Az Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöksége nyílt levelet intézett Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének és Ilyés Gyulának, az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elnökének. Az MPSZ megelégedéssel fogadta Markó Béla nyilatkozatát, miszerint "az eddiginél is nyitottabb lesz az RMDSZ a szenátor– és képviselőjelölésben". "Jöjjenek azok is, akik a különböző nemzeti tanácsokban, vagy a Magyar Polgári Szövetségben kerestek politikai jövőt az elmúlt hónapokban, várjuk őket is az előválasztásokon, jelöltessék magukat, méretkezzenek meg." Az MPSZ Szatmár megyei elnöksége: Nyílt levél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

Koltóra sokan elmentek, hogy Petőfire és Júliára emlékezzenek, a Teleki-kastélyban lévő múzeumban. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, majd megkoszorúzták a Petőfi-Júlia páros szobrot. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE országos alelnöke Petőfit emlékét idézte, majd Ratzky Rita, a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mondott beszédet. A kastélykerti emlékműsort Koltó – újabban önálló magyar község -, polgármestere, Incze Zoltán nyitotta meg. Böndi Gyöngyike képviselő kijelentette: az RMDSZ „képes lesz Erdély egész magyarságának önállóságát megteremteni, a tulajdonképpeni autonómiát". /Farkas E. Zoltán: Petőfi boldog koltói napjaira emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Több mint egy évtizede minden évben, szept. 7-én a Gyergyószentmikóssal határos Gac oldalban álló emlékműnél emlékeznek az 1944-ben ezen a napon brutálisan legyilkolt 159 székesfehérvári kiskatonáról, valamint a felszegi városrész háborús pusztulásáról. Kontesveller József alpolgármester emlékeztetett, hogy az oroszok bejövetelének 10 civil áldozata is volt. Antal János háborús veterán a székely határőrség gyergyói II. zászlóaljának áldozatairól szólt, akik a görgényi és a gyergyói havasokban véreztek el, majd a polgármesteri hivatal, az RMDSZ, a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékmű talapzatán. /Évfordulós megemlékezés a Gac oldalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének a következő hetekben 57 000 támogató aláírást kell összegyűjtenie az RMDSZ államelnökjelöltje, Markó Béla részére. Az aláírásgyűjtést Marosvásárhelyen körzetenként, vidéken pedig városonként/községenként szervezik meg. /57 000 aláírást kell összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Maros, Kovászna és Hargita megyei önkormányzatainak elnökei, valamint az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke Nagy Zsolt tanácskoztak zárt ajtók mögött szept. 9-én Csíkszeredában. A megyei vezetők valamint az RMDSZ-politikus a három megye közös, hatékony érdekérvényesítéséről tárgyalt. Az autonómia kérdésében nem fogadtak el közös álláspontot. Nagy Zsolt leszögezte: nem kikiáltani kell az autonómiát, hanem el kell érni azt. Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának elnöke kifejtette: Székelyföldön mindenki akarja az autonómiát, de eléréséhez európai módszerekkel kell élni, amihez erős politikai képviseletre van szükség. /(Daczó Dénes): Nem félnek az autonómiától, de nincs közös álláspont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Nehéz megállapítani, hogy milyen álláspontot is képvisel az RMDSZ a Székely Nemzeti Tanács autonómiával kapcsolatos népszavazási kezdeményezése ügyében. Az RMDSZ háromszéki területi elnökei határozottan kiálltak a kezdeményezés mellett, ugyanakkor az RMDSZ központi vezetősége jelét sem adja a terv elfogadásának. Markó Béla szövetségi elnök egyenesen becsapásnak, önámításnak tartja a kezdeményezést. /Gazda Árpád: Bizonyítási kényszer. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Szept. 8-i összejövetelén a Háromszéki Képviselők Tanácsa határozatban véglegesítette az RMDSZ-előválasztások menetrendjét. Az összejövetelre meghívták az SZNT, illetve a MPSZ képviselőit is. A SZNT közleményben jelentette be, hogy „nem politikai szerveződés, hanem egy olyan közképviselet, amelynek egyetlen célja Székelyföld területi autonómiájának megteremtése”, következésképpen nem vesz részt, nem vehet részt semmilyen előválasztáson. A MPSZ elnöke sem volt jelen, az összejövetelen, viszont ott volt a tömörülés egyik képviselője. Az ülésen egyhangú szavazattal megerősítették a megye két területi RMDSZ-szervezete egyeztető tanácsának javaslatát, hogy állóurnás közvetlen előválasztásokon véglegesítsék Háromszék érdekvédelmi szervezeteinek képviselő-, illetve szenátorjelöltjeit. Németh Csaba, Puskás Bálint szenátorok, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők tartottak beszámolót. /(Flóra Gábor): Alsó-Háromszéken állóurnás közvetlen előválasztás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ küldöttsége a Fidesz meghívására kétnapos látogatásra Budapestre érkezett, hogy a román politikáról, az erdélyi magyarság helyzetéről, Románia európai uniós csatlakozásáról tárgyaljanak. Szó esett az autonómia kéréséről, ami Németh Zsolt szerint leginkább érdekli az erdélyi magyar közvélemény. Szász Jenő ismertette egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás adatait, amelyből kiderült, hogy a Székelyföldön élők 88 százaléka támogatja az autonómia ügyét, 87 százalék igényli a kettős állampolgárságot. A megkérdezettek 7 százaléka nyilatkozott mindössze úgy, hogy a kettős állampolgárság a Magyarországra telepedést ösztönözné. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szomorúnak nevezte, hogy az új román választójogi törvény az RMDSZ kezdeményezésére, az ő támogatásával született. /Leopold Erika, Budapest: Bírálják a választási törvényt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke, Ferencz Csaba és Albert Álmos háromszéki RMDSZ-elnök azzal vádolta Horia Gramát, Kovászna megye prefektusát, hogy túllépi hatáskörét, amikor büntetéssel fenyegeti az autonómiáról szóló népszavazás szervezőit. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő, a helyi képviselők tanácsának elnöke szintén úgy értékelte, hogy Grama prefektus fenyegetőzései törvénytelenek. /Kovászna megye prefektusát túllépi hatáskörét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

