Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő, a megyei RMDSZ elnöke kifejtette, az elmúlt ülésszakon két fontosabb normatív elvárás volt napirenden. Az egyik az európai integrációs folyamat, ez sürgette mind a bírósági, mind pedig a helyhatósági, beleértve a privatizációs és gazdasági reformokat, a másik az alkotmány módosítása. A képviselő szerint az RMDSZ-nek, illetve az erdélyi magyarságnak óriási lehetősége nyílt volna arra, hogy az új alkotmányt olyan társadalmi szerződéssé változtassa, amelynek közjogi garanciái és következményei lehetnek, beleértve a kisebbségi jogokat. Azonban a román többséggel megkötendő társadalmi szerződés újból elmaradt, némi nyelvjogi bővítmények ellenében, ezt pedig mulasztásnak is lehet minősíteni. Természetesen az elmúlt időszaknak megvannak a pozitívumai is. A regionális fejlesztést illetően megmaradt a kormánybiztosi hatáskör, a helyi adminisztráció kérdése nem rendeződött megfelelően. Románia a demokrácia útján jár, de még nem jogállam. Újra és újra kell küzdeni azokért a jogokért, amelyeket Európa más régióiban, kisebbségi sorsban élő közösségek élvezhetnek. /Köllő Katalin: Nem jött el a politikai nagykorúság ideje. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ-szel megállapodva szeretné az őszi választásokon a parlamenti képviseletet biztosítani. Ennek jegyében, az MPSZ országos vezetőtanácsa múlt heti elnökségi ülésén úgy döntött, hogy mielőbbi tárgyalásokat kezdeményez Markó Béla szövetségi elnökkel. Az MPSZ-nek egyetlen kritériuma van: kizárólag olyan politikusokat kíván támogatni, akik vállalják az autonómia ügyét, jelentette be Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ álláspontja az, hogy a parlamenti választási listán indulókat fele-fele arányban javasolja az RMDSZ, illetve az MPSZ. /Szász Emese: Szövetséges szövetségek? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./ Szász Jenő bejelentése, hogy a Magyar Polgári Szövetség igényt tart a parlamentben megszerezhető magyar képviseleti helyek felére, újabb szakasz nyitánya az RMDSZ–MPSZ közötti politikai párviadalban. Markó Béla a „hol tárgyalok, hol nem tárgyalok” játszmájára épít. A tárgyalóképes RMDSZ-arc jelenik meg Budapesten, ahol sok kritika érte a demokráciának választási gáncsot vető szövetséget, a közélet erdélyi színterein azonban továbbra is a birtokon belüli RMDSZ kemény arca látható. Szász Jenő szintén kétértelmű lépéseket tesz. Egyrészt nem mond le az önálló szervezet vagy külön párt bejegyzésének igényéről, másrészt tárgyalásra szólítja fel Markót a közös képviseletről. /Bakk Miklós: Kétértelműségek finisében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Szatmár megyében megalakult az új megyei tanács, a kilenc szakbizottság közül hatnak az élére RMDSZ-képviselőt választották elnöknek. Günthner Tibor műépítész vezeti az urbanisztikai bizottságot, Muzsnay Árpád irodalmár és publicista a művelődési és sportbizottságot, Csehi Árpád közgazdász a gazdasági és pénzügyi bizottságot, Kovács Máté közigazgatási referens a turisztikai, környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságot, Márgineanu Mária Éva jogász a jogi bizottságot, Dravaczky Károly mérnök pedig a külügyi bizottságot. /(Sike Lajos): Kilencből hat bizottsági elnök az RMDSZ képviselője! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifejtette, érthetetlen számára, hogy a miniszter nem vette figyelembe az erdőgazdálkodási törvényt, és a kitermelendő erdőmennyiséget továbbra is kvóta szabályozza, noha a törvény szerint az évi kitermelhető famennyiséget az üzemterv határozza meg. Ezért Garda Dezső a képviselőház mezőgazdasági bizottságához fordult, beadványában kérte az üzemterv figyelembe vételét. Emellett Garda a közelmúltban törvénytervezetet nyújtott be a szórványegyházak állami támogatása érdekében. A kormány nem támogatta a tervezet, a szenátusban tevékenykedő RMDSZ-es kollégái sem támogatták. Ezért a törvénytervezetet vissza kellett vonnia, s most változtatásokkal próbálja azt érvényre