Már csak Johannis állíthatja meg a ma elfogadott új Big Brother-törvényt
A szenátus döntőházként fogadta el pénteken, ellenszavazat nélkül azt a törvénytervezetet, amelyik Románia kibernetikai biztonságára hivatkozva engedélyt ad a titkosszolgálatoknak, hogy hozzáférjenek az internet- és telefonszolgáltatók által birtokolt adatokhoz, amelyeket a felhasználókról tárolnak. A törvénytervezetet a kormány májusban terjesztette elő, arra hivatkozva, hogy a virtuális térben az ország ellenséges erők támadásának van kitéve.
A törvénytervezet szerint a „kibernetikai biztonság növelése érdekében a kibernetikai infrastruktúráknak” a következő kötelességeik vannak: a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), a védelmi minisztérium (MApN), a belügyminisztérium (MAI), a titkosszolgálatokat koordináló országos szerv (ORNISS), a Külügyi Hírszerzés (SIE), a különleges telekommunikációs szolgálat (STS), a védelmi és őrző szolgálat (SPP), valamint a CERT-RO és az ANCOM igazolt kérésére „kötelesek a kért támogatást megadására, valamint arra, hogy engedjék az említett szervek megbízottainak a hozzáférését a birtokolt, az igénylés szempontjából releváns adatokhoz”.
A kibernetikai infrastruktúrák megfogalmazás azoknak a törvénytervezetben olvasható meghatározása szerint a telefon- és az internetszolgáltatókat takarja, amelyek nem a kommunikáció tartalmát, hanem metaadatokat, így telefonbeszélgetések esetén a hívott számot, a hívás idejét és időtartamát, valamint az ún. cellainformációkat (a mobiltelefon pozícióját) tárolják.
A törvénytervezetet a képviselőház hallgatólagosan fogadta el, szeptember 17-én.
Mivel a szenátusban ellenszavazat nélkül fogadták el a törvénytervezetet, feltételezhető, hogy nem fogják a politikai pártok a rendelkezésükre álló öt napon belül megfellebbezni azt az alkotmánybíróságon. Ebben az esetben Klaus Johannis, az akkorra beiktatott elnök az egyetlen, aki egyetlen alkalommal visszautasíthatja, vagy az alkotmánybírósághoz küldheti. (adevarul/hírszerk.)
Transindex.ro

Elfogadták a kiberbiztonsági törvényt – Szabad kezet kapnak a hírszerzők
Hozzáférhetnek a titkosszolgálatok az internet- és mobiltelefon-szolgáltatók által birtokolt adatokhoz, miután a szenátus pénteken döntéshozó kamaraként elfogadta az ország kiberbiztonságáról szóló törvényt.
A jogszabályt májusban terjesztette be a kormány, arra hivatkozva, hogy Romániát számos aktív ellenséges entitás vette célba a virtuális térben, az ország kibernetikai védettsége pedig nem elégséges.
A jogszabály kidolgozói azt is belefoglalták a törvénybe, hogy a szolgáltatók bírósági végzés nélkül is kötelesek kérésre a titkosszolgálatok rendelkezésére bocsátani az ügyfeleikkel és az adatforgalommal kapcsolatos adatokat. A tervezetet szeptember 17-én hallgatólagosan fogadta el a képviselőház, pénteken pedig a szenátorok egyhangúlag szavazták meg.
Kolozsváron vasárnap tüntettek a törvény ellen, a szenátus védelmi bizottsága pedig közben a félreértések eloszlatása végett közleményt adott ki, amelyben pontosította: a törvény nem a magánszemélyeket, hanem az adatszolgáltatással foglalkozó jogi személyeket érinti.
A kormány korábban már két ízben próbálkozott hasonló jogszabály elfogadtatásával – a hasonló tartalmú, úgynevezett Nagy Testvér-törvénnyel, valamint a mobil-feltöltőkártyák névre szóló regisztrációját kötelezővé tevő jogszabállyal –, azonban az alkotmánybíróság a benyújtott panaszok nyomán mindkettőt az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Hírszerzők a szekrényben
A nagy ünnepi hangulat – a változás 25. évfordulója és Klaus Johannis elnökké ütése – közepette a szenátus EGYÖNTETŰEN elfogadta a Nagy Testvér-törvényt, vagyis azt, hogy jóváhagyás nélkül kalandozhatnak a román hírszerzők minden polgár számítógépében. Ahogy az újságírók mondták: a kékszemű fiúk már a szekrényből figyelnek! Oroszország és Kína után – ha az új elnök aláírja – Romániának is lesz ilyen törvénye. Annak ellenére, hogy a civil társadalom tiltakozása miatt egyszer ezt már visszavonták.
Csakhogy az „éles szeműek” nem hagyták magukat. Tudjuk, hogy eddig is figyelték a polgárokat, végigkajtatták a kalkulátorokat, de legalább nem jogszerűen tették, csak úgy, suttyomban. Előhozakodva azzal, hogy az ország, sőt minden NATO-ország kibernetikai biztonságáért van szükség erre, újból és újból a törvényhozás elé vitték a jogszabály tervezetét. Pedig ezzel nem a biztonság, hanem a bizonytalanság nő, hiszen manapság a szakmunkák többsége és a magánélet jelentős része a számítógépeken tárolódik, zajlik, a hírszerzők így kényük-kedvük szerint használhatják, s amint a romániai helyzetet ismerjük, használni is fogják. Honatyáink azonban fittyet hánytak erre a veszélyre, jó katonák módjára voksoltak. Így a SRI munkatársai gátlástalanul belegyalogolhatnak szakmai és magánéletünkbe, sőt, kiteregethetik azt.
A mindennapi élet nem egyszer bebizonyította, hogy a SRI berkeiben az erdélyi magyarságot veszélytényezőnek tartják, ellenőrzik is minden lépését hatalmas hévvel. Úgymond terroristák vagyunk. S mivel egyelőre más ilyenfajta nincs az országban, hát bennünket fognak még nagyobb lendülettel figyelni, ügyelni.
Persze, időközben Klaus Johannist is tesztelik. Mert az ő névjegyére is szükség van, hogy a törvény életbe lépjen. Ha változtatás nélkül aláírja a jogszabályt, akkor az őt eddig támogató civiltársadalom szidalmait zúdítja a nyakába, ha a parlamenthez visszaküldi módosításért, akkor a törvényt kezdeményezők felhördülnek, hogy az ország biztonságát veszélyezteti.
Azt értem, hogy a jelenlegi hatalomnak ez volt a célja, csak azt nem, hogy hol volt az ellenzék, köztük a mi fiaink, lányaink? Miért szavaztak meg egy ilyen törvényt? Negyedszázad elteltével csak nem vágyták megint a lakásukba beengedett kancsal szemeket?
Román Győző
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tiltakoznak a civilek a készülő román adatrögzítési törvény ellen
Több romániai civil szervezet tiltakozik amiatt, hogy a román parlament új adatrögzítési törvény elfogadására készül. Szerintük a román hatóságok csak ürügyként használják a párizsi terrorcselekményeket, azért, hogy a korábban közfelháborodást keltő megfigyelési törvény újra a parlament elé kerülhessen.
A törvény szerint bármelyik hatóság felhasználhatja adataidat, anélkül, hogy tudnál róla – ezt kifogásolja az úgynevezett Nagy Testvér-törvényben Ioana Avadani az egyik civil szervezet vezetője. A párizsi terrorcselekményeket követően a román informatikai miniszter egy új adatrögzítési törvénycsomag gyors elfogadását javasolta. A civil szervezetek azt kérik, hogy az új törvény tartsa tiszteletben az emberi jogokat. „Gyakorlatilag az állam szemében mindannyian potenciális törvénysértők vagyunk, ami szerintünk elfogadhatatlan. Bármilyen hasonló törvény a magánélethez való jogunkat is sértené” – mondta a civil szervezet vezetője.
A szenátus védelmi bizottságának elnöke viszont azt mondja, hogy „nagyobb mozgásteret kell biztosítani a biztonsági erőknek". Mint fogalmazott elsősorban a névtelenül vásárolt feltöltő kártyák jelenthetnek veszélyt, mert egy nyomozás során nagyon nehéz megállapítani, ki használja az adott telefont. „Ha azt akarjuk, hogy meg tudják védeni a lakosságot a terrorista vagy informatikai támadásoktól, kell, hogy legyen egy olyan törvény, amely szélesebb mozgásteret biztosít a biztonsági erőknek” – mondta a szenátor.
Korábban Romániában három olyan adatrögzítési törvény is született, ami közfelháborodást keltett: ezek egyebek mellett előírták, hogy a távközlési cégeknek fél évig őrizniük kell az adatokat arról ki, kivel, mennyit beszélt vagy levelezett. Egy másik törvény előírta, hogy rögzíteni kell a telefonos feltöltő-kártyákat vásárolók adatait. Mindkét törvényt hatályon kívül helyezte az az alkotmánybíróság. MTI
Erdély.ma

