Mindössze 30 százaléknyi a magyarság részaránya Szászrégenben, mégis Nagy András, eddigi alpolgármester, az RMDSZ jelöltje nyert. Az RMDSZ a 16 lehetségesből kilenc Maros megyei településen nyert polgármesteri széket a második fordulóban, ebből kiemelt jelentőségűnek tekintett a szászrégeni mellett a mezőcsávási és a vajdaszentiványi, emellett az RMDSZ jelöltje diadalmaskodott Gyulakután, Dózsa Györgyön, Nyárádgálfalván, Gernyeszegen, Mikefalván és Backamadarason. Ezzel az RMDSZ- polgármesterek száma 37-re növekedett Maros megyében. /(Máthé Éva): A helyhatósági választások második fordulója – Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Ilyés Gyula lett a polgármester Szatmárnémetiben Jó fél évszázada nem volt demokratikus választás nyomán magyar vezetője a ma 117 ezer lakosú városnak, ahol a népszámláláson a lakosság 39,5 százaléka vallotta magát magyarnak. Sikerrel vette a második fordulót Bekő Tamás, Nagykároly eddigi polgármestere is. /(Sike Lajos): Tarolt az RMDSZ Szatmár megyében Ilyés Gyula Szatmárnémeti, Bekő Tamás Nagykároly polgármestere! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke levélben gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnökének az önkormányzati választásokon elért kiváló eredmények alkalmából. Az MDF örömmel értesült arról, hogy az RMDSZ 2004-ben az eddigi legsikeresebb önkormányzati választási eredményét érte el. Az MDF örömmel tapasztalta, hogy az erdélyi magyarok az eddigi következetes munkát értékelve előnyben részesítették az RMDSZ-t az erdélyi politikai életben tapasztalható megosztó törekvésekkel szemben. /Az MDF üdvözli az RMDSZ sikeres szereplését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Európa valamennyi államának választási jogrendszerét kívánja kivizsgáltatni a Velencei Bizottsággal Frunda György szenátor. Az Európai Néppárt frakciójának romániai tagja jún. 22-én határozattervezetet terjesztett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elé. Az RMDSZ szenátora n annak kivizsgálására kéri a testületet, hogy milyen mértékben vehetnek részt a választásokon az európai országokban élő nemzeti kisebbségek. Frunda strasbourgi felszólalásában leszögezte: a Fidesz politikusainak állításával ellentétben nem diszkriminatív a romániai választási törvény. Frunda György tervezetét az ET parlamenti közgyűlés különböző politikai színezetű frakciójának 15 képviselője írta alá. Frunda kezdeményezését többek között Eörsi Mátyás is ellátta kézjegyével. Gross és Jürgens korábban aláírta Németh Zsolt és Braun Márton fideszes ET-képviselőknek a romániai helyhatósági választási törvényt bíráló határozattervezetét is. Az áprilisban előterjesztett, jelenleg ugyancsak a Velencei Bizottság napirendjén szereplő jelentésben 14 strasbourgi képviselő diszkriminatívnak és antidemokratikusnak nevezi az idén módosított román jogszabályt, mivel hátrányosan érinti a kisebbségeket, és indokolatlanul korlátozza a választás szabadságát. Németh Zsolt fideszes képviselő korábban leszögezte: ha a státustörvényt is kivizsgáló Velencei Bizottság antidemokratikusnak és diszkriminatívnak minősíti a román választási törvényt, akkor az azt megalkotó bukaresti parlamenti képviselőknek – így az RMDSZ-nek is – sürgősen meg kell találniuk a jogszabály módosításának módozatait. Frunda – aki a fideszes javaslatot nem írta alá – tervezetét jún. 25-én vitatja meg az ET parlamenti közgyűlésének állandó bürója. /Rostás Szabolcs: Újabb határozattervezet Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Az Európa Tanács (ET) ülésén Frunda György Európai Néppárt (EPP) RMDSZ-es képviselője strasbourgi beszédében összefoglalta a romániai helyhatósági választások eredményeit, és külön elemezte a magyar kisebbség