Nem tartja etikusnak Tőkés László EU-képviselő Theodor Paleologu művelődési és vallásügyi miniszter viselkedését, aki Nagyváradra látogatva csak a római katolikus püspökszentelésen vett részt március 7-én, valamint az ortodoxokat kereste fel, a református egyházat nem kereste fel, holott az szerepelt meglátogatás programjában. Ez méltánytalan megkülönböztetés, emellett városi és Bihar megyei szinten a református egyház a legnépesebbnek számít az ortodox után. Tőkés László egy hatpontos memorandumot adott át Paleologunak még Nagyváradról való távozása előtt, amelyben többek között a Partiumi Keresztény Egyetem állami támogatását kérte. Ebben Markó Béla közbenjárására is számít, akit levélben kért fel erre. Tőkés emlékeztetett, hogy a közös román–magyar kormányülésen született egy olyan megegyezés, amely szerint a PKE akkreditációját szabták az állami támogatás feltételeként. /D. Mészáros Elek: Tőkés-panasz Paleologunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Tőkés László az egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását kérte a minisztertől, a Temesváron épülő Új Ezredév nevű református templom és a hozzá tartozó művelődési ház befejezéséhez kért támogatást, továbbá meghívta a kommunizmus megdöntésének huszadik évfordulóján megszervezendő temesvári rendezvényekre, hozzátéve: felkéri Traian Basescu román és Sólyom László magyar államelnököt, hogy vállalják el az esemény fővédnökségét. /Nagy Orsolya: Miniszteri segítséget kér Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

A tanácsi határozat ellenére 2008-ban Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester lényegesen több pénzt juttatott az ortodox egyháznak, mint a többi felekezetnek. A magyar egyházi vezetők azt is kifogásolták, hogy a polgármester több mint fél éve nem utalta át a visszaszolgáltatott egyházi épületekben működő iskolák bérét. A római katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus egyház képviselői még február 27-én beadvánnyal fordultak a városvezetőkhöz, magyarázatot kérve, miért nem lépett életbe az egyházak támogatására vonatkozó tanácsi határozatot. A magyar egyházak vezetői azt sem értik, a hivatal miért nem utalta ki számukra a tanács által tavaly novemberben megszavazott 240 ezer lejes gyorstámogatást. /Szucher Ervin: Számon kért ígéret Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

A nagykárolyi Kalazanci Szent József Líceum elmaradt bérleti díjáról, a Zárda épületének sorsáról, valamint az egyház támogatására szánt összegekről tárgyalt Schönberger Jenő szatmári püspök a nagykárolyi tanácsosokkal, Kovács Jenő polgármesterrel, dr. Varga Attila parlamenti képviselővel valamint Csehi Árpád megyei tanácselnökkel. A püspök felhívta az elöljárók figyelmét arra, hogy jelentősen elmaradtak a fizetendő összegekkel. Kovács Jenő polgármester elmondta, nem várt költségeik miatt nem sikerült rendezniük adósságukat. Ígéretet tett arra, hogy ez év szeptemberéig mindkét épülettel kapcsolatos elmaradásukat kiegyenlítik. Felmerült a Kalazanci Szent József Iskola sportudvarának kiépítése is. A püspök elmondta, hogy az egykori Zárda épületét idén nyártól átadnák a Nagykárolyban működő piarista nővéreknek, hogy ott bővíthessék „gyermekmentő“ tevékenységüket. A nővérek olyan gyermekotthont működtetnek, amelybe hátrányos anyagi helyzetű és rossz családi háttérrel rendelkező gyerekek kerülnek. A megbeszélésen felvették a különböző felekezetek támogatását. Az elmúlt évben az ortodox egyháznak 142 ezer, a római katolikus egyháznak 80 ezer, a református egyháznak 62 ezer, a görög katolikusoknak pedig 56 ezer lejt ítélt oda a város vezetése. Nagykároly lakosságát 35 százalékban ortodoxok, 36 %-ban római katolikusok, 21 %-ban reformátusok és 7,37 %-ban görög katolikusok alkotják. Ezzel szemben az odaítélt összeg mindössze 6,21 %-át kapta a római katolikus egyház. /Adósaival tárgyalt a püspök. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 17./

Marius Pascan, Maros megye prefektusa bejelentette: békés megoldást kíván javasolni a nyárádszeredai templomépítés ügyében. Szerinte a megoldás az lenne, ha a városvezetés és az ortodox egyház között telekcsere történne. A központi park egy része az ortodox egyház tulajdonát képezi, amelyért cserében az önkormányzat a központtól mintegy 50 méterre, az egyház rendelkezésére bocsátana egy másik telket a lebontásra váró régi iskola mellett – magyarázta a prefektus. A nyárádszeredai ortodox parókia a zömében magyarlakta város központi parkjában szeretné felépíteni harmadik templomát. A helyi önkormányzat és a lakosság ellenzi az építkezést, mivel ezáltal felszámolnák a zöldövezetet. Csíki Sándor helyi tanácsos referendum szervezését kezdeményezte az ügyben, az erre vonatkozó határozattervezetet a képviselő-testület elfogadta, a prefektúra azonban közigazgatási bíróságon támadta meg a testületi határozatot. Csíki Sándor bejelentette: Kétszázhuszonegy nyárádszeredai lakos perelte be Marius Pascan prefektust, amiért meggátolta a népszavazás kiírását. /Máthé Éva: Nyárádszereda: a prefektus telekcserét javasol. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

