Románia cáfolja, hogy uniós állampolgárságot készülne adni több százezer moldovainak, a vonatkozó törvény módosítása azonban éppen ezt eredményezheti. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kifejtette, a vér joga alapján a valamikor román területen élt személyek nem is veszíthették el román állampolgárságukat. Traian Basescu államfő arról szólt, hogy Románia felelősséget érez a határon túl élő nemzettársak iránt, és olyan jogok biztosítását szabta feladatul a kormányzatnak, amelyek kizárólag az állampolgársághoz kötődnek. A szabad közlekedéshez való jog ugyanis, amelyet a román elnök tételesen is említett, az uniós tagság – esetleg kétoldalú megállapodás – függvénye. /Szőcs Levente: Román állampolgárság: vér és jog. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az egységes bértábla felállításának első lépéseként a kormány megállapította, hogy az állam három fő hatalmi pólusának vezetői – az államfő, a képviselőház, szenátus, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnöke – állnak majd a közalkalmazotti bérpiramis csúcsán. Traian Basescu államfő a legalacsonyabb közhivatalnoki bér tizenötszörösét fogja majd keresni. A kormány integrálta a különböző területeken közalkalmazotti státusban dolgozókat a bértábla három kategóriájába. Kezdetben a fizetési piramis legalján álló közalkalmazottak fokozott fizetésemelésre számíthatnak, amíg elérik a bérrácson nekik kijelölt helyet. Ezalatt a hierarchia csúcsán levő közalkalmazottak fizetését befagyasztják, vagy kis mértékben növelik. /M. Á. Zs. : Az államfő uralja a bértáblát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A helyi intézmények vezetőinek leváltását lehetővé tevő 37-es kormányrendelet heves vitát váltott ki május 20-án a szenátusban is. Gabriel Berca liberális szenátor szerint a kommunista időket idézi a kormány helyi kirendeltségeinek politikai lojalitás szerint való osztogatása. Sok helyen még a formaságokat sem tartották be, a kinevezetteket meg sem hallgatták. Cseke Attila RMDSZ-es szenátor az etnikai egyensúly felborulását tette szóvá olyan megyékben, ahol számottevő magyar kisebbség él: „Hargita megyében a magyarság aránya 85 százalék, és eddig sikerült feltornászni a magyar intézményvezetők arányát 55-60 százalékra. A kormányrendelet húsz év munkáját teszi tönkre, ismét 20 százalékos képviseletre esünk vissza” – mondta. Gheorghe Baciu, a kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PD–L) Kovászna megyei elnöke „igazságtalannak” nevezte az RMDSZ tervezett csíkszeredai tüntetését. Szerinte a magyarok vezetői „nem gondolkodnak helyesen” amikor olyan elvárásokkal lépnek fel, hogy az RMDSZ kormányzása alatt kinevezett személyek automatikusan maradjanak. Baciu szerint a magyaroknak más pártba kellene iratkozniuk, így kormányváltáskor esélyük lenne arra, hogy pozícióba kerüljenek. /Heves vita a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A génmódosított szervezeteknek a természetbe és kereskedelmi forgalomba kerülését engedélyező sürgősségi kormányrendeletet fogadott el május 26-án a képviselőház. A törvénytervezetet 2007-ben már jóváhagyta a szenátus, így a képviselőháznak kellett már csak elfogadnia. A döntést hasznosnak ítélte Korodi Attila RMDSZ-es képviselő, hozzátette, vannak hiányosságok a génmódosított szervezetek területén. /Engedélyezik a génmódosított növényeket. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Hargita Megye Tanácsa Csíkszentmártonban tartott díszülésén átadták a Hargita Megyéért Díjat Hajdu Gábor ügyvédnek, egykori RMDSZ-szenátornak és egészségügyi miniszternek. Hajdu Gábor, akinek tiszteletére szülőfalujában, Csíkszentmártonban tartották a dísztanácsülést, 1990-től, tíz éven át képviselte RMDSZ-színekben Csíkországot a román szenátusban, 1998 és 2000 között egészségügyi miniszteri tisztséget töltött be a román kormányban, az Isarescu-kabinetben pedig államminiszter volt, ő volt az első magyar személyiség, aki ilyen tisztséget kapott. Egészségügyi minisztersége alatt ő ültette gyakorlatba az 1997-ben elfogadott, egészségbiztosítási rendszert bevezető törvényt, igyekezett helyzetbe hozni a magyar szakorvosképzést, komoly szerepet vállalt az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásában. Idén nyolc személyiség vehette át Hargita Megye Tanácsának Életműdíját. Post Mortem Életműdíjat kapott Antal István, a Csíkszeredai Sport Club nemrég elhunyt elnök-vezérigazgatója; a burgonyatermesztés terén elért magas szintű tudományos munkásságáért dr. Bedő Imre nyugalmazott agrármérnök, a Csíkszeredai Burgonya-kutató Állomás megalapítója; Boros Gábor grafikusművész; Hecser Zoltán, a Hargita Népe főmunkatársa; dr. Micu Ion egyetmi tanár, nyugalmazott erdőmérnök, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal egykori igazgatója; dr. Mátyus András, nyugalmazott székelyudvarhelyi fül-orr-gégész főorvos, a székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály szervezője és elindítója, majd az új városi kórház létrehozója; Péter Attila, székelyudvarhelyi nyugalmazott matematika-fizika szakos tanár; valamint Sturzu Maria tusnádfürdői román szakos tanárnő, aki interetnikai kommunikációs csatornát talált, többek között azzal a román nyelvből immár hetedik éve megszervezett versennyel, amelyet kizárólag magyar anyanyelvű diákok számára rendez. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megyéért Díj Hajdu Gábornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A Boc-kormány a tavaszi ülésszak kezdete óta semmibe veszi a parlamentet és a parlamentarizmus eszméjét. Elengedhetetlen, hogy a következőkben a végrehajtó hatalom tartózkodjon a törvényhozói munkától és valóban csak rendkívüli esetekben hozzon törvényerejű döntéseket. Hagyja meg a parlamentnek, hogy az legyen, amit az alkotmány 61. cikkelye leír: az ország egyetlen törvényhozó hatalma – jelentette ki június 15-én a felsőház plénumában Cseke Attila RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozatában. A szenátor emlékeztetett, hogy a kormány semmibe veszi az egyéni választókörzetekből bekerült honatyák munkáját: késve küldi el a véleményezését a törvénytervezetekhez. A 2009/61. sürgősségi kormányrendelet elfogadásával eltörölték a törvénytervezetek mellé csatolt, eddig kötelező hatástanulmány elkészítését. A rendelet szerint a kormány a jogszabályokat módosíthatja. Ez a kitétel nem csak alkotmányellenes, de súlyosan sérti az alkotmányt. /Mi szükség a parlamentre? Politikai nyilatkozat a 61. sürgősségi rendeletről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Az RMDSZ kezdeményezésére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával a két alakulat egyszerű indítványt nyújt be a közigazgatás témájában, jelentette be június 15-én Cseke Attila szenátor-frakciótitkár azt követően, hogy a szenátus plénuma elutasította a két párt által előterjesztett egyszerű indítványt védelmi kérdésben. Nem került sor június 16-án az RMDSZ és a PNL által benyújtott másik egyszerű indítvány megszavazására sem, amelyet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás kapcsán terjesztettek be. Cseke Attila elmondta: Az SZDP–PD-L kormányzás = a Nemzeti Megmentési Front önkényes közigazgatásának visszaállítása című indítványban tételesen felrótták a Boc-kormánynak az államigazgatásban ejtett eddigi ballépéseit. Nem tartja tiszteletben az önkormányzatokat, felborítja a kisebbségek arányos képviseletét, ellehetetleníti a nehezen kialakított köztisztviselői állományt, mindent politikai befolyás alatt akar tartani, és az alkotmánynak ellentmondva, már a törvényhozást is felülbírálja – sorolta Cseke Attila. Leváltottak minden korábban kinevezett igazgatót, azokat is, akik szakmailag bizonyítottak, politikai irányítás alá vonták a dekoncentrált intézményeket és ezzel szinte lehetetlenné tették a sokat hangoztatott decentralizációt is. A nagy spórolás idején a kormánystruktúrában dolgozók száma nemhogy csökkent volna: kifejezetten gyarapodott. /Egyszerű indítvány a közigazgatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