szereplését, amely idén jelentősen növelte a négy évvel ezelőtti választásokon biztosított képviseletét a helyi önkormányzatokban. Frunda rámutatott arra is, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni egy olyan közigazgatási törvényt, amely lehetővé teszi egy adott kisebbség számára az anyanyelvhasználatot ott, ahol ennek számaránya meghaladja a 20%-ot, illetve az alkotmányt úgy módosították, hogy ez biztosítja az anyanyelvhasználatot az igazságszolgáltatásban is. Az EPP képviselője ugyanakkor rendkívüli jelentőségűnek nevezte a visszaszolgáltatási folyamat tényleges beindulását. Frunda ezért rendkívül veszélynek minősítette bizonyos politikusoknak a romániai magyarságot megosztó törekvéseit. Frunda György végül elmondta, hogy a romániai választási törvény kivizsgálása kapcsán több Európa Tanácsbeli kollegájával közösen határozattervezetet nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg több állam választási törvényét, ugyanis meggyőződése, hogy a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel és egyezményekkel. /(Szász Attila): Összhangban az európai törvénykezéssel. Frunda a Velencei Bizottsághoz fordult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Kolozsváron az RMDSZ-t az elmúlt napokban a kormánypárt képviselői mellett a győztes ellenzéki szövetség vezetői is megkeresték. Emil Boc nyitottnak mutatkozott az együttműködésre. Kolozsváron a városi tanácsban egyetlen pártnak sincs többsége, hasonlóan a megyei tanácshoz. Az RMDSZ mindkét döntéshozó testületben a mérleg nyelvének a szerepét tölti be, ha a D. A. Szövetség nem fog együttműködni az NRP-vel. /(borbély): Együttműködik az RMDSZ a D. A. Szövetséggel? Ma ül össze először az új helyi és megyei tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

A Kolozs megyei RMDSZ bizonyos tagjai eltávolítanák Kónya-Hamar Sándort a megyei szervezet éléről, a Ioan Rus által a kolozsvári polgármester-választáson elszenvedett vereség miatt. A megyei szervezet két vezetője, Kónya-Hamar Sándor és Eckstein-Kovács Péter közötti nézeteltérés azt követően vált nyilvánvalóvá, hogy az RMDSZ visszavonta kolozsvári polgármesterjelöltjét, a megyei szervezetben pedig fokozódott a feszültség Ioan Rus választási kudarca után. Eckstein jún. 21-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia SZDP-barát magatartását. /Meddig leszünk az utolsó csatlósok? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Szászrégenben Nagy András, Mezőcsáváson Szabó Levente, Mikefalván Szilágyi Sándor, Vajdaszentiványon Dani József, Lukafalván Iszlai Tibor, Gernyeszegen Incze Jenő, Backamadarason Csíki József, Nyárádgálfalván Karácsonyi Károly, Gyulakután Gál Sándor lett RMDSZ színekben a polgármester, s ezzel a helyhatósági választások második fordulójában szerzett újabb kilenc mandátummal 37-re emelkedett a megválasztott RMDSZ-es polgármesterek száma Maros megyében – összegezte a tényállást dr. Kelemen Atilla, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Veszteség az RMDSZ-nek volt például Küküllőszéplak, ahol a belső viszályok miatt nem lett RMDSZ-es polgármester. Balavásáron az eddigi RMDSZ-es polgármester indult független jelöltként és nyert az RMDSZ mostani jelöltjével szemben. Maros megyében 2000-ben az RMDSZ-nek 29 polgármestere volt, 2004-ben 37 tisztséget sikerült megszereznie, a négy évvel ezelőtti 40 alpolgármesterrel szemben ma 47 alpolgármestert tudhat magáénak a szövetség; 459, azaz 14-gyel több a megye önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok száma, összességében pedig 558 RMDSZ-es képviselő van a megye helyhatóságaiban. Országosan az RMDSZ most 185 polgármesteri helyet szerzett meg, a 2000-es 148-cal szemben. /(Bögözi Attila): Szászrégen