Vlagyimir Voronyin, a Moldovai Köztársaság elnöke imperialista kísérletekkel és belügyekbe való beavatkozással – a chisinaui pártok és a moldovai sajtó finanszírozásával – vádolta meg Romániát az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak adott nyilatkozatában. Az elnök továbbá agresszív beavatkozással vádolta a Román Ortodox Egyházat is azáltal, hogy a három ortodox püspökséget kíván újra létrehozni „azon a területen, ami egykor Romániához tartozott”. „Mi moldávok vagyunk, és moldávok is maradunk, ahogy moldávok voltak szüleink, nagyszüleink és ahogy az volt Stefan cel Mare is” – jelentette ki Voronyin. /Voronyin ismét bírálja Bukarestet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Legfelsőbb Bíróság visszautasította a nagyváradi ortodox parókia lelkészének, Florian Puscasnak Tőkés László királyhágómelléki református püspök, független EP-képviselőjelölt ellen benyújtott panaszát. Az ortodox pópa rongálás és illetéktelen behatolás vádjával tett feljelentést a püspök ellen, mivel Tőkés híveivel behatolt a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elkobzott sportpálya területére. A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint bűncselekmény hiányában nem emelnek vádat a püspök ellen. „Ez a döntés azt jelzi, hogy a bíróság nemcsak a jogi panaszt nem vette figyelembe, hanem azt a politikai hadjáratot sem, amit az ortodox egyház a püspök úr ellen folytat” – nyilatkozta Kolozsi Árpád, a püspök jogi képviselője. A Legfelsőbb Bíróság döntése nem végleges, tíz napon belül megfellebbezhető. Florian Puscas konzultál az ügyvédjükkel, és minden bizonnyal megfellebbezik az alapfokú döntést. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezés nyomán az ortodoxok javára dönt, az ügyészségnek hivatalból eljárást kell indítania Tőkés püspök ellen. /Papp Melinda: Nem indul eljárás Tőkés László ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

November 14-én zajlik Nagyszebenben a harmadik román–magyar együttes kormányülés, szigorú biztonsági intézkedések közepette. Perrel fenyegetőzött, majd a békés megoldás mellett szállt síkra Laurentiu Streza, Erdély ortodox metropolitája az általa vezetett, nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány érdekeinek érvényesítését illetően. Az egyházi vezető azzal vádolta a Tariceanu-kabinetet, hogy nem lép fel elég hatékonyan a Gozsdu Manó, nagyváradi születésű ügyvéd hagyatékát ápoló civil szervezet érdekében. A metropolita azt sérelmezi, hogy a mai együttes kormányülés napirendi pontjai közé a közös román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló egyezmény is bekerült. A Román Ortodox Egyház szerint a jelenleg Nagyszebenben működő alapítvány az egyetlen, amely jogosult a Gozsdu-hagyaték megőrzésére. /Nagy B. István: Egy város, két kabinet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

November 22-én Kolozsváron mutatta be Nicolae Steinhardt Napló a boldogságról /Koinónia Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját a kiadó igazgatója, Visky András. Nicolae Steinhardt ortodox szerzetes esszé- és regényíró 1912-ben született, zsidó polgári családban. 1940–1944 között zsidó származása miatt üldözték, a kommunista diktatúra idején egy koncepciós perben 13 év kényszermunkára ítélték, a jilavai börtönben ortodox hitre tért, megkeresztelkedett. Szabadulása után, 1980-ban szerzetessé szentelték. Írásaiban a keleti kereszténység tradícióját ötvözte a nyugati kultúra szisztematikus gondolkodásával. A hányatott sorsú, a Szekuritáte által több ízben elkobzott, több változatban és terjedelemben fennmaradt Napló a boldogságról a romániai börtönök élményvilágát feldolgozó, a szerző halála után megjelent nagyregény. A szerző ötvözte az európai esszéírás hagyományait az orosz regényformával, valamint az ortodox kolostorok zárt világában mindmáig megélt mester és tanítvány kapcsolatot felidéző lelkiségi irodalommal. Steinhardt hatása az egész