"A romániai magyarság, az RMDSZ helyzetéről, a kedvezménytörvényről és Románia NATO-tagságra való felkészüléséről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke és küldöttsége folytatott szept. 11-én Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottságával. A romániai magyarság helyzetéről szólva a román házelnök kiemelte, hogy országa teljesíti a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi előírásokat. Vannak még rendezésre váró problémák, mint például az egyházi javak visszaszolgáltatása, ez viszont - mint mondta - nem csupán magyar probléma, hiszen az ortodox egyház is követeli tulajdonát az államtól. Tabajdi Csaba (MSZP) a megbeszélésen arra kérte mindkét ország képviselőit, hogy a kétoldalú problémákat ne vigyék ki nemzetközi színtérre. /Új alapokra helyezett parlamenti együttműködés. Novemberig elkészül a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére szept. 15-én Bihardiószegen, a Kossuth emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az RMDSZ országos és helyi vezetői és egyházi méltóságok. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője emlékeztetett arra: a végeken emelt Kossuth szobrok legtöbbje nem maradt meg. Ledöntötték, nyomuk veszett, ezért különösképp öröm ez az ünnep egész Erdély számára. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a községháza faláról Széchenyi emléktábla hiányzik, emlékállítással tartoznak Bocskainak vagy például Mikes László csángókutatónak. - Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt - hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. - Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondta. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kiemelte: Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gázoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe. A román kormány üdvözletét Ioan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kossuth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot, Gerenday Béla alkotását 1896-ban a millennium alkalmából emelték. A szobrot az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magyar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. /Kossuth emlékév. Erdélyi központi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17., (Balla Tünde): Rendkívüli esemény részese volt Bihar és Erdély. Bihardiószegen újra áll Kossuth Lajos szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ "

"A magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottság Gyulán tartott kétnapos, ötödik ülésén a két országban élő magyar, illetve román nemzeti kisebbség kérdése is napirendre került. A román delegációnak az Oktatási Minisztérium részéről tagja volt Murvai László professzor is. Az RMDSZ küldöttje Márton Áron képviselő, a Magyarországi Románok Országos Kisebbségi Önkormányzatáé pedig Traian Cresta elnök volt. A magyar delegációban részt vett Stefan Fratean, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője, aki a magyarországi románok és a kormány közötti koordinációért felel. A vegyes bizottsági tanácskozás résztvevői Méhkerékre is ellátogattak. Stefan Fratean elmondta: a bizottsági munka során döntés született arról, hogy a magyar kormány 2,5 millió forintot ad a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az idei őszi kisebbségi önkormányzati választások során felmerülő többletköltségek fedezésére. Továbbá az intervenciós alapból a Gyulán székelő ortodox egyház püspökségének működési költségeihez 500 ezer forinttal járulnak hozzá, a Román Oktatási Centrum felszerelésének bővítéséhez 1,8 millióval, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége székháza felújítási költségeinek kiegészítéséhez pedig 1,5 millióval. Ugyancsak itt hangzott el, hogy a magyar kormány biztosítja a Magyarországi Románok Kutatóintézete működésének teljeskörű költségvetési fedezését. Igény van arra, hogy a magyarországi román pedagógusok az eddigiekhez képest nagyobb számban tudjanak részt venni román kurzusokon, továbbképzéseken. Újra napirendre került a román vendégtanárok kérdése. A vendégtanárok meghatározatlan időre jönnének, a román állam finanszírozná. A magyarországi román kisebbségi önkormányzat a kulturális autonómia keretében intézményeket akar átvenni. /Guther M. Ilona: A gyulai magyar-román kisebbségi vegyes bizottsági ülés után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"Az Ortodox Egyház hozzájárulhat Lugoson egy görög katolikus templom felépítéséhez - jelentette ki Lucian Muresan érsek, miután a két egyház képviselői nyolcadszor tanácskoztak a visszakövetelt egyházi ingatlanok ügyéről. A görög katolikusok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy visszakapják nagyváradi és nagybányai katedrálisukat. Az elmúlt években mindössze négy templomot adtak vissza, holott az egyház a kommunista éra előtt mintegy kétszázzal rendelkezett. /Görög katolikusok igényei. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./"

"Teoctist ortodox pátriárka Rómába látogatott. Valamelyest feloldódni látszik az elzárkózás, a merev álláspont, ami a román ortodox egyházat konzerválta. Az egyház eddig ortodox eszméiből jottányit nem engedett, a reformot megállította. Az egyház vezetése kevés információt szivárogtat ki a világnak. A mostani látogatáson a vatikáni tárgyalófél nem teheti meg, hogy a romániai egyházak, köztük a magyar miserendű, nyugati rítusú katolikus egyház felemás helyzete terítékre ne kerüljön. A diplomácia kifinomult eszközeivel elkenhető a romániai katolikus egyházi ingatlanok sorsa, az utcára küldött görög katolikusok helyzete és a csángómagyarok identitásának kérdése. A Népújság szerint Róma elnéz, megbocsát. /(lokodi): Róma megbocsát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"

