Febr. 2-án megkezdődött a szenátus és képviselőház tavaszi, június 30-ig tartó ülésszaka. A szenátus és képviselőház egyaránt megválasztotta állandó elnökségét. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a Román Nemzeti Egységpárt súlya. Elutasítottak Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi, illetve szenátusi RNEP-frakciók vezető posztjait.Titkári tisztségében újraválasztották az RMDSZ jelöltjeit, a szenátusban Kozsokár Gábort, a képviselőházban pedig Kovács Csaba Tibort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének újraválasztották Varga Attilát, /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ az alelnökök: Márton Árpád és Vajda Ferenc, az RMDSZ-frakció titkára Szilágyi Zsolt lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3. -1199. sz./

"Febr. 10-én Elek Barna a Marosvásárhelyen élő, Maros megyei RNEP-képviselő magyarellenes kirohanásaira reflektált, míg Tamás Sándor a magát "a Hargita és Kovászna megyei románok egyetlen képviselőjének" kikiáltó Kovászna megyei képviselő, Petre Turlea sovén-nacionalista uszításaira reflektált. - Elek Barna és Tamás Sándor kifejtették, hogy nevezett román egységpárti képviselőnek minden parlamenti ténykedése az unalomig ismétlődő, de az illető megyék románságának körében is visszhang nélkül maradó hazugságáradatban, magyarellenes kirohanásokban merül ki, és hogy uszító állításainak, nacionalista retorikájának nincs semmilyen politikai hátországa e két megyében. Az állandó ellenségkeresés csupán arra jó, hogy pártját "legitimálja", hiszen ezen kívül semmilyen üzenete nincs a szavazatínségben szenvedő RNEP-nek a román társadalom számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 10., 11. - 1204. és 1205. sz./"

"Febr. 11-én együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, akit 1997 novemberében kizártak a Román Nemzeti Egységpártból, de akit egy főleg kolozsvári híveiből álló pártgyűlés ismét az Egységpárt elnökévé nyilvánított. A parlamentben elismert Funar nélküli Egységpárt azonnal meg nem történtnek és érvénytelennek minősítette a Funar-Vadim megállapodást. Az aláírt jegyzőkönyv szerint a Nagy-Románia Párt és az RNEP (a Funarhoz hű maradt erők) a parlamentben és azon kívül együtt fognak működni a Ciorbea-kormány eltávolításáért, egy nemzeti egységkormány vagy szakértői kormány létrehozásáért, amely legkésőbb októberig választásokat szervez, "a haza kiteljesüléséért Nagy-Románia természetes határai között", az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításáért és "e szeparatista, alkotmányellenes, horthysta szervezet betiltásáért". A két aláíró által irányított szervezetek bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani más ellenzéki pártokkal együtt a kormány ellen, közös akciókat szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

