Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciói egyértelműen támogatni fogják a ciántechnológia használatának romániai beszüntetését célzó törvénytervezet a parlamentben – ez áll abban a levélben, amelyben Markó Béla miniszterelnök-helyettes a ciántechnológia használata ellen tiltakozó civil szervezetek nyílt levelére válaszolt. /RMDSZ-válasz a zöldeknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, Eckstein Kovács Péter szenátor „már régóta nem képviseli az RMDSZ álláspontját”, az RMDSZ vezetőségének lemondására irányuló felkérése pedig „ízléstelen”. „Bármilyen problémát tárgyalnánk, Eckstein szenátor más véleményen van. Nem tudom, miért van még velünk, de pluralista alakulat vagyunk, tehát mindenkit, így Eckstein Kovács Pétert is megilleti a vélemény szabadsága” – mondta az RMDSZ elnöke. Markó úgy véli, jobb lett volna, ha szolidáris lett volna velük a szenátor. „Az RMDSZ vezetősége elemezte a referendum eredményeit, és én, anélkül, hogy Eckstein szenátor kérte volna tőlem, kijelentettem, le fogok mondani a miniszterelnök-helyettesi tisztségemről. Ízléstelen, hogy miután ezt kijelentettem, ilyesmit kérjen tőlem” – mondta Markó. Eckstein sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta, nem szeretné, ha kizárásokig fajulna a dolog, de Markó Béla RMDSZ-elnöknek, illetve Márton Árpádnak, a képviselőház RMDSZ-csoportja elnökének és Verestóy Attilának, a szenátus RMDSZ-csoportja elnökének le kellene mondaniuk, ők támogatták ugyanis Traian Basescu államfő leváltását. Markó szerint a kommunikációs zavarokhoz az is hozzájárul, ha egyik-másik RMDSZ-es vezető politikus – így Eckstein-Kovács Péter is – a közös döntéseket folyamatosan megkérdőjelezi. Markó továbbra sem hiszi, hogy az RMDSZ-nek támogatnia kellett volna a népszavazáson Traian Basescut. Szerinte a „büdös-cigányozás” körüli legutóbbi botrány is azt mutatja, hogy nagy bajok vannak az államelnök toleranciájával és a kisebbségekhez való viszonyával. /Markó: A „büdöscigány” elnököt nem támogatjuk! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Doru Tulus, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) ügyésze tájékoztatást kért a szenátus állandó bizottságától arról, hogy Verestóy Attila, az RMDSZ szenátora hogyan szavazott egy törvénytervezet esetében. Vacaroiu szerint a kérdést megvitatták az állandó bizottságban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a DNA ügyészének kérése hivatali visszaélésnek tekinthető. Mindenkinek jogában áll úgy szavazni, ahogyan azt a lelkiismerete diktálja. /Verestóyt támadja a DNA. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

Ioan Corodan nagy-romániás szenátor nemrég a felsőházban elhangzott kijelentése keltette fel az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) érdeklődését Verestóy Attila iránt. Corodan állítása szerint az RMDSZ politikusa és néhány társa a szenátusban szerzett információit a tőzsdén hasznosította. Következésképpen Verestóy 19 perc alatt 10 millió eurót nyert, állította a sajtó. A DNA tájékoztatást kért a szenátustól a Befektetési Társaságokban (SIF) birtokolt részvények számának korlátozásáról szóló törvény vitájától. Az ügyészek elsősorban Verestóy Attila iránt érdeklődtek, aki a SIF-részvényekkel rendelkezik, és így az érdekellentét gyanúja merül fel. Verestóy Attila elmondta: Ioan Corodan szenátor felszólalásában tényszerű állítások nem hangzottak el, a nagy-romániás szenátor által emlegetett 200 millió eurós nyereség légből kapott. A szenátor hangsúlyozta: az, hogy a szóban forgó napon ő is adott el részvényeket, ez csak véletlen egybeesés.; Verestóy gyanúsnak tartja, hogy éppen a „kampány hevében” nyitnak dossziét, amelyben egy tőzsdei manőver kedvezményezettjeként tüntetik fel. Verestóy hangsúlyozta, mindezek puszta