Az Igazságügyi Minisztérium által javasolt formájához közelítette az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet január 25-én a szenátus jogi bizottsága. Eszerint, az ANI-felügyelők nemcsak a köztisztviselő, illetve az elöljáró vagyonnyilatkozatát, de arra az időszakra, amely alatt beosztásban volt, magát a vagyonát is ellenőrizhetik. A másik módosítás értelmében, az összeférhetetlenség kérdését nem a feddhetetlenségi ügynökség feladata vizsgálni. /G. G. : ANI-törvény – marad a vagyonellenőrzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke azt kérte a szenátus külpolitikai bizottságától, kéresse be Terényi János bukaresti magyar nagykövetet, hogy hivatalos magyarázatot adjon a román–magyar határátkelőkön tapasztaltakról. „A magyar vámosok semmibe veszik a román turistákat, nem létező törvényeket hoznak fel, és véletlenszerűen tiltják meg nekik, hogy Magyarország területére lépjenek... ” – áll a PC politikai irodája által kiadott közleményben. /Belpolitikai hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Nem sikerült önálló parlamenti frakciót létrehozni a Liberális-Demokrata Pártnak (PLD). A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kiváló, majd párttá alakuló csoportosulás február 5-én, a parlament tavaszi ülésszakának első napján önálló képviselőházi és szenátusi frakció létrehozására jelentette be igényét, amit azonban mindkét házban visszautasítottak. A szabályzat értelmében parlamenti frakciót legkevesebb 10 olyan képviselő vagy szenátor hozhat létre, akik ugyanazon párt listáján nyertek mandátumot. A képviselőházban 19, a szenátusban 8 tagja van a PLD-nek. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök magyarázata meglehetősen zavaros: elmondása szerint azért nem adtak helyt a PLD kérésének, mivel már létezik egy függetlenekből álló parlamenti frakció. /Nem lesz önálló PLD-frakció. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Élesen bírálta parlamenti interpellációjában a székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választások elmaradását Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ felsőházi frakciójának vezetője. A Hargita megyei városban február 4-én kellett volna új helyi önkormányzatot választani, azonban ez meghiúsult, mert a helyi választási iroda megtagadta a működést mindaddig, amíg nem tisztázódik az RMDSZ mellett ringbe kívánkozó Magyar Polgári Szövetség helyzete. Verestóy kiemelte, a törvényt helytelenül, részrehajlóan alkalmazták. Szerinte ez annak tudható be, hogy a Magyar Polgári Szövetség – mint fogalmazott – többszöri kísérletezés ellenére még mindig nem azzal foglalkozik, hogy tisztességesen összegyűjtött aláírások birtokában jogosulttá váljék a választásokon részt venni, hanem különböző jogi furfangokkal próbálja a választásokat elgáncsolni. Verestóy hangoztatta: Az RMDSZ 2007-es törvényhozási prioritásai között ismét megtalálható a kisebbségi törvény. Az RMDSZ-nek fontos, hogy megnyugtató megoldást találjon a szenátusban is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség törvényére. Az RMDSZ a törvény képviselőházi változatát fogja támogatni. /Gujdár Gabriella: „Veszélyes precedenst teremtünk” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Berendelték a szenátus külügyi bizottságához Terényi János bukaresti magyar nagykövetet. A felsőházi szaktestület „a magyar vámosok visszaéléseit“ kérné számon a diplomatán. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke felszólításának tesz eleget, a diplomata behívatásával pedig a külügyi bizottság is egyetért. A konzervatív pártvezér szerint a román–magyar határátkelőhelyeken egyes magyar vámosok zaklatják a román turistákat. „Nem szokás, hogy a nagykövetet csak úgy berángassák a parlamentbe. Ha a román államnak kifogásai vannak a határátkelőknél történtekkel kapcsolatban, akkor a diplomáciai úzus szerint előbb a budapesti román nagykövetnek kell érdeklődnie az illetékes magyar hatóságoknál” – fogalmazott a magyar nagykövetség egyik magas rangú tisztségviselője, aki közölte: a diplomáciai képviselethez „meghívó” sem érkezett a szenátusból. A Romania Libera már január 8-i számában arról írt, hogy Nagylaknál a magyar vámosok kiürítik a román állampolgárok gépkocsijainak csomagtartóit. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mindezt cáfolta. /Cseke Péter Tamás: Berendelték a magyar nagykövetet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Február 8-án a szenátus és a képviselőház vezetősége Rücz Erzsébetet ombudsman-helyettessé nevezte ki. Rücz Erzsébet 1985-ben szerzett jogi képesítést, majd 2005–2006-ban a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen Gazdasági és Közigazgatási fakultásán szerzett mesteri diplomát. Az ombudsman-helyettesi mandátum öt évre szól. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Sólyom László személyében első alkalommal látogat ezekben a napokban magyar államfő az EU-tag Romániába. 2005. október 20-án Bukarestben első alkalommal rendezték meg a közös magyar–román kormányülést, majd október 24-én a román szenátus előbb törölte a kisebbségi törvénytervezetből a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet, majd a megcsonkított jogszabályt teljes egészében elutasította. A kulturális autonómia egyik legádázabb ellenzőjének a Demokrata Párt, illetve annak tényleges vezetője, Traian Basescu államfő bizonyult. Nem csoda tehát, hogy a magyar államfő nem kívánt 2005 november elején Bukarestbe látogatni, azóta a látogatást mindkét részről folyamatosan halogatták. Két „stratégiai partnerségben” álló országról van szó, továbbá Magyarország az elmúlt évtizedben kitartóan támogatta Románia NATO-, majd EU-tagságát. Ennek ellenére a román fél mindent elkövetett a nemzeti kisebbségek által követelt autonómia törvénybe foglalásának lehetetlenné tételéért. Tavaly októberben, Budapesten, a második magyar–román közös kormányülés alkalmával, Tariceanu megígérte a jogszabály elfogadását, s magyar részről akkor egyeztek bele a Sólyom-látogatásba. Traian Basescu elnöknek nem számít, hogy Magyarország mi mindent tett Romániáért, a stratégiai partnerség pedig mindössze egy papiros. Természetesnek tartotta, hogy az elmúlt két évben valamennyi szomszédos államba ellátogasson, csak Magyarországra nem. Mindeddig meg nem valósult romániai magyar célkitűzés az önálló állami magyar egyetem, továbbá a kulturális, illetve a területi autonómia. Ezekről kellene végre nyíltan tárgyalni és egyezségre jutni, írta Tibori Szabó Zoltán újságíró. /Tibori Szabó Zoltán: Sok sikert, elnök urak! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Sólyom László köztársasági elnök akkor válhat pehelykönnyűvé, midőn a szépen felmondott autonómia-lecke után azt hangsúlyozza udvarias sietséggel, hogy nem avatkozhat bele más ország belügyeibe, vagy kijelenti, miszerint a magyar nemzeti kisebbség lojális Romániához – miközben a román államfő a korábbi teljhatalmú román elnökökhöz hasonlóan kategorikusan elutasítja egy másfél milliós nemzeti közösség mindennemű önrendelkezési jogát, autonómiatörekvését. /Lászlóffy Csaba: Egyeduralkodói szó az egyendemokráciában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Az Európai Uniónak át kellene vennie és alkalmaznia az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményét, jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora február 13-án Budapesten, az Országgyűlés európai ügyek bizottságában. Reményeink szerint józan megoldás születik a romániai kisebbségi törvény ügyében, és olyan jogszabály jön létre, ami megfelel az európai modellnek, és tartalmazza a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiáját – mondta Frunda György, aki a román szenátus delegációjának tagjaként folytatott megbeszélést a parlamenti testületben. Frunda György kiemelte: a másfél milliós romániai magyar közösség komolyan veszi, hogy hídszerepet tud játszani Magyarország és Románia között. /Romániai szenátorok Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 14./

