"Elkobzott egyházi ingatlanaik visszaszerzésében való támogatásáról biztosította a görög katolikus egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke. Corneanu felháborítónak nevezte, hogy a görögkeleti egyház nem szolgáltatja vissza az egykori görög katolikus templomokat. A görög katolikus egyház vezetői a kormányhoz eljuttatott nyilatkozatukban az egyházi javak visszaszolgáltatását és a további templomrombolás leállítását követelik. "Több, mint felháborító az, ami Füzesmikolán és más településeken történik, ahol - amellett, hogy nem hajlandók a kommunista rendszer által elkobzott templomokat visszaadni a görög katolikus egyháznak - ma is ugyanúgy folytatják a templomrombolást, mint Ceausescu idején" - áll Coreanu érsek levelében. A görög katolikusok levelükben kifejtették: "A templomok rombolását azok az ortodox papok irányítják, akik a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatás helyett jó néhány, több száz éves, egykor görög katolikus templomot lebontottak, helyükbe pedig ortodox egyházi hajlékot építtettek." A görög katolikus hívők a további templomrombolás beszüntetését, valamint az egyházi hajlékok közvetlen szomszédságába helyezett ortodox templomépítések leállítását követelik. Felkérik Románia kormányát, sürgősségi kormányrendelettel oldja meg az egyházi javaknak immár viszállyá fajult kérdését. /Lázár Lehel: Templomrombolás. Saját egyházát vádolja az ortodox érsek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

Máthé Éva készített interjút Csáky Zoltánnal, akivel kilenc éven át a bukaresti magyar tévészerkesztőségben munkatársak voltak. Csáky Zoltán a Duna Televízióban a Heti Hírmondó főszerkesztője volt, majd el kellett köszönnie a műsortól. Csáky elmondta, hogy a HH hét éven keresztül önálló szerkesztőségként működött, majd besorolták a Hír- és reggeli műsorok főszerkesztőségéhez, tematikája, mondandója egyre inkább a magyarországi nézőkhöz szólt. Időközben jött egy erdélyi körút, hat városban a Hagymakupolás honfoglalás c. dokumentum-filmmel - s a találkozókon a Duna TV és műsorai iránt megnyilvánuló ragaszkodás, aggódás szeretet visszatérítette Csákyt attól, hogy elmenjen a Duna TV-től. Változás történt a Duna TV szemléletében is: a HH 55 percesre bővül, a Határontúli- és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságához tartozik, csakúgy, mint a Kárpát-medencei régiókról szóló, újonnan induló Égtájak c. műsor. Havonta egyszer jelentkezik szerkesztésemben a Nemzetközi Sajtóklub, és beindult már a kedvezménytörvény tanácsadói műsora, a Magyar Igazolvány. - A Hagymakupolás honfoglalás film miatt román részről felháborodtak, egyes román sajtónyilatkozatokban, továbbá maga Teoctist pátriárka nyilatkozatban utasította vissza azokat a vádakat, miszerint az ortodox egyház erőszakosan románosítana Hargita és Kovászna megyékben. Csáky hangsúlyozta, hogy tucatnyi ilyen dokumentum-filmet kellene készíteni az elcsatolt területeken lejátszódó társadalmi folyamatokról. Filmre kellene vinni Trianon és a párizsi békeszerződések hordalékát: a csallóközi nevesítetlen földek históriáját, az egyházi ingatlanok vissza nem adásának kálváriáját, a magyarok kiszorítását a privatizációból. Egyébként Pekár elnök javaslatára már készül a Hagymakupolás honfoglalás angol fordítása. Csáky szerint a Duna Televízió a legfontosabb médiafórum a Kárpát-medencében élő magyarok számára, amely a kisebbségben élők létkérdéseivel foglalkozik, s azok megoldásaihoz nyújt segítséget; a nyugaton élők számára tájékozódási pont: hol van és merre tart Magyarország. Csáky kiemelte, hogy a Duna TV elsősorban a határon túli magyarokhoz szól, mert ez a küldetése, s ezzel segíti a nemzetpolitika stratégiailag kiemelt fontosságú céljának elérését: a nemzet kulturális újraegyesítését. /Máthé Éva: "A nemzet kulturális újraegyesítéséért!" (Interjú Csáky Zoltánnal, a Duna Televízió munkatársával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Március elsejétől nő a papok és a vezető tisztségekben dolgozó egyházi alkalmazottak fizetése. Egy múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében a klérus és az egyházi vezetők bérezése differenciált módon nő. A klérus vezetői beosztású alkalmazottjainak bérét 1.683.000 lej viszonyítási alaptól számítják. A kategória bérezési együtthatója 20,3 és 13 százalék között változik négy olyan tisztség esetében, amelyben a világi méltóságok tisztségeinek megfelelő bérezést alkalmaznak. Más egyházi vezetői tisztség esetében a bérszámolási koefficiens 6 és 2,7 között változik. Ennek következtében a vezető tisztségben lévő egyházi alkalmazottak bére 34,1 millió lej (a Román Ortodox Egyház pátriárkájának bére) és 4,5 millió lej (az apátok vagy zárdafőnökök bére) között változik. A papok fizetése, a végzettség függvényében, 2,7 - 1,47 millió lej között alakul. A kormányrendelet értelmében 350-nel nő az egyházi munkahelyek száma. /Március elsejétől nő a papok bére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