A szatmári római katolikus egyházmegye vezetősége a nagykárolyi politikai élet vezetőivel találkozott. A Szent László Közösségi Ház adott otthont Nagykárolyban a találkozónak, amelyre Schönberger Jenő szatmári püspök hívta meg a nagykárolyi politikai élet vezetőit március 13-án. A találkozón olyan témákat beszéltek meg, mint a Kalazanci Szent József Líceum ügye, az egykori zárda épületének rendezése és a plébániák támogatásának kérdése. 2006 óta, amikor az iskola beköltözött az épületbe, a szatmári egyházmegye 1 807 000 lejt fektetett az épület felújításába, modernizálásába. Összehasonlításként: az épület bérleti díja egy évre 115 872 lej, amelynek kiegyenlítésével jelentősen elmaradt a nagykárolyi polgármesteri hivatal. Varga Attila képviselő elmondta: a 2003-as alkotmánymódosítás ellenére sem jött létre a román jogrendben a felekezeti oktatás fogalma. Ezek állami iskolák felekezeti jelleggel, így ugyanolyan támogatásban kell részesülniük, mint bármelyik más iskola. Kovács Jenő polgármester elmondta, hogy már tavaly rendezni akarták a bérleti díjakat, de nem várt költségeik miatt még nem sikerült törleszteniük adósságukat. Ígéretet tett arra, hogy elmaradásukat kiegyenlítik. Az egykori zárda épületéről Schönberger püspök elmondta, nyártól átadnák azt a Nagykárolyban működő piarista nővéreknek, hogy ott bővíthessék gyermekmentő tevékenységüket. Kovács Jenő ígéretet tett, hogy más épületet keres majd az osztályoknak, és nyártól átadják az épületet. Felmerült még a különböző felekezetek támogatása. Az elmúlt évben az ortodox egyháznak 142 000, a római katolikus egyháznak 80 500, a református egyháznak 62 500, a görög katolikusoknak pedig 56 500 lejt ítélt oda a város vezetése. (Nagykároly lakossága 35,17 százalékban ortodox, 35,95 százalékban római katolikus, 20,99 százalékban református és 7,37 százalékban görög katolikus.) /Együtt a közösségért. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 29./

Az Új Magyar Szó február 20-i, a Szabadságban 2008. november 24-i számában tendenciózus írás jelent meg a kolozsvári Grigorescu és Hajnal negyedekbe tervezett templomok építése ügyében. Czirják Árpád egykori kolozsvári plébános személyével kapcsolatban vádak hangzanak el, úgy tüntetik fel, mint aki a Szőcs István által templomépítés céljára megszerzett anyagi alapokat eltüntette. Szőcs István egykori gyulafehérvári teológus 1983-1990-ig börtönben volt, és ott született meg benne „a nagy cél, hogy templomokat fog építeni”. Az Új Magyar Szóban azt nyilatkozta, hogy minden anyagi alapot megszerzett ehhez Kolozsváron. Valójában a kolozsvári római katolikus főesperesi hivatal kérvényére hagyott jóvá 10 millió lejt Petre Roman. Ezt az összeget akarja visszafizettetni az államkasszába Szőcs István. A Hajnal negyedi templom nem épülhetett meg, mert a prefektus által felkínált telket volt gazdája visszaigényelte. Az arra kiutalt pénzt megette az infláció. Hasonlóképpen jártak a templomépítésbe kezdett többi felekezetek, reformátusok, görög katolikusok is. Czirják Árpád viszont sikeresen felépítette Grigorescu negyedbeli templomát 1993-ra, készen áll levakolva, mellette elkészült egy ezer négyzetméternyi hatalmas ház, ahová nyomdát, szerzetes házat terveztek. Miért nem kezdődött el ott a plébániai tevékenység? Elsősorban azért, mert Bálint Lajos érsek, az egyházmegye vezetője abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a Czirják Árpád által kezdeményezett templomépítkezések az új lakónegyedekben veszélyeztetik a közelben levő ősi Kolozsmonostori templom visszaszerzését. A monostori templomot azzal az indoklással igényelte vissza a bitorló ortodox egyháztól a római katolikus egyház, hogy a Hajnal negyedben 1500, a Grigorescu negyedben kb. ugyanannyi katolikus hívő lelki gondozása miatt szüksége van az ősi kolozsmonostori apátsági templomra. Ezért Czirják Árpád leállíttatta a templom építését, a már kész templom felszentelése is elmaradt. A kolozsmonostori templomot 1994. június 20-án kapta vissza a katolikus egyház. Elhárult az akadály, hogy a Grigorescu negyedben a Czirják Árpád által már 1993-ban felépített templom és egyházi központ felszentelhető legyen. 1940-ben Kolozsvár lakosságának 86%-a magyar, zsidó és német. A 14% román többsége görög katolikus volt. A betelepítések és később a városhoz csatolt falvak román lakossága miatt kissebségi helyzetbe került magyarság református és katolikus hívei nem engedhetik meg ezt az öngyilkosságnak mondható belháborút, ami a közösségük további pusztulását jelentené. Pakó Benedek arra kéri Szőcs Istvánt, hogy egyházán ne ejtsen sebet széthúzás szításával. /Pakó Benedek kanonok, plébános: Replika. Ne szítsunk belháborút. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Elutasította a marosvásárhelyi bíróság annak a 221 nyárádszeredai lakosnak a keresetét, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mivel Marius Pascan Maros megyei prefektus megakadályozta, hogy népszavazást írjanak ki, amelyen a városka főterének sorsáról döntöttek volna. A bíróság indoklás nélkül utasította el a lakosok perbe való belépését – tájékoztatott közleményében Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint a prefektus más módon is megpróbálta befolyásolni az ügy menetét: arra akarta kötelezni a tanács tagjait, hogy tanácsi határozattal vegyék ki a település leltárából azt a főtéri parkrészt, ahova az ortodox egyház templomot akart építeni. Nyárádszereda választottjai a tanácsülésen egyhangúlag elutasították a prefektusi kezdeményezést, és nem szavazták meg a területre vonatkozó határozat módosítását. /Nyárádszereda: elutasított kereset. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