Vallásóra - 12 év alatt elég egyszer kérni
Hétfőn, május 18-án a szenátus döntőházként elfogadta azt a jogszabály-tervezetet, amely a vallásórák terén tehermentesíti a szülőket és iskolákat a felesleges bürokratikus eljárások alól.
Pataki Csaba, a szenátus jogi bizottságának tagja szerint a törvény az iskolák számára tervezhetőséget, stabilitást és minőségi oktatást biztosít.
„Tanév közben az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy csak azoknak a diákoknak kell vallásórára járniuk, akiknek szülei ezt írásban kérik. A most elfogadott jogszabály értelmében nem szükséges minden évben megújítani a vallásoktatásra vonatkozó kérvényt, az egyszeri kérelem érvényes lesz a tizenkét éves iskolai ciklusra” – fogalmazott az RMDSZ Szatmár megyei szenátora, aki rámutatott: csak akkor kell újabb okmányt benyújtani, amennyiben időközben valaki meggondolja magát, és már nem kíván az órai aktivitáson részt venni. Ebben az esetben a diákot nem zárják le az adott tárgyból – tette hozzá Pataki Csaba.
„A jogszabály tehermentesíti a szülőket és az iskolákat az évenkénti kérvényezés alól, hiszen azokat minden évben iktatni és összesíteni is kell” – szögezte le a szenátor.
maszo.ro

Román szenátus: az EU kvótarendszere bátorítja a bevándorlást
Az Európai Unió menekültpolitikáját bíráló határozatot szavazott meg hétfőn a román szenátus, amely leszögezi: a kvótarendszer nem kezeli a jelenség okait, hanem bátorítja a tömeges bevándorlást.
A román szenátus elutasítja a „tagországok sajtosságait figyelmen kívül hagyó kötelező menekült-elosztási mechanizmusokat", és úgy véli: fontos, hogy menekült- és bevándorláspolitikájuk tekintetében a tagországok önállóan dönthessenek.
A határozat olyan közös uniós biztonságpolitika kidolgozását sürgeti, amely mind a menekültválságot, mind az Európa keleti határainál zajló eseményeket figyelembe veszi. A román szenátus szerint a tagállamoknak mind a migráció okainak leküzdésében, mind az unió külső határainak védelmében aktív szerepet kell vállalniuk. A dokumentum megjegyzi: Románia kifejezte szolidaritását, amikor „tényleges integráló képességén felüli" számú, az EU-ból és az unión kívülről érkező menekült befogadására tett ajánlatot.
A román szenátus megállapítja, hogy a hazai törvények módosítására van szükség a menekültek munkaerő-piaci beilleszkedéséhez. A dokumentum szerint a bevándorlók társadalmi beilleszkedési programjainak kidolgozásánál maximális óvatosságra van szükség, és nem hagyhatók figyelmen kívül a terrorizmus megelőzésére és leküzdésére irányuló szempontok.
„Az EU nincs felkészülve a migránsok társadalmi integrálására a kulturális szakadékok, illetve az oktatási, társadalombiztosítási, munkaerő-piaci rendszerek különbségei miatt. Az EU-nak ezért nagyon kiegyensúlyozottan kell kialakítania ezen a területen a politikáját, hogy az ne az illegális migrációt bátorítsa" – szögezi le a román szenátus határozata.
A határozatot az európai ügyekkel foglalkozó szakbizottság jelentése alapján 98 szavazattal, egy ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a román törvényhozás felsőháza. A dokumentumot megjelentetik a hivatalos közlönyben és megküldik az európai partnereknek.
MTI
Erdély.ma

Kitüntették Király Károlyt
A Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta Király Károly volt politikusnak, Kovászna megye volt első titkárának Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Mint az oklevélben megjelent, az erdélyi magyarság jogai és önrendelkezése érdekében folytatott küzdelme elismeréseként ítélte oda az államfő a kitüntetést. A magas állami kitüntetést Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át a 85 éves közéleti személyiségnek tegnap az Országházban.
Király Károly 1930. szeptember 26-án született Dicsőszentmártonban. 18 éves korától, a háborút követő ínséges időkben elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. 1968–72 között a közigazgatási reform során létrehozott Kovászna megyei párbizottság első titkárának, a megyei néptanács elnökének nevezték ki. 1972-ben lemondott minden magas állami és pártbeli tisztségéről. 1978–90 között a marosvásárhelyi konzervgyár igazgatója volt, ebben az időszakban több tiltakozó beadványt írt, az utolsót 1987-ben Nicolae Ceauşescunak címezve. 1989. december végétől 1990 májusáig a Marosvásárhelyi Megmentési Front elnöke, 1990 májusától a Román Szenátus alelnöke. 1990-ben megalakította a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját. 1991-ben a román parlament 514 tagja közül egyedüliként nem vett rész az új alkotmány megszavazásán annak kisebbségellenes passzusa miatt, amiért megfosztották szenátori mandátumától. 1993-ban megalapította a Székely Faluért Alapítványt, mely mezőgazdasági gépekkel támogatta a székely falvakat, segítette az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládokat, időseket. A tegnapi parlamenti ünnepségen Lezsák Sándor úgy fogalmazott: olyan embert köszöntenek, akinek neve a 70-es és a 80-as években a reményt jelentette. Méltatta az erdélyi magyar politikus küzdelmét, kiállását, szavai szerint ezek őket, magyarországiakat is erősítették. Király Károly köszönetet mondott az elismerésért: amit tett, azt az erdélyi magyarságért, a román–magyar barátságért tette, jelentette ki. (MTI/Szekeres)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ambrus Attila : Collos kormányprogram
Klaus Iohannis, amint lehetősége nyílott rá, sebtében összerakott egy kormánycsapatot, amelyre majd büszkén mondhatja: „az én kormányom!” Az ő kormánya sebtében összedobott egy programot, amely – ha jóhiszeműek vagyunk – van úgy 12 oldal. (A korábbi kormányprogram, amelyet a szociáldemokrata–liberális koalíció állított össze, 130 oldalas volt.) A Cioloş-program többnyire általánosságokat sorjáz. Az elemzők elsősorban az igazságügyi és külpolitikai vállalásokat emelték ki. A pénzügyi, makro- és mikrogazdasági célokról inkább semmit, mint keveset tudtunk meg. Noha ezek a területek azok, amelyen egy szakértői csapat a leginkább bizonyíthat. Ugyanis sokan azt gondolhatják, hogy tegnaptól szakértői kormánya van Romániának. Tévedés! Két okból is az.
Egyrészt mert nem igaz az, hogy a szakértői kormány csupa szakemberből, míg a nem szakértői kabinet csupa hozzá nem értő politikusokból áll. A szakértői kifejezés mindössze arra utal, hogy az ilyen kormány nem úgy jön létre, hogy a parlamenti többség kormányt alakít. A politikai kormány tagjai a választásokon győztes párt(ok) soraiból kerülnek ki, míg a szakértői kormány tagjai egyik pártnak sem a csúcspolitikusai. Utóbbiak azért és akkor kapnak bizalmat a parlamenti képviselőktől, amikor a pártok úgy látják: az általuk közösen kialakított programot csak ők tudják megvalósítani. Az igazi, évszázados vagy évtizedes demokráciákban a szakértői kormány beiktatásához mindössze az kell, hogy a pártok képesek legyenek megegyezni egy programban, és találjanak olyan szakembereket, akik végrehajtják azt.
Erre alkalmas lett volna a már említett USL-csomag, amelynek számos – főként az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó – előírása nem valósult meg. Ráadásul a kedd esti szavazáskor kiderült, hogy a szociáldemokraták többsége és a nemzeti liberálisok testületileg támogatják a kormányt, noha nem győzték hangoztatni, hogy ellenzékbe vonultak, illetve maradtak.
A mi eredeti demokráciánkban a pártok – az utca nyomására, s hogy mentsék a bőrüket, hogy eltemethessék a belső megújulás rájuk nézve rémisztő lehetőségét – egyszerűen félreálltak. Semmilyen közös programban nem egyeztek meg, hagyták, hogy az elnök embere, Dacian Cioloş hozakodjon elő kormányprogrammal. Ami aztán kétoldalasra sikerült. Amiből aztán – amikor kiderült, hogy az alkotmányellenes lenne – kikerült a választási törvény módosításának szándéka. A másfél oldalhoz Dacian Cioloş még hozzáírt három oldalt, majd még hetet, de ezekre a Parlament már nem is volt kíváncsi, arra hivatkoztak, hogy a határidő lejárta után iktatták, így nem is kapták kézhez. Amikor tehát a szakértői kormányt a képviselők megszavazták, egy kevesebb mint két oldalas kormányprogrammal értettek egyet! Sovány hozadék, vékony alap... Valamivel biztatóbb, hogy a collos kormányprogramból nem maradtak ki a kisebbségek jogait szavatoló intézkedések. Három bekezdés is rólunk szól, miközben a szállítási szektort érintő kérdésekről csak egy mondat. Javulás a kisebbségvédelem terén azonban csak akkor érhető el, ha az új kormány új kormánybiztosokat jelöl a székely megyékbe, akiknek már nem az etnikai uszítás lesz a fő feladatuk.
A másik ok, amiért nem szabad szakértőinek tekinteni a Cioloş-kormányt, az a kormánytagok hozzáértésének a túlbecsülése. Aki követte a meghallgatásokat, rájöhetett, hogy az új miniszterek legalább annyira tájékozatlanok, mint elődeik, ráadásul a politika teljesen ismeretlen, ingoványos terep számukra.
Márpedig a politika szuverén tevékenység, amely sajátos cselekvési módot követel, sajátos logika alapján. Ezt semmilyen szakmai felkészültség nem helyettesítheti. Ráadásul a „szakértők” soha nem fogják tudni megjeleníteni az emberek által elvárt társadalmi értékeket és érdekeket.
A Cioloş-kormányt azok juttatták hatalomra, akik meglovagolták a közvélemény politikaellenességét. Ezt az undort azért érezhették egyre többen, mert úgy látták, a politika elnyomja a szakértelmet és felszámolja a felelősséget az államvezetésben és a közéletben.
Romániában jelenleg a kormányt az egyesült ellenzék támogatja: a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt. A parlamenti pártok közül senki sincs hatalmon... Nagy baj lenne, ha a szakértői kormány tevékenysége miatt a választók a szakértőkből is kiábrándulnának.
Csak remélni tudom, hogy az egyetlen józan, ezért kritikus politikusnak, a Szenátus elnökének, Călin Popescu Tăriceanunak mégsem lesz igaza, s a technokrácia nem oltja ki a demokráciát. Szerencsénk azzal lehet, ha erre a Cioloş csapatnak nem lesz ideje.
maszol.ro