"Okt. 12-én Kolozsváron, a száz évvel ezelőtt felállított Mátyás király-szoborcsoport előtt rendezett emlékezésen több ezer kolozsvári lakos vett részt. Gheorghe Funar polgármester ezúttal is igyekezett megzavarni a "magyarok ünnepségét", akkor kezdte meg saját rendezvényét, amikor a Szent Mihály-plébániatemplomban véget ért az ökumenikus istentisztelet. A rendezvényt a magyar Kulturális Minisztérium támogatta. A polgármester által kirendelt mintegy kétszáz főnyi csoport az ünnepség folyamán kitartóan román nemzeti lobogókat lengetett, de rendzavarás nélkül végighallgatta a magyar nyelvű beszédeket. A Fadrusz-Napok rendezvénysorozat alkalmával a Kolozsvári Magyar Opera díszhangversenyt adott okt. 11-én, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Vasile Soporan prefektus kitért a Fadrusz János által készített remekmű példamutató szimbólumára, amely beívódik egy közösség öntudatába. Serban Gratian, Kolozs megyei tanácselnök miután beszédében értékelte Fadrusz János és alkotását, így fogalmazott: "a harmadik gondolatom a jelen ünnepségekkel kapcsolatban az ország multikulturális jellegére utal. Corvin Mátyást ugyanis, a román Iancu de Hunedoara fiát, Magyarország királyává választása után az erdélyi szászok is becsülték, hiszen elismerte politikai-társadalmi-adminisztratív szervezkedésüket, ugyanakkor pedig szoros kapcsolatot tartott fenn a moldvaiakkal is, Stefan cel Mare-n keresztül". Boros János hangsúlyozta, hogy "Fadrusz János monumentális alkotása Kolozsvár jelképévé vált. Gyermekeknek játszó-, fiataloknak találka-, időseknek pihenőhely. A városba látogatók első útja ide vezet. Így köt össze immár száz éve korokat és generációkat, hazavárja az elszármazottakat, fogadja a látogatókat." Ezután került sor a Fadrusz család leszármazottja, Bornai Tibor által kezdeményezett Fadrusz-emlékérmek kiosztására, amelyet azok a személyiségek vehettek át, akik hozzájárultak az erdélyi magyar kultúrkincs gyarapításához és gazdagításához, és a Fadrusz-életmű ápolásában kimagasló szerepet játszottak. Az emlékérmeket Kiss Elemér, Magyarország kancellária-minisztere, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke, Bornai Tibor, valamint Simon Sándor kabinettfőnök nyújtotta át a következő személyiségeknek: Kötő József (EMKE-elnök), Egyed Ákos (EME-elnök), Markó Béla (RMDSZ-elnök), Balogh Ferenc (a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság elnöke), Jakobovits Miklós (a Barabás Miklós Céh elnöke), Jakubinyi György (római katolikus érsek), Tempfli József (római katolikus megyéspüspök), Tőkés László (református püspök), Pap Géza (református püspök), Szabó Árpád (unitárius püspök), Mózes Árpád (magyar evangélikus püspök), Czirják Árpád (római katolikus érseki-helynök), Csiha Kálmán (nyugalmazott református püspök), Kónya-Hamar Sándor (megyei RMDSZ-elnök), Boros János (alpolgármester), Murádin Jenő (művészettörténész), Németh Júlia (újságíró, művészettörténész), Kovács András (művészettörténész, egyetemi tanár), Gergely István (szobrászművész), László Bakk Anikó (tanárnő), Bornai Tibor (budapesti zeneszerző), Vasile Soporan (prefektus), Pop Virgil (építész, egyetemi tanár), Serban Gratian (megyei tanácselnök), Doina Cornea (egyetemi tanár), Ioan Sbarciu (rektor, a kolozsvári Képzőművész Szövetség elnöke). Okt. 12-én a főtéri Szent-Mihály templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak, a bevezetőben Czirják Árpád érseki-helynök köszöntötte a kül- és belföldi állami és civil szervezetek képviselőit, az egybegyűlt ünneplő közönséget. Az ökumenikus istentiszteleten ezután igét hirdetett: Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád, magyar evangélikus püspök, Szabó Árpád, unitárius püspök, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyház püspöke, majd a görög katolikus és az ortodox egyház egy-egy képviselője tolmácsolták egyházfőik üzenetét. A himnusz eléneklése után az ünneplő gyülekezet a Mátyás szoborhoz vonult. Az ünneplőket elsőként Ioan Hidegcuti, a román művelődési és vallásügyi minisztérium főtitkára köszöntötte, a román kormány üzenetét tolmácsolva. Kiss Elemér, a magyar Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő miniszter hangsúlyozva, hogy Mátyás király szobra száz éve áll ellent az időnek, hirdetvén a magyar kultúra dicsőségét, emlékeztetvén a magyar és az egyetemes történelem egyik fényes korszakára. A magyar miniszter rámutatott: a magyar közösségek, mindig számíthatnak a magyar kormány hatékony támogatására. A támogatás mértékét bizonyos területeken növelik is. - Mi is tulajdonképpen a Mátyás-szobor? Remekmű? Igen! Tisztességadás egy nagy királynak? Igen! Kolozsvár szimbóluma? Igen! Erdély nemhivatalos címere? Igen! - ezekkel a szavakkal kezdte ünnepi beszédét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd feltette a kérdést: - Ki fél hát Mátyás királytól? Az, aki fél az igazságtól. A hitvány kolozsvári bíró, aki hajdanában deresre húzatta az álruhás királyt, és azóta is fél tőle, reszket mint a nyárfalevél, rémálmai vannak, rögeszméjévé lett az igazságos király. Éjszaka is, ha álmából felriad, azon töri a fejét ez a hitvány kolozsvári bíró, hogy miképpen tudná legyőzni a Mátyás-szobrot. Csakhogy Erdély dobogó szívét, ezt a nagyszerű ércszobrot nem lehet eltüntetni. Aki a Mátyás-szobrot sérti, minket sért. Erdély szellemét sérti, a tolerancia eszméjét, magyarok, románok, németek együttélésének eszméjét. Lehet, hogy van, akinek nem tetszik Mátyás király, bár nem értjük, miért, hiszen ő inkább összekötő kapocs, és nem szétválasztó kard miközöttünk. De akár tetszik, akár nem, egymás értékeit meg kell becsülni. Nekünk sem minden tetszik abból, amit a románok szeretnek, de tiszteljük az értékeiket, és tőlük is elvárjuk ugyanezt a tiszteletet. Az együttélésnek az alapja ez a kölcsönös tisztelet lehet - mutatott rá a szövetségi elnök. Ünnepi beszédében Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: Fadrusz János azt érezte és valósította meg kitűnő művészi érzékkel, amiben Hollós Mátyás hite is gyökerezett. Azt, hogy a történelem béklyóitól való szabadulás és megújulás lehetőségenek felismerése méltóságot és önbizalmat kölcsönöz mindenkor egy népnek. Kónya-Hamar Sándor leszögezte, hogy a szobor a kulturális világörökség tartozéka. Kolozsváron Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út - mondotta Kónya-Hamar Sándor. Az ünnepi beszédeket követően megkoszorúzták Mátyás király szobrát. Koszorút helyeztek el a román és a magyar kormány, a magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom képviselői. Funar, a "kolozsvári bíró" megjelent a Főtéren. A polgármesternek csupán tucatnyi híve jött el a meghirdetett rendezvényre, jelen volt Damian Brudasca nagy-romániás parlamenti képviselő, illetve Petre Calian, az NRP Kolozs megyei szervezetének elnöke. Funar kínos helyzetbe került: ugyanis az általa helyszínre hívott ortodox pap nem jelent meg. A sajtó munkatársainak Funar elmondta: azért jött ide, hogy együtt ünnepeljen a magyarokkal, de a szélsőséges kisebbségiek meghiúsították a szándékát. Az ortodox mise 10 óra 22 perckor kezdődött, amikor a nagy-romániás szervezők tudták, hogy a Szent Mihály-templomban tartott ökumenikus istentisztelet a vége fele közeledik. A polgármester és hívei a szobor közelébe nyomultak, majd a magyar megemlékező ünnepséget megelőzően a polgármesterhű közintézmények koszorút helyeztek el a szobor elé. A térre érkező Tőkés László püspök, Czirják Árpád érseki helynök alig néhány lépésre mentek el a dermedten bámuló városvezető előtt. A rendezvény alatt a polgármester utasítással látta el híveit. Például a magyar himnusz közben odaszólt: - Lebegtessétek a zászlókat! Gyertek, most! - mondta fennhangon. A szélsőséges román bekiabáltak ugyan, és megpróbálták áttörni a biztonsági kordont, összességében azonban nem tanúsítottak agresszív magatartást. Az ünnepséget követően Funar nyilatkozott: nem szándékszik megbüntetni Boros János alpolgármestert azért, mert az RMDSZ-szel ünnepelt. A polgármester tekergőknek nevezte azokat, akik félbeszakították az ortodox misét, és elmebetegeknek azokat, akik a magyar címert tartalmazó zászlót lengették. Az ünnepséget követően Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet nyilatkozott: szép ünnepségen vett részt. - Nem éreztem feszültséget. Azokban volt feszültség, akik azt akarták, hogy feszültség legyen. - Kölcsönösen kellene tisztelnünk egymást, a másik ünnepségét még akkor is, ha valamely kérdésben a történészek nem értenek egyet. Az együttélés receptje a hagyományok, értékek kölcsönös tisztelete - nyilatkozta Markó a román sajtónak. /Köllő Katalin, Papp Annamária, Kiss Olivér: Mátyás, Erdély örökkévaló szíve. Európa felé Mátyás szobra előtt vezet el az út. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"