A szenátus jogi bizottsága törölte a kormány hatáskörét bővítő 2009/61. sürgősségi kormányrendelet két cikkelyét. Az első módosítás értelmében a kabinetnek nem lesz joga ahhoz, hogy módosítson vagy hatályon kívül helyezzen elfogadott, de még életbe nem lépett jogszabályokat. A másik módosítás szerint továbbra is kötelező a hatástanulmány elkészítése a kormány által beterjesztett törvényjavaslatok esetében is, kivéve a felelősségvállalással elfogatott tervezeteket. A változtatások Cseke Attila RMDSZ-szenátor által beterjesztett javaslatoknak megfelelően történtek. Az RMDSZ már megjelenésekor tiltakozott a sürgősségi rendeletet ellen. /A szenátus korlátozta Bocék hatáskörét. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Újra benyújtotta a szenátusban az RMDSZ a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, mondta el Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető. A Maros, Hargita és Kovászna megyéből álló székelyföldi fejlesztési régió létrejöttéről is rendelkező jogszabályt tavaly ősszel már benyújtotta az RMDSZ a felsőházban. Időközben Mircea Geoana került a felsőház élére, aki egy huszárvágással számos jogszabálytervezet sorsát megpecsételte, gyakorlatilag semmisnek minősítve mindazokat, amelyeket tisztségbe kerülése előtt nyújtottak be. Ezért vált szükségessé, hogy az RMDSZ újból benyújtsa a régióátszervezési jogszabálytervezetet. Megszavazására azonban továbbra sincs sok esély: a képviselőháztól eltérően ugyanis a szenátusban jóval hosszabb idő kell ahhoz, hogy megvitassák vagy hallgatólagosan elfogadják. /Farcádi Botond: Újra benyújtott régióátszervezési törvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