Aranyosegerbegy már harmadszor helyszíne az Aranyos menti kórustalálkozónak. Az Aranyosegerbegyi Árvalányhaj Vegyeskórus szervezte meg a népdal ünnepét. A találkozón lépett fel először az aranyosegerbegyi Árvácska Gyermekkórus. Kónya Attila helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a körülbelül egyharmados magyar arány állandó csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a kivándorlás, elhalálozás magas szintje miatt. A második világháborúban elesett katonák emlékére a magyar közösség által állíttatott emlékművet két hónappal a leleplezés után a helyi tanács levakoltatta, arra hivatkozva, hogy egy európai szintű emlékművet állítanak majd a helyébe. Azóta eltelt már három év, de nem történt semmi. /Ladányi Emese Kinga: Aranyosegerbegy. Ahol eláll az ének, kipusztul a közösség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő lemondásával zárult a dévai magyar pedagógusok szept. 9-én tartott tanácskozása. Terítékre kerültek az utóbbi hónapok súlyos mulasztásai, melyeknek következményeként a magyar közösség két tanintézményben veszítette el az aligazgatói állást, pár nappal az új tanév kezdete előtt pedig válsághelyzet alakult ki az induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok szintjén, melyet “tűzoltó módszerrel” Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezetőjének közbelépésével végül sikerült részben orvosolni. A közösségi munkából továbbra is ki szeretné venni a részét – mondta Kofity Magda, aki úgy érzi, megyei RMPSZ-elnökként pozitívan tudja befolyásolni a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődését. – Nem ez az első alkalom, hogy olyan konfrontációs helyzet alakul ki, amelyet nem tudok idejében megoldani – magyarázta lemondásának okát Kofity Magda. /Gáspár-Barra Réka: Lemondott a kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

Nagy Zoltán, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke leszögezte, évek óta megoldatlan a városban az óvoda-ügy, sok magyar gyermek nem jut be az óvodák magyar tagozataira. Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy ez diszkrimináció. Hivatalosan helyszűkére, pénzhiányra hivatkoznak. A Rákóczi Szövetség jelzést adott az ügyben érintett magyarok igényeiről a felsőbb fórumoknak, emellett felvállalták az óvoda-érett gyermekek feltérképezését. A segítséget az RMDSZ-től várják. /Nagy Zoltán elnök: Miért nincs hely óvodásaink számára? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 10./

Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Sem a D.A. Szövetség, sem a Népi Cselekvés (NCS) nem zárkózik el attól, hogy listáikon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjeit indítsa. Szász Jenő MPSZ-elnök korábban kijelentette, várja Markó Béla válaszát, ami közös előválasztások megszervezését illeti. Ha ez meghiúsul, az MPSZ-jelöltek függetlenként, vagy esetleg román pártok listáján indulnának a parlamenti választásokon. Smaranda Enache, a Népi Cselekvés alelnöke reméli, hogy az MPSZ-szel való esetleges együttműködés nem befolyásolja negatívan az NCS–RMDSZ viszonyt. /Székely Kriszta: Román pártok listáján az MPSZ jelöltjei? Mind a D.A., mind Constantinescu pártja nyitott a javaslatra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének történetében először tartanak közvetlen előválasztásokat a megyét képviselő törvényhozók kijelölésére – döntötte el szept. 10-én a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Ezt azt jelenti, hogy október 10-én minden magyart az urnák elé várnak. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének évek óta problémája van a nyilvántartással. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök elmondta: az 1990-ben készített, és azóta csak részben frissített statisztika szerint valamivel több mint 40 ezer RMDSZ-tag létezik a megyében. Úgy vélte, hogy frissítés esetén ez a szám jelentősen csökkeni fog. A gyűlésen a jelenlegi törvényhozók /Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly parlamenti képviselők/ beszámolóját elfogadták. /Borbély Tamás: Közvetlen előválasztást szerveznek Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Nem csupán az RMDSZ tagjai, hanem gyakorlatilag minden Szatmár megyei magyar részt vehet az RMDSZ előválasztásain – hangsúlyozta Ilyés Gyula, a RMDSZ Szatmár megyei elnöke. A küldötteket a helyi szervezetek közgyűlésein választják meg. /T. L.: Minden magyar részt vehet az előválasztásokon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 11./