"Teoctist pátriárka Rómába utazott, október 13-án fogadta őt a pápa. A megbeszélés eredményeként közös közleményt adott ki II. János Pál pápa és Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője, konkrét lépéseket szorgalmazva a keresztény egység helyreállítása érdekében. A katolikus egyházfő szilárd intézményi háttér megteremtését is indítványozta a párbeszédhez. II. János Pál az ezeréves megosztottság megszüntetését tűzte maga elé pápaságának egyik legfontosabb céljaként. E cél érdekében felkeresett több ortodox vallású országot, köztük (1999-ben) Romániát is. Teoctist kárhoztatta a keresztény egyházak versengését a volt keleti tömb országaiban élő emberek lelkéért. /Javuló viszony. Katolikus-ortodox egyházfői párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"

"Saját pénzén építtetett szent hajlékot Sepsikilyénben a sepsiszentgyörgyi pap - saját állítása szerint. Már az utolsó simításokat végzik. Sepsikilyénben összesen mintegy 30 ortodox vallású ember él, 4-5 család a hétszáz fős településen. A Sepsiszentgyörgytől négy kilométerre fekvő Sepsikilyén, a megyeszékhely csatolt települése. A magyar lakosság fogy, öregszik. A Washington Post 2000. febr. 11-i számában az amerikai újságíró, Peter Finn is furcsállta, hogy "Románia közepén, 96 százalékban magyarok által lakott faluban egy új ortodox templom épül, 30 hívőnek, állami pénzből". Az amerikai riporter kitért az akkori magyar kormány aggodalmaira, Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa szerint a "végső cél az ország etnikai arculatának megváltoztatása", Orbán Viktor egykori miniszterelnök pedig "érdekeltségnek" nevezte a Kovászna és Hargita megyei templomépítéseket. Ugyanebben a cikkben szerepelt Nicolae Branzea akkori vallásügyi államtitkár nyilatkozata, mely szerint 1999-ben a kormány 85 ezer dollárt utalt ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyháznak. Peter Finn a sepsikilyéniekre hivatkozva írt arról, hogy a helyi ortodox egyházmegye 20 ezer dollárt kapott az államtól a templom építésére, és a helybeliek tulajdonképpen azt rosszallták, hogy a katolikus és protestáns felekezetek semmilyen állami támogatást nem élveznek. /Farkas Réka: Ortodox templom néhány hívőnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"Teoctist pátriárka egyhetes római látogatása során részt vett az október 13-án tartott igeliturgián a Szent Péter bazilikában. A 82 éves pápa és a 87 éves pátriárka egymás kezét fogták, az oltártól megáldva az egybegyűlteket. Az evangéliumot latin és román nyelven énekelték, ezután a pápa "szeretett testvérünk"-ként mutatta be a pátriárkát, és a látogatással kapcsolatban elmondta: "ő azért van itt, hogy együtt emeljük szívünket a mi egyetlen Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, és buzgón imádkozzunk a keresztények egységéért". A pátriárka hangsúlyozta: "sok szellemi és anyagi akadály lassítja ma a keresztény egység helyreállítását". Kiemelte, hogy az egységre törekvés útján az első lépésnek "a hibáink beismerésének és az ezekért való bocsánatkérésnek kell lennie". A pápa homíliájában emlékeztetett: az Úr meghívott bennünket, hogy az egy, szent, egyetemes és apostoli anyaszentegyház tagjai legyünk és "egy napon számon fogják kérni, mit tettünk a keresztény egységért". A szentmisén az eukarisztikus ima előtt a pápa és a pátriárka együtt mondta el a Hiszekegyet román nyelven. Találkozásukon a két egyházi vezető egyetértett abban, hogy kulcsszerepet kell vállalniuk a katolikus-ortodox párbeszédben a világ minden részében, de különösen Oroszországban. A pátriárka felszólalásaiban a prozelitizmus fogalmat csak a mormonok és a Jehova Tanúi csoportok tevékenységét illetően használta, ám kritizálta a katolikusok olyan ténykedését, amely nem veszi figyelembe sok kelet-európai ortodox identitását. A misszió, hangsúlyozta a pátriárka, a helyi egyház feladatkörébe tartozik, azaz a nemzeti ortodox egyházéba, amelyhez a lakosság többsége tartozik. Az ortodox egyház gyakorlata szerint nem létesítenek új egyházmegyét olyan területen, ahol már egy másik ortodox egyházi struktúra jelen van. Az ortodox egyház azzal vádolta a Vatikánt, hogy ezeket az elveket figyelmen kívül hagyta februárban, amikor a pápa négy katolikus egyházmegyét hozott létre Oroszország területén. A pápa válaszában kifejtette: "a katolikus egyház elismeri, hogy a missziók azokban az országokban, ahol az ortodoxiának gyökerei és hagyománya van, az ortodox egyház feladatköre, a katolikus egyház nem beavatkozni kíván, csak segíteni ennek megvalósításában." Ugyanakkor a katolikus egyháznak teljesítenie kell pasztorációs kötelességeit hívei és mindazok felé, akik szabadon döntenek a katolikus egyház mellett. A katolikusok anyagiakkal és lelkiekkel segítették az ortodoxokat Kelet-Európában - tette hozzá a pápa -, és a többségében katolikus nyugat-európai országokban is. "Mindazonáltal, ha problémák és félreértések adódnak, testvéries és őszinte párbeszédben kell tisztáznunk azokat"- ajánlotta a pápa. /A román ortodox pátriárka a pápánál. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./"