A kulturális minisztérium fellépését kéri a Pro Europa Liga (PEL) a görög katolikus templomok lerombolása, átépítése ellen, különben az Európai Bizottsághoz fordul panasszal a PEL, jelentette ki Smaranda Enache. A szaploncai vidám temetőbeli templomnál megerősítési munkálatok ürügyén a templom rombolása folyik, a Marosvásárhely közeli, nyárádtői görög katolikus templomra pedig a görögkeleti egyház ráépítette hagymakupolás katedrálisát. Smaranda Enache csodálkozik, hogy az ortodox egyház részéről még senki nem emelt szót emiatt. /Antal Erika: Görög katolikus örökségért a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Trianon nemcsak országrészeket szakított le, de a református egyházat is részekre tagolta. Istennek különös kegyelme azonban, hogy elszigeteltségünk ellenére túléltük a történelem viharait, és lelki egységünk sohasem szűnt meg, vallja dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egység megvalósulása hosszú folyamatnak bizonyult. Ennek a betetéződése az alkotmányozó zsinat megalakulása és a közös alkotmány elfogadása. A püspök nem hiszi, hogy a román többség részére ez gondot jelentene, hiszen a Román Ortodox Egyház ugyanilyen struktúrában gondolkozik. Több, határon túli ortodox egyháztest létezik, amely szerves része a Román Ortodox Egyháznak. Dr. Pap Géza számára május 22-e Isten csodája. A püspököt ez Bocskai István végrendeletének beteljesedésére emlékezteti, aki így fogalmazott: „meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind erdélyi és magyarországi híveimet az egymás között való szép egyességre. Atyafiúi szeretetre az erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelmek alatt lennének is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák atyafiaiknak és vérüknek, tagoknak”. /S. B. Á. : Hitélet – Május 22., az egység beteljesedése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

A sertésinfluenza járványához hasonlóan terjed a magyarellenesség a „volt kisantant országaiban”: Romániában már a vezető magyar hivatalnokok felét elbocsátották – mondta Tőkés László EP-képviselő Budapesten, 222 közül 125-öt, „nemzeti tisztogatással kombinált politikai tisztogatás” zajlik. A Fidesz szerint a román és az uniós jogot is sérti a leépítési hullám. A magyar diplomácia a háttérben tárgyal a kérdésről a román féllel. A kialakult helyzetről Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt Tőkés László Budapesten, majd az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának is beszámolt a kialakult helyzetről. Tőkés László arról is beszélt, hogy a magyarság vészesen fogyatkozik Romániában. A székelyföldi betelepítések tovább folynak, ennek hátterében a kormány és az ortodox egyház áll – mondta. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kiemelte: a román és az uniós jogot is sérti a romániai magyar tisztségviselők tömeges elbocsátása, a köztisztviselők etnikai alapon való megkülönböztetése. „Ez egy politikai-etnikai tisztogatás. Elítéljük ezt a magyarellenes politikai tisztogatást” – mondta Németh Zsolt. /Tőkés: úgy terjed a magyarellenesség, mint a sertésinfluenza. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

A Bussines Standard pénzügyi szakemberei szerint az ortodox egyház Románia egyik legjobban virágzó „vállalkozásának” számít. Évi bevétele mintegy 90 millió euró körül mozog. Ennek jelentős részét az állam biztosítja, illetve az egyház saját gazdasági tevékenysége által teremti elő. Az erdészek és ingatlanszakértők csupán a visszakapott 40 ezer hektár erdőt több mint 400 millió euróra becsülik, míg a szántóföldeket 20 millió euróra értékelik. A Román Ortodox Egyház mérlege évről évre komoly nyereséget mutat. Az ortodox egyház csaknem 22 ezer alkalmazottat foglalkoztat, ami az államnak a tavaly 42 millió eurójába került. Az alkalmazottak közel kétharmadát a lelkészek képezik. A papok fizetésének ötven százalékát a kultuszminisztérium biztosítja. Egy kezdő lelkésznek havi nettó száz eurót folyósítanak. Szinte valamennyi egyházközség a gyertyák eladásából teremti meg nyereségének legnagyobb részét. A bevételeket a hívektől érkező adományok és a kegytárgyak forgalmazása kerekíti ki. Egy középfokú végzettséggel (úgynevezett szemináriummal) rendelkező kezdő ortodox pap havi bruttó 459 lejt kap az államtól és ugyanennyit az egyházától. A Moldva és Bukovina metropoliája által működtetett Golia építkezési vállalat 440 ezer eurót termelt az egyház számára; a kolozsvári érsekség költségvetésében évi 2,89 millió euró szerepel templomépítés és -javítás címen; a gyulafehérvári érsekség mintegy 300 ezer eurót érő részvénycsomaggal rendelkezik; amennyiben az egyház visszakapja a további 200 ezer hektár erdejét, vagyona további 5 milliárd euróval gyarapodik. Az országban szinte nincs olyan egyházkerület, mely ne rendelkezne rádióadóval, nyomdával és vallási kiadványokkal. Az egyház adatai szerint a tavaly országszerte 207 templom építését fejeztek be és újabb 105-nek láttak neki. Közben további, korábban megkezdett 919 templom felhúzása folyatódott. Ezzel egy időben 547 templomot renováltak és 362-ben kezdték el festeni az ikonokat. /Szucher Ervin: Ortodox egyház – virágzó vállalkozás a gazdasági krízisben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere és Andrei gyulafehérvári ortodox püspök a kisváros polgármesteri hivatalában egyezményt írt alá az ortodox templom építésének ügyében. A felek megegyeztek abban, hogy az egyház elfogadja a helyi önkormányzat felajánlását, miszerint a központi park helyett ugyancsak a főtéren levő iskola udvarán építik fel a templomot, így megmaradhat a park. A templomépítés érdekében az önkormányzat a régi iskola egyik épületét lebontatja. Az egyezmény több mint hét évig húzódó túlpolitizált vitát zárt le, mindkét fél számára elfogadható megoldással. /-vagy-: Győzött a józan ész. Kiegyeztek a nyárádszeredai ortodox templom ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./