A Legfelsőbb Bíróság a Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpártnak adott igazat abban a perben, amelyet a szélsőséges nacionalista párt a helyi közigazgatási és oktatási sürgősségi kormányrendeletek tárgyában indított a román kormány ellen, azon az alapon, hogy a kabinetnek nem volt joga kormányrendelettel módosítani a két sarkalatos törvényt. A pert első fokon elvesztette, mert a joghatóság úgy vélte, egy párt nem perelheti a kormányt. Az RNEP fellebbezett és a Legfelsőbb Bíróság helyt adott álláspontjának. E döntés nyomán az alkotmánybíróság dönthet arról, hogy a kormány megsértette-e a sürgősségi kormányrendeletek kiadásával az alkotmány egyik cikkelyét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki a román Nemzeti Egységpártból való kizárása után is annak elnökeként lép fel, a febr. 26-án közös nyilatkozatban figyelmeztetett arra, hogy az RMDSZ "kihasználva a román kormányban való részvételét, számos románellenes megmozdulást készít elő március 15-én, az 1848. évi magyar forradalom 150. évfordulóján". Ezek az akciók a két vezető nyilatkozata szerint "a románok méltósága ellen" irányulnak és "Kovászna, Hargita és Maros megyék - a Székelyföld - területi autonómiájának kinyilvánítását célozzák". A két nacionalista politikus nem közli, hol tett szert ilyen információkra, viszont felszólítja a román államfőt és miniszterelnököt, "tartsák tiszteletben az alkotmányra tett esküjüket" és "biztosítsák a román népet arról, hogy nem fognak eltűrni románellenes és az egységes román nemzetállam ellen irányuló akciókat". - Erdélyből csütörtökön RMDSZ-ellenes akcióról érkezett hír: a szövetség kolozsvári székházának épületére - a kapura és az egyik falra - az éjszaka során a két világháború közötti fasiszta jellegű légionárius nemzeti mozgalom három röplapját ragasztották fel, amelyen Corneliu Zelea Codreanunak, a mozgalom alapítójának képe látható. /MTI/"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester bejelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSZ-nek, hogy március 15-én megünnepelje Kolozsváron "Magyarország nemzeti ünnepét". A polgármester azzal érvelt, hogy az RMDSZ még nem kért engedélyt március 15-i megemlékezésre, ő viszont máris engedélyt adott az RNEP-F, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca számára, hogy ezen a napon megemlékezzenek az 1848. évi forradalomról. Mivel a törvény szerint egy időben nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyek konfliktusra vezethetnek, Funar előre közölte, hogy az RMDSZ rendezvényeit nem fogja engedélyezni ezen a napon. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint a polgármester ezzel bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ugyanis az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. Boros János elmondta, hogy Kolozsváron egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg a szabadságharcról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Funar hívei kezdeményezésére immár a "Román Nemzeti Egységpárt - Funar" (RNEP-F) elnevezésű alakulat elnökeként lépett fel (mert az eredeti Egységpártból kizárták és a pártnév viselésének jogáért indított perben vesztésre áll Valeriu Tabara pártelnökkel szemben) láthatólag ezzel az új akcióval próbálja ismét felhívni magára a figyelmet. /MTI, márc. 4./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 13-án sajtóértekezleten jelentette ki, hogy az Urunk Színeváltozása templomban a nap során történteket az RMDSZ idézte elő azzal, hogy "kommandós csapatokat készített fel a katedrális elfoglalására és ezzel etnikai (román-magyar) konfliktus előidézésére". A polgármester szerint, jelentette a Mediafax, "ugyanazok a kommandós csapatok incidenseket fognak provokálni vasárnap", amikor az RMDSZ, illetve az Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca szervezet külön-külön megemlékezik 1848 március 15-éről. Az RMDSZ jóelőre ismertette ünnepi megemlékezéseinek időpontját és helyét, a polgármester viszont nem közölte, hol és mikor tartanak március 15-i megemlékezést hívei. Kolozsvári RMDSZ-források beszámoltak arról, hogy a koszorúzás színhelyén márc. 13-án a polgármesteri hivatal emberei "átszerelték" a Biasini-ház homlokzatát, zászlókat erősítettek fel (amelyek jórészt eltakarják a Petőfi-emléktáblát), áthelyezték a koszorútartó kampókat, s művüket gépkocsiból maga Funar is megtekintette. Az "átalakításról" az RMDSZ bejelentésére rendőrségi jegyzőkönyv is készült, de a változások a szövetség helyi vezetői szerint nem fogják megakadályozni, hogy idén is, mint minden évben, megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát. (Funar hívei a polgármester által két éve ugyanarra a homlokzatra felerősíttetett táblánál terveznek megemlékezést: ennek szövege a magyar forradalom elleni román szélsőséges nacionalista vádakat tartalmaz). Buchwald Péter alprefektus a kolozsvári Szabadsághoz eljuttatott nyilatkozatában arra kérte a város és a megye magyar lakosságát, hogy az ünnepségeken emelt fővel, annak tudatában vegyen részt, hogy Európa tavaszát, a szabadság, egyenlőség, testvériség napját ünnepli. Hozzáfűzte, hogy a minden ellenkező híresztelés ellenére a rendőrség biztosítja az ünnepség normális lefolyását. /MTI/"