Országszerte gombamódra nőttek ki a földből a kisebb-nagyobb méretű ortodox templomok, viszont a polgárok által befizetett adóból a magyar egyházaknak csak jelképes, töredékösszegeket juttattak. 2001-ben a költségvetéséből, különböző kormányhatározatok alapján egyházi jellegű beruházásokra 113 milliárd lejt irányoztak elő. Néhány példa: 2001. ápr. 12-én hozott, 370-es számú kormányrendelet a Tomis ortodox érsekségnek karbantartásra 10 milliárd lejt utalt ki. Ugyancsak egy áprilisi 409-es számú rendelet értelmében a gyulafehérvári ortodox egyházkerület teológiai iskolája 8 milliárd lejt kapott. A júniusi 591-es számú határozatnak megfelelően a kovásznai–hargitai ortodox püspökségnek, ingatlanvásárlás céljából 5 és fél milliárd lejt juttattak. Ugyancsak júniusi 594-es számú kormányrendelet értelmében az úgynevezett Patriarchális komplexum építkezési munkálatainak folytatására, konszolidációjára, restaurálására, valamint más kultikus épületekre kereken 50 milliárd lejt áldozott a költségvetés. A júliusban kibocsátott 668-as számú rendelet alapján a Tirgoviste-i egyházkerület közigazgatási székházának javítására 4 milliárd lejt hagytak jóvá. A segesvári Sfantul Dimitrie kolostor felépítésére a 699-es rendeletnek "köszönhetően" 2 milliárd lejt költöttek el az adófizetők pénzéből. A a román költségvetésből 2001-ben a határon túli ortodox egyházak intézményeinek támogatására nem kevesebb mint 21,204 milliárd lejt fordítottak. Ugyanakkor az előirányzat szerint a magyar egyházak 600 millió lejt kapnának, leginkább a műemléktemplomok megőrzésére. A tényleges kiutalások csak nagyon kevés esetben valósultak meg. A magyar egyháznak előirányzott 600 millió lej az ortodox egyházaknak átutalt összegnek csupán 0,5 százalékát teszi ki. A lakosság összetétele alapján a magyar történelmi egyházakat az előirányzott összegnek legalább a kétszerese illetné meg. /Baksai Károly: Kevesebbet utaltak ki a magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Az elmúlt napokban a szenátus kulturális és vallásügyi bizottsága fogadta az ortodox egyház öttagú küldöttségét, melyet Vincentiu Ploiesteanu pátriárka-helyettes vezetett. A találkozót Teoctist pátriárka kezdeményezte azzal a céllal, hogy figyelmeztessék a honatyákat, milyen veszélyt jelent, ha a magyar egyházak visszakapják vagyonukat. Kereskényi Sándor RMDSZ-es szenátor, nevezett bizottság tagja elmondta: Ploiesteanu szerint az elkobzott magyar egyházi vagyonok visszaszolgáltatása felboríthatná az erdélyi konfesszionális egyensúlyt, egyúttal veszélyeztetné a román nemzetgazdaság működőképességét is. A küldöttség tagjai élesen bírálták a magyar egyházak törekvéseit, mely bírálathoz Adrian Paunescu szenátor, a bizottság elnöke is csatlakozott. A találkozón az is szóba került, hogy nem lehet sokáig odázni az ortodox és a görög katolikus egyház viszonyának rendezését sem. /(Sike Lajos): Az ortodoxok félnek, hogy "felborul" Erdély. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

A Hargita Népe beszámolója szerint a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában szólt a telefon, és a csíkszeredai ortodox egyházfő magához kérette az iskolaigazgatót. Tudniillik az iskola a betelepített ortodox püspökség tőszomszédságában van, egy kerítés választja el. Az iskolaigazgató éppen nem ért rá arra, hogy szomszédoljon. Nem telt el túl sok idő, amikor az iskola igazgatói irodájában megjelent két rendőr, írtak egy bűntető cédulát csendzavarás okán. Az iskola tanárai és diákjai iskolarádiót indítottak, s a szünetekben 10-10 percig zenét sugároztak a hangszórók. Az iskolarádió zavarta ortodoxékat, a lap szerint minden bizonnyal ők a feljelentők. Ide jutottak ortodoxék az orcátlansággal. Egymásra építik a templomaikat, sorozatban foglalják el a székelyföldi ingatlanokat, és már az iskolákat sem tudják eltűrni. /Gálfalvi Csaba: Orcátlan ortodoxia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./

