Az RMDSZ Brassó megyei szervezete aug. 22-én, vasárnap a belvárosi római katolikus templomban tartott szentmise után az Áprily Lajos Főgimnázium épületének falán lévő Széchenyi emléktáblánál megemlékezést tartott Szent István királyról. A megemlékezésen közel hetven személy vett részt, de a fiatalok nem jöttek el. Fellépett a Klára Mária által vezényelt Brassói Magyar Dalárda. Beszédet mondott Kovács Attila megyei RMDSZ elnök, városi tanácsos. Lay Réka történelem-tanárnő az államalapítás körülményeiről emlékezett meg, Csoóri Sándor Meghallod-e még című versét elmondta Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke. A rendezvény koszorúzással zárult. A Széchenyi emléktáblára virágot helyezett Lay Imre, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság brassói fiókszervezetének elnöke. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István-napi megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Aug. 24-én tartott megbeszélést Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla. Elégedett az idei együttműködéssel is az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt – hangzott el a két párt vezetőinek megbeszélése után. A tanácskozás témája az SZDP–RMDSZ közti protokollum kiértékelése volt. Borbély László elmondta: mindkét fél civilizált választási kampányt óhajt. Szó esett az RMDSZ elnökjelölési szándékáról is, amelyet a kormánypárt természetesnek tart. A választások utáni együttműködés nyitott kérdés marad, egyelőre mindenki a választásokra koncentrál, a kormánypárt szeretné folytatni az együttműködést. Markó Béla hangoztatta: folytatni kell a decentralizációt az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben és a gazdaságban, így lehetséges a közeledés a magyar kisebbség által kért autonómiához. /(köllő): Elégedett egymással az SZDP és az RMDSZ. November után is folytatnák az együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Marosszéken egyenként keresik fel a községeket a Székely Nemzeti Tanács képviselői. Pozitívan fogadták az autonómia gondolatát az eddig felkeresett polgármesterek – értékelte az elmúlt napok munkáját Fodor Imre. A Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnöke szerint nem csupán az RMDSZ színeiben tisztséget szerzett polgármesterek, hanem a román nemzetiségű elöljárók is úgy vélték: amint az bizonyos régiókkal történt Nyugat-Európa országaiban, a Székelyföld önállósága is mielőbbi gazdasági fellendüléshez vezethet. Fodor Imre és kollégája, Izsák Balázs közel húsz település vezetőjének adta át azt a népszavazásra való felhívást, melyet a helyi önkormányzatok javaslatára a polgármestereknek kellene kiírni. /Szucher Ervin: Faluról falura járnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

Fehér megyében aug. 20-án, Szent István ünnepén a megfogyatkozott lélekszámú településeken lévő templomokban tartanak ökumenikus istentiszteletet. Tavaly Marosszentimrén, idén Magyarigenben ünnepeltek, ahol Gudor Botond református lelkész teljesít, mondhatni, misszionárius szolgálatot. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke Deák Ferenc szavait idézte: “Amit elvesznek tőlünk, visszaszerezhetjük, csak az vész el, amit magunk adunk oda. Gudor Botond röviden ismertette a magyarigeni erődtemplom történetét és beszámolt a felújítási munkálatokról. Az ünnepségre Nagyenyed, Torockó, Felenyed, Marosújvár, Felvinc, Székelykocsárd és Marosdécse helységekből mintegy öt autóbusz szállította a különböző felekezetekhez tartozó híveket. /N. T.: “Csak az vész el, amit magunk adunk oda”. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 25./

Az utoljára másfél éve megtartott Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) ismét elhalaszthatják, tudósított a Népszabadság. A februárról szeptember 11-re áttett konferencia a kormányválság miatt tolódna későbbre. Az EU-n kívül maradt magyar közösségek vezetői konkrét választ várnak a MÁÉRT ülésén a kettős állampolgárságról és az autonómiával kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozzák: érdemi ülést várnak, még ha csúszik is az ülés. – Az új kormányfő dönti el, hogy vállalja-e a Medgyessy Péter által megadott időpontot, vagy későbbit jelöl ki – jelezte Szabó Vilmos államtitkár. Hozzátette: az előkészítések július óta folynak, így nem elképzelhetetlen, hogy a MÁÉRT ülése a tervezett időpontban legyen. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az ülés hosszas halasztása feszültséget teremtene a magyar közösségeken belül. Takács az ülésen választ vár arra, hogy az eddigi általánosságokon túl mit értenek Budapesten a kettős állampolgárság alatt. Kölcsönös tájékoztatás szükséges az autonómiatörekvésekről, ki kell alakítani az EU-integrációval kapcsolatos közös álláspontot, meghatározni a nemzeti minimumot, és tárgyalni kell a támogatási rendszerek részleteiről is. /Ismét elmarad a MÁÉRT? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./ A Népszabadság cikke: Nyilas Gergely: Ismét elmarad a MÁÉRT? = Népszabadság, aug. 25./