Balázs Péter magyar külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy térségünkben ,,a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”. Erre reagálva Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, másfelől pedig az elnyomott kisebbségi közösségek védekező patriotizmusa között. Tőkés László illyési fogantatású érzékenysége érthető – nacionalista, aki jogot sért, patrióta, aki jogot véd. Megállapítása szerint az EU-hoz csatlakozott volt kommunista országokban, nevezetesen Magyarország szomszédainál sertéspestisjárvány módjára terjedő, magyarellenes nacionalizmus kapott lábra. Példaként a Nagy-Románia Párt választási előretörését említette az EP-választásokon, de hozzátehetők a szlovák nacionalizmus frontembereinek kijelentései, például Ján Slota meg akarja szabni, hogy a magyarok milyen szavakat használhassanak. (A Felvidék megnevezés és a Kárpát-medence emlegetése sérti a fülüket, tömény nacionalizmusra vall a magyar településnevek használatát ,,szabályozó” törvények kierőszakolása is.) Romániában: a magyar vezetőréteg eltávolítása, a román jövevények funkciókba tolása is a nacionalizmus erősödésének eklatáns példái, az ortodox egyház támogatott térnyerése pedig aggasztó méreteket öltött. Tőkés László kifogásolta azt is, hogy az alapvetően diszkriminatív romániai egyházpolitika és a vallásügyi törvény nem szerepel a Romániáról összeállított jelentésekben, és szót sem ejtenek a moldvai csángók egyházi segédlettel folytatott asszimilációja ellen. Tőkés László amerikai útján felvetett fontos gondolat az is, hogy a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe, s a fejlett demokratikus országok alig fordítanak figyelmet a kommunista múlt visszahúzó örökségére. Balázs Péter külügyminiszter fogalmazása egybecseng azzal a magyarországi politikai szlogenhalmazzal, melyet a kormányon lévő jelenlegiek unos-untalan a magyarság szemébe vágnak, kiegészítve némi cigányellenességgel és az antiszemitizmus vádjával. /Sylvester Lajos: Sertéspestisként terjedő nacionalizmusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

A rendszerváltás óta eltelt időszak közvélemény-kutatásai mindig kimutatják, hogy a román lakosság bizalmát leginkább az ortodox egyház és a katonaság intézménye élvezi. A magyar lakosságnál valószínűleg ez a két intézmény gyűjti be (a rendőrséggel karöltve) a legnagyobb ellenszenvet. Titokként kezelt, de közismert tény, hogy a székelyföldi településeken a rendőrség létszáma meghaladja az ország más vidékein lévő, hasonló nagyságú településein állomásoztatott állományét. Arról is lehet hallani pletykákat, hogy az ide költöző rendőrök bizonyos „veszélyességi” pótlékokat is kapnak. Az ortodox egyház agresszív székelyföldi terjeszkedési politikáját kőkemény tények támasztják alá. A hamarosan a Csíkszereda központjában megtartandó katonai felvonulás az átlagosnál nagyobb jelentőséget kap: részt vesz rajta Traian Basescu államfő is. Amikor felerősödtek a nacionalista szólamok, akkor az elnök is katonai parádéra érkezik Székelyföldre. /Isán István Csongor: A parádés elnök. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Nyárádszereda önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a város polgármestere, Dászkel Lászkó által előterjesztett határozattervezetet, amelynek értelmében le fogják bontani a helyi általános iskola egyik szárnyát. Az így felszabadított területet a város vezetősége cseretelekként ajánlja fel az ortodox egyháznak, templomépítés céljából. Az ortodox egyház képviselői korábban már bejelentették: beleegyeznek a telekcserébe, és így lemondanak arról, hogy a főtéri parkban építsék fel templomukat. A 139 éves iskolaépület egy részének lebontását azonban a település több lakója is ellenzi, és petícióval kívánnak tiltakozni az önkormányzat döntése ellen. Az RMDSZ-es többségű nyárádszeredai tanács kezdeményezése ellen tiltakozik a Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöksége is. „Egyértelműen az ortodox egyház újabb erőszakos térnyeréséről van szó Erdélyben, amelyben az RMDSZ is segédkezik, aprópénzért árusítva ki a helyi közösség érdekeit” – olvasható a polgári párt közleményében. /Gyergyai Csaba: Nyárádszereda: kezdődhet a bontás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

