Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Románia Parlamentje – Szenátus/Felsőház [és különböző testületei, bizottságai]
1870 tétel
2009. december 22.
December 21-én Traian Basescu államfő letette a hivatali esküt; 22-én a parlamentben a bizottságok meghallgatják a miniszterjelölteket; 23-án pedig a két ház plénuma dönt a kormány összetételéről. Öt évvel ezelőtt jólétet ígért Basessu, most az államreform szerepel elsődleges tervei között. Az elkövetkező időszakot megszorításokkal terhesnek jósolja. Mindezekkel összhangban vannak a negyedszerre is kinevezett Emil Boc miniszterelnök által közzétett kormányzati prioritások, amelyek között elsőként szerepel az államreform, a parlament és az államigazgatás karcsúsítása. Nem sok jóval biztat az a tény, hogy a Kelemen Hunornak szánt művelődési tárca hatásköréből az ortodox pátriárka kérésére kivonták az egyházi ügyeket, mondván „ne más felekezetű ember döntsön az görögkeletiek ügyeiben”. Az üzenet egyértelmű: magyar ember ne bajlódjon a román nemzeti önazonosságot megtestesítő ortodox egyházzal. /Sarány István: A játszma folytatódik. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./
2010. február 22.
Régióátszervezés - Markó kompromisszumban reménykedik a PD-L-vel.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: a fejlesztési régiók átszervezéséről szóló tervezet ügyében valószínűleg sikerül kompromisszumra jutni a PD-L-vel.
„Nem tudom, olyan lesz-e a térkép, amilyennek mi elképzeltük, hiszen, mint önök is tudják, koalícióban általában kompromisszumos döntések születnek. Valószínűleg kompromisszumra jutunk, még nem tudjuk, hogyan. Egy dolog biztos a fejlesztési régiók kapcsán: éspedig hogy PD-L-s kollégáink is egyetértenek velünk abban, hogy a jelenlegi felosztás nem hatékony, és hogy a jelenlegi nyolc helyett kétszer ennyi fejlesztési régiót kellene létrehozni, tehát körülbelül 15-16 régiót” – fejtette ki Markó.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: a koalíción belül a „konkrét felosztásról” még nem esett szó.
„A továbbiakban koalíciós partnereinkkel kell tárgyalnunk a konkrét felosztásról, tehát a konkrét térképről, hogy mely megyék lesznek egy-egy régió részei, és erről még nem beszéltünk PD-L-s kollégáinkkal. Ugyanakkor ez ügyben az EMNT-vel is folyamatosan konzultálunk, együtt dolgozunk” – fűzte hozzá.
A Szenátus hallgatólagosan elfogadta azt a törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ-es honatyák kezdeményeztek, s amely 16 fejlesztési régió létrehozásáról rendelkezik, önálló régióba sorolja Kovászna, Hargita és Maros megyét és öt makrorégió megszervezését írja elő.
A törvénytervezet, melyet az összes RMDSZ-es képviselő és szenátor aláírt a 2004/ 315-ös, Románia fejlesztési régióiról szóló törvényt módosítja és egészíti ki, hallgatólagos elfogadásának időpontja február 10. volt.
A tervezet szerint Romániában 16 fejlesztési régiót és 5 nagy régiót hoznak létre, melyek nem közigazgatási egységek és nincs önálló jogi személyiségük.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
2010. március 4.
Nagy és kis lépések politikája
Az RMDSZ húsz évének történetét felidéző Szabadság-beli sorozat olvasása közben két olyan témán akadt meg a szemem, amelyek most is aktuálisak Kolozsváron. [Kommentálható]
Aktuális kolozsvári „apró lépések”
„1992. december 22. Az Országos Műemlékvédő Bizottság határozatban tiltja meg a Kolozsvár Főterén található emlékművek és azok környezetének módosítását, elrendeli a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. Az intézkedést nem támasztja alá politikai akarat, ezért hatástalan marad.”
Nos, hát itt az ideje, hogy polgármesterünk bebizonyítsa: van benne politikai akarat. Ha nem is a magyarok iránti nyitottságra, legalább a miniszteri utasítások, határozatok végrehajtását illetően. A kétnyelvű emléktáblákról ugyanis azt nyilatkozta: miniszteri tájékoztatást várt, és ha aszerint is megengedett a magyar nyelv, csak akkor hajlandó magyar felirattal is ellátott táblákat kitétetni. Nos, a kis lépések eredményességét bizonyítandó, hajrá! Igazán apró lépésre lenne szükség Kelemen Hunor művelődési miniszter részéről. Egy kis írásbeli miniszteri utasítás hasznos volna az ilyesmire sokat adó polgármesterünknek. Sőt, még csak nem is kellene újonnan kitalálnia, csupán a sok évvel ezelőtti elődje utasításának érvényt szereznie. És még csak külön licitet sem kellene kiírni a nagy táblaeltávolító munkára, a szoborrestaurálásba, térátrendezésbe vígan beleférne.
Szintén jó volna a többi szoborról is eltűntetni a magyargyalázó táblákat miniszteri rendelet nyomán.
A kormányzatiság haszna/ára
A visszatekintés olvasásakor „megnyugtatóan furcsának” tűnt – ha lehet így fogalmazni – a kilencvenes évek vad, nyíltan nacionalista hangulata. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy a parlamentben a magyarok internáló táborba zárását javasolják a választott törvényhozók. Ennek a lincshangulatnak az eltűnésében feltétlenül szerepe volt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának is. Azért a hangsúlyozott „is”, mert ez önmagában nem lett volna elég. Úgy vélem, bár fontos tényező volt a kormányzati részvétel, ez mégsem abban a formában járult hozzá a szövetség, a magyarok megítélésének megváltoztatásához, ahogy az a hivatalosnak mondható eremdéeszes retorikákban szerepel, vagyis hogy „megmutattuk a románoknak, mi is értékes tagjai vagyunk a társadalomnak, hozzájárulunk az ország felemelkedéséhez, stb.” A soviniszták, ha nem is mondták/ják ki nyíltan, szerintem korábban sem vonták kétségbe, hogy a magyar közösség kompetens politikusokat adhat az országnak. Nem is ez a problémájuk a magyarsággal, kormányra kerüléssel, hanem inkább az, hogy ilyenformán nehezebben megy beolvasztásunk, kivándorlásra kényszerítésünk, vagyis az ország nemzeti homogenizálása. A szociológiai felmérések is azt jelzik – sarkított megfogalmazással élve –, hogy inkább azokból kerülnek ki a szélsőséges nacionalisták, akik kevesebbre tartják saját közösségüket (az általuk riválisként felfogottaknál).
Felborulóban a tekintélyelvű világszemlélet?
A hazai társadalombeli szélsőségesség visszaszorulásában nagy szerepe van az országunkban honos tekintélyelvűségnek, ami különben más kelet-európai országban is jelen van, különösképpen az ortodox civilizációban. Korábban Romániában a kisebbségiek, akár a társadalom alján lévő rétegek, kiszolgáltatottnak, könnyű prédának számítottak a hatalmon lévőkkel szemben, akik természetesen a többség soraiból kerülhettek ki. A soviniszták nyájszelleme szerint ez így is van rendjén. Amikor nem voltak hatalmon, a nemzetiségi olyankor is szoros kapocs volt, ami összekötötte őket az éppen hatalmon lévőkkel. Az elnyomottak/gyarmatosítottak fölötti összekacsintáson túl ez tette őket is kormányképessé, hiszen az etnikum a kormányképesség kritériumának egyik előfeltétele.
A kormányzati szerepvállalással valóban felértékelődött a szerepe a magyar szövetségnek, így nem lehetett már büntetlenül belerúgni, az addigi szokásos „áldozat” szerepéből hirtelen a hatalom sáncain belülre került. ’96-ig a felfele fejet hajtó, lefelé, a kisebbekbe rugó szélsőségesek mentalitásába nem illett bele a kisebbségi kormányzás képe, de ez a szerep mára már normálisnak mondható. A közvélemény számára is elfogadhatóvá vált, és ez jó dolog, RMDSZ-érdem. De az már kevésbé, hogy szinte hozzá is nőtt a szövetséghez ez szerep, mert ennek néha túl nagy ára volt.
A normalizáció útján?
Ugyanakkor van egy folyamat, ami a szövetség kormányzati szerepétől függetlenül ebbe az irányba mutatott volna. A tömegeket ma már nem hozza annyira lázba a politika, már nem tapasztalható az az érzelmi töltés, amivel rögtön a rendszerváltás után viszonyultak a politikai történésekhez. A bezárt, nacionalista, népbutító propaganda kizárólagossága megszűnt, sokan megfordultak külföldön is, a külföldi kulturális termékek és más világnézetek ide is betörtek. Másképpen fogalmazva: a globalizáció hatására a világ kinyílt, elmozdult a normalizálódás irányába a politikai élet is. Mert ez egyrészt a normalizálódás foka, másrészt viszont a kiábrándultságé is. A normalizálódás jele az, hogy nem lehet olyan szinten manipulálni a tömegeket, mint eddig. Az is világossá vált, hogy a politika mégsem olyan mint a foci, amihez mindenki ért, egyre többen fordultak el tőle, és hagyták a szakértőkre, az érdeklődés középpontjába más témák kerültek. Ugyanakkor sokan ki is ábrándultak, rájöttek, hogy nincs sok befolyásuk a politikára, és hát az is tény, hogy az ország politikai elitje alulteljesített az elvárásokhoz képest is. Mintha kontraszelekciós alapon választódnának ki a politikai vezetők, a tehetségesebb szakemberek inkább a magánszektorban próbálnak meg érvényesülni vagy kivándorolnak/tak.
Ugyanakkor a modernizáció egyik velejárója az elidegenedés és a közösségi ügyek iránti érdeklődés csökkenése. Ez egy több évtizedes diktatúrából kikerülő alacsony állampolgári kultúrájú népesség körében mindenekelőtt a politika iránti érdeklődés megcsappanásában is megnyilvánul.
Kihagyott „nagy lépések”
Nem tudhatjuk, mi lett volna a hozadéka a szövetség belső ellenzéke által sokszor követelt ellenzéki szerepnek. A „mi lett volna ha...” típusú kérdésekre ezesetben nincsenek egyértelmű válaszok, ezért így némiképp értelmetlenek is, viszont pár sejtés megfogalmazható. Mindenekelőtt az, hogy a kormányzás kétségbevonhatatlan előnyei ellenére még egy politikai szervezet számára is néha inkább megéri kormányon kívül maradni, azaz több utat is kipróbálni. A kormányzás egyik elkerülhetetlen velejárója, hogy olykor népszerűtlen intézkedéseket kell meghozni, ami nem tesz jót egyetlen kormánypárt megítélésének sem. Ez a magyar szervezet esetében sem volt másképp. A magyarság szavazóinak aránya folyamatosan csökkent. (Az első EP választás volt a nagy kivétel, de ez is éppen azért, mert Tőkés László is indult függetlenként.). Amikor az RMDSZ 2000-ben úgy döntött: kívülről támogatja a „vörös bárók” kormányát, az addigi román szimpatizálók nagy részét is elvesztette. A kormányzati szereppel járó népszerűségcsökkenést csak erősítette a kormányban maradás-bekerülés is, ami sokszor elvtelen helyezkedéssel (lásd a különböző szövetségváltások), megalkuvással (pl. Bolyai Egyetem, aztán Petőfi – Schiller, majd még az sem) járt. Emiatt a magyar választók is elfordultak a politikától, levonták a „a mieink sem jobbak a Deákné vásznánál” -szerű következtetést, nőtt azoknak a száma, akik más pártokra szavaztak. Ezekre a folyamatokra persze ráerősítettek más, a kormányzástól független jelenségek is. Például a kontraszelekciót erősítő belső rekrutációs politika, valamint a klientúraépítés (pl. támogatáspolitika terén).