Burján Emil Markó Attila helyettes államtitkárhoz írt nyílt levelében megkérdezte, mi az RMDSZ álláspontja arról, hogy jelenlegi parlamenti képviselőjüket tavaly óta folyamatosan ócsárolja az a helyi hetilap, amelynek tulajdonosa a területi RMDSZ gazdasági igazgatója. Ugyanez a helyi hetilap olyan RMDSZ tisztségviselőt reklámoz leendő képviselőjelöltként, aki ellen öt bűnügyi dossziét állítottak össze. Mit tesz az RMDSZ csúcsvezetése és az Etikai Bizottsága? /Burján Emil: Nyílt levél Markó Attila Úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./ Burján Emil a megtámadott dr. Garda Dezső képviselőre célzott, a bűnügyi feljelentések pedig Melles Előd ellen szólnak, aki az RMDSZ egyik képviselőjelöltje. Róluk már többször írt a Romániai Magyar Szó, például Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt, RMSZ, máj. 6., Gál Éva Emese: Várom az etikai bizottságtól a választ! RMSZ, aug. 19., Melles Előd: Válasz Gál Éva Emese "Várom az etikai bizottságtól a választ!" c. cikkére, RMSZ, aug. 25./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) aug. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen. Párbeszéd az autonómiáért címet viseli az RMDSZ választási programja – jelentették be az RMDSZ vezetői. Frunda György bejelentette: harmadszorra nem vállalja az államfő-jelöltséget, így egyelőre csak az biztos, hogy az RMDSZ-nek lesz jelöltje a novemberi államelnök-választáson. Az RMDSZ OT ülése után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte, hogy a következő parlamenti ciklusban jó esélyeket lát a kulturális autonómia megvalósítására, amelynek egyes elemei már léteznek, és a romániai közigazgatás decentralizálásával a területi autonómia is létrehozható. Elfogadták az előválasztásokra vonatkozó szabályzatot is. Markó Béla hangsúlyozta: az új szabályzat lehetővé teszi, hogy minden magyar beleszólhasson abba, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget a bukaresti törvényhozásban. Most nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnak a képviselő- és szenátorjelöltekre, hanem a magyarigazolvánnyal rendelkezők is részt vehetnek a belső előválasztásokon. Frunda György szenátor elmondta: nem volt semmilyen politikai üzenete annak, hogy nem vette át személyesen aug. 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Markó Béla elmondta: még nem tudják, hogy mikor tartják meg a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek találkozóját (MÁÉRT), hiszen az ülés a magyarországi kormányválság miatt várhatóan tolódni fog az eredeti időponthoz képest. /B. T.: Magyarigazolvánnyal is lehet szavazni az előválasztásokon. Frunda György harmadszor nem vállalja az államfő-jelöltséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Nagy figyelmet szentelt az aug. 25-i román sajtó a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ megbeszélésének. A PSD és az RMDSZ továbbra is együtt kíván maradni, az RMDSZ kész alkuba bocsátkozni az őszi választások utáni támogatását illetően mind a most kormányon levő PSD-vel, mind a feljövőben levő liberális és demokrata pártkoalícióval – írták a román lapok. A Cotidianul azt írta, hogy a magyar szövetség már most alkuba bocsátkozott esetleges kormányzati részvételéről, pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások a parlamenti küszöböt jelentő 5 százalék körüli eredményt jósolnak számára. Közben az erdélyi magyar közösségen belül növekvőben van az elégedetlenség "a Markó-Verestóy-Borbély-Frunda csoporttal szemben". Ebben a pillanatban – a reformerek táborával történt szakításon túl – az RMDSZ nagy gondja saját államfőjelöltjének kiválasztása – írta a Cotidianul. A lap szerint a Markó Béla trónörökösének tekintett Kelemen Hunor, Hargita megye RMDSZ-képviselője is számításba jöhet a szerepre. /A román sajtó az RMDSZ választási és kormányzási esélyeit latolgatja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./