rágalmak, amelyekkel nem csak őt, hanem még jónéhány RMDSZ-es politikust próbálnak meg lejáratni. /Kiss Bence: Verestóy: „Ha valaki nyert a tőzsdén, nem én voltam”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A környezetvédelmi világnap alkalmából a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája (Ifi-Infotin) szervezésében diákok takarították meg június 5-én a Suta-tó környékét. A Zöld Erdély és a Zöld Székelyföld egyesületek kezdeményezésére Csíkszeredában 151 választópolgár szólította fel a Hargita megyei parlamenti képviselőket arra, hogy tekintettel a ciántechnológia használatának rendkívüli környezeti és egészségügyi kockázataira, menjenek el szavazni, amikor a ciántechnológia betiltásáról szóló törvénytervezetről kell dönteni a képviselőházban. A választópolgárok azt követően fordultak választott képviselőikhez, miután a szóban forgó törvénytervezet elbukott a szenátusban amiatt, hogy a május 30-i ülésen a 137-ből csupán 73 szenátor volt jelen. Így a jelenlévők nagy többsége (75 százaléka) hiába szavazta meg a törvényt, mert a szükséges 69 szavazat helyett csak 55 gyűlt össze. A szenátus üléséről négy RMDSZ-es szenátor is hiányzott (Frunda György, Markó Béla, Szabó Károly Ferenc és Verestóy Attila). Markó Béla szövetségi elnök május 23-án biztosította a hozzá nyílt levélben forduló 32 erdélyi civil szervezetet, hogy az RMDSZ támogatni fogja a szóban forgó törvénytervezetet. – Hiába biztosított minket Markó Béla az RMDSZ támogatásáról, ha ő maga sem jelent meg a szenátus ülésén, amikor a törvénytervezetet meg kellett volna szavazni – mondta Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. /Környezetvédelmi világnap – Megtisztították a Suta-tó környékét. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

A szenátus június 5-i ülésén elfogadta a titoktörvény módosításáról és kiegészítéséről szóló szociáldemokrata javaslatot, amely gyakorlatilag nem változtat a jogszabályon. /K. A. : Államtitkok: szabad a vásár a honatyáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) Európa egyetlen olyan baloldali alakulata, amely nyíltan együttműködik a szélső jobboldallal – vélte Radu Ioanid, a washingtoni Holokauszt Múzeum nemzetközi programszervező osztályának igazgatója. Mircea Geoana, a szenátus külügyi állandó bizottságának alelnöke nem lépett közbe, amikor a meghallgatáson azt kérdezték Iosipertől, „románnak vagy zsidónak érzi-e magát”? A romániai antiszemitizmust monitorizáló központ egy Mircea Geoanának címzett levélben tette szóvá a meghurcoltatás tényét. /Kovács Adrienn: Antiszemitizmus a hazai baloldalon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indított eljárást a párizsi ügyészség Christian Poncelet, a francia szenátus elnöke ellen. Poncelet román kollégájával, Nicolae Vacaroiuval, a szenátus elnökével is találkozott, hogy közbenjárjon egy Carrefour áruház felépítése érdekében. A francia szenátus elnöke cáfolta a szerinte hazug állításokat. Hasonlóképpen vélekedett Vacaroiu is. /Francia korrupciós botrányba keveredett Vacaroiu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

A szenátus jogi bizottsága kedvezően véleményezte Puskás Bálint RMDSZ-es szenátor jelölését az Alkotmánybíróságba. Az RMDSZ-es politikus Kozsokár Gábort cserélné le a taláros testületben, aki a szövetség jelöltjeként 1998-tól töltötte be az alkotmánybírói tisztségét. Kozsokár kilencéves mandátuma idén jár le. /Puskás Bálint alkotmánybíró lesz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Június 13-án a szenátus elutasította azt a tervezetet, amely feljogosította volna a kabinetet arra, hogy a három hónapos parlamenti nyári vakáció alatt is rendeleteket fogadjon el. A politikai erők közül csak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ támogatta a tervezetet. Ebben az ügyben az utolsó szó a képviselőházé. /borbély: Gúzsba kötötték a kormányt a szenátorok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

