Az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok helyzetéről közzétett átfogó jelentés Romániára nézve nem tartalmaz súlyos kritikákat. Románia emberi jogi "bizonyítványában" a kisebbségek helyzetével foglalkozó fejezet kitért arra, hogy az 1996-os magyar-román alapszerződés előírásainak legnagyobb részét teljesítették. 1999-ben hatályba lépett a magyar nyelvű oktatásról szóló kormányrendelet, amely - Románia történelme és földrajza középiskolai oktatásának kivételével - általános és középiskolai szinten lehetővé teszi az államilag támogatott anyanyelvű oktatást. A hazai vallásszabadsággal foglalkozó részben olvasható, hogy miközben a román ortodox egyház domináns szerepet tölt be, 1999 folyamán csak kevés előrehaladás mutatkozott a korábban erős diszkriminációnak kitett görög katolikus egyház javainak visszaadása terén. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

"A kormány sürgősségi rendelettel 191 ezer hektárnyi területet készül a román ortodox egyháznak juttatni Suceava megyében. Ennek az "ajándéknak" nagy hatása lehet az idei választási évben, de a többi romániai egyház részéről heves bírálatok várhatók, mivel azok is már többször kérték volt erdőik visszaadását - olvasható a Cotidianulban. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: ha csak az ortodox egyháznak juttatják vissza a földtulajdonát, a Kisebbségvédelmi Hivatal ellenzi az eljárást. - Kolozs megyében az egyházak összesen 1200 hektárnyi termőföldre és erdőre jelentették be igényüket. Gheorghe Funar polgármester már közölte, hogy Kolozs megyében nincs elegendő termőföld és erdő az egyházak kérésének teljesítésére. Mikó Lőrinc, az unitárius egyház tanácsosa szerint Gheorghe Funar polgármester nem illetékes arról nyilatkozni, hogy van-e elegendő földterület vagy sem Kolozs megyében. /Újabb diszkrimináció? Kétszázezer hektár a suceavai ortodoxoknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

Orbán Viktor miniszterelnök bukaresti látogatásának előestéjén, ápr. 13-án román pártok és kulturális szervezetek tüntetést szerveztek Sepsiszentgyörgyön a város magyar nemzetiségű vezetői ellen. Ezzel egy időben a legnagyobb ellenzéki párt azt követelte, hogy a román nemzetbiztonságért felelős szervek azonnal vizsgálják ki Hargita és Kovászna megyében a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűek tevékenységét. Sepsiszentgyörgyön mintegy félezer román tüntetett a város magyar nemzetiségű polgármestere, Albert Álmos ellen. A megye minden részéről Sepsiszentgyörgyre szállított tömeg ortodox egyházi zászlók és román nemzeti lobogók alatt román nacionalista jelszavakat skandálva vonult a városi tanács épülete elé. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Sepsiszentgyörgy főterén, románok kulturális-felekezeti egyesületeik, ligáik felhívására tüntettek a helyi román etnikumot ért állítólagos "sérelmeiknek" ellen. Tizenöt pontba foglalt, memorandumnak titulált követelés-listájukat át is adták Albert Álmos polgármesternek. Lehetetlen volt nem észlelni a tüntetés célzatosságát, politikai töltetét. A két etnikum együttélésének megbontásában érdekelt erők léptek színre. Az itt élők többsége által használt nyelv, a magyar nyelv közigazgatásból való mellőzéséért és a magyar egyetem létesítése ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Ki emel falat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Tusnádfürdőn kétszáz szakértő részvételével lezajlott a Székelyföld-konferencia. Az újságíró abban látja a lényeget, hogy nagyon lassú Székelyföld útja a perifériáról a centrumba, de nem reménytelen. A Székelyföldnek, a régiót magába foglaló Romániának mihamarabb csatlakoznia kell az Európai Unióhoz. Sok mindenhez pénz se kell, csak szemléletváltás. Szó volt a földtulajdonról, Székelyföld kincséről, a borvízről, amelynek palackozása (több mint hatszázmillió üveg évente) a bukaresti meg a külföldi tőkét kamatoztatja, a főiskolákról, az értelmiségi alulképzésről, a szórványosodás réméről, az ortodox egyház missziós kísérleteiről. /Oláh István: A Székelyföld körülírása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

A Román Ortodox Egyház 1885-ben különvált és 1925-ben Román Pátriárka néven megszervezett egyház 1999. évi statisztikai adatai a következők. A Román Pátriárka öt metropolitát, 10 érsekséget és 13 püspökséget foglal magába, melyek összesen 143 esperességet jelentenek 13.279 parókiával és filiával, s ezekben 9.436 lelkész és 115 diakónus szolgál. Románia határain túl és a diaszpórában a Román Pátriárka joghatósága alatt két metropolita /Besszarábia metropolitája, valamint Németország és Közép-Európa ortodox metropolitája/, két érsekség /Nyugat-Európa Román Ortodox Érseksége, valamint Amerika és Kanada Román Ortodox Érseksége/ és két püspökség /a Gyula székhelyű magyarországi és a Versec székhelyű jugoszláviai/ működik. A Román Pátriárka területén 401 kolostor, 130 remetekolostor és 9 fiókkolostor található 2483 szerzetessel és 4123 szerzetesnővel. - Az egyetemeken ortodox teológiai oktatás 15 teológiai fakultáson működik /ugyanennyi városban/ nyolc szakkal, összesen 8029 hallgatóval, közülük 3500 a lelkészi teológián tanul. A bukaresti, nagyszebeni, iasi-i, kolozsvári és nagyváradi teológiai fakultáson 187-en végzik tanulmányaikat. - A liturgikus és vallási életet 12933 parókusi és filiális hajlék szolgálja /ebből 105-öt 1999-ben adtak át. A Román Ortodox Egyház öt központi folyóirattal, 37 egyházkerületi és parókiai folyóirattal rendelkezik. Az egyháznak 118 múzeumi művészeti gyűjteménye van. /A Román Ortodox Egyház 1999-ben. = Partiumi Közlöny (Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad), 2000. ápr. 21./