A román lapok előszeretettel közölnek olyan írásokat, amelyekben a magyar közösség egyes tagjainak viselt dolgait szellőztetik. Most Csóka Dezső apai református papról írtak, akivel problémák voltak. Nehezen jön ki környezetével, a szószéket politikai vélemények kinyilatkozására is felhasználja, s az anyagi helyzete is zavaros. Négy esztendeje a Romániai Magyar Szó megvédte a tiszteletest, aki az akkori választások előtt az RMDSZ több vezetőjét név szerint ócsárolta a templomban. Az eltelt években Csóka Dezsőt összeférhetetlensége és felelőtlensége miatt elhelyezték Apából. Csóka Dezső most új pártjának, az MPSZ-nek érdekében buzgólkodik. /Sike Lajos: Nem az RMDSZ, a hívek zavarták el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Az RMDSZ szócsöveként emlegetett Erdélyi Riport vezércikkben méltatta a leköszönő magyar kormányfőt, egyebek között a román–magyar államközi viszony (a francia–német megbékéléshez hasonlítható) normalizálását, az empatikus, személyi gyökerű nemzetstratégiát, a ,,határon túli magyarok támogatásában tapasztalható minőségi változásokat” nevezve meg a sikerei között, sajnálkozva ,,majdhogynem kicsinyes” okokból, ,,szövevényes érdekekből” történő menesztése miatt . /Medgyessy-sirató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

A határon túli magyarok számára is nagy jelentőséggel bír a Magyar Szocialista Párt rendkívüli kongresszusán a kormányfőjelölt kérdésében hozott döntés, hiszen a határon túli magyar közösségeknek is fontos, hogy Magyarországnak minél előbb stabil kormánya legyen – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kijelentette: „Ami a személyi döntést illeti, Gyurcsány Ferencet ismerjük, többször járt Erdélyben. Fiatal, dinamikus politikus, aki jól ismeri a határon túli magyar közösségek helyzetét is. Meg vagyok győződve ilyen szempontból, hogy kapcsolatainkat a folytonosság fogja jellemezni.” /Markó Béla a kapcsolattartás folyamatosságát várja a kormányfőjelölttől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Ha rám esik a választás, és engem kérnek fel, hogy az RMDSZ államfőjelöltje legyek, úgy érzem, van bennem annyi erő és politikai tapasztalat, hogy ennek a feladatnak eleget tudjak tenni – közölte Eckstein-Kovács Péter szenátor. Frunda György szerint megvan a személy, akit önmaga helyett javasol elnökjelöltnek, de nem árulta el a nevét. /Benkő Levente: Eckstein-Kovács Péter vállalná. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Az RMDSZ felső-háromszéki operatív tanácsa aug. 25-én tartott ülésén megvitatta a Székely Nemzeti Tanács széki elnökeinek a megyei tanács elnökéhez eljuttatott beadványát, amelyben a székelyföldi autonómia ügyében népszavazás kiírását kérik. A kézdiszéki RMDSZ azt javasolja Demeter Jánosnak, a megyei tanács elnökének, hogy tűzze napirendre a népszavazás kiírásának kérdését. /(Iochom): A területi autonómiáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöksége javasolja, hogy a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is vegyenek részt az RMDSZ által szervezett 2004-es parlamenti előválasztáson, amennyiben elfogadják az RMDSZ programját és alapszabályzatát. /Udvarhelyszéki RMDSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

Az elmúlt héten két alkalommal is megbeszélésre került sor Kovászna megye tanácselnöke, illetve a háromszéki Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ képviselői között. A megbeszéléseken jelen volt a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának számos tanácsosa is. Az összejöveteleken az SZNT széki szervezetei által benyújtott népszavazással kapcsolatos beadványról volt szó /igényelik-e Székelyföld, mint autonóm területi közigazgatási egység törvény általi létrehozását/. Demeter János a megyei tanács elnöke politikai nyilatkozatot nyújtott át a sajtó képviselőinek. Az állásfoglalásban a megyei önkormányzat elnöke kiemelte, hogy az RMDSZ politikai programjába foglalta az autonómiáért való küzdelmet, 2004-es választási programjába iktatta az autonómiáért való küzdelmet, ezért is kapta a választási program a Párbeszéd az autonómiáért címet. Demeter János kiemelte, hogy a „népszavazásról szóló 3/2000 törvény