Az állandó kormánytámogatással mintha csökkent volna az RMDSZ szövetségének az ára is.
Az RMDSZ a folyamatos kormányzati politika erősítésével kihagyott pár olyan lehetőséget, amelyet – bár átmenetileg konfliktusos állapotot idézett volna elő – talán nem ártott volna kipróbálni. A kormányzás árában benne volt néhány fontos projektnek a „parkoltatása” is, így ezek sokéves szünet, illetve négyévenkénti elővétele után hiteltelenül hangzanak a választók előtt. Nagyobb nemzetközi és hazai visszhangra talált volna, ha a NATO- és EU-csatlakozások előtt ellenzékből követelte volna az RMDSZ az autonómiát, magyar nyelv hivatalossá tételét bizonyos helyeken, illetve magyar egyetemet, mint így utólag, négyévenkénti választások idején.
A felvidéki és vajdasági példák is azt mutatják, hogy bizonyos szempontból sikeresebb volt az időnkénti ellenzéki szerep. A Vajdaságban az autonómia valóság lesz, a Felvidéken van magyar egyetem. (A Felvidéken a kétnyelvűség, a magyar nyelvhasználat most úgy tűnik, ellehetetlenül, remélhetőleg átmenetileg.)
A külföldi nyomásgyakorlás olyan elem, ami a legfontosabb időszakban kimaradt a hazai magyarság politikai eszköztárából (vajdasági autonómiáról sem beszélnénk ma enélkül). Visszaolvasva a húsz éves történetet az is kiderül, hogy időnként ellenzékből is nyert „csatákat” – mégpedig a legvadabb időszakokban – a szövetség, mégpedig a nemzetközi szervezetek segítségével (Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, Project on Ethnic Relation)
Hatalmon léve immár tényleg elkezdhetnék a kisebbségi nyelveken folyó oktatást szabályozó törvénytervezet megvitatását, amit az RMDSZ még 1994 szeptember 19-én nyújtott be Románia Szenátusába 492 380 állampolgár támogató aláírásának társaságában. (Egy törvény előterjesztéséhez 250 000 aláírás volt szükséges a benyújtás időpontjában, azóta az új alkotmányban ezt levitték százezerre pár megszorítással.) Kormányon az alkotmányban előírtakat kellene betartatni, az aktualizált igényekkel kiegészítve, különösen most, amikor számtalan magyar osztályt a megszűnés veszélye fenyeget.
HERÉDI ZSOLT. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)
2010. március 10.
Pálfordulás Geoană visszahívása ügyében
Időnként kínos véleményváltoztatásra kényszeríti a politikusokat saját pártjuk állásfoglalása. Most ilyen helyzetbe került Frunda György RMDSZ-es szenátor, aki kénytelen volt módosítani álláspontját Mircea Geonănak a szenátus éléről való visszahívása ügyében, miután az RMDSZ elhatározta, hogy támogatja a demokrata párt kezdeményezését.
A múlt héten derült égből villámcsapásként érkezett a Demokrata Liberális Párt (PD-L) szenátusi frakcióvezetőjének, Traian Constantin Igaşnak az a bejelentése, hogy Mircea Geoană felfüggesztését kérik a szenátus éléről. A kezdeményezés komolytalanságát látszott alátámasztani, hogy a szenátorok a felfüggesztés szót használták, holott a házszabályzat csak visszahívásról rendelkezik. A demokrata pártiak pozícióját gyengítette, hogy az Alkotmánybíróság 2005-ben felülvizsgálta a házszabályt, és világos állásfoglalást tett közzé a házelnökök visszahívásáról.
Az RMDSZ szenátora közvetlenül a bejelentést követően, március 3-án úgy nyilatkozott: Igaş bejelentése politikai nyilatkozat súlyával ér fel. A szenátor ezzel azt érzékeltette, hogy egy ilyen kezdeményezés kivitelezhetetlen, amit az Alkotmánybíróság döntésével magyarázott. Az Agerpres március 3-i tudósításában azt írja, hogy Frunda kifejtette: a szenátus elnökének a visszahívását a taláros testület döntése tisztázza, vagyis „a parlament két házának az elnökei csak saját pártjuk frakciójának a kezdeményezésére hívhatók vissza funkciójukból”.
Az RMDSZ azonban hétfőn hivatalosan is csatlakozott a demokraták kezdeményezéséhez, amit a nagyobbik koalíciós párt szintén felvállalt. Frunda álláspont-változtatása a Transindexnek adott nyilatkozatban érhető tetten. Az RMDSZ-szenátor az eljárás alkotmányosságára vonatkozó kérdésre kijelentette: a szenátorok szavazással döntenek arról, hogy megtartják tisztségében, vagy menesztik a házelnököt. „A döntés tehát a szenátusra tartozik, az Alkotmánybíróságnak ebbe a kérdésbe nincs beleszólása” – idézi a Transindex Frundát. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)
2010. március 10.
Mégsem „szerveznek rá” Bukarestben a magyar nemzeti ünnepre
Tegnap a szenátus Állandó Bürója elfogadta soros ülésén az RMDSZ által kezdeményezett munkanap-módosítást. A Szövetség parlamenti tisztségviselői az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából kérték a hétfői plénum keddre való elnapolását, hogy saját szavazókörzetükben ünnepelhessenek.
A kezdeményezés tárgyalásakor Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt tagja rendkívül magyarellenes módon támadta az Állandó Büró magyar képviselőit, mondván, a magyarok menjenek ünnepelni, a Parlament csak azért nem függeszti fel a munkát, mert nekik nemzeti ünnepük van. „Mi dolgozni fogunk” – nyomatékosított a konzervatív politikus.
Az Állandó Büró nem adott helyet kirohanásának, megszavazta a hétfői plénum elnapolását. Forrás: Transindex.ro
2010. május 21.
Kicsengetési ünnepség a Művészeti Egyetemen
Május utolsó szombatján búcsúztatja végzőseit a Művészeti Egyetem. A hároméves alapképzést záró diákok mellett idén diplomázik az első, bolognai típusú mesterképzést végzett színészévfolyam. Az ünnepség főszereplői nemcsak a ballagók lesznek, hanem azok a színészek is, akiket a Szenátus Arany- és Ezüstoklevéllel tüntet ki.
Május 22-én, szombaton délelőtt 11 órakor hatvanadik alkalommal szólal meg a végzősöket búcsúztató csengő a Köteles utca 6. szám alatt. A magyar tanulmányi vonalon dr. Gáspárik Attila színészosztálya, dr. Kovács Levente rendezőosztálya, dr. Albert Mária teatrológiaosztálya és Makkai Gyöngyvér zenepedagógia osztálya zárja tanulmányait az alapképzésben. A színház tanszék végzősei ősztől a színész, rendező, valamint a kulturális menedzsment-teatrológia mesterképzőkön tanulhatnak tovább az egyetemen. Ballagnak a Beszéd és nyelv az előadásművészetben és a Kortárs rendezés mesteri végzősei is. Az egyetem életében először kerül sor mesterfokozatú színészosztály ballagására: dr. Farkas Ibolya és dr. Kovács Levente évfolyama két év magiszteri képzés, összesen öt év egyetem után kezdi el színészi pályafutását. A négy színésznőt és három férfiszínészt a marosvásárhelyi közönség az évad hátralévő heteiben még többször láthatja Az ördög, az Egy asszonygyilkos vallomása és a nemrég bemutatott Körtánc című előadásokban. A Stúdió színpadáról ősztől néhányan a határon innen, néhányan a határon túlra szerződnek, ki szerepmeghívásnak tesz eleget, ki főállású társulati tagként helyezkedik el.
Már hagyománnyá vált, hogy a május végi ünnepségen az egyetem korábbi hallgatói előtt is tiszteleg. 2008-ban a sepsiszentgyörgyi színház két nyugdíjas, de változatlanul aktív színészét, az 1957-ben diplomázott Molnár Gizellát és az 1958-ban diplomázott László Károlyt, valamint Varga Vilmos nagyváradi színészt, 2009-ben a marosvásárhelyi színház művészeit, az 1959-es évfolyam végzőseit, dr. Farkas Ibolyát, Mózes Erzsébetet és Makra Lajost tüntette ki az egyetem Aranyoklevéllel. Hivatásuk iránti hűségük, kitartó munkájuk példakép a pályakezdő fiatalok számára. Idén a Szenátus az 1960-as és az 1980-as évfolyamok jelenleg is aktív, kiemelkedő színészi teljesítményt felmutató művészei előtt tiszteleg az Arany- illetve Ezüstoklevelek átnyújtásával.
Az egyetem sok sikert kíván végzőseinek, szeretettel várja a kicsengetésen és az évadzáró előadásokon a hozzátartozókat, barátokat, nézőket!
Népújság (Marosvásárhely)
2010. június 1.
Gyorsított eljárással fogadja el az oktatási törvényt a szenátus
Szavazással döntötték el tegnap a felsőház tagjai, hogy az oktatási törvényt gyorsított eljárással, tehát 30 napon belül fogadják el. Ecaterina Andronescu az eljárás ellen emelt szót, és arra szólította fel a szenátorokat, álljanak el szándékuktól. Végül Andronescunak nem sikerül meggyőznie kollégáit, így 44 ellen-, 55 támogató, illetve 2 tartózkodó szavazattal a gyorsított eljárás mellett döntöttek a szenátorok.
Múlt héten a szenátus Állandó Bizottsága úgy döntött, hogy a Tanügyi Bizottságnak június 18-ig kell benyújtania az oktatási törvényről szóló véleményezését. A jogszabályt néhány hete a képviselőház már elfogadta, de ebben az esetben a szenátus tölti be a döntő fórum szerepét.
(realitatea)
Transindex.ro
2010. június 9.
Nem tetszik Bukarestben a magyar állampolgárság
Felszólította a román szenátus külügyi bizottsága a bukaresti kormányt és az elnöki hivatalt, hogy hivatalosan és nyíltan foglaljanak állást a magyar állampolgársági törvény módosításával és a nemzeti összetartozás törvényének az elfogadásával kapcsolatban.
A bizottság úgy véli, nem kívánt következményei lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban az átláthatóság és a nyitottság hiányának. A testület megállapítja, a magyar törvény nem rögzíti, hogy hányadfokú felmenők egykori állampolgársága alapján igényelhető a magyar állampolgárság, ez pedig megerősíti azt a gyanút, hogy a jogszabálynak nincsen valós jogorvoslati jellege.
Szükségesnek látja ugyanakkor, hogy kormány- és parlamenti szintű román-magyar párbeszéd kezdődjék "az európai kisebbségvédelmi standardok betartásának a szükségességéről".
Megengedhetetlennek találja azt a módot is, ahogyan a magyar fél meglovagolta a Trianoni békeszerződéssel kapcsolatos nemzeti érzelmeket.
A bizottságot vezető Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke az elmúlt napokban is bírálta a Budapesten elfogadott törvényeket. Kijelentette, a magyar állampolgársági törvény egyáltalán nem hasonlít ahhoz a jogszabályhoz, amellyel Románia adott annak idején állampolgárságot a Moldova köztársaságbeli és ukrajnai románoknak.
A román törvény ugyanis vérségi alapon ajánlotta a köteléket, az igénylőknek pedig iratokkal kell igazolniuk, hogy felmenőik rajtuk kívülálló okokból vesztették el az állampolgárságukat a második világháború után.
Gazda Árpád
Krónika (Kolozsvár)
2010. június 9.
