Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Partidul Unității Naționale Române – PUNR
525 tétel
1994. augusztus 18..
"A bukaresti rádió aug. 17-én sugározta Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatát /az Adevarul de Cluj és a Mesagerul transilvan aug. 18-i száma pedig közölte/, aki kirohanást intézetett az RMDSZ ellen, amelynek "félretájékoztató akciói" Románia és az európai struktúrák lejáratását célozzák. Egyúttal felszólította Max van der Stoel EBEÉ -főbiztost, hogy eszközölje ki az RMDSZ megbüntetését Romániához való "hűtlensége és az európai szervek félrevezetése" miatt. Egyben figyelmeztette a kisebbségi főbiztost, ne támogassa az RMDSZ követelését, a magyar nyelvű oktatás terén /Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ és ne ártsa bele magát a román parlament tevékenységébe /Új Magyarország, aug. 18./. "
1994. augusztus 19.
Funar Román Nemzeti Egységpártja újabb két tárcát kapott. Bukarestben aug. 18-án bejelentették, hogy Vacaroiu miniszterelnök minden indoklás nélkül felmentette Ioan Oancea földművelésügyi és Adrei Chirica távközlési minisztert és a helyükbe kinevezte Valeriu Tabart és Adrian Turicut. Így Funar pártja már négy tárca élére juttatta be embereit, ugyanis Iosif Chiuzbain igazságügyi és Valeriu Novac közlekedési minisztert is ők ajánlották, de közel áll pártjukhoz Liviu Maior oktatási miniszter, aki az RNEP oktatáspolitikáját valósítja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A mostani változtatással már tíz olyan miniszter van, akiknek kinevezését a parlament nem hagyta jóvá. /Népszabadság, aug. 19./
1994. augusztus 22.
Aug. 19-én Brüsszelben hét külügyminiszterrel folytatott rövid megbeszélést Kovács László külügyminiszter, aki Manfred Wörnernek, a NATO aug. 13-án elhunyt főtitkárának búcsúszertartására érkezett a belga fővárosba. Melescanu külügyminiszterrel az egyeztetett látogatások programját tekintették át. Melescanu tájékoztatást adott arról, hogy a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt két politikusa helyet kapott a kormányban, akiket technokratáknak nevezett. Kovács László kifejtette: a következő hetek, hónapok fogják megmutatni, hogy a kormányváltozás a román politika nacionalista irányba fordulását jelzi, vagy pedig kezdete lehet egy pozitív folyamatnak, amennyiben ez a párt kormányra kerülve elfogadja a hozzá képest mérsékelt politikát, például a kisebbségi ügyekben is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25., Magyar Hírlap, aug. 22./
1994. augusztus 22.
"A kormányváltással kapcsolatban Vacaroiu miniszterelnök a televízióban bejelentette, hogy a leváltott miniszterek más megbízatást kapnak. A változtatást a politikai paktum indokolta. /Magyar Hírlap, aug. 22./ Az ellenzék, a Demokratikus Koalíció szerint a Román Nemzeti Egységpárt tagjainak bevonása a kormányba csak a legközelebbi bizalmatlansági indítvány túlélését tette lehetővé. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a kormányátalakítás azt jelzi, hogy a kabinet magáévá tette Funarék politikai vonalvezetését az erdélyi magyarsággal szemben. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke is tiltakozott a "szélsőséges pártnak az alkotmányos előírások lábbal tiprása révén történő bevonása ellen a Vacaroiu-kormányba." /Népszabadság, aug. 22./ "
1994. augusztus 25.
Mircea Geoana külügyi szóvivő aug. 24-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ küldöttségével, akik kijelentették, hogy támogatják Románia és Magyarország közötti viszony normalizálását. /Magyar Nemzet, aug. 25./
1994. augusztus 27.
Aug. 24-én őrizetbe vették Kolozsváron, majd Bukarestbe szállították és aug. 25-én az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Ion Stoica, a csődbe ment Caritas nevű szerencsejáték tulajdonosa ellen. A károsultak sokmilliárd lej visszafizetését követelik, közülük a legelszántabbak 16. napja folytatnak éhségsztrájkot Kolozsváron a polgármesteri hivatal előtt. Ugyancsak letartóztatták a másik pénzcsinálót, a Magyarországon is aktív Gheorghe Popileant is. Popilean egy év után tért vissza Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, Magyar Nemzet, aug. 26./ A sajtó felvetette Funar felelősségét is a szerencsejátékok terén. A Romania Libera azt a írta, hogy a Román Nemzeti Egységpárt egyik célja a Caritas és Gerald szerencsejátékokkal az volt, hogy a kisebbségek kezében levő pénzösszegeket és ingatlanok a többségiek kezére játsszák. /Magyar Nemzet, aug. 27./
1994. szeptember 2.