előírja, hogy Románia területi- közigazgatási megszervezése, területének rendezése és a helyi autonómia nemzeti ügynek tekintendő. Ilyen esetben a referendum kiírását egyedül az államelnök rendelheti el, és az egész ország területére írják ki a népszavazást." Demeter János nyilatkozatában hangsúlyozta: az autonómia túl fontos dolog, hogy prefektusi hivatalok játékszerévé tegyük. Nem népszavazásra van szükség, hanem erős politikai képviseletre. A megyei tanács elnöke úgy döntött, hogy a SZNT beadványának megvitatását a tanácsülés elé terjeszti. /Flóra Gábor: Demeter János a SZNT széki szervezeteinek autonómia-beadványáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Márton Árpád RMDSZ-képviselő sajtótájékoztatóján összefoglalta tevékenységét, ugyanakkor bejelentette, hogy a következő négy évre is megpályáz egy törvényhozói helyet. Az idén a jogi egyetemet is elvégző Márton Árpád az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, a képviselőház művelődési és sajtóbizottságának titkára, tizenhat egyeztetőbizottságnak volt tagja, és titkára a választási törvényeket kidolgozó különbizottságnak is. A parlamentben a legaktívabb képviselők közé tartozik, hozzászólásainak számát tekintve a kilencedik-tizedik helyen áll. Tizennyolc törvénytervezetet, öt interpellációt és kérdést nyújtott be, és megítélése szerint döntően járult hozzá még legalább húsz fontos törvény végső szövegének elfogadásához. Tagja a MÁÉRT művelődési szakbizottságának és a román–magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szaktestületének is. Márton Árpád legnagyobb sikerét az információhoz való jogot szabályozó törvénykeret megalkotásában látja, legnagyobb kudarcát a sorkatonaság eltörlésére vonatkozó kezdeményezésében. Márton Árpád negyedik parlamenti mandátumát zárja, 1990 óta képviselő. /Demeter J. Ildikó: Nehéz négy év volt, de vannak eredmények. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Brassó megyében a Közbirtokosságok Szövetségének létrejötte után megalakult a fakitermelő vállalkozás is. Ezek létrejöttében nagy szerepet vállalt a Brassó megyei RMDSZ, nevezetesen Szakál András megyei ügyvezető elnök, s újabban megyei tanácsos is. Elmondta, hogy az erdőügyben a Közbirtokosságok Szövetségének létrehozását, illetve a magánerdészet megalakítását tűzték ki célul. A közbirtokosságok szövetsége tavaly létrejött, most pedig fakitermelési vállalkozás, az URBHE Kft, amelyet a közbirtokosságok szövetsége alakított meg. A megyei RMDSZ szervezet hozta ezeket létre. Az URBHE Kft, azt jelenti, hogy Ürmös, Rákos, Bodola és Hévíz közbirtokosságok a Kft tulajdonosai. Ez azért fontos, hogy a jövőben ne az állami erdészettel, illetve más kitermelőkkel végeztessék el a munkálatokat a közbirtokosságok, hanem saját cégükkel, önmaguk értékesítsék a fát. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói RMDSZ siker. Létrejött az URBHE KFT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Horváth István költészete a sajátos erdélyi léthelyzet, a közösségi küzdelem, a kitartás, a folytonos újrakezdés ma is érvényes üzenetét hordozza – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 28-án, Magyarózdon, a neves erdélyi költőre emlékező ünnepi rendezvényen. Horváth István egyik legismertebb verse, a Tornyot raktam az erdélyi lét problematikájának lényegét ragadja meg. "A történelemben a magyarság tornyai sokszor összeomlottak, a közösség sokszor látszott elemeire szétesni, ám újból és újból képes volt újraépíteni tornyait" – hangsúlyozta a szövetségi elnök. A résztvevők felavatták a Horváth István nevét nemrégiben felvett helyi magyar általános iskola új névtábláját. /A torony mindig újraépíthető. Horváth Istvánra emlékeztek Magyarózdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

A Székely Nemzeti Tanács vezetése felhívást intézett minden Hargita, Kovászna és Maros megyei polgármesterhez Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás megszervezéséről. Az SZNT vezetése szerint a Kovászna megyei széki szervezetek vezetői és a megyei tanács RMDSZ-frakciója közti megbeszélésen meglepetéssel tapasztalták, hogy a Kovászna és a Hargita megyei tanácsok elnökei nem egyeztettek a találkozó előtt a népszavazás megrendezésének lehetőségéről. Az SZNT és a négy Kovászna megyei széki tanács vezetői kérik a megyei tanács RMDSZ-frakcióját, hogy hozzon egyöntetű döntést. /Felhívás a polgármesterekhez autonómiaügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