Németh Zsolt Bukarestben
Az Orbán-kormány beiktatása óta ma először lesz román-magyar diplomáciai tárgyalások színhelye Bukarest. Erre Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár romániai látogatása ad alkalmat. A magyarországi politikus Bogdan Mazuru külügyi államtitkárral találkozik a román fővárosban és Markó Béla kormányfő-helyettest is felkeresi hivatalában.
A Németh–Mazuru tárgyalások központi témája várhatóan a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló törvény alkalmazása lesz, miután a román külügy korábban közölte: részletesen szeretne tájékozódni a jogszabályról.
Ennek érdekében a román külügyminisztérium pontosításokat kért Budapesttől, mielőbbi tárgyalást kezdeményezett a magyar féllel, a szenátus külügyi bizottsága pedig a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti diplomácia arra kíváncsi, hogy a magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak. Mindez abból a válaszból derül ki, amit a román külügy a Mediafax és a Rador hírügynökségek érdeklődésére adott a témában.
A tárca azt is jelezte: a román fél teljes mértékben kész a nyílt párbeszédre ebben az ügyben. Mint ismert, a román külügyminisztérium mindeddig nem foglalt hivatalosan állást a magyar állampolgársági törvény módosításával kapcsolatban. Korábban azonban Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke kijelentette: Budapest „etnikai alapon készül állampolgárságot adni az ország határain kívül élő magyaroknak”, ami ellentétes a nemzetközi joggal.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. június 11.
Új minőségű kapcsolatok Romániával
Romániának a magyar nemzetpolitikai döntéseket illető megértő magatartását dicsérte Bukarestben Németh Zsolt. A külügyi államtitkár szerint az új magyar kormány érdemi közép-európai együttműködésre törekszik, amelyben Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek fűzi össze.
A második Orbán-kormány beiktatása óta szerdán tartották az első román–magyar diplomáciai tárgyalásokat Bukarestben és Konstancán. Erre az adott alkalmat, hogy a Duna-stratégiában részt vevő 14 ország külügyminiszterei a fekete-tengeri kikötővárosban találkoztak. Németh Zsolt Bukarestben a magyar sajtó képviselői előtt azt hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány érdemi közép-európai együttműködésre törekszik, s ebben Magyarországot és Romániát számtalan közös érdek fűzi össze. A külügyi államtitkár szerint Budapest nyitott a két ország új minőségű együttműködésére. Szerinte Közép-Európában új szemlélet van kialakulóban, s ezt jelzi az a szolidaritás is, amelyet egyrészt Románia tanúsított, amikor segítséget nyújtott a magyarországi árvízkárosultaknak, másrészt Budapest bizonyított, amikor a szlovákiai árvíz károsultjainak segítségére sietett. Az államtitkár hangsúlyozta: kormánya kiemelt feladatként tekint az érdemi közép-európai együttműködésre, s azt konkrét akciótervekkel, tartalommal kívánja megtölteni. „Ebbe a keretbe jól illeszkedik a Duna-stratégia” – mondta.
Németh Zsolt a kisebbségi kérdésről kijelentette, hogy az a jövőben fontos szerepet kap. Szerinte egyfajta nemzeti fordulatra van szükség a magyar nemzetpolitikában. Az elmúlt években Magyarország hidegen viszonyult a külhoni magyarokhoz. „Az új kormány ezért tartotta fontosnak már az első lépései között jelezni a külhoni magyarságnak, hogy nemzeti fordulat következik Magyarország és a határon túli magyarság viszonyában” – fűzte hozzá. Ezt erősíti a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvény és a magyar állampolgárság könnyített megadásáról szóló jogszabály sürgős elfogadása is. „Nagyra értékeltük, hogy szomszédaink megértéssel fogadták ezeket a lépéseket. Románia élen járt ebben a megértő magatartásban” – jelentette ki az államtitkár. A román külügy korábban közölte: részletesen szeretne tájékozódni az állampolgársági törvényről. Román hírügynökségek szerint a bukaresti szenátus külügyi bizottsága a következő napokban határozatot kíván elfogadni a jogszabály román megítéléséről. A bukaresti diplomácia arra kíváncsi, hogy a magyar állampolgársági törvény megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak.
Nem szűnnek meg a közös kormányülések
Folytatódnak a román–magyar együttes kormányülések – erről állapodott meg szerdán Bukarestben Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. A találkozón megegyeztek arról is, hogy elkezdik az ősszel esedékes közös munka előkészítését. Markó Bukarest és Budapest jövőbeni együttműködéséről tárgyalt Némethtel, és tájékoztatta a román kormány decentralizációs intézkedéseiről. Németh Zsolt kiemelte, hogy számtalan közös érdek köti össze a két országot, majd köszönetét fejezte ki a román állam által a magyarországi árvízkárosultaknak nyújtott segélyért. Kijelentette, hogy a magyar EU-s elnökség különösen jó alkalmat nyújt majd a magyar–román kapcsolatok elmélyítésére. Mindketten hangsúlyozták a két ország minél szorosabb együttműködésének fontosságát a Duna-stratégia vagy az energetika és az infrastrukturális fejlesztés területén. (MH)
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
2010. június 28.
Tanügyi törvény kifulladásig
A szenátus oktatásért felelős bizottsága ma folytatja a tanügyi törvény vitáját, és a parlamenti vakáció ellenére addig nem szünteti be a munkát, amíg az összes cikkelyről nem születik megállapodás, illetve szavazás. Négy hét alatt még negyedét sem tárgyalták meg a jóváhagyandó cikkelyeknek.
Bokor Tibor, a testület RMDSZ-es tagja elmondta, az ülések során a legnagyobb vitát az iskolai tagozatok, valamint a kisebbségi oktatás fejezeténél, a történelem és földrajz anyanyelven való tanítása okozta. A többórás viták közepette, a bizottság elfogadott néhány olyan javaslatot, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben. Így például döntés született arról, hogy a felekezeti oktatás is részesülni fog az alapfinaszírozásból az egész oktatási folyamat során.
Az új cikkelyek értelmében, öt-hat éves korban a gyerekek egy úgynevezett előkészítő csoportban vesznek részt, hatéves kortól pedig kezdetét veszi a négyéves elemi ciklus. A gimnáziumi tagozatot egy évvel hosszabbítják, ide kerül át a kilencedik osztály. Ezt követően két lehetőség közül választhatnak a tanulók: vagy jelentkeznek kétéves szakiskolai képzésre, vagy, szaktól függetlenül, jelentkezhetnek négyéves líceumba, amely a tizenharmadik osztállyal ér véget.
Egy másik fontos módosítás a testnevelés, zene, rajz és vallás tantárgyakat érinti. A törvény hatálybalépése után e tantárgyakat nem érdemjeggyel, csak minősítéssel értékelik a tanárok, kivéve, ha szakosztályról van szó. Megváltozik a képességi vizsga menete is: egyrészt, mert kilencedik osztály végén kerül majd sor erre, másrészt, mert a román, magyar és idegen nyelv írásbelin kívül lesz egy úgynevezett transzdiszciplináris felmérő is matematikából és természettudományokból.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. június 30.
Közmédia: megvannak az igazgatótanácsok
A Televízió vezetőtestületének RMDSZ által jelölt tagja Sebesi Karen Attila. A Rádiónál Demeter András. A Televízió Igazgatótanácsa Alexandru Lazescut jelölte az intézmény elnöki posztjára. A Közszolgálati Rádió esetében a szociáldemokraták jelöltje, Ovidiu Miculescu győzött.
Az igazgatótanácsok elnökjelöltjeit a Törvényhozás Művelődési Bizottságai is meghallgatják, majd javaslatuk alapján, kinevezésükről a plénum dönt. Mindegyik fórum felülbírálhatja az előző döntését.
Kolozsvári Rádió
Erdély.ma
2010. szeptember 14.
A „klinikai halál ”állapotában van a kisebbségi törvény
– Az RMDSZ számára csupán „vészmegoldás” az oktatási decentralizáció kormányrendelettel történő elfogadtatása, a Szövetség a teljes oktatási törvény mihamarabbi elfogadására törekszik.
– Az RMDSZ számára csupán „vészmegoldás” az oktatási decentralizáció kormányrendelettel történő elfogadtatása, a Szövetség a teljes oktatási törvény mihamarabbi elfogadására törekszik – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes keddi, bukaresti sajtóértekezletén. A szövetségi elnök közölte: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának hétvégi, marosvásárhelyi ülésén is megállapítást nyert, hogy a területi szervezetek is egyik legfontosabb prioritásnak tekintik a kisebbségi oktatási jogok kibővítését, valamint a rendszer átfogó reformját ígérő jogszabály elfogadtatását a Szenátusban. A további prioritásokról szólva leszögezte: végre vissza kell hozni „a klinikai halál” állapotából a kisebbségi törvényt, és komolyan foglalkozni kell a gazdasági fejlesztési régiók újraszervezésének kérdésével is.
Markó Béla elutasította a sajtószabadságot sértő azon törvénykezdeményezést, amely az írott sajtót a Nemzeti Audiovizuális Tanács ellenőrzése alá helyezné. Álláspontja szerint egy igen veszélyes kezdeményezésről van szó, amelyet az RMDSZ semmilyen körülmények között nem fog támogatni.
A miniszterelnök-helyettes elégtétellel nyugtázta, hogy a kormány elfogadta az RMDSZ azon javaslatát, melynek értelmében a szerzői jogdíjakra kirótt társadalombiztosítási adót nem az adott személyek, hanem a munkáltatók kell majd befizessék, ezzel véleménye szerint a szerzői jogok körüli helyzet megoldódni látszik.
Az egészségügyi témában benyújtott ellenzéki egyszerű indítvány kapcsán kifejtette: bár való igaz, hogy az egészségügyi rendszer igen komoly finanszírozási problémákkal küszködik, ennek dacára éppen az egészségügyi tárca – amelyet az RMDSZ vezet – hozta meg az elmúlt időszak legfontosabb reformintézkedéseit. –Az RMDSZ-nek határozott elképzelései vannak az ágazat további reformját illetően is: az a szándékunk, hogy az Egészségbiztosítási Pénztárat az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe utaljuk át, ezáltal ugyanis felszámolható lenne az a „kétfejű” rendszer, amelyben, míg a minisztérium vállalja a felelősséget a teljes egészségügyi rendszer működéséért, az egészségügyi intézmények költségvetése fölött a pénztár rendelkezik– mondta.
Az európai szintűvé terebélyesedő roma-ügy kapcsán Markó Béla leszögezte: Franciaország tévedett, amikor a romák kitoloncolása mellett döntött, álláspontja szerint ezzel az antidemokratikus lépéssel gyakorlatilag azt bizonyítja Európa számára, hogy Franciaországnak nincs megoldása a kérdésre, miközben kizárólag Romániára kívánja hárítani e súlyos és összetett probléma kezelését. A romák kérdésének megoldása nem lehet egyetlen ország feladata, erre közös európai választ kell találni – mutatott rá az RMDSZ elnöke. erdon.ro
2010. szeptember 16.
Az oktatási reformnak a decentralizációra kell épülnie
Az RMDSZ és a magyar oktatásért felelős tanfelügyelők állásponja szerint az oktatási törvény annyira fontos az oktatási rendszer reformja szempontjából, hogy amennyiben a jogszabály továbbra is akadozik a Szenátusban, akkor sürgősségi kormányrendelet révén kell elfogadtatni az rendszer decentralizációjára vonatkozó részét.
Ez azonban továbbra is csupán mentőmegoldásnak tekinhető, az RMDSZ ugyanis az oktatási törvény mihamarabbi elfogadtatásában érdekelt – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, Kolozsváron, a magyar tanfelügyelők találkozóján.
