Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul Unității Naționale Române – PUNR
525 tétel
1996. március 12.
"Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./"
1996. március 13.
"Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója márc. 11-én fogadta a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ küldöttségét. A találkozót Gheorghe Funar pártelnök kezdeményezte, azzal a céllal, hogy felhívja az SRI figyelmét az RMDSZ "államellenes cselekedeteire", számolt be a találkozóról a bukaresti rádió. A rádió nem számolt be arról, hogy miben álltak ezek a vádak. A Romania Libera beszámolt arról, hogy az RNEP éles támadást indított Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus ellen, akiről azt állították, hogy "károsan passzív az RMDSZ románellenes akcióival szemben", eltűri az RMDSZ városi tanácsosainak túlkapásait, elnézte az amerikai nagykövet és az RMDSZ "összeesküvését" Funar ellen. /Gyarmath János: Funarék a hírszerzésnél. = Magyar Nemzet, márc. 12./ Virgil Magureanu megnyugtatta az RNEP küldöttségét, hogy az SRI ura a helyzetnek, rendelkeznek a magyar ünnepségek részletes naptárával, a hírszerzésnek tudomása van arról, hogy Erdély-szerte sok helyen elhangzik a magyar himnusz, sok helyen kitűzik a magyar zászlót, de leszögezte: ezzel együtt a márc. 15-i ünnepségek nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát. /Új Magyarország, márc. 13./ Magureanu kifejtette: a hírszerzés rajta tartja a szemét a magyar irredentákon és revizionistákon, ellenőrzi minden lépésüket. /Magyar Hírlap, márc. 13./"
1996. március. 13
"Márc. 12-én a szenátus gyorsított tűzte napirendjére Ion Predescu /Szociális Demokrácia Pártja, a vezető párt/ és Valer Suian /Román Nemzeti Egységpárt/ által benyújtott kezdeményezést, majd Hajdú Gábor és Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátorok módosító indítványait elvetve, az RMDSZ ellenszavazatával, elfogadták az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, illetve himnuszuk eléneklése, továbbá 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki "az ország vagy a román nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért". A törvényjavaslat képviselőházi vitája még hátravan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./"
1996. március 20.
"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke arra kérte a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottságának elnökét, Gheorghe Branzei képviselőt, hogy indítványozza az RMDSZ államkasszából történő finanszírozásának befagyasztását az 1996-os költségvetésben. Kérését Gheorghe Funar azzal indokolta, hogy az RMDSZ csak románellenes tevékenységre és az önálló Erdély létrehozására törekszik. A pártelnök érvei: 1. ha az RMDSZ bizonyítottan politikai pártnak határozza meg önmagát, ne kapjon az állami költségvetésből, a többi párttól eltérően; 2. ha az RMDSZ magát egyaránt szövetségnek is és pártnak is tartja, akkor ne kaphasson többet pénzt a Nemzeti Kisebbségi Tanácstól, amíg nem számol el az eddig juttatott pénzekről; 3. ne jusson több állami költségvetési pénz annak az RMDSZ-nek, amely az eddig - "itthonról, Magyarországról és külföldről" - kapott támogatásait az egységes román nemzeti állam ellen fordította. /RMDSZ ? pénz nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
1996. március 21.
Sújtson le a törvény szigora mindazokra, akik márc. 15-én Marosvásárhelyen nem tartották tiszteletben az idegen zászlók és felségjelek kitűzését szabályozó törvényes előírásokat - követelte az elnöki hivatalhoz, a parlamenthez és a kormányhoz eljuttatott tiltakozásában a Román Nemzeti Egységpárt marosvásárhelyi szervezete. /A marosvásárhelyi RNEP tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
1996. március 22.
"A vezető kormánypárt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) úgy döntött, hogy immár egyetlen koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpártot felszólítja, hogy jelentse be ő maga hivatalosan a szakítást. A RTDP azt nehezményezte, hogy az RNEP "az RMDSZ szövetségesének" nevezte, illetve azt, hogy olyan politikai kezdeményezésekkel áll elő, melyekben nem egyeztet vele. Adrian Nastase, az RTDP ügyvezető elnöke szerint valószínű, hogy ez a koalíciós együttműködés "végének a kezdete", s már csak egy lépés választja el pártját attól, hogy véglegesen szakítson Funar pártjával. /Egyedül marad a fő kormányzópárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
1996. március 23.
Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
1996. március 28.
"Adrian Nasate, az RTDP ügyvezető elnöke bejelentette: pártja, ha kell, egyoldalúan is véget vet a Funar-féle egységpárttal folytatott együttműködésnek. Adrian Nastase leszögezte: mivel a két párt között "kibékíthetetlen különbségek" vannak, az együttműködést "nem kell minden áron fenntartani". Az Román Nemzeti Egységpártnak jelenleg négy minisztere van a kormányban és hat megyében képviseli a kormányt RNEP-párti prefektus. /RTDP-RNEP Kibékíthetetlen különbségek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"
1996. április 1.
"Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a Román Nemzeti Egységpárt és a Nagy-Románia Párt elnökeitől, Gheroghe Funartól és Corneliu Vadim Tudortól, akik alkut ajánlottak. A két szélsőséges román politikus korábban tagadta a levél létezését. A két román párt azt ajánlotta, hogy a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Románia mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tenni. Zsirinovszkij erre az ajánlatra reagált: "Nagy-Románia létrejöhet, ám csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így sem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Romániának le kell mondani Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Nagy-Románia így szétrobban. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független román tartományt." Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadta a kapcsolatfelvételt. /Magyar Hírlap, ápr. 1./ Funar tagadta, hogy ő lenne a Zsirinovszkijhoz írt levél szerzője, szerinte ez része az ellene irányuló lejárató kampánynak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ "
1996. április 3.
"Nagy vitát váltottak ki azok a Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának tulajdonított kijelentések, amelyeket Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke tolmácsolt: eszerint Erdélyben magyar félkatonai szervek működnek, stb. Az SRI mostanáig hallgatott és csak a napokban tette közzé cáfolatát: a Funarral való találkozón nem az RMDSZ politikai pártként kifejtett tevékenységével foglalkoztak, az SRI igazgatója "nem tett semmiféle kijelentést arról, hogy Románia területén léteznének félkatonai magyar szervezetek, illetve, hogy a magyar nemzeti jövedelem négy százalékát a román állam felforgatására irányuló titkos akciókra fordítanák." Azzal, hogy az SRI eddig hallgatott, a magyarellenes vádak megtették hatásukat, fokozták a két nép közötti feszültségeket - jegyezte meg Gyarmath János, lap bukaresti tudósítója. /Magyar Nemzet, ápr. 3./"
1996. április 4.
A jelek szerint a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatos stratégia megváltozott Bukarestben - írta Ara-Kovács Attila. Egy hadügyminisztériumi dokumentum leszögezte, hogy még az idén sor kerül az alapszerződés aláírására. E stratégiai változás már hosszú ideje a román kormány titkos diplomáciai manővereinek meghatározó eleme volt. A két szélsőséges pártot /Szocialista Munkapárt és Nagy-Románia Párt/ eltávolították már a hatalomból, de ottmaradt még a négy miniszteri tárcát és több prefektusi tisztséget birtokló Funar pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amely még szerződésellenesebb lett. Funar pártjának kiakobolítása a hatalomból az egyik feltétele a szerződés aláírásának. Fontos kérdés, hogy az ellenzék, amely eddig jobbára elutasító volt az alapszerződéssel szemben, hajlandó-e változtatni álláspontján. /Magyar Narancs, ápr. 4./
1996. április 9.
Ionel Ungur Bihar megyei prefektus szerint az Erdély-szerte szaporodó Mol-kutak stratégiai fontosságúak lesznek Magyarország számára, amely egy román-magyar fegyveres konfliktus esetén innen láthatná el csapatait üzemanyaggal. Ungur, aki a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt tagja, az igazságszolgáltatásnál akarja megtámadni a nagyváradi, illetve más helyi tanácsok és a Mol között kiépülő együttműködést. Nagyvárad polgármestere, Petru Filip érthetetlennek mondta a prefektus fenyegetését. /Magyar Hírlap, ápr. 9./
1996. április 12.