mint trófea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Az alkotmánybírósághoz fordul Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő azt követően, hogy a szenátus elutasította két törvénymódosítási javaslatát. A szenátusnak 45 napon belül kellett volna válaszolnia a javaslatra. Szerinte javaslatait automatikusan napirendre kellett volna tűzni másfél hónap elteltével. Kerekesnek 42 támogató aláírást sikerült összegyűjtenie az RMDSZ, a kisebbségi pártok, valamint a Nemzeti Liberális Párt honatyáinak részéről. A két javaslat az 1940. szeptember 6-a és 1945. március 6-a között etnikai okokból meghurcolt személyekkel kapcsolatos kormányrendeletre vonatkozott. Az egyik javaslat kiiktatta volna a rendelet által előírt jogok megszerzéséhez szükséges kérvények benyújtási határidejét, a másik pedig egyenlő juttatást javasolt a törvény által érintett összes személynek. /Kerekes Károly az alkotmánybírósághoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Frunda György RMDSZ szenátor az Európa Tanács (ET) jún. 21-i ülésén elhangzott felszólalásában a közelmúlt két fontos eseményére hívta fel a közgyűlés figyelmét: az Európai Parlamenti, valamint a romániai helyhatósági választásokra. A választáson a magyar kisebbség jelentősen növelte a négy évvel ezelőtti választásokon biztosított képviseletét a helyi önkormányzatokban. Frunda György kifejtette: a romániai választási törvény kivizsgálása kapcsán több ET-beli kollégájával közösen határozattervezetet nyújtott be, amelyben kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg több állam választási törvényét, ugyanis meggyőződése, a romániai törvény összhangban van az európai törvényekkel és egyezményekkel. /Frunda a Velencei Bizottsághoz fordult. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét jún. 22-én megerősítették tisztségében. A testület alelnökeit az SZDP delegálta. A Szatmár Megyei Tanácsban az RMDSZ 13 mandátumot, az SZDP tízet, az NLP hetet, a DP pedig 3 mandátumot szerzett. /Szatmári képlet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Újabb négy évig lesz a Szatmár megyei tanács elnöke Szabó István. Az RMDSZ jelöltjét a 33 tanácsosból 22-en támogatták az alakuló ülésen. A Szatmár megyei önkormányzatba az RMDSZ-nek 13, a kormánypártnak 10, a Nemzeti Liberális Pártnak 7, a Demokrata Pártnak pedig 3 képviselőt sikerült bejuttatnia. Marosvásárhelyen két magyar alpolgármesteri tisztséget szerzett meg az RMDSZ. Csegzi Sándorról már megválasztása előtt tudni lehetett, hogy komoly esélyei vannak a tisztség elnyerésére, viszont Bárczi Győző városi alpolgármesteri funkciója meglepetésként hatott mindenki számára. /Erdei Róbert, Szucher Ervin: Az „ismeretlen” Bárczi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

A liberális-demokrata, az NLP–DP alkotta D. A. Szövetség jelöltjét, Marius Nicoarat választották a Kolozs megyei tanács elnöki tisztségébe, a két alelnöki posztot az RMDSZ jelöltjei, Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán szerezték meg. Kolozsváron a városi önkormányzat megválasztotta a két alpolgármestert a liberális Adrian Popa és az RMDSZ-es Boros János személyében. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy "elárulta a nagy megbékélés célkitűzését" azáltal, hogy a D. A.-val szövetkezett. Az RMDSZ képviselői viszont cáfolják, hogy árulás történt volna, ugyanis a szövetség a közvetítő szerepét felvállalva mind az SZDP-nek, mind pedig a D. A.