román kultúrára kiterjed, a hivatalos román ortodox egyház, de a nyugati orientációjú (ortodox és görög katolikus) szellemi elit is magáénak tekinti, életművét egybehangzóan a XX. századi román irodalom kiemelkedő teljesítményeként méltatják. A kötet megjelenése fontos momentum a jövő évben 15 éves születésnapját ünneplő Koinónia Könyvkiadó életében. Előzőleg kiadták Steinhardt A gyümölcs ideje c. munkájának részleteit, a könyv két kiadást is megért. Napló a boldogságról megjelent már a francia mellett olasz, görög, héber nyelven, most magyar nyelven is, és előkészületben a spanyol kiadás. /F. I. : Steinhardt Naplója magyarul. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Roos Márton temesvári főpásztor meghívására november 12-én a temesvári püspöki palotába látogatott Lucian Mic karánsebesi ortodox püspök. A kapcsolatteremtésen túl a találkozó újabb jelentős lépésnek számít a római katolikus és az ortodox egyház közeledésében. A találkozón számos olyan problémát vitattak meg, amely mindkét egyház képviselőit, közösségeit érinti. /(S. E.): Az ökumenizmus jegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 25./

Nemzetközi interkonfesszionális konferencia kezdődött november 27-én a Szatmári Római Katolikus Püspökségen, a Healing of Memories Romániában projekt keretében, a Szatmári Római Katolikus Püspökség és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezésében. Az előadások 28-án Csengerben folytatódnak. A római katolikusok nevében Schönberger Jenő megyés püspök mondott köszöntőt, Mózes Árpád püspök az evangélikus-lutheránus egyház nevében, Cristian Stefan az ortodox egyház nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Csűry István mondott köszöntőt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről. /M. M. : Elkezdődött a háromnapos nemzetközi interkonfesszionális konferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

December 6-7-én Budapesten ülésezett az Európai Katolikus-Ortodox Fórum előkészítő bizottsága; a találkozást eredményesnek ítélték a delegációk. Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének vezetésével tárgyalt az előkészítő bizottság. A tanácskozást eredményesnek ítélték a Szentszék és a CCEE megbízottaiból álló katolikus, valamint az orosz, a konstantinápolyi, a szerb és a román ortodox egyházak szakértőiből álló delegációk. /Nemzetközi katolikus–ortodox megbeszélés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

Végre saját templomába költözhet a petrozsényi görög katolikus közösség. Nem a hajdani három templomuk egyikébe, melyeket évek óta hiába igényelnek vissza az ortodox egyháztól, hanem engedélyt kaptak egy újabb templom megépítésére. Vasile Solomon helyi görög katolikus lelkész elmondta, hiába kérik vissza hajdani templomaikat, ráadásul sokfelől rosszindulatot tapasztaltak a 370 lelkes közösségükkel szemben. Csupán a római katolikus közösségnél találtak megértésre, nekik köszönhetően tarthatták meg istentiszteleteinket egy kicsi kápolnában. /Gáspár-Barra Réka: Templomaik helyett telket kaptak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozása, miután a szenátus jogi bizottsága is kedvezőtlenül véleményezte a román–magyar alapítvány létrehozásáról szóló kormányrendeletet. Az immár három alkalommal együttes ülést rendező budapesti és bukaresti kormánynak ez az első olyan megállapodása, amely úgy tűnik, hogy kudarcra van ítélve. A szakbizottságban csak az RMDSZ és a liberális honatyák egy részétől kapott kedvező voksot. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke úgy véli: nem létezik politikai akarat a kétoldalú egyezmény parlament általi elfogadására. Magyarországon zökkenőmentesen zajlott a rendelet ratifikálása, ezzel szemben Romániában csak az első lépéseket sikerült megtenni akadálymentesen. A bukaresti kormány 2005. december 1-jén fogadta el az alapítvány létrehozásáról szóló magyar–román egyezmény ratifikálásának törvénytervezetét. 2006. március 30-án egyetlen szavazatkülönbséggel bukott el a képviselőházban a közalapítványról szóló törvénytervezet. Az elutasító álláspont kialakulásában jelentős szerepet játszott az alapítvány létrehozása elleni román sajtóhadjárat, amelynek zászlóshajója a Ziua napilap volt. Ehhez csatlakozott később a román ortodox egyház, valamint a Román Tudományos Akadémia is. /borbély: Kudarcos román–magyar Gozsdu-egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