Veres József a romániai antiszemitizmus megnyilvánulásairól írt: a Nagy-Románia Párt nyíltan antiszemita párt, a Román Nemzeti Egységpárt burkoltan az. 1995 júliusában bejegyezték a vasgárdista mozgalmat. Több antiszemita könyv jelent meg: Jan von Helsing Organizatiile secrete si puterea lor in secolul XX bővített változata, továbbá Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca című munkája és legújabban Radu Theodoru Nazismul sionist című könyve. /Veres József: Miért van, ha nincs antiszemitizmus? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Marosvásárhelyen tartják meg a román szélsőséges erők három politikai szerveződését összefogó új csoportosulás, a Haza Újjászületésének Szövetsége alakuló tanácskozását, jelentette be márc. 24-én Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar az erről szóló közleményt a Románok Nemzeti Egységfrontja nevű szervezet elnökeként írja alá: ugyanis az RNEP-ből, a Román Nemzeti Egységpártból, amelynek elnöke volt, kizárták és a bírósági pert is elvesztette. Az új román név előnye, hogy a belőle alkotott betűszó azonos a kolozsvári polgármester nevével. A Haza Újjászületésének Szövetsége főerejét Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja adja, és részt vesz benne a Szocialista Munkapárt is, amely 1996-ban nem jutott be a parlamentbe. Valeriu Tabara Egységpártja nem csatlakozott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke bejelentette, hogy pártja nem fog támogatni egy olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"A Curentul napilap bukaresti ápr. 4-i számában nyolcoldalas mellékletet szentelt a román-magyar viszonynak, melyet példaértékűnek, de tovább tökéletesíthetőnek értékelt. A lap közölte - többek között - Balázs Ádám magyar kulturális és sajtóattasé esszéjét, a lap munkatársainak cikkeit, méltatásait, továbbá román politikusok nyilatkozatait a román-magyar viszonyról. A megszólaltatott romániai politikusok közül Markó Béla a kétoldalú kapcsolatok további javításának lehetőségeit domborította ki nyilatkozatában, miközben a Román Nemzeti Egységpárt egyik képviselője úgy látta, hogy "nem szabad megbízni Magyarországban", a Nagy-Románia Párt elnöke viszont "a magyar sovinizmussal szemben állandó óvatosságot" ajánlotta. Melescanu volt külügyminiszter is "rendkívül fontosnak" tartotta a Magyarországgal való viszonyt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./"

"Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/"

"A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./"

"Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./"

"Az ellenzéki RTDP még ezen a héten egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújt be az RMDSZ ellen, és parlamenti vitát kíván kezdeményezni a szövetség politikájáról. Neculai Popa RTDP-s képviselő kifogásolja az RHSZ-jelentés kapcsán elhangzott RMDSZ-es véleményeket. Elmondta, hogy az RTDP soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSZ lesz olyan orcátlan, hogy a román parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az RMDSZ-es Kónya-Hamar Sándor a Szabadságnak elmondta, hogy az indítvány nemcsak az RMDSZ, hanem a koalíció ellen is irányul, mivel alaposan próbára teszi a koalíción belüli kölcsönös bizalmat. A parasztpártot meg akarják ingatni eddigi elhatározásában, az RMDSZ-t pedig ki akarják utasítani, helyét pedig más párttal, például az úgymond megújult Román Nemzeti Egységpárttal szándékoznak betölteni. Kónya-Hamar Sándor tájékoztatott, hogy "ilyen irányú tárgyalásokról már van tudomásunk". Szerinte az RMDSZ politikáját legjobban az ukrajnai románoknak a román kormány elé terjesztett követelés-csomagja igazolja, mely mögött az RMDSZ kérései messze-messze elmaradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/"

"Törökországi látogatása során Radu Vasile román miniszterelnök a Rompres máj. 25-i közlése szerint kifejtette: kérdőjeleket támaszt, hogy a kisgazdapárt várhatólag bekerül a magyar kormányba, mivel, mint mondotta, amikor előzőleg kormányon volt Torgyán pártja, problémák voltak a két ország kapcsolatában. - Remélem ugyanakkor, hogy az ellenzékben eltöltött idő megérlelte a Független Kisgazda Pártot, és a magyarországi politikai erők megértik, hogy konfliktusok a kétoldalú kapcsolatokban sem Románia, sem Magyarország számára nem kívánatosak - mondotta a kormányfő. - A Ion Iliescu volt államfő vezette Szociális Demokrácia Pártja máj. 25-én a polémiától óvakodó nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezte, hogy a magyar választások eredményét a választótestületi akarat kifejezésének tekinti és hogy egy szilárd többség kialakulása olyan kormányt teremt, amely továbbra is sikerrel folytatja a gazdasági reformot. A közös érdekek és a kétoldalú szerződés, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségei megfelelő keretet teremtenek az új magyar kormány számára annak megszilárdítására és közös építésére, amit elkezdtünk - hangzott az SZDRP nyilatkozata. Végül a párt a nyilatkozatban az RMDSZ-szel kapcsolatos fenntartásait hangoztatja oly módon, hogy annak a "reménynek" ad hangot, miszerint a magyarországi változások nem fognak oda vezetni, hogy "radikálisabbá válik az RMDSZ vezetőinek állásfoglalása és magatartása". A Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Valeriu Tabara korábbi állásfoglalásánál sokkal élesebb, az évekkel ezelőtti polémiák hangnemét felelevenítő nyilatkozatot tett közzé. Ebben azt fejtegette, hogy "a jobboldali és a szélsőjobboldali erők hatalomra jutásával Magyarország valóságos puskaporos hordót jelent majd Európa és a Balkán számára". Ezek az erők - hangoztatja - kétségbe vonják a határokat ebben a térségben és feltámasztják a Nagy-Magyarország iránti nosztalgiát. Az RNEP szerint az egész román politikai osztálynak szóló figyelmeztetést jelent ez a magyarországi választási győzelem, mivel - a nyilatkozat megfogalmazása szerint - "Orbán Viktor minden magyar miniszterelnöke kíván lenni". Az RNEP azzal riogatja a román közvéleményt, hogy "fel kell készülni a legrosszabbra Magyarország részéről". /MTI/"