Jún. 27-án a képviselőház eltörölte amely az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatot büntető törvényt. Ismeretes, az európai szervezetek nemegyszer bírálták, hogy a román törvények még mindig bűntettnek minősítik a homoszexualitást. A cikkely eltörlése ellen elsősorban az ellenzéki honatyák, köztük mindenekelőtt a nagy-románia párti képviselők szavaztak. A képviselők beiktattak egy olyan előírást, amelynek értelmében, ha a szexuális perverzió elkövetésére a nyilvánosság előtt kerül sor, az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, továbbá egy újabb cikkelyt a szexuális zaklatás büntetésére vonatkozóan is. Ennek értelmében egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szexuális zaklatásnak minősül minden olyan kísérlet, amely során az elkövető munkahelyén betöltött hatalmi pozíciójával visszaélve szexuális vágyainak kielégítésére próbálja kényszeríteni kiszemelt áldozatát. Szintén egytől öt évig terjedő börtönbüntetés jár a nemi betegségek terjesztéséért, amennyiben az elkövető tudatában van annak, hogy fertőzött. A szavazás előtt felolvasták Teoctist pátriárkának a plénumhoz intézett levelét, amelyben a román ortodox egyház felháborodását fejezi ki azon módosító indítvány miatt, amely "törvényesítené a természetellenes, tisztátalan szerelmet". /Nem büntetik többé a homoszexualitást. Az ortodox egyház tiltakozik a módosítás ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Aug. 15-én kolostort avatott az ortodox egyház Székelyföld közepén, Marosfőn. Az ortodoxia az ország legmagyarabb megyéjében háborítatlanul terjeszkedett: püspökséget létesített Csíkszeredában, majd kolostort Marosfőn. Gál Éva Emese megállapította: ″egy vezetőségében is magyar többségű megye rábólintott, hogy földjén gyökeret verjen az ortodoxia, amely az itt élő többség szellemétől idegen vallásként ideológiai fegyverré is válhat. És ez történelmi vétek.″ /(Gál Éva Emese): Történelmi vétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

Vasile Lupu, a parasztpárt alelnöke kijelentette, hogy a kormány a következő két-három hónap leforgása alatt kormányhatározatot fogad el, amelynek alapján az Országos Erdőgazdálkodás (RNP) 190 ezer hektárnyi erdőt ad majd át a bukovinai ortodox egyháznak. A Suceavai Érsekség irányítása alá kerül 192 ezer ha erdő, a bevételeket pedig a történelmi emlékművek fenntartására, valamint karitatív célokra fogják felhasználni. Mugur Isarescu kormányfő beleegyezését adta erre a tervre. Múlt héten a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy támogatja az erdővisszaszolgáltatás gondolatát. /A kormány visszajuttat az ortodox egyháznak 190 ezer hektár erdőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

"Szept. 12-én megkezdődött az ortodox egyház kétnapos zsinata. Megvitatták a büntetőtörvénykönyvnek a homoszexualitásra vonatkozó szakaszának eltörlését. A zsinat javaslatot terjeszt elő a cikkellyel kapcsolatban, amelyben megoldásokat ajánl a probléma rendezésére. A zsinaton megvitatják többek között a román közösségek helyzetét az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában, továbbá az oktatás helyzetét. - Teoctist pátriárka múlt nyílt levelet intézett az "Accept" Egyesület elnökének, Florin Buhuceanunak, amelyben a Szentírás vonatkozó passzusaira hivatkozva az egyháznak a homoszexualitással kapcsolatos határozott álláspontjáról tájékoztatta az egyesület elnökét. Ismeretes, hogy a képviselőház idén júniusban jóváhagyta a büntetőtörvénykönyv 200-as cikkelyének hatályon kívül helyezését, amely büntetést ír elő a hasonló neműek közötti szexuális kapcsolat esetében. A szakasz eltörlését a szenátusnak is jóvá kell hagynia. - A romániai homoszexuálisok helyzetének kérdésével foglalkozott az Amsterdamban múlt héten tartott "Három Év Romániában: harc a homoszexuálisok és a leszbikusok jogaiért" elnevezésű nemzetközi értekezlet is, amely egy jelentés elfogadásával zárult. Ebben leszögezték: a román társadalom még mindig nem mentes a szexuális kisebbségekkel szembeni diszkriminatív megnyilvánulásoktól. Az értekezleten megegyeztek egy három évre szóló, a holland kormány által finanszírozott program életbe ültetésére vonatkozóan, amely elősegítené a homoszexualitással kapcsolatos mentalitás megváltozását. /Az ortodox egyház zsinata ellenzi a homoszexaulitást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