-nak ajánlatot tett, de kezdeményezésüket mindkét fél elutasította. Ezután azzal szövetkezett, aki többet ajánlott. Kolozs megye 37 tagú tanácsában a választások eredményeként négy párt képviselteti magát: az SZDP 11, a D. A. liberális-demokrata szövetség szintén 11, az RMDSZ 8, az NRP pedig 7 tanácsosi helyet szerzett. A Kolozs megyei tanács elnöke Marius Nicoara /D. A. szövetség/ lett, a két megyei alelnöke Kerekes Sándor és Pálffy Zoltán /mindketten az RMDSZ színeiben/. Kerekes Sándor a régi/új alelnök. Kolozsváron a városi tanács alakuló ülésén a nagy-romániás tanácsosok hevesen tiltakoztak, amikor Boros János anyanyelvén tette le a tanácsosi esküt, pontosabban azt mondta, hogy jur-esküszöm. Eugen Pop, a szélsőségesen nacionalista politikai alakulat tanácsosa fennhangon kérte a prefektust, intézkedjék, ugyanis törvénytelen és románellenes akcióra került sor. Valentin Cuibus, a kormány helyi képviselője azonnal eleget tett a nagy-romániások kérésének: felszólította a többi RMDSZ-es tanácsost, hogy ne keltsenek feszültséget. A többi magyar nemzetiségű önkormányzati képviselő csak román nyelven tette le az esküt. Kolozsvár két alpolgármestere: Boros János és Adrian Popa. A tanács az RMDSZ-es alpolgármester helyébe a szövetség választási listáján soron következő Irsay Miklóst szavazta meg tanácsosnak. Lemondott a városi tanácsosi mandátumról Gheorghe Funar, aki megyei tanácsos lett. /U. I., K. O.: Váratlan RMDSZ-paktum a D.A. Szövetséggel. Két alelnöki és egy alpolgármesteri tisztség jutott az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

- A Kolozs megyei RMDSZ pálfordulása áruláshoz hasonlít – nyilatkozta Octav Cozmanca, az SZDP alelnöke. Markó Béla úgy vélte, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének olyan megoldást kellett volna találnia, hogy senkit se zárjon ki a vezetésből. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: nem örül, hogy így alakult a helyzet. Úgy vélte, jobb lett volna mélyebben tárgyalni az ügyről. Markó azonban azt is hangsúlyozta, hogy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete betartotta a szövetség központi vezetősége által megszabott elveket. /Borbély Tamás: Folytatódhat-e az RMDSZ-SZDP együttműködés? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Először van magyar elnöke a Bihar megyei tanácsnak. Kiss Sándort, a megyei RMDSZ választmányi elnökét választották meg a Bihar megyei tanács elnökének. A megyei önkormányzat jún. 23-án tartotta alakuló ülését. A 35 önkormányzati képviselőből 34-en szavaztak az RMDSZ jelöltjére. /Pengő Zoltán: Elsöprő fölénnyel választották meg Kisst. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

Többször hangoztatták, hogy az RMDSZ, valamint a magyar kormány sokat tett a magyar nyelven tanuló diákok esélyegyenlőségéért. Három nyárádmenti, csaknem színmagyar falu tanintézeteiben, Nyárádremete községben, valamint az oda tartozó Vármezőn és Nyárádköszvényesen csaknem százszázalékos volt a „kisérettségizők" bukása. A három iskola vezetősége óvást nyújtott be a tanfelügyelőséghez. Ennek eredményeként még négy tanulót átengedtek. De ez még mindig csak 15 százaléka azoknak, akik elvégezték a nyolc osztályt. A sorozatos bukás oka, hogy az 5-8. osztályosok nem megfelelő tankönyvből tanulják a román nyelvet. Az 1–4. osztályban most már megvannak a magyar gyerekeknek készített román tankönyvek (az alsó tagozaton idegen nyelvként sajátítják el a románt), de nincs folytonosság. Ötödik osztálytól azonos a tankönyv a román és magyar ajkú gyerekek számára. /Máthé Éva: Kétes esélyegyenlőség. Román nyelvből – elégtelen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Szűcs József a nagyzerindi tanács alakuló ülése előtt pár perccel tudta meg, hogy kizárták az RMDSZ-ből, így a községben már az alpolgármester sem RMDSZ-es. A legtöbben az RMDSZ-es Szűcs Józsefet szeretnék alpolgármesternek – nyilatkozta Simándi Sándor, Nagyzerind demokrata párti (PD) polgármestere. Utóbb azonban kiderült, három RMDSZ-es tanácsos járt