A szövetségi elnök elmondta, a tanácskozáson az oktatási rendszer helyzetéről, a magyar tanintézmények sajátos gondjairól, valamint a készülő oktatási törvényről volt szó. Mint mondta, a magyar oktatási szakemberek is azon az állásponton vannak, hogy a tanügyi reformnak egyértelműen a valós decentralizáció irányába kell mutatnia, ezt pedig a most készülő törvény szolgálná a legjobban. Hozzátette: a tanfelügyelők számos konkrét és hasznos javaslattal jöttek főként a tekintetben, hogy milyen módszerekkel lehet fenntartani az anyanyelvű oktatás minőségét a jelenlegi nehéz pénzügyi-gazdasági helyzetben. A javaslatok olyan szempontból is fontosak, mondta, hogy az oktatás törvény gyakorlatilag még nyitott, így bármilyen megalapozott szakmai észrevételt be lehet még emelni.
A megbeszélésen sok olyan konkrét, megoldásra váró probléma is felmerült, mint a pedagógusok bérezése, az iskolák finanszírozása, vagy az elkezdett beruházások, fejlesztések kérdése is. Ez utóbbi kapcsán Markó Béla kifejtette: a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy törlessze az eddigi iskolafejlesztések során felhalmozott állami tartozásokat, és be kell fejeznie a fontosabb beruházásokat: ez egyébként gazdaság-ösztönző intézkedésnek is tekinthető, hiszen az állami kifizetések sok céget menthetnek meg a működésképtelenségtől.
A szakmai egyeztetés fontosságáról szólva a miniszterelnök-helyettes kifejtette, az oktatási ágazatban felmerülő általános problémák mellett a magyar oktatás számos sajátos gonddal is küzd: a legnehezebb helyzetben kétségtelenül a magyar szórványiskolák vannak, ezek működtetése az alacsony gyereklétszám miatt egyre nehezebb, emiatt alapvetően fontos, hogy megteremtsék a fenntarttásukat biztosító törvényes keretet.
A nemrég elfogadott nyugdíjtörvény kapcsán Markó Béla elmondta: bár nem ért egyet a jogszabály egyes rendelkezéseivel, mint például azzal, hogy a nők számára a férfiakéval azonos nyugdíjkorhatárt szabtak meg, álláspontja szerint a törvény megteremti a keretet arra, hogy a nyugdíjak kérdését ezentúl egy egységes rendszer szabályozza, de fontos a nyugdíjak közötti gyakorta igen jelentős különbségek kiegyenlítése szempontjából is.
A tanácskozáson az RMDSZ részéről jelen volt még Takács Csaba ügyvezető elnök, Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, Király András oktatási államtitkár, valamint Szőcs Domokos, az Oktatási Minisztérium kabinetigazgatója is.
erdon.ro
2010. november 22.
Szenátus, oktatási bizottság: a történelmet és a földrajzot csakis románul!
A nemzeti kisebbségek románul fogják tanulni az ország történelmét és földrajzát, az elemi oktatásban a leckék végéhez egy anyanyelvű kivonatot csatolnak – így módosította a Szenátus oktatási bizottsága a tanügyi törvényt. A jelentést ma nyújtottak be az Állandó Bizottsához. A több mint 100 oldalas dokumentumot hétvégi ülésén fogadta el a testület, amelyen azonban csak az ellenzékiek voltak jelen, a demokrata-liberálisok és az RMDSZ tagjai távol maradtak. A bizottság elnöke, Mihai Hardau kijelentette: az ellenzék nem dolgozhatott a kormány képviselőinek távollétében, így az ülések szabályellenesek voltak. Ennek ellenére az oktatási bizottság ma benyújtotta a jelentést.
Az Alkotmánybíróság szerdán nyilatkozik a kormány és a Parlament között az oktatási törvény felelősségvállalása kapcsán felmerült jogi konfliktusról.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma
2010. november 23.
Magyartanárok módszertani tanácskozása Érmihályfalván
Bihar megye – A nonformális nevelési tevékenységek pedagógiai szerepe volt a témája a magyartanárok Érmelléken, és Érmihályfalván tartott módszertani tanácskozásának, melyet hétfőn tartottak.
A körfelelősökkel tartott egyeztetés nyomán lett a megye magyartanárai számára hétfőn tartott módszertani tanácskozás témája a nonformális (oktatási rendszeren kívüli – szerz.megj.) nevelési tevékenységek helye és szerepe a tanításban. A tanácskozás színhelyeÉrmihályfalva volt, de tulajdonképpen a tágabb Érmellékre is kiterjedt – mondhatni nonformális módon – hiszen a megye minden szegletéből érkezett 55 pedagógus előbb kirándulást tett Gálospetribe, majd Érkörtvélyesre, mindkét településen meglátogatva a tájházat. Útjuk Érmihályfalván előbb az Andrássy Ernő Múzeumba vezetett, majd a Futrinka Játszóház emeleti Padlás Galériájába. Ott, a közben a vendéglátókkal mintegy 70 fősre kiegészült csapatot előbb Boros József helyi tanár, majd Csengeri Csongor, a Zelk Zoltán Általános Iskola igazgatója köszöntötte, utóbbi megtiszteltetésnek nevezve, hogy házigazdái lehetnek az eseménynek.
Módszerek, lehetőségek
„Meglepetésként” a helyi GGG Irodalmi Stúdió tagjai adtak elő verses–zenés műsort, melyet Ile Erzsébet szaktanfelügyelő „a minikonferencia méltó bevezetésének” minősített, majd ugyanő konferálta fel a helyi tanárnők három előadását. Kind Klára Renáta az Érmelléket mutatta be, felsorolva településeit, hírességeit, hagyományait. Boros Emőke Blanka A színház szerepe az oktatásban címmel értekezett, megállapítva egyebek mellett, hogy a színház (látogatása, illetve művelése diákszínjátszás szintjén is) a magyartanárok egyik eszköze lehet az igényességre, a viselkedési kultúrára nevelésben. Ugyanakkor olyan, korábban tabunak számított témák feldolgozására is lehetőséget nyújt, mint a rasszizmus, a drogok, a hajléktalanság. Szabó Emőke a Magyarországról indult, de ma már a határon túli területeken zajló oktatást is segítő, összesen több, mint 300 iskolába eljutott Szitakötő programot ismertette, részletekbe menően. Egy játékba a hallgatóságot is bevonta: kollégái egy játékos titkosírást fejthettek meg.
Ady születésnapján
Az előadásokat előbb Ile Erzsébet köszönte meg, majd Pásztor Gabriella kormánytanácsos mondta el, hogy a kollégái között töltött nap „felüdülés” volt számára a kormányzati munka közben. Hozzátette: az új tanügyi törvény még több lehetőséget fog adni arra, hogy a bemutatott módszereket, illetve a helyi sajátosságokat a tanárok jobban beépítsék oktatói–nevelői tevékenységükbe. Sajnálattal állapította meg, hogy kisebbségi ügyekkel még mindig lehet indulatokat korbácsolni, így csorbulhat például az anyanyelven történő oktatáshoz/tanuláshoz való jog. A Szenátus ugyanis nem szavazta meg a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatását, és ez a kisebbségek elidegenítését szolgálja, állapította meg Pásztor Gabriella. A felszólalás lehetőségével élve Rákóczi Lajos érköbölkúti tanár a magyar nyelv és népi hagyomány gazdagságát méltatta, majd tekintettel Ady Endre születésnapjára – a tanácskozás méltó befejezéseként – elszavalta a költő Hazamegyek a falumba című versét. erdon.ro
2010. november 24.
Sok bába közt (Oktatási törvény)
A szenátus oktatási bizottsága tegnap másodszor vitatta meg az oktatási törvénytervezetnek azt a változatát, amely gyökeresen eltér a kormány által beterjesztett szövegtől, és hátrányos módon változtatta meg a tervezet kisebbségbarát rendelkezéseit. Markó Béla RMDSZ-elnök a felelősségvállalás szükségessége mellett érvelt, élesen bírálta Mircea Geoanăt, és utalt tisztségéből való eltávolítására is.
A felsőház oktatási bizottságban többségben vannak az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt tagjai, s a hét végén úgy ültek össze, hogy nem voltak jelen a kormánypárti szenátorok. Az ülés résztvevői alaposan átírták a kormány által beterjesztett oktatási törvénytervezetet, amelynek kisebbségbarát rendelkezéseit is módosították. Kiiktatták azt a cikkelyt, amely biztosítaná a kisebbségi diákok számára, hogy a jelenlegi gyakorlattól eltérően anyanyelvükön tanulhassák Románia történelmét és földrajzát. A kormánypártok nehezményezik, hogy őket nem is értesítették az ellenzékiek a bizottsági ülésről, amelyet szabálytalannak is tartanak, mivel a házbizottság jóváhagyása nélkül üléseztek. Hétfőn a szenátus házbizottsága úgy döntött, hogy az oktatási szakbizottságnak meg kell ismételnie a hét végén tartott ülést. Ezt tegnap meg is tették, de szintén csak az ellenzéki tagok jelenlétében ülésezett a testület, amely továbbra is mellőzte a kisebbségbarát rendelkezéseket. A felsőház állandó bürója tegnap úgy döntött: jövő hétfőn kerül a plénum elé a bizottságban elfogadott tervezet. Erre nem biztos, hogy sor kerül, hiszen az alkotmánybíróság mára ígérte, hogy döntést hoz a kormány felelősségvállalási eljárásáról.
Markó Béla RMDSZ-elnök tegnap leszögezte: a szövetség álláspontja szerint alkotmányos az oktatási törvény kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása, így ennek a folyamatnak folytatódnia kell. A szövetség nem ismeri el az oktatási szakbizottság egy részének jelentését az oktatási törvényről. Markó bírálta a szakbizottság ellenzéki tagjait és Mircea Geoanăt, a szenátus elnökét amiatt, hogy a házszabály előírásait megszegve hívták össze a szakbizottság hét végi ülését. A szövetségi elnök közölte: a házszabály szerint az oktatási bizottság ülését csupán a bizottsági elnök hívhatja össze, vagy ennek távolléte esetén az Állandó Büró. Ez esetben egyik feltétel sem teljesült, ennek dacára Mircea Geoană egyetértett a szakbizottság összehívásával, mi több, az alkotmánybírósági meghallgatáson látnoki módon megjósolta: a szakbizottság vasárnap estig befejezi az oktatási törvény cikkelyenkénti elfogadását.
Markó Béla leszögezte: Mircea Geoanăt felelősségre kell vonni amiatt is, hogy súlyosan megszegte házelnöki tisztségéből eredő kötelezettségeit, ugyanis egy bizonyos politikai álláspontot képviselt az oktatási törvény kapcsán. ,,Amennyiben elfogadhatnánk azt, hogy egy bizottság tagjainak többsége összehívhatja a testületet, akkor el kellene fogadnunk azt is, hogy a szenátus is akármikor összeülhet, és bármilyen döntést hozhat, akár a szenátus elnökét közvetlenül érintő kérdésekben is — mondta, hozzáfűzve: ezzel természetesen nem érthet egyet, hiszen ez is ellentétes lenne a parlamentarizmus szellemével. A bizottság hét végi ,,sztahanovista" teljesítményével kapcsolatban elmondta: az RMDSZ súlyosnak tartja, hogy a bizottság gyakorlatilag kiiktatta a törvényből a kisebbségi oktatást érintő pozitív rendelkezéseket, többek között a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatásának lehetőségét, a román nyelv sajátos tanterv és tankönyvek szerinti oktatását, de durván megnyirbálta az általános oktatási reformot célzó intézkedéseket is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. december 1.
Kötő József az oktatásügyi európai biztossal szervezett találkozón vett részt.
