"Az a volt kormánypárt /RTDP/ még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ ellen, és parlamenti vitát kíván kezdeményezni a szövetség politikájáról. Neculai Popa RTDP-s képviselő kifogásolja az RHSZ-jelentés kapcsán elhangzott RMDSZ-es véleményeket. Elmondta, hogy az RTDP soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSZ lesz olyan arcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő kifejtette: az indítvány nemcsak az RMDSZ, hanem a koalíció ellen is irányul, mivel alaposan próbára teszi a koalíción belüli kölcsönös bizalmat. A parasztpártot meg akarják ingatni eddigi elhatározásában, az RMDSZ-t pedig ki akarják utasítani, helyét pedig más párttal, például az úgymond megújult Román Nemzeti Egységpárttal szándékoznak betölteni. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy "ilyen irányú tárgyalásokról már van tudomásunk". Szerinte az RMDSZ politikáját legjobban az ukrajnai románoknak a román kormány elé terjesztett követelés-csomagja igazolja, mely mögött az RMDSZ kérései messze-messze elmaradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"A Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által máj. 14-ére összehívott tanácsülés előtt a testület 16 tagja, tehát többsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a polgármester kezdeményezését, amellyel Funar "feltételeket" próbált szabni egy, a városi tanács által elfogadandó határozatban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kolozsvári látogatásához. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek az RMDSZ tanácsosai, továbbá a többi kormánykoalíciós párthoz, illetve más, parlamenten kívüli demokratikus pártokhoz tartozó városi tanácsosok, sőt, az SZDRP egyetlen kolozsvári tanácsosa is, akik úgy döntöttek, nem jelennek meg a polgármester által összehívott ülésen. A 16 kolozsvári városatya közös nyilatkozata elítéli a nemzeti egységpárti polgármester terveit, és Funar állításait visszájára fordítva éppenséggel őt vádolja azzal, hogy "aláaknázza a nemzetbiztonságot". Mint Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, városi tanácsos, egy ugyanaznap, máj. 14-én megtartott sajtóértekezleten elmondta, a tanács csak úgy hozhat érvényes határozatot, ha a testület 31 tagja közül legalább 16 jelen van. - Utóbb kiderült, hogy a tanácsülésen mindössze 13-an jelentek meg, két egységpárti tanácsos sem ment el a "rendkívüli" ülésre. Funar ugyan máj. 19-re ismét össze kívánja hívni a testületet, ám a történtek után aligha van esélye arra, hogy keresztülvigye szándékát, és komolyan megzavarja a magyar államfő kolozsvári látogatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./"

"Antal István Hargita megyei képviselő máj. 20-án, napirend előtti felszólalásában válaszolt Nicolae Ionescu RNEP-es képviselő múlt heti felszólalására a csereháti kisegítő iskola ügyében a koalíciós kormány március 14-én hozott, a Vacaroiu-kormány utolsó, 1346. számú határozatát semmisnek nyilvánító kormányrendeletével kapcsolatban. Az RMDSZ képviselője rámutatott arra, hogy mind az Adevarulban május 12-én megjelent cikk szerzője, akit a legjobb indulattal sem lehet újságírónak nevezni, hiszen egyetlen célja a közvélemény félretájékoztatás és az etnikai feszültségek szítása -, mind pedig a nemzeti egységpárti képviselő, aki valótlan, állításaival ugyancsak félre akarta vezetni a T. Házat és viszályt akart kelteni a kormánykoalíciós partnerek között teljesen hamisan állítják be a Ciorbea-kormány e kérdésben hozott határozatát. Antal István ismertette a valós helyzetet, és azt, hogy a kormány döntése nem változtat az adományozók eredeti célján - jelesül, hogy kisegítő iskola működjön a székelyudvarhelyi árvák számára ?, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot, és kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek, és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1031. sz./"