A szobroknak jelképértékük van, egy idő után hozzátartoznak a városképhez. Ledöntik, elköltöztetik őket, letakarják, kitakarják, a politikai széljárásnak megfelelően. Legutóbb Székelyudvarhelyen kapott mellszobrot tizenhárom magyar történelmi személyiség, ami azután következett, az "szégyentörténet". Hargita megye prefektusa beperelte a szoborállító városházát, a helyi RMDSZ-frakció feljelentése nyomán. Magyar személyiségeket ábrázoló, magyarok által állított szoborcsoportot akarnak eltávolítani ugyancsak magyar emberek. Ez több mint hiba az RMDSZ részéről, ez politikai öngyilkosság. Szobordöntögetéssel nem lehet szavazatokat szerezni! – írta Gábor Attila. Az RMDSZ országos vezetése nem elhatárolódott el ettől az ügytől. Az udvarhelyi szoborpark ügyének jelenlegi állása szégyen. Szégyen azoknak, akik kezdeményezték eltávolítását, szégyen az udvarhelyieknek, szégyen a másfél milliós közösségünknek, hangsúlyozta. /Gábor Attila: Szobrok sorsa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

Ezer éve annak, hogy Szent István király létrehozta a Magyarországot megerősítő vármegyerendszert, és megalapította az első tíz püspökséget. A hagyomány szerint az utóbbiak közé tartozott a bihari püspökség is, amelyet egyháza leromboltatása után mintegy félszáz évvel Szent László helyeztetett át Nagyváradra, a biztonságosabb Sebes-Körös mentére. A bihari egyházalapítás ezeréves évfordulóján ünnepi szentmisét celebráltak augusztus 29-én a bihari megyeszékhelyhez közeli Bihar községben. A magyar konzulátus, a HTMH, az RMDSZ, a megyei önkormányzat képviselői is jelen voltak. Szentbeszédében Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a nagyváradinál régebbi nemzeti kegyhelyeket is kiemeljük a feledés homályából. Ilyen Bihar is, amelynek földvárában Szent László sok időt töltött, s itt állhatott a nagyváradit megelőző bihari püspökség is. „A mi népünk nő, és növekvő politikai, gazdasági tekintélye lesz" – mondta derűlátóan a püspök. A megyéspüspök egy Szent Istvánt és egy Szent Lászlót ábrázoló festménnyel ajándékozta meg a bihari gyülekezetet. A templom kertjébe vonuló tömeg pedig egy kétméteres, bronzból készülő Szent István-szobor alapkőletételének lehetett tanúja. A nagyváradi egyházmegye, a bihari plébánia és önkormányzat, a Bihar megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat közösen írt alá alapítólevelet, mely szerint 2005 nyarára állni fog a szobor. Tempfli József bejelentette, hogy hamarosan Szentjobbon, a másik nemzeti kegyhelyen is újabb emléket állítanak, Szent István szobra után most a jobbot védő Mercurius apátnak. /Balla Tünde: Ezeresztendős egyházalapításra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Fodor Imre, a Marosszéki Székely Tanács elnöke felhívást intézett a volt Maros szék településeihez, arra kérte a polgármestereket: szervezzenek népszavazást azzal kapcsolatban, hogy a város, község, melyet vezetnek, egyetért-e a Székelyföld, mint önálló, autonóm közigazgatási egység létrehozásával, és kíván-e a település a Székelyföldhöz tartozni. Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke kijelentette: „A Székely Nemzeti Tanács, és ezen belül a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése szerintem alkotmányellenes. A polgármesterek nem szervezhetnek népszavazást. Egyrészt ezért nem támogatom a kezdeményezést. Másrész politikusként, megyei önkormányzati elnökként az RMDSZ politikáját képviselem, és semmi esetre sem a Székely Nemzeti Tanácsét." /(Máthé Éva): A Maros Megyei Tanács elnöke szerint alkotmányellenes a Marosszéki Székely Tanács kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A Magyar Dolgozók Országos Szövetsége és az Új Baloldal Kolozs megyei szervezetei tanácskoztak aug. 30-án az őszi parlamenti választásokra való felkészülésről. A két szervezet azt szorgalmazza a megyei RMDSZ-nél, hogy a Kolozs megyei magyarság legalább 10 százalékának részvételével szervezzenek körzeti előválasztásokat, ahol megszavazzák az elektorokat. A megjelentek szenátusi listavezetőként Eckstein-Kovács Pétert, az RMDSZ államfőjelöltjét szeretnék, a képviselői lista vezetőjeként pedig Kónya-Hamar Sándort, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét valószínűsítik. /Megyei előkészületek az őszi választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Szept. 