Kötő József, a Képviselőház Oktatási Bizottságának alelnöke november 26-án részt vett Androulla Vassiliou asszonnyal, az oktatásügy, kultúra, többnyelvűség és ifjúságpolitika európai biztosával szervezett találkozón, a Szenátusban.
Androulla Vassiliou asszony bemutatta a 2020-ig megvalósítandó Európa-stratégia oktatási vonatkozásait, hangsúlyozva, hogy ez a fejezet a stratégia megvalósításának egyik kulcsa. A nevelésbe fektetett alapok a hosszútávú gazdasági fejlődés szavatolását jelenthetik, az ifjúság felkészítése a XXI. század kihívásaira, Európa versenyképességének záloga lehet.
A hozzászólások során Kötő József kifejtette, éppen ezért volt fontos a kormánynak felelősséget vállalnia az oktatási törvénnyel kapcsolatban, hogy megvalósíthassa azokat a reformokat, amelyek az Európa-stratégia végrehajtásában Romániára hárulnak. Kiemelte a törvény oktatási filozófiájának pluralizmusát, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi közösségek önazonosságát őrző tanügyi rendszer működhessék. Manna.ro
2011. január 4.
Markó Bélának személyes elégtétel a tanügyi törvény
Személyes elégtétel az RMDSZ elnökének, hogy alkotmányos a tanügyi törvény. Markó Béla reméli, hogy a Szenátusnál lévő, másik tanügyi törvénytervezet nem kapja meg a kormány támogatását.
Szerinte a kormánytöbbségnek nincs oka arra, hogy egy másik tervezet mellé álljon, miután elfogadták az oktatási törvényt. A szociáldemokrata párti Dan Şova az alkotmánybírósági döntés előtt arra emlékeztetett, hogy a Felsőház oktatásügyi bizottságánál létezik a törvény egy másik változata is.
Mint mondta, ha a jogszabályt alkotmányosnak találja a taláros testület, igen kényes helzyet alakul ki, hiszen február elsején újrakezdik a Szenátusban lévő jogszabály vitáját. Erdély.ma
2011. január 27.
In memoriam Szabó Károly (1943-2011)
Gyászol a Szatmár megyei közélet: 67 éves korában, kedden elhunyt Szabó Károly, a megyei politikai élet meghatározó alakja, aki nem kevesebb, mint 18 éven át (1990-2008) szenátorként képviselte régiónkat, és egy ideig EP-képviselői tisztséget is betöltött. A Román Felsőház tagjaként sosem felejtette el, kiket képvisel a fővárosban, számos, egyszerű emberek mindennapjait megkönnyítő ügyben közbenjárt, interpellált, intézkedett. Sajátos színfoltja volt ő a Szatmár megyei közéletnek, összetéveszthetetlen stílusával, egyenes beszédével tiszteletet vívott ki mind a politikai körökben, mind a közemberek soraiban. Olyan politikus volt ő, aki mindig nyíltan fogalmazott, nevén nevezte a dolgokat. Tudta: a problémák szőnyeg alá seprése nem jelenthet megoldást, az őszinteség az egyetlen, amely a magyarság érdekvédelmi szervezetét előbbre viheti. Nem maradt, nem maradhatott közömbös szervezete és a szatmári magyar közösség ügyei iránt. Mi, ittmaradottak, csak azt remélhetjük: mindig a közösség érdekében felzengő, határozott hangja jó ideig vissza fog csengeni még az őt követő politikusgeneráció fülében, amely szakmai odaadást, elkötelezettséget, politikai profizmust tanulhat tőle. Szabó Károly kedd este, nagykárolyi otthonában hirtelen, szívinfarktusban hunyt el. Bár nem volt ezen tájegység szülötte – Désen született, 1943. augusztus 29-én –, igazi szatmáriként és nagykárolyiként végezte munkáját a Szenátusban, egy ideig a mezőgazdasági és erdészeti bizottság alelnökeként, majd a honvédelmi bizottság jegyzőjeként. Lapunk ezúton osztozik a család és az egész Szatmár megyei magyar közösség gyászában. Nyugodjon békében!
Szabó Károly Ferenc halálára
Mély fájdalommal értesültem szeretett kollégánk és barátunk, Szabó Károly Ferenc hirtelen elhunytáról. Halálával egy fontos erdélyi magyar személyiség, a szatmári és az egész erdélyi magyarság által megbecsült és elismert politikus távozott el közülünk. Szabó Károly Ferenc már a kezdetektől a Szövetség szatmári szervezetének tagja, 1990-től 2008-ig az RMDSZ szenátora, 2000. és 2002. között szervezetünk szenátusi frakciójának vezetője volt. Elkötelezetten küzdött a magyarság jogaiért, munkásságát a nemzetéért, közösségéért érzett felelősség határozta meg. Együtt voltunk a kisebbségi jogküzdelem legnehezebb pillanataiban, és együtt örültünk az elért sikereknek is. Hűsége, kitartása mindannyiunk számára követendő példa marad. Szenátorként, közeli munkatársként és barátként búcsúzom tőle. Az RMDSZ országos vezetősége nevében őszinte részvétemet fejezem ki a gyászoló családnak.
Markó Béla
Elhunyt Szabó Károly Ferenc
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 67. évében, 2011. január 25-én este elhunyt SZABÓ KÁROLY FERENC villamosmérnök, politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt szenátora, európai parlamenti képviselője. Szabó Károly Ferenc Désen született, 1943. augusztus 29-én. A kolozsvári Műszaki Főiskola 1967-ben történt elvégzése után előbb 1967-71 között Nagyváradon dolgozott karbantartó mérnökként a bútoriparban, majd 1971-72 között a berettyószéplaki szénbányáknál. 1973-ban kerül Nagykárolyba, ahol 1980-ig a bútorgyárban, a Helységgazdálkodási Vállalatnál, majd 1980 és ’90 között a szatmárnémeti Unió helyi részlegéből lett Gépgyártó Vállalatnál dolgozott. Az 1989-es rendszerváltás nagy fordulópontot jelentett életpályája alakulásában. Ezt követően ugyanis az addigi mérnökemberből politikus lett. 1990 és 2009 között a nagykárolyi RMDSZ választmányi tagja, 2000 és 2003 között a nagykárolyi RMDSZ elnöke. 1990 és 2008 között, tehát 18 éven át az RMDSZ Szatmár megyei szenátora, az RMDSZ szenátusi frakciójának helyettes vezetője, illetve vezetője. 2006-ban előbb Románia RMDSZ-es európai parlamenti megfigyelője, majd 2007-2008-ban Románia RMDSZ-es európai parlamenti képviselője. 2008-ban nyugdíjba vonult. Szabó Károly Ferencet a Románia Magyar Demokrata Szövetség helyi és országos vezetősége saját halottjának tekinti. Kovács Jenő, a nagykárolyi RMDSZ elnöke
GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj és édesapa, SZABÓ KÁROLY FERENC életének 68. évében hirtelen elhunyt. Temetése január 27-én, csütörtökön, 15:30-kor lesz a Temető utcai Mesterrészi temető római katolikus ravatalozójából.
Emléke örökké él szívünkben és soha nem feledjük.
A gyászoló család
Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)
2011. február 25.
A Markó-doktrína aktualitása
Nem szeretnék leltárt készíteni, akinek kedve van, felüti az internetet, és rájön arra, hogy a Google-ben Markó Bélának a neve különböző nyelveken több mint száztízezerszer jelenik meg, és közben találkozik valamennyi könyvének a címével is.
Verseskötetekkel ugyanúgy, mint irodalmi vonatkozású esszékkel vagy politikai publicisztikával, készítettek vele interjúkötetet, és megjelent a még mindig kevéssé ismert közös szerző, a Szekuritáté által készített lehallgatási dossziéja is. A címszavak java részében vagy úgy szerepel Markó Béla, mint költő, író, szerkesztő, vagy úgy, mint politikus.
Az első három megnevezés voltaképpen alkotói munkát és értelmiségi létet takar, az utóbbi pedig – hadd nevezzük így – közéleti tevékenységet. A kettő között igen lényeges különbség van. Az alkotó ember egy sorompóit felemelő társadalomban voltaképpen szabad, úgy gondolkodik és azt teszi, amit akar. Hogyha mondjuk ír vagy beszél, akkor olyan szavakat és kifejezéseket, olyan mondatszerkezetet használ és olyan gondolatvitellel építkezik, aminővel a kedve tartja.
A közéleti személyiségnek is nevezett politikus ugyanezt nem teheti meg. Ő ugyanis az intézményi és jogi korlátokon túl sem feledheti, hogy rendszerint nem azonos jellemzőjű, hanem különbözőképpen rétegződött, kisebb-nagyobb közösségekhez szól, és mindannyiuk számára meg kell találnia az őket összefűző szálakat. Ezért a politikusok, még ha szeretnék, sem tudnák elkerülni a közhelyeket, a költők számára viszont belső parancs az eredetiség, a gondolati tömörség, a választékos nyelv.
És a dolgok természeténél fogva létezik még egy igen nagy különbség: miközben a költő rendszerint az egyénnel, az emberrel, annak belső világával foglalkozik, addig a politikus, minél gyakrabban emlegeti az embereket, óhatatlanul annál arctalanabbá válik számára az a tömeg, amelyhez intézi szavait.
Nem látszólagos, nem felszínes, hanem nagyon is valós ellentmondások ezek, és nekem, akár lírai, akár prózai, akár publicisztikai, akár nemzeti-nemzetiségi vagy történelmi vonatkozású szövegeit olvasom Markó Bélának, netán a politikai beszédein töprengek el, mindig eszembe jut ez a kettősség. Alighanem az ember egyazon időben nem lehet költő és politikus is, kötve hiszem, hogy Markó Béla a Szövetségi Képviselők Tanácsa vagy a román kormány ülései alatt, amikor nem éppen ő beszél, verseket vagy irodalmi esszéket írna, mint ahogyan az sem valószínű, hogy egy szonett két sora között következő beszédének az indításán gondolkodna.
Ezért az egyesek számára oly egyszerűnek tűnő, több százszor leírt, költő-politikus, vagy politikus-költő fogalma számomra sem egybeírva, sem kötőjellel nem értelmezhető összevontan, hanem csupán így: Markó Béla életének adott óráiban, napjaiban költő és esszéíró, más órákban és más napokon pedig politikus. Nem a költő politizál és nem a politikus ír verset, hanem ugyanaz a gondolkodó személyiség, ugyanaz az erdélyi magyar értelmiségi áll mindkét önálló cselekvés hátterében.
Megértve ezt a különbséget, egy újra kiadott és egy új Markó-kötetről szeretnék beszélni. Az Erdélyi macska című könyv Szép-literatúrai utazások alcímmel zömében a klasszikus, valamint a jelenkori magyar irodalom több alkotójával, alkotásával kapcsolatos esszéket tartalmaz. Meggyőződésem, hogy nem csupán a magyartanárok, hanem általában az értelmiségiek számára hasznos lehet a Markó Béla tolla irányította újrafelfedezés, amely olykor csupán egy-egy idézetet használ ürügyként ahhoz, hogy – amint azt az 1990 előtti írásokban megszoktuk – a sorok között közösségi üzenetet is hordozzon. A kötet utolsó fejezete pedig már önálló, különálló egység, itt főként a Markó Bélával készített interjúk már ahhoz a politikushoz vezetnek el, aki a Kié itt a tér című összeállítás cikkeit, beszédeit, tanulmányait írta.