"A román külügyminisztérium rövid közleményt adott ki a magyarországi választásokról. Tudomásul véve annak eredményeit, a román külügyminisztérium üdvözölte a győzteseket, és kifejezte meggyőződését, hogy a Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok ugyanabban az irányban fejlődnek majd, mint amelyben eddig is oly sok sikert értek el. - Ion Iliescu volt államfő, az SZDRP elnöke szerint a jövendő magyar kormány összetételétől függetlenül a közös érdeknek kell érvényesülnie. Az, hogy fenntartsák a jó viszonyt. Iliescu abbeli reményének adot hangot, hogy az új magyar kormányban is így fogják majd fel a dolgokat. Valeriu Tabara, az RNEP elnöke szerint arra van szükség, hogy a magyar kormány szüntesse be a "romániai és a környező országokbeli szélsőséges kisebbségi szervezeteknek" nyújtott segítséget. Pártja egyetértene az alapszerződés újratárgyalásával, de ellenkező értelemben, mint ahogy Budapesten gondolják. A román-magyar kapcsolatok romlani fognak, ha Budapest minden határozatához az RMDSZ-szel is konzultálni fog. Ezt megengedhetetlennek nevezte az egységpárti elnök. /MTI/"

Hargita és Kovászna megyékben megkezdődött a román hadsereg tíznapos lélektani hadgyakorlata, amelyet a román rádió és sajtó jelentése szerint a hadsereg lélektani hadviselési központja, a szárazföldi csapatok vezérkara és a román rádióadások katonai szerkesztősége szervezett és a maga nemében eddig a legnagyobb rendezvény. Részt vesznek a gyakorlatban a belügyminisztérium és a román hírszerzés emberei is. A fő téma a lakosság - a hadgyakorlati nyelvezetben: a célalanyok - sajátos magatartásának befolyásolása az ellenséges propaganda ellensúlyozására. A tájékoztatásba bevonják a sajtót, a helyi rádiót és televíziót is, kisfilmeket, rádióműsorokat sugároznak és 4000 példányban újságot is nyomtatnak. A hadgyakorlat mellett a sepsiszentgyörgyieket az is foglalkoztatja, hogy a belügyminisztérium, bár korábban az RMDSZ fellépésére felfüggesztette az építkezést, március óta ismét folytatja Sepsiszentgyörgyön egy nagy csendőrlaktanya munkálatait. Erre Petre Turlea, a Román Nemzeti Egységpártnak a helyi románságot képviselő honatyája hajtott fel 8 milliárd lejt. /MTI/

Kerekes Károly Maros megyei képviselő a képviselőház június 30-i ülésén a napirend előtti politikai nyilatkozatok során válaszolt Lazar Ladariu RNEP-képviselőnek a Marosvásárhelyi Napok megnyitó ünnepsége kapcsán ugyancsak a Házban tett uszító RMDSZ- és magyarellenes kirohanására. A nemzeti egységpárti honatya ezúttal azzal próbált etnikai feszültséget és magyarellenes hangulatot kelteni, hogy a román nyelv semmibevételével vádolta meg a város vezetőit, személyesen Fodor Imre polgármestert, holott csak annyi történt hogy egy román színész megbetegedése miatt nem tudott részt venni és románul szólani a marosvásárhelyi vásár ünnepi megnyitóján. A sajnálatos eseményt a Nemzeti Színház és a Polgármesteri Hivatal közleményben már tisztázta, és ez a Ladariu úr által főszerkesztett helyi román lapban is megjelent, ennek ellenére a nemzeti egységpárti politikus megpróbált az esetből újabb etnikai feszültséget kelteni, ugyanakkor viszont - mutatott rá Kerekes Károly - elmulasztotta megemlíteni, hogy az ünnepi rendezvény napjain ismételten bemázolták Marosvásárhelyen a kétnyelvű helységnévtáblákat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1295. sz./