1-jén a képviselőház megkezdte a választási törvény vitáját. A liberális és a demokrata képviselők felháborítónak tartják, hogy a jogszabály lehetővé teszi a prefektusoknak és alprefektusoknak, hogy részt vegyenek a választási kampányban. Az RMDSZ képviselői nem nyilvánítottak véleményt a napirendre tűzött törvénnyel kapcsolatban. A hírügynökség idézte Szilágyi Zsolt független képviselőt, aki szerint az SZDP beleegyezett az RMDSZ-en kívüli magyar kisebbségi szervezetek választásokról való kizárásába, cserébe az RMDSZ támogatta a választási törvénynek azt az előírását, amely lehetővé teszi a pártlistás független jelöltséget. Kifejtette, a választási törvény tervezete antidemokratikus, és a parlamentben nem képviselt kisebbségeket diszkrimináló előírásokat tartalmaz. /Választási törvény-vita a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

A parlament őszi ülésszakának első napján, az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújítást végzett. Az RMDSZ-nek járó szenátusi alelnöki tisztségbe Puskás Bálint szenátort javasolták, frakcióvezetővé újraválasztották Verestóy Attila szenátort, alelnökké Szabó Károlyt, titkárnak pedig Kereskényi Sándor szenátort. A képviselőház háznagyi tisztségébe újraválasztották Borbély László RMDSZ-képviselőt. /Tisztújítás a parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjeinek listája, az ügyvezető elnökség pedig továbbra is várja a javaslatokat a szövetség területi szervezeteitől. A jelöltek a következők: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, SZET-elnök, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, illetve Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. /Székely Kriszta: Bővül az RMDSZ államfőjelöltjeinek listája. Nem megosztó, hanem integráló típus kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Késve kapnak kézhez több tankönyvet azok a magyar iskolások, akik most kezdik el az első, második, illetve kilencedik osztályt. A kiadók a szaktárcát teszik felelőssé a kialakult helyzetért, az viszont fogadkozik: legkésőbb október elsejéig megkapják könyveiket az érintett tanulók. Negyvenezer magyar diák marad tankönyv nélkül. Székely Győző, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiadójának szerkesztője elmondta: több magyar nyelvű tankönyvet jóváhagyott a minisztérium, de nem tette fel ezeket arra a listára, amelyről az iskolák kiválogathatják a számukra megfelelőket. Székely szerint a minisztérium diszkriminációt követ el. A kialakult helyzetért Székely a tárca Kisebbségügyi Főosztályát hibáztatja, mivel szerinte ennek lenne a feladata, hogy a magyar tankönyveket időben az iskolákba juttassa. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke jövő héten egyeztet erről a kérdésről Ioana-Irinel Chiran államtitkár asszonnyal, valamint Murvai Lászlóval, a tárca kisebbségi ügyekért felelős vezérigazgatójával. – Egyes vezetőknek természetesnek tűnik, hogy a magyar gyermekek csak jövőre kapják meg a tankönyveket – fakadt ki Tulit Zsombor, a sepsiszentgyörgyi T3 kiadó igazgatója. A diákok így a régebbi kiadású tankönyvekből tanulnak az újak megérkezéséig, és „aztán csodálkozunk, ha megbuknak a kisérettségin” – fogalmazott. /Gergely Edit: Új tanév magyar tankönyvek nélkül? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A képviselőház napirendjén a választási törvény szerepelt. A parlamenti képviselettel jelenleg nem rendelkező kisebbségi szervezetek csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha tizenöt megyéből és a fővárosból az általuk képviselt kisebbség számaránya 15 százalékának megfelelő, de legkevesebb 25000 tagot tudnak felmutatni. A nagy számban hiányzó kormánypárti /SZDP/ képviselőknek köszönhetően kis híján törölték a megszorításokat a jogszabályból. Szilágyi Zsolt független (ex-RMDSZ-es) képviselő ugyanis indítványozta, hogy a választáson részt venni óhajtó kisebbségi szervezetek számára a bejegyzéshez kötelező tagok számát ne az illető kisebbség számarányának 15, hanem csupán 1 százalékának megfelelően határozzák meg. A jelen lévők leszavazták a képviselőt. Toró T. Tibor kezdeményezését /a nemzeti kisebbségeknek hivatalból különítsenek el számarányuknak megfelelően helyeket/ leszavazták. /Sz. K.: Botrány a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./