„Szekusmódszerekkel és félretájékoztató lobbival” igyekeznek megakadályozni Tőkés László felvételét az Európai Néppárt (EPP) frakciójába a Demokrata Párt (PD) EP-képviselői – mondta Szilágyi Zsolt, a püspök kabinetfőnöke. Azt állították, hogy a kampányban Tőkés Erdély elszakítása mellett kardoskodott. „Ez hazugság, amit Tőkés László politikai programja is bizonyít” – jelentette ki Szilágyi. Ezzel szemben Petru Filip EP-képviselő, a PD alelnöke azt nyilatkozta, hogy a javaslat, miszerint ne fogadják be a püspököt az EPP-frakcióba, nem tőlük származik. „A Demokrata Párt, a Liberális Demokrata Párt és az RMDSZ titkos szavazással döntötte el: azt javasolja a néppárti frakciónak, hogy ne fogadja be soraiba Tőkés Lászlót” – mondta Filip. „Van remény a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elkobzott sportpálya ügyének megoldására” – jelentette be Antal János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Külügyi és Tájékoztatási Szakbizottságának vezetője. A Lorántffy-gimnázium sportpályáját 2004-ben adta használatba az ortodox egyháznak a tanács, azóta sikertelenül próbálták visszaszerezni. /Rágalmazzák Tőkést? = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Egyházi vonalon folytatódik a román és a moldovai hatóságok között politikai és nemzetiségi alapon dúló ellentét. A romániai ortodox egyház a napokban bejelentette: kész a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon panaszt tenni amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság az elmúlt hetekben kiutasította az ország területéről a Besszarábiai Érsekség négy román állampolgárságú papját és egy apácáját. A chisinaui belügyminisztérium arra hivatkozott, hogy nem rendelkeztek tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel. A Prut folyó két oldalán működő görögkeleti egyházak több mint másfél évtizede feszülnek egymásnak amiatt, hogy az autokefál román ortodox egyház 1992-ben – burkolt szándékkal a moldovai román nemzetiségi identitás erősítése céljából – létrehozta a Besszarábiai Érsekséget. A Pruton túli ország politikai vezetése által elismert, a moszkvai ortodox patriarkátusnak alárendelt Chisinaui és Moldovai Érsekség a kezdetektől fogva ellenezte a román ortodoxia térhódítását. A moldovai hatóságok nem ismerték el az érsekséget, a bukaresti ortodox egyház a strasbourgi bírósághoz fordult, amely 2001-ben hozott végleges ítéletében jóváhagyta az egyházalapítást. Ennek megfelelően a Szent Szinódus tavaly októberben elrendelte három egyházmegye megalapítását a Moldovai Köztársaságban, mindez felbőszítette Vladimir Voronin államfőt, aki azzal fenyegetőzött, hogy nem tartja tiszteletben a strasbourgi ítéletet. A moldovai határőrség hetekkel ezelőtt megalázóan viselkedett Petru Paduraru besszarábiai metropolitával is. A sculeni-i határátkelő Pruton túli oldalán többórás kihallgatás után nyilatkozatot írattak alá a megmotozott egyházfővel, miszerint saját felelősségére kijelenti: nincs nála kábítószer. /Rostás Szabolcs: Moldovai egyházüldözés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A Szent István király tiszteletére szentelt 300 férőhelyes borszéki római katolikus templom 1910-ben épült, mert szűkösnek bizonyult a régi kiskápolna, amely a híveket közel két évszázadon át szolgálta. Miután 1910-ben felépült az új római katolikus templom, a kápolnát 1926-ban átadták a görög katolikus egyháznak. A kommunista rezsim uralomra jutása után, amint az országban mindenhol, itt is, bekebelezte a kis kápolnát az ortodox egyház. A közelmúltban, a már meglévő mellé állami támogatásból újabb ortodox templomot építettek a hozzávetőleg ötszáz főnyi ortodox hitű román lakosságnak. Az új templomot 2006 decemberében szentelték fel. A több mint 2300 főnyi magyar ajkú lakosság az 1910-ben épített katolikus templomba és a közelében lévő kis református imaházba jár szentmisére, illetve istentiszteletre. /Jánossy Alíz: Ökumenikus üdülőváros. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