"Laurentiu Tanase vallásügyi államtitkár okt. 29-én fogadta hivatalában Nagy Károly Zsoltot, a bukaresti magyar nagykövetség diplomatáját, akit a hazai vallásügyi helyzetről tájékoztatott. A megbeszélésen az egyházi vagyon visszaszolgáltatásával kapcsolatos kérdésekről, az ezzel kapcsolatban a közelmúltban elfogadott jogszabályokról, illetve a görög katolikus és a román ortodox egyház közötti vagyonvita jelenlegi helyzetéről tárgyaltak. Tanase úgy vélekedett, hogy ez utóbbi kérdést kizárólag a két egyház közötti párbeszéd útján kell rendezni, annak az egyházközi vegyes bizottságnak a keretében, amely legutóbb október 1-jén, Aradon ülésezett. - A görög katolikusok okt. 29-én Kolozsváron bejelentették: ha vagyonukat nem kapják vissza, a román állam ellen a strasbourgi emberjogi bíróságon indítanak eljárást. /Magyar-román egyházügyi megbeszélés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./"

"A gyulai román ortodox püspökség idén egyetlen lejnyi támogatást sem kapott a román kormánytól, amely a pénzügyi szigorpolitikával gyakorlatilag megpróbálja felszámolni ezt a püspökséget - írta nov. 1-jei számában a Romania Libera című román napilap. Idén áprilisban a magyarországi románság képviselőit Bukarestben fogadta Adrian Nastase miniszterelnök, s ígéretet tett arra: a püspökség 2 milliárd lej támogatást kap a budapesti román ortodox kápolna felújítására. Az ígéretnek megfelelően napvilágot látott az erről szóló kormányhatározat is, ám a pénz mind a mai napig nem érkezett meg Magyarországra. A gyulai román ortodox püspökség - fennállása óta első alkalommal - egyetlen lejnyi támogatást sem kapott a román kormánytól, bár 27 milliárd lejt kitevő alap létezik a határon túli román ortodox egyházak számára. /Támogatás nélkül maradt a gyulai román ortodox püspökség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./"

"Tíz éve, a felújítás után, 1992. nov. 5-én újra megnyitották az Apostoli Szentszék romániai képviseletének székhelyét. A nunciatúra ünnepi fogadásán többek között jelen volt Teoctist Arapasu, a román ortodox egyház pátriárkája, aki nemrég tért haza a Vatikánban tett hivatalos látogatásáról. A kötetlen beszélgetések folyamán hangsúlyozta II. János Pál iránti kimagasló tiszteletét, s nem utolsósorban a két egyház együttműködésével és a közös álláspontokkal kapcsolatos - a Szentatya és a pátriárka személyes aláírásával ellátott - közös közlemény fontosságát. /Fodor György: Tíz éve nyitották meg újra a bukaresti nunciatúrát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"Városkép- meghatározóak azok az impozáns épületek, melyek akár Szatmárnémetiben, akár Nagykárolyban vagy Máramarosszigeten a katolikus egyház tulajdonát képezték. A Máramarost is magába foglaló egyházmegyének mintegy száz ingatlant kellene visszakapnia, ezek közül a néhány éve összeállított prioritások listájára 11 került. Azonban a szatmári katolikusok a 11 ingatlanból csupán egyet kaptak ténylegesen vissza ez ideig. Az is romhalmaz, az egykori nagykárolyi Szent László konviktus épülete, ugyanis leomlott plafonokkal, ajtók-ablakok nélkül, megrongált tetőzettel adták át, egyetlen szobája sem használható Ardai Attila püspöki kormányzó arról tájékoztatott, hogy a szatmárnémeti konviktus, melyben az Unio Iskolaközpont működik, bár telekkönyvileg visszakerült az egyház tulajdonába, használatával kapcsolatban másfél évi tárgyalás után sem sikerült olyan megoldásra jutni, amit a püspökség elfogadhatónak tart. Érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az állam olyan egyházi épületekhez, melyeket amúgy sem képes karbantartani. Nem teljes az elkobzott egyházi földek és erdők visszaszolgáltatása sem. Ugyanakkor kaphatott az ortodox egyház 50 hektár földet Nagykárolyban, amikor egy talpalatnyi földje nem volt ott, ugyanakkor a katolikus egyháznak, amelynek nagy birtokai voltak, csupán 27 hektárt adtak vissza. /(Sike Lajos): A Szatmári Katolikus Püspökség mindeddig: Ténylegesen csak egy romhalmazt kapott vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Bár minden év szeptemberében újra és újra megpróbálják szítani az ellenséges hangulatot az Ippre látogató politikusok, a település magyar és román lakói megtanulták: ki kell bírniuk egymás jelenlétét. A magyar többségű Ippot hét évvel ezelőtt a román nemzet mártírtelepülésévé nyilvánították, egy 1940-ben elkövetett mészárlás miatt. Hét éve a román parlament kibocsátotta azt a törvényt, amellyel a Szilágy megyei Ipp és Ördögkút falvakat mártírtelepüléssé nyilvánították. Azóta minden év szeptember 14-én megemlékeznek a faluban a központi emlékműnél, amelyet még a nyolcvanas években emeltek. A hivatalosságok, a megyei tanács, prefektúra, a polgármesteri hivatal és ortodox egyház képviselőin kívül ilyenkor egy történelemtanár eleveníti fel az 1940-ben történt eseményeket. Észak-Erdély visszatérése után alig egy héttel levélbomba áldozata lett két magyar honvédtiszt, akik történetesen Ippen tartózkodtak. Az akkor Magyarországhoz tartozó faluba bosszúkommandót vezényelt a magyar hadsereg: 1940. szeptember 14-én katonák lepték el a települést, kivezényelték házaikból a román lakosságot, és gyerekeket, nőket, öregeket sem kímélve mészároltak. Az öldöklésnek 157 áldozata lett, a legfiatalabb egy alig 3 hetes csecsemő, a legidősebb egy 80 év fölötti férfi volt. Emléküket nemcsak a falu központjában emelt obeliszk, hanem a temetőben levő tömegsír és annak felirata is őrzi. Hasonló események történtek Ördögkúton is. Ipp közel négyezres lakosságának kétharmada magyar - közölte Salánki Sándor polgármestertől, aki az RMDSZ színeiben került az öt faluból álló község élére. "A falu többségi magyar lakói is sajnálják az akkori eseményeket, a román lakosság viszont tudja, hogy nem a szomszéd magyar volt az, aki 40-ben lemészárolta a rokonságát, így nincs gond az együttéléssel" - mondta Salánki, aki szépnek nevezte az évenkénti koszorúzásokat, a vele együtt járó ortodox szertartást és a katonai parádét. A templom udvarán megtépázott első világháborús emlékmű áll; csupán a kettőskereszt és a hármashalom maradt rajta épen, a márványtáblát, amelyen Vörösmarty Szózatának első néhány sora volt olvasható, rég eltüntették. A polgármester szerint a község ebben az évben szándékszik az emlékművet felújítani, de az eredeti felirat helyett a két világháborúban elesett ippi hősök nevét vésik majd a táblára. "Már nem aktuális a Szózat, a Hazádnak rendületlenül légy híve..." - mondta Salánki. /Lukács János: Együttélés egy Szilágy megyei mártírfaluban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./"