Az Adevarul interjút közölt Melescanu külügyminiszterrel. A Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ belépése a kormányba kimondottan jótékony a magyar-román kapcsolatokra, mondta, hiszen az RNEP szintén az alapszerződés megkötését sürgeti. Az RMDSZ etnikai párt, állapította meg, így maximálisan kihasználja ütőkártyáit. Melescanu megmagyarázta az RMDSZ vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. /Adevarul (Bukarest), szept. 1., ism.: Új Magyarország, szept. 2./
1994. szeptember 3.
A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztotta a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, a titkárok között megmaradt Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor. - Az RMDSZ a majd napirendre kerülő oktatási törvénytervezet módosításáért folytat harcot. Ez nem lesz könnyű, mert a Románok Nemzeti Egységpártja szept. 2-3-i tanácskozásán ismételten leszögezte, hogy kisebbségi vonatkozásban sokallja a törvénytervezetnek a Képviselőházban elfogadott változatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 8.
"Melescanu külügyminiszter magyarázkodásra kényszerült a BBC-ben Funar levelével kapcsolatban. Funarnak az RMDSZ betiltására vonatkozó javaslatáról azt mondta, hogy az személyes javaslatnak kell tekinteni és az nem a Román Nemzeti Egységpárt hivatalos álláspontja. Constantinescu professzor Funar hozzá intézett levelét "minősíthetetlen terméknek" nevezte, amely nem befolyásolja a Demokratikus Konvenció és az RMDSZ viszonyát. /Népszabadság, szept. 8./ "
1994. szeptember 8.
Mircea V_lcu szenátor több pártvezetővel együtt felsorakozott a Román Nemzeti Egységpárt szept. 8-i sajtóértekezletén Funar Constantinescuhoz írt nyílt levele mellé. Nem állja meg a helyét a kezdeti védekezés, hogy Funarnak az RMDSZ betiltását javasoló levele csak magánvélemény volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10-11./
1994. szeptember 10.
A Román Nemzeti Egységpárttal létrejött szövetség veszélyeire figyelmeztetett Adrian Nastase, a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, a képviselőház elnöke most közreadott tanulmányában. /Magyar Hírlap, szept. 10./
1994. szeptember 12.
A kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja a román-magyar alapszerződésről kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a kisebbségek státusában az alkotmányból kell kiindulni: Románia egységes nemzetállam, amely elismeri a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát identitásuk megőrzéséhez. nem lehet önrendelkezésről és autonómiáról beszélni. Az állásfoglalás elítélte a Román Nemzeti Egységpárt legutóbbi nyilatkozatát. /Magyar Hírlap, szept. 12./
1994. szeptember 14.
A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ kolozsvári tanácskozásán nem kérdőjelezték meg Funar pártelnöki tisztségét, azt viszont kimondták, hogy az RMDSZ tanügyi törvénytervezete az ország stabilitását veszélyezteti. Az RNEP olyan anyagot állított össze, amelyből kiderül, hogy a kisebbségeknek egyetlen országban sincs felsőfokú oktatása. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./
1994. szeptember 16.
A kolozsvári megyei ügyészségen 11 városi tanácsos /közülük heten az RMDSZ, négyen az ellenzéki pártok városatyái/ keresetet nyújtott be Funar polgármester ellen. Egyrészt azzal vádolják a polgármestert, hogy törvényellenes építési engedélyt adott ki, másrészt azt kérik, hogy az ügyészség vizsgálja ki Funar eddigi tevékenységének gazdasági vonatkozásait. /Népszava, szept. 15./ Ugyanakkor a városi tanácsosok mintegy 150 oldalas anyagot állítottak össze Funar gazdasági visszaéléseiről és korrupciós botrányairól. Ezt az anyagot elküldték a számvevőszéknek, vizsgálatot kérve a pártvezér /a Román Nemzeti Egységpárt elnöke/ Caritas-botrányban játszott szerepére vonatkozóan is. /Magyar Nemzet, szept. 16./
1994. szeptember 22.
Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyminiszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja egyetért Funarral abban, hogy az RMDSZ autonómia-követelésével Románia feldarabolására törekszik. /Népszabadság, szept. 22./
1994. szeptember 23.
A Legfelsőbb Törvényszék szept. 22-én elutasította a Marosvásárhelyen Antonescu szobrának felállítását támogató megyei bírósági döntést. Ennek ellenére a Cuvantul Liber helyi lap szept. 22-i száma felhívást közölt, amelyben a kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és más pártok helyi szervezetei bejelentették: szept. 28-án leleplezik a városban Antonescu szobrát, felkérnek mindenkit, legyen jelen. A szoborállítási kísérlet törvénytelen, hangsúlyozta Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24., Új Magyarország, szept. 23./
1994. szeptember 26.