Budapest csatornázási műve ingyen elkezdte Petrozsény és Petrilla csatornahálózatának megtisztítását, az árvíz miatt eliszaposodott pincék és alagsorok kitakarítását, fertőtlenítését. A Román Nemzeti Egységpárt figyelmeztetett: ne engedjék a magyarokat, mert bepillanthatnak és feltérképezhetik a pincéket /!/. Inkább maradjon a szenny. A két bányászváros vezetői nem hallgattak rájuk. /Csatornaeszmék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad),júl. 21./

"A nacionalista román pártok már júl. 27-én kampányt indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Az Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében a hatóságok felelőtlen és nemzetellenes magatartásának minősítette azt, hogy elfogadták és bátorították Orbán Viktor pökhendinek nevezett magatartását és beavatkozását Románia belügyeibe. A párt felszólította Emil Constantinescu államfőt és Radu Vasile miniszterelnököt, hogy "ítéljék el nyilvánosan elfogadhatatlan állításai miatt a magyar miniszterelnököt, aki odáig merészkedik, hogy ultimátumokat adjon a román kormánynak". A párt azt is kérte, hogy az államfő fejtse ki nyilvánosan álláspontját főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak nyilatkozatával kapcsolatban. A közlemény szerint "meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek révén Erdély Románia és Magyarország társszuverenitási övezetévé alakul, és lehetővé teszi a budapesti kormánynak, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe". A Nagy Románia Párt közleményében követelte, hogy nyilvánítsák Orbán Viktort nemkívánatos személynek Románia területén. A közlemény szerint Orbán Viktor ultimátuma arra vonatkozott, hogy ha októberig nem hagyják jóvá a magyar egyetemet, nincs miről tárgyalni. /Ezt a félreértelmezett fordítást már a helyszínen helyesbítették./ A közlemény elítélte Zoe Petrét, aki támogatta a magyar egyetem szükségességét, és követelte lemondását, felszólította továbbá a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja meg, honnan származik a pénz, amelyet az RMDSZ a nyári egyetemre felhasznál. A Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása szerint a bálványosi szabadegyetem "román- és nemzetellenes jellegű". "Az RNEP sohasem fogja elfogadni egy állami magyar egyetem létrehozását Románia területén". Kritizálta a magyar kormányfő tevékenységét a kormányban részt vevő Románia Alternatívája Párt elnöke, Varujan Vosganian is. A Teodor Melescanu volt külügyminiszter által vezetett Szövetség Romániáért Párt is bírálta Zoe Petre állásfoglalását a magyar egyetem mellett. Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke nem ítélte el a magyar egyetem tervét. /A román politikusok Orbán Viktort támadják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Valeriu Tabara, Román Nemzeti Egységpárt elnöke sajtóértekezletén azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt, hogy 1996. november 3-a és 17-e - az elnökválasztás két fordulója - között titkos megállapodást írt alá az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ azzal zsarolja az elnököt, hogy nyilvánosságra hozza ezt a dokumentumot, és "a román fél kötelességvállalásának" tünteti fel. Tabara azt állította, hogy ezzel magyarázható az, "amit Constantinescu elnök a magyar egyetem ügyében tesz", vagyis hogy "kitér az állásfoglalás elől a rendkívül kényes és fontos kérdésekben, és azokat a kormánynak vagy a parlamentnek passzolja át". Az RMDSZ és partnerei közötti titkos megállapodásokról szóló híreket a múltban többször cáfolták az illetékesek. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Takács Csaba ügyvezető elnök szerint a szakbizottság döntése szükségessé teszi, hogy az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végi, kolozsvári ülésén felülvizsgálja a kormányzati részvételt, mert ennek katasztrofális hatása lesz a magyar nyelvű oktatásra. "Elfogadhatatlannak tartom az együttmaradást egy olyan koalícióban, amelyben partnereink ahelyett, hogy a kormányprogram megvalósításáért szállnának síkra, a Nagy Románia Párt és a Román Nemzeti Egységpárt javaslatait fogadják el, és olyan magatartást tanúsítanak velük szemben mintha ők is a koalíció tagjai lennének - nyilatkozta a Mediafaxnak Takács Csaba. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Csatlakozott a Román Jobboldal Pártjához a CADA néven ismert, a Hadsereg Demokratizálásáért Akcióbizottság. "Rendet akarunk az országban és rendet fogunk teremteni" - ezen a címen mondta el beszédét Babuta tartalékos alezredes. Eminescu költőre hivatkozva kimondta: a román elem maradjon a meghatározó. A Jobboldal Pártjának elnöke Cornel Brahas, aki korábban Funar Egységpártjának volt a tagja. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./