A kilencéves mandátumát befejező Kozsokár Gábor alkotmánybíró utódjául Puskás Bálintot jelölte a taláros testületbe a szenátus, akinek helyét a választási listán következő Szabó Ilona, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója veszi át az RMDSZ-frakcióban. Szabó Ilonát váratlanul érte, hogy hamarosan parlamenti mandátumot kap. 2000-ben RMDSZ-képviselőjelölt, 2004-ben szenátorjelölt volt; az előválasztásokon a harmadik helyet kapta Puskás Bálint és Németh Csaba után. /Cseke Péter Tamás: Nőiesedő” RMDSZ-frakció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Az ügyészségről és a Román Hírszerző Szolgálattól kér tájékoztatást Kovács Attila Brassó megyei képviselő arról, miként szivároghatott ki a sajtóba egy tavalyi telefonbeszélgetésének lehallgatási jegyzőkönyve. Az RMDSZ-es politikus 2006. szeptemberében Nicolae Bujdoiut, a brassói Transilvania Egyetem jogi karának dékánját kereste fel telefonon a fakultáson tanuló felesége egyik vizsgájának ügyében. A brassói törvényszéki ügyészség a beszélgetést rögzíttette, a vádhatóságtól kikerülő – a törvény értelmében titkos – átiratából pedig a Transilvania Expres napilap június 15-i száma közölt részleteket. A képviselő azt állítja: a szövegben semmi kompromittáló nincs. „A professzor ugyanazon a tanszéken tanít, ahol én, kollégaként jogomban áll beszélgetni vele, akár a feleségem magiszteri vizsgájáról is, amelyet a gyerek megszületése miatt többször is kénytelen volt elhalasztani” – fejtette ki a politikus. Kovács Attila szerint a lejáratási szándék politikai célzatú és az RMDSZ ellen irányul. „Több RMDSZ-képviselő ellen is törvénytelen nyomozási eljárások folynak. A Nagy Zsolt miniszter ellen indított eljárás kezdetét is egy lehallgatott telefonbeszélgetés képezi, amelyben róla beszélnek, és ügyének minden mozzanata politikai eseményekhez köthető” – vélte a képviselő. Kovács elmondta: bizonyítékai vannak arra, hogy a jegyzőkönyv tartalmának ismeretében egyes helyi politikusok zsarolták a Brassó megyei RMDSZ-es megyei tanácsosokat bizonyos önkormányzati határozatok megszavazása előtt. Az RMDSZ-es képviselő beszélgetése úgy került szalagra, hogy a múlt évben a brassói nyomozóhatóság a Transilvania Egyetem rektorának állítólagos korrupciós ügyeiben vizsgálódott. Gheorghe Achim professzort azzal gyanúsították, hogy kenőpénzért cserében osztogatta a diplomákat, pere jelenleg a brassói ítélőtáblán zajlik. „A beszélgetésekről szóló jegyzőkönyvek titkosságát 2006. december 4-én feloldották” – áll a brassói törvényszéki ügyészség közleményében. Kovács kifogásolta, hogy az ügyészek utólag nem értesítették sem őt, sem a dékánt a beszélgetésük lehallgatásáról, pedig ezt törvény írja elő. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke jelezte: a kiszivárogtatás a jelenlegi törvények értelmében csak fegyelmi vétség, nem bűntény. /Lehallgatások: folytatódik a politikai lejáratási kampány? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Az Alkotmánybíróság tagja lett Puskás Bálint Zoltán szenátor, a szenátus június 18-án elfogadta el az RMDSZ javaslatát. Puskás Kozsokár Gábort váltja fel az Alkotmánybíróságban. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Gáncsolja a képviselőház Eckstein-Kovács Péter szenátor törvénykezdeményezését, amely a ciántechnológia betiltását célozza a román bányászatban. A szenátus jóváhagyta, hogy sürgősségi eljárással tárgyalják a tervezetet, a képviselőház állandó bizottsága azonban nem. /Sz. K. : Nem sürgős a T. Háznak a ciántechnológia betiltása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Benyújtották a szenátusban az egyéni választókerületek bevezetését szabályozó törvénytervezetet. A választási rendszer módosítását korábban ellenző RMDSZ szerint sikerül olyan megoldást találni, amely a szövetség számára sem hátrányos. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: sikerül olyan vegyes rendszert elfogadtatni, amelyben a töredékszavazatok nem vesznének el, hanem bekerülnének egy kosárba, ahonnan utólag arányosan osztanák el a pártok között. /Egyetértés az egyéni választókerületek fölött? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Június 28-án a szenátusban nem gyűlt össze elég szavazat ahhoz, hogy elfogadják Szociáldemokrata Párt (PSD) Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter elleni beadványát. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszternek már nem volt ekkora szerencséje, mivel a képviselőházban átment a PSD javaslatait tartalmazó parlamenti irat. Az egyszerű indítvány elfogadása arra kötelezi az érintett tárcavezetőt, hogy vegye figyelembe a dokumentum szerzőinek javaslatait. /Négy egyszerű indítványból egyet fogadtak el. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Június 28-án a szenátusban a szociáldemokraták azt kezdeményezték, hogy módosítsák a 2001/10-es restitúciós jogszabályt úgy, hogy újabb két évig nem szabad kilakoltatni azokat a bérlőket, akiknek nem sikerült a tulajdonosokkal „elfogadható” határidőre szóló szerződést kötni, és a felek nem a törvények által megszabott összegnek megfelelő bérleti díjban állapodtak meg. /Iliescu ismét a tulajdonosok ellen fordult. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Ótelek önálló községgé alakulására kidolgozott törvénytervezet a végszavazáson nem kapta meg a minimálisan szükséges voksot a szenátustól, a parlamentnek az ügyben a döntő szót kimondó házától. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvény egyik kidolgozója szerint nem rosszindulatból utasították el, inkább figyelmetlenségből nem kapta meg a javaslat a kellő számú szavazatot. A jelenleg hat településből álló Újvár község lakosai 2005 áprilisában népszavazáson döntöttek Ótelek és Jánosfölde leválásáról, az Ótelek (amelyet majdnem kilencven százalékban magyarok laknak) központú új közigazgatási egység létrehozásáról. A közben rájuk zúdult pusztító árvíz miatt és az újjáépítés közben az önállósulás háttérbe szorult, de azután Toróék kijárták a kormány jóváhagyását, elfogadtatták a képviselőházzal a tervezetet, most meg elbukott az indítvány. Toró jelezte, megkeresik a módját annak, hogy szeptembertől miként indíthatnák újra a folyamatot. /Pataky Lehel Zsolt: Három szavazat hiányzott Ótelek önállósulásához. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Augustin Zegrean, Tudorel Toader és Puskás Bálint új alkotmánybírók július 13-án az államfő előtt letették az esküt. Puskás Bálintot, az RMDSZ szenátorát a szenátus javasolta e tisztség betöltésére. Az alkotmánybírók újabb három évre Ioan Vidát választották meg az intézmény elnökének. /Letették az esküt az új alkotmánybírák. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékese, Eugen Iorga SRI-ezredes augusztus 22-én elismerte a szenátus jogi bizottsága előtt, hogy Romániában léteznek törvénytelen telefonlehallgatások, és hogy az így szerzett adatokat gazdasági célokra vagy közszereplők zsarolására használják fel az érdekeltek. A jogi bizottság a meghallgatásra meghívta a nemzetbiztonsági törvénycsomagban szereplő összes intézmény képviselőit. A hírszerző szolgálatok (SRI, SIE) képviselői a meghallgatáson kijelentették: ellenzik a lehallgatásokért felelős országos hatóság mint egyedüli, ilyen hatáskörrel felruházott intézmény létrehozását. A hatóság létrehozásáról az új nemzetbiztonsági törvénycsomag tervezete rendelkezik. A hírszerző szolgálatok képviselői szerint ennek