"Nyárádszereda főtéri parkjába akar templomot építeni a gyulafehérvári ortodox érsekség. Ovidiu Natea Maros megyei prefektus, az ortodox egyház kérésére hivatkozva, levélben szólította fel a nagyközség vezetőségét: mielőbb szabadítsa fel a területet, melyen a Millenniumi Emlékmű található. Székelykál és Maroskeresztúr után újabb Maros megyei magyarlakta település eshet az ortodoxia erőszakos terjedésének áldozatául. A főtéri park felső sarkában jelenleg Nagy Lázár alkotása, a Millenniumi Emlékmű áll. Ennek eltávolíttatására Ovidiu Natea prefektus és Ferenczi Petru jegyző még októberben felszólította a nyárádszeredai hatóságokat. Ellenkező esetben a büntető törvénykönyvre hivatkozva, a kormány megbízottja egy hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel járó bűnügyi eljárást helyezett kilátásba azok ellen, akik a kopjafát állították. A polgármester nem tett eleget az utasításnak, és reméli, nem is fogják ezt tőle számon kérni. Mint mondotta, az emlékművet Nyárádszereda magyarsága állította. Nyárádszeredán az ortodox hívek száma papíron száz körüli, de ennek hatvan-hetven százalékát az ortodoxnak keresztelt árvaházi gyermekek teszik ki. Áthidaló megoldásként a polgármesteri hivatal az ortodox egyháznak is más telket ajánlana fel. A görögkeletiek a színmagyar Kálban a Nagy család által visszaigényelt gyümölcsösből kaptak 40 hektár földet kolostorépítésre. Maroskeresztúr főterén pedig építkezési engedély és a tanácsosok tiltakozása ellenére megkezdték templomuk építését. /Szucher Ervin: Ortodox templom épül? = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"

"Jékel Géza /Szatmárnémeti/ felidézte a múltból Markó Béla néhány gondolatát. Markó 1992-ben Barabás Lászlóval beszélgetve mondta a következőket: "...nem tudom elfogadni azt, hogy ne a nemzeti eszme lenne számunkra itt - a demokrácia eszméjével összekapcsolva - a legfontosabb". (A feledékeny Európa, 38. old.) Ugyanott: "...nem szabad olyan kompromisszumokat kötnünk, amelyek lezárnának bizonyos utakat, amelyeken a jövőben végig kell menni". Az elmúlt tíz év folyamán ennek ellenkezője történt: megszavazta a 20 százalékos nyelvtörvényt, melynek következtében nem használhatja alanyi jogon anyanyelvét szülőföldjén több mint másfél millió erdélyi magyar; nem tiltakozott olyan törvénytelenségek ellen, hogy milliárdos értékű gazdasági egységeket "ajándékoztak" az ortodox egyháznak (lásd Agroind Kovászna) s mellé még - kormányrendelettel - évi 320 milliárd lejt az egyháztörvényben előirányzottakon kívül, elfeledte a Bolyai Egyetemet, feltalálva helyette a multikulturális humbugot. A Markó-csapat elfeledkezett a négyszázezer aláírásról, amellyel az erdélyi magyarság a kettős állampolgárságot kérte, s helyette a kedvezménytörvényt választotta. 1993 januárjában Makkai Jánossal beszélgetve Markó Béla a következőket mondta: "...az RMDSZ élére olyan vezetés kerüljön, amely képes az elkövetkező nagyon nehéz időszakban a konszenzust megteremteni a különböző csoportosulások, platformok között". "A vezetésnek nem lehet célja egyik vagy másik csoport ideológiai háttérbe szorítása." (I. m., 44. old.) Ugyanott: "...az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy egyetlen embert vagy néhány embert ruházzon fel a sorsáról való gondoskodással, döntéssel!" Sőt: "Személy szerint mindig is idegenkedtem attól, hogy egy közösség a sorsát néhány ember kezébe tegye le, akár rólam, akár másokról van szó". Ezzel szemben kigolyózták az RMDSZ-ből Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Csapó I. Józsefet, Borbély Imrét, mert másként gondolkodtak, perbe fogták az udvarhelyi magyar tanácstagokat, mert nem RMDSZ-színekben indultak; megrótták Sógor Csabát, kikezdték és lejáratják Szász Jenőt, Pécsi Ferencet, az egész Reform Tömörülést és a Polgári Együttműködés Mozgalmat, s most készülnek eltávolítani azt a Tőkés Lászlót. Az RMDSZ alapszabályzata kimondja: "Az RMDSZ fenntartja magának a jogot, hogy a kisebbségi jogok sérelme esetén nemzetközi fórumokhoz forduljon ezek megszüntetéséért". Az erdélyi történelmi egyházak vagyonának tizedrésze ha visszakerült, a vissza nem adhatókért pedig csak 2015-ig kapják meg a kárpótlást. Az iskolákban a magyarországi könyveket rendőrség kutatta, és két tantárgyat még mindig románul tanítanak. Hargita, Kovászna és Maros megyében sorra építik - állami támogatással - az ortodox templomokat, zárdákat, erőszakosan megváltoztatva az etnikai összetételét a vidéknek. A nemzetiségi önkormányzat már szóba sem kerül. Annak ellenére, hogy 1993. szeptember 2-án az Európai Demokratikus Unió értekezletén Markó Béla még a következőket mondta: "A mi erdélyi magyarságunk csak úgy őrizheti meg nyelvét, kultúráját, hagyományait, ha sürgetjük a minél szorosabb nemzetközi együttműködést, a minél hatékonyabb nemzetközi garanciákat". Ugyanott: "Európai mércéjű demokráciára és teljes körű kisebbségi jogokra törekszünk." (I. m. 81. old.) Közben megváltozik az etnikai arány, napról napra fogy az erdélyi magyarság, a helyben maradók pedig elfordulnak az RMDSZ-től. A következő kongresszuson az elnöki tisztségre Markó Béla az egyetlen jelölt. Tíz megyei szervezet és néhány platform már bejelentette: támogatja Markó Béla (harmadik) megválasztását. Ez a módja az előre eldöntött eredménynek a diktatúra idején volt divat. 1994. április 14-én Marton Gáborral beszélgetve az elnöki tisztségről Markó Béla a következőket mondta: "Csak ideiglenesen vállalom. Egy átmeneti korszak kényszere." (A feledékeny Európa című kötet 108. oldalán olvasható.) Markó Béla tíz éve elnök. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Gratulálok Markó Bélának! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./"