Kizárta tagjai sorából a Liberális Párt`93 azt a két szenátort, akik aláírták az Alfred Moses nagyköveti kinevezése elleni tiltakozást. A kormánypárt szenátora pedig szept. 24-én visszavonta aláírását. A kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felelősségre kívánta vonni koalíciós partnerét, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőit, azok azonban nem jelentek meg a helyszínen, diktátumnak nevezték a szept. 24-i találkozásra való felszólítást. Ezután a kormánypárt közleményben jelentette be, hogy fontolóra veszi az együttműködés további lehetőségeit. /Magyar Hírlap, szept. 26./ Az elnöki hivatal véleményét tükröző Adevarul szintén elítélte a nagykövet kinevezése elleni tiltakozást, hozzátéve, hogy Alfred Moses az Amerikai Zsidó Bizottság elnöke. /Magyar Nemzet, szept. 26./
1994. október 11.
"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke felszólalt okt. 10-én a Kolozsvár "Horthy-fasiszta megszállás alóli felszabadítása" 50. évfordulójának szentelt tanácskozáson. Kijelentette, hogy a román-magyar alapszerződésbe kötelezően bele kell foglalni két cikkelyt. Az egyikben Magyarországnak bocsánatot kell kérnie "Észak-Erdély 1940 és 1944 közötti megszállásáért", a másik pedig előírná, hogy kártérítést fizet Romániának és azoknak a románoknak, akik elszenvedték "a megszállók atrocitásait." /Magyar Hírlap, okt. 11./"
1994. október 24.
Kolozsváron tartotta országos konvencióját a Petre Roman vezette Demokrata Párt, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa a választókat Funar Román Nemzeti Egységpártjától. Elutasítják a román nemzet felsőbbrendűségét hirdető tételeket, nem fogadják el a kisebbségek által hirdetett kollektív jogokat és ellenzik az etnikai autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvi magánoktatást, de elvetik az ifjúság erőszakos különválasztását. Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Fratia Konföderáció, mert egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. /Magyar Hírlap, okt. 24./
1994. november 8.
"A Román Nemzeti Egységpárton belül éles az ellentét a Funar-Gavra vezette szélsőségesek és a mérsékeltebb Viorel Salagean között. Funar és hívei ki akarják zárni a pártból Salageant. Egyre több szó esik arról, hogy éppen Salagean vezetésével létrejönne az Északi Liga, egyesítve mindazokat a pártokat, amelyek az "erdélyi" szellemet akarják érvényesíteni, állapítja meg cikkében a bukaresti Gyarmath János. /Magyar Nemzet, nov. 8./"
1994. november 9.
"A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar elnök aláírt nyilatkozattal emlékezett meg Románia felszabadulásának 50. évfordulójáról: a román nép "mindig itt volt a Dnyeszter és a Tisza között", nem azok közé tartozott, akik "a nyers húst a nyereg alatt puhítva lépték át a határokat". Az 1940-es bécsi döntés után "a magyar nép barbár szelleme teljes mértékben érvényesült, ami a románok ezreinek bestiális meggyilkolásához vezetett". A kormányban több miniszterrel képviselt párt szerint az lett volna természetes, hogy Magyarország "elnöke révén kérjen bocsánatot a megszállás idején tanúsított magatartásáért" /Cronica Romana (Bukarest), okt. 26, ismerteti: Népszava, okt. 27./ A nyilatkozat szerint Románia minden jogot megad a kisebbségnek. Amennyiben ezzel elégedetlenek a magyarok, anyaországuk tárt karokkal fogadj őket. /A nyilatkozatból részletek: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9./ "
1994. november 11.
"A képviselőház nov. 10-én elfogadta a Funar Román Nemzeti Egységpártja által beterjesztett büntető-törvénykönyvi változtatást: hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. A jogkorlátozó, antidemokratikus döntés ellen az RMDSZ képviselői tiltakoztak, de kisebbségben maradtak. Félő, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság is jóváhagyja ezt a változtatást. Székely Ervin RMDSZ-képviselő nov. 10-én, az RMDSZ rendkívüli bukaresti sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a módosítás alkotmányellenes, ha a két ház közötti egyeztetés után is ez a változat marad, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fordul. Tokay György frakcióvezető aggasztónak nevezte az immár mindkét házban elfogadott másik módosítást, amely 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést ír elő a "nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért". Ez a megfogalmazás a Ceausescu-korszak törvényeinél is ködösebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./ Tokay elmondta, hogy az RMDSZ román szövetségesei közül is többen erre a módosításra szavaztak, és arról próbálták meggyőzni az RMDSZ-t, hogy a romániai magyarság a román nemzet része. Ezzel nem értünk egyet, hangsúlyozta Tokay György, ahogy korábban az erdélyi románság egy évszázadon át harcolt a politikai nemzet fogalma ellen, ugyanúgy 1918 után a magyar kisebbség is a magyar nemzethez tartozik. /Magyar Hírlap, nov. 11./ "
1994. november 12.