Kedvező döntés születhet a nagyváradi tanács ülésén a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium számára a sokat vitatott sportpályaügyben. Napirenden szerepel egy határozattervezet, amely szerint az önkormányzat visszavonja 2004 májusában hozott határozatát, amelyben a Szentháromság ortodox parókiának adta, és ezáltal sportpálya nélkül hagyta a református gimnázium diákjait. Erre a lépésre azután kerülhetett sor, hogy az ortodox parókia hivatalosan lemondott a területről. Az ülésen azt javasolják, hogy a területet 49 évre a Lorántffy-gimnázium kapja meg ingyen használatra. Marcel Bolos, az önkormányzat ingatlankezelő igazgatóságának vezetője cáfolta a Jurnal Bihorean helyi lap értesülését, hogy a görögkeletiek azért mondtak volna le a sportpályáról, mivel az önkormányzat pénzt ajánlott fel nekik cserébe. Az ülés napirendjén szerepel ugyan egy határozattervezet, amely szerint a parókia ötszázezer lejben részesül a városkasszából, amit templomépítésre fordíthat, de ennek semmi köze a sportpályaügyhöz. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke beszámolt arról, hogy találkozott Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspökkel, aki személyesen közölte vele, hogy egyháza hivatalosan lemond a sportpályáról. /Pap Melinda: Megoldódhat a sportpályaügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

A szülők, a diákok és a civil szervezetek egy része ellenzi az ortodox egyháznak azt az elképzelését, hogy a vallásoktatást még az egyetemen is kötelezővé tegye a tanügyi törvény. A magyar egyházak az erkölcsi nevelést szorgalmazzák, ám a szülőkre bíznák annak eldöntését, hogy gyermekük járjon-e vallásórára, vagy sem. Az ortodox egyház valóságos offenzívát indított a vallásoktatás kötelezővé tétele érdekében. „A román nép társadalmi, gazdasági és politikai talpra állítása lehetetlen a vallás erkölcsi alapja nélkül, amely egyedül képes visszaállítani a nép kiegyensúlyozottságát, és csatlakoztatni egy ősrégi keresztény hagyománnyal rendelkező Európához” – áll Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox érsek-metropolita tanügyminiszternek címzett nyílt levélében. A jelenlegi tanügyi törvény szerint a vallásoktatás az iskolában a „kötelezően választott tantárgyak” egyike. A napokban a magyar történelmi egyházak is megfogalmazták álláspontjukat, amely az ortodox egyházénál jóval megengedőbb. „Mi azt szeretnénk, ha a vallás a tananyag törzseként opcionális lenne. Ha azonban a szülő úgy döntene, nem szeretné, ha gyermeke vallásórákra járna, a diáknak legyen lehetősége más, erkölcsi nevelést szorgalmazó tantárgy közül választani. Az erkölcsi nevelés szükségességét szorgalmazzuk” – nyilatkozta a magyar egyházak nevében Vörös Alpár, az unitárius egyház tanügyi tanácsosa. Az RMDSZ politikusai február 15-én tanácskoznak a magyar történelmi egyházak képviselőivel a tanügyi törvényről. /Istenhitre nevelnének a törvény erejével. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Továbbra is egyforma autonómiát adna Traian Basescu Székelyföldnek és Calarasi-nak. Basescu szerint a Székelyföld autonómiáját követelők fölöslegesen keltik a feszültséget, s céljuk pusztán az indulatok szítása. Az államfő február 23-án érkezett Kovászna fürdővárosba feleségével. Egységre szólította fel a románokat és magyarokat, hangsúlyozva, hogy a többségi és a kisebbségi lakosság számára egyedül a közös út járható. Kovásznán részt vett egy ortodox fatemplom tornyának tetejére elhelyezett kereszt felavatásán. Február 24-én az elnök román civil szervezetek és az ortodox egyház helyi vezetőit fogadta. A találkozó után Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke úgy nyilatkozott, hogy Basescu támogatásáról biztosította a két megyében élő románokat. Február 25-én, vasárnap az államfő a helyi közigazgatás vezetőivel találkozott. Szász Jenő, az MPP elnöke azzal a dokumentummal érkezett a tanácskozásra, amelyet az SZNT elfogadott sepsiszentgyörgyi közgyűlésén. /Egyformán osztogatna autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

A kötelező vallásoktatásról tárgyalt február 29-én a tanügyminiszter a romániai felekezetek vezetőivel. Constantin Stoica, az ortodox egyház szóvivője a tanácskozás után azt nyilatkozta: elképzelhető, hogy a megvitatásra váró tanügyi törvénytervezet tartalmazza azt a kitételt, miszerint az elemi- és a középiskolában kötelező a vallásoktatás, a 16. életévüket betöltött iskolások pedig maguk dönthetik el, hogy igényt tartanak-e erre, vagy sem. /Tanácskozás a kötelező vallásoktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Sikerült meggyőznie Cristian Adomnitei oktatásügyi miniszternek a Román Ortodox Egyház képviselőit arról: fogadják el a vallásoktatás tanügyi törvény-csomagban szereplő formáját. A felek megállapodtak: a vallásoktatás továbbra is a közös tanrend része lesz a középiskolákban, a tanulók pedig 16 éves koruktól dönthetik el, kívánnak-e vallásórára járni, és ha igen, melyik felekezetet választják. A 16 évesnél fiatalabb tanulók esetében erről a szülők döntenek. A minisztérium vallásoktatásra vonatkozó javaslata heves tiltakozást váltott ki, leginkább az ortodox egyház részéről. Daniel pátriárka azt javasolta, helyezzék el valamennyi iskolába az elismert vallások szimbólumait. A javaslatot elküldték megvitatásra Románia összes elismert felekezetéhez. /O. M. : Vallásoktatás: ortodox enyhülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Rossz precedensnek tekinthető a román szenátus döntése, amellyel elutasította a sürgősségi kormányrendeletet, amely a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló államközi egyezményt ratifikálta volna – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. A két állam viszonyát illetően negatív jelzésnek minősül, hogy miután az Országgyűlés már közel három éve ratifikálta az egyezményt, Románia most visszalép a kezdeményezéstől. Az alapítvány létrehozásáról a román és a magyar kabinet 2005. október 20-i első együttes ülésén született egyezmény: budapesti székhellyel létrejön a Gozsdu Manó vagyonát kezelő Román–Magyar Gozsdu Közalapítvány, amely a magyar jogrend szerint működik. Az egyezményt megtámadta az ortodox egyház, emellett több lap arról cikkezett, hogy a bukaresti kormány a magyaroknak „játssza át” a román vagyont. /Nagy B. István: Igazságot szolgáltattak? = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

A román ortodox egyház elfogadta azt a javaslatot, hogy az egyház papjai független jelöltekként indulhassanak a helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: egyetlen lelkész sem indul pártjelöltként, az elfogadott határozat ezt megtiltja. Bartolomeu Anania, kolozsvári érsek szerint egy pap csupán függetlenként indulhat, azonban fennáll annak a veszélye, hogy a papokat felhasználják a pártok közötti csatározásokban, illetve elszegődhetnek pártérdekek szolgálatába. Ebben az esetben – állította Bartolomeu Anania – a pap felettese megvonhatja a politizálási jogot beosztottjáról. /I. I. Cs. : Ortodox pópák a politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Szatmárnémeti: Ismét központi helyet kérvényeztek templomépítéshez a görögkeletiek. A Golescu híd városközpont felőli lábánál épülhet meg Szatmárnémetiben a leendő Szűz Mária Mennybemenetele ortodox templom. A városi képviselő-testület elvi beleegyezését adta ehhez az