"Göncz Árpád köztársasági elnök kolozsvári látogatását illetően Kolozsváron a városi tanács máj. 21-i ülésén a kormánypártok tanácsosainak 15 szavazatával a Gheorghe Funar provokatív elképzelését támogató 10 tanácsos voksaival szemben levették a napirendről az egységpárti polgármester javaslatát, amely felhatalmazta volna a kezdeményezőt tiltakozó tüntetések szervezésére. Ugyanezen az ülésen a tanácsosok meghallgatták Bartolomeo Anania ortodox érsek előterjesztését, amelyben a görögkeleti főpap váratlanul azzal állt elő, és természetesen Gh. Funar azonnal fel is karolta a kezdeményezést, hogy a városi tanács utaljon ki egy telket a Főtéren, a néhány évvel ezelőtt megkezdett ásatások helyén, az állam által felépítendő új görögkeleti templom számára, a Szent Mihály templom mellett, így az ortodox egyház visszaadhatná a görög katolikusoktól a kommunisták által elvett és az ortodox egyháznak adott Deák Ferenc utcai templomot. A tanácsülésen több tanácsos a terv ellen érvelt, köztük Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának tanácsosa és Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos szakemberként mutattak rá arra, hogy a század elejéig építészeti szempontból egységes arculatát kialakított kolozsvári Főtér építészetileg és régészetileg védett terület, ezért itt egyetlen olyan bizottság sem engedélyezheti az építkezést, amely szakemberekből áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./"

"Victor Ciorbea miniszterelnök a parlament két háza jún. 3-i együttes ülésén beszédében megvonta a kormány hat hónapos tevékenységének mérlegét. A kabinet eddig 600 törvényt és rendelkezést dolgozott ki, sikeresen hajtja végre programját, a nemzetközi szervek már "román modellről" beszélnek. Az év elején meglódult infláció visszaesett, a márciusi 30 % fölöttiről áprilisban 6,3, májusban 4,5 %-ra csökkent. A Nemzeti Bank valutatartaléka elérte az 1,7 milliárdot. Az Állami Vagyonalap hetente 53 vállalatot privatizált az elmúlt időszakban. Ezután Dan Mircea Popescu ellenzéki szenátor felolvasta a volt kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt 140 képviselője által aláírt terjedelmes szövegű bizalmatlansági indítványt. Az indítvány kalandorsággal vádolta a kormányt, szemére vetette az "életszínvonal drámai csökkenését". A bizalmatlansági indítványt jún. 6-án tárgyalja a parlament. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./"

"Iliescu pártjának immár hagyományossá válnak parlamenti magyarellenes kirohanásai, ehhez csatlakoznak az egységpárti képviselők is. A bizalmatlansági indítvány vitájában külön pont foglalkozott a kormány nemzeti kisebbségek jogegyenlőségére vonatkozó intézkedéseinek "nemzetáruló" mivoltával, amit a kormányfő visszautasított. A vitában a Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője lemondásra szólította fel a kormányfőt, mert Marosvásárhelyen a városházáról levették a román lobogót. Ez a zászlóügy jellemző a nacionalista erőkre. A valóság az, hogy Göncz Árpád érkezése előtt kicserélték a román zászlót újra, mert azt kopottnak találták. A zászlót tehát nem távolították el. A gyűlölködésben az Adevarul jár az élen, a lap biztosra veszi egy esetleges NATO-ból való kimaradás esetén a magyar miniszterek eltávolítását, az RMDSZ eltüntetését a politikai hatalomból. "Persze, mindez fordítva igaz, írta a történtekről beszámoló Szász János. /Szász János: Hová tűnt a zászló? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"A szenátus jún. 26-i ülésén egységpárti szenátorok az oktatási miniszter lemondását követelték azért, mert az tanügyi törvény módosítását törvényerejű rendeletek kívánja életbe léptetni a kormány. /Magyar Nemzet, jún. 27./ "