Frunda György RMDSZ-szenátor két törvénytervezetet készített. Egyiket, amely az alkotmányellenes kifogást szabályozná, már benyújtotta a szenátus állandó bürójának. A másik a vállalkozókat segítené, főleg a gazdasági válság körülményei között. /(mózes): „Egy jogállamban az alkotmányellenes kifogás jogi eszköz, nem az ellenfél kijátszásának lehetősége. ” = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

A Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ sürgősen utasítsa a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsa a lakóhelyükről a magyarok által elüldözött Hargita megyei romák visszatérését otthonaikba, karhatalmi felügyelettel – áll abban a megkeresésben, amelyet a CSAT elnökéhez, Traian Basescu államfőhöz, valamint a szenátus és a képviselőház elnökéhez intézett a napokban négy roma jogvédő szervezet. A jogvédő szervezetek szerint százhetven cigány lakos, köztük gyerekek és nők kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon május és június folyamán voltak konfliktusok a roma és magyar közösség közti. A csíki cigányok ügyében már Bukarestben és Csíkszeredában is szerveztek tüntetést „A gyors beavatkozásra azért van szükség – indokolták a jogvédő szervezetek –, mert érezhetően nő a feszültség a térségben. Hasonló konfliktusokra sor kerülhet Csíksomlyón, Csíkmadarason, Szentsimonban és Kászonújfaluban is” – sorolták a „veszélygócokat”. Az indítvánnyal kapcsolatban Traian Basescu államfő kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, a roma jogvédők lépése eltúlzott. /P. B. : Állambiztonsági kérdés a csíki romaprobléma? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Vizsgáljuk a román nyelv idegen nyelvként való oktatásának lehetőségeit, jelenleg azon dolgozunk, hogy miként lehetne azt gyakorlatba ültetni az I–VIII. osztályosok számára – jelentette be augusztus 23-án, vasárnap Csíkkozmáson Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, aki Mircea Geoana, a szenátus elnökének társaságában látogatott az alcsíki községbe. /Bukaresti politikusok Kozmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

„Azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a kisebbségek aránya meghaladja a lakosság 20 százalékát, a helyi rendőrség személyzetének alkalmazásakor figyelembe kell venni eme csoport arányos képviseletét” – ezt az új cikkelyt is tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet Cseke Attila nyújtott be a szenátusban a helyi rendőrség tevékenységére vonatkozó törvényhez. /Számarányos képviseletet a helyi rendőrök körében! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Nem akartam támadási felületet hagyni az RMDSZ-en azzal, hogy az elnökválasztási kampányban a parlament infrastruktúráját használom – indokolta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje azt, hogy az új parlamenti ülésszakban már nem indult háznagynak. „Öt évig voltam benne a ház vezetőségében, és most úgy döntöttem, nem indulok a tisztségért, amelyre Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt javasoltam a frakciónak, akit meg is választottak” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Visszalépést várt volna a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) is Mircea Geoana szenátusi elnöktől. Geoana azonban erre nem volt hajlandó. Előzőleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette lemondását a szenátus alelnöki tisztségéből arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy elnökjelöltként funkciójával való visszaéléssel vádolják. A szenátus szeptember 1-jén kezdődő ülésszakán a PNL-nek járó alelnöki helyre Teodor Melescanut választották. /S. M. L. : Geoana nem követi Kelemen és Crin példáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

„A parlamenti vakáció a Boc-kormány rossz tanácsadója” – ezt a címet viseli Cseke Attila RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozata, amely szeptember elsején hangzott el a szenátus plénumának első őszi ülésén. A bihari politikus csak néhányat említett a parlamenti szünet ideje alatt hozott kormánydöntésekből és az elhangzott nyilatkozatokból /nyilatkozat-áradat arról, hogy nem lesz fennakadás a fizetések és a nyugdíjak kifizetésével, az Első ház program bevezetése és a lakosság érdektelensége, a kormányügynökségek átalakítása,– a döntés még várat magára; bejelentett felelősségvállalás bizonyos törvényekre/. „Úgy gondolom, ezek után csak jobb lehet, már csak szebb idők jöhetnek” – zárta politikai nyilatkozatát Cseke Attila szenátor. /Cseke politikai nyilatkozata. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Szeptember 15-én a kormány felelősséget vállalt az oktatási törvény reformjáról, a közalkalmazotti bérezés egységes rendszeréről, valamint a kormány hatáskörébe tartozó ügynökségek átszervezéséről szóló tervezetekért. A parlament két házának együttes üléséről testületileg hiányzott a liberálisok képviselőházi és szenátusi frakciója, és a szociáldemokraták egy csoportja is távolmaradásával tüntetett. A parlament előtt több mint ezer közalkalmazott tiltakozott. Ilyenformán a három jogszabályról nem lesz vita a törvényhozásban. A Boc-kabinet lehetőséget adott a politikai erőknek, hogy a bizottságokon belül benyújthassák módosítási indítványukat, de feldolgozni csupán azok egynegyedét dolgozta fel. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ eldöntötte: élnek a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségével, de a szövetség csak a bérezési törvény ellen emel kifogást. Az RMDSZ álláspontja szerint, bár az oktatási törvény távol áll a tökéletességtől, több szempontból is előrelépést jelent az anyanyelvi oktatás terén. A kormány elfogadta a szövetség több módosító indítványát, ennek köszönhetően sikerült elérni például azt, hogy ezentúl ne csak a 4., hanem 10. osztályig külön tankönyv szerint, idegen nyelvként oktassák a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekeknek a román nyelvet. A tervezet szavatolja az egyházi oktatást, ugyanakkor lehetővé teszi például azt, hogy az új karok létrehozása ne legyen kiszolgáltatva az egyetemi szenátusoknak, hanem a kormány dönthessen róluk. /Felelősséget vállalt a kormány három törvénytervezetért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Elkezdődött a szenátusban a gazdasági régiók átszervezésére vonatkozó RMDSZ- törvénytervezet vitája: ezt elsőként a gazdasági bizottság tűzte napirendjére. Az RMDSZ részéről Gyerkó László szenátor, a bizottság tagja és Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető mutatta be a kezdeményezést. Az RMDSZ 16 gazdasági fejlesztési régió kialakítását tervezi a jelenlegi 8 helyett. /Megkezdődött a bizottsági vita a régiók átszervezéséről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Alkotmánymódosítással határozná meg az állami intézmények pontos szerepét Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje, ugyanakkor a szenátust a régiók képviselő testületévé alakítaná át, és megszüntetné a sürgősségi kormányrendeletek és a kormányzati felelősségvállalás lehetőségét. „Az államfő visszaél a hatalmával, amikor népszavazást ír ki az elnökválasztás napjára” – nyilatkozta Kelemen Hunor. /Módosítaná az alkotmányt Kelemen Hunor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Két törvénymódosító javaslatot nyújtott be szeptember 24-én a szenátusban Frunda György szenátor. Az egyik módosítás az ún. „helyi közigazgatási” törvényre vonatkozik, amelyben többek között az szerepel, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez. Ezt a 20%-ot szeretné 15%-ra módosítani a szenátor, lévén, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a romániai magyarság számaránya lényegesen csökkent. A másik módosítás szerint az ÁFA kifizetése az állam felé csak azután történjen, miután a számla értékének a bevétele megtörtént. /Kisebbségi nyelvhasználat bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