Bevallom, én ezt az utóbbi kötetet kimondottan azzal a céllal olvastam el, hogy találjam meg a Markó-doktrínát. Ugyanis miután Markó Béla bejelentette, hogy tizennyolc esztendő után nem óhajt indulni az RMDSZ elnöki tisztségéért, politikai ellenfelei közül nagyon sokan kezdték emlegetni ezt a fogalmat. Miszerint, ha Markó majd nem is vezet, de a Markó-doktrína tovább fog élni, az RMDSZ-ben nem lesz szemléletváltás, mert a Markó-doktrína mélyen meggyökerezett a szervezetben, évek kellenek, amíg a Markó-doktrína szellemét lehántják a megcsontosodott, a doktrínába betokosodott RMDSZ-ről és így tovább.
De voltaképpen mi is ez a Markó-doktrína?
Néhányan azzal vádolják a szövetségi elnököt, hogy megszilárdította a központi vezetést, a döntéseket egy szűk kör kezébe helyezte – és ez a Markó-doktrína.
Mások szerint a Markó-doktrína azt jelenti: Erdélyben nem lehet élet az RMDSZ-en kívül, azaz a romániai magyarságnak politikai egységben kell maradnia és mindig úgy kell táncolnia, hogyan az RMDSZ vezetősége fütyül. Minden más, többpárti kísérlet csökkenti a romániai magyarság politikai és más érdekérvényesítési esélyeit.
Megint mások szerint a Markó-doktrína valamiféle kötéltánc a román hatalom közelében, és arra szolgál, mindegy, hogy mikor, mindegy, hogy kivel, de az RMDSZ mindig ott legyen a romániai hatalomban.
Azután léteznek olyan politikai-ideológiai ellenfelek, vagy a holdudvaraikban éldegélők, akik darabokból próbálják összeállítani a Markó-doktrínát. Például: nincs szükség területi autonómiára, jó helyette a regionalizmus. Vagy: nem önrendelkezési, hanem kisebbségi törvényre van szükség.
Léteznek más megközelítések is. Például: a Markó-doktrína elveti a gyökeres megoldásokat, és a kis lépések híve. Vagy: a Markó-doktrína nem eléggé népi és nem eléggé nemzeti, Magyarországon csak a szocialisták és a liberálisok támogatását élvezi.
Tehát mi is a Markó-doktrína?
Nos, én ebből a könyvből, az utóbbi két évtizedben megírt tanulmányok, előadások, hazai és magyarországi lapokban megjelent közéleti írások gyűjteményéből a következő támpontokat derítettem ki, amelyeket – saját értelmezésemben – akár Markó-axiómáknak, azaz Markó Béla politikai sarkigazságainak is nevezhetünk.
Az első: a romániai németektől és zsidóktól eltérően a romániai magyarok történelmi távlatokban is meg akarnak maradni szülőföldjükön. Nagyobb tömegben sem Magyarországra, sem távolabbra nem óhajtanak kitelepedni, ezért itt kell megtalálniuk a saját egyéni és közösségi létük jobbításához nélkülözhetetlen társadalmi-gazdasági-jogi kereteket.
A második: bár nem is egyszer átemelték feje fölött a határokat, a romániai magyarság nem a jelenlegi Magyarország Erdélybe kivándorolt magyar kisebbsége, hanem egyenrangú összetevője a magyar nemzetnek. Következésképpen kettőjük között bármilyen viszonyrendszer nem alárendelt, hanem csak mellérendelt lehet.
A harmadik: akár tetszik ez nekünk, akár nem, a romániai magyarság jelene és jövője szorosan összefügg Románia jelenével és jövőjével, hiszen a romániai magyarok ennek az országnak a valóságában élik mindennapjaikat.
A negyedik: a romániai magyarság jelenére és jövőjére vonatkozó elképzeléseket nem a harsogó kinyilatkoztatások szintjen, hanem helyi, regionális, országos és nemzetközi szintén végzett következetes munkával lehet véghezvinni.
Az ötödik: a valóban működő és működtethető közösségi autonómiát ezekkel az eszközökkel, a nyitott társadalom biztosította céltudatos és alulról történő intézményépítéssel lehet elérni.
Úgy gondolom, a Markó-doktrína nem más, mint a fenti megfontolásokhoz csatlakoztatott politikai eszközöknek a mindenkori hatékonyság függvényében rugalmasan bővíthető vagy szűkíthető tárháza. A kulcsszó az előző mondatban pedig a hatékonyság. Markó következetes kiállása a romániai magyarság politikai képviseletének és érdekvédelmének egysége mellett voltaképpen nem más, mint folyamatos küzdelem a hatékonyság és eredményesség megőrzéséért.
A politikus Markó a váradi kongresszuson nagy vonalakban a következőképpen vehetné számba a tizennyolc év eredményességet: szabad anyanyelvhasználat a közigazgatásban és a bíróságokon, kétnyelvű törvényes feliratozás, anyanyelvű oktatás óvodától az egyetem utáni képzésig, önálló és egyre inkább általunk irányított iskolai hálózat, a romániai magyarságra szabott és kiemelt költségvetési támogatásokkal egybekötött tanterv.
Kiterjedt föld-, erdő- és ingatlanvagyonok visszaszolgáltatása, erdélyi magyar közösségek intézményépítése, iskolák, templomok, közösségi házak, emlékművek ezreinek felújítása és meglendülő infrastruktúra-fejlesztés az egyre önállóbb döntési jogkörökhöz jutó helyhatóságok irányítása alatt. Olyan magyar művelődési élet, amelyet csak az ötlettelenség, a kezdeményezőkészség és az anyagiak hiánya korlátozhat. Összeségében pedig a romániai magyarság olyan politikai-társadalmi tényezővé való válása, amelyre mindeddig, Románia történelmében még soha nem volt példa.
Persze, tisztában vagyok azzal is, hogy van az éremnek az ország általános helyzetéhez és még el nem ért vágyainkhoz kapcsolódó másik oldala is. Nem feledhetjük ugyanis, hogy még a lehető legszürkébb erdélyi macska is csak addig marad ugyanannál a háznál, amíg megélhetése van, máskülönben önálló és gazdától független. Ezért úgy gondolom, az első könyvcím markói metafórája nem véletlen. A házimacska nem annyira látványos, mint a mifelénk csupán állatkerti ketrecekben vagy cirkuszi porondokon felbődülő más macskafélék, de szabad, szívós, kitartó – túlélő. És ez nem a Macskák című zenés játék. Ez a valóság.
Domokos Géza (Brassó, 1928. május 18. – Marosvásárhely, 2007. június 27.)
Az elemi iskolát Zágonban, a középiskolát Sepsiszentgyörgyön végezte. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen kezdte a bölcsészeti tanulmányait, majd egy év után Moszkvában a Makszim Gorkij Irodalmi Intézetben Pausztovszkij tanítványa lett. Visszatérve Romániába, az Előre, a Pionír és az Ifjúmunkás szerkesztőségében dolgozott. 1961-től a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegének főszerkesztője, 1970-től a Kriterion Könyvkiadó igazgatója lett. Az Irodalmi Könyvkiadónál töltött évek alatt indultak el a Romániai Magyar Írók, a Horizont, és a Forrás könyvsorozatok.
A diktatúra bukása után a születő Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója és első elnöke lett. Meghatározó szerepet játszott a szervezet országos intézményeinek felépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében, a romániai magyar közösség parlamenti politikájának kialakításában. 1993-tól kezdve visszavonultan élt.
Markó Béla Domokos Gézáról: „Írni is úgy írt, ahogy a régi erdélyiek: dísztelenül, szikáran, pontosan, tisztán, érthetően. (...) Míg mások szép színes metaforái rövid idő alatt romlandónak bizonyultak, az ő munkáinak súlya mintha növekedne, mintha érvényesebb lenne az is, amit a napi politika dilemmáiról papírra vetett. Ellenfeleit bírálja, de nem mocskolja, ellenségeit próbálja megérteni.”
Markó Béla (Kézdivásárhely, 1951. szept. 8.
1958–1970 között a kézdivásárhelyi líceum diákja, itt érettségizett, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán magyar-francia szakon tanult. 1974-ben szerezte meg tanári diplomáját. 1974–1976 között Marosszentannán általános iskolában francia nyelvet tanított. 1976–1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó irodalmi folyóirat szerkesztője volt.
1989-től főszerkesztője a Marosvásárhelyen kiadott Látó című irodalmi folyóiratnak. Az 1989-es változások után kezdett el politikával aktívan foglalkozni. A Maros Megyei Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alapító tagja és alelnöke. 1990-ben Maros megyei szenátor, 1990-1991-ben az RMDSZ Országos Elnökségének tagja volt. 1990–1992 között a Szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja, a Román Parlament IPU-küldöttségének tagja.
1991–1992-ben az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, majd 1996-ig a Szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja volt. 1993 óta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és 1996 óta a Szenátus Külügyi Bizottságának tagja. 2004-2007 között a román kormány művelődési, oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettese. 2009 decemberétől ismét a román kormány miniszterelnök-helyettese.
Székedi Ferenc, Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. május 18.
Kelemen Hunor állásfoglalása az oktatási törvényről
Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette, tárgyalt a Demokrata Liberális Párt elnökével, aki biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a Szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik. Mint ismert, tegnap a Képviselőház hallgatólagosan elfogadta Mircia Giurgiu független képviselő erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát.
„Tegnap este Emil Boc pártelnökkel erről beszéltem, és ő ígéretet tett arra, hogy a Demokrata Liberális Párt álláspontja nem változott meg, és a Szenátusban, ami a döntő ház, ez a törvénytervezet megbukik. A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket megtartotta és én bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is” – nyilatkozta a Szövetség elnöke.
Hozzátette, a Szenátusban ugyan csupán egy fős többsége van a koalíciónak, de egy jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik.
„Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a Szenátusban. Senkinek nem áll szándékában most egy politikai válságot előidézni, mert ez nyilván nagyon megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Azt gondolom, hogy bölcsen és felelősen kell eljárni ebben az ügyben, bár a tegnapi hallgatólagos elfogadása a törvénytervezetnek bennünket elgondolkodtatott, hogy van-e többsége vagy nincs a kormánynak ahhoz, hogy a Parlamentben elfogadjon, vagy éppen visszautasítson törvénytervezeteket” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Következtetésképpen még elmondta, a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, az RMDSZ-re tovább, mint koalíciós partnerre nem számíthatnak.
Erdély.ma
2011. május 19.
Szakítással fenyegetőzik az RMDSZ (Koalíciós feszültségek)
Az RMDSZ vezetői kilátásba helyezték: a szövetség kilép a kormánykoalícióból, ha a szenátus elfogadja azt a módosító indítványt, melynek értelmében törölnék az új oktatási törvényből Románia földrajzának és történelmének anyanyelvű oktatását a kisebbségi diákok számára.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap délutáni közleményében azonban arról tájékoztatott: tárgyalt Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt elnökével, és ígéretet kapott arra, hogy az indítvány meg fog bukni a szenátusban. Boc arról biztosította az RMDSZ-t, hogy pártja álláspontja nem változott az oktatási törvény kisebbségek számára kedvező előírásairól, így ezeket továbbra is támogatják. A felsőházban azonban a kormánykoalíció rendkívül törékeny többséggel rendelkezik, csupán egy szenátorral vannak többen a kormányoldalt képviselők az ellenzéki honatyákhoz képest. Mint ismeretes, az RMDSZ a nemrég hatályba lépett oktatási törvény egyik legfőbb vívmányának tekinti azt a rendelkezést, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában is anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét. Éppen ezt a kitételt törölné a jogszabályból Mircia Giurgiu független parlamenti képviselő, aki módosító indítványt nyújtott be a törvényhozásban, s miután a megszabott határidőig nem tűzték napirendre a tervezetet, az hallgatólagosan elfogadottnak minősül, és a döntéshozó kamarának számító szenátus elé kerül.