"Tom Lantos szenátor ápr. 9-én Bukarestben Iliescu elnökkel tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott. A legsikeresebb és a legjobb benyomásokkal szolgáló útjának nevezte bukaresti látogatását. Kedvező változásokat tapasztalt, szerinte előrelépés történt a kisebbségi kérdés megítélésében. Az újságíró csodálkozva hallgatta mindezt, azon gondolkodva, hogy vajon hol dokumentálódott erről a szenátor. /Zsehránszky István: Nézd csak! Emelkedünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Tom Lantos felajánlotta jószolgálatait az alapszerződéssel kapcsolatban. /Magyar Nemzet, ápr. 10./ Elhatározta, hogy segít Romániának a legnagyobb kedvezmény megszerzésében, de ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a következő kormányban ne vegyen részt szélsőséges párt, jelentette ki. /Népszava, ápr. 10./ Tom Lantos a magyar irredentizmus képviselője címmel Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben "politikai zsarolásnak" minősítette Tom Lantos újabb látogatását, akit a "magyar irredentizmus zsoldosának" nevezett. Funar szerint Tom Lantost a magyar vezetők küldték Bukarestbe. Funar megállapította, hogy Tom Lantos és Soros György a román nemzetállam ellenségei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"
1996. április 18.
Ápr. 17-én a parlament elfogadta az 1996-os /!/ költségvetést, 245-en szavaztak mellette és 168-an ellene. A büdzsé a bruttó hazai termék növekedésének évi 4,5 százalékos, az infláció havi 1,5 százalékos ütemével számol, ezen belül az ipar 4,7, a mezőgazdaság 3,5 százalékkal növeli a tavalyihoz képest termelését. A költségvetést megszavazta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Szocialista Munkapárt és a Nagy-Románia Párt, vagyis a sokak által megszűntnek nyilvánított kormánytöbbség ezúttal is hibátlanul működött. A vita során több párt, köztük az RMDSZ, keménykritikával illette a költségvetés tervezetét, a parasztpárt képviselője a szociális vonatkozásokat tartotta elfogadhatatlannak, a szociáldemokraták szerint a kormány elhanyagolta az egészségvédelmet, az oktatást. /A parlament elfogadta az idei költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1996. április 19.
Ápr. 18-án Kolozsváron tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, majd sajtótájékoztatót tartottak. Demeter János, a központi kampánystáb vezetője beszámolt a választási előkészületekről. Az RMDSZ fölkészült a kampányra, országosan mintegy 200 magyar polgármesterre, illetve 3000 magyar tanácsosra számítanak. Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető beszámolt az RMDSZ európai integrációs bizottságának megalakulásáról, majd arról, hogy Bukarestben folynak a tárgyalások az ellenzéki pártokkal való együttműködésről. Náznán Jenő gazdasági alelnök pedig a privatizációs folyamat nemrég lezárult első szakaszában az RMDSZ által nyújtott szolgáltatásokról. Előzetes adatok szerint mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és 100 ezer esetben segítették az igényjogosultakat az ügyintézésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 19., 763. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Az RMDSZ stratégiája szerint minden párttal hajlandó tárgyalni, leszámítva természetesen a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot. Arra a kérdésre, hogy a vezető kormánypártot is lehetséges tárgyalópartnernek tartja-e az RMDSZ, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető tájékoztatott: ezzel a párttal még nem történt eddig semmiféle egyeztetés, de nincs kizárva tárgyalás. Elmondta, az egyeztetések néhány hete tartanak Bukarestben is. - A kolozsvári helyzet túlnő a város határain. Itt országos érdekű politikáról van szó. Arra a kérdésre hogy, amint azt más felmérések mutatják, miért csökken az RMDSZ-re szavazók száma, Takács Csaba nem talált aggodalomra okot. Vida Gyula szerint az egész lakosság körében érezhető egyféle passzivitás. /Többen többet ? együtt jobban Kampánystart az RMDSZ-nél is Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. április 19.
