániai Székelyek Egyesületétől a választásokon való indulás jogát. /Sz. K.: Ügyészségi vizsgálaton az MPSZ-aláírások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje köszönetet mondott azoknak, akik aláírásukkal támogatták államelnöki-tisztségre való jelölését. Okt. 21-én benyújtották a Központi Választási Irodához a Markó Béla jelölését tartalmazó dossziét, és a 268 ezret támogató aláírást. – Olyan Romániát kell teremteni, amelyben egy magyar ember is betöltheti az államelnöki tisztséget – jelentette ki Markó Béla. Újságírói kérdésre elmondta, sajnálattal értesült arról, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek ezúttal sem sikerült törvényes úton összegyűjtenie a szükséges 25 ezer aláírást. Hozzátette, hogy azok, akik alternatív politikai szervezet létrehozásán, bejegyeztetésén dolgoznak, egyértelműen a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletét veszélyeztetik. /(Márton Adél-Evelin): Markó Béla hivatalosan is államelnökjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint fennáll annak veszélye, hogy az erdélyi magyarság a november 28-án esedékes romániai választások nyomán parlamenti képviselet nélkül maradjon. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenében ugyanis két másik magyar szervezet is indulni kíván. Tibori szerint Fidesz-mintára és -biztatásra szerveződött Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Egy másik szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) benyújtotta a KVI-nak választási jelvényét. Az RSZSZ nemzeti kisebbségi szervezetként kívánt részt venni a novemberi választásokon, ezért számára nem volt kötelező a 25 ezer aláírás benyújtása. A KVI végül úgy döntött, hogy az RSZSZ bejegyzési kérelmét elutasítja. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy vélte, az RSZSZ elődjét Ion Iliescuék hozták létre az RMDSZ ellenében, az MPSZ pedig, hasonló céllal, Orbán Viktorék támogatásával született meg. Tibori szerint az MPSZ egyetlen célt követ, azt, hogy az RMDSZ ne jusson be a parlamentbe. /Tibori Szabó Zoltán: Megéri? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A jövő heti Markó Béla-Tőkés László megbeszélésről Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke leszögezte: a párbeszéd teljes mértékben Markó Bélától és az RMDSZ vezérkarától függ. Markó Béla eddig elzárkózott a tárgyalástól, hogy Tőkés Lászlóval és Szász Jenővel együtt üljön le közös asztalhoz. Szilágyi Zsolt a felvidéki példát tartja követendőnek: ott volt annyi politikai bölcsesség a magyar pártokban, hogy nem a szlovák kormánytöbbség erejét hívták segítségül a testvérháború folytatásához (ahogyan azt jelenleg az RMDSZ teszi). Szilágyi úgy látja, Erdélyben a kiszorítás és a konfrontáció modellje él, az RMDSZ nem tudja megjeleníteni az erdélyi magyarságon belüli véleménykülönbséget. /(m.j.): Többszínű RMDSZ-logó kell. Szilágyi Zsolt az együttműködés lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

A Népújság munkatársa, Mózes Edith ismételten kiállt Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett, elítélve Szász Jenő egységbontását. /Mózes Edith: Tárgyalás – de miről? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