Hirtelen harag
Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a keddi történésekről elmondta, az RMDSZ-frakció nevében kérte ugyan a jogszabály napirendre tűzését, de a kormánykoalíciót képviselő honatyák közül alig néhányan voltak jelen az ülésteremben. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leszögezte: a kormánykoalíció ,,megszűnik létezni”, ha a szenátusban nem sikerül megakadályozni a módosító indítvány elfogadását. Hozzáfűzte: már hetekkel ezelőtt figyelmeztette a koalíciós partnereket, hogy amennyiben nem sikerül megakadályozni ennek az indítványnak az elfogadását, akkor az problémát jelent a koalíció számára. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt elnöke is úgy vélekedett, a koalíciót ,,felrobbantja”, ha a tervezet elfogadását nem sikerül megakadályozni. A történelem és a földrajz anyanyelven való oktatását kiiktató ,,demagóg és ultranacionalista” kezdeményezés elfogadása a koalíció hibáira világít rá, a kezdeményezés fenntartása a koalíció széteséséhez vezethet – vélekedett kedd este Markó Béla miniszterelnök-helyettes.
Kormánypárti ígéretek
Higgadtabb nyilatkozatok láttak napvilágot, miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök találkozott Emil Boc miniszterelnökkel, a Demokrata Liberális Párt nemrégiben újraválasztott elnökével. A szövetség tegnapi közleménye szerint a megbeszélésen a Demokrata Liberális Párt elnöke biztosította az RMDSZ-t arról, hogy a szenátusban megakadályozzák az oktatási törvény azon cikkelyének módosítását, amely a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatására vonatkozik. ,,A kormányzás alatt eddig a nagyobbik kormánypárt a megkötött egyezségeket betartotta, és bízom abban, hogy ezt fogja tenni az elkövetkező időszakban is” – nyilatkozta a szövetség elnöke. ,,Nem áll szándékában senkinek, hogy a néhány hónappal ezelőtt elfogadott tanügyi törvényt módosítsuk. Ez nem áll a mi szándékunkban sem, nem áll a Demokrata Párt szándékában sem, és ezért én bízom abban, hogy ezt a számunkra nagyon rossz üzenetű bakit tudjuk korrigálni a szenátusban” – magyarázta. Szerinte senkinek nem áll szándékában most politikai válságot előidézni, mert ez megviselné a romániai gazdaságot és társadalmat. Elismerte: a keddi eset elgondolkodtatta az RMDSZ-t, hogy a kormánynak megvan-e vagy sem a parlamenti többsége egy-egy törvénytervezet elfogadására vagy elutasítására. Elmondta még: a koalíciós partnerek is tudják, hogy amennyiben ezek a cikkelyek a törvényben módosulnak, tovább az RMDSZ-re mint koalíciós partnerre nem számíthatnak. ,,Fegyelmet, jelenlétet, következetességet kérünk” – szögezte le Kelemen Hunor, hangsúlyozva: az Emil Bockal folytatott tárgyaláson azt tapasztalta, hogy ,,nagyon határozott, nagyon elszánt” ebben az ügyben.
Sever Voinescu, a Demokrata Liberális Párt alelnöke is arról biztosította az RMDSZ-t, a szenátus nem fog rábólintani az indítványra, ugyanakkor elismerte, hogy a képviselőházban ,,működési hiba” történt a koalíció gépezetében. Hasonlóan vélekedett Roberta Anastase képviselőházi elnök, aki szerint a kormánypáti frakciók fegyelmezettebb jelenlétére lett volna szükség.
Az ellenzék bizakodó
Gondot okozhat azonban, hogy a felsőházban meglehetősen törékeny a koalíció többsége, hiszen a 137 szenátorból 69-en erősítik a kormánypártok valamelyikét, azaz a Demokrata Liberális Pártot, az RMDSZ-t és a Románia Haladásáért Országos Szövetséget. Kelemen szerint azonban jó mozgósítással, fegyelemmel a törvény megbukik. Éppenséggel a törékeny többségre alapoz az ellenzék: Ilie Sârbu, a szociáldemokraták felsőházi frakcióvezetője például tegnap kifejtette: a Szociál-Liberális Szövetség nyitott az RMDSZ-szel való tárgyalásokra. Szerinte nincs esély arra, hogy a tervezetet a felsőházban megbuktassák. Gondjai vannak a demokrata-liberálisoknak a szenátusi frakcióban is, számos kormánypárti kolléga elégedetlen az alakulat kongresszusa után, sokan közülük erdélyiek, és ők bajba kerülhetnek, amikor az indítványról szóló szavazás eredményét nyilvánosságra hozzuk – magyarázta az ellenzéki politikus. ,,Az RMDSZ igen gyakorlatias, ezért úgy gondolom, nem csak a mai történéseket, hanem a szövetség jövőjét is szem előtt tartja. A tárgyalások ajtaja nyitva áll az RMDSZ előtt. Világos, hogy a DLP a közeljövőben nem tud eleget tenni az RMDSZ minden elvárásának” – vélekedett a szociáldemokrata szenátor.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. május 23.
A szenátorok az anyanyelvű oktatás mellett szavaztak
A szociáldemokrata szenátorok az anyanyelvű oktatás mellett szavaztak a szakbizottságban, így van rá esély, hogy egyesek a szenátusban is a Mircia Giurgiu–féle javaslat ellen voksoljanak.
A múlt héten robbant ki heves vita, amikor a független képviselő javaslata, miszerint mégsem lehetne magyarul tanulni a földrajzot és a történelmet, átcsúszott a parlamenten. Az RMDSZ a koalíció felbontásával fenyeget, amennyiben a döntő szót kimondó Szenátus helyt ad a módosító javaslatnak.
Kolozsvári Rádió
Erdély.ma
2011. május 26.
A csíki anyák levelüket megírták
Több mint félszáz levelet tettek postára Csíkszeredában szerda délután. A címzett a szenátus oktatásügyi bizottsága volt. A küldeményekben számos Hargita megyei szülő és pedagógus arra kéri a bizottságot, ne véleményezzék kedvezően a törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében ismét elvennék a magyar gyerekektől a jogot, hogy magyarul tanulják a földrajzot és a történelmet.
Korodi Attila parlamenti képviselő kezdeményezésére Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT), valamint a Csíki Anyák Egyesülete széles körben mozgósított szülőket és pedagógusokat, arra kérvén őket, hogy támogatásukkal álljanak ki a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatása mellett, amely jogot az új tanügyi törvény biztosít. Tudni kell, hogy nemrégiben hallgatólagosan átment a képviselőházon egy olyan törvénymódosító javaslat, amely ha elfogadásra kerül, újból románul fogják tanítani a két említett tantárgyat a magyar iskolákban is. A csíkszeredai 1. számú postahivatal előtt szerda délután szülők és pedagógusok postázták leveleiket a szenátus oktatásügyi bizottságának. Rövid sajtótájékoztató keretében Szabó Kázmér, a CSTIT elnöke kifejtette: a levelekben arra kérik a bizottságot, hogy ne fogadják el a módosító javaslatot, mert ez a magyarság számára hátrányos. Az akció célja a figyelemfelkeltés, és egyúttal a sajtón keresztül is üzenni kívánnak az illetékeseknek. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban nagyon sok levél fog megérkezni az oktatásügyi bizottságához. Az elnök egyúttal megkért minden magyar érzésű embert, hogy csatlakozzon ezen akcióhoz. A szervezet honlapján van egy felhívás, ahol közzétettek letölthető formában egy levélvázlatot, amit el lehet küldeni a bizottságnak. A honlapon a postacím is megtalálható – hívta fel a figyelmet Szabó. A Csíki Anyák Egyesülete részéről Tiboldi Bea elnök szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta: még ezen a héten az egyesület nevében is fognak küldeni egy hivatalos, több anyuka kézjegyével ellátott levelet az illetékeseknek. Szükséges, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhassanak minden tantárgyat. A nemzettudatot a közösségtudattal össze kellene kapcsolni. Az emberek életkortól függetlenül nemzeti ügyüknek kellene tekintsék ezt a lehetőséget, hogy most tömegesen álljanak ki a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása mellett. Mihály Emőke pedagógus szerint azért fontos a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása, mert a gyermekek így jobban megértik a tanultakat. Korodi Attila parlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a kisebbségügyi politizálás sziszifuszi munka. Nagyon nehéz eredményeket elérni, de amit elértünk azt meg is kell tartani, ezért fontos a csíki anyák és pedagógusok helytállása, mert minden segítség hasznos – figyelmeztetett a politikus. A szerda délutáni akcióra közel egy tucat édesanya jött el gyermekével együtt feltenni a leveleket. Megtudtuk ugyanakkor, hogy több csíki településről – Csíkszentimre, Csíkszentmárton, Csíkrákos – küldtek és küldenek szülők, pedagógusok leveleket a bizottságnak, abban reménykedve, hogy nem fogják módosítani a tanügyi törvény vitatott passzusát.
Létai Tibor
Székelyhon.ro
2011. június 2.
Szenátusi „gazemberségek”
Gazemberségnek nevezte Fekete-Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője azt a felsőházban tegnap elfogadott törvénytervezetet, amely kormánybizottsági engedélyhez köti többek között az utcák, terek, parkok, iskolák elnevezését.
A tervezetet 38 támogató és három ellenszavazattal, két tartózkodás mellett fogadta el a felsőház. A kormányoldal szenátorai nem szavaztak.
Fekete-Szabó arról tájékoztatta lapunkat, hogy Ion Chelaru a házszabályt megszegve a szenátorok 13 óráig tartó munkaprogramja után bocsátotta szavazásra a jogszabályt, és nem adott szót a tiltakozó kormánypárti politikusoknak. „A munkaprogramot csak akkor lehet túllépni, ha ezt a szenátorok valamelyike az ülésen kéri és szavazunk róla. Ez nem történt meg. Ráadásul a szavazás pillanatában kvórum sem volt, alig ötvenen ültünk a teremben. Az ülésvezető azonban semmibe vette a házszabályt” – magyarázta az ÚMSZ-nek a frakcióvezető.
A politikus tájékoztatása szerint a kormánypártok a szenátus házbizottságának legközelebbi ülésén megpróbálják elérni, hogy a törvénytervezetet bocsássák ismét szavazásra. Ha ez nem sikerül, akkor reményei szerint a képviselőház – döntő házként – elutasítja majd a jogszabályt.
A jogszabályt Mircea Duşa és Olguţa Vasilescu PSD-s képviselők kezdeményezték még az év elején felháborodva azon, hogy székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak. A tegnap elfogadott törvény kimondja, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekről, eseményekről elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, ha az új elnevezés nem román jellegű.
A bizottság tudományos szempontok alapján megvizsgálja az önkormányzatok névváltoztatási kezdeményezéseit, „megelőzi a lehetséges túlkapásokat és megszünteti az önkormányzatok tevékenységében gyakran megnyilvánuló szubjektivizmust”. Az öttagú testületben a történelem, a földrajz, a néprajz, a nyelvészet és a művészetek szakértői vesznek majd részt, közülük kettőt a kulturális tárca, egyet a belügyminisztérium, egyet a kormányfőtitkárság, és egyet a Román Akadémia jelöl ki.
Cs. P. T.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. június 15.
Román-magyar külügyi bizottsági találkozóra került sor Bukarestben
A magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével, Balla Mihállyal és a Bizottság több képviselőjével találkozott Korodi Attila parlamenti képviselő, a Képviselőház Külügyi Bizottságának elnöke, illetve az általa vezetett bizottság képviselői ma Bukarestben. 