juttatni. Garda a földek tagosításáról szóló törvénytervezet is benyújtotta, ezt Komlóssy József javasolta, mert Románia uniós csatlakozása megköveteli a tagosított mezőgazdaságot. A kormány nem támogatta a kezdeményezését. /Gál Éva Emese: Amikor maga a miniszter mellőzi a törvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A helyhatósági választásokon elért kiemelkedően jó eredményeknek köszönhetően az RMDSZ ma már több mint ötszáz erdélyi településen van olyan helyzetben, hogy önállóan dönthessen a magyar közösségek sorsáról – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 2-án Marosvásárhelyen, a magyar polgármesterek országos találkozóján. Közel 300 RMDSZ-színekben mandátumot szerzett polgármester és alpolgármester tanácskozott a következő négy év önkormányzati teendőiről. Markó jelezte, a 184 polgármesteri mandátuma mellett az RMDSZ több mint 200 alpolgármesteri tisztséget is megszerzett. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a helyhatósági kampányról és az azt megelőző jelöltállításról beszélt. Borbély László az önkormányzatokat érintő kormányzati fejlesztési programokról, valamint a jövőbeni önkormányzati feladatokról, Kerekes Gábor ügyvezető alelnök pedig az "Európa házhoz jön" elnevezésű vállalkozói képzés-sorozatról számolt be. /Polgármester-találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

Dicséretes lenne, ha Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leülne tárgyalni az MPSZ-szel, mert bűnrészességgel gyanúsíthatók a helyhatósági választási törvény és végrehajtási rendelkezés elfogadásában. Markó Béla is elismerte, hogy az ötszázalékos bejutási küszöb is a nagy pártoknak, köztük magának az RMDSZ-nek kedvezett, ezért is érhették el a párját ritkító nagy sikert június 6-án és 20-án, mikor mindössze félmillió magyar ember szavazott rájuk. Frunda György szenátor, az Európai Parlament román delegációjának tagja, hogy védje a román mundér becsületét, felkérte az ET-t, a hazai helyhatósági törvény kisebbségi vonatkozásait hasonlítsák össze az unió államaiban létező hasonló rendelkezésekkel. Frunda tudja, Európa ilyen vonatkozású törvényei nem nagylelkűek. Frunda képes szembemenni az Európai Néppárt Orbán Viktor vezette bizottságának vizsgálódásaival s a Velencei Bizottság őszre elkészülő, ugyancsak e témába vágó jelentésével, ez méltatlan az egykor harcos szenátorhoz. Cselekedetével szolgálatot tett a magyar és főként a román szocialistáknak. /Simó Erzsébet: Lesz-e nyitás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Szilágyi Zsolt független képviselő nem kívánt volna kilépni az RMDSZ képviselőházi csoportjából. Amikor az RMDSZ-ből kilépett, azt nyilatkozta: azért vált meg a szervezettől, mert az eltávolodott az autonómia- programtól. Hozzátette: ha nem történik változás, akkor az autonómiának nem lesz politikai képviselete. Múlt hét végén került sor Sinaián egy PER (Project on Ethnic Relations) által szervezett konferenciára, amelyen a magyar kormány és a magyar kisebbséggel rendelkező országok kormányai, magyar érdekvédelmi szervezetei és pártjai vettek részt. Az RMDSZ részéről jelen lévők kivétel nélkül hangsúlyozták: az autonómia és annak intézményei jelentik hosszú távon a legjobb megoldást a Kárpát-medencei magyar közösségek számára. Az RMDSZ tehát nem távolodott el az autonómia-programtól, írta Markó Attila helyettes államtitkár. /Markó Attila: Kirekesztősdiről és neptunozásról – vakáció előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Az RMDSZ rendkívül jó eredményt ért el, s ez bizalmi szavazás volt a saját közösségünk részéről, állapította meg Markó Béla a vele készült beszélgetésben. Markó tart attól, hogy a megosztást célzó kísérletek folytatódnak. Az RMDSZ-nek ezért befogadónak és meggyőzőnek kell lennie a következő hónapokban. – A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke tisztességtelen ajánlatot tett azzal, hogy osszák el fele-fele a parlamenti helyeket. Az RMDSZ-en belül lehet megméretkezni. Markó hangsúlyozta: „Az RMDSZ nem kötheti a szekerét egyetlen politikai párthoz.” Hozzátette: Novemberig az országos politikában a kormánypárttal állapodtak meg, hogy együttműködünk, s ezt az együttműködést be fogják tartani. /Tibori Szabó Zoltán: Nem fogjuk sem a tisztségeket, sem a koncot osztani! Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör vezetője egyetért azzal, hogy az RMDSZ sikeresen szerepelt a helyhatósági választásokon. A liberálisok szerint az RMDSZ-nek saját államelnök-jelöltet kell indítania. A szenátor szerint erre a legalkalmasabb Frunda György lenne. – Az MPSZ, illetve a különböző "tanácsok" szimpatizánsainak kivonulásával az RMDSZ belső nyilvánossága lett szegényebb lett. A kritikai hozzáállás meglehetősen hiánycikk az RMDSZ belső köreiben. Ezért a Szabadelvű Kör kritikai észrevételeket is megfogalmaz. /Tibori Szabó Zoltán: Kötelezőnek tartjuk, hogy saját államelnök-jelöltünk legyen. Beszélgetés Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ szabadelvű platformjának vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Júl. 2-án Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa. A marosvásárhelyi körzetek egyes képviselői azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy rossz jelöltet állított a marosvásárhelyi polgármester-választásra, azért nem sikerült visszaszerezni a polgármesteri széket. Heves vitát váltott ki a megyei operatív tanács azon határozata is, amelynek értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből (ezt a határozatot zárt ülésen tárgyalták, és a testület nem erősítette meg az OT határozatát). Dudás Annamária a Romániai Magyar Nők Fóruma nevében bejelentette, hogy visszahívják Kakassy Blankát a TKT-ból, mert a szervezet ellen dolgozott (Dudás Annamária szerint Borbély László támogatásával). Ezt a döntést a testület tudomásul vette. Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette: a vereség földhöz csapta. Markó Béla Kelemen Atilla védelmére kelt. /Mózes Edith: Felemás értékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./ A megyei operatív tanács határozata értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből. Ezt a kérdést zárt ülésen tárgyalta a testület. A zárt ülés után sem Benedek Imre, sem a megyei szervezet elnöke, dr. Kelemen Atilla, sem a TKT elnöke, nem kívánt érdemben nyilatkozni arról, amiről a zárt ülésen szó esett. Úgy hírlik, Benedek Imre egyelőre marad. Szakács János jelezte: nem merték elmondani, hogy Kelemen Attilát nem akarta senki polgármesternek jelölni. Dudás Annamária azt taglalta, hogy kb. száz ember döntötte el ki legyen Marosvásárhely polgármesterjelöltje. – Kritikát hallottam, de önkritikát nem – figyelmeztetett Markó Béla, szövetségi elnök. /(Bögözi Attila): Milyenre kell festeni a gyereket, hogy a vereség ne csapjon földhöz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Medgyessy Péter kormányfő jún. 5-én a Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelő megnyitása után Tusnádfürdőre ment, ahol előadást tartott a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel szervezett diákszeminárium hivatalos megnyitóján, majd a csíkszeredai városházán Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkkel találkozott. Tusnádfürdőn Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság alapvető érdeke az integráció. Magyarország segítségét a csatlakozási tapasztalatok átadásában, a fiatalok képzésének támogatásában, gazdasági tekintetben pedig a visszaszerzett tulajdonok hasznosításában látja. Fontosnak tartotta azt, hogy a különböző támogatási formák egységes rendszerré álljanak össze. Medgyessy Péter reményét fejezte ki, hogy nem emelkedik újabb fal Magyarország keleti határain. Medgyessy kiemelte a magyar–magyar összefogás fontosságát. Medgyessy Péter bejelentette, hogy szept. 