Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Román Ortodox Egyház
539 tétel
2003. június 3.
"Egyöntetűen negatív visszhangot kapott a jún. 2-i román sajtóban a Tőkés László református püspök által vezetett fórummozgalom legutóbbi, Sepsiszentgyörgyön tartott gyűlése. - Tőkés László szélsőségesei magyar enklávéval akarnak lyukat ütni Románia térképén - írta az Adevarul című napilap. - Tőkés radikálisai a székelyföldi anyaország létrehozásához kérik a szórványban élő magyarok támogatását - hangsúlyozta a Curierul National. A Curentul című lap kommentárja szerint mindenféle magyar szélsőségesek hatvan éve próbálják az ortodox egyházat eltávolítani a térségből, hogy az egyházzal együtt távozzon az utolsó román is. A Cronica Romana című lap szerint Tőkés László egyenesen zendülésre buzdította a magyarokat azzal, hogy kijelentette: "itt az ideje, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunkat". A lap hírt adott arról, a Nagy-Románia Párt (NRP) egyik parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet kíván benyújtani, amely úgy változtatná meg Románia jelenlegi közigazgatási beosztását, hogy egyetlen romániai megyében se haladja meg a magyar lakosság aránya az ötven százalékot. A Cotidianul című lap a "szélsőség magvetéséről" írt a fórum kapcsán. Ugyanakkor Dan Pavel politológus nem osztotta ezt a véleményt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a régiók kérdését a Markó Béla vezette RMDSZ is napirendre tűzte, a területi autonómiát pedig nemcsak a magyarok, hanem a románok is támogatják Erdélyben. /Negatív sajtóvisszhang a sepsiszentgyörgyi fórumról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"
2003. június 18.
"Borbély Imre politikai szakértő Egy minőségi magyar paradigma című könyve megerősíti azt, hogy a román társadalom a húszas évek éles sovinizmusa óta, sőt visszamenőleg 1848-ig alig változott. Borbély Imre könyvében a román társadalmat három kategóriába, illetve jelleg-csoportba sorolja. Jellegét illetően nyílt, többé-kevésbé zárt, illetve strukturált populációra osztja. A strukturált populációt nyáj-, falka- és rovarösztönű társadalomnak nevezte. Hatalmi nyomás, diktatúra esetén a román társadalom (nép, nemzet) az első csoport-jellemzőt tölti ki: a nyájszellemet. Ó-Románia élősködik Erdély fölött. Szomorú, hogy az erdélyi románság éles és naiv nacionalizmusa miatt nem akarja észrevenni a számára is ordító hátrányt, ami ebből a helyzetből adódik. A román nép gyenge, mert nem rendelkezik történelmi tapasztalatokkal, nem volt olyan szintű államisága, mint a mindenkori magyar királyságnak, nem volt alkotmányossága stb. ennek folytán a mai kaotikus helyzetben nem elég hamiskártyával lavírozni. A magyarság (Erdélyben) másodrendű állampolgárként való kezelése (hogy a cigányságról ne is beszéljen) olyan problémák elé állítja a román vezetést, amely nemzetközi jogi kérdéseket vet fel. Borbély Imre megírta, hogy a falka-jelleg ott szunnyad a román társadalom kebelében. Olyan atrocitásokra képesek, amilyenre más népek álmukban sem gondolnak. Nem kell visszamenni a karóba húzás koráig, sem Avram Iancu vérengzéséig, amikor emberek kezét, lábát fűrésszel levágatta, a nők mellét tépték le, s miután megerőszakolták őket, kikötötték őket fákhoz, vagy beásták a földbe, a Maniu-gárdisták gaztetteit, vagy a kilencvenes vásárhelyi eseményeket, a vasvillás csürhét nem kell említeni. Jellemző volt a volt diktátor és neje kivégzése. Talán nem ismer a történelem (még a koncepciós pereken át sem) még ilyen véresszájú, gyáva, semmi jogalappal nem rendelkező kivégzést. Ráadásul az ortodox egyház is savanyú nacionalizmusra ösztönzi híveit. Ez a román nemzet távlati összeomlását hozhatja majd magával. Talán ha a megmaradt magyarság jó példával jár elöl, igényességre bírja, gondolkozásra, higgadtságra hívja a románságot, megtörik ez magatartás. /László György: A román társadalom ismérve a falkaszellem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"
2003. június 21.
"Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság munkatársa, a Restitúciós Kormánybizottság elnöke a vele készült beszélgetésben leszögezte: az összehangolt nyomásnak köszönhetően a kormány elszánta magát és zöld utat adott a restitúciós folyamat tényleges beindításának. A folyamat legelején vannak még és nagyon jelentősek azok az erők, amelyek mindent megtettek azért, hogy ne történjen jelentős elmozdulás az ügyben. A romániai vallásfelekezetek összesen mintegy 7500 ingatlanukat kérik vissza. Ebből mintegy kétezer a görög katolikus, kb. ugyanennyi a zsidó közösség által letett igény és csak a harmadik helyen van a négy magyar történelmi egyház a maga közel 1500 kérésével. A törvény alkalmazása szempontjából a legkényesebb a görög katolikus ingatlanok ügye, mivel azokat az ortodox egyház használja és sok településen már híveik sincsenek. A visszaadandó első 35-ös listán 22 magyar egyházi ingatlan szerepel: 13 római katolikus, 5 református és 4 unitárius. Ezeken kívül két evangélikus szász, három zsidó és nyolc ortodox ingatlanról született döntés. Jún. 27-én újabb döntéseket fog hozni a kormánybizottság. A már visszaítélt ingatlanok közül megemlíthető a jelenleg a zeneiskola által elfoglalt kolozsvári ferences kolostor, egy nagyszebeni iskolaépületet, amelyben jelenleg egy orvosi fakultás működik, a ferences nővérek petrozsényi iskolaépülete vagy a kolozsvári Monostor úti református Kakasos-templom parókiaépülete, amelyet egy kisegítő iskola használ. Székelyföldről Hármasközség (Csókfalva), Nagyajta, Kökös, Bölön, Angyalos... iskola, óvoda, művelődési otthon működik bennük. Minden egyes visszaigényelt ingatlan ügyében egy kérdőívet küldött ki a kormánybizottság titkársága, az ingatlan jelenlegi helyzetéről és adatairól érdeklődve. Ezeket - sajnos - egyes polgármesteri hivatalok nem nagyon sietnek kitöltve visszaküldeni. Ezek hiányában pedig nem kerülhet a bizottság elé a visszaigénylési kérés. /Borbély László: Valami megmozdult. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./"
2003. június 26.