elhelyezéshez, miután tavaly az ortodox egyház kénytelen volt elállni attól a szándékától, hogy a régi főtérhez közelebb építkezzen. Az építendő templom ügye korábban felborzolta a kedélyeket, főleg a helyi magyarság körében keltett visszatetszést az, hogy az ortodox egyház eredetileg a központi parkot akarta megszerezni új kegyhelye számára. Végül – politikai alku eredményeképpen – az Árpád utcai parkot kérték, a Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok templom közvetlen szomszédságában. Az RMDSZ-es többségű városi képviselő-testület ehhez már elvi beleegyezését adta, viszont mire kidolgozták a határozattervezetet, megjelent az új törvény, amely nem engedte meg az építkezést. /Babos Krisztina: Katedrális a híd lábánál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Daniel pátriárka áldását adta Ioan Oltean demokrata-liberális képviselő azon javaslatára, miszerint az ortodox egyház vezetőségének legyen két állandó megfigyelője a parlamentben, egy-egy mindkét házban. A tervezet szerint a két ortodox megfigyelőnek a parlament biztosítja az irodát, a pátriárka hivatala pedig a fizetést. A Szent Szinódus nemrég hagyta jóvá, hogy ortodox papok jelöltethetik magukat az önkormányzati és megyei tanácsokba, de csakis függetlenként. /Egyházi megfigyelők a bukaresti parlamentben. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

A román parlament elutasította azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel a bukaresti kormány jóváhagyta a budapesti székhelyű Gozsdu Alapítványra vonatkozó magyar–román egyezményt. Bukarestben az ortodox egyház és néhány – közismerten legionárius és szélsőségesen magyarellenes beállítottságú – bukaresti román újságíró hatalmas nyomást gyakorolt a kormányra és a törvényhozásra. Azt hangoztatták, hogy a kormány „több milliárd eurót érő” vagyont engedett át jogellenesen Magyarországnak. Márpedig ha az erdélyi magyar egyházak visszakapják rendre elkobzott ingatlanjaikat, Magyarországnak kötelessége lenne Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) vagyonát a román ortodox egyháznak „visszaszolgáltatni”. Ebben csúsztatás van. Gozsdu alapítványi vagyonának igazgatását nem az ortodox egyházra, hanem világi kuratóriumra bízta. A vagyon jelentős része – a részvények és a készpénz elsősorban – már az első világháborúban elveszett. Megmaradtak viszont a pesti ingatlanok, amelyeket ma Gozsdu-udvarként ismerünk, s amelyeket a magyar állam – jogellenesen – a második világháborút követően államosított. Ugyanakkor Románia számtalan, a Gozsdu-vagyonnál nagyságrendekkel nagyobb értékű erdélyi magyar alapítványt vett állami tulajdonba, s ezeknek a vagyonoknak a visszaszolgáltatásáról mindmáig szó sem esett. A felek ugyanis 1953-ban ún. pénzügyi megállapodást kötöttek, amelyben egymás javára lemondtak mindenféle korábbi követelésről. Ha ezt az egyezményt valamelyik fél megkérdőjelezné, az azt jelentené, hogy a visszajáró Gozsdu-vagyon mellett a magyaroknak is vissza kellene szolgáltatni mindazokat a magánalapítványi vagyonokat, amelyeket az idők folyamán elvettek. /Tibori Szabó Zoltán: Kié Gozsdu Manó vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Május 4-én Kolozsváron felavatták a Donát negyedi református templomot, amely az egyházközséget vezető Bibza István és Bibza Gábor lelkészek, illetve a gyülekezet tagjai több mint tíz éves megfeszített munkájának eredménye. Jelen volt Makovecz Imre világhírű építész, a templom tervezője. Képviseltette magát a római katolikus és az ortodox egyház, valamint a templom építését anyagilag támogató hollandiai és németországi gyülekezetek. Nagy Benedek, a Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium képviselője jelezte, a tárca is támogatta a templom építését. /Templomavatása Donát negyedben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri székért harcba szállók /Antal Árpád és Csinta Samu/ igyekeznek elsősorban a kampányra, tapasztalataik, terveik bemutatására összpontosítani, a másik fél támadása, lejáratása a két politikai alakulat megyei tanácselnök-jelöltjére hárult. A június elsejei megmérettetésben alul maradt, de Sepsiszentgyörgyön rendkívül népszerű Kovács István az RMDSZ és Antal Árpád bírálatát vállalta, az elnöki tisztségbe megválasztott Tamás Sándor /RMDSZ/ pedig az MPP és Csinta Samu lejáratására törekszik. Kovács István fontosnak tartja, hogy a vállalkozói inkubátorház ne képviselők érdekeltségébe tartozó cégeknek, hanem valóban induló vállalkozásoknak teremtsen lehetőséget. Rámutatott arra, Antal Árpád SZDP-s üzleti kapcsolatai ma is élnek. Minden jel arra mutat, hogy Csinta Samu és az MPP az ortodox egyház segítségével akar nyerni Szentgyörgyön, állította Tamás Sándor. A román sajtóban megjelent értesülésekre utalt, melyek szerint Kovács és Csinta bejelentette, tárgyalni kíván Ioan Salajannal, Kovászna és Hargita megye ortodox püspökével. Tamás Sándor kijelentette, Antal Árpád jó menedzser, a Csinta által főszerkesztett Krónika 2005-ös gazdasági mellékletében is a sikeres erdélyi vállalkozók között szerepelt. Csinta Samu ezzel szemben még nem bizonyította menedzseri képességeit. /Farkas Réka: Sárgolyóbisok a kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Sepsiszentgyörgyön a választási küzdelemben két rokonszenves, ésszerű kompromisszumoktól sem idegenkedő személyiség, Antal Árpád és Csinta Samu verseng egymással. Négy évvel ezelőtt Kolozsváron Boc a magyar szavazatoknak is köszönhette a Funar fölötti győzelmet. Borbély László mindent megtett azért, hogy Marosvásárhely román választóit is megszólítsa, azonban a magyarok nem mentek el kellő számban szavazni. Antal Árpád azt ígérte, hogy ha őt választják meg, a románoknak is jobb lesz Sepsiszentgyörgyön élni. Az MPP-ről pedig az hírlett, hogy képviselői az ortodox egyházzal is felvették a kapcsolatot. A magyar sajtó ahelyett, hogy elégtétellel nyugtázta volna, kezdetét veszi az értelmes román–magyar egyeztetés, inkább a feleket „újabb és újabb elhatárolódásokba” hajszolta. Bíró Béla szerint az együttműködési stratégia hatására együttműködésre hajlamosabb román vezető személyiségek kerülnének előtérbe. „Ennek azonban a magyar oldalon is akadályai vannak. Mindenekelőtt a Háromszék című napilap, amelynek hangadó szerkesztői közel két évtizede következetesen a szimbolikus problémákra összpontosítanak, s a makacsul ismétlődő kudarcok hatására sem hajlandók tudomásul venni, hogy a választók túlnyomó többsége érveiket némán, de következetesen elutasítja, vagy figyelembe se veszi. ”Bíró Béla tehát megtámadta a Háromszék című napilapot. /Bíró Béla: Marscsatornák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

A kisebbségi történelmi keresztény egyházak romániai hátrányos megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parlamentben. Tőkés László európai parlamenti képviselő közreműködésével június 24-én közmeghallgatást, 25-én pedig sajtótájékoztatót tartott a témában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög katolikus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a Baptista Szövetség alelnöke. Kiemelték, hogy a román állami támogatás aránytalanul előnyben részesíti a román ortodox egyházat, nem megfelelőek az egyházi oktatás feltételei, nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása terén. Tőkés László elmondta a sajtótájékoztatón: kemény sajtótámadás indult Nicolae Corneanu román ortodox érsek, temesvári és bánsági metropolita ellen, aki május 25-én egy görög katolikus templom felszentelése alkalmával együtt áldozott a keleti rítusú és a római katolikus egyház szolgáival. A rendhagyó esetet „kánonellenes pápista eretnekségnek” minősítő ortodox egyházi emberek Corneanu érsek példás megbüntetését követelik – közölte Tőkés. A jelen lévő görög katolikus, unitárius és baptista küldöttel együtt közös állásfoglalást írt alá, amelyben az erdélyi kisebbségi testvéregyházak