Választások előtti párkeresésben a politikai pártok
Tăriceanu elveszítheti szenátusi elnöki tisztségét
A parlament ugyan téli vakáción van, de a háttérben zajlanak a különböző pártközi egyeztetések, amelyeket főleg az önkormányzati és a parlamenti választások előtti pozícionálási célok mozgatnak. Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök egyáltalán nem lehet biztos, hogy a tavaszi ülésszakban is megtarthatja funkcióját a felsőház élén.
A szenátus elnöki posztja fontos tisztségnek számít, ugyanis a betöltője az állam második számú vezetője az államelnök után. Tăriceanu csaknem két éve a szenátus elnöke. Az év elején azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői kilátásba helyezték, hogy leváltják. Az eddig csak pletykaként terjedő hírről Liviu Dragnea, a PSD elnöke most felfedte az igazságot. Egy hírtelevíziónak elmondta: a szociáldemokraták körében valóban felmerült Tăriceanu leváltásának szükségessége azt követően, hogy a szociáldemokrata vezérek körében elégedetlenséget váltott ki, hogy a Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) tárgyalásokat folytat a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) egy esetleges együttműködésről. Mint ismert, az ALDE a szenátus elnökének reform liberálisaiból és a volt Konzervatív Pártból (PC) jött létre. Az ALDE eddig a szociáldemokratákkal együttműködött, hiszen maga Tăriceanu is a PSD szavazatainak köszönhetően vált 2014 márciusában a szenátus elnökévé.
B. T. Szabadság (Kolozsvár)

Folyamatban a tisztújítás a MOGYE-n
A Gyógyszerészeti Kar bojkottálta a választásokat
Tavaszig megújul a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége. A négyévente esedékes tisztújítássorán a kari tanácsok és a szenátus tagjait az elmúlt héten két körben választották meg a MOGYE oktatói és hallgatói. Az egyetem szenátusa 59 (44 tanár és 15 diák) tagból áll, az Általános Orvosi Fakultás kari tanácsa 39 tagból (29 oktató és 10hallgató). A Fogorvosi Karon 8 oktatóból és 3 diákból, a Gyógyszerészeti Fakultáson szintén 8 oktatóból és 3 diákból áll a vezetőség. A magyar és a román tagozat között a helyek az oktatók, illetve a hallgatók aránya szerint vannak elosztva.
A hétpontos egyezség nyomán a magyar tagozatot megillető helyekre csak a magyar oktatók és hallgatók szavazhattak. A tagozat oktatóinak több mint 90 százaléka részt vett a szavazáson, ami a vezető szervekbe beválasztott képviselőik legitimitását igazolja. Az első körben Szabó Béla és Szilágyi Tibor professzorok kapták meg a szenátusba és az ÁOK kari tanácsába való bejutáshoz szükséges szavazatot, a szenátusba továbbá Pávai Zoltán és Benedek Imre professzorokat, Szatmári Szabolcs docenst, a Fogászati Kar képviseletében Petcu Blanka adjunktust választották. A második körben Orbán-Kis Károly, Kovács István, Szász József Attila és Lázár Erzsébet adjunktusokat, valamint Egyed Imre professzort juttatták be az egyetem szenátusába a magyar tagozat oktatói.
Az Általános Orvosi Fakultás kari tanácsába az első fordulóban megválasztott Szabó Béla és Szilágyi Tibor professzorok mellett a második körben Benedek Imre és Pávai Zoltán egyetemi tanároknak, Szatmári Szabolcs docensnek, Kovács István és Orbán-Kis Károly adjunktusoknak szavaztak bizalmat. A Fogorvosi Fakultás kari tanácsába Mártha Krisztina docenst választották be a magyar oktatók.
– Mi történt a Gyógyszerészeti Karon, hiszen az ő képviselőjük nem szerepel egyik vezetőségben sem? – tettem fel e kérdést Szilágyi Tibor egyetemi tanárnak.
– A főtanszéki jelölőgyűlések után a magyar tagozat jelöltjeinek egyharmadát törölték a listáról. Sipos Emese professzort azzal a kifogással, hogy korábban fegyelmi elmarasztalásban részesült. Az egyetemi karok akkreditálása idején azért marasztalták el, mert a magyar szaknak a tanügyi törvény alapján külön akkreditációs dossziét készített, nem volt hajlandó aláírni azt a dokumentumot, amelyik törvényellenes közös akkreditációt jelentett. Bár azt állították, hogy a lehető legenyhébb szankciónak a későbbiekben nem lesz semmilyen következménye, a jelek szerint mégis lett. Másik két jelöltet a nyár folyamán kineveztek a rektorválasztás módját eldöntő bizottságba, majd miután feladatuk lejárt, megbízatásukat meghosszabbították a januári választásokra is, amit az érintettekkel nem közöltek. A választási szabályzat szerint nem szerepelhet a választási bizottságban az, aki jelölt. Ez logikus, de nálunk fordítva alkalmazták: a jelöltlistát igazították a bizottsághoz és nem fordítva, így további két jelöltet is töröltek a listáról, és fellebbezésüket elutasították. A történtek miatt a Gyógyszerészeti Kar magyar oktatói nem vettek részt a választásokon, így az őket illető helyek üresen maradtak. Ezt az egyetemi charta értelmében nem tölthetik be román tagozatos képviselőkkel. Miután az említett problémákat méltányosan rendezi az egyetem vezetősége, egy későbbi időpontban új választásokat kell kiírni. Nem engedhetjük meg, hogy azokat a kollégákat, akik kiállnak a magyar tagozat ügyéért, különböző adminisztratív eszközökkel kizárják a Gyógyszerészeti Kar és az egyetem vezetőségéből – nyilatkozta Szilágyi professzor.
Egyébként a szenátus első ülésén fogják megválasztani az új elnököt, a rektor megválasztására és a dékánok kijelölésére márciusban kerül sor.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

Mindenkit újraválasztottak
Újraválasztották az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakcióinak vezetőségeit. Az idei parlamenti ülésszak első felében továbbra is Máté András Levente frakcióvezető, Márton Árpád és Szabó Ödön frakcióvezető-helyettes, valamint Molnár Zsolt titkár fogja ellátni a képviselőházban az RMDSZ frakciójának vezetését. A szenátusban újból bizalmat szavaztak Tánczos Barna frakcióvezetőnek, Pataki Csaba frakcióvezető-helyettesnek, illetve Klárik László titkárnak. A Szenátus Állandó Bizottságában a frakció háznagyi tisztségét továbbra is Verestóy Attila látja el. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elölről kezdődik a parlamentben a polgármester-választás vitája
Nulláról kezdődik a polgármesterek két fordulóban való megválasztását javasoló liberális módosító indítvány parlamenti vitája. A szenátus házbizottsága tegnap érvénytelenítette a korábbi szakbizottsági véleményezést. Közben Dacian Cioloş miniszterelnök újfent nyomatékosította, hogy a kormány nem kíván főszerepet vállalni a törvénymódosítás vitájában.
Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke tegnap úgy nyilatkozott, azért küldik vissza a közigazgatási, a jogi és az alkotmányossági szakbizottsághoz a liberálisok módosító javaslatát, mert a korábbi véleményezés érvénytelen. A házbizottságban többségi szavazattal meghozott döntést azzal indokolták, hogy amikor a szakbizottságok korábban foglalkoztak a javaslattal, a választójogi törvényekkel foglalkozó különbizottság is működött párhuzamosan, amely illetékes lett volna véleményezni az indítványt is, amely szerint a liberálisok azt szeretnék, hogy két fordulóban válasszák meg a polgármestereket.
Tăriceanu szerint a liberálisoknak kellett volna kérvényezniük, hogy az indítványt irányítsák át a választójogi törvényekkel foglalkozó speciális bizottsághoz, amely tavaly év végén fejezte be tevékenységét, mivel csak ideiglenes jelleggel állították fel. Szabadság (Kolozsvár)