"A Nagy-Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ helyi vezetői feszültségkeltő akciókra akarják felhasználni azt, hogy Erdélyben több településen máris alkalmazzák a helyi közigazgatási törvénynek a kisebbségi anyanyelv használatát lehetővé tevő egyes előírásait. A Nagy-Románia Párt Marosvásárhelyen tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a városban 10 ezer aláírást gyűjtött az oktatási és a helyi közigazgatási törvény módosítása ellen, és 5 ezret arra a javaslatra, hogy váltsák le Fodor Imre polgármestert. Adrian Moisiu, a párt helyi vezetője nem zárta ki az "erőszakos fellépést a helyzet normalizálása érdekében" a felállított kétnyelvű helységnévtábla miatt. Szatmárnémetiben az RNEP követelte Riedl Rudolf prefektus leváltását, amiért a prefektúra épületére kétnyelvű táblát tett ki. /Lázítanak a kétnyelvű táblák ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Gheorghe Funar polgármester Emil Constantinescu államelnökhöz címzett levelében kérte, hogy távolíttassa el a magyar főkonzulátus épületéről a magyar zászlót. Funar közleményben tiltakozott a magyar főkonzulátus újramegnyitása ellen. Ebben ördögi kitartással vádolta az RMDSZ-t, amely szerinte irredenta, szélsőséges, idegengyűlölő és románellenes szervezet, Magyarország Romániában tevékenykedő ötödik hadoszlopa. Funar figyelmeztette a nemzetárulókat, hogy közel a számonkérés órája, és kilátásba helyezte, hogy pártja, a Román Nemzeti Egységpárt minden eszközt felhasznál a román nemzet egységének megőrzéséért. /Magyar Hírlap, júl. 25./"

"A rendőrség kézre kerítette a magyar lobogó eltávolítóit és júl. 26-án ünnepélyesen visszaadta a magyar zászlót Bitay Kálmán prefektusnak. A tettesek /Roman Neag, Vasile Dragan és Ioan Rusu/ a polgármesteri hivatal dolgozói és azt vallották, hogy tettüket hirtelen elhatározásból követték el. Neag felesége nyilatkozott a bukaresti televíziónak: férje ártatlan, mert munkahelyi utasítást hajtott végre. A rendőrség szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Liviu Medrea, Funar barátja, a Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei alelnöke, a polgármesteri hivatalnál vállalati igazgatója vagy Funar részese lenne a zászló ellopásának. Funar örömmel nyugtázta júl. 26-án "a három jó román jó cselekedetét, amelyet majd más jó románok megismételnek". Funar felháborítónak tartja a három tettes elleni rendőri intézkedést, és kilátásba helyezte, hogy a jövő héten a kétnyelvű névtáblát is eltávolítják a főkonzulátus épületéről. Funar ígéretet tett, hogy C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke egy-egy millió lejjel jutalmazza a zászlótolvajokat, és ha majd valaki felgyújtja a magyar lobogót, hárommillió lejre is számíthat. -Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus kijelentette: az ügyészségen etnikumközi gyűlölet szításáért és lopásra felbujtásért feljelentést tesz Funar ellen. "Ha a bíróság Funart bűnösnek találja, kezdeményezni fogom polgármesteri tisztségéből történő felmentését" - tette hozzá. /Népszabadság, júl. 28./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án a következő szövegű Állásfoglalást adta ki: A helyi közigazgatási, illetve az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek érvénybe lépése, valamint a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása kapcsán az ellenzéki nacionalista pártok sorozatos, összehangolt támadást indítottak a kormánykoalíciós pártok ellen. - Ennek részeként Kolozsváron a Román Nemzeti Egységpárt uszító, leszámolásra buzdító nyilatkozatokat adott ki az RMDSZ és vezetői ellen. Azt állítják, hogy az RMDSZ terrorszervezet, félkatonai alakulatai vannak, feketelistákat állított össze, az RHSZ, a rendőrség és más szervek vezetői ellen leszámolásra készül. Az RNEP Kolozs megyei alelnöke felszólította az úgymond "jóérzésű románokat", hogy e helyzet tűrhetetlen, ütött az óra, eljött a cselekvések ideje. - E fenyegetéseket tettek is követték: eltávolították egy külképviselet zászlaját, majd az elkövetőket pénzbeli jutalomban részesítették, további bűncselekményre buzdító felhívást tettek közzé, jelentős jutalmat ígérve. Határozottan tiltakozunk az ilyen, a demokratikus államrendet fenyegető provokációk ellen. Követeljük a tettesek, felbujtóik és az őket utasítók törvény elé állítását. Felkérjük az illetékes hatóságokat, beleértve Románia kormányát is, tegyenek meg mindent az ország törvényeinek betartásáért. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen az, hogy a jogszabályok alkalmazását attól tegyék függővé, milyen feltételezett következményei lehetnek, illetve milyen érzelmeket válthatnak ki. Habár e szélsőséges nacionalista pártok képviselői önmagukat az egész románság képviselőinek képzelik, és ezt állandóan hangoztatják, meggyőződésünk, hogy Románia lakosságának többsége az elkezdett reformfolyamat, az euroatlanti integráció híve, és elítéli e provokációkat, amelyek le akarják téríteni Romániát az európai beépüléshez vezető útról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 6., 1085. sz./"