11-ére összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és kezdeményezi az uniós csatlakozásból adódó tennivalók és lehetőségek megvitatását. Az azt megelőző napokban meghívja egy megbeszélésre a határon túli magyar történelmi egyházak püspökeit is. A kormányfő elmondta: nem tud érdemben válaszolni azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságot kérnek, míg meg nem fogalmazzák, hogy ez mi célt szolgálna. Medgyessy Péter és kísérete este a csíkszeredai városházán találkozott Hargita és Kovászna megyei önkormányzati tisztségviselőkkel. A találkozón részt vettek a parlamenti képviselet tagjai és az RMDSZ-tisztségviselők. A magyar kormányfővel való megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. /Sarány István: Medgyessy Péter a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

A hétvégén Barcelonában ülésezett az Európai Ombudsmanok Kerekasztala, amelyen részt vett Frunda György szenátor is. Az RMDSZ szenátora elmondta, hogy az ombudsmanok a nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően a barcelonai ülésen több javaslatát is elfogadták. Kezdeményezésére megállapították, hogy az európai ombudsmanoknak foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogaival, e célból pedig országonként létre kell hozni nemzeti kisebbségi ombudsmanokat. Frunda György elmondta, a Velencei Bizottság napirendre tűzte az európai államokban érvényben levő választási törvények kivizsgálását szorgalmazó javaslatát, amelyet nemrég Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén terjesztett elő. Mint mondta, erre elsősorban azért van szükség, mert ezen a téren még nem létezik egy egységes európai mérce. /Frunda javaslata a Velencei Bizottságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

Dáné Károly matematikatanár jelenleg a marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem adjunktusa és az RMDSZ oktatásügyi problémákkal megbízott alelnöke. Tavaly óta működik a Mesterségek és Művészetek Iskolája – ez a szakiskola elegánsabb megnevezése. Újdonság, hogy ez az oktatási forma elvezet(het) az érettségiig. Aki nem akar tovább tanulni, két év után kap egy képesítést és valamilyen szakmában alapszintű oklevelet. Aki folytatni akarja tanulmányait, egy újabb év múltán újabb oklevelet kaphat, majd kétévi továbbtanulás után jöhet az érettségi. /Demeter Attila: "Jó nagy darabot megtettünk az útból". = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

A magyar kormánynak az a szándéka, hogy Székelyföld fejlődését tudatosan és következetesen segítse – jelentette ki júl. 6-án Marosvásárhelyen Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. Medgyessy kifejtette: a romániai határ menti területek nyilvánvaló fejlődésen mennek keresztül, ezzel szemben Székelyföld elszigeteltebb körzetet alkot. Ez többlet felelősséget ró a magyar kormányra – fűzte hozzá. Medgyessy beszámolt arról a megbeszélésről is, amelyet jún. 5-én tartott Csíkszeredában a romániai magyar polgármesterekkel és képviselőkkel. A magyar településvezetők felvetették egy sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézet létrehozásának az ötletét, továbbá bankgaranciákat kértek a gazdasági fejlesztési projektekre, valamint szorgalmazták egy konferenciaközpont felépítését is. Szóba került a csíkszeredai konzuli hivatal létrehozása is, amelyre Medgyessy Péter szerint szükség van. A kormányfő elmondta: van esély arra, hogy az erdélyi magyar televízió már az idén elkezdhesse működését. Medgyessy a Marosvásárhely határában lévő Koronkára is ellátogatott, ahol megtekintette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) épülőfélben lévő campusát. Leszögezte: a magyar kormánynak az az érdeke, hogy színvonalas, modern felfogású egyetem legyen a Sapientia. Szerinte az intézmény rendelkezésére álló források elegendőek a campus felépítéséhez, további fejlesztésekhez a magyar kormány hajlandó még néhány tízmillió forintot folyósítani, de európai pályázatokat is igénybe kell venni. Medgyessy Péter közölte: a határon túli magyar püspökökkel magyarországi megbeszélést tervez. Hozzátette: akár négyszemközt is beszélgetne Tőkés László református püspökkel, hiszen a magyar kormány feladata, hogy a különböző gondolkodású emberekkel