Markó Diaconu magyarellenes tervezetéről: ha elfogadnák, a román-magyar viszonyt is súlyosan érintené
Markó Béla elmondta, reméli, nem veszik komolyan a szenátusban a Bogdan Diaconu által benyújtott törvénytervezetet, amely tiltaná a közigazgatásban a kisebbségek nyelvének használatát, és arra kötelezné az önkormányzatokat, hogy kizárólag román nyelven tartsák meg a tanácsüléseket.  A PSD-t és a PC-t is megjárt, jelenleg független képviselő a román nyelv hivatalos státusát féltő törvénytervezete ma hallgatólagosan, azaz parlamenti vita nélkül ment át a képviselőházban, így most a szenátushoz kerül. A felsőház a döntő fórum szerepét tölti be, és kötelezően meg kell vitatnia a tervezetet. 
Markó Béla szenátort arról kérdeztük, mennyire veszi majd komolyan a szenátus a magyarellenességéről hírhedt képviselő tervezetét, illetve van-e reális esélye annak, hogy el is fogadják.  A szenátor elmondta: "Az utóbbi években már az is elég nagy baj, hogy nem tudunk előrehaladni az eddig megszerzett jogok bővítésével, törvénybe foglalásával. De az, hogy a már meglévő jogokat is csorbítsák, az nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne. Viszont meg kell mondanom, hogy ami a román parlamentben és román politikai életben ilyen szempontból történik, azt én nagyon veszélyesnek tartom. Nincs a parlamentben például kormánytöbbség, akivel tárgyalni lehetne. A pártok nem ellenőrzik a saját képviselőiket és szenátoraikat. Ez a Bogdan Diaconu már nem is tudom a hányadik magyarellenes és kisebbségellenes tervezettel áll elő. Sajnos, megvan a reális esélye annak, hogy egy választási évben, amikor mindenki minél népszerűbb szeretne lenni, valahol áttörik ezek a kezdeményezések a gátat. Bízom abban, hogy ez nem fog most megtörténni" - nyilatkozta Markó Béla.  A szenátor elmondta, a veszély elhárítása érdekében az RMDSZ-frakció tárgyalni fog a PSD-vel és a PNL-vel is, figyelmeztetik a kollégáikat, hogy egy ilyen törvénytervezetnek az elfogadása nemcsak az RMDSZ és a más pártok jövőbeli viszonyát, hanem a román-magyar viszonyt is súlyosan érintené. (hírszerk.) Transindex.ro

Kelemen Hunor szerint alkotmányellenes a nyelvhasználatot korlátozó törvénytervezet
"A tervezet magyarellenes és alkotmányellenes. Meggyőződésem, hogy egy ilyen kezdeményezés nem állja ki a szenátusi szavazás próbáját. Egyszerűen azért nem, mert olyan kitételeket tartalmaz, amelyek az alaptörvénybe ütköznek, hiszen az egyértelműen biztosítja a kisebbségi közösségek jogait. Nem lehetséges az, hogy egy törvény ezeket felülírja. A szenátusban napirendre kell tűzzék, az RMDSZ ott fogja leszavazni Bogdan Diaconu nacionalista ámokfutását" – jelentette ki Kelemen Hunor csütörtökön azt követően, hogy az alsóházból a felsőház asztalára került át az a törvénykezdeményezés, amely megtiltaná a kisebbségeknek anyanyelvük használatát a romániai közigazgatásban. Ezt megelőzően, a képviselőház szerdai plenáris ülésén a tervezet elfogadásának módozata ellen tiltakozott Szabó Ödön képviselő: azt hangsúlyozta, hogy egy alkotmányellenes kezdeményezést vita hiányában nem szabad támogatnia a törvényhozó testületnek.
Az RMDSZ elnöke a magyarellenes tervezetről azt mondta, hogy a zövetség minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog ellene és arra hívta fel a figyelmet: a román nyelv kizárólagos használatának gondolata jogos felháborodásra, aggodalomra adott okot a magyar közösségben.  "Ugyanezt a jogos felháborodást jelezték az RMDSZ képviselői a szakbizottsági vitán. A jogi bizottságban sikerült is kieszközölnünk azt, hogy negatívan véleményezzék a tervezetet, amelyet azonban tiltakozásunk ellenére sem tűztek napirendre" – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki szerint a szenátusban lesz alkalom az elutasítására, hiszen ott már nem spórolható meg a vitára való előterjesztése. "A szenátus a döntő ház ebben az esetben. Ott még hátra van a vita, és meggyőződésem, hogy a szakbizottságokban és később a plenáris ülésen meg fogjuk buktatni Bogdan Diaconu tervezetét, ahogy tettük ezt más hasonló törvénytervezetek esetében is. Ebben a szavazásban benne lesz a teljes magyar közösség felháborodása" – szögezte le az RMDSZ elnöke. Azt is hozzátette: Romániának, egy önmagát demokratikus jogállamnak nevező országnak a jelenlegi helyzetben érdekei ellen szól az, hogy egy alkotmányellenes, kirekesztő, szélsőségesen nacionalista tervezetet elfogadjon. Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ és a sajtószabadság
Verestóy Attila a szenátus pulpitusáról, Kelemen Hunor pedig a román sajtónak nyilatkozva szállt síkra a sajtószabadságért múlt héten, amikor az adóhatóság költözésre szólította fel a korrupcióért börtönbe zárt Dan Voiculescu szekus besúgó médiabirodalmát.
Verestóy Attila udvarhelyszéki szenátor és az RMDSZ elnöke nyilvánosan védte azt az Antena3 csatornát, amelynek munkatársaitól immár a román média legnagyobb része is elhatárolódik, azt a tévéadót, amely számtalan esetben félretájékoztatáson, hazugságon alapuló, összehangolt gyűlöletkampányokat vezényelt a magyar közösség ellen, vezető szerepet vállalt a magyar közösség kollektív megbélyegzésében.  Tamás Sándor, ugyanezen RMDSZ háromszéki területi szervezetének vezetője egy szót nem szólt a sajtószabadság védelmében, amikor az általa elnökölt megyei tanács ülésén Ion Popa rendőrparancsnok hosszú perceken át nyilvánosan ostorozta és perrel fenyegette a Háromszék független napilapot, amiért egyik véleményanyagunkban szóvá tettük, hogy a rendőrség egy sor közérdeklődésre számot tartó ügyet mindmáig nem oldott meg. 
A magyargyalázó szekuscsatorna sorsa fontosabb az RMDSZ-nek, mint egy magyar napilapot ért nyilvános hatósági fenyegetés és támadás?! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hiányzik az összefogás az agráriumban, és a pályázási kedv a gazdaságban
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) nemrég megalakult Kolozsvári Regionális Irodája a múlt héten tartotta meg első rendezvényét, a Magyar–román üzletember találkozót. Ezen a fórumon két, a vállalkozói hétköznapi gyakorlatokkal kapcsolatos, széleskörű érdeklődésre számító előadás is elhangzott.
Tánczos Barna, a Szenátus mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidékfejlesztési szakbizottságának titkára a Mezőgazdasági integrátorok hiánya Erdélyben, lehetséges megoldások címmel értekezett. Köztudott, hogy tájainkon sok a kis agrárgazdaság, amelyek kényszermegoldásokkal próbálnak talpon maradni, nem tudnak megfelelő mennyiségben és minőségben termelni, nem képesek versenyképességet felmutatni. Összefogásuk nagyon hiányzik Romániában. Az állattenyésztésben szövetkezetekre lenne szükség, úgy, mint ahogyan annak idején a Hangya-szövetkezetek működtek. Sertéstenyésztésben importőrök vagyunk, ebben az ágazatban csak óriási kapacitásokkal lehet sikert elérni. A zöldség- és gyümölcstermesztésben jellemző nálunk a tudáshiány. Magyarországon ebben előrébb tartanak. Mindkét országban a lakosság inkább vonzódik a hazai friss áruhoz, mint a szupermarketekben vásárolható kétes eredetű termékekhez. Emiatt, a vidékfejlesztési program keretében arra kell törekedni, hogy a szétforgácsolódás helyett a kis családos gazdaságokat rendszerekbe kényszerítsük, mert csak a makrogazdasági rendszer képes változtatni áldatlan állapotunkon – mondta a szenátor.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)