Petre Turlea egységpárti képviselő 30 ezer példányban szándékszik kiadni Bukarestben a Har-Kov jelentést. A képviselő szerint a törvényhozó testület könyvtárában nincs meg a jelentés, a 2000-2000 példányban kinyomtatott angol, francia, német, spanyol és orosz változatok is eltűntek a szenátus székházának alagsorából. A honatya ismertette, hogy az 1993-as kiadású angol nyelvű fordításból egy példányt eljuttat az Egyesült Államokba ottani kiadás céljából. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést nyújtott be az ügyészségnek a csernátoni fórum szervezői és résztvevői ellen, azzal az indoklással, hogy a fórum az alkotmányos rend elleni cselekedetnek minősül, olvasható a Transilvania Jurnal és a Ziarul de Cluj lapokban. Valeriu Tabara, a RNEP-elnöke Tőkés László püspök "és a többi szélsőséges" polgári és büntetőjogi felelősségre vonását követelte amiatt, hogy "illegális követeléseikkel durván megsértik Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Az egységpárti vezető ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nem kívánatos személlyé" történő minősítését, valamint a "magyar eredetű irredenta Eva Maria Barki az országból való kitoloncolását" is indítványozta abban a nyilatkozatban, melyben Tabara felszólította a kormányt: haladéktalanul zárja ki soraiból az RMDSZ-t, amely "tudatosan megszegi Románia alkotmányát". Amennyiben pedig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, a RNEP megteszi a szükséges lépéseket Radu Vasile kormányfő, illetve Emil Constantinescu államelnök leváltásához - fenyegetőzött a pártelnök. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 16./

C. V. Tudor szenátor követelte az RMDSZ azonnali betiltását és vezetőinek száműzését. Ez így megy évek óta, de ezt a követelést nem teljesítették. Barabás István felidézte az elmúlt években született hasonló követeléseket, de hozzátette: ezekkel a követelésekkel a kutya sem törődött. A Romania Mare hetilap indulása után 1990-ben heteken át szalagcímekben követelte Tőkés László azonnali száműzését és az RMDSZ törvényen kívül helyezését. - A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 1991. márc. 23-i nyilatkozatában azonnal hatállyal követelte az önálló magyar iskolák megszüntetését, márc. 15-e megünneplésének megtiltását. - Az RNEP 1994. dec. 19-i közleményében követelte a magyar lakosságnál rejlő fegyverek elkobzását, az RMDSZ parlamenti választottjaitól a hűségeskü letételét.- A Vatra Romaneasca 1995. jún. 1-jén követelte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t, szenátorait és képviselőit állítsa bíróság elé. - Az RNEP 1995 júniusi országos értekezleten követelte, hogy Iliescu elnök függessze fel az oktatási törvényt, mert túl sok jogot biztosít a magyaroknak. - A Vatra Romaneasca 1996 júliusi konferenciája követelte, hogy az RMDSZ-t ne nevezzék be pártként. - 1996. dec. 17-én, a választásokat követően Petre Turlea és Dumitru Balaet képviselők követelték, hogy az RMDSZ ne kapjon prefektusi posztokat. - 1997. nov. 19-én Valeriu Tabara, az RNEP új elnöke követelte az észak-erdélyi magyar megszállás következményeit tanulmányozó intézet felállítását. Ugyanaznap Cornel Brahas, neofasiszta Új Jobboldal Párt vezére követelte a Hargita és Kovászna megye felszámolását és a kétnyelvű feliratok megsemmisítését. /Barabás István: Falra hányt követelés. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18./ Valóban nem tiltották be az RMDSZ-t, azonban ezeket a követeléseket pártvezetők hangoztatták, továbbá a román parlament szenátorai és képviselői.