A kistérségi iskolaközpontok kialakítása érdekében az RMDSZ Oktatási Főosztálya és a Szórvány Alapítvány felmérést kezdett el februárban. Egyelőre 57%-os a beérkezett kérdőívek aránya. A tanácskozás célja az eddigi munka kiértékelése és a további szakmai feladatok rögzítése volt. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a hiánypótlást 2004. november 1-ig végzik el, a kérdőívek alapján elkészítendő tanulmány elkészítésére azután kerül majd sor. /Készülőben az erdélyi iskolatérkép. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Szept. 3. és 9. között a nagyszebeni RMDSZ és a helyi magyar iskola az Illyés Közalapítvány támogatásával megrendezte Vízaknán az anyanyelvi szórványtábort. Ezen a megye több helységéből vettek részt szórványsorsban élő fiatalok. /Szórványtábor Vízaknán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Liberális–Demokrata Szövetség szóvivője kijelentette, a nemzeti kérdésről nincs tárgyalnivalója az RMDSZ-szel, ha a magyarok érdekképviselete szövetségre kíván lépni velük, vállalnia kell a két politikai alakulat kormányprogramját. A kijelentés válasz volt Markó Bélának az SZKT-ülésen tett ama kijelentésére, hogy az RMDSZ el tud képzelni egy választások utáni együttműködést a liberális–demokrata szövetséggel. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

A román belpolitikába való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője Németh Zsolt Fidesz-képviselő bírálatát a román választási törvényről. Németh Zsolt nehezményezte, hogy a jogszabály "megnehezíti az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását" a választásokon, és hogy ez a törvény az RMDSZ támogatásával született meg. A szóvivő szerint Németh Zsolt ismételten a "politikai zsarolás határát" súrolja azzal, hogy kilátásba helyezte, a kérdés Románia EU-csatlakozását is befolyásolhatja. /Román felháborodás a fideszes vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Terényi János szept. 13-án átnyújtotta megbízólevelét Ion Iliescu államfőnek. A diplomata közölte, hamarosan bemutatkozó látogatást tesz az RMDSZ elnöki hivatalánál, emellett erdélyi körutat is tervez. Ennek keretében az erdélyi magyar egyházfőket, polgármestereket, valamint a romániai magyarság identitása megőrzésében jelentős szerepet betöltő civil szervezeteket kívánja felkeresni. A 46 éves diplomata március óta intenzív román nyelvtanfolyamon vett részt. /Rostás Szabolcs: Terényi János átvette hivatalát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Toró T. Tibor képviselő a vele készült beszélgetésben rámutatott: a választási törvény elfogadásánál a román parlament nagyon kis mértékben vette figyelembe az ő és képviselőtársa, által megfogalmazott módosítási indítványokat. A választási törvény antidemokratikus, Romániában újból törvény szentesíti az etnikai diszkriminációt. A román választási törvényhez az RMDSZ frakció is hozzájárult. Ezzel bebetonozzák a kisebbségek körében az egypártrendszert, és a kisebbségek a mindenkori román kormány klienseivé válnak. Svájcból, Portugáliából, Spanyolországból, Finnországból és Európa több más vidékéről is érkeznek a választási törvény kitételei elleni tiltakozások. /Román Győző: Beszélgetés Szilágyi Zsolt független képviselővel, az EMNT elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 14./

Hargita megye tanácselnöke, Bunta Levente egy régebbi RMDSZ-miniparlamenti ülésen (SZKT) bejelentette, hogy ,,Székelyudvarhe­lyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít.” A bejelentést megelőzően Borbáth István RMDSZ-es városi képviselő feljelentése alapján a Hargita megyei prefektúra formai hibákra hivatkozva pert indított az anyaváros központi parkjában emlékműegyüttest elhelyező Szász Jenő vezette polgármesteri hivatal ellen. (Erdély Ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