Aradon, akik a szövetség megyei központjánál feljelentették Szűcs Józsefet azzal, hogy Ozsvár Zoltán RMDSZ-es polgármesterjelölt ellen kampányolt a községben. /Irházi János: Botrányos kizárás a nagyzerindi RMDSZ-ből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Jún. 24-én a képviselőház minimális módosításokkal elfogadta a regionális fejlesztésről szóló törvényt, amely nyolc fejlesztési régiót, és az azokat alkotó megyéket jelöli ki. Az RMDSZ-képviselők a jogszabály ellen szavaztak. A nyolc fejlesztési régió a következő: Északkeleti (6 megye), Dél-keleti (6 megye), Dél-Munténia (7 megye), Délnyugat-Olténia (5 megye), Nyugati (4 megye), Északnyugati (6 megye), Központi (6 megye), és Bukarest-Ilfov. Márton Árpád (RMDSZ) szerint a szövetség két ok miatt szavazott "nemmel": a törvény szövege ellentmondásokat és központosító előírásokat tartalmaz, továbbá fenntartja a túlméretezett nyolc fejlesztési régiót. A nyolc régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A közigazgatási bizottság elutasította az RMDSZ több módosítási javaslatát, köztük azt is, amelynek értelmében a fejlesztési régiók jogi személyiséget és különleges jogállást kaptak volna egy kétharmados törvény révén. /Az RMDSZ képviselői a régiófejlesztési törvény ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke levélben gratulált Markó Béla szövetségi elnöknek a helyhatósági választásokon elért eredményekhez. Az SZDSZ meggyőződése szerint az RMDSZ legitim módon fejezi ki a romániai magyar nemzeti közösség akaratát arra vonatkozóan, hogy a többségi néppel egyenrangú módon intézi ügyeit, kapcsolódik be az állam életébe. „Erre az eredményre nem kerülhetett volna sor a kor szavát felismerő és a történelmi felelősséget vállalni tudó RMDSZ politikai ereje, következetes állásfoglalása és akarata nélkül. Elismerés illeti Önöket azért, amiért volt bátorságuk szembeszállni a még jelenlevő visszahúzó erőkkel, és bízni a romániai magyar közösségben!" – írta Kuncze Gábor. /(Márton Adél- Evelin): Az RMDSZ legitim módon fejezi ki a kisebbség akaratát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Tibori Szabó Zoltán, Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudóstója kiállt a kormánypárttal /SZDP/ való további együttműködés mellett és elítélte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, amiért a megyében győztes ellenzéki párt mellé állt. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ szavatartó, megállapodásait mindig tiszteletben tartó szervezet volt. Az újságíró reméli, hogy a kormánypárt nem bontja fel az RMDSZ-szel kötött megállapodást. /Tibori Szabó Zoltán: Tanulságok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Kolozsváron Kónya Hamar Sándornak és Vekov Károlynak le kellene mondania az RMDSZ megyei szervezetének vezető tisztségéről – állította Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, mert tévútra vezették választóikat, de már arról is beszélnek, hogy Hamar és Vekov helyett a visszaléptetett polgármesterjelöltet, Máté Leventét és Mátis Jenőt javasolják parlamenti képviselőnek, írta a Ziua bukaresti lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

 Dékány Tibort, a liberálisok /NLP/, illetve Bognár Leventét, az RMDSZ jelöltjét választották a két alpolgármesteri tisztségbe Aradon a városi tanács alakuló ülésén. /Két magyar alpolgármester Aradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

A Magyar Polgári Szövetség jún. 24-én Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke rámutatott, a választásokon várakozáson alul szerepelt a Polgári Szövetség, azonban huszonhat helyi tanácsosjelöltből tizenkettőnek sikerült bejutni a tanácsba. Az RMDSZ marosvásárhelyi, sikerként elkönyvelt választási eredményei inkább kudarcként értékelhetők. Tőkés András szerint a Magyar Polgári Szövetségnek a jövőben pártként kell működnie. /-demeter-: "Az MPSZ-nek pártként kell működnie". = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