"Helyenként utcai összecsapások követték aug. 8-án a reform második szakaszaként meghirdetett 17 veszteséges nagyvállalat felszámolásának bejelentését. Ploestiben a munkások köveket és palackokat dobálták a kivezényelt rendőrökre és megrohamozták a prefektúra épületét. A tiltakozásokat a tévé bemutatta. A Ploiesti melletti Valea Calugareasca foszforüzemében alkalmazottai vasúti blokádot hoztak létre, órákon át a sínekre ülve akadályozták a vasúti forgalmat, többek között a Moszkva-Szófia expressz utasai 8 órát várakozhattak. Este a rendőrség számolta fel a blokádot. Victor Ciorbea miniszterelnök aug. 8-án a tévé esti adásában magyarázta a döntés értelmét: a teljes társadalmi csőd elkerülése érdekében kell a veszteséges vállalatokat bezárni. A kormány fellép a törvénysértő akciók ellen. - Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke bejelentette, hogy még több száz vállalatot kell felszámolni. - Az ellenzéki politikusok hazugnak és hazaárulónak nevezték a kormány intézkedéseit. A szócsövüknek tekintett Dimineata lap aug. 9-i vezércikke követelte: "Le a hazaáruló és a hazát eladó kormánnyal" - A Román Nemzeti Egységpárt szintén hazaárulást emlegetett és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóbiztosát, Paul Thomsent tette meg Románia "valódi miniszterelnökének". A kormánykoalíció pártjai elkerülhetetlennek mondták ezt a lépést, hasonlóan nyilatkozott Markó Béla is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Aug. 27-én Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatót tartott a Román Nemzeti Egységpárt megyei szervezete. Meghívottjuk, Horia Pop brassói RNEP-megbízott arról beszélt, hogy "az RMDSZ rögeszmésen folytatja Erdély magyar átfestését". Idézte a bukaresti National írását, mely szerint Magyarország Erdélyben gazdaságilag akarja érvényesíteni hatalmát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./"

"Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere alkalmazta a törvény előírásait, kitette a város bejárataihoz a kétnyelvű helységnévtáblákat. A Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt helyi vezetői két ízben is Bukarestbe utaztak, hogy tiltakozzanak, majd Emil Constantinescu elnököt akarták meggyőzni a kormányrendelet alkotmányellenességéről /!/. Nem jártak sikerrel, viszont ismeretlenek többször bemázolták a magyar feliratot. Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca pert indított a polgármester ellen. A tárgyalás szept. 5-én kezdődött. Fodor Imre védője, Frunda György szenátor kifejtette, hogy azon közigazgatási rendeletről van szó, amelyet nem lehet megtámadni. Tanase Dumitru bíró a döntést szept. 12-re halasztotta. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./"

"Szamosújváron a börtönmúzeum avatási ünnepségén Augustin Brinzas lelkész a nemzetbiztonsági törvény módosítását javasolta, hogy ezzel a legionárius szervezet törvényes keretek között létezhessen. A lelkész, aki 1989 óta számos egyházi szertartást celebrált a legionáriusok emlékére, a hallgatóság körében pártfogót talált: Vasile Matei egységpárti képviselő bejelentette: támogatja a Legionárius Mozgalom legalizálását. Arra hivatkozott, hogy létezik etnikai kritériumok alapján párt, az RMDSZ, amelyet nem tekintenek a nemzetbiztonságot veszélyeztetőnek, akkor kell léteznie a mozgalomnak is. Ezzel szemben Iuliu Pacurariu, a Demokrata Párt képviselője ellenezte a javaslatot, mondván, nincs különbség kommunista és fasiszta-legionárius doktrína között. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./"

"Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke elutasította azt a tervet, amelyet Funar bejelentett, hogy pártja, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt pártszövetséget hoz létre. A pártszövetség győzelme esetén, jelentette be Vadim Tudor, ő lesz az államelnök, Funar a miniszterelnök és Paunescu a belügyminiszter. Ennek ellenére Tudor a Jurnalul National hasábjain komolynak nevezte a tervet és figyelmeztette Tabarát, ne akadályozza pártjaik összefogását. - A Cotidianul idézte Emil Constantinescu államelnököt, aki Kolozsváron kijelentette, hogy a "nacionalista baloldal" offenzívája majd magától kifullad. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./"

"Emil Constantinescu államelnök interjút adott a legnagyobb példányszámú bukaresti napilapnak, az Adevarulnak, amelyben "Constantinescu államelnök elismeri a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások erősödését". Ilyen megnyilvánulások mind a román többség, mind a magyar kisebbség egyes szegmenseiből kiindulnak - jelentette ki. Az okok között említette az RMDSZ-en belüli belső küzdelmet, továbbá azt, hogy egyes pártok ősszel tartják kongresszusukat. Szerinte mind az RMDSZ, mind a Román Nemzeti Egységpárt keretében konfliktusok vannak a különböző csoportok között. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./"

"Vasile Dobrescu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke a szenátus szept. 29-i ülésén minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t, kijelentve, hogy az RMDSZ totalitarista állampárt, megveti a román államot, vezetői agresszívek és naponta új követeléssel állnak elő. Dobrescu felelősségre vonta a többi szenátort, mondván, alkuba bocsátkoztak a román nyelv szuverenitásáról, ez már veszélyt jelent a román államiság számára. Felszólította a koalíciós pártokat, hogy vessék ki maguk közül az RMDSZ-t, az egyetlen szélsőséges pártot, akkor majd az egész román nemzet támogatását élvezik. Mircea Ionescu Quintus, szenátusi alelnök, aki az ülésen elnökölt, némán hallgatta ezt a durva kirohanást. Ezután Ion Moisin parasztpárti szenátor az ortodox klérus felelősségéről beszélt, súlyos vádakkal illette a Securitatéval kollaboráló ortodox egyházi vezetőket, a Vörös Holocaust című könyvből idézett. Erre több szenátor hevesen tiltakozni kezdett, egyesek az öklüket rázták. Ekkor már éber volt Mircea Ionescu Quintus és megvonta a szót Dobrescutól, éppen akkor, amikor Teoctist pátriárkát említette a "palástos ügynökök" között. Dobrescu négyoldalas nyilatkozatát a sajtó rendelkezésére bocsátotta. Mircea Ionescu Quintus tehát némán hallgatta az RMDSZ elleni rágalmakat, csak az ortodox egyház védelmében állt ki. Ugyanaznap ez megismétlődött: Gheorghe Dumitrascu hosszú felszólalásában támadta a magyarságot, az RMDSZ-t, az ülésvezető elnök némán hallgatta a vádaskodást. Az elnöklést átvevő Cristian Dumitrescu, a Demokrata Párt szenátora ugyanígy járt el. Nem állt ki a koalíciós partner, az RMDSZ mellett. /Béres Katalin: A klérust Quintus védi. S az RMDSZ-t? = Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./"

Okt. 8-án népes kíséret élén Kolozsvárra látogatott Victor Ciorbea miniszterelnök. Először a koalíciós pártok helyi vezetőivel, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával és rektor-helyetteseivel folytatott megbeszélést, majd a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán és a szamosfalvi katonai körzet egységeinél tett látogatást. A találkozást követően Alexandru Farcas megyei prefektus elmondta: elsősorban a reformfolyamat helyi szinten való akadályoztatásáról tájékoztatta a miniszterelnököt. Amíg ugyanis az önkormányzati testületeket Kolozs megyében az ellenzék vezeti, a város élén a Nemzeti Egységpárt "kiemelkedő" személyisége áll, elképzelhetetlen a reformfolyamat megvalósulása. A megbeszélésen jelen levő Boros János, Kolozs megyei RMDSZ-elnök elmondta: felhívta a kormányfő figyelmét a felerősödő magyarellenes megnyilvánulásokra, Funar polgármester feszültségkeltő akcióira. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közelmúltban az Avram Iancu-megemlékezésen sem a kormány sem a köztársasági elnök nem reagált az uszító kijelentésekre, sőt a rendezvényen jelen volt a 4. Erdélyi Hadsereg egyik magas rangú képviselője, aki szintén magyarellenes kijelentéseket tett. Boros János követelte Gheorghe Funar tisztségéből való felfüggesztésére. Ciorbea válaszában kijelentette: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy Funar törvénysértést követett volna el, aligha merülhet fel a felfüggesztése. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Victor Ciorbea miniszterelnököt a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnokságán arról tájékoztatták, hogy a hadsereg felszerelése idejét múlta, ilyen felszereléssel nehezen lehet elképzelni az euro-atlanti integrációt. A jelen levő Constantin Degeratu, a nagyvezérkar főnöke elmondta, hogy a jövőben majd sikerül új felszereléssel ellátni a hadsereget. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