"A kolozsvári önkormányzati képviselők tanácsülésére most sem jött el Gheorghe Funar polgármester. A városi tanácsosok javaslatára a testület 5,3 milliárd lejt utalt ki az egyházak támogatására. Ebből az ortodox egyház 350, a görög katolikus 300, a római katolikus egyház 400, a református egyház 500, az unitárius egyház 300, az evangélikus egyház 200, a zsidó hitközség pedig 100 millió lejt kap a városi költségvetésből. /K. O.: Pénzt kaptak a magyar egyházak is. Megkezdődött a helyi adók vitája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"
2003. július 3.
"Románia a balázsfalvi gyűlésen is, azután Párizsban is vallotta a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását, de csak addig tartott, amíg a jegyzőkönyveket aláírták. Az alkotmányában már nemzetállamról beszélt. Ez a kétarcúság jellemző tulajdonsága maradt napjainkig. 1989-ben a román nép nagy többsége megpróbálta levetni magáról ezt a kétarcú kényszerzubbonyt, de sajnos nem sikerült. Még három hónap sem telt el a nagy fogadkozások után, 1990. márciusában a Nagy-Románia Párt már képes volt felhasználni az ártatlan, tájékozatlan hodáki román lakosságot, akik a pópa szavában vakon bíztak, s lett belőle véres pogrom, s utána ártatlan magyar és cigány emberek évekig tartó bebörtönzése. 1992-ben Gh. Funar már bemutatkozik a nemzetközi bíróságon a Brassai Sámuel Líceum igazgatója elleni váddal. A bíróság az ügy kivizsgálása után megállapította, hogy nem az igazgató, Funar érdemelne 6 hónaptól 5 évig tartó börtönbüntetést. Ezt már nem voltak hajlandók tudomásul venni. 1993-ban Tőkés László Amerikában kimondja az igazságot, hogy itt etnikai tisztogatás folyik. Az eredmény nagy felhördülés, de eszükbe sem jut utánanézni az igazságnak. Ugyanakkor már 1994-ben szabadon engedik az 1990-ben 14-15 évre ítélt tömeggyilkosokat, de az ártatlanul elítélt magyarokat - akiket az amnesztia ellenére zártak le - a börtönben tartják. 1995-ben egy román olajfinomító medencéjéből szennyezett olaj a Berettyóba, onnan a Körösökbe, majd a Tiszába került. Magyarországi szakemberek azonnal jöttek segíteni, ami 40 millió forintjába került az országnak, nem is beszélve a halpusztulásról. Amíg a munka folyt, Románia ígérte a költségek visszafizetését, a baj elhárítása után azzal állt elő, hogy ilyen megállapodás nincs. 1997-ben 160 marosvásárhelyi becsületes román ember kérte a márciusi pogrom szervezőinek megnevezését, persze hiába. Ezért április elején kerekasztal-megbeszélést rendeztek és kimondták, hogy a főszervező Ciontea, a Vatra megteremtője volt, Iliescu támogatásával. Közben folyik Székelyudvarhelyen a csereháti építkezés a város félrevezetésével és becsapásával, amit mai napig sem tisztáztak. 2001-ben beindul a huzavona a státustörvénnyel kapcsolatban. Július végén Iliescu elszólja magát: "Ha életbe lép a státustörvény, Romániában legalább 7 000 000 magyar lesz". Tehát ezért indult el a hadjárat, aminek a jelenlegi magyar kormány tökéletesen bedőlt. 2001 novemberében a gyimesbükki gyermekotthont, amit a svédek szereltek fel a fogyatékos gyermekek számára, egyszerűen ellopták, bevitték Bákó megyébe. 2002 februárjában eldőlt Bárányi Ferenc, Rákóczi Lajos, Aranyosi István pere, kiket alaptalanul vádoltak azzal, hogy a Securitate besúgói voltak. Elmondták, hogy e per alatt az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselői voltak. 2002. március 20-án írta le az újság, hogy a görög katolikus bíboros 1990. március 19-én Iliescu elnöknél volt. Mondta neki, hogy avatkozzék be, de ő azt felelte, most még nem, majd csak a végén. 2002 októberében az ortodox pap szemet vetett a szatmári Lemák család házára. A bíróság visszaítélte a házat a gazdájának, október 15-én át is akarták adni, de a pópa összehívta a híveit, elzavarták a törvény embereit, Lemákékat csúfolták, bozgorozták, majd a városházára hívatták. A polgármester azzal állt elő, hogy az egyháznak nincs annyi pénze, hogy kifizesse, elégedjenek megy egy másik lakással, ami a város tulajdonában van. Szerencsétlen családnak bele kellett egyeznie, de valószínű, hogy abból nem fognak kimenni a lakók. Ehhez hasonló "hőstettre" készül most megint az ortodox egyház Székelykálban, melynek jogtalanul 40 hektárnyi területet ajándékozott a hatalom kolostor építésére. Mit keres az ortodox kolostor egy székely faluban? Hisz ott egyetlen híve sincs. Célja a falu és az egész vidék elrománosítása, a székely fiatalok kiszorítása. /Szabó Rozália,Kisgalambfalva: Még meddig? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, júl. 3./"
2003. július 28.