"A népszámlálás megerősítette, hogy Románia többnemzetiségű állam, melyben ugyan valóban nagy a többség számaránya (kb. 89%), de az országnak nincs egyetlenegy olyan adminisztratív egysége, települése sem, melyben kimondottan csak románok élnének. Az 1 434 377 lelket számláló magyarok közül például több mint 17 000 az ókirályságbeli megyékben él: Bukarestben majdnem 6000-en, 2800-zal kevesebben, mint 1992-ben, Bákó megyében 4500-an, Konstanca megyében majdnem ezren. A tíz évvel korábbi összeíráshoz képest jó harmadával nőtt a romák száma, igaz, közben felére apadt a németeké. A többség-kisebbség aránya 2002-ben is ugyanaz (89,5-10,5%), mint 1992-ben volt. 2002 tavaszán 21 698 181 embert vettek nyilvántartásba Romániában. A többségiek száma 19 409 400 volt. A magukat más nemzetiségűnek valló állampolgárok száma tehát majdnem két és félmillió (hivatalosnak mondható adatok szerint), ami azt jelenti, hogy az ország minden hetedik lakosa nem román. Románia nem nemzetállam. A nemzetállami mentalitás a felekezeti megoszlásban is tettenérhető. 1992-höz képest majdnem egymillióval csökkent a görögkeletiek száma, de az állampolitika rangjára emelt nemzetállamiság okán az ortodoxia továbbra is nemzetvallásnak tartja magát. 1992-höz viszonyítva leginkább a reformátusok, unitáriusok, római katolikusok száma csökkent 2002-re, mintegy 13 százalékkal. S meglepő módon kisebb az ateisták és vallás nélküliek száma is, miközben látványosan megugrott a neoprotestánosoké (baptistáké például) és a muzulmánoké. Így aztán 2002-ben immár majdnem hárommillió román állampolgár volt nem ortodox vallású. Ezt továbbra sem hajlandó tudomásul venni az ortodox egyház. /Ferencz L. Imre: Nemzetállam (?) és népességi adatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ "

"Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./"

"Az elvett ingatlanok visszaadása szempontjából - különösen a római katolikus szerzetesrendek esetében - nem sok történt. A váradhegyfoki premontrei prépostság kolostori részét sem szolgáltatták vissza. A nagyváradi Premontrei Főgimnázium a vallási és nemzetiségi tolerancia mintaintézménye volt. A gimnáziumban 1852-től oktattak román nyelvet. 1940-1944 között a Magyarországhoz visszakerült intézményben a román nyelv minden diák számára kötelező tantárgyként szerepelt. Az alapítványi ösztöndíjak 40-45 százaléka a román anyanyelvű tanulókat támogatta. Jellemző, hogy a nagyváradi katolikus apácák szőlőjét az állam a román ortodox egyháznak ajándékozta a kilencvenes évek derekán. Ezen a telken rekordidő alatt épült fel egy hatalmas görögkeleti kolostor, mely lakói szerint több száz éves ortodox kegyhely. Ez természetesen merő kitalálás. - A ténylegesen visszajuttatott ingatlanok körül sincs mindig minden rendjén. Az Orsolya-rend lehetőséget kapott az újrakezdéshez egy jelentős épületegyüttesének birtokbavételével, ehhez azonban francia főnővér érkezett egy szlovák és egy moldovai kíséretében, ide, ahol a római katolikusok 85 százaléka magyar anyanyelvű. A háttérben politikai érdekekről van szó, a román nemzeti asszimiláció és homogenizáció szolgálatáról. /Vesselényi Gy. Tibor: Feketelistán a szerzetesrendek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./"

"Idéntől a nonprofit, nem nyereségfüggő szervezeteknek, intézményeknek, így az alapítványoknak, az egyházaknak is adózniuk kell, ha bármilyen gazdasági jövedelmet valósítanak meg. Eddig ha a gazdasági mellékjövedelmeket az alapítványok támogatásra, karitatív célokra fordították, akkor nem adóztak ezek után. 2003-tól azonban 25%-os jövedelemadó érvényes a gazdasági tevékenységeik után befolyt jövedelmeikre is, attól függetlenül, hogy ezt mire fordítják. Ezen belül van egy kedvező adókulcs-számítás: jó, ha a nem nyereségnek számító bevételek minél nagyobb arányban meghaladják a gazdasági bevételeket, mert annál nagyobb arányban csökken a 25%-os adókulcs. Kovács István római katolikus főesperes elmondta: 1990-ben kimondatott, hogy az egyházak nem fizetnek adót. Mostanra megváltozott a román állam álláspontja, mert az egyházak visszakapják szántó- és erdőterületeiket. Ezek művelésére önerőből természetesen nem tudnak vállalkozni, így aztán kedvezményesen bérbe adják, akárcsak a földművelésre kapott ajándék gépeket. Idéntől kezdve ezt a kis jövedelmet is megadóztatják. Ha az ortodox egyház is tiltakozni fog, akkor van esély az adózási rendelet eltörlésére. /Bágyi Bencze Jakab: Az ortodoxokon sok múlik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./"