„Egy magyar tanácsos szavazatán múlt, hogy a Beszterce-Naszód megyei tanácsnak nem lett magyar alelnöke” – foglalta össze a tanács alakuló ülésének eseményeit Szilágyi János, a megyei RMDSZ elnöke. Hozzátette, Szántó Árpádot ezért kizárták a szövetségből. Szilágyi szerint Szántó Árpád, aki az elmúlt négy évben a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke volt, a PRM által javasolt Constantin Pamfiloiura szavazott, és nem az RMDSZ jelöltjére, Kocsis Andrásra. Pamfiloiu 16-15 arányban nyert. “Szavazatával Szántó Árpád ma beiratkozott a nagy-romániásokhoz, többé nincs mit keresnie az RMDSZ-ben. Ezentúl már csak egy emberünk van a megyei tanácsban” – mondta Szilágyi. Szántó Árpád tagadta a vádakat. Kizárásával kapcsolatosan úgy nyilatkozott, már megszokta a megyei elnök vádjait. /Herédi Zsolt: Szántót kizárták az RMDSZ-ből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Szatmár megyében három olyan községben szerezte meg az alpolgármesteri tisztséget az RMDSZ, ahol az elmúlt négy évben nem rendelkezett hatalommal a végrehajtásban: Vámfalunak, Sárközújlaknak és Aranyosmeggyesnek van RMDSZ–es polgármester-helyettese a 2004–2008–as időszakra. Vámfalu alpolgármestere Sándor Imre Vilmos lett. Aranyosmeggyesen a negyvenes évek óta nem töltött be vezető szerepet magyar nemzetiségű személy a közigazgatásban, így Oláh Szabolcs (RMDSZ) alpolgármesterré való megválasztása történelmi eseménynek számít. Sárközújlakon Báncsi János lett az alpolgármester. /Fodor István: Három községben szerzett tegnap alpolgármesteri tisztséget a magyarság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./

A Glasul Maramuresului című újság jún. 17-i számában megjelent közlemény szerint „A PNL, PD, PRM és UDMR (RMDSZ) közt létrejött megegyezés szellemében, kérjük ezeknek a pártoknak a szimpatizánsait Sülelmedről és Magyarláposról, hogy a PD jelöltjeire szavazzanak." Ez hihetetlen, az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal kötött helyi megállapodást! – Az RMDSZ vezérei már nemcsak a Kempinskyben koccintgatnak, hanem itthon is, jegyezte meg dr. Sasi Nagy Béla. V. C. Tudor pártjával szövetkezni, aki azt mondta, hogy „az a disznóól, amit Magyarországnak neveznek" – szégyenletes. /Dr. Sasi Nagy Béla: Végre nyílt kártyákkal. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./

Emil Boc, az új kolozsvári polgármester most állítja össze csapatát, és alakítja ki tervét. Szerinte hat hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy szemmel láthatóak legyenek megvalósításai. Eddig alig dolgozott magyar anyanyelvű alkalmazott a polgármesteri hivatalban. Kijelentette: változás olyan értelemben várható, hogy egyedüli alkalmazási kritériumként a professzionalizmust, és a szakmai rátermettséget veszi figyelembe. A főtéri ásatásokkal kapcsolatban szakemberek javaslatait várja. Nem akarja, hogy legyenek a jövőben politikai zaklatások. Etnikai hovatartozástól függetlenül minden kolozsvárinak a polgármestere akar lenni. Fenntartások nélkül együtt működik majd az RMDSZ-szel is. /Borbély Tamás: Emil Boc hat hónapos türelmi időt kér. Minden kolozsvárinak a polgármestere akar lenni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Gabriel Andreescu politológus szerint az RMDSZ támogatottsága ígéretes, ami jó esélyeket biztosít a szövetségnek ahhoz, hogy a parlamentbe kerüljön. Hargita megyében viszont alacsony volt a részvételi arány. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti választásokat megelőző időszakban olyan kampányra lesz szükség, amely a székelyeket is meggyőzi, hogy urnák elé járuljanak. A kolozsvári RMDSZ az ellenzékkel, a D. A. Szövetséggel való együttműködést választotta. Gabriel Andreescu ezt helyesnek tartja. A helyhatósági választások eredményei azt sugallják, hogy az ellenzéki liberális–demokrata szövetség győz a parlamenti választásokon. /Borbély Tamás: Az RMDSZ támogatottsága ígéretes. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