"Júl. 28-án, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem utolsó napján Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke megállapította: az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült hatékonyan megosztani az európai szövetséget. Schöpflin György, az University of London professzora előadásában arról beszélt, hogy az EU-hoz most csatlakozó országok "rosszkedvű tagállamok lesznek", mivel gazdasági problémáik nem fognak egyik napról a másikra megoldódni, ellenben számos feltételnek lesznek kénytelenek megfelelni. Egyértelművé vált, az USA teljesen magának akarja a világhatalmi szerepet. Michael Gahler, az Európai Néppárt tagja, a CDU képviselője, aki az Európai Néppártban a magyar ügyek referense leszögezte: inkább az európai államok maguk osztották meg az addigi egységet, Amerika szerepe ebben másodlagos. Michael Mates, az USA romániai konzulja a kommunista rezsim által eltulajdonított egyházi ingatlanok kérdésében élesen bírálta a román államot. Meglátása szerint a Román Ortodox Egyház visszaél azzal, hogy az ország lakosainak 86,7 százaléka tartozik ehhez a felekezethez: 2001-ben 1,67 millió dollár értékű állami támogatást, a sorban következő római katolikus egyház pedig csak az ortodox egyháznak juttatott összeg 3 százalékát kapta. Mates rámutatott, a görög katolikus egyház által visszaigényelt 2600 államosított és az ortodox egyháznak adományozott ingatlanból összesen 150-et vehetett újra birtokba, a magyar történelmi egyházak által benyújtott 1791 tételes igénylistájából csak 113 esetében született megoldás. Orbán Anita külügyi szakértő szerint amerikai támaszpontok létesítésére Románia a legesélyesebb a térségben, földrajzi elhelyezésénél fogva. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező csoportjának ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő az autonómia problematikáját kapcsolta a világpolitikai dimenziókat elemző előadások megállapításaihoz. Az RMDSZ a román külpolitika után kötötte az erdélyi magyarság szekerét, állapította meg. (Tusványos Press) /Látott már valaki demokratikus birodalmat? "Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"
2003. július 29.
"Se harangja, se hívei, nem áll messze a megsemmisüléstől a marosszentimrei református templom. A hajlékban utoljára tavaly karácsonykor tartottak istentiszteletet. Megmentésére akkor lenne esély, ha az egyház átadná az önkormányzatnak, és múzeum létesülne benne.Két templom a dombtetőn: a Hunyadiak által építtetett, ma református és az 1920 után emelt ortodox hajlék egymás mellett hirdeti Isten dicsőségét Marosszentimre központjában. A református templom kulcsa az ortodox egyház gondnokánál van. A tiszteletes - Gudor András - Gyulafehérváron él, az utolsó istentiszteletet karácsonykor tartotta a templomban.Addig havonta egyszer járt a faluba hirdetni az igét, de az is előfordult, hogy hiába ment el, mert üres volt a templom. A faluban ma egyetlen református sem él, a tavalyi istentiszteletekre is csupán a közeli téglagyári telepről járt át két-három öregember. Marosszentimre nevét többnyire Jékely Zoltán verséből ismerős: "Fejünkre por hull, régi vakolat; /így énekeljük a drága Siont; /egér futkározik a pad alatt, /s odvából egy-egy vén kuvik kiront" - írta a költő valamikor. Sokszor letörték a lakatot a templom ajtajáról. "Ez már a hetedik lakat, amit föltettem" - mondja az ortodox gondnok. A templomban utoljára az 1960-as években történt nagyobb javítás, a műemlékvédelmi hivatal támogatásával. Hunyadi János építtette át a szentimrei templomot. Padlóján van egy Bethlen-sírkő 1787-ből, alatta kripta sejthető, az északi falon pedig egy sírtábla, ugyancsak 1787-es dátummal, Wesselényi Anna nevével. Gudor András lelkipásztor egyetlen esélyt lát a templom megmentésére: ha a község átvenné, és múzeumot alakítanának ki benne, talán jutna pénz a helyreállításra. /Lukács János: Múzeum lehet a megoldás Marosszentimrén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"
2003. augusztus 4.
"Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./"
2003. augusztus 6.
"Muzsnaházán Vasile Fufezan ortodox pap elutasította egy görög katolikus hívő temetését. Az azóta kialakult torzsalkodások után az elmúlt napokban Fufezan a temető kapujára lakatot tett. A helyi lakosok szerint ortodox pap azért nem hajlandó más felekezetek híveivel tárgyalni, mivel a temetőt az ortodox egyház tulajdonának tekinti. A lakosok Nagyenyed Polgármesteri Hivatalához fordultak /Muzsnaháza ugyanis a városhoz tartozik /, onnan kértek segítséget, hiszen a temető soha sem volt az ortodoxoké, az felekezeti hovatartozástól függetlenül, mindenkié. A polgármesteri hivatal az embereknek ad igazat, a terület a városhoz tartozik, így az ortodoxok nem rendelkezhetnek felette kizárólagosan. A temető kapuját újra kinyitották. /N. T.: Lezárta a temetőt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./"
2003. augusztus 13.
"Nyárádtőn a hajdani görög katolikus templomra ortodox épül. A görög katolikusok eddig több fórumhoz fordultak a visszaigényelt épület ügyében, Marosvásárhelyen pedig törvényszéki úton keresik igazukat. A munkások elmondták, mihelyt elkészülnek a külső falak, nekifognak a régi templom lebontásának. A nyárádtői ortodox pópa, Man Ioan kifejtette: a görög katolikus templom nem műemlék. Liviu Sabau görög katolikus esperes közölte, hogy a nyárádtői templomot visszaigényelték. A marosvásárhelyi alsó román katedrális néven ismert templom egykor szintén a görög katolikusoké volt. Évek óta tart a visszaigénylési tárgyalások sorozata, de eredménytelenül. Az esperes szerint a görög katolikus egyházzal szemben elkövetett igazságtalanságot a mai napig nem tette jóvá az állam. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet több alkalommal is felszólalt a görög katolikusok érdekében. Az állam jelenleg is az ortodox egyház tulajdonaként kezeli a görög katolikusok javait, ingatlanait, és a görög keletiekre bízza a döntést - mutatott rá Smaranda Enache. /Antal Erika: Nyárádtő: templom a templomban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./"
2003. augusztus 16.