Markó Béla RMDSZ-elnök helyzetelemzéséből kiderült, hogy az RMDSZ győzött, győz és győzni fog minden vonalon. Az RMDSZ sikert sikerre halmozott. Csak az erdélyi magyarság küszködik egyre több problémával. Csak Erdélyből valahogy eltűnt kétszázezer magyar, írta Szondy Zoltán. Az RMDSZ-ből a jobboldali érzelmű emberek zöme távozott. Autonómiát akar a székelység? „Autonómiát akarunk és erről nincs vita közöttünk..." – állította Markó Béla. Az elmúlt nyolc esztendő során miért nem akartak autonómiát? – tette föl a kérdést az újságíró. Mai napig tart a Communitas Alapítvány botránya, mai napig nem vontak felelősségre senkit azért, hogy az erdélyi magyarságnak művelődési célokra kiutalt összegek javát az RMDSZ saját működésére, emberei fizetésére fordítja. A román szenátus honlapja szerint Markó Béla szenátor törvényjavaslatainak száma az elmúlt négy évben nulla. Markó Béla szenátornak 2003 februárjától 2004. június 28-ig se kérdése, se interpellációja nem hangzott el. /Szondy Zoltán: Erdélyben nincsenek pálmák... = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

A helyhatósági választások előtt együttműködési megállapodást kötött a Bihar megyei RMDSZ-szervezet és a kisszámú bihari sváb érdekképviseletét ellátó helyi Német Demokrata Fórum. A magyar érdekképviseleti szövetség vállalta, hogy a megyei és a városi önkormányzatban fölkarolja a németség problémáit, az NDF pedig szavazatait adta az RMDSZ-nek. A német fórum elnöke kérte az RMDSZ-vezetőket lépjenek közbe a középfokú német oktatás megőrzéséért a Mihai Eminescu Főgimnáziumban, ahol a 120 fős tagozatot még a tavaly meg akarták szüntetni. /(Balla Tünde): Együttműködő bihari magyarok és németek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 14-én Terényi János új romániai magyar nagykövet bemutatkozó látogatást tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar nagykövet kifejtette: szeretne minél szorosabb kapcsolatot kialakítani az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyar közösséggel. /Találkozó az RMDSZ Elnöki Hivatalában. Az új magyar nagykövet bemutatkozó látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Varga Attila jogász és parlamenti képviselő, az RMDSZ által felállított, a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló bizottság tagja elmondta: az RMDSZ álláspontja, miszerint a határon túliak könnyített feltételek mellett kaphassanak magyar állampolgárságot, azt jelenti, hogy a dokumentum kibocsátásához például ne legyen szükséges az állandó magyarországi lakhely. Székely István politológus úgy véli, hogy a kivándorlással kapcsolatos félelmekre nem érdemes kitérni. A szavazati jog gyakorlásához az illetőnek Magyarországon kell laknia. A magyar költségvetés megterhelésével kapcsolatos félelmeket is indokolatlannak tartja. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárság dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Az elcsángósodás ellen küzdenek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Simon János tanár, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója közölte, egyelőre nincs egészségügyi működési engedélyük, de majd megszerzik. A kollégiumot az Erdélyi Református Egyházkerület, németországi és hollandiai reformátusok, az önkormányzat és az RMDSZ segíti. Simon János szerint pozitívum, hogy az iskola visszakerült az egyház tulajdonába. /Cs. P. T.: Szigetlakók az erdélyi szórvány tengerében. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

A képviselőház elfogadta a helyi választottak jogállásáról szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében kijelentéseikért nem vonhatók felelősségre. Ez a demokrácia elvének súlyos megsértés, ezért az RMDSZ a jogszabály ellen szavazott. /Az RMDSZ a jogszabály ellen szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

- Nem született felmérés arról, hogy a magyar közvélemény hogyan ítéli meg a határon túliak kettős állampolgárság iránti igényét, de be kell látnunk, a kisebbségben élő magyarok ügye nem tartozik a központi kérdések közé ma Magyarországon – nyilatkozta Kántor Zoltán szociológus. A budapesti Teleki László Alapítvány munkatársa szerint kevés a valószínűsége annak, hogy a magyar választók olyan arányban vegyenek részt a tervezett népszavazáson, hogy azt érvényesnek tekinthessék. Az Orbán–Nastase memorandum idején az MSZP azzal riogatta a közvéleményt, hogy 22 millió romániai munkavállaló fogja elárasztani a magyar munkaerőpiacot. Kántor Zoltán szerint ez legalább 50 százalékban járult hozzá a Fidesz 2002-es választási kudarcához. – Jelenleg az SZDSZ-en kívül egyetlen magyar párt sem ellenezni a kettős állampolgárságot. /Székely Kriszta: Tehertétel a kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./