A romániai egyházak szept. 19-én eljuttatták a vallásügyi államtitkársághoz azoknak a - kommunista rezsim alatt - elkobzott ingatlanoknak a listáját, amelyeket egy nemrégiben kiadott kormányrendelet alapján igényelhetnek vissza a román államtól. A rendelet, amely tíz-tíz ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkezik, ez év novemberében lép életbe. A jogszabály értelmében az igényelt ingatlanoknak - amelyek nem lehetnek templomok - legkésőbb három éven belül kell visszakerülniük eredeti tulajdonosaikhoz, figyelembe véve, hogy több épületben jelenleg iskolák vagy éppenséggel múzeumok működnek. Nicolae Branzea vallásügyi államtitkár elmondta, különösen nagy gondot okoz a görög-katolikusoktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása, mivel ezeket az épületeket a görög-katolikus egyház feloszlatásával, fegyverrel a kézben sajátították ki és adták át az ortodox egyháznak, most pedig demokratikus úton, kell visszajuttatni eredeti tulajdonosaikhoz. A görög-katolikus egyház az utóbbi néhány évben összesen száznegyvennégy templomot vett vissza az ortodox egyháztól, de ennél sokkal több azoknak az épületeknek a száma, amelyekre a görög-katolikusok továbbra is igényt tartanak. Az évek során a vallásügyi államtitkárság 150 görög-katolikus templom felépítését támogatta, cserében viszont kérte, a görög-katolikusok mondjanak le az ortodox egyházzal szembeni követeléseikről. /Visszakapják az egyházak az ingatlanokat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Változások lesznek a Román Televízió kolozsvári területi stúdiójából sugárzott magyar nyelvű adásban, tájékoztatott Bardocz Sándor, a magyar szerkesztőség vezetője, aki júliusban vette át e feladatkört, az igazgatói tisztséget az adások 1989 utáni újraindítása óta ellátó, az idén leköszönő Csép Sándortól. Az októbertől újrakezdődő adások dinamikusabbak lesznek. Minden szerdán az egyes műsoron 10 óra 20 perctől ötven percig lesz hírműsor, továbbá aktuális riport (október 4-én Cserehátról és a székelyföldi ortodox egyháznak szánt állami befektetésekről lesz szó). Szintén szerdánként jelentkezik majd az élőben közvetített Törzsasztal. A művelődési hírek, beszámolók sem maradnak el. Szombatonként a kettes műsoron jelentkeznek 8 óra 35 perctől, 45 perces műsorral. Októbertől 10 perccel növekszik a kolozsvári stúdió magyar adásának műsorideje, amely talán kevésnek tűnhet, ám ha tekintetbe vesszük, hogy a műsoridő 1990 óta, fokozatosan csökkent, ez a többlet mindenképpen nyereségként könyvelhető el. /Kerekes Edit: Szombatonként ébredjünk a Kolozsvári Televízióval. Októbertől több élő magyar adás a Donát úti stúdióból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Váratlanul elhunyt Kodra István /Szatmárnémeti, 1921. júl. 20. - Szatmárnémeti, 2000. okt. 14./, a szatmárnémeti Szent Miklós magyar görög katolikus egyházközség kántora. 1952-ben id. Ulicsák Béla parókust, szatmári főesperest, püspöki helynököt letartóztatták, a görög katolikus egyházat pedig akarata ellenére beolvasztották az ortodox egyházba, azt kérték Kodrától, hogy vállalja továbbra is a kántori tisztet. Kodra ezt elutasította. Szatmárnémeti különböző iskoláiban tanított, később iskolaigazgató, tanfelügyelő lett. 1990. jún. 1-jétől újra kántor lehetetett, a Szent Miklós templom hívőivel együtt ünnepelhette az ősei anyaegyházához való visszatérést. Kodra István a görög katolikus liturgia és szertartásrend kiváló ismerője volt. /Kodra István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 17./

Az utóbbi időben Bánffyhunyadon két szobrot is avattak. Aurel Munteanu esperes bronzszobrát és Nicula Gheorghe bronz mellszobrát. Bartolomeo Anania ortodox egyházfő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a tragikus sorsú mártír esperes bátorsága, hazaszeretete példaként kell szolgálnia ifjúságunknak, s ezért cselekedeteinek az igazságnak megfelelően kell a köztudatba kerülniük. A szoborállítók felfogása szerint az 1940. szeptember 10-én Bánffyhunyadra bevonuló magyar hadsereg felelős Aurel Munteanu esperes, valamint Nicula Gheorghe helyi rendőr haláláért. Az eseményt a magyar fél másként világítja meg, hiszen a történtekről hivatalos jegyzőkönyv készült, s ez megjelent az 1988-ban kiadott Tanulmányok Erdély történetéről című könyv 221-222. oldalán. Eszerint a magyar uralom alatt a legalább 90%-ban magyar városban görögkeleti román egyház nem volt. Az erőszakos elrománosító politika építtetett román templomot a város egyik legszebb helyén, a magyarok birtokából kisajátítottak területen. Muntean Aurél esperest nevezték ki, aki soviniszta román, egyben magyargyűlölő politikát folytatott. Szónoklataiban a magyarok ellen izgatott s többször kijelentette, hogy a magyarságot el kell pusztítani, a magyar gyerekeket ki kell szorítani a magyar anyákból. Ez a túlnyomó részben magyar város lakosságának gyűlöletét váltotta ki. Nyikula György rendőr a román uralom alatt több magyar nemzetiségű egyént megkínzott. A magyar hadsereg bevonulásakor Muntean kijelentette, hogy minek jöttek ide a pohosok, úgy sem sokáig lesznek itt. Mehetnek akár Bukarestig is, majd ott gulyást aprítanak belőlük. Miért nem maradtak Ázsiában? Erre a provokáló kijelentésre a tömegben kitört a bosszúvágy, amely azért is élt a lelkekben, mert 1919-ben, a románok bevonulásakor több magyar nemzetiségű egyént megöltek és halálra sebeztek. A feldühödött tömeg megrohanta mind a papot, mind a rendőrt, agyba-főbe verte és megölte őket. A román állítással ellentétben tehát nem a bevonuló magyar hadsereget terheli a felelősség, hiszen mind az esperes, mind a rendőr lincselés áldozata lett. Ez ügyben két jogerős bírósági ítélet is született: hat személyt 2 hónapi börtönre, egy személyt 3 hónapi börtönre ítéltek, de mindegyik végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az oroszok bejövetele után létrejöttek az úgynevezett népbíróságok. Ebben az ügyben 1946. március 8-12-e között zajlott a tárgyalás, melyen 5 vádlottat halálra, 7 vádlottat életfogytiglani kényszermunkára, 1 vádlottat 15 évi kényszermunkára, 3 vádlottat 5 évi kényszermunkára, egy vádlottat 25 évi kényszermunkára ítéltek. A családtagok elmondása szerint az elítéltek túlnyomó része, ott sem volt a gyilkosság elkövetésénél. /Péntek László: Ki a vétkes? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség két év alatt gazdagodott két épülettel és több kolostor, földet is vásárolt. Élvezi a kormány segítségét. Az ortodox egyház Csíkszereda központjában újabb épületet vásárolt. A Hivatalos Közlöny okt. 26-i számából kiderült, hogy az ortodox püspökség a csíkszeredai Szabadság tér 7 szám alatti kereskedelmi felületet vásárolta meg, s az árverés nélkül eladott ingatlanért 378 millió 500 ezer lejt kell fizetnie. Tavaly - ugyancsak kormányhatározattal -, a csíkszeredai Kereskedelmi Bank egykori Virág utcai székházának egy részét megkapta az ortodox püspökség. Akkor azt mondták, hogy itt rendelőt nyitnak. Az épületet felújították, ám rendelő helyett váratlanul a BPR (Banca Populara Romana) kirendeltsége kezdett működni. Mindezt Hajdu Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter erősítette meg, kifogásolván a bérbeadást. - Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel beszélgetett a lap munkatársa. Selejan elmondta: igaz, hogy orvosi rendelőket szerettek volna berendezni, de ezt az orvosok elvetették. Ezért azután bérbe adták az épületet a banknak. A marosfői ortodox kolostor - a püspök véleménye szerint - a turizmus fellendüléséhez vezet. - Hajdu Gábor államminiszter a kormány előtt hangoztatta: biztosítsanak ugyanolyan lehetőséget a katolikus püspökség számára is. Az Állami Vagyonalap helyi vezetője, Csiszer Csaba szerint a városban ők csak a traktorgyár épületével rendelkeznek, de az nem megfelelő az egyházaknak. /Daczó Dénes: Amikor a pénz prédikál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