Mihálcfalva görög katolikus közösségének több tagja márc. 12-én újrakezdte a tiltakozást Bukarestben, kérve a Fehér megyei község 1948-ban elkobozott templomának és parókiájának visszaszolgáltatását. A tiltakozó hívek elmondásuk a hét végéig Bukarestben kívánnak maradni, ahol sztrájkőrséget terveznek a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium előtt és a Szenátus épülete közelében. A görög katolikusok dokumentumot juttattak el a hatóságoknak és néhány nagykövetségnek, amelyben azt állítják, hogy az ortodox klérus üldözi őket az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a Fehér megyei prefektúra támogatásával. A görög katolikus misék a szabad ég alatt zajlanak, noha a településen görög katolikus templom is áll az ortodoxon kívül. Mindkét templom az ortodox egyház tulajdonában van, noha a településen csak egy ortodox pap szolgál. Emellett a 20 éve lakatlan parókiát nem szolgáltatják vissza a kérelmezőknek. A miséken rendőrök és csendőrök is jelen vannak. A Bukarestben másodízben tiltakozó görög katolikusoknak szándékukban áll az európai intézményekhez fordulni, amennyiben a bukaresti vezetés nem kapcsolódik be a községbeli feszültségek csökkentésébe. /Újra a fővárosban tiltakoznak a mihálcfalvi görög katolikusok. Templomaikat kérik vissza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

Miközben Frunda György Strasbourgban kormánypárti partnereivel karöltve azon munkálkodik, hogy végleg lezáruljon Románia Európa tanácsi monitorozásának utolsó szakasza is, a marosújvári ortodoxok meglehetősen különös értelmezéseket fogalmaznak meg az egykoron görög katolikus tulajdonban levő templomok sorsára vonatkozóan. Úgy vélik, a templom nem azé az egyházé és hitközségé, amely azt felépítette, és a polgári jogelveknek megfelelően a kommunista rendszer berendezkedéséig birtokolta, hanem azoké, akik a negyvenes évek végén "elhagyták" az erőszakkal felszámolt egyházat, s "visszatértek" az ortodoxia kebelére. Hogy ez jog- és tulajdonfosztással történt – az nem foglalkoztatja az ortodox egyház mai szóvivőit. Az Európa Tanács részéről a megfigyelési folyamat lezárásának egyik alapfeltétele az, hogy Románia rendezze az egyházi ingatlanok helyzetét, s adja vissza azokat egykori jogos tulajdonosaiknak. A román kormánypárt még mindig úgy gondolja, egyszerre tehet engedményeket az ortodoxia államegyházi törekvéseinek és a tulajdonlás biztonságán alapuló, hitek és felekezetek jog előtti egyenlőségét szavatoló polgári berendezkedés kívánalmainak. /Bakk Miklós: Jogállam Marosújváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Eldurvult a marosújvári (Fehér megye) templom körüli vita: az egykori birtokot jogi úton visszafoglaló görög katolikusok kénytelenek voltak elbarikádozni magukat a templomban, és homokkal dobálták meg a kívül rekedt ortodoxokat. A görög katolikusok egy hete kapták vissza – végleges törvényszéki ítélet és a bírósági végrehajtó segítségével – egykori templomukat. "Nem egyezhetünk bele, hogy egy kisebbségben levő hitközösség jogtalanul elfoglalja templomunkat" – magyarázta Remus Oprisan lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség szóvivője. Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érsek-metropolita kifejtette: "A görög katolikus egyház párbeszéd útján szeretné megoldani a templomkérdést, csak éppen az a baj, hogy nem találunk megértésre ortodox testvéreinknél." Hasonló egyházközi konfliktus bontakozott ki a szintén Fehér megyei Mihálcfalván is. A balázsfalvi görög katolikus főegyházmegyéhez tartozó templomok közül mindmáig csupán a küküllővárit (Fehér megye) sikerült visszaszerezni. A kolozsvár-szamosújvári főegyházmegye márc. 13-án közleményben tiltakozott amiatt, hogy az ortodoxok nem hajlandók tiszteletben tartani az eddig meghozott bírósági ítéleteket, amelyek a templomok visszaszolgáltatására vonatkoznak. A közlemény a bálványosváraljai, kajántói és pecsétszegi (Kolozs megye), izakonyhai (Máramaros megye), bikszádi (Szatmár megye), óradnai (Beszterce-Naszód megye), sálfalvai (Szeben megye) és mihálcfalvi (Fehér megye) templomok helyzetét hozta fel példaként, amelyeket a kommunista diktatúra az ortodox egyháznak juttatott, s azóta sem kárpótolta értük a görög katolikus egyházat senki./Lukács János: Jogháború és homokbombák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Két évvel a földtörvény megjelenése után a Maros megyei magyar egyházak nem kapták vissza földjeiket. A prefektus ugyanakkor 40 hektáros területet utalt ki az ortodoxoknak a színmagyar Székelykálban, ahol egyetlen görögkeleti sincs. Ioan Toganel Maros megyei prefektus tavaly arra próbálta rávenni a marosszentgyörgyi önkormányzatot, hogy utaljon ki negyven hektár földet az ortodox egyháznak. Földhiányra hivatkozva azonban Vízi József polgármester akkor megtagadta a prefektusi utasítás végrehajtását. Az ortodox egyháznak Marosszentgyörgyön soha nem volt földje. /Szucher Ervin: Ortodox egyházi expanzió? Prefektusi utasításra költöznek a görögkeletiek Székelykálba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Székelykálon kormányhatározat értelmében 40 hektárt az ortodox egyháznak utaltak ki, miközben az eredeti tulajdonosok hiába kérték vissza a '60-as évek elején államosított tulajdonukat. A színmagyar környezetbe ortodox jótékonysági létesítményt próbálnak becsempészni. Az átutalásról jegyzőkönyvet készítettek, azt átadták a megyei RMDSZ elnökének, Kelemen Atillának, a megyei tanács elnökének és Burkhardt Árpád alprefektusnak, de választ sehonnan sem kaptak. Dr. Kelemen Atilla elmondta, hogy a szervezet tud az ügyről és folyamatosan foglalkozik vele. Kelemen szerint elsősorban a helyi polgármesternek és az alpolgármesternek kellett volna érdemben képviselnie a helyi közösség érdekeit. Burkhardt Árpád alprefektus nem kívánt az ügyről nyilatkozni. Virág György, a megyei tanács elnöke szerint ez egy olyan súlyú ügy, ami mellett nem szabad az RMDSZ-nek szó nélkül elmennie. Nem az egyetlen ilyen helyzet, ahol a magyarság történelmi egyházai folyamatosan hátrányos helyzetben vannak. /Mózes Edith: Különös óvatosság. Felsőbbrendűek az ortodox egyházi érdekek? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./