A képviselőház és a szenátus állandó bizottságainak szeptember 30-ra összehívott együttes ülése nem volt döntőképes, mivel a szociáldemokrata és a liberális honatyák tüntetően távol maradtak. Az együttes ülés egyik fő napirendi pontja Traian Basescu múlt héten tett javaslatának megvitatása volt, vagyis: tartsanak-e népszavazást a november 22-i államfőválasztással egy időben arról, hogy megmaradjon-e kétkamarásnak a parlament vagy alakítsák át egykamarássá. Az államfő javaslata nem talált kedvező visszhangra a pártok körében – leszámítva a demokrata-liberálisokat. Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány elfogadott egy sürgősségi rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az államelnök-választás napján népszavazást is rendezzenek. A liberális Crin Antonescu azonnal válaszolt: a rendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon. /Referendum-vita: PSD–PNL bojkott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Országos referendum megszervezése – szükségesség, elvek, hatáskörök és a kormány felelősségének útvesztőjében – ezt a címet viseli Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozata, amely október 12-én hangzott el a felsőház plénumában. A kabinet a Velencei Bizottság referendumot érintő ajánlására hivatkozik, amikor határidőt szab az államelnöki javaslat véleményezésére, de, amint a szenátor fogalmazott, „a kormány nem olvasta végig és nem vette át teljesen az idézett dokumentumot. ” – Örülök, hogy a kormány hivatkozási alapnak tekinti a Velencei Bizottság ajánlásait, mert ilyenformán ideje lenne elfogadni a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt is, ahogyan a bizottság javasolta – fogalmazott a szenátor. /A kormány nem olvasta végig a Velencei Bizottság referendumajánlását. Cseke Attila politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

Nem kezdődtek el Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt és a kinevezését ellenző parlamenti pártok közötti tárgyalások. Croitoru csak a hét végén vette fel a kapcsolatot a pártokkal, mert eddig kormányprogramot írt. Kevés esélye van személyének elfogadására, az ellenzéki pártok továbbra is Klaus Johannis jelölését támogatják a miniszterelnöki posztra. /Állandósuló belpolitikai válság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Mircea Geoana PSD-elnök kijelentette, felhívta őt telefonon Lucian Croitoru kijelölt kormányfő, és találkozót kért a párt székhelyén, vagy a szenátusban, de ő azt mondta, hogy „értelmetlen lenne a párbeszéd és a tanácskozás”. /A szocdemek nem tárgyalnak Croitoruval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

Október 27-én elutasította a szenátus plénuma azt a javaslatot, hogy a közösségi rendőrség állományába számarányosan alkalmazzanak kisebbségieket is. „A mai napon újabb bizonyítékát kaptuk annak, hogy csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ érvelése arra épült, hogy sokkal jobb, ha a helyi ügyekben eljáró rendőrök között olyanok is vannak, akik ismerik az illető településen élő nemzetiségek nyelvét, ezért javasoljuk, hogy a 20 százalékos kisebbségi arány felett alkalmazzanak rendőröket a köreikből. Bár parázs vita alakult ki az indítvány körül, a szavazás azt tükrözi, hogy a román pártok többsége elutasítja a számarányos képviseletünket” – nyilatkozta Cseke Attila. /Szenátusi „nem” magyar rendőrre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