Nem kötelező a román felirat
Visszautasította a szenátus azt a törvénykezdeményezést, amely kötelezővé tette volna, hogy a Románia területén működő magyar nyelvű – országos vagy regionális – televíziók csak román feliratozás mellett sugározhatják műsoraikat.
A törvénytervezet kezdeményezője, Danile Oajdea független képviselő azt nehezményezte, hogy román feliratozás hiányában a műsorok tartalmai nem monitorizálhatóak hatékonyan az állami szervek által, és így „büntetlenül népszerűsíthetnek Európa- és románellenes kulturális értékeket az etnikai alapú területi autonómiáig terjedően”. Jelenleg csak a felvételről sugárzott műsoroknál kötelező a fordítás, a tervezet viszont törölné a törvényből, hogy a feliratozási kötelezettség alól az élő adások és a regionális adókon sugárzott vallási, néprajzi és szórakoztató műsorok kivételt képeznek. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője plénumi felszólalásában hangsúlyozta: a törvénykezdeményezés a kisebbségi nyelvhasználatot próbálja ellehetetleníteni, azoknak a jogoknak az eltörlését célozza meg, amelyeket a román törvénykezés biztosít a nemzeti kisebbségek számára. „Ezek a jogfosztási kísérletek elfogadhatatlanok, mert határozottan szembemennek azokkal a nemzetközi kisebbségvédelmi keretegyezményekkel, amelyeket Románia ratifikált” – hangsúlyozta a politikus. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Civilek tiltakoznak Bukarestben (Magyar orvosképzés)
Fehér műtősruhában, narancssárga esernyővel demonstrál az oktatási minisztérium bukaresti épülete előtt a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) két aktivistája, hogy emlékeztessék a szaktárcát: továbbra sem érvényesülnek az oktatási törvény kisebbségvédelmi előírásai a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).
Ádám Valérián, a RMOGYKE elnöke tegnap arról tájékoztatott levélben, hogy egy húsz négyzetméteres, angol és román nyelvű molinóval figyelmeztetnek a MOGYE megoldatlan helyzetére, és hangosbemondón óránként felolvassák az oktatási törvény „elszabotált” 135. cikkelyét, amely külön kisebbségi nyelvű főtanszékek megalakítását írja elő a többnyelvű egyetemeken. A RMOGYKE elnöke 2012-ben és 2013-ban több hasonló „partizánakciót” szervezett már a fővárosban, ez alkalommal Kürti Jenő fogtechnikus csatlakozott hozzá. Ádám Valérián az MTI-nek elmondta: a minisztérium több alkalmazottja azzal próbálta leszerelni, hogy követeléseit ne hangosbemondón, hanem egy írásos petíció keretében hozza tudomásukra. Az aktivista szerint azonban számtalan, a magyar orvosképzés miatt írt petíció került már a minisztériumba, amelyeket még csak válaszra sem méltattak. Miután a bukaresti hatóságok arra sem reagáltak, amikor az erdélyi magyarság tömegdemonstrációkkal követelte a magyar orvosképzés törvényes jogainak betartását, Ádám Valérián úgy véli, hatásosabb lehet, ha a minisztériumot folyamatosan figyelmeztetik a MOGYE megoldatlan helyzetére. A hivatalosan engedélyezett demonstrációt a hét végéig folytatják. Mint ismeretes, az egyetemen 2011-ben alakult ki éles konfliktus a román többségű vezetés és magyar tagozata között amiatt, hogy a szenátus az intézményi autonómiára hivatkozva nem tette lehetővé a magyar oktatás intézményen belüli önállósulását úgy, ahogy azt az új oktatási törvény előírja. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Botrány TVR-ügyben: legionáriusvédelmezés miatt nem szavazott az RMDSZ
Az RMDSZ-frakció kivonult a parlament keddi üléséről, tiltakozásul a második világháború előtt és idején tevékenykedő legionáriusmozgalom képviselőinek nyilvános védelmezése ellen.
A szenátus és a képviselőház keddi együttes ülésén választottak új igazgatótanácsot a köztelevízió (TVR) élére. A vita során Aurel Vainer, a zsidó kisebbség képviselője kifogást emelt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Oana Stănciulescu televíziós újságíró beválasztása ellen, amiért műsoraiban legionáriusköltőket – többek között Radu Gyrt – magasztalt.
A román legionáriusmozgalom 1927 és 1941 között fejtette ki tevékenységét az országban egyebek mellett Vasgárda név alatt. Radu Gyr az Antonescu-rezsim alatt, 1940 végén, 1941 elején legionáriusparancsnokként és a színházak főigazgatójaként tevékenykedett. Miután a PNL két szenátora is azzal érvelt, hogy ne „politikai hibáik” alapján ítéljék meg a legionáriusok kulturális érdemeit, az RMDSZ szószólói bejelentették: nem vesznek részt a voksoláson.
Puiu Haşotti volt kulturális miniszter, a PNL szenátora a kifogásolt költő – a „latin vérrel öntözött” Erdélyről írt – egyik versszakát szavalta el a szószékről, azt szemléltetendő, hogy Radu Gyr költészetében „nincs semmi legionáriusjelleg”. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szenátora, Cristiana Anghel azzal érvelt, hogy a román legionáriusmozgalom képviselőit nem ítélték el háborús bűnökért a második világháborút követő nürnbergi perben, és nem szabad feledésre ítélni az általuk létrehozott kulturális értékeket.
A szenátus és a képviselőház együttes ülésén egyébként az RMDSZ távollétében is megszavazták az új vezetőtanácsot, amely George Orbeant, a korábbi vezérigazgató, Stelian Tănase volt tanácsadóját jelölte a TVR elnök-vezérigazgatói posztjára. George Orbean a parlament együttes kulturális bizottságától negatív véleményezést kapott, kinevezését illetően azonban végleges döntést csak holnap délelőtt hoz a plénum.
Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke felszólalásában kifejtette: a román parlamentben eltöltött 26 év alatt soha nem találkozott azzal, hogy valaki megpróbálta volna a legionáriusmozgalmat védeni, és ezért tisztelte is kollégáit, de ami a keddi ülésen történt, azt elfogadhatatlannak tartja. Az RMDSZ volt elnöke a legionáriusmozgalom védelmezőit bocsánatkérésre, a jelöltet pedig kifogásolt műsorai megmagyarázására szólította fel, de miután ez nem következett be, az RMDSZ-frakció úgy döntött, hogy nem vett részt a TVR igazgatótanácsáról rendezendő voksoláson.
A román parlamentben egyébként tavaly a PNL kezdeményezésére fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amely a legionárius- és vasgárdista-szimbólumokra is kiterjesztette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek használatának, a háborús bűnösök dicsőítésének tilalmát. A jogszabály megállapítja, hogy a román legionáriusmozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül. Krónika (Kolozsvár)

Büntetnék a nemzetgyalázókat (Újabb magyarellenes törvénytervezet)
Hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák az ország vagy a román nemzet nyilvános gyalázását annak a törvénytervezetnek az elfogadása esetén, amelyet több mint hatvan, többségében szociáldemokrata honatya terjesztett a szenátus elé.
A kezdeményezők szerint hiba volt törölni a büntető törvénykönyvből azokat a cikkelyeket, amelyek a nemzet- vagy országgyalázást, illetve a nemzeti jelképek megsértését inkriminálták. A törvényhozás „csődjének” igazolásaképpen említik, hogy egyes „más etnikumú” állampolgárok gyásznapnak tekintik Románia nemzeti ünnepét, szakadárokat dicsőítenek, az ország „szívéből” pedig elüldözik a még ott élő románokat. 
Az indoklás utal arra a „jelképes akasztásra” is, amelyet egy csíkszeredai lakos rendezett 2011-ben Avram Iancunak, az 1848–49-es erdélyi román felkelők vezérének. Úgy értékelték, az ilyen irredenta, szakadár, nemzetellenes bujtogató megnyilvánulások meghaladják a véleményszabadság kereteit, és veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. Szerintük ezen az „etnikai alapú szakadár” alapon készítettek elő merényletet tavaly a nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen az ott felvonuló románok ellen, amely csak az „illetékes szervek erőfeszítései” miatt nem következett be. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tiltanák a kommunista jellegű alakulatok működését és létrehozását
Hallgatólagosan fogadta el tegnap a szenátus azt a törvénytervezetet, amely tiltja a kommunista jellegű politikai alakulatok működését. A felsőháznak március 23-áig kellett volna megvitatnia jogszabályjavaslatot, és szavaznia arról. A jogi bizottság korábban elkészült jelentésében a tervezet elutasítására tett javaslatot. 
„A törvénytervezet elfogadottnak minősül, mivel letelt a határidő, ezért továbbküldik megvitatásra és elfogadásra a képviselőházhoz, mint döntéshozó testülethez” – mondta Călin Popescu Tăriceanu, a felsőház elnöke.
A törvényt 26 szociáldemokrata párti, nemzeti egységpárti és független honatya terjesztette be. Indoklásukban úgy fogalmaztak: céljuk megakadályozni a kommunista önkényuralom visszatérését Romániába. Szabadság (Kolozsvár)