Adrian Paunescu szenátor kezdeményezésére ortodox egyházi küldöttség látogatott a szenátusba, és ott kifejtették, hogy ha az erdélyi történelmi magyar egyházak visszakapják jogtalanul elvett javaikat, akkor az feszültséget fog szülni az országban. Vekov Károly képviselő leszögezte, hogy hatásos, ha egyháziak jelennek meg egy ilyen jelentős intézményben. A mi érdekeinket mások kívánják megfogalmazni, Románia európai integrációjának vonatkozásában rendkívüli súllyal nyom a latban az egyházi vagyonok teljes visszajuttatása. Érdemes megfigyelni, milyen kérdéseket fogalmaz meg kifelé Románia, és milyen kérdések fogalmazódnak meg belföldön, s mikor különböző problémák adódnak, mindig megjelenik a ?magyar veszély". /Csomafáy Ferenc: Egyházi javak ügye a parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Magyarországról háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkeztek a magyarországi román közösség képviselői. Ápr. 2-án a magyarországi románok helyzetéről és anyaországi támogatásukról folytattak megbeszélést Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel. A küldöttség tagjait fogadja majd Ion Iliescu államfő, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, a kormány több tagja, valamint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Ez az első alkalom, hogy a mintegy húszezer fős magyarországi román közösség képviselőit ilyen magas szinten fogadják Romániában. A találkozóról kiadott közlemény szerint Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a magyarországi románokkal folytatott párbeszéd intézményes kereteit. A kormányfő szerint a kölcsönösség elvének kell érvényesülnie a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel szembeni bánásmódban, a kétoldalú kapcsolatok szellemének és az európai kisebbségi normáknak megfelelően. A küldöttség a magyarországi románok gondjainak, problémáinak hosszú listájával érkezett Bukarestbe. Ezek közt első helyen szerepelt, hogy a magyarországi románoknak továbbra is szükségük van Románia erkölcsi és politikai támogatására, amikor kisebbségi jogaikat nem tartják maradéktalanul tiszteletben. /Szabó János honvédelmi miniszterrel. /Magyarországi románok igényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