is megtalálja a párbeszéd lehetőségét. "Nem titok az, hogy a püspök úrhoz képest másként gondolkodom, másként látom a megoldásokat, de az nem jó, ha különböző gondolkodású emberek nem cserélnek véleményt" – mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint fontos, hogy az erdélyi magyarság egységesen szerepeljen az év végi parlamenti választásokon is. Hozzátette: kifejezetten elítéli az erdélyi magyarság megosztására irányuló törekvéseket. /Tudatosan elősegíteni Székelyföld fejlődését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Medgyessy Péter miniszterelnök Marosvásárhelyen hivatalos megbeszélést folytatott az RMDSZ csúcsvezetőségével. A kormányfőt Markó Béla szövetségi elnök fogadta, a megbeszélésen jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, RMDSZ képviselők, szenátorok, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos politikai államtitkár. Medgyessy elmondta, hogy az RMDSZ vezetőivel folytatott eszmecserén jó gondolatokat kapott arra vonatkozóan, hogy MÁÉRT-on milyen témákról essen szó, másrészt beszéltek arról, milyen fontosak az erdélyi szellemi élet fejlődését segítő Illyés meg Apáczai Közalapítványok. Medgyessy megígérte: ha az építők elkészülnek, november 15-én itt lesz a Sapientia új épületének avatóünnepségén. /(Bögözi Attila): Medgyessy: a székelyföldi látogatás hasznos volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Az ellenzék, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt összesen 553 mandátumot szerzett, 10-zel többet mint a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt. Ennek ellenére a két nagy ellenzéki párt csak 8 megyei tanácselnöki tisztséget nyert el, míg az SZDP 18 megyében győzedelmeskedett. A kormánypárt sikere mindenekelőtt a Nagy-Románia Párttal történt együttműködésnek köszönhető, a liberálisok és a demokraták pedig, akik alkalomadtán szintén nem riadtak vissza a szélsőségesen nacionalista NRP-vel való szövetkezéstől, leggyakrabban az RMDSZ-szel egyeztek ki. A Nagy-Románia Párt 129 tanácsossal a mandátumok 9,1 százalékát szerezte meg, a politikai alkuk révén 3 megyei tanácselnöki funkciót szerzett. A Román Humanista Párt gyakorlatilag megduplázta erejét, a mandátumok 5,1 százalékával 4 elnöki tisztséget vitt el. Az RMDSZ mérlege: 112 megyei tanácsossal a mandátumok 7,9 százalékát szerezte meg, tanácselnöke viszont 5 megyében is van (12,5 százalék). A mérleg nyelvének számító 3 kispárt tehát "aratott". Aradon, Kolozsváron és Besztercén az RMDSZ helyi vezetősége úgy döntött, a liberálisok és a demokraták jelöltjeit támogatja, jóllehet a központi utasítás úgy szólt: ahol lehet, a területi szervezetek az SZDP-vel szövetkezzenek. /Sz. K.: A mérleg kinyújtott nyelve. Felértékelődött a kispártok szerepe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Sógor Csaba szenátor közölte, hogy választási kampányban támogatja, hogy az RMDSZ nyílt és urnás előválasztásokat szervezzen a képviselők, szenátorok kijelölésére. Az előválasztásokat ott is meg kell szervezni, ahol a magyarság számaránya nem éri el az ötven százalékot. A Magyar Polgári Szövetségnek pedig azt javasolja, hogy ne szégyelljen az RMDSZ előválasztásain sem megméretkezni. Sógor Csaba szerint a csíkszeredai konzulátus kérdése is legalább annyira kényes, mint az aradi Szabadság szobor ügye. Ebben az évben már 22 ezer székelyföldi utazott Kolozsvárra „ügyeket intézni". Ez is azt bizonyítja, hogy a konzulátusra nagy szükség lenne. /(Daczó Dénes): Sógor Csaba szenátor szerint. Az MPSZ ne szégyelljen megméretkezni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Kolozs megyének a helyhatósági választások óta két magyar alelnöke van. Kerekes Sándor már négy évig betöltötte ezt a tisztséget, Pálffy Zoltán, a másik, az új alelnök most kezdte tevékenységét. Pálffy Zoltán az elmúlt négy évben az RMDSZ Megyei Önkormányzati Tanács elnöke, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének alelnöke volt. Elmondta, hogy külföldi támogatással, pályázatok révén községenként