"A Salina Invest fürdővállalatnak kedvezett a végleges törvényszéki ítélet a szovátai Bradet Szálloda ügyében, amelyet bérlője többszörös felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig átadni. "A fürdővállalat négy csillagossá szeretné alakítani a jelenleg mindössze két csillagos, tönkretett Bradetet." - közölte Wisky Péter, a szovátai céget birtokoló Salina Invest vezérigazgatója.Akkor kezdenek a munkálatokhoz, amikor a nemrég felújított Danubius Hotel Szováta is nyereségessé válik. Ez utóbbi néhány napja teljes kapacitással üzemel. Wisky elmondta, nem marad el a Medve-tó fölötti régi központ folyamatos korszerűsítése sem: erre a célra egymilliárd lejt irányoztak elő 2004-re. Bonyodalmak tapasztalhatók a villák körül is. A fürdővállalat részvényeinek felvásárlása után a Salina kénytelen volt három ingatlant visszaszolgáltatni az ortodox egyháznak, további 31-ért folytat pert. "Majdnem félszáz perünk van, hisz van rá eset, hogy ketten is jogot tartanak egy-egy villára - mondta Fülöp. - De két esetben az is előfordult, hogy a tulaj visszaszerezte az ingatlanját, ám a mai napig sem jelentkezett az átvételre." Fülöp Nagy János nem tudott választ adni arra, hogy ki fogja kárpótolni a Salinát a fürdővállalat megvásárlása után sorra elveszített ingatlanokért. "Az 1999/99-es törvény értelmében az állami intézmény köteles minket kártalanítani, amely véghezvitte a magánosítást. Hogy ez mikor történne meg és milyen mennyiségben, senki nem tudja. Azt viszont már tudtunkra adták, hogy ne számítsunk az épületek piaci árára, érjük be a könyvelési értékkel" - nyilatkozta Fülöp. /Szucher Ervin: Átveszik a Bradet Szállodát is. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./"
2003. augusztus 20.
"A washingtoni külügyminisztérium ismételten elítéli a román kormányt a Román Ortodox Egyházzal (BOR) szemben alkalmazott kivételező politikája miatt - jelentette a BBC. A Nastase-kabinet tavaly hat és félmillió dollárt folyósított az ortodox egyháznak, miközben például a katolikus egyház - amelynek hívei közé a lakosság öt százaléka tartozik - 50 ezer dollárt kapott az állami költségvetésből. A washingtoni külügyminisztérium szeptember elején hozza nyilvánosságra százkilencvenöt országot érintő éves jelentését a vallásszabadság tiszteletben tartásáról. A dokumentum tartalmazza a külföldön is elismert hazai civil szervezetek tanulmányait. Ezek egyikét a Pro-Europa Liga készíti. A Liga jelentése felhívja a figyelmet az ortodox egyház erdélyi "hittérítő offenzívájára". A BOR hadjárata különösen azokon a területeken érhető tetten, ahol többségben katolikusok vagy protestánsok élnek. Egy másik készülő tanulmány szerzője, Sorin Dan Sandor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa rámutat, hogy a hadsereg harminchét ortodox papot alkalmazott, katolikus vagy protestáns lelkipásztort viszont egyet sem. A tanulmány emlékeztet arra is, hogy a 2003-as költségvetési törvény 643 millió lejt utalt ki az egyházak világi alkalmazottainak bérezésére, az összeg legnagyobb részét azonban az ortodoxok kapták. Hasonló a helyzet az idei büdzsében az egyházak támogatására előírt 143 milliárd lejjel, noha a román állam 15 hivatalosan bejegyzett egyházat tart nyilván. Több közösséget azért nem lehet bejegyezni, mert Romániában a vallásszabadságot a mai napig a Nagy Nemzetgyűlés 1948-ban keltezett 177-es számú határozata biztosítja. /Szőcs Levente: Washington figyelmeztet. Előnyben részesítik az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"
2003. szeptember 27.
"Több egyházi és világi képviselő gyűlt össze szept. 18-án, hogy közös megegyezéssel egységes álláspontot képviseljenek a verespataki templomok és temetők sorsát illetően, amit a Gabriel Resources (GR) arany- és ezüstkitermelési terve veszélyeztet. A konferenciát a kolozsvári PATRIR (Román Béke Intézet) szervezte, amelynek célja a konfliktusok békés úton való rendezése. A kanadai GR bányavállalat terve mintegy 2000 lakos kitelepítését feltételezi, valamint 9 temető és 10 templom ,,áthelyezését". Tervét a helyi, országos és nemzetközi civil társadalom, a nem kormányszervezetek, a szakértők, a pénzügyi intézetek, valamint a magukra valamit is adó akadémiák vehemensen támadják. A magyar történelmi egyházak mindennemű változtatástól mereven elzárkóztak és a GR tervet társadalmi, kulturális és környezeti katasztrófaként kezelik. Az ortodox és a görög katolikus egyházak magatartása viszont távolról sem volt tisztázott. A konferencia folyamán végre egységes állásfoglalás született, amit szept. 24-én adtak közre. Az úgynevezett ,,Kolozsvári Nyilatkozat" aláírói között megemlítendő Barth Ottó, a római katolikus érsekség képviselője, Dávid Gerő, az unitárius egyház képviselője, valamint Vasile Somesan kolozsvári ortodox püspök. Most már az ortodoxok is csatlakoztak és közös tiltakozó nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat szerint az aláírók kérték a román ortodox egyház támogatását. Nem fogadják el a bányászati tervet. /N. T.: A hit nem eladó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./"
2003. október 23.