A várakozásokkal ellentétben nem fulladt botrányba a képviselőház és a szenátus együttes ülése, amelyen Traian Basescu államfő szólalt fel. Az ellenzéki erők végül úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt az ülésen, így az államfő zavartalanul mondhatta végig beszédét. Bejelentette: népszavazást kezdeményez az egyéni választókerületes szavazás bevezetéséről. Az államfői beszédből hiányzott a bocsánatkérés, a felszólalás üzenete pedig újabb éles támadást jelent az érdekcsoportokat elvtelenül kiszolgáló és a reformoknak ellenszegülő politikusok ellen. Egyes megfigyelők szerint az államfői felszólalás rejtett célja az volt, hogy tovább rontsa a parlament amúgy is megtépázott tekintélyét. /Egyéni választókerületes szavazást akar Basescu. Az államfő ismét éles támadást intézett a korrupt politikusok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Nem köteles meneszteni a kormányfő azon miniszterét, aki ellen bizalmatlansági indítványt fogad el a törvényhozás – döntött az alkotmánybíróság. Eszerint Calin Popescu Tariceanunak nem kell megválnia Monica Macoveitől, noha a szenátusi bizalmatlansági indítvány elfogadása után az ellenzék az igazságügy-miniszter azonnali távozását követelte. Az Alkotmánybíróság döntött arról is: a referendumtörvénynek a képviselőházban elfogadott módosításai alkotmányellenesek. /Alkotmánybíróság: Marad Macovei, bukik a referendumtörvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke titkosítás alól feloldott jelentést kért George Maior SRI-vezetőtől a székelyföldi helyzetről. Maior a meghallgatás után azt mondta, hogy a SRI az elmúlt időben, titkos jelentések révén, rendszeresen tájékoztatta az illetékes intézményeket, köztük az államfőt, a kormányfőt és a belügyminisztériumot a Székelyföldön zajló eseményekről. Stroe súlyosnak nevezte „a székelyföldi problémát” és úgy értékelte, hogy szenátusi különbizottságot kell létrehozni az ügyben. A szenátor a területi autonómiatörekvésekre utalt. /Belpolitikai hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Teoctist ortodox egyházfő azt kérte, hogy a Feddhetetlenségi Országos Ügynökség ne ellenőrizhesse egyházi ember vagyonát. Az ortodox egyház a kommunizmus bűneit elítélő Tismaneanu-bizottság illetékességét is kétségbe vonta, a klérus bűnrészességének megállapítását illetően, és saját bizottságot állított fel, amelyben a kommunizmus bűneihez hozzájáruló egyháziak vétkeit egyháziak vizsgálják ki. Korábban Teoctist pátriárka az átvilágítási törvény hatásköréből is megpróbálta kivonni a papságot, ez sikerült: a szenátus jogi bizottsága által jóváhagyott kiegészítés úgy módosítaná a Szekuritáté Levéltárát Átvilágító Országos Tanácsra vonatkozó törvényt, hogy a klérus szekusdossziéi egyenesen a vallási felekezetek vezetőihez kerüljenek. /Bogdán Tibor: Mennyei fináncok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Visszautasította a szenátus a referendum-törvény módosítását, amely azt követően került ismét napirendre, hogy az Alkotmánybíróság negatívan véleményezte az előzőleg elfogadott módosításokat. Ezek arra vonatkoztak, hogy népszavazást nem lehet kiírni az önkormányzati, parlamenti, elnök- és EP-választásokkal egyidőben, legkevesebb hat hónapnak kell eltelnie közöttük továbbá, hogy az államelnök felfüggesztéséhez elegendő a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazata. /Egyetért a szenátus az alkotmánybírósággal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Március 20-án megbukott a szenátusban Mihail Hardau oktatásügyi miniszter elleni, A román oktatás csődje címet viselő egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) terjesztett elő. A szociáldemokraták 15 vádpontot sorakoztattak fel, melyek alapján kérték a miniszter lemondását. Felrótták többek között a 2005-től szervezett nagyszámú tanügyi sztrájkot és tiltakozást, az oktatási intézmények egészségügyi engedélyek hiánya miatti működési zavarait, az országos felmérő tesztek és érettségi vizsgák esetében felszínre került csalások ügyét. A vádakra válaszolva Hardau kifejtette: a minisztérium a legnagyobb költségvetéssel dolgozik, mely