A Kárpát-medencei magyarság olyan politikai modellt teremtett meg, amely egész Európa számára fontos üzenetet hordoz – hangoztatta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a jún. 26-án zárult kétnapos romániai nemzetiségpolitikai tanácskozáson. Szinaján az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete rendezte meg azt a nemzetközi konferenciát, amelyen a közép- és kelet-európai kormányok és a térség országaiban élő magyar közösségek közötti együttműködést szolgáló erőfeszítésekről, kudarcokról és eredményekről cseréltek véleményt. A tanácskozáson romániai, magyarországi szlovákiai, ukrajnai, szerbiai, montenegrói politikusok, magyar kisebbségi szervezetek képviselői a többség és kisebbség lehetséges politikai együttműködésének másfél évtizedes tapasztalatairól értekeztek. Markó Béla elmondta: a romániai magyar kisebbség egységes, szervezett keretek között folyó politizálásának köszönhetően, a térségbeli országok magyar közösségeinek cselekvő társadalmi-közéleti szerepvállalása eredményeképpen a Kárpát-medence országaiban olyan politikai modell jött létre, amely a többségi nemzettel folytatott hatékony párbeszédre épül. Szerinte fokozatos szemléletváltás tapasztalható többség és kisebbség viszonyában. A többségi politikusok felismerik, hogy a magyar közösségek szervezetei, szövetségei nem úgy működnek, mint a politikai pártok. Markó kifejtette: a romániai magyarság kiharcolta magának azt, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban és végrehajtásban az önkormányzatok szintjén is. Következő lépésként az RMDSZ elnöke az önálló döntéshozatal, illetve az önrendelkezés megteremtése. Ma már az autonómia-gondolatok, az autonómia különböző formái nem váltanak ki akkora ellenkezést, mint korábban. /Borbély Tamás: Hatékony párbeszédre épülő politikai modell. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ Az autonómia kapcsán Adrian Severin elmondta: az autonómia megteremtése valós és jogos igény, de nem csak a kisebbségek számára fontos, hanem az egész ország számára szükséges. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese megerősítette, hogy az etnikumközi viszonyokat csak párbeszéd útján lehet rendezni. Bunyik Zoltán vajdasági oktatási miniszter szintén a párbeszéd, a többségi nemzettel való együttműködés szükségességére mutatott rá hangsúlyozva: az autonómia csak akkor válik megvalósíthatóvá, hogyha partnereket sikerül találnunk. Bunyik megjegyezte, sajnos a szerb társadalom radikalizálódott az utóbbi időben, megnőtt a kisebbségek elleni ellenszenv, véleménye szerint ezt a kérdést részben egy új szerb alkotmány oldaná meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke elmondta, Ukrajnában, az utóbbi időben visszalépések történtek a kisebbségi jogvédelem terén. A Romániában jelen pillanatban létező 8 fejlesztési régió ügyében a szemináriumon résztvevők egyetértettek abban, hogy ezek nem felelnek meg, át kell gondolni egy újrafelosztás lehetőségét. Tokay György RMDSZ-képviselő utalást tett azokra a határon túli, anyaországi politikai erőkre, amelyek az erdélyi magyarság megosztásán fáradoznak, és hamis ígéretekkel igyekeznek a maguk pártjára állítani az embereket. /(Márton Adél-Evelin): Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./