A husi-i ortodox püspökségnek folytatnia kell a megalakulása óta fennálló hagyományát, hogy őrködik a Pruton túli hívek fölött is, hiszen a dél-besszarábiai románoknak érezniük kell az anyaszentegyházuk melegségét – fejtette ki Traian Basescu államfő Corneliu ortodox püspök beiktatása alkalmából szervezett ünnepségen. Az államfő megtisztelőnek nevezte Daniel pátriárka meghívását a mitropoliták és püspökök hivatalba helyezésére, hangsúlyozva: „ez hűen példázza az állam és az államegyház szoros kapcsolatát”. Egy nappal korábban az államfő egy másik egyházkerület püspökavatásán is részt vett: az új sloboziai és calarasi-i ortodox püspök, Vincentiu Ploiesteanul beiktatásán is az államegyház szerepét hangsúlyozta a határon túli románok románságának megtartásában. „Emlékezetes nap a mai, ugyanis 69 évvel ezelőtt kapott ultimátumot Románia, hogy ürítse ki Besszarábia területét. Elhagytuk a területet, de nem tudjuk elhagyni az ott élő románokat, és ezúton szeretném megköszönni a román ortodox egyháznak azt a rendkívüli erőfeszítést, amit annak érdekében tesz, hogy ébren tartsa a román szellemiséget a kisebbségi közösségekben, ortodox hitet és román kultúrát terjesztve ott” – fejtette ki Traian Basescu. /Államegyházat méltat az államfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Lezárult a nyárádszeredai lakosok által az elemi iskola egyik épülete megmentésének érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtési akció. A petíciót, valamint a 3300 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtési íveket a szervezők átadták Dászkel Lászlónak, Nyárádszereda polgármesterének. A petícióban arra kérték a polgármestert és a tanácsot: ne fogadják el azt a határozatot, amelynek következtében a város egyetlen általános iskolájának egy részét lebontják, azzal az indokkal, hogy az iskola helyén található földterületet a város vezetősége cseretelekként felajánlja a román ortodox egyháznak, templomépítés céljából. „Teljesen érthetetlen – olvasható a dokumentumban –, hogy miért van szükség egy ortodox templom felépítésére, amikor azt nem indokolják objektív tényezők: sem az ortodox felekezetű lakosok számának növekedése, sem pedig közösségi igény nem jelentkezett egy új templom felépítése céljából. (...) Az iskolabontás a közösség lakosainak emberi méltóságát sérti, biztonságérzetüket és otthonérzetüket megnyírbálja, gyengíti a közösség kevés erejét, illetve félelmet kelt. ” – áll a Magyar Polgári Párt színeiben tanácsosi tisztséget szerzett Csíki Sándor városi tanácsos által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Csíki sajnálatosnak nevezi azt, hogy a városi tanács megszavazta az iskola lebontását, amikor nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással egy új iskola felépítéséhez. Csíki felhívására Dászkel László egy másik közleménnyel válaszolt. „Minden döntésünknél, javaslatunknál a város, lakosaink, gyerekeink érdekeit tartottuk, tartjuk szem előtt. Városunknak fejlődést szeretnénk, lakosainknak konfliktusmentes, nyugodt életet, gyerekeinknek minél jobb tanulási körülményeket” – olvasható a nyilatkozatban. Dászkel kifejtette, a lebontandó 139 éves, salétromos épület helyett korszerű, új osztálytermeket biztosítanak. Az ortodox egyház képviselői elégedettek a telekcserével, sikerül felépíteniük templomukat Nyárádszereda főterén. A kisvárosban az utolsó népszámlálásnál alig ötven személy vallotta magát ortodoxnak. /Antal Erika: Iskolára hagymakupola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A nyárádszeredaiak elfogadták a kompromisszumot, beleegyeztek, hogy egy udvaron épüljön fel az új ortodox templom, amit eredetileg a városka központi parkjába telepített volna az egyház. A településen van még egy szerényebb görögkeleti istenháza, mely a kisszámú hívő igényeit ki tudta elégíteni. Egy újabb üres templommal lett ,,gazdagabb” a Székelyföld egy települése. 1920 után sorra valamennyi faluban megjelentek az új felekezet, a többi rovására államvallási jogokkal felruházott ortodox templomok. Többször megírták, hogy a közmunkatörvény alapján, durva visszaélések és hatósági erőszak igénybevételével készültek el a tájidegen, bizánci kupolás építmények, magyarokkal építtették. Azután a betelepített, kiemelt javadalmazású pópák, csendőrök, jegyzők, bírók, idegen ajkú tanítók, adószedők, minden rendű és rangú hatósági személy ,,áldásos közreműködése” meghozta gyümölcsét, egyesek kezdtek ráébredni az előnyökre, melyekkel az áttérés jár. /B. Kovács András: Újabb üres istenháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