"Puskás Bálint szenátor politikai nyilatkozatában megkérdezte, hol szerepel a 2004. évi állami költségvetésben az ortodox egyház támogatása? Hargita és Kovászna kivételével valamennyi megyében szerepel az ortodox egyház világi alkalmazottainak nyújtandó támogatás összege. Ezek szerint más utakon juttatják el ide a pénzt, amit a szenátor sajnálatosnak vélt. Puskás kérte a kormányt, tegye nyilvánossá a Kovászna és Hargita megye ortodox felekezetének finanszírozására vonatkozó adatokat is, mert a titkolózás bizalmatlanságot és gyanakvást szül. /(s.): Hol a pénz az ortodoxoknak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./"
2003. november 12.
"A rendszerváltás óta az ortodoxok létszámát folyamatosan 87-90 százalékra becsülik. Körömszakadtáig ragaszkodnak e számhoz, s nem akarják észrevenni, hogy tizenhárom év alatt az országban hány száz neoprotestáns templom, imaház épült. Amelyek, tetszik vagy sem, több millió embert csábítottak el az ortodox vallástól. Az amerikaiak által kiadott legújabb országjelentés szerint viszont Romániában az ortodox egyház a rendszerváltás óta 17 százalékot veszített tagjai közül, s ma csupán 70 százaléknyi román vallja magát a nemzeti valláshoz tartozónak. Vajon mit szól ehhez az ortodox pátriárka? /Irházi János: Számháború. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"
2003. november 14.
"A verespataki Gold Corporation Társaság (RMGC) meglepődve és értetlenséggel vette tudomásul a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusának álláspontját a bányavállalattal kapcsolatos terveket illetően. Nov. 12-én ugyanis Bartolomeu Anania, a Rév-kolostor, Felek és Kolozs érseke elítélően nyilatkozott a kanadai vállalat terveivel kapcsolatban, véleménye szerint az RMGC mind környezetvédelmi, mind pedig emberi vonatkozásban megsemmisítené Verespatakot. A kanadaiak értetlensége abból fakad, hogy Verespatak-ügyben korábban már egyeztettek Teoctist pártriárkával, aki arról biztosította a Gold Corporation képviselőit, hogy a Szent Szinódus nem kívánja tárgyalni az ügyet, a kérdéssel kapcsolatban a helyi egyházi vezetők illetékesek. A Teoctist pátriárkával folytatott megbeszélésből az derült ki: az egyháznak nincs kifogása a tervek ellen. /Módosították álláspontjukat az ortodoxok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14."
2003. november 27.
"Tüntetően elhagyta a termet nov. 25-én a parlament épületében tartott európai uniós csatlakozási fórumon Markó Béla. Az elnöki hivatal által szervezett rendezvényen az RMDSZ-elnök nehezményezte, hogy - miután Corneliu Vadim Tudor fél óráig szónokolt - ő nem kapott szót. Markó gesztusát látva Ion Iliescu bejelentette: a felszólalók névsorát nem ő állította össze, és egyébként is, kérésre bármelyik résztvevő szót kaphat. "Voltaképpen nem azt nehezményeztem, hogy nem szerepeltem a felszólalók listáján, hiszen a szervezők elmulasztottak ilyen névsort készteni - fejtette ki Markó Béla -, hanem azt, hogy Corneliu Vadim Tudornak megadták a lehetőséget, hogy majdnem fél órán keresztül minősíthetetlen színvonalon szónokoljon, kampánybeszédet mondjon egy olyan fórumon, amelynek célja megbeszélni az EU-integrációval kapcsolatos teendőket." Az RMDSZ-elnök nem értelmezi a kormánypárt és a szövetség közötti elhidegülés jeleként ezt az incidenst. /Salamon Márton László: Malőr vagy elhidegülés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ Románia EU-csatlakozási szándékából származó feladatok listázása volt a fő témája a nov. 25-én Bukarestben megrendezett fórumnak. A tanácskozást Ion Iliescu államfő kezdeményezett a belpolitikai vihart kavaró EB-országjelentést követően, a politikai pártok, a szakszervezetek, a munkaadók, a civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint a kormány tagjai, a szociáldemokrata párt vezető politikusai kaptak meghívást. Theodor Stolojan, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint pártja mindenben támogatja a kormány azon intézkedéseit, amelyek Románia EU-integrációját sürgetik. Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke ezt a kételyét fogalmazta meg, miszerint a 2004-es választási évben a kormány folytatja a csatlakozási feltételek teljesítéséhez elengedhetetlen reformot. Az európai integráció ügyére nemrég "felesküdött" Nagy-Románia Párt nevében C.V. Tudor pártelnök szólalt fel, aki szintén az elhatalmasodó korrupcióra hívta fel a figyelmet. Emil Constantinescu, a Népi Akció elnöke azzal vádolta a kormányfőt, hogy a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások nem voltak kellőképpen átláthatók. A felszólalók listájáról lemaradt Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvény befejezése előtt távozó szövetségi elnök helyett Verestóy Attila szenátor emelkedett szóra, aki kifejtette: ahhoz azonban, hogy Románia EU-konformmá váljon, alapvető mentalitásváltásra van szükség. /Integrációs fórum Bukarestben. Markó Bélát kihagyták a felszólalók közül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"
2003. december 2.