A szenátus okt. 27-én 66-55 arányban elvetette három ellenzéki párt /Társadalmi Demokrácia Pártja, Nagy-Románia Párt, Román Nemzeti Egységpárt/ követelését, hogy tűzzék napirendre a sürgősségi kormányrendeletről szóló jelentés vitáját. Előzőleg a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és az RMDSZ megállapodott, hogy amíg a két párt vegyes bizottsága nem állapodik meg, nem kezdik meg a szenátusi vitát. A parasztpárti Pruteanu szintén az ellenzéki indítvány mellett kardoskodott, többször is fölszólalva a vitában. Ezúttal azonban érvénysült a koalíciós fegyelem, amelyet a többség betartott. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a tanácsülésen Albert Álmos polgármester felolvasta Ion Gavra egységpárti képviselő okt. 29-én kelt, a képviselőház állandó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyében élő románok elnyomásáról írt. Többek között azt állította, hogy a két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Erdély román lakói a horthysta uralom alatt. Az RMDSZ újraállítja a magyar közigazgatást, az RMDSZ etnikai tisztogatást folytat, nincsenek román iskolák, nincsenek román templomaik. Albert Álmos Ion Bumbu egységpárti tanácsos véleményét kérdezte Gavra állításairól. Bumbu szerint ezek az állítások nem légből kapottak. Kónya Ádám közbevetette, hogy például Sepsiszentgyörgyön is van ortodox templom. Papp Attila a megyei prefektúra hivatalos adataiból idézett: a katonai, rendőri, hírszerzői szolgálatok vezetői kizárólag románok, 30 közintézményből 15 élén románok állnak, a megye 12 bírójából 9 román, annak ellenére, hogy a román lakosság aránya Kovászna megyében 23,4 %. /Szekeres Attila: Újhorhorthyzmus Székelyföldön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetősége nov. 4-én kizárta tagjai sorából Gheorghe Funart, a párt volt elnökét. A Valeriu Tabara elnök vezetésével ülésező elnökség azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget a párt korábbi felszólításának, hogy szüntesse be az általa különböző személyek /prefektus, az RMDSZ vezetői, lapszerkesztők/ ellen indított pereket, amelyekkel csillagászati összegű kártérítést követelt. Funar számára korábban főtitkári posztot ajánlott fel Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, valamint Ion Iliescu pártjának Kolozs megyei szervezete. - Funar kijelentette: nem fogadja el a pártból való kizárását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