Veszélyesnek tartja az állampolgárok ujjlenyomatának tárolását Édler András RMDSZ-es képviselő, a parlament külügyi bizottságának tagja. „Az új típusú útlevelekben más adatok mellett a tulajdonos ujjlenyomatát is tárolják. A korszerű technológiával ezt le is lehet lopni, ami veszélyes, hiszen a jelenlegi jogrend szerint perdöntő bizonyíték lehet az ujjlenyomat. Bárki abba a helyzetbe kerülhet, hogy beidézik a rendőrségre, mert egy betörésnél azonosították az ujjlenyomatát” – magyarázta a képviselő. A biometrikus útlevelet az ortodox egyház egy része is ellenzi, mert az Antikrisztus számát /666/ látják a chippel ellátott úti okmányok számában. /Édler: veszélyes az új útlevél. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Tűző napon, rekkenő hőségben került sor július 18-án Tusnádfürdőn a 20. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Traian Basescu államfő, Tőkés László EP-képviselő és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök előadással egybekötött vitájára, amelyet Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottságának elnöke moderált. Orbán Rendszerváltók Európában címmel tartott előadást a baloldal csődjéről, a jobboldal sikeréről. Füttykoncert és hurrogás volt a reakció Traian Basescu államfő azon kijelentésére, hogy egyenlő szintű autonómiára van szükség Székelyudvarhelyen, Tulceán és Caracalban. A hallgatóság füttykoncerttel fejezte ki egyet nem értését akkor is, amikor az államfő emlékeztetett: az alkotmány első paragrafusa szerint Románia egységes nemzetállam. Basescu azzal válaszolt, hogy háromszor megismételte: Románia alkotmánya szerint az ország egységes nemzetállam. Tőkés László EP-képviselő előadása során kisebb párbeszéd alakult ki közte és az államfő között. Amikor a magyar politikus az alkotmány módosításának szükségességét említette, Traian Basescu közbevágott: – Próbáltuk módosítani az alkotmányt, de az RMDSZ nem támogatta – fogalmazott. Tőkés László pedig így replikázott: – Sajnálatos, hogy olykor a magyar politika is téved. Tőkés elítélte a szlovákiai nyelvtörvényt, és felhívta a figyelmet arra, hogy Csángóföldön még mindig korlátozzák a magyar oktatást, és tilos a magyar nyelvű mise a templomokban. Emlékeztetett a Székelyföldön leváltott magyar intézményvezetők miatt és a Bolyai Egyetem visszaállításáért sorra került tüntetésekre, majd Traian Basescu néhány érdemét méltatta: a decentralizáció támogatása, a Tismaneanu-jelentés. – Az államfő az általános autonómiát is vállalja. Még akkor is, ha azt mondja, hogy Tulceában, Caracalban és Székelyudvarhelyen egyenlő szintű autonómiára van szükség. Ez is valami – fogalmazott Tőkés. Az EP-képviselő szerint „nemzetpolitikai rendszerváltozásra” van szükség „a magyar nemzet ügyében a Kárpát-medencében”. – A politikában nincs olyan, hogy sohasem – mondta, utalva az államfőnek az autonómiára vonatkozó kijelentésére. – A nézetek revideálására van szükség, nem szabad leragadni a régi kommunista és nacionál-kommunista eszméknél – figyelmeztetett, majd hozzátette: nincs szükség az ortodox egyház és a román fegyveres erők expanziójára Székelyföldön. – Magyar kisebbségi törvényre van szükség. A többi kisebbséggel szolidaritást vállalunk, de nekünk sajátos gondjaink vannak, amelyekkel a többi kisebbség nem szembesül – szögezte le a politikus. A román államfő leszögezte: természetesnek tartja a kettős állampolgárságot, amelyet az új európai konstrukció körülményei között Románia nem ellenez. A rendezvény végén Basescu a színpadra invitálta az egyik autonómia-transzparenst kezében tartó hölgyet, leültette a saját helyére, és felkérte: magyarázza el, mit ért autonómia alatt. Az asszony végül annyit elmondott, hogy önrendelkezést szeretne a székelyföldiek és gazdasági függetlenséget Székelyföld számára. Basescu fölényesen válaszolt: Székelyföld ötven százalékkal többet kap a bukaresti költségvetésből, mint amennyit oda befizet, gazdasági ereje a függetlenséghez, intézményeinek eltartásához tehát nincs. A rendezvényt követően Traian Basescu és Orbán Viktor négyszemközti tárgyalásra vonult vissza, ennek tartalmáról azonban részleteket egyikük sem közölt. /Ferencz Zsolt, Kiss Olivér: Kifütyülték és lehurrogták Traian Basescut Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