Nov. 17-én Kolozsváron a magyar történelmi egyházak vezetőivel, az ortodox és a görög katolikus egyház képviselőivel találkozott Mugur Isarescu kormányfő, aki kétnapos látogatásra érkezett a városba. A megbeszélésen jelen volt Csiha Kálmán református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, Mikó Lőrinc és Tőkés Elek unitárius, illetve református tanácsosok. A görögkeleti egyházat Bartalomeu Anania érsek, a görög katolikust pedig Gheorghe Gutiu püspök, címzetes érsek képviselte. Kolozsvári látogatása alkalmával Mugur Isarescu kormányfő a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával, Andrei Margaval, egyetemi hallgatókkal, valamint a civil szervezetek képviselőivel is találkozott. A miniszterelnök kijelentette: november végén a kormány újabb költségvetési kiegészítést hagy jóvá. Isarescu a földtörvénnyel kapcsolatban elmondta: mandátuma lejártáig több száz birtoklevelet fognak szétosztani. Szabó Árpád unitárius püspök beszámolt a miniszterelnökkel történt megbeszélésről. Elhangzott, hogy a felekezetenkénti tíz ingatlan visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendelet értelmében létrehozzák azt a kormánybizottságot, amelynek feladata lesz tárgyalásokat folytatni az egyházak képviselőivel, és tisztázni a visszaadott ingatlanok jogi helyzetét. Erre már a jövő héten sor kerülhet. Szabó Árpád szerint hiányosság, hogy az egyházak képviselői nem vesznek részt a bizottságban, csupán tanácskozási joggal rendelkeznek. Sikerült teljesíteni az újonnan kinevezett lelkészek állami fizetésére vonatkozó igényeket. Ugyanakkor 30 százalékkal emelték a lelkészek állami fizetését, a nem lelkész egyházi alkalmazottak juttatását pedig 245 ezer lejről 700 ezer lejre növelték. A magyar történelmi egyházak felvetették a profitadó csökkentésének a kérdését is /az egyházak gazdasági bevételüknek mintegy 25 százalékát az államnak kell juttatniuk nyereségadó formájában/. Szó volt Bözödújfaluról: emlékezetes, hogy a gyűjtőgát elkészítésekor az unitárius templom is víz alá került, az egyház évek óta kéri az általános kárpótlás rendezését.- A görög katolikus egyház képviselői az ortodox egyházzal beindult párbeszéd eredménytelenségéről tájékoztatták Isarescut. /Papp Annamária: Politikai kérdésektől mentes találkozó. Kolozsvári egyházvezetőkkel tárgyalt Mugur Isarescu. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A romániai katolikusok és ortodoxok Németországban párbeszédet kezdtek. A Renovabis rendezésében Freisingben, München mellett 4. nemzetközi ökuménikus kongresszusukat tartották Közép- és Kelet-Európa keresztény egyházai szeptember 14-16. között. A tanácskozáson a fő hangsúly az ortodox-katolikus párbeszéden volt, hiszen e térség országaiban az együttélés során éppen e két egyház konfrontálódik. Romániából az ortodox egyházat Daniel Ciobotea iasi-i metropolita, a görög katolikus egyházat Virgil Bercea nagyváradi püspök, a román nyelvű latin rítusú római katolikus egyházat dr. Wilhelm Danca bukaresti teológiai tanár képviselte, míg az erdélyi magyar római katolikus latin rítusú egyház részéről dr. Székely Dénes gyulafehérvári teológiai tanár volt jelen. Elsőként Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök tartott előadást egyháza szenvedéseiről és reményéről. Kifejtette, hogy templomaikat, anyagi javaikat még mindig nem kapták vissza (2680 templomból 406-ot adtak vissza és jelenleg 150 új templomot építenek). Ő az egyedüli püspök, akinek még mindig nincs székesegyháza, míg az ortodox testvéregyháznak kettő van ugyanabban a városban. Elismeréssel szólt a római katolikus egyház szerepéről az üldöztetés idején. Daniel Ciobotea metropolita elmondta, hogy Románia többségében ortodox ország (86 százalék), s mint ilyen, az elmúlt évben meghívta és fogadta II. János Pál pápát (1999. május 7-9). A pápalátogatás ökumenikus volt és ortodox szempontból pozitív, de párbeszéd már korábban is létezett az ortodox és katolikus egyház között. Dr. Székely Dénes szerint nincs igazi párbeszéd. A két egyház gondolkodásban messze van egymástól. Ezt a távolságot még a pápalátogatásnak sem sikerült lényegesen csökkentenie. Továbbá zavaró tényező az ortodox egyház és az állam viszonya, valamint a demokráciában is még mindig érezhető diszkrimináció. Miközben az ortodox egyház minden állami támogatást megkap, hogy ingatlanjait (templomok, kolostorok stb.) gyarapítsa - Erdély területén nagy igyekezettel és előszeretettel, addig a zömében magyar kisebbséget képviselő római katolikus egyház a papíron meglevő ígéretek ellenére sem kapta vissza épületeit, anyagi javait. /(Sz. D.): / Konfrontáció vagy együttműködés? Ökumenikus párbeszéd Kelet- és Közép-Európában. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 26./