orvosi rendelőket lehetne létesíteni, az ottani háziorvosnak lakást biztosítani. Pálffy Zoltán új feladata mellett továbbra foglalkozni fog a kárpótlás, hadifogság és háborús veterán ügyekkel. /Ú. I.: Pénzért fordulnak a megyei tanácshoz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Döntenie kell a dési RMDSZ-nek: továbbra is együttműködik a helyi tanácsban a kompromittált Kádár Lászlóval, az RMDSZ korábbi polgármesterjelöltjével, vagy vállalja annak az ódiumát, hogy három helyett csupán két tanácsossal képviselteti magát a várost vezető testületben. Az erről döntő gyűlést nem sikerült megtartani. /(ke): Nem született döntés Kádár-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

A vezető román politikai napilapnak tekintett Adevarul, amely egy nappal korábban hírt sem adott Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nagyváradi találkozójáról, júl. 7-én négyhasábos, fényképes beszámolót közölt a magyar kormányfő és az RMDSZ-elnök Markó Béla tusnádfürdői szerepléséről "az RMDSZ nyári iskolájának első kiadásában". A lap szerint "a magyar és a román kormányfő – az RMDSZ két barátja". A tudósítás címében is kiemelte, hogy "a tusnádfürdői nyári iskolában Markó Béla az RMDSZ-szel rivalizáló pártok veszélyéről panaszkodott a magyar kormányfőnek". A Medgyessy-előadásból kiemelte az Adevarul, hogy a magyar kormányfő a szülőföldön maradásra, a szülőföldjükön történő boldogulásra biztatta a Magyarországot körülvevő országokban élő fiatalokat. Markó Béla tusnádfürdői előadásából a lap azt idézte, hogy az őszi választások alkalmával az erdélyi "Magyar Polgári Szövetség megakadályozhatja az RMDSZ bejutását a parlamentbe". A Cotidianul úgy látta, hogy "a magyar kormányfő az RMDSZ választási korteseként" utazott Erdélybe, ahol "támogatást ígért a Székelyföld autonómiájához". A Curentul című bukaresti napilap idézte Medgyessy Péter tusnádi előadásáról a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésre adott válaszát. Eszerint "mesterséges illúziókeltésről van szó, mert Magyarország nem nyújthat számukra többet, mint amit itt (Erdélyben) elérhetnek". A magyar kormányfő tehát "arra biztatta a magyarokat, hogy maradjanak Erdélyben" – írta a lap. A magyarellenességével kitűnő Cronica Romana című napilap szerint "Medgyessy Péter elítéli a romániai magyar közösségen belüli botrányt" és hangoztatta: "meg kell szűnnie a határon túli magyarok megosztására irányuló bármely kísérletnek". Az ellenzéki Romania Libera is azt emelte ki Medgyessy Péter marosvásárhelyi sajtókonferenciájából, hogy a magyar kormányfő hangsúlyozta: "fontos, hogy a magyarok egységes irányba szavazzanak". A Curierul National Medgyessy közvetít Markó Béla és Tőkés László között címmel számolt be rövid tudósításában a magyar kormányfő "rövid székelyföldi körútjáról". Ennek során az RMDSZ-vezetéssel lezajlott találkozója után a magyar kormányfő hangoztatta: a legközelebbi magyar-magyar találkozóra meg akarja hívni a magyar egyházi vezetőket, köztük Tőkés László püspököt is. Mert nagyon fontos, hogy az erdélyi magyarok "egységesen lépjenek fel a választásokon és egységes irányba szavazzanak". /A román sajtó szerint Medgyessy Péter erdélyi körútja az RMDSZ érdekeit szolgálta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./

Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke sajtóértekezletén értékelte a júniusi választásokon elért eredményt. Arad megyében az RMDSZ 29 helységben állított tanácsosjelölt-listát és teljes megyei listát, tíz polgármester- és 406 tanácsosjelölt indult színeiben csatába. Közülük 67 helyi és három megyei tanácsos, három polgármester járt sikerrel, ehhez járul a megyei tanácsi alelnöki és 7 alpolgármesteri tisztség megszerzése is. Az RMDSZ a negyedik politikai erő Arad megyében az SZDP, a DP és az NLP mögött. Király András hangsúlyozta: a csökkenő magyar lélekszám ellenére 2000-hez képest ezúttal 36%-kal több szavazatot szerzett az RMDSZ, s bár ezzel sem jött össze 4-4 tanácsosi hely az aradi és az