Üdvözlendő Románia álláspontja a moldovaiak számára megadandó állampolgárság kérdésében, de ez remélhetőleg nem jár a moldovaiak tömeges betelepítésével Székelyföldre – fejtette ki július 18-án Tusnádfürdőn Tőkés László (együtt ülve a színpadon Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és Traian Basescu román államfővel). Emlékeztette hallgatóságát, hogy Basescu elnök egyike volt azoknak a kevés számú román politikusoknak, akik felismerték, hogy a román nyelv tanulása sajátos oktatási módszert igényel a romániai magyar gyermekek számára. A romániai rendszerváltás óta eltelt húsz év történéseit számba véve Tőkés elmondta: tagadhatatlanul vannak eredmények, de az ország messze elmarad az Európai Uniótól. Úgy vélte, hogy a román politikai életben még nem zajlott le a rendszerváltás. Az EP-képviselő ugyanakkor elismeréssel szólt arról, hogy Basescunak köszönhetően Románia elítélte a kommunizmus bűneit. Tőkés szerint fel kellene hagyni azzal, hogy a magyar többségű területekre a szükségesnél több fegyveres erőt vezényelnek. Kifogásolta az ortodox egyház terjeszkedését Székelyföldön. Kérte az államfőt, hasson oda, hogy a román állam is finanszírozza a magyar állami támogatással létrehozott és fenntartott erdélyi magyar magánegyetemi hálózatot. Basescu kifejtette, hogy Romániában szavatolták a nyelvi jogokat, bár bürokratikus akadályok még léteznek ezek érvényesítésében. „Szeretném, ha a magyarországi románok is hasonló nyelvi jogokkal rendelkeznének” – jegyezte meg az államfő. /Tőkés nem szeretné a moldovaiak tömeges betelepítését Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén pihent meg, majd Nagyenyed irányába biciklizett tovább a vajdasági Székelykevéről indult Székely Tour 18 kerékpározója. A kilencszáz kilométer során Szucsávát, Kolozsvárt, Nagyenyedet, Piskit, Karánsebest és Versecet érintik, augusztus 9-én pedig Székelykevére érkeznek vissza. A kerékpártúrát 2003 óta minden évben megszervezi a Dani Ernő és Dani Zoltán magánvállalkozók vezette vajdasági Tinet Ifjúsági Klub. Az al-dunai székelyek leszármazottai napjainkban a Vajdaság délkeleti részén lévő három településen, Sándoregyházán, Hertelendyfalván és Székelykevén élnek. Itt él jelenleg Dani Zoltán, a korábbi jugoszláv, ma szerb fegyveres erők székely származású nyugalmazott ezredese. Az első kerékpártúrát 2003-ban, az al-dunai székelyek letelepedésének 120. évfordulója alkalmából szervezte meg. Hét évvel ezelőtt tízegynéhányan vágtak neki a túrának, hogy felkeressék azt az öt bukovinai hajdani székely falut (Istensegíts, Fogadjisten, Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva), ahonnan a székelykeveiek származnak. – Ezeket a településeket ma már nem lakják magyarok, de nyomai vannak annak, hogy egykor ott éltek. Az ortodox egyház átépíttette a katolikus templomokat, a magyar vonatkozású táblákat elrejtették, mondta el Kecskés István, az újvidéki Magyar Szó nagybecskereki tudósítója, a túra állandó résztvevője. Kezdetben a csapat zömét székelykeveiek alkották. – Székelykevét mintegy 2200 személy lakja. /Nálunk is megpihentek a Székely Tour résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a helyi ortodox egyház keresztet helyezne el Kalotaszentkirály-Zentelke község bejáratánál, a településjelző tábla közelében. A községközpont lakosságának több mint 10, a község lakosságának 25 százalékát kitevő románság jelképállító gesztusát a helybeliek egy része a hagymakupolás honfoglalás jeleként érzékeli, a helyi önkormányzat azonban semmit sem tesz az ügyben. /K. E. : Kalotaszentkirály-Zentelke. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Daniel pátriárka, az ortodox egyház feje egyházellenesnek minősítette a Miclea-féle tanügyi reformtervezetet. „A javaslatcsomag száműzi a vallásoktatást az iskolai oktatásból, és ez a terv alapvetően sérti a mélyen vallásos román népet” – nyilatkozta a pátriárka. Az ügyben az ortodox egyházi vezető nyílt levélben fordult az államfőhöz, amelyben kéri, hogy tegyen azért, hogy a vallásoktatás a líceumi alaptanterv része lehessen a jövőben. Mircea Miclea szerint nem tendenciózus a líceumi vallásoktatás alaptantervből való kiiktatása, a kompromisszumra van esély. A törvényalkotó ragaszkodik ahhoz, hogy a szülők és a diákok választhassanak: kérik-e az iskolai vallásoktatást, és ha igen, milyen formában kívánnak ebben részt venni. /Micleat támadja a pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

A két kormánypárt elnöke, illetve számos magas rangú bukaresti politikus részvételével ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a csíkszeredai székhelyű Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség. A politikusok főként a most érsekké szentelt Ioan Selejan korábbi püspököt méltatták, Vadim azonban arra is kitért megszólalásában, hogy el kell távolítani a magyar lobogókat a román állam épületeiről. Megjelent Csíkszeredában a romániai ortodoxok egyházfője, Daniel pátriárka, aki a jubileumi mise keretében Ioan Selejan Hargita megyei egyházfőt püspöki rangról érsekire emelte. Daniel pátriárka kiemelte, a két megye románsága mintegy százezer fő, ami kis közösségnek számít, de hihetetlenül szorgalmasak és igen vallásosak az itt élő románok. „Kovászna és Hargita megye egy kis Európa, a különböző felekezetű és nemzetiségű emberek együttélési modellje” – hangoztatta a pátriárka. A románok egysége át fogja őket segíteni minden nehézségen – fogalmazott Emil Boc kormányfő. Az ortodox egyház sajtóközleménye szerint 15 évvel ezelőtt a székelyföldi románok nagyon régi álma vált valóra, ugyanis még 1936-ban kérelmezték a különálló püspökség létrehozását. 1994 óta 24 templomot, hat kolostort, 20 parókiát építettek fel, 39 templomot restauráltak, illetve két iskolai, egy kórházi és egy börtönkápolnát alakítottak ki. 2009-re a székelyföldi püspökség elérte, hogy romániai viszonylatban Hargita és Kovászna megyében a legnagyobb az ortodox templomok sűrűsége, ha egy román nemzetiségű lakoshoz viszonyítják az egyházi létesítmények számát. /Bálint Eszter: Román erőfitogtatás Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Bűnvádi eljárást indított a legfőbb ügyészség a konstancai Teodosie ortodox érsek ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy megvesztegetés fejében, hamis iratok kibocsátásával egy fiatal számára lehetővé tette a beiratkozást a papneveldébe. Az érseket a sajtó buktatta le. Két újságíró felkereste őt, és valódi kilétüket eltitkolva arra kérték, segítsen egyiküknek abban, hogy beiratkozhasson az ortodox egyház papneveldéjébe. Ez márciusban történt, amikor már nem lehetett felvételizni az intézménybe. Az újságírók háromezer eurót kínáltak az érseknek, hogy „intézze el” a felvételt, a helyszínen kifizettek 850 eurót. /Bűnvádi eljárás egy ortodox érsek ellen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