A genfi székhelyű Reformátusok Világszövetségének (RVSZ) Európai Területi Tanácsa szeptember 15-18. között Párbeszéd vagy konfrontáció címmel nemzetközi kisebbségügyi értekezletet rendezett Szovátán. Az RVSZ európai régiója negyven református egyház mintegy tízmillió tagját tömöríti magában. Az értekezlet részvevői egyetértettek abban, hogy a Reformátusok Világszövetségének a jövőben hatékonyabb szerepet kell vállalnia tagegyházai kisebbségi problémáinak megoldásában. Ennek értelmében a Reformátusok Világszövetsége Európai Területi Tanácsa nevében Krister Andersson elnök írásbeli megkereséssel fordul Románia, Jugoszlávia, Litvánia és Ukrajna kormányaihoz, melyben az európai jogrendszer, a vonatkozó ENSZ-határozatok és nemzetközi egyezmények alapján az alapvető emberi és kisebbségi jogok, valamint a vallásszabadság betartására szólítja fel őket. A Romániai Református Egyház nevében Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok átfogó dokumentációt mellékeltek a román kormányhoz írott megkereséshez, mely tételesen kitér a romániai kisebbségi történelmi egyházak legfőbb nehézségeire: a vallásügyi törvény és a kisebbségügyi törvény elszabotálására, a tanügyi törvénynek az egyházi oktatást diszkrimináló voltára, az egyházi épületingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény megakadályozására és késleltetésére, a hívek emberi és közösségi jogainak sérelmeire, a Román Ortodox Egyház egyeduralmi - ″nemzeti egyházi″ - törekvéseire. A melléklettel kiegészült megkeresését az elnök tájékoztatásképpen az Egyházak Világtanácsának, az Európai Egyházak Konferenciájának, az Európai Unióhoz és az Európai Emberjogi Törvényszékhez is elküldi, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. /Párbeszéd és konfrontáció. Nemzetközi kisebbségügyi értekezlet Szovátán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Ion Iliescu dec. 20-án a parlament két házának együttes ülésén letette az államfői esküt. A 71 éves politikus most harmadszor lett Románia elnöke. Beszédében Iliescu hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt ″a szociális biztonság jelenti majd a nemzeti és társadalmi szolidaritás gerincét″. Legfontosabb feladatának a szegénység elleni küzdelmet tartja. A román állam gazdagságát méltányosan kell szétosztani azok között, akik munkájukkal azt létrehozták, s a szociális védőháló finanszírozásához minden románnak jövedelmével megegyező arányban kell hozzájárulnia - jelentette ki. Iliescu kitért a szociális védelemre, a nyugdíjrendszer tervezett reformjára, a gyermeknevelés feltételeire, a szakmai képzésre és a társadalmi beilleszkedés kérdésére. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek kötelessége lesz a korrupció és a bürokrácia elleni harc. Az államfő szerint a legfontosabb célok a gazdaság fellendítése, a fogyasztás és az export ösztönzése, a mezőgazdaság talpra állítása, az infrastruktúra korszerűsítése és az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatása. Az eskütétel után Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője megáldotta az államfőt. Az államfői jogkört Ion Iliescu dec. 21-én veszi át Emil Constantinescu távozó elnöktől a Cotroceni-palotánál katonai tiszteletadással rendezett parádé keretében. /Harmadszorra az államfői székben. Ion Iliescu letette az esküt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Négy év után Ion Iliescu államfő visszatért a Cotroceni-palotába, ahol ünnepélyes keretek között fogadták a régi-új államfőt. A hivatalos beiktatás dec. 21-én történt. Iliescut a Cotroceni-ből távozó Emil Constantinescu volt államfő fogadta. Rövid megbeszélést tartott az új és régi államfő. A leköszönő államfő távozásakor kifejezte reményét, hogy Románia a jövőben megőrzi mindazt a jót, amit az elmúlt négy évben sikerült megvalósítani. /Iliescu visszatért Cotroceni-be Constantinescu búcsút mondott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Iliescu az ortodox egyház vezetője és a külföldi diplomaták előtt letette elnöki esküjét, majd ismertette terveit. Ezek között szerepelt a befektetések támogatása, a mezőgazdaság fellendítése. Kifejtette, hogy a szociális védőháló a román társadalom gerincét fogja képezni, elsődleges feladat az általános szegénység leküzdése, új munkahelyek létesítése. Iliescu ígérte, hogy határozottan fel fog lépni a korrupció és a bürokrácia ellen. Külpolitikai téren prioritásként pedig az EU-ba és a NATO-ba való integrációt nevezte meg, illetve a Romániával szemben támasztott vízumkényszer eltörlését. /(Szász Attila): Eskü után ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