a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százaléka; ennek eredményeként megduplázódott a tanulókra a költségvetésből előirányzott összeg, a felsőoktatásban pedig 2,7-szeresére nőtt a diákokra jutó költségvetés. /B. Z. : Megbukott a „román oktatás csődje“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Nagy várakozás előzte meg a parlament két házát irányító állandó bizottságok április 10-i ülését, mindenki arra számított, eldől, mely napra hívják össze a képviselőház és a szenátus együttes ülését, hogy szavazzon Basescu felfüggesztéséről. A két ház vezető testülete azonban nem tűzhette ki az államfő harminc napos kényszerszabadságra küldését előidézhető parlamenti vita napját, mivel nem kapták kézhez az alkotmánybíróság múlt heti döntését. Az alkotmánybíróság kimondta az alkotmánysértés tényét, de azt nem tartotta olyan súlyosnak, hogy indokoltnak tekintse a felfüggesztést. /B. T. : Meghátrál az ellenzék Basescu felfüggesztése elől? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Nagyváradon több mint 260, országos viszonylatban több ezer család áll kilakoltatás előtt, mert a régi tulajdonos visszaigényelte a lakást. A szenátus április 11-én elfogadta azt a törvényjavaslatot, melyet az RMDSZ-es Puskás Bálint és Pete István kezdeményezett annak érdekében, hogy az állam hozzon létre lakásalapot azok számára, akiket kilakoltatnak az új tulajdonosok. Az indoklásban az RMDSZ-es honatyák az állam felelősségét hangsúlyozták a hátrányos helyzetbe került volt bérlőkkel szemben. A tervezet szenátusi vitája folyamán szinte valamennyi frakció támogatta a törvénytervezetet. Verestóy Attila határozottan cáfolta, hogy a jogszabály mögött liberális–szociáldemokrata megállapodás állna. /Remény a fedél nélkül maradóknak. Elfogadta tegnap a szenátus az RMDSZ lakástörvény-tervezetét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Megszavazta a parlament azt a törvényt, amely kivonja a büntetőjog hatásköre alól a bankhitelekkel való csalást. Ezáltal szabadlábra kerülnek mindazok, akik a bankok tönkretételével, hitelcsalással tettek szert vagyonra, sok milliárd lejes kárt okozva. A módosítást azzal indokolták, hogy a bankok belső szabályzata nem tekinthető törvényerejűnek, a hitelezés pedig civil szerződés által történik, ami a pénzintézet és az ügyfél magánügye. A már eddig bebörtönzötteket is szabadon bocsátják, a jelenleg folyó vizsgálatokat pedig megszüntetik. A szenátusi módosítás nyomán a csalók rácsok mögött maradnak akkor, ha az eltulajdonított összegeket közpénzekből fizették. A miniszterelnök előzőleg elítélően nyilatkozott erről a törvényről, az államfő pedig visszaküldte a jogszabályt a parlamentbe, újratárgyalásra, de csekély eredménnyel. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a jogszabály veszélyes precedenst teremt, hatására szabadlábra kerülhet Sever Muresan, a Dacia Felix Bank tönkretevője, Dinel Staicu, aki a Vallások Nemzetközi Bankjának csődjéért felelős, és sokan mások. A Dacia Felix Bank bukása az egyik legbotrányosabb eset volt az 1989 utáni Romániában. A becslések szerint a kár elérte a félmilliárd dollárt, akkoriban a lakosság megtakarított pénzének mintegy 10 százaléka ebben a bankban volt elhelyezve. Eckstein szerint sürgősségi kormányrendelettel visszaállítható a korábbi helyzet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadlábra kerülnek a bankok tönkretevői. Sokmilliárdos csalóknak kedvez a szociáldemokraták törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