"Molnos Lajost elborzasztja a román ortodox egyház gáttalan agresszivitása, újabb és újabb földi javakra, többek közt földterületekre akarnak szert tenni. Székelyföldön különösen érvényesül a pánromán törekvés. Székelykálban negyven hektárnyi területet kaparintottak el a földet visszaigénylő egykori tulajdonostól, kolostor építésére - hatalmi segédlettel, s főleg törvénytelenül. Maroskeresztúron, minden tanácsi határozat és tiltakozás ellenére, építenek templomot, a helység közepén. Törvényellenesen, államhatalmi segédlettel. Nyárádszereda központjában akarnak ortodox templomot építeni, oda, ahová az unitárius egyház. Jött a prefektusi felszólítás: a területet szabaddá kell tenni, a magyar Millenniumi Emlékművet le kell bontani. A településen néhány ortodox vallású él, akiknek van imaházuk. Az érseknek viszont katedrális kell. Pénzt kap rá az államtól. /Molnos Lajos: Törmelék - Kitépett irkalapok. 27. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"Megérkeztek Rómából a Püspökkari Konferencia tagjai. A látogatásról Tamás József csíkszeredai római katolikus segédpüspök elmondta, hogy előzőleg 50 oldalt kitevő kérdéssorozatra kellett írásban választ adni. A kérdések a hívek templomlátogatására, a szentségek vételére, a katolikus iskolák helyzetére, karitatív tevékenységre, más vallásúakkal való kapcsolatra, az állammal való kapcsolatra, a papok, szerzetesek, szerzetesnők életére és tevékenységére, különféle csoportok hitoktatására, katolikus sajtóra, családok életére, az egyházmegye vezetésére, lelkipásztori problémákra, papi és szerzetesi hivatásokra vonatkoztak. Az államtitkárság az államok közötti kapcsolatokat képviseli, és ott a püspököknek az állammal való kapcsolatáról volt szó, s elsősorban az egyházi ingatlanok visszaadásának a kérdése és problémája került elő. A pápa az ortodox egyházzal és a más vallásúakkal való dialógus fontosságát hangsúlyozta, kiemelte a családok pasztorációját, beszédében emlékezett a kommunista rendszer áldozataira, majd kitért arra, hogy a kisebbségben élők lelki ellátásáról gondoskodjanak a püspökök. Ez arra is vonatkozhat, hogy ahol magyarok élnek, ahol igényelik a magyar nyelvű liturgiát, a püspöknek gondoskodniuk kell erről. /Daczó Dénes: Beszámolni voltak a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"Tempfli József megyéspüspök II. János Pál pápának három kérést tolmácsolt. Amikor a pápa 1999-ben Romániában járt kiépíteni a kapcsolatot a román ortodox egyházzal, elmaradt az erdélyi látogatás, de levélben megígérte, hogy sort kerít rá. Ezért meghívta, hogy találkozzék itteni híveivel. Hozzáfűzte, hogy Romániának a legnagyobb temploma a nagyváradi római katolikus Bazilika, ezért az erdélyi pápalátogatásra Várad volna a legalkalmasabb. /Balla Tünde: "Végtelen türelemmel a végtelen időben gondolkodnak". Tempfli József megyéspüspök gondolatai a vatikáni útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

"Többévnyi szünet után újra szóba került a székelyföldi református püspökség létrehozásának ügye. A református egyház kánonjogi bizottsága dolgozik a tervezeten. A Romániai Református Egyház Zsinatát 40 százalékos képviseleti arányban a Királyhágó-melléki, 60 százalékban az erdélyi egyházkerület alkotja. A leendő kerületet Hargita és Kovászna megye alkotná, de ide tartozna Brassó megye és a Kárpátokon túli szórványnak a régióhoz közel eső része is. Az új kerületben körülbelül 150 ezer református lenne 130 gyülekezetben. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek most 380 ezer nyilvántartott híve van, de a lélekszám ennél sokkal nagyobb, eléri a 450 ezer főt. A Székelyföldet két felekezet már felértékelte a kilencvenes években. A római katolikus egyház létrehozta a maga püspökségét Csíkszeredában, sőt, abból a megfontolásból, hogy intézményt kell létesíteni, és jelen kell lenni a régióban, szintén Csíkszeredában hozta létre az ortodox egyház is a Hargita- Kovászna püspökséget. Kató Béla cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint azért támogatja a székelyföldi kerület létrejöttét, hogy püspök legyen. Leszögezte: már most lehetett volna Erdély püspöke, de vállalja Sepsiillyefalvát, ahonnan nem akar elmenni, mert erősíteni akarja a háromszéki községet és vidékét. /Benkő Levente: Református püspökség a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./"

"Nehezen tud érvényt szerezni a román ortodox egyház annak a zsinati rendelkezésnek, amely megtiltja a papok politikai szerepvállalását - írta ápr. 15-én a Cotidianul című napilap. A román ortodox egyház 1990-ben zsinati rendelkezéssel határozottan megtiltotta papjainak, hogy pártok tagjai legyenek, illetve tisztséget vállaljanak valamely politikai szervezetben. A zsinati rendelkezés ellenére számos ortodox pap törvényhozóként, önkormányzati képviselőként, illetve párttagként látja el a hívek lelki gondozását. Romániában szinte minden politikai pártban vannak ortodox papok. A lap a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt színeit képviselő Ioan Rus szenátor példáját említette, aki ortodox pap. /Ortodox papok politikai tisztségvállalása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./"