"Horia Grama, Kovászna megye prefektusa azzal vádolta Markó Bélát, hogy az RMDSZ székelyföldi választmányának értekezletén mondott beszédében a Kovászna megyei prefektusi intézmény ellen uszította a magyar lakosságot. - Mindnyájan tudjuk, hogy Kovászna nem "székely megye", hanem román megye, ahol a többségi lakosság magyar nemzetiségű - szögezte le Grama, aki kérte Markót, hagyjon fel prefektusi tevékenységének "tendenciózus értelmezésével", és "konkrétan" nevezze meg, hogy a Kovászna megyei prefektúra mely akcióit lehet magyarellenesnek elkönyvelni. Az RMDSZ székelyföldi választmányának pénteki konferenciáján Markó kifejtette: a magyaroknak nem kell eltűrniük, hogy a Kovászna megyei prefektus és köre magyarellenes légkört teremtsen a megyében. - Az ortodox egyháznak nem kell feltétlenül terjeszkednie a Székelyföldön, és a román prefektusnak nem kellene megszabnia, mi történhet egy székely megyében - jelentette ki Markó. /Horia Grama: Markó Béla uszít. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"
2003. december 9.
"Mit jelent a módosított alkotmányban is benne hagyott cikkely, mely szerint Románia egységes nemzetállam? Ezt a művelődési minisztere kb. így fogalmazta meg: Romániában csak olyan szobrok kerülhetnek közterekre, amelyek a román nép történetéből ihletődtek. Az aradi Szabadság-szobrot nem lehetett újra felállítani a város egyetlen közterén sem. Merthogy nem a román nép történetéből ihletődött. Szamosújváron hatósági felszólítás, utasítás, sőt miniszteri tiltás ellenére, minden szükséges engedély hiányában, ráadásul az egyház tulajdonán, emlékművet lehet építeni. Marosvásárhelynek nem jár Kossuth Lajos utca, nem dukál egy Rákóczi-mellszobor. Az ortodox egyház milliárdokat kap arra, hogy kellő mértékben terjeszkedhessék a Székelyföldön. Egy alapítván ingyen eladományoz Mihai Viteazul-szobrokat az erdélyi városoknak. Eddig már tizenhét ajándék-szobor került köztérre. /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok 30. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ "
2003. december 16.
"A magyar egyházak és az RMDSZ a tanügyi törvény módosítására tesznek javaslatot.Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője nemrég Kolozsváron egyeztetett a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó módosításairól. "Az oktatási törvényben rögzíteni kell az államilag elismert felekezetek intézményalapítási jogát, ezek állami finanszírozását, valamint a felekezeti oktatásnak az állami szerkezetbe való illeszkedésének módját" - közölte Kötő József. Rendkívül bonyodalmasnak ítélte a törvénymódosítás folyamatát. "Döntő szerepe lehet ebben az ortodox egyháznak, és természetesen a kormánypártnak is, akikkel egyeztetéseket kell majd folytatni" - vélekedett Kötő. Valamennyi püspökség megfelelőnek találja az elveket, de javítana a javaslatcsomagon. A 2004/2005-ös tanév beiskolázási tervére vonatkozó módszertanban továbbra is olyan előírás szerepel, hogy a felekezeti oktatáson csak teológiai képzés értendő. Bihar megyében például magyar nyelven a római katolikus és a református, román nyelven pedig az ortodox, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház működtet felekezeti iskolát, illetve osztályokat. A világi iskolák mellett azonban eddig csak a belényesi ortodox iskola kapta meg a minisztérium által is megígért, az ország valamennyi iskolájának kijáró 25 számítógépet. A nagyváradi Szent László Gimnázium igazgatója, Zalder Éva úgy tudja, a nekik, valamint a többi felekezeti iskolának járó gépeket másutt szerelték fel. /Benkő Levente: Alkotmány van, törvény kell a felekezeti oktatáshoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./"
2003. december 22.
"Idén is ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának eseményeiről Temesváron. Megjelent Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az 1989. decemberi események főszereplője, az ortodox egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke képviselte, jelen volt dr. Neumann Ernő főrabbi, dr. Nicolae Teodorescu görög katolikus helynök, Petre Dugulescu román baptista igehirdető és Túry László kanonok, a római katolikus püspökség nagyprépostja. - 1989-ben a hallgatás falát döntöttük le - emlékeztetett Tőkés László püspök -, most pedig elérkezett az ideje, hogy ledöntsük a hazugság falát is. /Sipos János: Adjuk tovább gyermekeinknek a forradalom üzenetét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./"
2004. február 13.
A román ortodox egyház felszólította papjait, hogy tíz napon belül válasszanak a papi vagy politikusi hivatás között. Amennyiben ez utóbbi mellett döntenek, mondjanak le végleg arról, hogy visszatérnek az egyházba. A Szent Szinódus döntése szerint a papoknak megtiltják, hogy pártpolitikát folytassanak, tagjai legyenek valamelyik pártnak, részt vegyenek a választási kampányban, jelöltessék magukat a parlamentbe, vagy polgármesternek, helyhatósági tisztségviselőnek. Eddig az ortodox papok is vállalhattak köztisztségeket, amennyiben megválasztásuk időszakára lemondtak papi hivatásuk gyakorlásáról. /Vagy pap, vagy politikus. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./ Elemzők szerint a döntésben szerepet játszhatott a múlt feltárásától való félelem is. Sok ortodox pap – egyes információk szerint maga a pátriárka is – együttműködött a Szekuritátéval. Eddig viszonylag kevés bizonyíték került elő az átvilágítás lassúsága miatt, viszont a parlament most tárgyalja Ion Stan kormánypárti képviselő módosító javaslatát, amelynek elfogadása esetén az ortodox papok dossziéi örökre lakat alá kerülnek. /Szőcs Levente: Pópadilemma: oltár vagy parlament? = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 13.
Az ortodox döntés néhány további kérdést is felvet. Azt például, hogy miként befolyásolja e határozat az ortodox egyház államegyházi törekvéseit. Az 1989 utáni ingatlan-visszaszolgáltatási törvényeket a hatalom úgy szerkesztette meg, hogy azok ne juttassák vissza a görög katolikus egyháztól elvett, az ortodox egyháznak átjátszott vagyont, a tábori lelkészi szolgálatot pedig csak az ortodox vallásúak számára szervezte meg. /Gazda Árpád: Az egyházpolitika iránya. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./
2004. február 22.
Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint a román ortodox egyházon belül kimutatható a fundamentalista tendencia, s az egyház veszélyezteti az állam világi jellegét: „Úgy vélem, a román ortodox egyház rossz hatással van az ország fejlődésére, fékezi a modernizációt, a szabad társadalom megteremtését, a toleranciára és a sokféleségre épülő modell követését.” Felidézte, hogy amikor 1996-ban visszaadták Kolozsváron a görög katolikusok katedrálisát, a kolozsvári ortodox érsek mintegy 2000 embert (papokat és fiatalokat) gyűjtött össze, és fenyegetőzött. Ezután az ortodoxok rögtön pénzt kaptak az államtól, hogy a görög katolikus katedrális közvetlen közelében (műemlék-épület lebontása árán) új templomot építsenek. A pátriárka többször megkérdőjelezte az állam azon jogát, hogy törvényben rendelkezzék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, s hogy hozzáférhetővé tegyék azt a listát, amelyből kiderül: a papok közül ki működött együtt az egykori titkosszolgálattal – ezt sikerült is megakadályoznia. Az ortodox egyház hatalmas anyagi segítséget kap az államtól, pénzt, földbirtokokat, ingatlanokat, sok megyében a papok ott vannak a helyi önkormányzatban. Andreescu az állam és az ortodox egyház összefogásaként értékelte a székelyföldi templomépítést is, gyakorlati és szimbolikus térfoglalásként, hogy minél ellenőrizhetőbbé váljon a magyar többségű térség. Vele ellentétben Dan Cakir ortodox filozófus és közíró hangoztatta: „Eleve hibás az a megközelítés, amely az 1200 éves egyházat a jelenlegi erkölcsi, politikai és szociális szempontok alapján veszi össztűz alá. Az ortodoxiát, amely közösségi egyház, nem lehet a mai világ protestáns, individualista eszközrendszerével megközelíteni. Az ortodox egyház egész történelme során azon volt, hogy ne fecsérelje erejét a politikára, alapvető célja az ember megváltása a túlvilági életben és a lelki egyensúly csendjének biztosítása az evilági életben.” /Aki román, az ortodox keresztény? = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 22./
2004. február 27.
1997. szeptember 21-én a sovén-nacionalista szélsőséges pártok vezérei: Corneliu Vadom Tudor, Gheorghe Funar és Adrian Paunescu (ez utóbbi akkor még a Szocialista Munkapárt képviseletében) összegyűltek Marosvásárhelyen, hogy a város ortodox papjaival együtt megemlékezzenek közös eszményképükről, Avram Iancuról. A Tudor-negyedben épülő ortodox templom előterét nemzeti zászlók és magyarellenes jelszavak díszítették. A hazafias szónoklatok és szentbeszédek nyomán a felhevült tömeg kórusban üvöltözte, hogy megvédi Erdélyt. Az utóbbi tizennégy évben végzett összes közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a román társadalom számára az ortodox egyház a legnagyobb tiszteletnek, örvendő intézmény. Dan Petrescu a National, Paul Goma a Cotidianul hasábjain fedte fel Anania érsek vasgárdista és Securitate-kollaboráns múltját, sugallva, hogy most is ilyesfajta politizálást szán egyházának. Az Evenimentul Zilei 1998. ápr. 14-i vezércikkében Cornel Nistorescu természetesnek tartotta, hogy Anania érsek és Corneliu Vadim Tudor pártvezér véleménye tökéletesen megegyezik, majd emlékeztetett az ortodox egyház egykori szerepvállalására a Vasgárdában és a kommunista diktatúrában. Adrian Severin a Ziua április 18-i vezércikkében megdöbbentőnek mondta Anania véleményét. A sajtó felháborodása olyan méreteket öltött, hogy Anania érsek egy hónap múlva kénytelen volt visszatáncolni. A Jurnalul National máj. 14-i számában azzal mentette magát, hogy a Szent Szinódusnak nem tett javaslatot, tehát csak egyéni véleményének adott hangot, majd szó szerint kijelentette: „Az egyház nem politizál, nem fog politizálni, de megengedheti magának, hogy évenként, a választások alkalmával segítsen, hogy az ország politikáját a legjobbak műveljék. Ha egy híve megkérdezi papját, kire szavazzon, nem vonogathatja a vállát és válaszolja, hogy az egyház nem politizál." /Barabás István: Kiűzetés a templomból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2004. március 2.
Csíki Sándor tanácsos, volt RMDSZ-elnök úgy érzi: az RMDSZ csúcsvezetése cserbenhagyta a nyárádszeredai tanácsot az ortodox egyházzal vívott harcában. Köztudott, hogy Frunda György RMDSZ-es szenátor a nyárádszeredaik felkérésére nem vállalta a város védelmét ebben a sorsdöntő ügyben. A napokban szólította fel a nyárádszeredai polgármesteri hivatalt a prefektúra, hogy március elsejéig adja át a főtér felső részét a helybéli ortodox egyháznak. 1933-ban a román hatalom nyomására Nyárádszereda piacterének egy részét átadták a görögkeleti egyháznak, amit a település vezetése már 1940-ben megpróbált visszavenni. Sajnos ez akkor nem sikerült, és később a kommunista hatalom meg is szüntette a görögkeletiekét, akik mai napig nem igényelték ezt a jogtalanul kapott földet. Az ortodox egyház azonban erre a területre akar templomot építeni, miután gyanús körülmények között papírt szerzett a helyre. A piactér azonban tisztázatlan módon került a román egyházak birtokába, ezért a helyiek szerint az a szeredai közösség jogos tulajdona. A Magyar Polgári Szövetség nyárádszeredai szervezője, Csíki Sándor felkér minden romániai magyar politikust, függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll, segítsen a nyárádszeredaiaknak visszaszerezni piacterük eltulajdonított részét. /SZ. L.: Újból támadnak az ortodoxok Nyárádszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./
2004. március 11.