A szenátus plénuma megvitatta a Nagy-Románia Párt törvénytervezetét, amely kitiltotta volna a közéletből az RMDSZ-politikusokat, mivel ,,1990 után etnikai szeparatizmust akartak megvalósítani Romániában”. A tervezet nemcsak a politikusokat, de majdnem minden magyar értelmiségit sújtott volna, tanárokat, újságírókat, intézményvezetőket. A Törvényhozási Tanács alkotmányellenesnek és alapvető emberi jogokat durván sértőnek ítélte a tervezetet, amely ellentétben áll a Románia által aláírt valamennyi nemzetközi egyezménnyel. Ennek ellenére a javaslatot 25-en megszavazták – 15 SZDP-s szenátor, köztük Ion Iliescu volt államfő és 8 nagy-romániás -, 18-an tartózkodtak. A tervezet ellen voksoltak a liberálisok és az RMDSZ szenátorai. /Megbukott az RMDSZ-ellenes tervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Hallgatólagosan fogadja el a képviselőház a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, miután az alsóház jogi és védelmi bizottságainak április 17-i együttes ülésén sem sikerült érdemben megvitatni a jogszabálytervezetet. A határidő lejárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kezdeményezett törvénycsomag jelentés nélkül kerül majd a döntéshozó kamarának számító szenátus asztalára. A törvénycsomagot a PNL azután nyújtotta be, hogy a kormány által eredetileg elfogadott verziót a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) nem véleményezte, így a törvénycsomag megrekedt. Mint ismeretes, a jogszabály egyik legfontosabb tétje a hírszerző szolgálatok fölötti kontroll megszerzése. /Farcádi Botond: Elakadt a biztonsági törvény vitája. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Nem mondott le tisztségéről Traian Basescu felfüggesztett államfő, a politikai stabilitás visszaállításával indokolva döntését, és azzal a „veszéllyel”, hogy esetleg megakadályozták volna az előrehozott elnökválasztáson való indulását. Ezért folytatódik az ellene indított leváltási eljárás, Basescu végleges eltávolításáról várhatóan május 20-án szerveznek népszavazást. Közben Nicolae Vacaroiu lett Románia ideiglenes államelnöke. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy az ország legfontosabb tisztsége megürült, és ezt elfoglalhatja a szenátus elnöke. Vacaroiu Románia miniszterelnöke volt 1992 és 1996 között. /B. T. : Meggondolta magát Traian Basescu, és nem mond le. Május 20-án népszavazás lesz a leváltásáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Nicolae Vacaroiu, Románia ideiglenes államfője a Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja, Ion Iliescu exállamfő egyik bizalmasának számít, 1992 és 1996 között Románia miniszterelnöke volt. Akkori eredményessége vitatott: többször érte az a vád, hogy elodázta a reformintézkedések meghozatalát, s ezzel elmélyítette az akkor még ingatag piacgazdaság válságos helyzetét. Ráadásul korrupciógyanús ügyekbe is keveredett. Emellett Vacaroiu ellen vizsgálat indult a csődbe juttatott Befektetési és Fejlesztési Bank (BID) ügyében, amelynek igazgatója volt. Mentelmi joga azonban mindkét esetben védelmet biztosított a politikusnak. A román szenátus elnöki tisztségét az Adrian Nastase-kabinet idején szerezte meg, közel hét éve tölti be ezt a funkciót. /Farcádi Botond: Pünkösdi királyság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Nicoale Vacaroiu, a szenátus elnöke, aki ideiglenesen ellátja az államfői teendőket, megnevezte több közeli munkatársát, írta a Cotidianul című lap. Úgy tűnik, hogy a Basescu felfüggesztésére irányuló referendumig hátra levő hónapban egykori kommunista vezetők állnak az ország élén, ugyanis Vacaroiu tanácsosai 1989 előtt is fontos vezetői tisztségeket töltöttek be. Az elnöki kancelláriát vezető Alexandru Stanescu 1983–1989 között miniszterhelyettes volt az iparügyi tárcánál. Ezt követően államtitkár lett, majd a Vacaroiu-kormányban miniszter. A külügyi kérdésekkel foglalkozó Ghiorghi Prisacaru szenátor Románia utolsó kommunista kormányfője volt. /Kísért a múlt a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Az erdőtulajdonosok érdekeit csorbítaná a vadászati törvény RMDSZ-es kezdeményezésű módosítása. RMDSZ-es kezdeményezésre próbálja a parlament kivenni az erdőtulajdonosok zsebéből annak a pénznek a négyötödét, amelyet a tavaly elfogadott vadászati törvény adott oda, egyelőre csak elméletben. A törvénytervezetet Kelemen Atilla képviselő mellett valamennyi parlamenti frakció egy-egy képviselője aláírta. Benedek Barna háromszéki vadgazdálkodási mérnök felhívta az RMDSZ parlamenti frakcióinak a figyelmét arra, hogy a tervezett módosítás a szegény erdőtulajdonosi réteggel szemben a vadászatnak hódoló keveseknek kedvez. Kelemen Atilla és képviselőtársai arra hivatkoznak, hogy az erdőhasználati díjat Romániában is az európai országokban alkalmazott szinthez szeretnék igazítani. Kelemen Atilla szerint a vadásztársaságok mellett valamennyi tulajdonos is kedvezményezettje lesz a törvénymódosítási javaslatnak. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőnek a lap megemlítette, hogy vadászként és erdőtulajdonosként is érintett a törvényalkotásban. „Egy újságíróval sem tárgyalok, aki abból indul ki, hogy érintett vagyok egy törvényt illetően. A legkevésbé pedig a Krónika újságírójával” – mondta a frakcióvezető. /Gazda Árpád: Bakot lőttek? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A szenátus május 9-én elfogadta a vagyonellenőrzésre és tisztségbeli összeférhetetlenségek ellenőrzésére hivatott Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megalakításáról rendelkező jogszabályt, amely az Európai Unió (EU) egyik legfőbb kérése volt a romániai korrupcióellenes harc tekintetében. A Monica Macovei volt igazságügyi miniszter szaktárcája által kidolgozott jogszabály végül nem teszi lehetővé azt, hogy az érintettek vagyonát, például bankszámláit vizsgálják az ügynökség nyomozói, hanem csak a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése alapján kérhetik a bíróságon a nyomozás elindítását. /B. T. : Elfogadta a szenátus az ANI létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Május 9-én a szenátus elfogadta a tanügyi személyzet jogállásáról szóló törvény módosítását. Az RMDSZ kezdeményezésére a módosítás értelmében növelni fogják azoknak a tanítóknak a bérét, akik anyanyelvükön oktatnak az elemi osztályokban. Eddig egyforma bérezésben részesültek mind a román, mind pedig azok a tanítók, akik a román nyelv mellett az anyanyelvet, például a magyar nyelvet oktatják a tanulóknak. Mint ismeretes, a magyar tanítók hetente 4 órával többet oktatnak, ezt a tevékenységet pedig a következő tanévtől órabérben fizetik majd ki az érintett pedagógusoknak. /Pluszbér tanítóknak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Elfogadta a képviselőház a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját. Az Európa Tanács (ET) Románia által 12 évvel ezelőtt aláírt dokumentumának ratifikálásáról a szenátus hoz végső döntést. Kedvező szavazás esetén az ország a huszonharmadik lesz az ET-tagállamok sorában, amelyek nemcsak aláírták, hanem be is iktatták nemzeti jogrendszerükbe a chartát. Az Európa Tanács-jogszabályt hallgatólagosan fogadták el a honatyák, a végső szavazás határideje ugyanis május 11-én már lejárt. A Charta vitát váltott ki a képviselőház áprilisi plenáris ülésén, a Nagy-Románia Párt egyes képviselői a nemzetközi dokumentum bizonyos szabályozásainak módosítását is javasolták. A kisebbségi törvénytervezet legelkötelezettebb ellenzője, a demokrata párti Valeriu Tabara a „Charta egészének tiszteletben tartását” ítélte „célszerűnek”. „Nem lehet módosítást eszközölni nemzetközi okmányon, amelyet az Európa Tanács országai ebben a formában fogadtak el” – figyelmeztetett Varga Attila RMDSZ-es képviselő. /Kovács Adrienn: Alsóházi „igen” a Chartára. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Az RMDSZ-nek nem sikerült célba juttatnia az államfő leváltását szorgalmazó üzenetét, ismerte el Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély szerint a szövetségnek mielőbb le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. Kifejtette: „Fel kell készülnünk az embereink megvédésére. Kormányszinten már jeleztük a helyzet tarthatatlanságát, annál is inkább, hogy nemcsak magyarok, hanem más, nem Basescut támogató pártok tisztségviselői ellen is hasonló nyomásgyakorlás tapasztalható”. Az RMDSZ vezető politikusai elnémultak. Markó Béla közölte, autót vezet, így nem válaszolhat a kérdésekre. Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Kelemen Hunor kampányfőnök sem válaszolt a napilap hívásaira. /Borbély László: rosszul kommunikáltunk. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./