Felhívást intézett a szenátushoz Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. Szerinte az április 22-i titkos ülés, amelyen C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek, már startból a demokrácia és a többpártrendszer, egy román szenátor és pártelnök, Románia elnökjelöltje ellen irányzott csapás, mégpedig külföldi útmutatásra. Funar kifogásolta, hogy a szenátus a román adófizetők pénzén az országban és főleg külföldön az egységes román nemzetállam és a román nép érdekei ellen harcoló RMDSZ-képviselők mentelmi jogát még nem függesztette föl. Funar szerint mindazok, akik C. V. T. meghallgatása előtt kijelentették, hogy mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSZ, Magyarország és a magyar irredentizmus malmára hajtják a vizet. /Egységpárti felhívás a szenátushoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1996. május 7.
"Az aradi Carrier Mol cég fölajánlotta Nagyváradnak, hogy három benzinkutat és gépkocsi szervízláncot épít. A város elfogadta az ajánlatot, majd a következő ülésen a városatyák testületileg visszautasították az ajánlatot, mert a Carrier Mol magyarországi vállalkozás és Bihar megye prefektusa szerint a benzinkutak a "magyar stratégia tartalékai Erdélyben". A prefektus Funar pártjának, a Román Nemzeti Egységpártnak a tagja. /Szász János: Mesék a benzinkútról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"
1996. május 18.
A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja máj. 16-i vezetőségi ülésén úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal. /Magyar Hírlap, máj. 18./
1996. május 22.
Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke levelet intézett Oliviu Ghermanhoz, a vezető kormánypárt /SZDRP/ elnökéhez, ebben jelezte, hogy pártja nem akar kivonulni a kormányból. Funar időt akar nyerni, hogy zavartalanul zárhassa választási kampányát. /Magyar Nemzet, máj. 22./
1996. június 19.
A Bihari Napló (Nagyvárad) beszámolt arról, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség aug. 1-jei hatállyal felmentette tisztségéből Kapalay Józsefet és Nagy Zoltánt, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatóját és aligazgatóját. A tanfelügyelőség mondvacsinált okokra hivatkozott, ezek között szerepelt az, hogy a tanfelügyelőség engedélyezése nélkül kirándulást szerveztek Magyarországra. Az ügynek politikai háttere van: az iskolában tanító Csáky házaspár. Egyikük, Viorica diákokat fizikailag bántalmazott, ezért az iskolatanács megrovásban részesítette őket, ezt a megrovást a tanfelügyelőség megsemmisítette, Csáky Francisc pedig a Román Nemzeti Egységpárt színeiben indult, ezért beszélgetésekben utalt is rá, hogy ő lesz az igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1996. június 22-23.
A helyhatósági választások eredményét közzétették, ez még némileg módosulni fog. A pártok sorrendje:- polgármester-választás : Szociális Demokrácia Pártja /SZDP, vezető kormánypárt/ 868 polgármester, Demokratikus Konvenció /DK, ellenzéki tömörülés/ 320, Szociáldemokrata Unió 447, függetlenek 258, RMDSZ 139, Szocialista Munkapárt 104, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 141, Demokratikus Agrárpárt 178 polgármester, - helyi tanácsosok: DK 6530 tanácsos, SZDP 9480 tanácsos, Szociáldemokrata Unió 5952, RMDSZ 2445, függetlenek 1727, Szocialista Munkapárt 2525, RNEP 2045, Agrárpárt 2352 tanácsos, további pártok színeiben lett még 6675 fő tanácsos,- megyei tanácsosok: DK 307 tanácsos, SZDP 290, RMDSZ 602 561 szavazat, 133 tanácsos, RNEP 90, Szocialista Munkapárt 98, Nagy-Románia Párt 71, egyéb pártok színeiben is választottak tanácsosokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1996. július 3.
"Kolozsváron a városi tanácsban durván támadták Eckstein-Kovács Pétert az Antonescu-szobor felállításának vitájában, mert vitatott személyiségnek nevezte Ion Anonescut. Az egyik egységpárti tanácsos tűrhetetlennek mondta, hogy egy kisebbségi véleményt mondjon a román nép "nemzeti hőséről". Eckstein-Kovács Péter rasszista megnyilvánulásnak minősítette az egységpárti és a Nagy-Románia párti tanácsos uszító kijelentéseit. Végül a többség mégis megszavazta a díjnyertes szobortervre a hétmillió lej honoráriumot, az Antonescu-szobor felállítása viszont nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ "
1996. július 22.