Az ortodox egyház állam a román államban, a központi költségvetésből a görögkeleti egyház működésére kiutalt pénzek rubrikájába még soha nem került konkrét összeg. Ugyanis csak a beavatottak számára ismert csatornákon át ömlik az új honfoglalás céljait szolgáló pénz. A trükkök sora a csereháti épületfoglalástól a csíkkarcfalvi kockakövek felszedéséig húzódik, s úgy tűnik, hogy a Partiumban is offenzíva készülődik. Legújabban a nagyszalontai hajdani gyalogsági laktanya épületegyüttesét és területét szerzik meg: a kormány a nagyváradi Szent Kereszt kolostor apácáinak készít több százezer hektáros ajándékot. Az elvándorlás miatt ma 57 százalékát teszi ki a magyarság Nagyszalonta lakosságának. Az egyik ortodox főpap Istenére esküdött, hogy csak ott építenek templomot, ahol a hívek száma indokolttá teszi. Hogy akkor az erdővidéki Magyarhermányban miért volt rá szükség, arra nem érkezett válasz. Az egyik székelyföldi városi tanács tagjai utánanéztek, milyen érdekeltség is húzódhat a kőolajipari befektetés céljából területet igénylő cég mögött. Akkor sikerült megakadályozni, hogy azon a helyen ne építsenek ortodox templomot. Nagyszalontán viszont az ottani elöljárók egyfajta hallgatólagos alku létéről vélnek tudni: Szabadság-szoborért ortodox kolostort. /Csinta Samu: Ortodox faló. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2004. március 11.
Nagyszalontán tíz épületből laktanyát és földterületet juttatott a kormány a nagyváradi ortodox apácáknak. Részben a Belügyminisztérium, részben pedig a nagyváradi Szent Kereszt kolostor hatáskörébe utalt a román kormány egy nagyszalontai laktanyát. A kormány a szalontaiak feje fölött döntött, az önkormányzat és az RMDSZ városi szervezete tiltakozott a határozat ellen. Székely Ervin Bihar megyei képviselő jelezte, márc. 15-én interpellál a parlamentben az ügyben. A nagyszalontai magyarság attól tart, könnyen a székelyudvarhelyiek sorsára juthat. A székely anyaváros melletti Csereháton felhúzott hatalmas ingatlanegyüttest máig tisztázatlan körülmények között juttatta az építtető Aris Industrie Rt. a bukaresti Szeplőtelen Szív kongregáció apácáinak. Az ügyben jelenleg is perel az udvarhelyi polgármesteri hivatal. /Rostás Szabolcs: Cserehát szelleme kísért Nagyszalontán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2004. március 15.
A vallásszabadság, az egyház és állam viszonya, valamint az egyházi szimbólumok használata Romániában volt a központi témája annak a Kolozsváron tartott háromnapos konferenciának, amelyen zömében a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatói vettek részt. Péter István, a kolozsvári Protestáns Teológia tanára elmondta: Romániában az alkotmány szavatolja a vallásszabadságot, de még nem sikerült megalkotni azt a jogi keretet, amely gyakorlatban is biztosítaná ezt. Péter István az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának területén tapasztalt visszásságokat is sérelmezte. Hozzátette: a romániai kisebbségi felekezetek hátrányos helyzetbe vannak az ortodox egyházzal szemben, amely jóval több ingatlant kapott vissza. – A román állam részrehajló politikát folytat az ortodox egyházzal szemben, amely könnyűszerrel kap területeket kolostorok építésére. Ilyen értelemben beszédes példa a nagyszalontai eset, ahol a román kormány egy volt laktanya területét az ortodox egyháznak adta – mondta. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista szerint az egyházat el kell választani az államtól. A konferencián szóba került a felekezetek működését szabályozó törvénytervezet is. /(borbély): Konferencia a romániai vallásszabadságról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2004. március 20.
Lázárfalva egy 700 lelket alig számláló, Csíkkozmás községhez tartozó kis falu Alcsíkon. A faluban régen voltak görög katolikus hívek is, akik a XVII. században kis kápolnát építettek a római katolikus templom mellé. Ezt a kápolnát régóta nem használta senki, kerítése is annyira tönkrement, hogy a két évvel ezelőtti szélvihar ledöntötte. A falubaliek a kidőlt léceket eltakarították. Az ortodox egyház képviselői akkor jelentek meg első ízben Lázárfalván. Azzal érvelve, hogy a volt görög katolikus kápolna az övék, vissza szerették volna állítani a kerítést. A falu ellenkezett. Márc. 17-én váratlanul megérkezett Selejan ortodox püspök négy pópa kíséretében, rendőrök is jöttek, mert úgy értesítették őket, hogy a kápolna kerítését leverték, az épület ajtaját betörték. Bálint Gellért gondnok tisztázta, hogy nem a falubeliek tették tönkre a közkerítést, csak annak maradványait takarították el, újat pedig nem készítettek a két templom közé, hiszen sajátjának tekintette a római katolikus egyház mindkét templomot. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel, nyilatkozatot íratott Bálint Gellérttel, majd a rendőrök elmentek. A négy pópa maradt, hozzáfogtak a közkerítés felépítéséhez. Selejan püspök azt állítja, hogy mint minden görög katolikus templom, 1948-ban ez is az ortodox egyház birtokába került át. Ha a római katolikus egyház vagy a falubeliek ezzel nem értenek egyet, forduljanak a törvényszékhez. Tamás József püspök szerint jogtalan az ortodox püspök eljárása. /Takács Éva: Rendőrségi erődemonstráció Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./