A találkozó keretében gazdasági, illetve kisebbségpolitikai ügyekről esett szó, valamint arról, hogy tud a két bizottság az említett ügyek mentén együttműködni. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a két ország közti együttműködés érdekében fel kell éleszteni a közös, román-magyar kormányüléseket, valamint szükséges az is, hogy az év második felében Traian Băsescu román államelnök látogatást tegyen Schmitt Pál magyar államelnöknél. A két külügyi bizottság találkozóit is rendszerezni kell, félévente szükséges egy közös munkaülés beütemezése. Amennyiben nem jönnek létre ezek a találkozók, és a két állam nem egyeztet folyamatosan, nagy a veszélye annak, hogy eluralkodjon a szélsőségesség – vélte mindkét fél. 
Gazdasági téren folytatni kell az együttműködést az Agri és a Nabucco projektekben, valamint az is kiemelt fontosságú, hogy mielőbb befejeződjön a Békéscsabát Nagyváraddal összekötő elektromos vezeték kiépítése. 
Kisebbségpolitika terén érintették a közigazgatási régiók átszervezését, de szó esett a kolozsvári Házsongárdi temetőről is, valamint a kolozsvári magyar nyelvű táblák ügyéről is. Továbbá beszéltek arról, hogy Magyarországon a román ortodox egyház bekerüljön a történelmi egyházak közé, illetve a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéről is. 
A bukaresti találkozó Korodi Attila meghívása nyomán jött létre. A magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, illetve a bizottság képviselői találkoznak Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, Niculescu Tóni külügyi államtitkárral, a Szenátus Külügyi Bizottságával, valamint a román-magyar parlamenti baráti társasággal is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. október 14.
Minden magyar számít! A Szövetség kéri a népszámlálási metodológia tiszteletben tartását
Az elmúlt napokban Maros és Bihar megyében tartott kérdezőbiztosi felkészítők során tévesen értelmezték a népszámlálás módszertanát – jelentette be mai sajtóértekezletén a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Kelemen Hunor elmondta: a Szövetség határozottan kéri a népszámlálás metodológiájának tiszteletben tartását, ez ugyanis kimondja: ha valaki nincs személyesen jelen a kérdezésnél, a róla nyilatkozó családtag vagy háztartástag bediktálhatja az ő nemzetiségét, anyanyelvét és vallási hovatartozását. Ez abban az esetben is így történik, ha a nem jelenlévő személy a településen, az ország másik településén vagy akár külföldön tartózkodik. A Szövetség kéri, hogy mindazoknak, akik hasonló téves utasítást kaptak, a Statisztikai Hivatal küldje el a megfelelő hibaigazításokat.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra is, hogy az RMDSZ kampányt indított, amely a népszámlálás fontosságát kívánja tudatosítani a romániai magyar emberekben, és arra bátorítja őket, hogy büszkén, bátran vállalják fel identitásukat. Az ezt célzó népszámlálási karaván eddig 4250 km-t tett meg, útja során 20-30 önkéntes segítségével 10 megye több mint száz településére jut el. Továbbá 200.000 szétosztott szórólap, 15 ezer plakát, rádiós reklámok, videók, valamint a nepszamlalas.ro oldal segíti elő azt, hogy minél több magyar emberhez eljussanak a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók.
Szükséges a választási rendszer reformja
Az RMDSZ az arányos képviselet biztosítását szorgalmazza
A Romániai Demokrata Szövetség fenntartja az arányos képviseletet biztosító vegyes választási rendszer bevezetését – jelentette be mai kolozsvári sajtóértekezletén Kelemen Hunor. A Szövetség által a koalíciós partnerek elé terjesztett javaslat szerint a képviselőházi mandátumok 55-60%-át egyéni választókerületből, a többi mandátumot az országos listáról lehetne elnyerni, amelyre hasonlóképpen szavazni kellene. „Az RMDSZ javaslata szerint az országos listán csak olyan jelöltek szerepelhetnének, akik az ország valamely egyéni választókerületében is megméretkeznek” – tájékoztatott Kelemen. Hozzátette, hogy az RMDSZ csökkentené a Szenátus létszámát is: az ország összes megyéje két-két szenátori mandátummal rendelkezne, Bukarestben pedig minden kerület kapna egy szenátori mandátumot, amelyeket akár csak kizárólag egyéni választókörzetekben lehetne kiosztani. „A koalíciós partnerek is elfogadják azt, hogy a mostani választási rendszer megreformálásra szorul, ami pedig ennél is fontosabb, hogy ők is elfogadják az arányos képviselet elvét. Ez pedig bizakodásra ad okot számunkra, hogy közösen meg fogjuk találni a megfelelő megoldást is” – fogalmazott a szövetségi elnök. Kelemen szerint fontos lenne 10-12 napon belül döntést hozni ebben a kérdésben, annak érdekében, hogy november-decembereben megtörténjen azoknak a törvényeknek az előkészítése, amelyek jövőre érvénybe léptetnék az új választási rendszert. „A választások összevonását és a választási rendszert összekapcsoljuk, a megszülető döntésnek hasonlóképp kettősnek kell lennie: ennek mind az összevonásra, mind a választási rendszerre kell vonatkoznia. A törvényalkotást is egyszerre kell elvégezni, az önkormányzati képviselők mandátumának meghosszabbítását és az új választási törvény elfogadását illetően is” – ismertette a Szövetség elképzeléseit Kelemen.
Románia felkészült a schengeni csatlakozásra
Az RMDSZ üdvözli az Európai Parlament döntését Románia és Bulgária schengeni csatlakozására vonatkozóan. Erről Kelemen Hunor nyilatkozott mai kolozsvári sajtóértekezletén. A szövetségi elnök véleménye szerint az EP kizárólag az Európai Unió, Románia és Bulgária érdekeit vette figyelembe, valamint azt, hogy mindkét ország teljesítette az Unió által megszabott csatlakozási feltételeket. Kelemen úgy vélekedett: egyetlen ország, egyetlen tagállam sem fogadhat el plusz feltételeket ahhoz képest, amelyek a megállapodásban szerepelnek. A Szövetség elnöke megerősítette: Románia felkészült a schengeni csatlakozásra, várja, hogy egészen pontos határidőt szabjanak az elkövetkező hetekben sorra kerülő tárgyalások függvényében. „A lengyel elnökség betartotta ígéretét, és ezt külön meg kell köszönnünk Lengyelországnak. Természetesen további diplomáciai erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a végleges döntés megszülessen, és az pozitív legyen. Bízom abban, hogy mind Hollandia, mind Finnország belátja, hogy nem lehet két tagállamnak a schengeni csatlakozását meggátolni belpolitikai okok miatt” – összegzett Kelemen Hunor.
erdon.ro
2011. november 4.
Hatalomszűkítés és modernizáció
– A román politikusok, sajtó természetesen az első cikkelyen lovagol, mert számukra elképzelhetetlen, hogy Románia ne legyen egységes nemzetállam, de figyelembe kell végre venni, hogy az ország lakosságának jó esetben is csak 80 százaléka román, ráadásul ez érzelmi kérdés a kisebbségek számára – mondta az üggyel kapcsolatban a Nyugati Jelennek Faragó Péter, az RMDSZ képviselője. Tény, amióta az RMDSZ nyilvánosságra hozta alkotmánymódosítási javaslatait, a román politikusokat és a médiát semmi más nem érdekli, csak az egységes nemzetállam kérdése, mintha kizárólag ettől függne az ország boldogulása. A Szövetség ekképp változtatná meg az ominózus első cikkelyt: „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam”. Pedig az RMDSZ által a Képviselőház jogi bizottságához benyújtott indítványok más, a demokrácia, a hatalmi jogok, gazdaság, társadalom szempontjából sokkal fontosabb változtatásokat is megfogalmaztak.
– Javasoljuk, többek között, hogy az Alkotmány végre pontosítsa a hatalmi ágak közötti viszonyt és egyensúlyt, az államfő ne utasíthassa vissza, például a kormánytagot, de szeretnénk pontosan megszabni a parlament alsó- és felsőházának jogkörét – sorolt néhány változtatást az aradi képviselő. – Azt akarjuk, hogy megszűnjenek a két ház munkája közötti párhuzamosságok, amikor hol az egyik, hol a másik a döntő ház. Szerintünk a Képviselőház legyen a törvényhozó, a Szenátus pedig többek között inkább a régiókkal, a nemzetközi egyezmények elfogadásával, a nagykövetek kinevezésével, a védelmi stratégia kidolgozásával, vizsgáló bizottságok felállításával, a kormány fölötti ellenőrzéssel foglalkozzon. Egyébként ezzel kapcsolatban javasoltuk, hogy az új Alkotmány kimondja: az állam nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyekkel megváltoztatja egy megye, régió etnikai összetételét, s ezzel kimondottan azt akarjuk megakadályozni, hogy a tervezett közigazgatási átszervezés kapcsán, román megyék rákapcsolásával felhígítsák a magyarság számát a tömbmagyar vidékeken – magyarázta.
A Márton Árpád és Varga Attila képviselők által kidolgozott és beterjesztett módosítások között szerepel még, többek között a 89. cikkely első pontjának törlése: ez kimondja, hogy az államfő feloszlathatja a parlamentet, amennyiben az 60 nappal a jelöléseket követően nem szavazott bizalmat a kormánynak, de azt is törölnék, hogy az államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnöke. Az RMDSZ javasolja, hogy a 121. cikkelyt bővítsék ki egy 3. bekezdéssel, amely szerint „bizonyos földrajzi régióknak, törvénnyel, speciális státusz adható”.
Az elnök szerepének megnyirbálása mellett az RMDSZ, a helyi autonómia nevében gyakorlatilag megszüntetné a prefektúrákat, mert javasolja a helyi kormányhivatalok működésére vonatkozó 123-as cikkely törlését, s helyébe egyetlen cikkely elfogadását: a helyi önkormányzatok határozatainak legalitását, fellebbezések nyomán a törvényszékek ellenőrizzék.
Az már most biztosra vehető, hogy 2012-ben ez a parlament nem fogja módosítani Románia alaptörvényét. – A bizottság nem működik, az alkotmánymódosítás átverekedésének esélye a nullával egyenlő – mondta Faragó Péter. – Persze, ez még nem jelenti azt, hogy sutba kell dobjuk az egész kérdést. Sőt, beszélni kell róla, kibeszélni az RMDSZ módosítási indítványait is, de úgy vélem, az Alkotmánymódosítás a 2012-ben megalakuló új parlament feladata lesz, a mostani mandátuma alatt nem látok esélyt a kétharmados többségre, amely szükséges a változtatások elfogadásához.
A 2012-es választások időpontjával kapcsolatban az aradi képviselő úgy véli, hogy amennyiben a koalíció november végéig nem egyezik meg a helyhatósági és parlamenti választások összevonását, annak feltételeit illetően, akkor várhatóan marad a régi rendszer.
Irházi János
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2011. november 15.
Egyöntetűen szavazta meg a szenátus oktatási bizottsága a Sapientia akkreditálását
Fontos kérdésben döntött a szenátus Oktatási, Tudomány, Ifjúsági és Sport Bizottsága kedden, november 15-én. 2007 és 2010 között vizsgálta a Minőségellenőrző Bizottság (ARACIS), hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem eleget tesz-e a romániai akkreditációs követelményeknek. Az akkreditációs felmérések során bebizonyosodott, hogy az EMTE teljesíti az összes kritériumot, ezért a Bizottság 14 szak és az intézmény akkreditációját javasolta.
Kedden került a szenátus oktatási bizottságának az asztalára az EMTE akkreditációját kérő kormányhatározat, amelyet egyöntetűen fogadott el és szavazott meg a bizottság – nyilatkozta Bokor Tibor kézdi- és orbaiszéki szenátor, a bizottság tagja.
A határozatra két további döntés vár még, hamarosan a szenátusi plénum dönt róla, a végső szó azonban a képviselőházat illeti.
Erdély.ma