őszinte elismerését és szolidaritását fejezik ki „a krisztusi hite és keresztény nyitottsága miatt meghurcolt Nicolae Corneanu metropolita iránt”. /Kisebbségi történelmi egyházak Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Tőkés László hangsúlyozta: megdöbbentő hallani, hogy Romániában „az etnikailag román görög katolikus egyház még mindig több mint kétezer egyházi épületét, templomát nem nyerte vissza”. Megfogalmazása szerint „továbbra is a pánortodox, pánnacionalista kommunista politika folytatódik ezen a téren”. /Brüsszeli közmeghallgatáson a történelmi egyházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Az ortodox egyház zsinata megbocsátott Nicolae Corneanu bánsági metropolitának és Sofronie Drincec nagyváradi püspöknek, akiket végül nem fosztanak meg a palástjogtól. Az ortodox egyház papjainak egy része eretnekséggel vádolta meg őket, felrótták nekik, hogy görög katolikus paptestvéreikkel együtt áldoztak, illetve vettek részt vízkereszti szertartásban. Corneanut és Drincecet az ortodox egyházban ahhoz a csoportosuláshoz sorolják, amely nagyobb hangsúlyt fektet az ökumenizmusra. Ezzel szemben az úgynevezett tradicionalisták hallani sem akarnak a görög katolikusokkal való közösködésről. Az elnéző döntésben közrejátszhatott, hogy Daniel pátriárka az ökumenizmus híve. /Megbocsátottak Bánság metropolitájának. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Fél év után sem érkezett válasz a Pro Europa Liga (PEL) módosító javaslataira a Tanügyminisztériumból – számolt be Smaranda Enache, a PEL társelnöke sajtótájékoztatóján. A Pro Europa Liga azt vizsgálta, hogy a romániai állami iskolákban mennyire használják egyenlő arányban a vallási felekezetek jelképeit. A PEL nem a vallásoktatás, hanem az ortodox egyház „túlsúlyos” jelenléte ellen van. A Legfelsőbb Bíróság nemrég határozatot hozott arról, hogy a vallási jelképek használata az iskolákban törvényes, akárcsak a vallásoktatás. Enache jelezte, azt kifogásolták, hogy a többségi felekezet, az ortodoxia nagyobb hangsúllyal van jelen az állami tanintézményekben. /Antal Erika: Egyenlőtlen vallási jelképek? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Szent István Imre hercegnek, de valójában az egész országnak címzett intelmei lényegében ma is érvényes, megszívlelendő tanítások. Amikor például az igaz ítélet és a türelem gyakorlására, az elődök szokásainak megtartására, az idősek tanácsa intelmeinek megfogadására vagy az országba beköltöző idegenek befogadására és oltalmazására szólított fel, nem álmodhatta, hogy a huszonegyedik század embere csak ímmel-ámmal kíván azonosulni a fenti gondolatokkal. Azoknak, akiknek ez az értékrend ma is fontos, augusztus 20-án leróják kegyeletüket nagy királyunk előtt. I. Istvánt 2000-ben, az 1054-es nagy egyházszakadás óta egyedüli esetként, az ortodox egyház is szentnek minősítette. Ez az elismerés sokat elárul az első keresztény magyar király érdemeiről. /Ördög I. Béla: Ország-világépítő koronás hős. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Meghívta jövőre Romániába XVI. Benedek pápát Traian Basescu államfő, aki olaszországi látogatása során szeptember 6-án találkozott a pápával. A hivatalos ortodox egyházi meghívót a Szent Szinódusnak kell jóváhagynia. II. János Pál 1999-ben járt Romániában, a többségében ortodox hívők lakta országban. Az államfő köszönetet mondott a katolikus egyház fejének az Olaszországban élő román emigránsokkal szemben tanúsított bánásmódért. Basescu szeptember 7-én jelen volt a román ortodox egyház új római hivatalának felavatásán, ahol az európai román metropolita, Iosip Pop tartott ortodox szertartást. A L'Osservatore Romano szerint jelenleg 76 román ortodox plébánia működik Olaszországban. Basescu Rómában megbeszélést folytatott Giorgio Napolitano államfővel, és találkozott Silvio Berlusconi miniszterelnökkel is. /Basescu a pápánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./