az intézménynek a SRI-vel megegyező felépítése és feladatköre lenne, ezért indokolatlan a létrehozása. A meghallgatáson felvetett másik probléma további két titkosszolgálat, az Őrző-Védő Szolgálat, másnéven kormányőrség (SPP) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) belügyi tárcának való alárendelése volt. A két intézmény képviselői a szolgálatok független működése mellett érveltek a bizottsági tagok előtt. /Illegális hallgatózás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Szeptember 3-án megkezdődött az őszi parlamenti ülésszak. A szenátus első ülésén a frakciók megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ szenátusi frakciója Verestóy Attilát frakcióvezetőnek, Fekete Szabó Andrást frakcióvezető-helyettesnek, Sógor Csabát pedig frakciótitkárnak választotta. Az Állandó Büró titkári tisztségére Puskás Bálint helyett Pete Istvánt javasolták az RMDSZ szenátorai. /Megválasztotta vezetőit az RMDSZ szenátusi frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

A politikusok, a pártok egymással versengtek az ortodox egyház majdani szavazatokban lemérhető kegyeiért. Traian Basescu elnökké kinevezésekor kézcsókkal járult Teoctist pátriárka színe elé, majd pálcát tört fölötte, a kommunista diktatúra bűneit és kiszolgálóit megbélyegző Tismaneanu-jelentésre rábólintva, holta után pedig a legmagasabb állami kitüntetést adományozva neki. Az egyháziak szekusdossziéit az átvizsgálókhoz küldve megjegyezte, hogy „az ateizmust állampolitikai rangra emelő kommunista időszakban az egyháznak a túlélésre kellett törekednie”. A honatyák sem akartak lemaradni, a szenátus döntése nyomán felépül a volt pátriárka grandromán álmainak székesegyháza, méghozzá közpénzből, azaz az ateisták, katolikusok, protestánsok, mózeshitűek, muzulmánok is hozzájárulhatnak az ortodox románok megváltásához. Megduplázták az ortodox papok fizetését. Az ellenzék is vérszemet kapott, és vezére, Mircea Geoana törvényjavaslatot fontolgat, miszerint a papság szekusmúltját nem az erre hivatott átvilágító intézmény – hanem a papság vizsgálná felül. /Bogdán Tibor: A túlboldogság küszöbén. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Ezer nap káosz – a jobboldali kormányzás vége címmel a Szociáldemokrata Párt (PSD), a fő ellenzéki tömörülés szeptember 27-én benyújtotta a román törvényhozás két házának plénuma előtt a kormány elleni bizalmatlansági indítványt. A fél ház előtt és lanyha érdeklődés mellett előterjesztett dokumentum szerint a hozzá nem értő, parlamenti és lakossági támogatottsággal nem rendelkező, ultrakisebbségi kormány katasztrofális szegénységbe taszította a lakosság jelentős részét. Az indítványt október 3-án vitatják meg, ekkor dől el a Tariceanu-kormány sorsa. Az RMDSZ álláspontja változatlan: nem voksolhat saját kormánya ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar elmondta, pártja nem kíván szavazni, a Konzervatív Párt pedig az indítvány ellen fog voksolni. /B. T. : Káosz – de a PSD-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Országszerte közel 500 ezer, állami egyetemen tanuló hallgató számára kezdődik október 1-jén az egyetemi tanév. Az állami felsőfokú oktatásban részt vevő félmillió diáknak több mint fele államilag támogatott helyen tanul, kétszázezren pedig fizetéses helyen. Az elsőéves hallgatók körében idén a kormány 57 ezer helyet támogat, mesteri fokozaton 18 979 helyet, valamint 1685 doktorandust. A magánegyetemek egy része – így például a Sapientia – már elkezdte a tanévet, de a legtöbb intézményben most kezdik hivatalosan az oktatást. Országos szinten körülbelül 300 ezer hallgatót tartanak számon a magánegyetemeken. Hagyomány, hogy az évnyitón a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar oktatói karának azon tagja tart díszelőadást, aki az elmúlt időszakban kiemelkedő szakmai teljesítménnyel gazdagította a tanintézmény hírét. Ebben az esztendőben a díszelőadást Néda Zoltán fizikus, az egyetem elméleti és számítógépes fizika tanszékének professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartja. Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatvezető rektor-helyettese közölte, ettől az évtől erősíteni fogják a magyar tagozaton is a képzések gyakorlati jellegét. „Másik célkitűzésünk, hogy minél zökkenő mentesebb legyen a diákok áthallgatása az egyes szakok között. A tanévnyitó előtt magyar nyelvű információs anyagok előkészítésén is dolgoztunk, ősszel jelenik meg a magyar tagozat reprezentatív bemutató kötete, és megjavítjuk a most még felemás weboldalt is” – foglalta össze az eredményeket a tagozatvezető. Magyari legérdekesebb fejleménynek azt az általa benyújtott tervezetet tartja, ami lehetővé teszi, hogy a diákok előnyös feltételek mellett, jelentős tandíjkedvezménnyel második szakra is beiratkozhatnak. Előrelépésnek könyveli el a magyar nyelvű műszaki képzés kiterjesztését, és az egyetem belső terében a többnyelvű környezet kialakítását is. A táblacsatákon túl az utóbbi hetekben a magyar felvételi- helyek átcsoportosításával, kiegészítésével, magyar tanévnyitó ünnepélyek előkészítésével és tanrendmódosítással készültek az egyetemi évkezdésre. Magyari úgy nyilatkozott, nem volt olyan igényük, amit az egyetem vezetőivel együtt ne tudtak volna megoldani. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) október 5-én tartja évnyitóját. A meghirdetett 12 szakra idén 351 diák felvételizett. Az egyetemi akkreditáció ügyét jelenleg a parlament szenátusának tanügyi bizottsága tárgyalja. A harmadik évfolyamát kezdő agrárszak iránt volt érdeklődés, a debreceni Agrártudományi Kar kihelyezett tagozatán jövőre államvizsgázók debreceni diplomát kapnak majd, amit honosítani kell. A PKE teljesen felújította a mintegy kétszáz férőhelyes bentlakásépületet. /Stanik Bence: Kaput nyitnak az egyetemek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Elutasította a parlament október 3-án a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén a honatyák többsége a kormánybuktató kezdeményezés ellen foglalt állást. Az indítvány mellett 220-an szavaztak, vagyis tizenkettővel kevesebben, mint amennyire szükség lett volna elfogadásához. Következésképpen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció a helyén marad. A kiszivárgott hírek szerint 7 szociáldemokrata párti szenátor és 15 képviselő az indítvány ellen voksolt. Mircea Geoana PSD-elnök szigorú megrovást helyezett kilátásba azoknak, akik nem szavazták meg az indítványt. A Demokrata Párt (PD) a jelenlegi kabinet megbuktatása mellett szavazott. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla közölte: a szövetség honatyái nem szavazzák meg az indítványt, és hangsúlyozta, hogy a dokumentumban felsorolt érvek gyenge lábakon állnak, illetve minden korábbi kormány ellen felhozhatók. /Helyén marad a PNL–RMDSZ alkotta Tariceanu-kormány. Nem sikerült a szociáldemokraták kormánybuktató kísérlete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

A képviselőházi jóváhagyás után, a szenátus október 9-i ülésén megszavazta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját ratifikáló törvényt. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1992-ben elfogadott jogszabály ratifikálását az RMDSZ már tíz éve folyamatosan szorgalmazza, a kormány azonban csak 2006-ban fogadta el a tervezetet, az RMDSZ közbenjárására. A Nyelvi Charta néven közismert európai jogszabály a különböző országok területén beszélt kisebbségi nyelvek nemzetközi súlyú védelmét szolgálja, szabályozza a nyelvhasználati jogokat az oktatás, közigazgatás, igazságszolgáltatás, művelődés, a gazdasági élet, a média területén valamint az anyaországgal való kapcsolatokban. A tervezet elfogadása mellett érvelve mind Frunda György és Eckstein-Kovács Péter szenátorok, mind pedig Markó Attila államtitkár kifejtették: ez a jogszabály Romániában kiemelkedő fontosságú, hisz európai szintű jogi norma hatálya alá emeli a különböző jogszabályokban rögzített jogokat. Garantálja az anyanyelven történő oktatást minden szinten, biztosítja a nyelvhasználatot mind a közigazgatásban, mind pedig a közszolgáltatások terén, rögzíti az anyanyelv-használati jogot az igazságszolgáltatásban, nem csak a bírósági eljárásban, de az anyanyelven készült bizonyítékok érvényességét tekintve is. Románia az Európa Tanács tagállamai közül huszonkettedikként ratifikálja a nyelvi chartát. /Elfogadták a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A moldvai csángó falvakban a fakultatív magyarnyelv-oktatás bevezetésének akadályozására hívta fel a figyelmet Sógor Csaba szenátor legutóbbi politikai nyilatkozatában. A szenátus plénuma előtt elmondta, hogy Gajdáron 43 szülő kérte a magyar nyelv oktatását az iskolában, később azonban visszavonták vonatkozó kéréseiket. A szenátor szerint rendőri és tanári nyomásra vonták vissza a kéréseket. /Csángókról a parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./

Traian Basescu elnök ultimátumának vagy a választási törvénnyel foglalkozó parlamenti bizottság hirtelen támadt munkakedvének köszönhetően, a testületi tagok több hónapos halogatás után október 16-án húsz perc alatt megszavazták az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló törvénytervezetet. A kilenc szavazat mellett egyetlen tartózkodás volt, az RMDSZ-t képviselő Márton Árpádé. A dokumentum most a szenátus, majd a képviselőház elé kerül. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla elvi okokból nem ért egyet az államfő által kilátásba helyezett a népszavazással. Közölte, támogatja ugyan a választási rendszer módosítását, bár az eddigi fejlemények nem győzték meg arról, hogy az új rendszer jobb lesz a jelenleginél. Az RMDSZ olyan választási rendszert szeretne, amely lehetővé teszi a kisebbségek, a kisebb pártok és közösségek számára is azt, hogy bekerüljenek a parlamentbe. /B. T. : Hatott az elnök ultimátuma? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

„Vagy megszavazzák, vagy elutasítják!” Ez az RMDSZ álláspontja a kisebbségi törvény tervezetéről, amelyről közel másfél éve készül a szakbizottsági jelentés a képviselőházban. A szövetség ezért a plénum elé viszi a tervezetet. A kisebbségi törvény tervezetét 2005. májusában terjesztették elő a szenátusban, félévvel azt követően, hogy bekerült a kormány programjába. A késedelem oka az volt, hogy az RMDSZ ragaszkodott hozzá: a kezdeményező a kormány legyen. Egyes miniszterek azonban – a Demokrata Párt képviselői, valamint Mona Musca művelődési tárcavezető, hosszú időn át ellenezték a tervezet elfogadását a kabinet ülésein. A szenátus nem foglalkozott a dokumentummal mindaddig, amíg „jóindulatú” képviselők nem figyelmeztettek, hogy lejár az alkotmányban megszabott hatvannapos határidő, amely után a tervezet elfogadottnak számít. A felsőház plénumában – egy héttel az első román–magyar együttes kormányülés után – a koalíció egyes képviselői is nemmel szavaztak, így a tervezet megbukott. Ekkor felmerült az RMDSZ kilépése a kormányból, de végül nem borult a koalíció, miután a Konzervatív Párt és a Demokrata Párt vezetése ígéretet tett arra, hogy helyrehozzák a hibát a képviselőházi, döntő szavazáson. Ebbe a szakaszba a tervezet az azóta eltelt két év alatt sem jutott el. A 2006. június végétől a tervezet cikkelyeinek ötödét sem sikerült elfogadni. /Döntés kisebbségi törvény-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./