A bukaresti római katolikus érsekség nyílt levélben kéri a tanügyminisztertől, hogy a jövőben a vallás legyen érettségi tantárgy. Ioan Robu érsek saját javaslatcsomagot terjesztett elő, az iskolai vallásoktatás reformjára vonatkozóan. Ennek értelmében a vallás az alaptanterv részét képezné, nemcsak az alsó tagozatos, de a felső tagozatos és a gimnáziumi oktatásban is. Augusztus végén az ortodox egyház feje, Daniel pátriárka fordult nyílt levélben az államfőhöz, amelyben a Miclea-féle tanügyi törvényjavaslatot vallás- és egyházellenesnek nevezte. /Vallás-érettségit kérnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Az 1989. évi rendszerváltást követően a magyar kisebbség és a román többség viszonyára a „szoborháborúk” is rányomták jegyüket. A román hatalom történelemhamisító igyekezete során mindenkor azon volt, hogy a magyar nép történelmében nem éppen a legpozitívabb szerepet betöltő román személyiségeknek emelt szobrokkal is megalázza a romániai magyar közösséget. Így a magyarlakta erdélyi településeken már Ceausescu nemzeti kommunizmusa idején is megszokottá váltak az „országegyesítő” Mihai Viteazulnak, Avram Iancunak vagy a magyar településeket „felszabadító” román katonának emelt szobrok. 1989 után feltámadt az Antonescu-kultusz, a volt fasiszta diktátornak néhány év alatt összesen kilenc szobrot állítottak Bukarestben, Jilaván, Slobozián, Calarasi-ban, Piatra Neamton, Targovistéban, Bacau-ban és Iasi-ban, illetve Nagysármáson. A tizedik szobrot Kolozsvárra tervezték. Felemelte szavát a több százezer zsidó haláláért felelős marsall rehabilitálása ellen Washington is. Ennek nyomán a román fél a szobrok rövid időn belüli eltávolítására tett ígéretet. A nagysármási szobrot mindössze ötven méterrel költöztették el a sebtiben múzeummá nyilvánított helyi ortodox templom tornácára, a bacauit a helyén hagyták, mivel azt egy katonaiskola udvarán helyzeték el, a bukaresti elköltöztetését pedig az ortodox egyház nem engedte meg, arra hivatkozva, hogy az a marsall által alapított Constantin és Elena templomának alapítóját ábrázolja. A fasiszta diktátor nevét viselő liga vezetője, Gheorghe Buzatu bejelentette: három újabb Antonescu-szobor felállítását tervezik, Iasi-ban, Pitesti-en és Marosvásárhelyen. Azt is elhatározták, hogy holokauszt-emlékművet állítanak fel a Horthy-rendszer által deportált zsidók emlékére Marosvásárhelyen. Bukarest e döntéssel is Magyarországra kívánta áthárítani a romániai deportálások bűnét, megfeledkezve arról, hogy román területen, így a Kárpátokon túli országrészben is több százezer zsidót mészároltak le. Az emlékművet végül Marosvásárhelyen leleplezték, felirata szerint a város zsidó közösségét az Észak-Erdélyt irányító „fasiszta magyar kormány” Auschwitzba deportálta. Román részről a legnagyobb ellenkezést talán Wass Albert erdélyi szobrainak felállítása váltotta ki. Hosszú éveken át vita tárgya volt a 13 aradi vértanúnak emléket állító, a két világháború között eltávolított aradi Szabadság-szobor ügye is. Román nacionalista körök nemrégiben minősíthetetlen hangnemben tiltakoztak a szent életű római katolikus püspök, Márton Áron előtt tisztelgő kolozsvári szobor felállítása ellen. /Bogdán Tibor: Hideg szobrok – forró hangulatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

A tiltakozások ellenére lehet, hogy mégis lesz Saguna-szobor Gyulán. Dr. Perjési Klára polgármester sajtótájékoztatóján elmondta, a román patriarkátus benyújtotta ezzel kapcsolatos kérelmét a gyulai építéshatósághoz. A polgármester egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a nagyszebeni, 2007-es román-magyar kormányülésen döntés született a Saguna-szobor felállításáról. Akkor a heves tiltakozás hatására elmaradt az alapkőletétel. Andrei Saguna (Miskolc, 1809. január 20. – Nagyszeben, 1873. június 28.), az egykori, nagyszebeni ortodox püspök az 1848–49-ben előbb a Habsburg, majd az orosz cári monarchiával élet-halál harcot vívó Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdította az erdélyi románokat. A Román Nemzeti Bizottmány elnökeként arra is kísérletet tett, hogy még a Habsburgok előtt részt vegyen a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok behívásában. Szolgálatait Bécs később belső titkos tanácsosi ranggal és más fontos elismerésekkel honorálta. Kossuth Lajos előbbi tettéért „közönséges hazaárulónak” nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak. /Mégis szobrot kaphat Gyulán a magyarellenes román püspök. = Erdély. Ma, szept. 29./