A képviselőház november 3-án elutasította a népszavazás kiírásáról szóló sürgősségi rendeletet. A PSD, a PNL és az RMDSZ képviselői elmarasztalták a rendeletet, míg a PDL képviselői támogatták azt. A szenátus már korábban elutasította a rendeletet, az ügyben a képviselőház a döntő szerv. /A képviselőház is elutasította a referendumot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

„Szeretném, ha magyar nemzetiségűek is vezetnék a román hadsereg alakulatait. Romániában minden állampolgár egyenlő jogokkal rendelkezik, bármilyen etnikumhoz is tartozzon” – mondta a nyáron egy csíkszeredai katonai ünnepségen Traian Basescu államfő. Rá pár hónapra pedig a román szenátus plénuma elutasította az RMDSZ azon javaslatát, hogy a létrehozandó helyi rendőrségek állományába számarányosan kisebbségieket is alkalmazzanak. /Csak mutatóba kell magyar rendőr Romániában. = Erdély. Ma, nov. 5./

A szenátus is megszavazta november 11-én a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy Emil Boc ügyvezető kormánya beterjeszthesse a jövő évi költségvetést. Az országnak egyelőre nincs teljes felhatalmazással működő kormánya, de a kormányválság végét nem lehet megvárni, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) leszögezte: a költségvetés december 10-ig való elfogadása a feltétele annak, hogy Románia lehívhassa az év utolsó hónapjában esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Nevezetesen az IMF-től 1,5 milliárd, az Európai Uniótól egymilliárd, a Világbanktól pedig 300 millió eurónak kellene megérkeznie. A közkiadások csökkentése, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadása alapvető feltétele annak, hogy az említett összegeket megkapja Románia. /Áldását adta a szenátus is. Boc kabinetje beterjesztheti a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Nyugodt közéletet, működőképes intézményeket és erős kormányt ígér megválasztása esetén Mircea Geoana román államfőjelölt. A Népszabadságnak adott interjújában elmondta: különleges viszonyt építene ki Magyarországgal. Kifejtette, első lépésként a politikai osztályon belüli botrányoknak és veszekedéseknek kell véget vetni. Működőképes intézményekre, erős és hozzáértő kormányra és nyugalomra van szükség. Romániának az Európai Unióban védenie kell nemzeti érdekeit. Fel kell hagyni konfrontációval, és át kell térni az együttműködésre, együttes ülésekre van szükség a magyar, illetve a moldovai kormánnyal. Geoana rámutatott, az RMDSZ a romániai politikai élet fontos hangja, és megbízható partner, nem csupán a magyar nemzetiséget, hanem az egész ország érdekeit tudta képviselni. Arra a kérdésre, hogy szövetségesként tekint-e az RMDSZ-re a következő kormánykoalícióban, kitérően válaszolt: örül, hogy a RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelynek révén az elnökválasztások második fordulójában őt támogatja. Arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja a romániai magyar közösség kulturális és területi autonómiaköveteléseiről, Geoana a román alkotmányra hivatkozott: Románia egységes nemzetállam. Mircea Geoana /sz. 1958. júl. 14./ gépészmérnökként kezdte, majd 1993-ban jogi diplomát, 2005-ben pedig világgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1991-ben került a külügyminisztériumba, ahol 1994–1995 között vezérigazgató lett. 1996-tól 2000-ig Románia nagykövete volt Washingtonban, 2001-ben pedig az EBESZ ügyvezető elnökévé választották. 2001–2004 között az Adrian Nastase vezette kabinet külügyminisztere volt; 2004-től a román szenátus tagja, 2005 óta a Szociáldemokrata Párt elnöke, 2008 óta pedig a szenátus elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Fel kell hagyni a konfrontációval – nyilatkozta lapunknak Mircea Geoana románállamfő-jelölt. = Népszabadság (Budapest), dec. 4./