Arad Megyei Tanácsban, sikerült megőrizni a lakossági aránynak megfelelő képviseletet. Az Arad megyei RMDSZ a DP–NLP koalícióval való együttműködésben látta célkitűzései elérését – ami sikerrel járt, hiszen Bognár Levente megőrizhette aradi alpolgármesteri tisztségét, és Búza Gábor révén először jutott az RMDSZ megyei tanácsi alelnöki funkcióhoz. Az RMDSZ nem lévén politikai alakulat, azokkal a pártokkal működik együtt, amelyekkel sajátos célkitűzéseit megvalósíthatónak véli. A megyében a sikerek mellett voltak veszteségek is – Nagyzerinden és Zimándújfalun. /Kiss Károly: Helyi választási RMDSZ-mérleg. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

Trombitás Jenő az árpástói általános iskolában helyettesítő tanár. 1987-ben végezte Petrozsényben a bányamérnökit, azonban 1989 után a romániai bányaipar összeomlott, ezért szakmát váltott, 2002-ben elvégezte az informatika szakot, jövőre pedig földrajzból államvizsgázhat a kolozsvári egyetemen. Ilyen szakmai háttérrel továbbra is helyettesként dolgozik, az iskolában, a műszaki tantárgyakat sem kapta meg (pedig erre törvény van). Trombitás Jenő az évek során 34 szakdolgozatot közölt, az iskolában tanítványaival ért el számottevő eredményeket. Ennek köszönhetően kaphatta meg 2003-ban az országban elsőként s eddig egyedüliként a Mosoly- érdemrendet. A lovaggá ütésre Árpástón került sor. Trombitás Jenő szerint az RMDSZ megyei és helyi vezetése nem vállalt kellő szerepet abban, hogy főleg a falun élő magyarságban tudatosítsa jogait, tartsa a kapcsolatot vele. Bíráló megjegyzéseit félremagyarázták, s szemére vettették, hogy nem fizeti az RMDSZ-tagdíjat. /Ferencz L. Imre: „Mosoly-lovag" szélmalomharca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

A MÁÉRT összehívása a miniszterelnök jogköre, és elvileg nem köteles előre egyeztetni a határon túli szervezetekkel. A bejelentés az idén Erdélyben történt, miután a kormányfő tárgyalt Markó Béla RMDSZ-elnökkel, jelezte Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, majd hozzátette: a két esemény egybeesése nem jelenti azt, hogy az RMDSZ-szel külön egyeztettek volna. – Szabó Vilmos tagadta, hogy halogatták volna a tanácskozást. A napirenden továbbra is az uniós csatlakozásból adódó feladatok és lehetőségek szerepelnek, csak annyi változott, hogy a határon túli magyarok jelentős része uniós állampolgárrá vált. A szeptemberi ülésen megtárgyalhatnak más ügyeket is, az autonómiától a kettős állampolgárságig, ha a magyar szervezetek ezt kívánják – mondta az államtitkár. /MÁÉRT: a csúszás nem késés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Péter Albert vitatta Barabás István Insuficient! /Romániai Magyar Szó, júl. 2./ c. cikkében javasoltakat: adják fel hagyományápolási tevékenységet, ne szervezzenek köröket, táborokat, táncházakat a székelyföldi gyermekek számára, ehelyett szervezzenek cseretáborozást, ahol a magyar gyermek románul tanuljon. Szükség van a hagyományápolásra. „Nekünk, akiknek a néphagyomány ápolása jutott osztályrészül, kutyakötelességünk átadni gyermekeinknek mindazt, amit tudunk, mindazt, amit a néprajzgyűjtők leírtak, megjelentettek.” A hagyományőrző táborokkal az RMDSZ sem törődik. Az iskolákból majdnem teljesen kiszorult a népdal, a néptánc, a népi játék. /Péter Albert tanár, a Székely Mikó Kollégium néptánc csoportjának vezetője, Sepsiszentgyörgy: Reflektálás az „Insuficient"-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Mózes Edith újságíró visszatért a Maros megyei TKT /Területi Küldöttek Tanácsa/ ülésére és – hasonlóan Bálint Zsombor reagálására, ő is elítélte az itt elhangzott kritikus megjegyzéseket. „Némely felszólaló úgy beszélt, mintha teljesen kívülálló lett volna” stb., kifogásolták, hogy nem volt többes jelölés Marosvásárhelyen, nem tartottak megfelelő előválasztásokat. Mózes Edith megvédte a bírált Kelemen Attilát: Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltjeként több mint harmincnégy ezer szavazatot kapott. Mózes Edith szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia az elkövetkezendőkben, hogy milyen tisztségviselőket bíz meg. /Mózes Edith: Különös kiértékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Adrian Vlad Casunean, az SZDP Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy bepereli a megyei RMDSZ-t rágalmazás és etnikai gyűlöletkeltés miatt. Casunean elmondta, a helyhatósági választások második fordulójában szórólapok jelentek meg Sepsiszentgyörgyön, amelyek – állítása szerint – az RMDSZ háromszéki területi szervezetének rendelésére készültek. A papírokra a Kovászna megyei SZDP-elnök, Horia Grama prefektus és Rétyi Ödön kormánypárti polgármesterjelölt arcképét nyomtatták. A szórólapokon megjelent a prefektus és Casunean néhány nyilatkozata is, amelyek szerint elleneznék a földek visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy Sepsiszentgyörgy egyik utcáját Petőfi Sándorról nevezzék el. A szórólapok szerint Casunean és Grama azt is kijelentették, hogy a közintézményekből többezer magyar kerül az utcára. A lapok másik oldalán az állt, hogy a magyarok ne szavazzanak Rétyire, aki mögött Casunean és Grama áll. – Casunean szerint míg Bukarestben az RMDSZ "mosolygós és szellemes", addig a fővároson kívül "az igazi arcát mutatja: intoleráns, alávaló, képmutató, sovén és exkluzivista". /SZDP–RMDSZ per Kovásznán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

Júl. 10-én tartották Kolozsváron az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa ülését. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök ismertette a helyhatósági választások eredményeit. A szövetség Kolozsváron 31 ezer szavazatot szerzett. A város szavazati joggal rendelkező magyarsága eléri a 48 ezret, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ 17 ezer magyart nem tudott megszólítani. A urnák előtt megjelent magyarok csupán 82 százaléka voksolt az RMDSZ tanácsosi listáira. 1992-höz képest a szavazati joggal rendelkező kolozsvári magyarok száma kilencezerrel csökkent. Ennek ellenére a megszerzett tisztségek adatainak tükrében az RMDSZ 2000-hez képest jobb eredményt ért el Kolozs megyében és Kolozsváron egyaránt: 163 helyi, 7 megyei tanácsossal, 2 megyei tanácsi alelnökkel, 19 polgármesterrel, valamint 9 polgármesterrel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a magyarság arányához képest felülreprezentált a helyi döntéshozásban. /Borbély Tamás: Viharmentes volt a Megyei Küldöttek Tanácsa. Az RMDSZ felülreprezentált a helyi döntéshozatalban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű képzés helyzetéről tanácskoztak júl. 12-én Kolozsváron a BBTE magyar oktatói. A vita arról a két tervezetről folyt, amelyeket a magyar tagozat által megbízott szakértői csoport készített el. A tervezetek a magyar oktatás jövőbeli intézményi kereteit rajzolják meg, lehetséges alternatívákként fogalmazva meg az RMDSZ és a BBTE volt magyar vezetői által szorgalmazott magyar karok létesítését, illetve az egyetemi szintű magyar koordinációs testület létrehozását. Az eredeti karosítási terv mellett érvelők a magyar oktatók valamivel kevesebb mint felét tudják maguk mögött. A zárt tanácskozásról a magyar tagozat képviselői nem árultak el részleteket. Salat Levente, az idén megválasztott új magyar tagozatvezető rektor-helyettes, eltérően nyilatkozott a magyar karok létrehozásának mikéntjéről elődjéhez, Kása Zoltánhoz képest. Ez kiváltotta az RMDSZ-vezetők elégedetlenségét, ugyanis az RMDSZ a kormányzópárttal /PSD/ szembeni legfontosabb érvét veszítette el azzal, hogy a magyar tagozat képviselői kihátrálni látszottak az eredeti, az RMDSZ–PSD egyezményekbe is belefoglalt elképzelés mögül. Az RMDSZ oktatási főosztályán a kérdésben jún. 29-én tárgyalt a Babes–Bolyai magyar tagozatának vezetője és Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke. A BBTE vezetősége mindvégig elutasította a magyar karok létrehozásának lehetőségét. /Salamon Márton László: Karosítás „szoftosított” változatban? = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./