"Funar polgármester, az RNEP elnöke Dumitru Popához, az RTV igazgatójához írt nyílt levelében azzal vádolta a bukaresti, illetve kolozsvári magyar nyelvű tévészerkesztőségeket, hogy "a román állam és a román adófizetők pénzén gyalázzák Romániát és a román népet." Levele azután látott napvilágot a Cronica Romanában, hogy a képviselőházban megszavazták a román nemzet rágalmazásáért járó súlyosbított büntetéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levelében figyelmeztetett, hogy a magyar adások "befeketítik Romániát, etnikai megkülönböztetésre, területi szeparatizmusra uszítanak, meghamisítják a történelmet és törvénytelenül megváltoztatják a román helységneveket." /Magyar Hírlap, nov. 12./"
1994. november 17.
"A prágai Lidové Noviny nov. 15-i számában Daniel Kumermann ismerteti a román törvényt az idegen államok zászlajának és himnuszának tilalmáról, hozzátéve: ez a "törvény egyértelműen elsősorban az erdélyi magyar kisebbség ellen irányul, és ilyenformán a szélsőségesen magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt pecsétjét viseli magán." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"
1994. november 23.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a tévé magyar adásában kíván válaszolni, mert sértésnek tartja a Márton Árpád RMDSZ-képviselővel készült interjút, amely elhangzott a nov. 7-i magyar nyelvű műsorában. A Romániai Magyar Szó közli a kérdéses interjú szövegét. A lényege: Márton Árpád kifogásolta, hogy az utóbbi időben többen megkérdőjelezték az RMDSZ létjogosultságát, így Iliescu elnök, Oliviu Gherman /veszélyt jelent az RMDSZ/, Funarnak egy szatmári lapban megjelent cikke fasiszta megnyilvánulás. A képviselő ezt nov. 1-jei parlamenti felszólalásában is elmondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
1994. november 25.
Melescanu külügyminiszter, aki előzőleg a Román Nemzeti Egységpárt vezetőit tájékoztatta a román-magyar szakértői tárgyalásról, nov. 23-án fogadta az RMDSZ vezetőit, hogy nekik is adjon tájékoztatást. Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a belpolitikai élet nem jelent garanciát a dialógusra. Magyarellenes nyilatkozatok és intézkedések voltak, az utóbbiakhoz sorolható az oktatási törvény helyzete, az SRI jelentése, amely a magyarságot, a magyarság törekvéseit jelöli meg fő veszélyforrásnak. Továbbra is véleménykülönbség van, az RMDSZ szerint szükség van az alapszerződésben rögzíteni a kisebbségi megállapodást, a külügy viszont ezt nem tartja szükségesnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1994. december 21.
Funar dec. 19-én egész sor magyarellenes kormányzati és törvényhozási lépést sürgetett. Követelte például az RMDSZ-képviselők külföldi útjainak letiltását, az RMDSZ pénzügyi ellenőrzését, a magyar újságok költségvetési támogatásának megszüntetését, a hivatalos közlöny magyar nyelvű fordításának megszüntetését, az RMDSZ csak románul fogalmazhassa meg nyilatkozatait, stb. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ nyilatkozatában azt állította, hogy nagy mennyiségben hoznak be fegyvert Romániába és ez elsősorban a magyaroknál található, szorgalmazta az engedély nélküli fegyverek begyűjtésével kapcsolatos, az RNEP által 1992 őszén benyújtott törvényjavaslat elfogadását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1994. december 30.
"Az antiszemitizmust és a fajüldözést vizsgáló európai központnak az Európa Parlamentnél bemutatott jelentése szerint Romániában jelenleg kilenc szélsőséges párt és tömörülés működik. A jelentés első helyen a Vatra Romaneascát említi, majd a Nagy-Románia Pártot, a harmadik a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/. A többi hat jelentéktelenebb párt. Az RNEP a Vatrából született, sokan mindkettőnek tagjai, ezért a szélsőségesek "lándzsahegye" az RNEP és a Vatra keveréke. Corneliu Coposu, a Nemzeti és Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke, az ellenzék egyik vezetője elmondta, hogy az RNEP belépése a kormányba csökkentette a kormány hitelét. Nyugaton ezt a pártot szélsőséges fasiszta pártnak könyvelik el. /Új Magyarország, dec. 30./"
1995. január 18.
"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./"
1995. január 23.
Jan. 20-én aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és Funar Román Nemzeti Egységpártja mellett Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, és Ceausescu volt miniszterelnöke, Ilie Verdet által vezetett Szocialista Munkapárt is bekapcsolódik a kormányzásba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./ A négypárti egyezményről: Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. -- A Demokratikus Konvenció szerint Románia az egyetlen európai ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők vannak. /Magyar Hírlap, jan. 23./