"Azért nem vagyunk kormányon, mert senki sem kért fel erre. Ami pedig a Nastase-kormánynak szavazott bizalmat illeti: erre a szövetség eddigi eredményei, illetve eredménytelenségei adnak választ. Úgy ítéltük meg, a kialakult helyzetben így tudunk hatékony eszközöket teremteni közösségünk érdekeinek érvényesítésére. Különösen akkor, amikor nyilvánvaló volt a Corneliu Vadim Tudor féle visszarendeződés veszélye. Ne feledjük, Erdélyben ha nem is minden második, hanem minden harmadik román a ″géppuskás rendcsinálásra″ szavazott! - szögezte le Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Az RMDSZ alapvető célja az, hogy ne álljon le az elmúlt négy évben elkezdődött folyamat. Példa erre a földtörvény esete. Romániában nem elég kiharcolni egy törvény elfogadását, legalább ennyi erőfeszítésbe kerül ennek alkalmazása is. A protokollum kiemelt helyen foglalkozik az oktatás területével is. A helyi közigazgatási törvény szerint hivatalossá válik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot. Ez Hargita és Kovászna megyét kivéve közel 700. 000 magyart érint. Székely Kriszta, a Szabadság munkatársa közbevetette: azáltal, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kormánypártnak, veszít hiteléből bel- és külföldön egyaránt? Takács Csaba elutasította az ellenvetést, szerinte akkor az RMDSZ belecsontosodna a keménységbe, és még jobban megerősödnének az ortodox egyházak. Szerinte a romániai magyaroknak annyi joguk lesz, amennyit kiharcolnak. Kifejtette, hogy 1996 után két évig mást nem tettek, csak azokat a politikusokat hallgattuk - Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést, Kincses Elődöt - akik naponta felsorolták a romániai magyarság évszázadok óta elszenvedett bajait. Ehelyett inkább ezek megoldására összpontosítottunk volna, vélte Takács. Szerinte az egyetem-vitával két évet elpocsékoltak. A Szabadság munkatársa említette az a vádat is: mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a ″klientúrának″ továbbra is fontos beosztásokat biztosítsanak Bukarestben, nem pedig arra, hogy kulcspozíciókat szerezzenek meg az új államigazgatásban. Takács Csaba szerint az RMDSZ pedig azoknak a szakembereknek megőrzését szorgalmazta, akik rendelkezésre álltak. /Székely Kriszta: Négy évi megvalósításaink megőrzése volt a tét. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"

"Egy évvel ezelőtt bezárták a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) levéltárát, azóta "leltároznak". A kutatók azóta csak várakoznak. A leltár oka állítólag a tavaly elfogadott átvilágítási törvény, amely a szekusdossziékba történő bepillantást is szabályozza. Megdöbbentő, hogy Romániában, ahol az aktív lakosság mintegy harmada valamilyen módon kapcsolatban állt a kommunista titkosszolgálattal, ma már egy-egy parlamenti párt akár több száz nevet tartalmazó képviselő- és szenátorjelölt listájából alig két-három személy ha fennakad a rostán. Az irattárak bezárásának másik oka, hogy a hatalmon lévők rájöttek: nem lehet tudni, mi minden kerülhet elő. A fiatal történészek például a kibányászott iratokat azonnal világgá kürtölik. Például Dorin Dobrincu az SRI-levéltárban tavaly érdekes aktára bukkant. Egy 1950. január 30-i dokumentum szerint Teoctist Arapasu volt legionárius, aki részt vett a [legionárius] felkelésben, s aki más legionáriusokkal együtt szétverte az Antim utcai zsinagógát. "Arapasu a Iustinian Marina pátriárkával való jó viszonyának köszönhetően befolyással rendelkezett ez utóbbinál, aki támogatni szándékszik Arapasut, hogy a következő választásokon Moldva mitropolitai posztját elfoglalja". A mai román pátriárkáról van szó, Teoctistról, a Román Ortodox Egyház fejéről. Miután a dokumentumot idén január közepén két román napilap is közölte, Teoctist hivatala azonnal cáfolta annak tartalmát. Azt mondták, a jelentés tulajdonképpen a szovjetek diverziója nyomán születhetett. Azonban egy másik fiatal történész, Gabriel Catalan, ehhez hasonló dokumentumot talált 1949. augusztus 30-i keltezéssel, egyet pedig a bukaresti központi történelmi levéltárban, 1949. január 20-i dátummal. A legutóbbi Nicolae Balan mitropolita kijelentése. Teoctist ezt már nem tudta cáfolni, a román sajtó is azonnal elhallgatott. Mégiscsak az ortodox egyház fejéről van szó, tette hozzá Tibori Szabó Zoltán. Nem lehet Teoctist pátriárkát kikezdeni, hiszen az akadémia tagja lett, találkozott II. János Pál pápával, az ökumenizmus bajnoka és rengeteg kitüntetés birtokosa. Ki merne arra emlékezni, hogy Teoctist nem csupán legionárius volt, antiszemita és pogromok résztvevője, hanem a kommunista rendszer egyik legalázatosabb kiszolgálója is? Teoctist ezért 1990 elején saját egyháza nyomására lemondott, majd néhány hónappal később meggondolta magát, és visszatért pátriárkai trónusára. - Idén január 21-én Bukarestben megemlékeztek az 1941. január 21-i bukaresti pogrom áldozatairól. A bukaresti ortodox székesegyházban Teoctist pátriárka mise keretében emlékezett meg "az antiszemitizmus és az idegengyűlölet azon ártatlan áldozatairól, akiket hatvan évvel ezelőtt gyilkoltak meg Bukarestben". Tibori megjegyezte: A gyilkosok tarthatnak bűnbánatot és imádkozhatnak bűneik megbocsátásáért, de csakis bűneik nyilvános bevallása után. /Tibori Szabó Zoltán: Őtúlboldogsága és a zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Vita Catolica Banatus s címe a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye folyóiratának. A többnyelvű folyóirat ezúttal csak három nyelven (magyar, román, német) közölt írásokat. Öt esztendő alatt az ortodox egyház 492, a görög katolikus 67, a római katolikus 37, a református 18, az unitárius 3 templomot épített. /Vita Catolica Banatus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "

"A törvényhozásban bizonyos jogok megadásánál kétféle mércével mérnek. Egy tavaly augusztusban hozott sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy minden hónapban 700 ezer lejnyi támogatást nyújt az állam a különböző, jövedelem nélküli vagy kevés bevétellel rendelkező felekezetek mintegy 17 ezer alkalmazottjának. Ez elismerést érdemlő döntés. Azonban még a múlt évben az új kormány egy újabb rendelettel 250 világi személynek a havi minimálbérnek megfelelő egyszeri támogatást, vagyis fejenként 1,4 millió lejt ítélt meg. Azonban ezt csak a román ortodox egyház alkalmazottai kapják, és éppen a Hargita és Kovászna megyeiek! A kormánypárt közpénzből jutalmazza az "államegyház" székelyföldi terjeszkedését. "Az pedig egyenesen vérlázító, hogy az RMDSZ képviselőinek, szenátorainak döntő többsége szavazatával szentesítette a rendeletet!" - írta Román Győző. Puskás Bálint Zoltán, a szenátus alelnöke a törvénytervezet felsőházi vitájakor elmondotta ugyan, hogy reméli, ha más szegény felekezeteket kell majd megsegíteni, akkor majd a román honatyák ugyanúgy járnak el, mint a magyarok tették most - amit egy nagy-romániás képviselő nagy huncutul meg is köszönt -, de nem azzal folytatta, hogy az előző rendeletben szereplő 17 ezer embert is meg kellene jutalmazni. "Paktumszag terjeng a levegőben. Valahol valakik megint egyezkedtek egy kicsit a hatalmon lévőkkel. Ezért kellett ezt a nemszeretem kormányrendeletet megszavazni." /Román Győző: Paktum és harangszó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./"

"Bepereli a Szekuritáté irattárának tanulmányozására kinevezett bizottságot Gabriel Andreescu, a Társadalmi Párbeszéd Csoport elnöke. Febr. 20-i sajtóértekezletén Andreescu kifejtette: az átvilágító bizottság megsértette a Szekuritáté-dossziék hozzáférhetőségét szabályozó törvényt. A bizottsághoz a múlt évben benyújtott, saját dossziéja megtekintésére vonatkozó kérvényére mind a mai napig nem kapott választ. A bizottság megtagadta a volt Szekuritáté és az Ortodox Egyházi Zsinat tagjainak esetleges együttműködésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalát. Szerinte a bizottság az egész nemzetet érintő kárt okozott a Ristea Priboi esetének "kezelésével". Elképzelhetetlen, mondta, hogy 11 évvel a forradalom után egy volt kémelhárító tiszt kerüljön a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság élére. Andreescu nem fogadta el, hogy Ion Iliescu "tisztának találtatott", jóllehet az államfő közismerten RKP-első titkár volt a Ceausescu-diktatúra alatt. /Andreescu bepereli az átvilágító bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/"

"A készülő kultusztörvényről folytattak nemrég megbeszélést az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. Szabó Árpád unitárius püspök elmondta: az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezletének ülésére azután került sor, hogy Laurentiu Tanase új vallásügyi államtitkár elküldte a kultusztörvény-tervezetet az egyházaknak azzal a kéréssel, hogy alakítsák ki álláspontjukat a jogszabállyal kapcsolatban. A magyar egyházfők csak aktualizálták korábbi álláspontjukat. Kérték, hogy a jogszabályban szentesítsék az elkobzott egyházi javak visszajuttatásának kérdését. Mint ismeretes, az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló törvény ezzel kapcsolatban előírja, hogy az egyházi javak kérdését külön jogszabályban kívánják rendezni. A magyar egyházfők kérik, hogy a felekezeti oktatást ismerjék el az állami és magánoktatás mellett, és a többi állami oktatási intézményhez hasonlóan az egyházi iskolák is részesüljenek anyagi támogatásban. A magyar egyházak nem értenek egyet azzal, hogy az ortodox egyházat államegyháznak minősítsék. A magyar egyházi vezetők azt a szakaszt is kifogásolják, amely szerint egy új egyház létrehozásához az egyházközösség híveinek létszáma el kell hogy érje az ország lakosságának 0,5 százalékát. Ennek következtében az unitárius, a magyar és német evangélikus egyház léte könnyen veszélybe kerülhet. /Papp Annamária: Nastaséhoz készülődnek az egyházfők A kultusztörvény-tervezettel kapcsolatos álláspontjára kíváncsiak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Kolozsváron van az Evangélikus Püspökség. Van egy telekrész a közelben, melyre lehetne építeni egy modern épületet. Az építkezési engedély megvan, de az ott levő barakkszerű épület lebontására nem kaptak engedélyt a polgármesteri hivataltól. Mózes Árpád püspök kifejtette, hogy évek óta szeretnének építkezni. A jelenlegi épület nagyon elöregedett, megtörtént az alátámasztása, de még most is süllyed. Irattárukat a régi épületben a nedvesség veszélyezteti. A polgármesteri hivatal minden kicsi dologba beleköt. A semmitmondó tákolmányt nem engedik lebontani, amikor a Deák Ferenc utcában az ortodox egyház minden további nélkül két műemlék jellegű épületet lebontott. A polgármesteri hivatal évek óta akadályozza a templom renoválását. Almazöldre szeretnék festeni, a hivatal viszont papagájsárgát követel. /Csomafáy Ferenc: A megkülönböztetés ránk nehezedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 10./"

"Mircea Geoana külügyminiszter március 25-26-án hivatalos látogatást tesz Budapesten. A tervek szerint a tárgyalások a Romániában létesítendő új magyar konzulátusok és a Gojdu-hagyaték ügyére is kiterjednek. Geoana tárgyalni fog magyar kollégájával, Martonyi Jánossal, fogadja őt Orbán Viktor kormányfő, Mádl Ferenc államelnök. Találkozik a magyar parlament külügyi bizottságának képviselőivel, és különböző politikai pártok vezetőivel, valamint a magyarországi román közösség és ortodox egyház reprezentánsaival. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"

"Ion Iliescu cáfolta azokat a vádakat, amelyek az utóbbi hónapokban Teoctist pátriárkát érték. /Az ortodox egyház feje részt vett volna a legionárius mozgalomban, szekus-kollaboráns lett volna, illetve homoszexuális kapcsolatai lennének./ Az államfő szerint a 87 éves pátriárka ennél nagyobb tiszteletet érdemelne, hasonlóképpen az egyház is, tekintettel ennek a társadalomban játszott szerepére. Razvan Theodorescu művelődési miniszter szintén tiltakozásának adott hangot a pátriárkát ért rágalmak miatt. A nemi kisebbségek védelmét felvállaló Accept szervezet vezetője, Adrian Coman kijelentette: a pártriárka esetleges homoszexuális kapcsolataira vonatkozó híresztelésekben elsősorban azt nehezményezi, hogy ma Romániában ezzel meg lehet bélyegezni egy közéleti személyiséget. /Iliescu Teoctist ortodox pátriárka védelmére kel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./"