Megalakultak a parlamenti szakbizottságok
Csütörtökön délután szavazott a Képviselőház és Szenátus plénuma a szakbizottságok megalakulásáról és ezek összetételéről.  Az RMDSZ az elmúlt parlamenti ciklushoz viszonyítva számos kulcsfontosságú szakbizottságban lát el elnöki, alelnöki és titkári tisztségeket.
A Szociáldemokrata párt (PSD) 11 szakbizottságot vezet a következő négy évben, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) öt szakbizottság élére nevezett ki elnököt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) két-két szakbizottság vezetését kapta meg a szavazás után. A Népi Mozgalom Párt (PMP) egy bizottság élére nevesíthetett vezetőt. 
A 22 állandó bizottság a szenátus mandátumának végéig fejti ki tevékenységét. A pártokat megillető bizottsági helyek számát tárgyalások során döntik el a frakciók, figyelembe véve a szenátus politikai összetételét. A felsőház szabályzata szerint, a szenátus elnökének kivételével, minden szenátor legkevesebb egy szakbizottság tagja kell hogy legyen, és legfeljebb két bizottságban kaphat feladatot - ismertette a plenáris ülés kezdetén Călin Popescu-Tăriceanu házelnök. 
Az RMDSZ honatyái az alábbi szakbizottságokban fognak tevékenykedni Képviselőház 1. Biró Rozália Bihar megyei képviselő – Külpolitikai bizottság, elnök 2. Szabó Ödön Bihar megyei képviselő – Oktatásügyi bizottság, alelnök 3. Benkő Erika Kovászna megyei képviselő – Európai ügyek bizottság- alelnök, Emberjogi bizottság, tag 4. Bende Sándor Hargita megyei képviselő – Ipar- és szolgáltatás ügyi bizottság, alelnök 5. Csoma Botond Kolozs megyei képviselő – Közigazgatási bizottság, alelnök 6. Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő – Munkaügyi és szociálisvédelmi bizottság-titkár, Esélyegyenlőségi bizottság, tag. 7. Vass Levente Maros megyei képviselő – Egészségügyi bizottság, titkár 8. Faragó Péter Arad megyei képviselő – Környezetvédelmi bizottság, titkár 9. Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő – Kulturális bizottság, tag 10. Korodi Attila Hargita megyei képviselő – Külpolitikai bizottság, tag. 11. Márton Árpád Hargita megyei képviselő – Jogi bizottság, tag. 12. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő - Közigazgatási bizottság, tag. 13. Erdei-Dolóczki István Szatmár megyei képviselő – Költségvetési- és pénzügyi bizottság, tag. 14. Antal István János Konstanca megyei képviselő – Gazdasági bizottság, tag. 15. Benedek Zakariás Szeben megyei képviselő – Szállításügyi bizottság, tag. 16. Sebestyén Csaba Hargita megyei képviselő – Mezőgazdasági bizottság, tag. 17. Kulcsár Terza-József Kovászna megyei képviselő – Emberjogi bizottság, tag. 18. Magyar Loránd Bálint Szatmár megyei képviselő – Mezőgazdasági bizottság, tag. 19. Apjok Norbert Máramaros megyei képviselő – Távközlési bizottság- tag, Honvédelmi, közrendi és nemzetbiztonsági bizottság-tag. 20. Biró Zsolt Maros megyei képviselő – Oktatásügyi bizottság, tag. 21. Ambrus Izabella Brassó megye képviselő – Jogi bizottság tag. Szenátus 1. László Attila Kolozs megyei szenátor – Egészségügyi bizottság, elnök 2. Tánczos Barna Hargita megyei szenátor – Mezőgazdasági bizottság-alelnök, Pénzügyi bizottság-tag. 3. Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor – Oktatásügyi bizottság- alelnök, Külpolitikai bizottság-tag. 4. Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor – Kulturális bizottság- alelnök, Ember- és kisebbségügyi bizottság- tag. 5.Verestóy Attila Hargita megyei szenátor – Honvédelmi, közrendi és nemzetbiztonsági bizottság-tag. 6. Cseke Attila Bihar megyei szenátor – Közigazgatási bizottság, tag. 7. Fejér László Ödön Kovászna megyei szenátor- Szállításügyi bizottság, tag. 8. Derzsi Ákos Bihar megye szenátor – Munkaügyi és szociális bizottság-tag, Ipari bizottság-tag. 9. Császár Károly Maros megyei szenátor – Jogi bizottság, tag. maszol.ro

A minisztériumi rangú nemzeti identitásról
A Kulturális Minisztérium ismét nevet változtatott, sokadig alkalommal az elmúlt 27 évben. Míg legtöbbször a kultuszok és kultúra minisztériumaként vegyítették minden gond nélkül az egyház és a kultúra ma már szekularizációra szoruló fogalmát, most a kultúra a nemzeti identitással lett egy kalap alá véve.
Érthető ez, hisz vészjóslóan közeleg a románság legnagyobb és legszentebb ünnepének, a Nagy Egyesülésnek századik évfordulója. A változtatás jelentős paradigma-váltást is jelent a tiszavirág életű, de úgy a magyar, mint román értelmiség által visszasírt Vlad Alexandrescu féle Minisztérium kultúrpolitikájához képest.
Ionuț Vulpescu a (régi) új kulturális miniszter alig 39 éves és még annál is fiatalabban néz ki. Nevét már 2014 novemberében megismertük, amikor a Ponta kormány kulturális minisztere lett. Bár miniszterségének 13 hónapjában nem sok minden történt, mégis érdemes beleolvasni a nevet váltott minisztérium első emberének akkori írásaiba. A teológiai tanulmányokkal és filozófiai doktorival rendelkező és magát szívbéli baloldalinak (értsd: peszedistának) való Tărgoviște-i születésű politikus 2012 óta írogat a Cultura nevű folyóiratba. Minisztersége idején megjelent cikkeiben dicsérte például Kolozsvár multikulturális jellegét és Bukaresttől távolságtartó, kulturális autonómiáját. Ugyancsak szimpatikusnak hatott az az írása, amelyben kifejti, hogy az 1989 óta működő kulturális minisztériumok mindegyike ugyan stratégiákat dolgozott ki a kultúra és tudomány támogatására, mégis, ezek döntő többsége a pénzügyminisztérium és más, nagyobb érdekcsoportok bűvkörében elbukott. Mindez akár pozitív színben is feltüntethetné az egykori sportújságiról múlttal is rendelkező, 2014 óta nagy elánnal már Gabriel Liiceanu-t és a teljes liberális román értelmiséget is bíráló úriembert. A problémák azonban ott kezdődnek, amikor politikai pályafutását vesszük górcső alá. Ebből kitűnik, hogy pályája 2001-ben kezdődött, alig 25 évesen, amikor még doktoranduszként – valószínűleg nem a kutatással volt tehát elfoglalva, amivel egy doktorandusznak illene – Ion Iliescu köztársasági elnök kultúráért felelős elnöki tanácsosa lett. Az, hogy milyen út vezetett ilyen fiatalon ehhez a rendkívüli pozícióig, máig rejtély övezi, de jól mutatja a romániai (és nem csak) politikában működő nepotizmus és személyes hálózatrendszerek átláthatatlan mélységét. Vulpescu karrierje ezt követően gyorsan ívelt föl a vörös pártban. Hat éven át a Román Szenátus tanácsosa és „szakértője”, majd 2012 decembere óta parlamenti képviselő. Rövid, alig egy éves miniszterségét követően most ismét a Kulturális Minisztériumot vezeti, amely első alkalommal, Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériumaként működik.
A névváltoztatást sem Liviu Dragnea, sem a miniszterelnök nem indokolta. Maga Vulpescu is csak egy, a saját honlapján még a választások előtt, december elsején posztolt írásában utalt arra, hogy milyen következményei lesznek annak, ha ő kerül a kulturális minisztérium élére. Írásából kiderül, hogy Romániának prioritása lesz a Nagy Egyesülés méltó megünneplése. Ez több kell legyen, mint egy fesztív eseménysorozat: meg kell tisztítani ezt az eseményt és a románság mentalitásában elevenen élő, annak mintegy motorjaként működő történelmi jelenséget a kommunizmus interpretációitól és hamis jelzőitől. Olyan történész bizottság felállítását javasolja, amely méltó helyére teszi ezt az eseményt. Kulturális „autósztráda” létrehozását is javasolja, számos kiállítással és eseménnyel kötve össze a Nagy Egyesülésben döntő szerepet játszó városokat. A gyulafehérvári Nemzeti Egyesülés Múzeumát és az egyesülés helyszíneinek, főszereplőinek szülőházait és történelmi relikviáit pedig külön prioritással fogják kezelni és bemutatni. Tervében szerepel például egy monumentális I. Ferdinánd lovas szobor is és egy grandiózus gyulafehérvári egyesülés-emlékmű is.
Ha már a közlekedési miniszter nulla kilométer autópályát ígért, akár meg is nyugodhatnánk, hogy legalább ennyink lesz. Ám a Kulturális Minisztérium névváltoztatása mögött olyan súlyos nacionalista mozgalom kibontakozását látjuk, amely vészjóslóan illeszkedik a Merkel-védte interkulturális Európa és határokon túlívelő kulturális tolerancia és identitásképzés felgyorsult lerombolásába. A nacionalizmusok új korszakában ismét feléledőben van a saját identitás felsőbbrendűvé tétele és minden más aspektus marginalizálása. A „nemzeti identitás” minisztériumától aligha várhatjuk majd, hogy a Romániában élő és jelenlévő tucatnyi kisebbség érdekeit és kultúráját is képviselje. Radikális változásokra persze úgysem számíthatunk, hisz ennek a minisztériumnak ezen túl is ugyanazokkal az akadályokkal és pénzhiánnyal kell majd megküzdeni, amivel már 27 éve bajlódik.
Ám az a kevés kis pénz is, amely eddig a magyar kultúra kapott, most akár veszélybe kerülhet. Az anyagi juttatások és prioritásokon túl azonban sokkal nagyobb veszélyt jelent az elkövetkező két év várhatóan burjánzó nacionalizmusa, amelyet nemcsak a Román Tudományos Akadémia történészei, neves egyetemek rektorai, de immár a Kulturális Minisztérium is felkarolt. Mindez történik akkor, amikor Románia immár tíz éve az egységes kultúrközösségként elképzelt Európai Unió tagja lett.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Elutasította a szenátus az RMDSZ javaslatát
A szenátus jogi bizottsága elutasító jelentést fogadott el szerdai ülésén az RMDSZ törvénytervezetéről, ami előírná, hogy az alkotmánybíróság legtöbb harminc nappal a kifogás benyújtása után mondjon ítéletet. „Állásfoglalásunk van az alkotmánybíróságtól, ami arra irányítja rá a figyelmet, hogy egy ilyen imperatívusznak nem tudna jótékony hatása lenne a taláros testület szervezésére és működésére, sem a kezdeményező célja kapcsán. Alapvetően arra köteleznék az alkotmánybíróságot, hogy legtöbb harminc nappal azután ítéltet mondjon, hogy kifogást emeltek” – fejtette ki a bizottsági vita során Șerban Nicolae szociáldemokrata párti (PSD) szenátor. Az álláspontot a Törvényhozási Tanács is támogatta. „A Törvényhozási Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy nem felel meg egy sor jogszabályi rendelkezésnek, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a döntéseket nem csupán szavazással hozzák meg, hanem vitát, tanácskozást, a téma újra felvételét is feltételez” – érvelt még a kormánypárti szenátor. A negatív jelentést a szenátus elé küldik tovább. Nyugati Jelen (Arad)