A Reform Tömörülés Maros megyei csoportjának nyilatkozatában figyelmeztetett: újabb Cserehát-ügyet készítenek elő, nem messze Marosvásárhelytől. A helyi közösség akaratának semmibevételével, a törvény megkerülésével utalt ki a Maros megyei prefektus Székelykál határában 40 ha földet az ortodox egyháznak. A szándék, az államilag kiemelten támogatott ortodox egyház erőszakos betelepítése egy magyarlakta vidékre, távlatokban pedig az ott élők nemzetiségi arányainak megváltoztatása. A Reform Tömörülés Maros megyei csoportja arra szólítja fel az RMDSZ Maros megyei vezetőségét, hogy ne hárítsa a felelősséget a helyi közösség vezetőire. A törvénysértő lépést a központi, kormányzó hatalom követte el, az a hatalom, amely az RMDSZ partneri támogatását élvezi. Az RMDSZ megyei szervezetének, de az országos vezetőségnek is erkölcsi kötelessége határozottan, a nyilvánosság előtt fellépni a székelykáli ügy jogszerű rendezése érdekében. /Határozott fellépést a betelepítés ellen!. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

A romániai magyar református egyházban vita folyik arról, hogy a jelenlegi két egyházkerület mellett jöjjön létre egy harmadik is, amely a székelyföldi egyházmegyék fennhatóságát vállalná. Az átszervezés kezdeményezője, Kató Béla háromszéki lelkész, egyházkerületi főjegyző rámutatott arra, hogy a romániai magyar református egyház mai formájában Trianon után jött létre, azt követően, hogy a Partiumot leszakították a Tiszántúli Református Egyházkerületről. A zsinat a református egyház legfontosabb testülete, azonban az erdélyi zsinat nehézkesen működött. A királyhágómelléki egyházkerület a kisebb, az erdélyi a nagyobb, így 6:4 arányos képviselet van a zsinatban, a kolozsváriak javára. A kisebb gyakran érezte azt, hogy a többség elutasította akaratát. Székelyföld és környéke képezné a harmadik egyházkerületet. A Székelyföld mind a romániai magyarság, mind a reformátusság, mind a hazai gazdasági, geopolitkikai helyzetben egyre fontosabb szerepet tölt be. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy az ortodox egyház, amelynek itt soha nem volt püspöksége, létrehozott egy püspöki hivatalt. - Ezzel párhuzamosan Kolozsváron létrehoznánk egy állandó zsinati irodát ? ez lenne a romániai magyar református egyház "kormánya", a zsinat pedig a törvényhozói feladatokat látná el. A tervezetet a székelyföldi egyházmegyék már beadták a zsinathoz. Az elképzelést a két egyházkerület vezetősége támogatja. /Makkay József: Átszervezés előtt a református egyház? Kolozsváron püspökségek fölötti zsinati iroda működne. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Ápr. 25-én Kolozsváron, a tanácsülésen helyi költségvetési keretet szabtak az egyházaknak. az RMDSZ-frakció kezdeményezésére, hogy ezentúl egyik felekezetet se részesíthessék előnyben. Mikó Lőrinc tanácsos szerint Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere gyakran bocsátott szavazásra kisebb-nagyobb összegeket az ortodox egyháznak, amelyeket senki sem összesített. "A polgármester előnyben részesítette az ortodox egyházat" ? nyilatkozta a tanácsos. Az egyhangú szavazás során megszületett határozat kimondja: az idei költségvetési keret összértéke 6 milliárd lej, amelyből 4,2 milliárdot az ortodox, 500 milliót a református, 400 milliót a római katolikus, 300 milliót a görög katolikus, 300 milliót az unitárius, 200 milliót az evangélikus egyház, 100 milliót pedig a zsidó hitközség kap. /B. T.: Méltányos juttatás az egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Vallások és állam Romániában címmel nemzetközi kollokvium színhelye volt máj. 10–11. között Kolozsvár, amelyet ez alkalommal a Révkolostor–Erdőfelek és Kolozsvári Görögkeleti Érsekség szervezett. Sok érdekes előadás hangzott. Néhány cím: "A román ortodox egyház egy új történelmi időszakban, illetve viszonya az államhoz" (Ioan-Vasile Leb, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Ortodox Teológiai Karának dékánja); "Az egyházak és a román állam viszonya görög katolikus szemszögből" (Furtuna Ioan-Iosif páter, a baziliták rendtartományfőnöke); "Az egyházak és a román állam viszonyai — ortodox megközelítésben" (Radu Preda, az ortodox teológiai kar asszisztense); "Az egyházak és a román állam viszonya — protestáns szemszögből" (dr. Péter István, a protestáns teológiai kar lektora); "Az egyházak és a román állam viszonya — az adventista felekezet szemszögéből" (Viorel Dima lelkipásztor-tanár); "A kisebbségi egyház és az együttélés kihívása a román társadalomban" (dr. Marton József pápai káplán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja. /Fodor György: Vallások és állam Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A nemrég véget ért erdélyi ortodox püspöki zsinat sajtóközleménye szerint a görög katolikusok "mesterségesen szítják a feszültséget szabadtéri misékkel, a konfliktus túlméretezésével és az általuk indított intenzív médiakampánnyal", a közvéleményt "az igazság elkendőzésével és féligazságok közzétételével vezetik félre". A közlemény szerint statisztikailag bizonyított tény, hogy az unitusoknak nincs annyi hívük, hogy megtöltsék az általuk visszakövetelt templomokat. Az 1948-as adatok szerint Romániában 1 644 000 görög katolikus volt, az 1992-es népszámláláskor "csak 223 000-ren vallották magukat a felekezet tagjának, vagyis alig 13,5%-a az előző számnak, és vannak arra utaló adatok, hogy a 2002-es népszámlálás sem fog nagy változásokat mutatni." A majdnem két és félszázezer görög katolikusnak viszont most is 5 egyházmegyéje van, mint 1948-ban, "holott ez a szám nem indokolja még egy egész egyházmegye fenntartását sem". Az ortodox egyházi méltóságok "egy őszinte, tartós és érdekmentes megbékélésre, valamint a párbeszéd újrafelvételére" szólították fel a másik felet, az erdélyi görög katolikus egyházat. /Fehér Adél: Az ortodoxok szerint a görög katolikusok "túl hangosan követelik a jussukat". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./

Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Szatmárnémetiben a helyi sajtó közzé tette a különböző egyházak földigénylését. Az 1300 hektárnyi területből közel 700 hektárt az ortodox egyház kér. Nem azért, mintha ennyit elkoboztak volna tőle, de ha van miből adni, akkor miért ne. Jellemző, hogy a nagykárolyi polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérvényük is közel 100 hektárt igényel, holott a város és környéke régi katolikus vidék. /Földigénylésben is első az ortodox egyház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Lassan három hónapja, hogy kitudódott: az ortodox egyház folyamatos székelyföldi terjeszkedésének legújabb célpontjául a Marosvásárhelytől 17 km-re fekvő, színmagyar lakosságú Székelykált szemelte ki. Egy kormányhatározat nyomán a prefektus átiratban utasította a nagyernyei önkormányzatot – közigazgatásilag idetartozik Székelykál –, hogy a 90 hektárnyi káli gyümölcsösből mérjen ki a 40-et az ortodox egyház részére, amely állítólag öregotthont szeretne ott építeni. A nagyernyei polgármester akkor megtagadta az utasítás végrehajtását, ugyanakkor – nyilván a segítség reményében – a kialakult helyzetről tájékoztatta az RMDSZ Maros megyei elnökét, Kelemen Atillát, Virág György megyei tanácselnököt és Burkhárdt Árpád alprefektust, aki a megyei földosztó bizottságnak is tagja. A megszólítottak reagálása, határozott állásfoglalása azóta is késik. A bizonytalanság hátterében egyesek újabb, a színfalak mögött megkötött SZDP–RMDSZ-megegyezést sejtenek. Ezek szerint az RMDSZ a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosításáért cserébe elvi beleegyezését adta az ortodox egyház székelykáli honfoglalásához. Ezt látszik alátámasztani a nemrég kinevezett prefektus minapi nyilatkozata is, miszerint a káli ügy megoldottnak tekinthető; az összesen 90 hektárnyi területből előbb kimérik a volt tulajdonosoknak járó részt, majd a helyi egyházközségekét, a maradékból pedig bőven jut az ortodoxoknak is. /Sz. L.: Székelykált az isteni gondviselésre bízták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 18./