Az általános iskolák összevonásával kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet Marosvásárhelyen sajtótájékoztatóján Dáné Károly, az RMDSZ oktatási alelnöke, városi tanácsos. Ilyen címen október 1-jétől immár Andrássy Árpádot, az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű iskolaigazgatót is leváltotta a főtanfelügyelő. Az iskolák összevonásának eredménye: "eltűnt" 13 magyar és csak 1 román osztály. Utalt arra, hogy 1957-től nem neveztek el egyetlen marosvásárhelyi iskolát sem magyar személyiségről, és ezen szándékoznak változtatni az elkövetkezőkben. Mivel az iskola-összevonások nyomán az a helyzet állt elő, hogy egy-egy tanintézmény több épületben működik, amelyeket csak egyszerűen A, B épületeknek neveznek, a tanácsban az RMDSZ-frakció javasolni fogja, hogy ezen épületeket magyar személyiségekről nevezzék el. A frakció három nevet javasol: Vályi Gyula és Hegyi Lajos matematikusokét, valamint Székely János irodalmárét. /(antalfi): Magyar iskolaneveket javasol a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a kolozsvári főkonzulátus a Continental Szállodában rendezett díszfogadással egybekötve nyitotta meg az Alkotó magyarok című kiállítást, amely azokat a kimagaslót teljesítő magyarokat mutatta be, akiknek munkásságát Nobel-díjjal tüntették ki. Cseh Áron kolozsvári főkonzul felolvasta az eseményre meghívott Szili Katalin levelét, aki más hivatalos kötelezettségeire hivatkozva nem tudott jelen lenni a rendezvényen. Cseh Áron főkonzul hangsúlyozta, hogy idén először ünneplik a magyarok október 23-át teljes körű európai uniós tagállamként. Elmondta: ez azt is jelenti, hogy a határok feletti békés nemzetegyesítés rövidesen valósággá válhat. A fogadáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Emil Boc Kolozsvár polgármestere, valamint a kincses város gazdasági és művelődési életének számos román és magyar személyisége. /Borbély Tamás: Október 23-a Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A kormányfőjelöltek "összecsapásával" kezdődött okt. 21-én az a tévévita-sorozat, amelyet a Romániai Sajtóklub szervezett. A vitán Mircea Geoana az SZDP–RHP, Calin Popescu-Tariceanu az NLP–DP és Frunda György, az RMDSZ kormányfőjelöltje, illetve az NRP-t képviselő Daniel Ionescu vett részt. Frunda hangsúlyozta, 1996 óta az RMDSZ rendkívül fontos szerepet játszik Románia politikai életében, a szövetség tulajdonképpen a kormányzás kiegyensúlyozottságát biztosító tényező volt. Jelentős eredménynek nevezte, hogy 2000-től, a kormánypárttal együttműködve a szövetség hozzájárult az ország alkotmányának módosításához, sarkalatos törvények megalkotásához, sikerült számos jogot kivívni a magyar kisebbség számára, valamint a mentalitásváltás folyamata is elkezdődött. "Az RMDSZ volt Románia ütőkártyája a schengeni vízumok eltörlésekor, az országnak a NATO-ba történő belépésekor, a jövőben pedig az EU-csatlakozás ütőkártyája lehet" – fogalmazott. A vita végén Frunda György magyarul is szólt néhány szót, a műsort követő magyar nézőkre való tekintettel. /Langyos vita a kormányfőjelöltek között. Frunda magyarul is köszöntötte a nézőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Markó Attila helyettes államtitkár cikkében újra hitet tett az RMDSZ mellett, hangsúlyozva, 268 ezer aláírás Markó Béla jelölése mellett és 26 ezer az MPSZ mellett. Ez utóbbi aláírásokat az ügyészség vizsgálja, mert alapos gyanú merült fel néhány lista hamis voltát illetően. A büntető eljárás megindítását a Központi Választási Iroda kezdeményezte. /Markó Attila: Aláírások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Soron kívüli sajtótájékoztatót hívott össze Árus Zsolt, az MPSZ területi szervezetének elnöke Gyergyószentmiklóson, amelyen arról tájékoztatott, hogy az MPSZ-nek a Központi Választási Irodához benyújtott ívei kikerültek az RMDSZ-hez, melynek képviselői több megyében rákérdeznek az emberekre, hogy valóban aláírták-e az ívet az MPSZ indulásához. Az MPSZ ügyvédje ez ellen hivatalosan tiltakozott. Elmondta továbbá, hogy a törvény értelmében a Választási Irodának kellene ellenőriznie az aláírások hitelességét, ehelyett az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt javaslatára úgy döntöttek, hogy az ügyészséghez adják az íveket elbírálás végett. –Az eljárás ellen az MPSZ tiltakozást nyújtott be az Európai Unió bukaresti kirendeltségéhez, valamint a különböző országok nagykövetségeihez is. /Soron kívüli sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

Fölényes győzelmet aratott okt. 22-én Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben tartott tisztújításon. Az újraválasztott püspök nyilatkozott a Szabadságnak. Úgy érzi, hogy a mai királyhágómelléki püspök emberi téren nem különbözik az egykori temesvári lelkésztől, próbált hű maradni elveihez. Úgy látja, hogy politikai téren közeledés mutatkozott az RMDSZ és az egyház, valamint személye között. „Erdélyben van esélye a magyar–magyar egyetértésnek, még akkor is, ha bizonyos jelek ellene szólnak. Összegezve: látok esélyt a magyar összefogás megteremtésére” – jelentette ki. /Köllő Katalin: Tőkés: látok esélyt a magyar összefogás megteremtésére. Régi-új püspök a Királyhágómelléken. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Az óradnai magyarság mondhatni Csipkerózsika álmából ébredt, vallotta 1999- ben, az RMDSZ tízéves évfordulóján, a Besztercei Híradónak a helyi vezetőség. Elhunyt Vilicki László, az RMDSZ óradnai szervezetének alapító tagja, áldozatos munkájával a szórványt szolgálta. Évtizeden át volt helyi elnök, és a helyi tanácsban is vállalta a képviseletet. /A szórványért élt, munkálkodott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

A magyar közösség jövője, az autonómia csupán egy erős, befolyásos magyar parlamenti képviselettel teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje okt. 23-án, Gyergyószentmiklóson. Egy erős parlamenti képviselet megteremtéséhez nem elég a magyarság 80 %-a: november 28-án minden magyar szavazatára szükség lesz – hangsúlyozta Markó Béla. Leszögezte, ideje és lehetősége van a párbeszédnek, de csak azokkal, akik nem a rombolást, hanem a magyarság jövőjét tartják szem előtt. Megerősítette, a napokban találkozik Tőkés Lászlóval, akivel a számos nézetkülönbség ellenére, megpróbálják megbeszélni a vitás kérdéseket. /Minden magyar szavazatra szükség van. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./