"Gabriel Andreescu legújabb könyve: Extremismul de dreapta in Romania /A jobboldali szélsőségesség Romániában/ Kolozsváron jelent meg, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában, az Etnokulturális Diverzitás Romániában sorozat keretében. Gabriel Andreescu szembe mert szállni a kormányzat túlkapásaival, a nacionalizmus értelmiségi képviselőivel. A Román Helsinki Bizottság, az APADOR elnökeként például rendkívül kritikus tanulmányt tett közzé (munkatársaival, Renate Weberrel és Valentin Stannal együtt) Románia és a Moldovai Köztársaság viszonyáról. Andreescut foglalkoztatja a kisebbségi kérdéskör. (Erről szólt A rulett. Románok és magyarok, 1990-2000 című kötete.) Legújabb könyvében Andreescu abból indul ki, hogy Romániában a totalitarista vagy szélsőséges cselekmények azonosítása, felderítése a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe tartozik. Az SRI viszont, ahogy a szerző írja, "az ultranacionalizmust kezdeményező intézmény", olyan körülmények között, amikor "a romániai jobboldali szélsőségesség legsúlyosabb, leghatékonyabb és továbbra is legveszélyesebb formája az ultranacionalizmus". Román sajátosság, hogy az ultranacionalista politika kezdettől fogva végigkíséri a volt kommunista politikai rendőrség szerkezetére épülő SRI tevékenységét. Az 1989-es győztes forradalom után a Szekuritátét, s annak állományát és javait a hadsereg ellenőrzésére bízták, a titkosszolgálatok volt alkalmazottainak három hónapig járt a fizetés, utána más munkahely után kellett volna nézniük. Minthogy a közvélemény hevesen ellenezte egy hasonló új intézmény létrehozását, azt ki kellett kényszeríteni: 1990 márciusában "a titkosszolgálatok sajátos eszközeivel" megszervezték és kirobbantották a marosvásárhelyi véres konfliktust a románok és a magyarok között. Utána ezzel indokolták a SRI létrejöttének szükségességét. Létrehozásában, akárcsak a Vatra Romaneasca ultranacionalista szervezetében, oroszlánszerepet vállalt Ion Iliescu tanácsadója, Virgil Magureanu, a SRI első igazgatója. A Román Hírszerző szolgálat ugyanazokkal a nemzeti kommunista eszmeiségű, tompa gondolkodású volt szekusokkal "töltötték fel" (akárcsak a két szélsőséges politikai alakulatot, a Románok Nemzeti Egységpártját és a Nagy-Románia Pártot), akik korábban is meghatározták az állam maradi nemzetiségi politikáját. Gabriel Andreescu "a 2001-es őszi magyarellenes provokációról" ír. A híres eset úgy él a köztudatban, mint a két magyar többségű megye, Hargita és Kovászna renitenskedése, amivel "kivonták magukat az állam autoritása alól". A kormánypárt rádöbbent, hogy ez a diverzió neki sem túl jó, ezért az erről szóló parlamenti indítványt leszavazták. Gabriel Andreescu tanulmányában kimutatta, a SRI egyes vádjai miként sértik a román állam törvényei által is biztosított alapvető jogokat. Andreescu megemlítette, hogy az állam jelentős összegekkel támogatja a magyar többségű megyékben működő nagyszámú nacionalista szervezetet. Ecaterina Andronescu oktatási és kutatásügyi miniszter a közszolgálati televízióban propagandát folytatott Dumitru Martinas nézetei mellett, a csángók román eredetét illetően. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter nemzetközi szemináriumot szervezett a magyar csángók ellen irányuló elmélet népszerűsítésére. Andreescu kitért a Nagy-Románia Párt (PRM), a legismertebb és legveszélyesebb szélsőséges alakulat tevékenységére és a Román Ortodox Egyház (BOR) fundamentalista szélsőségességére. /A jobboldali szélsőségesség Romániában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Az abortuszok rendkívül magas száma valóságos nemzeti tragédiát jelent Romániában, jelentette ki Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Az elmúlt 12 évben 12 millió művi terhesség-megszakítást hajtottak végre Romániában, ami azt mutatja, hogy az egész román társadalom súlyos erkölcsi válságban van. Teoctist szerint a demográfiai előrejelzések azt mutatják, hogy 2050-re hatmillió fővel fog csökkenni Románia jelenlegi lakossága. A pátriárka arról beszélt, hogy az egyház egyik legfontosabb küldetése a család értékeinek védelme, s az egyház ennek keretén belül felemeli szavát minden olyan jelenség ellen, ami ezeket az értékeket veszélyezteti: az abortusz, a prostitúció és a homoszexualitás ellen. Teoctist pátriárka a hét végén a németországi, közép- és észak-európai román ortodox érsekség Nürnbergben tartott püspöki értekezletén vett részt. Az érsekséghez hatszázezer román hívő tartozik, akiknek a térségbeli államokban 41 parókiájuk van, ezek közül 33 Németországban. /Nemzeti tragédia az abortusz. Teoctist pátriárka a terhesség-megszakításról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./"

"A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta máj. 13-i számában a Cotidianul című román napilap. A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebben a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak. Nelu Pop, a rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra". A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap. Frunda György, az RMDSZ szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, ez mindeddig nem valósult meg. /Diszkrimináció vallási alapon. Csak ortodoxok fegyveres testületek vezetői? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus jún. 2-án állást foglalt Tőkés László néhány kijelentésével kapcsolatban. Arról, hogy a református püspök szerint Jonathan Scheele-t, az Európai Bizottság romániai küldöttségét vezetőjét félrevezették, Mircea Dusa kijelentette: Scheele találkozott mind a románok, mind a magyarok képviselőivel, és tájékozódott "a megye realitásairól, a kisebbségi problémákról és megoldási módjairól". A Sepsiszentgyörgyi Fórumon Tőkés arról is beszélt, hogy az ortodox egyház a románok Székelyföldre betelepítését célzó politikát folytat. A prefektus szerint "Tőkés tájékozatlan, mivel a statisztikák mást mutatnak. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint Hargita megye lakosságának 14,5 százaléka román, a 2002-es statisztikák szerinti 14,06 százalék alapján a román lakosság számaránya viszonylag változatlannak tekinthető". Mircea Dusa kifejtette, "a Kovásznai és Hargitai Ortodox Püspökséget 1994-ben hozták létre, hogy helyreállítsa a horthysta időszakban lerombolt templomokat azokban a magyar falvakban, ahol ortodox román közösségek élnek". A püspök kifejtette, Románia kilencven éve félrevezeti a Nyugatot, és szükség van e hamis nyilatkozatok megváltoztatására. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: nem a betelepülő románok ellen beszél, hanem a jelenség erőltetett jellege ellen. /Hargita megye prefektusa Tőkés kijelentéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./"