A román nyelvű sajtó szerint Maroskeresztúron a magyarok akadályozzák egy ortodox templom felépítését. Ezért a helybéli ortodox pópa a polgármester segítségével, a falu központjában június 22-én egy keresztet állított fel, s vasárnap már ott tartották a misét. Ez ellen a lakosság egy része, a helyi-RMDSZ szervezet és a magyar tanácsosok tiltakoznak. Az ügy lassan két éve bonyolódik. 2000. december 13-án az ortodox egyház telket igényelt templomépítésre. Az indoklásban az állt, hogy a tanács más egyházaknak is adott, kivéve őket. Ezt az állítást később maga Sanpalean Ioan polgármester cáfolta, kijelentve, senki sem kapott telket templomépítésre. Az RMDSZ elnöke szerint való igaz, hogy a katolikus meg a református egyház is épített templomot a községben, de mindegyik a saját telkére. 2001. augusztus 26-án az ortodox egyház ismét kérést nyújtott be, amelyben 2000 négyzetméter területet kért 49 évre koncesszióba, négyzetméterét 500 lejért. Az RMDSZ-frakció nem értett egyet ezzel, s a határozathozatalt a következő havi tanácsülésre halasztották. Az ortodox egyház ezután újabb kérést nyújtott be a tanácshoz, amelyben a temető mellett kért területet templomépítésre. A tanács határozatot hozott a kérés teljesítéséről. Ennek ellenére a polgármester idén március 3-án újból tárgyalta az ügyet, és felvezetésében más területet kért a templomépítésre, mert a telek jogi helyzete nem tisztázott. Az ügyben maga Ioan Toganel akkori prefektus, Burkhardt Árpád alispán és Ferenczy Petru főtitkár szállt ki a helyszínre. Javasolták, hogy a központban építsék fel a templomot. A márciusi tanácsülésen a testület elutasította, hogy a volt milícia helyére építsék a templomot. Maroskeresztúron a lakosság fele magyar, nem tették ki a kétnyelvű táblákat. /Maroskeresztúr: egy ügy és a háttere. Az ortodox pópa szerint az RMDSZ a hibás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

A román ortodox patriarkátus öt metropoliát foglal magába 10 érsekkel és 13 püspökkel, továbbá 148 esperességet, 12 663 parókiát és filiát, amelyekben 11 909 pap és diakónus szolgál. A román patriarkátus joghatósága alatt működik Románia határain túl és a diaszpórában 3 metropolia (Besszarábiában, Németország és Közép-Európa valamint Nyugat-Európa területén), egy érsekség (az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén), két püspökség (Magyarországon és Jugoszláviában). A több mint 500 hazai ortodox kolostorban 2810 szerzetes és 4795 szerzetesnő él. Az istentiszteletek tartására 12 509 templom szolgál – ezekből 136-ot a tavaly szenteltek fel. 2001-ben további 162 templom alap-kövét helyezték el, folytatták 867 templom építését és 144 templom festését. Kápolna van 120 kórházban, 61 katonai egységben, 38 börtönben, 20 iskolában, 17 aggmenházban és árvaházban, 3 javítóintézetben. Tizenöt egyetemi központban működik ortodox teológiai fakultás. A hallgatók száma 12 244, közülük 6614 készül pasztorációra. A román patriarkátus ösztöndíjasaként tanul 113 moldovai, 21 ukrajnai, 6 jugoszláviai, 3–3 ausztriai és USA-beli, 2–2 macedóniai, németországi és olaszországi, egy-egy albániai, franciaországi és kanadai fiatal. Öt központi és 53 helyi újságot adnak ki a román patriarkátus területén. A felsorolt adatokat a Szent Szinódus március 12-13-i ülésén hozták nyilvánosságra. /Az ortodox egyház felépítése. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 30./

"Újabb etnikai feszültségek helyszíne lehet Maroskeresztúr. A helyi és központi román nyelvű sajtó híresztelései szerint a magyarok miatt nem épülhet ortodox templom a településen. Fülöp Lajos, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke vázolta a történteket. Az ortodox egyház, templomépítés céljára, telket igényelt a helyi tanácstól. Igaz, hogy a rendszerváltás után a római katolikus, valamint a református egyház is épített templomot, de egyik sem közterületre, hanem a saját telkére. Ezt hangsúlyozta akkoriban maga Ioan Sanpalean polgármester is. Az ortodox egyház a temető mellett kért helyet templomépítésre, amelyet a tanácsi határozat szerint 49 évre meg is kapott. Később a prefektúra átiratban közölte az önkormányzati testülettel, hogy a templomépítésre kijelölt telek "nem felel meg a célnak". Az ortodoxok most már a falu központjában akarják felépíteni a templomukat. A márciusi tanácsülésen a polgármester kérve a testület beleegyezését, hogy a központi területet bocsássák az ortodoxok rendelkezésére. Ezt a indítványt a tanács elutasította. Ezek után történt az ortodoxok pünkösdi engedély nélküli keresztállítása. Az RMDSZ helyi elnöke azzal vádolja a polgármestert, hogy elhanyagolja feladatait, személyi igazolványa ugyan Keresztúrra szól, de ő maga a városban lakik, 9-10 órakor érkezik a hivatalba, s 12-13 óra után már hiába keresik ott. Kifogásolta továbbá, hogy bár a lakosság fele magyar nemzetiségű, még sincs sem kétnyelvű helységnévtábla, sem kétnyelvű felirat egyetlen közintézményen sem. A helyi RMDSZ kész akár a nemzetközi fórumokig vinni az ügyet, mert a megyei RMDSZ is csak küldözgeti őket egyik helyről a másikra. /Sz. L.: Maroskeresztúr. Etnikai konfliktus van kialakulóban? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 9./"