Elutasította a szenátus az RMDSZ javaslatát
A szenátus jogi bizottsága elutasító jelentést fogadott el szerdai ülésén az RMDSZ törvénytervezetéről, ami előírná, hogy az alkotmánybíróság legtöbb harminc nappal a kifogás benyújtása után mondjon ítéletet. „Állásfoglalásunk van az alkotmánybíróságtól, ami arra irányítja rá a figyelmet, hogy egy ilyen imperatívusznak nem tudna jótékony hatása lenne a taláros testület szervezésére és működésére, sem a kezdeményező célja kapcsán. Alapvetően arra köteleznék az alkotmánybíróságot, hogy legtöbb harminc nappal azután ítéltet mondjon, hogy kifogást emeltek” – fejtette ki a bizottsági vita során Șerban Nicolae szociáldemokrata párti (PSD) szenátor. Az álláspontot a Törvényhozási Tanács is támogatta. „A Törvényhozási Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy nem felel meg egy sor jogszabályi rendelkezésnek, és felhívja a figyelmet arra is, hogy a döntéseket nem csupán szavazással hozzák meg, hanem vitát, tanácskozást, a téma újra felvételét is feltételez” – érvelt még a kormánypárti szenátor. A negatív jelentést a szenátus elé küldik tovább. Nyugati Jelen (Arad)

Három évet elengednek a tíz évet meg nem haladó börtönbüntetésekből
A szenátus jogi bizottsága kedden olyan módosító javaslatot fogadott el, amelynek értelmében három évet elengednének a bíróságok által kirótt, három évet meghaladó, de tíz évesnél nem több szabadságvesztésekből.
A javaslatot 7 támogató és 3 ellenszavazattal fogadták el.
A bizottság elfogadott egy másik módosító javaslatot is, amelynek értelmében nem kapnak kegyelmet mindazok, akiket feltételesen ítéltek szabadságvesztésre.
A szenátus jogi szaktestülete korábban egy olyan javaslatot is megszavazott, amelynek értelmében teljes egészében elengedik a három évig terjedő börtönbüntetéseket. A kormány eredeti tervezetében ötéves felső határ szerepelt.
A bírák és ügyészek szakmai egyesülete (AMR), a legfőbb ügyészség és a bizottság elnöke, Şerban Nicolae szociáldemokrata (PSD) szenátor által előterjesztett javaslatot 7 támogató vokssal, 2 tartózkodás mellett fogadták el.
Az ügyvédi kamarák által beterjesztett, a felső határt 6 évben megszabó, a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátora, Traian Băsescu – aki letett a korábban általa javasolt tízéves felső határról – által is felvállalt indítványt nem támogatták elegen: 8 tartózkodás mellett egy támogató és egy ellenző szavazatot kapott.
A kormány eredeti tervezetében az áll, hogy teljes egészében elengednék az 5 évig terjedő börtönbüntetéseket.
Nyugati Jelen (Arad)

Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága az autonómiatüntetéseket büntető PSD-s törvényjavaslatot
Negatívan véleményezte a szenátus jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést róhatnának ki olyan rendezvények szervezéséért, amelyek az alkotmányos rend megváltoztatását célozzák, illetve megnehezítik vagy megakadályozzák az államhatalom gyakorlását.
A tervezet kezdeményezője, Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő a Büntető törvénykönyvet módosító javaslat benyújtásakor úgy nyilatkozott: a jogszabály kimondottan a „szélsőséges, szeparatista megnyilvánulásokra” vonatkozna, amelyek sértik az alkotmány első cikkelyét.
Ciuhodaru érvelése szerint Romániában a szabadság és demokrácia nem mehet el odáig, hogy „a szélsőséges, szeparatista és revizionista megnyilvánulások kikezdhessék a román állam lényegi mivoltát”. A tervezet indoklása szerint Románia mindig nagyon toleráns állam volt, amelynek kisebbségei nem panaszkodhatnak üldöztetésre vagy marginalizációra, de a szélsőséges rendezvényeket elbátortalanító intézkedések hiányában ezek a megnyilvánulások „súlyosakká” váltak. Példaként említi a szociáldemokrata képviselő „Sógor Csaba és Tőkés László magyar etnikumú európai parlamenti képviselők kéréseit”, valamint azt, hogy Marosvásárhelyen a Székelyföld autonómiáját követelték a székely szabadság napjának résztvevői.
„Mindezek indokolják, hogy a parlament fogadja el a törvényt, amellyel leszögeznénk, hogy Romániában a szabadság, a demokrácia, a mozgás- és szólásszabadság nem mehetnek el addig, hogy egyesek szeparatista, revizionista szélsőséges megnyilvánulások révén megtámadják a román állam lényegi mivoltát” - olvasható a javaslathoz csatolt indoklásban.
FRISSÍTÉS: Egyöntetűen elutasította szerdán a szenátus plénuma a Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő által márciusban benyújtott törvényjavaslatot. Şerban Nicolae, a jogi bizottság elnöke szerint a javaslat átfedéseket tartalmaz már érvényben lévő jogszabályokkal, és inkoherenssé tenné a Büntető törvénykönyv 397-es cikkelyét. Mihai Goţiu szenátor a szavazást megelőző vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a csendőrség adatai szerint 2016 első félévében 157 bírságot róttak ki nyilvános rendezvények során, ezek közül a legtöbbet abból a célból, hogy megakadályozzák ezen rendezvényeket, ami Goţiu szerint a szólásszabadság korlátozását jelenti. A tervezetről a szenátus első házként szavazott, a végső döntés a képviselőházé. maszol.ro

„Nem halogathatjuk a döntéseket”
Nyíltan, egyenesen kell beszélni oktatásunk helyzetéről – hangsúlyozta Kelemen Hunor május 6-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett pedagógusfórumon. A szakmával közösen kell döntéseket hozni, gyorsan és felelősen, különben az egyes problémák az egész rendszer válságát okozzák. Az RMDSZ különösen fontosnak tartja a magyar diákok számára készült román nyelvű tankönyvek minőségét, ezért pályázatot ír ki azok elkészítésére – jelentette be a szövetségi elnök.
Szakmai fórumot rendeztek Marosvásárhelyen annak érdekében, hogy lajstromozzák az erdélyi magyar oktatás problémáit és azok lehetséges megoldásait. „Az oktatási reform előkészítése közös feladatunk. Ehhez rendszeres egyeztetésre és tervezésre van szükség. A bírálatokat meghallgatjuk, és ahol tudunk, változtatunk. Azt viszont közösen kell belátnunk, hogy csak a mindenki, a pedagógustársadalom által is elfogadott, szakmailag jól előkészített álláspont vezethet előre. Hiszen, ha nincs konszenzusos álláspont, akkor csak kapkodás van. Ennek alapja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével kialakított jó viszony” – nyomatékosított Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
2013–2015 között helyi szinten olyan dokumentumokat készített elő az RMDSZ és az RMPSZ, amelyek akkor alkalmasak voltak a problémák feltárására és megoldására. „Ezt a munkát most újra kell kezdeni, a korrekciókat el kell végezni, ha valóban gyermekközpontú oktatást akarunk. Az elmúlt fél esztendőben gyakran azzal kellett szembesülnünk, hogy sokszor tűzoltó munkát végzünk, az utolsó pillanatig húzzuk a döntéseket, mert senki sem akarta, senki sem merte felvállalni a felelősséget. Egyaránt szükség van elkötelezett politikusokra, felkészült pedagógusokra és lelkes szülőkre ahhoz, hogy céljaink ne sérüljenek, és az oktatás arról szóljon, amiről szólnia kell: a gyerekekről” – tette hozzá Kelemen Hunor.
A felmérések azt mutatják, alapvető gond a román nyelv tanítása. „Ezért döntöttünk úgy, hogy a következő években ösztöndíjak formájában támogatjuk azokat, akik vállalják a román tankönyvek megírását. A Szövetség az ösztöndíjak lebonyolítását a pedagógusszövetséggel közösen szeretné kivitelezni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügye nyomán olyan törvénymódosítást készít elő az RMDSZ, amely megoldást nyújtana azokban a helyzetekben, amikor az önkormányzat nem mer, vagy nem tud döntést hozni. Azt javasolja, hogy ilyenkor dönthessen a tanügyminisztérium, hiszen az a tapasztalat, hogy az államelnöki hivataltól kezdve, a tanfelügyelőségen át senki sem tudott megoldást találni a vásárhelyi iskola ügyének megoldására. „Tisztában vagyunk a kezdeményezés hátulütőjével is, hiszen önkormányzati hatáskört helyez vissza központi szintre. De úgy gondolom, hogy ennek kivételnek kell lennie, hiszen az ilyen helyzeteket is kezelni kell. Bízunk abban, június végéig sikerül törvényt alkotni” – zárta beszédét a szövetségi elnök.
Az RMDSZ oktatásügyi tennivalóit összegezve Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök azt hangsúlyozta, a 2013–2015 között kidolgozott megyei oktatási terveket aktualizálni és javítani kell, ezért egységes módszertant vezetnek be a megyei szintű cselekvési tervek kidolgozására és ciklikus ellenőrzésére. Mint elmondta, ezt a munkát sokkal szélesebb konzultációra alapozzák: „minden megyében, térségben egy szakmai-szakpolitikai testület alakult, amely minden fontos helyzetben ajánlásokat fogalmaz meg az önkormányzatoknak és a politikai képviseletnek. A megyei oktatási tanácsok működési elveit és döntési kompetenciáit központilag újra kell értékelni”. Az oktatási törvény küszöbön álló módosításával kapcsolatban meggyőződése szerint széleskörű szakmai és szakpolitikai konzultációra, és minden eddiginél jobban időzített döntésekre van szükség. Az ügyvezető alelnök elmondta, az RMDSZ szakemberei az Iskolák veszélyben program helyzetjelentését és prognózisait szeptemberig készítik el.
Szabó Ödön, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a Szövetség bukaresti munkájáról beszámolva emlékeztetett, a magyar tannyelvű iskolákban tanuló diákok román nyelvből sajátos tanterv alapján készített speciális, könnyített tételekből vizsgázhatnak a képességvizsgán és érettségin, amennyiben a képviselőház után, az RMDSZ kezdeményezését döntő házként a szenátus is megszavazza. „A kisebbségi diákok másfajta tanterv alapján tanulnak, tehát másfajta, azaz speciális tételekből kell vizsgázzanak román nyelvből” – hangsúlyozta, majd úgy értékelte, ez egy első sikeres lépés a Szövetség választási programjában is megfogalmazott célkitűzésekből. A képviselő további kezdeményezésként megemlítette: „a jelenlegi tej és kifli program mellett ősztől országszerte minden megyében, összesen körülbelül 50 iskolában indul be az a program, amely meleg ételt biztosítana a tanulóknak. Az RMDSZ javaslata az volt, hogy ezt a kezdeményezést bővítsék ki több iskolára is”. Az elkövetkező időszak egyik prioritásként a magyar oktatáskutató és továbbképző központ létrehozásának sürgetését nevezte meg.
A román nyelv idegen nyelvként való oktatása kapcsán Király András államtitkár úgy fogalmazott, fel kell gyorsítani a minisztériumi munkát azért, hogy a speciális tantervek mihamarabb elkészüljenek. „Fontos, hogy a román tankönyvek minősége megfelelő legyen, ezért üdvözlöm az RMDSZ kezdeményezését, azt, hogy júniusban nyílt pályázatot hirdetnek a román tankönyvek megírására” – fogalmazott.
A pedagógusfórumon Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket: „örvendek, hogy Marosvásárhely ad otthont ennek az oktatási értekezletnek, mert ahogyan bizonyára sokan tudnak róla, Marosvásárhely most különösen komoly problémákkal küzd az oktatás területén, a városnak ugyanis még mindig nincs elfogadott iskolahálózata. Az RMDSZ számára az egyik legfontosabb kérdés az anyanyelvű oktatás biztosítása, hogy gyermekeink magyarul tanulhassanak, és színvonalas képzésben részesüljenek. Az oktatási kérdések rendezése azért is fontos, hogy fiataljaink versenyképes tudással rendelkezzenek, így könnyebb lesz nekik is az elhelyezkedés, és egy-egy régió fejlődése is nagymértékben függ attól, hogy milyen a munkaerőpiaca, rendelkezik-e felkészült szakemberekkel”.
A fórumon résztvevők a szórványoktatás, a román nyelv idegen nyelvként való tanítása, a tankönyvek előkészítése, a tanárhiány, a megyei oktatási tervek, az oktatáskutató és továbbképző központ létrehozásának témájában tanácskoztak. Egyetértettek abban, hogy azonnali döntésekre és cselekvésre van szükség, a tűzoltómunka helyett hosszú távú tervezésre, illetve folyamatos és szélesebb körű szakmai konzultációra. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Hamarabb szabadulnak az elitéltek
A román szenátus után a képviselőház is megszavazta a túlzsúfolt börtönökben raboskodó romániai elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvénytervezetet kedden, így annak hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. A jogszabály szerint minden elítéltnek harmincnaponként hat nappal rövidítik a büntetését, ha olyan közös cellában raboskodik, ahol nem jut legalább négy négyzetméter egy rabra. A kedden elfogadott jogszabály tervezetét a Dacian Ciolos vezette szakértői kormány tavaly dolgozta ki. A januárban hivatalba lépett, Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kabinet közkegyelem meghirdetésével akart a börtönök zsúfoltságán enyhíteni, kezdeményezése azonban a jobbközép ellenzék ellenállásába ütközött, és országos korrupcióellenes tüntetéseket váltott ki.
MTI; Erdély.ma

A restitúciót halasztó törvényt utasított el a szenátus
Elutasította hétfőn a szenátus a visszaszolgáltatási folyamatok halasztását előíró jogszabálytervezetet.
„Az RMDSZ 27 éve harcol azért, hogy a kommunista rendszerben elkobzott javakat, ingatlanokat, területeket visszaszolgáltassák a jogos tulajdonosuknak. Álláspontunk szerint az a leghelyesebb és legigazságosabb megoldás, hogy amennyiben lehetséges, mindenkinek azt a területet szolgáltassák vissza, amelyet a kommunista rendszer elvett tőle. Sajnos, már a 90-es években az első, restitúcióra irányuló törvény kivételeket teremtett a természetbeni visszaszolgáltatás alól, és azóta, az évek során az állam újabb és újabb kivételeket szabott meg, és ezzel lassította, mára pedig leállította a restitúciós folyamatot. Hétfőn a szenátus asztalára került egy jogszabály-kezdeményezés, amely újabb kivételt szabna a természetbeni visszaszolgáltatást illetően, ezt az RMDSZ-nek sikerült megbuktatnia a felsőházban. Mindössze egy szavazat hiányzott a tervezet elfogadásához, de mivel az RMDSZ nem támogatta a jogszabályt, ez megbukott a szenátusban” – mondta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a hétfői plénumi szavazást követően.
Mint mondta, az elutasított törvénytervezet a restitúció alóli kivételek körét egészítette volna ki az agrártudományi felsőoktatási intézmények igazgatásába tartozó területekkel. Vagyis ezeket a területeket nem kellene visszaszolgáltatni a jogos tulajdonosoknak. Ez ellenkezik az RMDSZ által képviselt elvvel: „szerintünk mindenkinek azt a területet kell visszaszolgáltatni, amelyet elvettek tőle”.
Az, hogy a terület egy bizonyos egyetem, kutatóintézet tulajdonában van jelenleg, nem jelenti azt, hogy nem kell visszaszolgáltatni. Amennyiben ez nem lehetséges, mert az évek során ráépült ingatlan vagy más típusú infrastruktúra, a visszaszolgáltatásnak más, kompenzáció általi restitúciós folyamatát kellene Romániának felgyorsítania” – hangsúlyozta a Bihar megyei szenátor. A jogszabály a szenátusi szavazást követően a képviselőház asztalára kerül, az alsóház a végső döntéshozó a kezdeményezést illetően. közlemény; Népújság (Marosvásárhely)