A román nacionalista ellenzék négy fő ereje nov. 12-én a képviselőházban közös "egyszerű" bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Hargita és Kovászna megyékben élő románok helyzetével kapcsolatban. A Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Ion Iliescu volt államfő elnökletével működő Szociális Demokrácia Pártja, a Corneliu Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Párt és a Melescanu volt külügyminiszter által létrehozott Szövetség Romániáért 74 tagja által aláírt szöveg nem kevesebbel vádolja a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, mint hogy "etnikai tisztogatást" hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok jó előre statisztikai adatokkal bizonyították, hogy valójában a románok részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi számarányuk alapján illetné meg őket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Folyik a harc a Román Nemzeti Egységpárton belül az elnök, Valeriu Tabara és a leváltott elnök, Gheorghe Funar között. Az utóbbi ugyanis nem ismeri el vereségét és híveket toboroz. Az új elnök a legkülönbözőbb fórumokhoz fordul támogatásért, tudósított kettejük harcáról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Kolozsvári rendkívüli konvenciójukon - kongresszusukon - az "Egységpárt elnökévé" választották nov. 29-én hívei Gheorghe Funart, Kolozsvár polgármesterét. Ezt a tanácskozást nem ismerte el az RNEP hivatalos vezetősége, amelynek legtöbb tagja ugyanezen a napon, nov. 29-én Bukarestben volt, az RNEP Országos Tanácsának a párt elnöke, Valeriu Tabara által összehívott ülésén. A Funar-féle Egységpártban főtitkárrá a konvenció résztvevői Iosif Ovidiu marosvásárhelyi ügyvédet, titkárrá a kolozsvári Ion Mihaiu-t és a marosvásárhelyi Ioan Jude-t választották, ezenkívül 15 alelnököt is kijelöltek a voksolással. Funar pártelnöksége mellett a 411 jelenlévő közül 399-en szavaztak. A párt parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22, országos vezetőségéből pedig a többség a Tabara által összehívott bukaresti ülésen vett részt, így a Funar-féle párt az RNEP ismert politikai gárdájából alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. A bukaresti tanácskozás résztvevői - szavakban - az "eltúlzott nacionalizmus" ellen foglaltak állást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Dec. 4-én Victor Ciorbea miniszterelnök a két ház együttes ülésén bemutatta átalakított kormányának új tagjait. A kormányzati munka átszervezésére, a reformfolyamat felgyorsítására tett kormányintézkedések és célkitűzések ismertetése után a parlamenti pártok képviselői fejtették ki álláspontjukat a kormány egyéves munkájáról, valamint az előterjesztett kormányátalakításról. A többórás vita után a plénum titkos szavazással, 277 mellette és 124 ellene leadott szavazattal elfogadta a kormány összetételének és struktúrájának módosításáról szóló határozatot. A két ház együttes ülésén kibontakozott vitában elsősorban Ion Iliescu szenátor, a volt államfő bírálta a kormánypolitikát, felelőssé téve az ország minden gondjáért. Ciorbea miniszterelnök éles és egyrészt a már elért eredményeket, másrészt az előző kormányzat politikájának súlyos gazdasági következményeit bizonyító adatokkal alátámasztott válaszban utasította vissza ezt a beállítást, Dejeu belügyminiszter külön felszólalásban mutatott rá: éppen az a politikus lép fel vádlóként, aki - mint fogalmazott - csődbe vitte az országot. Victor Ciorbea bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya a román társadalom globális reformjára törekszik. Ennek keretében többek között kifejtette: "Megkezdtük a kisebbségek helyzetének megreformálását, hogy Románia minden állampolgára otthon érezhesse magát az országban". Iliescu szenátor a maga részéről viszont azt fejtegette, hogy a kabinet "megtűri az etnikai autonómiára irányuló törekvéseket, alku tárgyává teszi a román nyelvet a koalícióban" és "nemzeti érdekeket károsít általános politikája". A szélsőséges nacionalista politikusok közül Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy a Demokratikus Konvenció "Szerződés Romániával" című programját valójában úgy kellene nevezni, hogy "Szerződés Magyarországgal", az Egységpárt nevében felszólaló Vasile Dobrescu pedig "a gazdaság elnemzetietlenítésével és az RMDSZ igényeinek elfogadásával" vádolta a kabinetet. - Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a makrostabilitási és szerkezetátalakítási folyamatok egyeztetésének szükségességére, az árliberálizálást követően a piacok liberalizálásának, a helyi pénzügyi autonómia következetes megvalósításának, a magánosítás gyorsításának, a beruházást támogató környezet megteremtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. E célok érdekében, mondotta, a szövetség támogatja az átalakítást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

A Ziua és az Adevarul tájékoztatnak, hogy dec. 17-én az RMDSZ képviselőházi frakciója kérte az alsóház fegyelmi bizottságát, hozzon megfelelő fegyelmi intézkedéseket Petre Turlea Román Nemzeti Egységpárti képviselőt illetően, aki dec. 9-én kijelentette: "a magyar kisebbség képviselői az RMDSZ nevű fasiszta pártba szerveződtek". /MTI/

A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "többszáz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./