Ioan Ungur, Bihar megye prefektusa, a Román Nemzeti Egységpárt híve betiltotta a Magyar Reformátusok Világtalálkozójának nagyváradi rendezvényeit, közölték a júl. 20-i román lapok, hozzátéve, hogy Bihar megye tanácselnöke /a kormánypárt tagja/ egyetért ezzel az intézkedéssel. Barabás Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki hivatalának szóvivője elmondta, hogy erről hivatalos értesítést nem kaptak. Megerősítette, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár napok óta próbálja elérni, hogy a püspökség mondja le az aug. 3-10-re tervezett találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1996. július 23.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./ "
1996. augusztus 3.
"Megkezdődtek a református világtalálkozó eseményei, ennek ellenére a hatalompárti román sajtó továbbra is a rendezvény betiltását követeli, kifogásolja a kormány engedékenységét. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata aug. 2-i száma első oldalán közli az Ilie Fonta vallásügyi államtitkárral készült interjút, aki kijelentette, hogy a világtalálkozó rendezvényeinek helyszínei "egybeesnek Nagy-Magyarország térképével". Fonta szerint a magyar millecentenáriumi ünnepségek "exportjáról" van szó. A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei aug. 2-i számában Petre Salcudeanu kormánypárti képviselő, csúfosan leszerepelt volt művelődési miniszter azt állította, hogy a világtalálkozó korteshadjárat Frunda György elnökjelölt mellett. A Cronica Romana szerint Tőkés László elképzelései szerint a találkozó utolsó napján Nagyváradon azon a helyen leplezik le Lorántffy Zsuzsanna szobrát, ahol egykor Eminescué állt, amelyet a horthysta hatóságok döntöttek le a bécsi diktátumot követő időszakban. /Magyar Nemzet, aug. 3./ Ioan Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke szerint hiba volt a "félvallásos világtalálkozó" engedélyezése. /Új Magyarország, aug. 3./"
1996. augusztus 7.
"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ folytatja a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójával kapcsolatos rágalomhadjáratát. Annak ellenére, hogy a találkozó rendezvényei nyugodt légkörben zajlanak, az RNEP sajtóközleményben követelte Grigore Zanc Kolozs megyei prefektustól, hogy tiltsa be a megye területén a világtalálkozó rendezvényeit. Az RNEP szerint a rendőri erőkhöz kell folyamodni, mert a rendezvény "törvény- és alkotmányellenes." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6., Népszabadság, aug. 7./"
1996. augusztus 15.
Az alapszerződés ügyében népszavazást javasol a Románok Nemzeti Egységpártja, mégpedig a parlamenti választásokkal egyidőben, nov. 3-án. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
1996. augusztus 22.
Funar, a kisebbik kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke aug. 21-én Bukarestben háromórás megbeszélést folytatott Marcel Dinuval, a román tárgyalóküldöttség vezetőjével. Funar szerint a román tárgyalófél túllépte mandátumát az 1201-es ajánlás elfogadásával. Funar leszögezte, pártja nem lesz tagja annak a kormánynak, amely jelenlegi formájában aláírja az alapszerződést. /Magyar Hírlap, aug. 22./
1996. augusztus 23.
A szenátus külügyi bizottsága szept. 22-én megvitatta a magyar-román alapszerződést. A felszólalók az alapszerződés mellett voltak. Ion Mocioi, a Nagy-Románia Párt szenátora szerint az 1201-es ajánlásnak nincs helye a szerződésben. Adrian Ovidiu Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt tagja felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ-nek van már minikormánya és miniparlamentje, amely a szerződés aláírására vár, hogy a felszínre törjön. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
1996. augusztus 24.
Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke Iliescu elnökhöz írt aug. 23-i levelében kérte az államfőt, hogy hozza nyilvánosságra a magyar-romén alapszerződés szövegét. Egyben emlékezette az elnököt, hogy a tévé nyilvánossága előtti párbeszédre hívta ki, de erre még nem kapott választ. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./