"A Bacau megyei Saucesti község ortodox népének spontánul szerveződött rohamosztaga husángokkal, petárdákkal felszerelkezve támadott rá az Evangéliumot hirdető neoprotestáns gyülekezet tagjaira. A község kisebbségi felekezete mindössze hat családból áll, mintegy fele aggastyán és gyermek, érthető tehát, hogy menekültek. Az elszánt csőcseléknek mégis sikerült néhányukat utolérni és véresre verni. Közéjük tartoztak néhányan, akik a rendőrős épületében próbáltak menedékre lelni, de a törvény emberei nem fogadták be őket, sőt tétlenül nézték végig azt is, ahogy az ortodoxok szétverik a kis evangélista gyülekezet viharvert Dacia furgonját. A National március 16-i tudósítása szerint kiszállt a helyszínre a megyei rendőrség egyik főtisztje, és kijelentette: nehéz lesz a tetteseket azonosítani, mert sokan voltak. A helyi ortodox pap azt nyilatkozta, hogy a neoprotestánsok segélyeket kapnak Nyugatról, szokásaik, szertartásaik eltérnek a helyi hagyományoktól, csak egymást segítik, nem csoda hát, hogy az ortodox gyülekezet nem engedi be őket a temetőjébe. Az ortodox pásztor szerint az evangélisták a hibásak, amiért magukra haragították az igazhitű többséget azáltal, hogy hagyták magukat segélyezni nyugati testvéreiktől. - Két hónapja, hogy lezajlott a hagyományos önkumenikus imahét. A szervezésben élenjárt az ortodox klérus. - Márc. 18-án Teoctist pátriárka személyesen utazott Kolozsvárra, hogy keblére ölelje a 80. évét ünneplő Bartolomeu Anania érseket. A Romániai Magyar Szó 2000. okt. 13-i számában - a román sajtó alapján - emlékeztetett: ugyanez a Teoctist és Bartolomeu páros 1941 januárjában, a bukaresti pogrom napjaiban a Vasgárda kötelékében részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. Úgyszintén ismertette a lap az ünnepelt kolozsvári érsek ifjúkori életpályájának további homályos részleteit, magyargyűlölettől átitatott publicisztikájának némely gyöngyszemét is. Nem csoda, hogy ilyen hagyományok szellemében a Román Ortodox Egyház öt évvel ezelőtt össznépi gyűlöletet gerjesztett a Jehova Tanúi gyülekezet ellen, hogy ne tarthassa meg nemzetközi konferenciáját Bukarestben. Egy év múltán, 1977. ápr. 28-án az Arges megyei Ruginoasa község ortodox hívei a húsvét teljében, papjuk szeme láttára verték agyba-főbe a helyi baptista gyülekezet tagjait. Nemsokára a Bukarest melletti Pantelimon község feltüzelt ortodox népe Snagoveanu püspök jelenlétében botokkal kergette el a baptistákat, mikor a helyi tanácstól törvényesen kiutalt telken le akarták tenni tervezett imaházuk alapkövét. Egy Bihar megyei község ortodox őslakosai ugyanígy futamították meg a bevándorolt mohamedánokat, amikor hivatalos papírokkal igazoltan szerzett területükön temetőt akartak létesíteni maguknak. Kolozsvár ortodox teológusai husángokkal verték ki a görög katolikusokat a törvényszéki ítélettel alig visszautalt templomukból. Nincs rá adat, hogy a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa vagy valamely képviselője az ökumenikus héten szót emelt volna hívei, papjai tettlegességei ellen. /BARABÁS ISTVÁN: A próféta üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Három vád is érte Teoctist román ortodox pátriárkát: fiatalkorában tagja volt a legionáriusmozgalomnak, később együttműködött a Szekuritátéval, és hogy homoszexuális kapcsolatokat tartott fenn. Mindez titkosszolgálati dokumentumokra való hivatkozással jelent meg. Iliescu államelnök azonnal védelmébe vette a román ortodox egyház fejét, Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy "a múlt felelevenítése" káros, a művelődés- és vallásügyi miniszter közleményben tiltakozott az "aljas kampány ellen". Kérdés, hogy a Szekuritáté irattárait vizsgáló testület kiadja-e Teoctistról a terhelő bizonyítékokat, amelyekből egy részlet az egyik saját munkatársának jóvoltából került nyilvánosságra. /Ágoston Hugó: A pátriárka múltja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"Ismeretes, hogy a múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselőit, akik arra panaszkodtak: Bukarest elhanyagolja őket. Az államfő megígérte nekik: hamarosan ellátogat a két székely többségű megyébe. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a székelyföldi románság egyes tagjai képtelenek beletörődni abba, hogy a diktatúra után a helyi önkormányzatnak, a közösségi képviselet új politikai formája, az együttélésnek pedig egész más szabályai szerint kell megoldásokat találni. Azon románok, akiket azért telepítettek oda, hogy uralkodjanak az ottani magyar közösségeken, ők valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert ennek az uralkodói stratégiának leáldozott , kivéve a katonai létesítmények, rendőrség, más karhatalmi intézmények esetét. A székelyföldi magyaroknak rengeteg olyan gondjuk van, amelyek még mindig megoldatlanok. Amíg az ortodox egyház leglátványosabban éppen itt fejlődik, addig a magyar történelmi egyházak elvárásaik egy töredékét se tudják érvényesíteni. A 75 %-os magyar többségű Kovászna megyében a prefektúra melletti közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar, 1 német alkalmazott található. Hargita megyében: 24 román alkalmazottra 19 magyar jut. - Szilágy megyében ugyanakkor a közigazgatási bizottság 35 tagja román, csupán 2 magyar, miközben a magyarság részaránya 23 %. /(Cseke Gábor): Az államelnök meglepődhet a statisztikáktól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"