"Az alkotmány módosításáról rendezett júl. 8-i tárgyaláson a pártok elutasították azt az RMDSZ-javaslatot, hogy a "nemzetállam" meghatározást, illetve a nemzetállamra vonatkozó kitétel módosításának tiltását az új alaptörvényből töröljék. Hasonló sorsra jutott az a liberális indítvány, hogy az államfőt a parlament válassza meg. Ez ellen a szociáldemokraták, a nagy-romániások és a demokraták voksoltak. Nem fogadták el a humanisták ötletét sem, amelynek értelmében a volt államfők, az ortodox egyház, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői szenátorságot kaptak volna. /Marad a "nemzetállam". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./ "

"A görög katolikus egyház szerint a népszámlálás rájuk vonatkozó adatai nem tükrözik a valóságot, nyilatkozta a Krónikának Mircea Martian, a kolozsvár-szamosújvári egyházmegye szóvivője. Szerintük jóval több görög katolikus él az országban, mint amennyi a statisztikákból kiderül. Jelentős eltérések mutatkoznak az állam, illetve az egyház által közzétett statisztikákban: a 2002-es népszámlálás adatai szerint 195 481 görög katolikus hívő él az országban, ezzel szemben Laurentiu Moisin, a Görög Katolikus Románok Országos Egyesületének elnöke több mint 700 ezerre becsülte a görög katolikus hívek számát. Moisin szerint elképzelhetetlen, hogy míg egy 1988-ban a Szekuritáté által készített jelentés 300 ezer görög katolikusról szól, ma már a 200 ezer főt sem éri el a létszámuk. Mircea Martian kijelentette, három ok miatt sem tekinthetők valósaknak a népszámlálás adatai. Egyrészt, mivel az ortodox egyház több településen is nyomást gyakorolt a hívekre, többen nem merték vállalni felekezeti hovatartozásukat. Másrészt, noha az egyház több ízben is írásban felkérte a hatóságokat, hogy tüntessék fel a népszámlálási íveken az öt legfontosabb romániai felekezetet, ez nem történt meg - az űrlap csupán az ortodoxot említi név szerint. Harmadik okként Martian felhozta: olyan faluban, ahol mindenki ortodox volt, meg sem kérdezték az emberektől, milyen vallásúak, hanem automatikusan bejelölték az ortodoxot. A szóvivő olyan esetet is említett, amikor egy görög katolikus pap feleségét írták be ortodox vallásúnak. "Megvárjuk, amíg a végleges adatokat is közzéteszik, és ha szükséges, óvást emelünk a népszámlálás eredményei ellen" - nyilatkozta Martian, hozzátéve, hogy a felsoroltakon kívül is számos visszaélésről érkezett jelentés, így sokszor ceruzával töltötték ki az íveket, illetve a felekezetre vonatkozó rovatot. Az Annuario Pontificio pápai évkönyv 2002-es kiadása szerint a Romániában élő görög katolikusok lélekszáma pedig 776 704 fő. /Lukács János: Ellentmondó számadatok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./"

"A Szentírás új román nyelvű változatát mutatták be júl. 4-én az ortodox egyház szent szinódusának jubileumi ülésén. Az új román Biblia szövegén több mint egy évtizedig dolgozott a szerkesztő, Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozsvár érseke. A Szentírást első ízben Coresi diakónus fordította le román nyelvre, 1582-ben fejezeteket adott ki az Ószövetségből (Palia de la Orastie). 1648-ban Simion Stefan metropolita Gyulafehérváron kiadta az Újszövetség teljes román fordítását. Negyven évvel később, 1688-ban jelent meg román nyelven a teljes Szentírás, a kiadás helyéről elnevezett Bukaresti Biblia. Ugyancsak Bukarestben jelent meg 1914-ben a szent szinódus Bibliája (a fordítást a román ortodox egyház legmagasabb tisztségviselői végezték). 1936-ban adták ki az új fordítást. A Biblia további román ortodox kiadásai a következők: 1938 - Gala Galaction és Radu Vasile fordítása, 1944 - nagyrészt Nicodim pátriárka fordítása püspöksége idejéből, 1968 és 1975 - Iustinian Marina pátriárka idején, 1982 - Iustin Moisescu pátriárka idején. 1988 óta, amikor a Biblia újabb kiadást ért meg, tizenegyszer nyomtatták ki a Szentírást összesen 380 000 példányban. /Új román Biblia. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./"

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "