"Iosif Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását, tudósított több román lap jan. 21-i száma. Chiuzbain ilyen bizonyítéknak veszi az RMDSZ autonómia-nyilatkozatait. Antonie Iorgovan, az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint az RMDSZ betiltásakor nem állna fenn a külföldi negatív megnyilvánulás veszélye."Oroszországban Jelcin ágyúval lőtt a parlamentre, és az amerikaiak nem bírálták. Amennyiben döntést hozunk az RMDSZ-ről, azt az egész világnak tiszteletben kell tartania" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./A román kormány közleményben kikelt az RMDSZ "aggasztó autonómia-koncepciója" ellen, kérve az RMDSZ-t, oszlassa fel a magyar Országos Önkormányzati Tanácsot, erélyes törvényszéki eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha az RMDSZ nem engedelmeskedik.Az RMDSZ-t ugyancsak elítélő Adrian Nastase képviselőházi elnök szerint viszont nem szabad betiltani az RMDSZ-t. /Magyar Nemzet, jan. 23./ "

"Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapestre érkezett, jan. 23-án délelőtt és délután tárgyalt Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Az újabb találkozó jelzi, hogy a két kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, emelte ki Hrebenciuc. Az az egyezmény, amelyet a kormánypárt aláírt a Románok Nemzeti Egységpártjával, a Nagy-Románia Párttal, illetve a Szocialista Munkapárttal, "nem befolyásolja a két kabinet közötti viszonyt, ellenkezőleg, úgy véljük, hogy ez egy újabb alkalom a viszony javítására." - jelentette ki Hrebenciuc. Cáfolta, hogy a román kormány beavatkozna egy parlamenti párt életébe. Megfogalmazási eltérések vannak, magyarázta a kormányfőtitkár, a román kormány "helyi autonómiáról", az RMDSZ "helyi önkormányzatról" beszél. Hozzátette, hogy a Budapestre érkező információk "nem mindig a legpontosabbak", ezért szükséges az állandó kapcsolattartás. Tabajdi Csaba megállapította, hogy nem csupán megfogalmazásbeli eltérések vannak. "Itt lényeges tartalmi, politikai, nézetbeli különbségekről van szó, amelyek létét kár lenne tagadni. Vita abban van, hogy egy országban érvényesülnek-e az Európa Tanács normái, nevezetesen az önkormányzati charta, van-e helyi autonómia vagy helyi önkormányzat" - hangsúlyozta. - Hrebenciuc szerint a román kormány állásfoglalása nem szól az RMDSZ törvényen kívül helyezéséről. - A román igazságügy-miniszter azt nyilatkozta, hogy elegendő ok gyűlt össze az RMDSZ betiltásához, erről Hrebenciuc kifejtette: "A román igazságügy-miniszter csak saját, személyes véleményét fejtette ki, s ez nem a kormány álláspontja." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./ Tabajdi Csabát ez a válasz nem nyugtatta meg, hozzátette, hogy "a tárgyalásokon semmilyen konkrétumot nem hallottunk, amely jelezte volna, hogy az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa ellentétes lenne a román alkotmánnyal, a törvényekkel vagy az ET önkormányzati chartájával". Tabajdi Csaba elmondotta, hogy "az elmúlt hetekben elég sok olyan nyilatkozat hangzott el Romániában, amelyeket a magyar kormány nem tud aggodalom nélkül figyelni, amelyekből egy folyamat látszik kibontakozni." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke lemondta a mostani tárgyaláson való részvételt. Hrebenciuc szerint az RMDSZ ezt a döntését politikai pártként tette. Februárban folytatódnak a szakértői tárgyalások. Tabajdi Csaba szerint talán elmozdulás tapasztalható a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság létrehozása felé. Hangsúlyozta, hogy komoly tárgyalást igényel a kisebbségekre vonatkozó minden kérdés, így az is, hogy a román fél hajlandó-e ratifikálni a kisebbségvédelmi megállapodást. /Magyar Nemzet, Népszabadság, jan. 24./ "

"Jan. 25-én Hrebenciuc kormányfőtitkár Budapesten az Országgyűlés kül- és kisebbségügyi bizottságának tagjaival találkozott. A két bizottság ellenzéki képviselői az RMDSZ ellen indított kampány miatti tiltakozásul nem vettek részt ezen a megbeszélésen. A sajtó képviselői nem lehettek jelen, mert Hrebenciuc nem járult hozzá a megbeszélések nyilvánosságához. A kormányfőtitkár találkozott még Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével, továbbá Petrusan Györggyel, a Magyarországi Románok Szövetségének vezetőjével. Hrebenciuc lemondta a délutánra meghirdetett sajtóértekezletet.Ugyanezen a napon a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ terjedelmes közleményében minősíthetetlen hangon támadta az RMDSZ-t. Leszögezte, hogy pártja mindent megtesz az RMDSZ betiltásáért, élesen támadta a magyar vezetőket, amiért nem fogadták Hrebenciucot. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jan. 26./ A Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jan. 25-i közleményében fellépett az RMDSZ betiltása mellett. "Budapesten bebizonyították, hogy egy barbár nép utódai, amely ezer éve jött Európába, s ez az ezer év nem volt elég ahhoz, hogy alkalmazkodjék egy civilizált, európai szellemű magatartás normáihoz." Magyarország nem híve a párbeszédnek. A közleményben felszólították a kormányt, hogy hozzon határozatot a magyar etnikumúaknál található fegyver begyűjtésére, tiltsa meg, hogy az RMDSZ templomokban politizáljon, többmillió lejes pénzbüntetéssel sújtsák a magyar himnuszt éneklőket, rendeljenek el kötelező román nyelvvizsgát és aki nem felel meg, bocsássák el. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ - A vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja még ezen a napon éles hangú közleményben elhatárolta magát az RNEP állásfoglalásától, mert szélsőséges hangjukkal rossz szolgálatot tesznek a román külpolitikának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./"

1993-ban, Románia Európa Tanácsba felvételekor a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a többi nyilatkozatban adta beleegyezését az ET 1201-es ajánlása és a nyelvi charta elfogadására, most azonban hallani sem akarnak ugyanerről. Markó Béla ezt szóvátette a parlamentben, a válasz csak ennyi volt: Na és... Romániában az 1201-es csak ürügy, hogy az aláírásra ne most kerüljön sor, mert a román-magyar ellentét választási tőkeként kiaknázható. Az ellenzéki erők is sietve fölsorakoznak a kormány mögé. Márc. 24-re a kormány tárgyalásra hívta a pártokat, ahol a román pártok mind hitet tettek a kormány álláspontja mellett. /Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 27./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke ápr. 20-án bejelentette, hogy az RMDSZ mérlegeli önálló elnökjelölt állításának lehetőségét. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke, Ioan Gavra megfenyegette Funar pártelnököt: amennyiben nem türtőzteti magát, és kijelentéseivel veszélyezteti a vezető kormánypárt és az RNEP viszonyát, akkor megfosztják elnöki megbízatásától. /Magyar Nemzet, ápr. 22./

"A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége márc. 25-én Bákóban ülésezett, ahol eldöntötték, tevékenységüket kiterjesztik Moldvára is. A következő ülést ápr. 29-re tervezték, Bákóba. Előtte már feszültséget szító volt két román lap ápr. 27-i cikke a moldvai csángókról. Silviu Achim az Adevarulban "Az RMDSZ terjeszkedik Moldvában. Az RNEP kéri a kormánytól, járjon közbe Budapesten és a Vatikánban" címmel számolt be az egységpárti sajtóértekezletről: az "RNEP a kormányhoz, a Külügyminisztériumhoz és az RHSZ-hez (Román Hírszerző Szolgálat) fordul néhány kérdéssel: tettek-e lépéseket az RMDSZ-nek a moldvai katolikusok életébe való beavatkozása ellen és van-e tudomásuk azokról a tevékenységekről, amelyeket (hivatalosan vagy sem) kóborló budapesti tisztségviselők végeznek Erdélyben?" A Cronica Romana ugyanezen a napon közzétette Emil Gopsa tanárnak, a Dr. Josif P. M. Pal Keresztény-Erkölcsi Liga elnökének Kötő Józsefhez, az RMDSZ ügyvezető elnökéhez írt levelét, aki tiltakozik az ellen, hogy a csángók magyar eredetűek lennének, hozzátéve: "mi, moldvai csángók románokként élünk." /Gyarmath János: Egy bejelentett konfliktus. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), máj. 2./

"A Moldvai Magyar Csángómagyarok Szövetsége ápr. 29-ére Klézsében hirdette meg a gyűlését. Előzőleg márc. végén jártak Bákóban, ahol 15 csángóközösség vezetőjével találkoztak és megállapodtak a Moldvában működő szövetség létrehozásában, amely minden csángómagyar településen megszervezi saját fiókszervezetét. A tisztújító közgyűlés ápr. 29-én lett volna, Klézsén. Ápr. 26-án a parlamentben elhangzott egy interpelláció egy román nemzeti egységpárti képviselő részéről, hogy az RMDSZ erőszakos magyarosítást folytat Moldvában, bukaresti lapokban is megjelent néhány uszító cikk, a helyi lap pedig azt állította, hogy az RMDSZ a reformátusok nevében elveszi a katolikus templomot. A gyűlésre érkezők /köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke/ klézsei lakosok egy csoportjával találták magukat szemközt, akik azt kiáltozták, hogy nem akarnak magyarul tanulni, nem kell magyar istentisztelet. A tömeg bántalmazta az RMDSZ-vezetőket is. Az Erdélyből érkezettek magyar nyelvű ábécéskönyveket hoztak, azokat a tömeg máglyán elégette. A rendőrök tétlenül végignézték mindezt. A tömeg túszként fogva tartotta Erőss Pétert, a szövetség vezetőjét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Sorra megérkeztek a szövetség küldöttei Lészpedről, Bogdánfalváról, Külsőrekecsinből, Szabófalváról, Pusztináról. A tömegből egyesek magyarul is kiáltoztak: "Nekünk nem kell magyar szövetség!", mert ott még a Magyar Népi Szövetség emléke él, amely magyar iskolákat indított a moldvai csángó falvakban, így Klézsén is. Erőss J. Péter fia filmfelvevővel akarta megörökíteni a történteket, azonban a kamerát összetörték és a kazettát elvették. Takács Csaba a bákói prefektust felkereste, aki azt állította, hogy nem tudott semmiről. A faluban megjelent a Nagy-Románia párt egyik képviselője is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ A bákói rendőrség nagy erőkkel /50 rendőr és 80 csendőr/ vonult ki. A bákói újságírók megjelentek, akik előtt Takács Csaba és Kötő József ismertette a történteket. Takács Csaba kérte, hozzanak létre "csángó házat", ahol egy kulturális központ működhetne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./ Ebben a fogadtatásnak szerepe volt annak is, hogy az egyik helyi lap különkiadást szentelt az eseménynek, azt hangoztatva, hogy a csángók elmagyarosított románok és magyar irányú szerveződésük felháborító. Kötő József elmondta, hogy Erőss Péter testvérét leteperték, a rendőr csak akkor avatkozott közbe, amikor Kötő Józsefet kapával fenyegették. Erőss Pétert csak a bákói prefektus utasítására engedték szabadon. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége jogi személy, alapszabályzata értelmében joga van létrehoznia szervezeteit a csángók körében. Megígérte részvételét valamennyi csángómagyar település. Ha nem jönnek közbe ezek az események, akkor megszületett volna a vezetőség. Moldvában egy magyar származású nemzeti közösségről volt szó, amelyik megpróbálja egyesíteni azokat, akik vállalták és meg akarják őrizni magyarságukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ "

"Corneliu Balan egységpárti képviselő máj. 9-i sajtóértekezletén leszögezte: a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ápr. 29-re tervezett klézsei ülése előtti napon Bákóban szállt meg Bálint József diplomata több személy kíséretében. A képviselő felszólította a román hírszerzést, hogy azonosítsák a külföldieket és állapítsák meg, milyen mértékben vettek részt magyar hivatalos személyiségek "a klézsei felforgató románellenes tevékenységben". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10., Népszabadság, máj. 10./ "

Melescanu külügyminiszter máj. 11-én Strasbourgban, a miniszteri értekezlet megkezdése előtt benyújtotta a ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezményt. Melescanu a szokásos minősítést elmondta a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról: a legelőremutatóbb emberjogi európai standardok jelen pillanatban román standardok is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./ A hangzatos ígéretek ellenére máj. 10-én zárt ajtók mögött tanácskozott a még szorosabb együttműködésről a Romániai Szociális Demokrácia Pártja és a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ között. Az RNEP újabb tisztségeket kért a kormány másod- és harmadvonalában. /Új Magyarország, máj. 12./

"A legveszélyesebb a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és a Vatra Romaneasca, mert a Nagy Románia Párt valamennyi romániai kisebbség ellen küzd, az RNEP-nek viszont egyetlen ellensége van, a magyarság, mondta Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke. Az RNEP 1989 után alakult, tele volt szekusokkal és volt kommunista vezetőségi tagokkal. Bizonyítékai vannak arra, hogy "előre megfontoltan szítják a gyűlöletet, amiért egy demokratikus jogállamban már rég lesújtott volna rájuk a törvény." 1990-ben az RNEP Kolozs megyében 15 százalékot kapott, az 1992-es választásokon viszont 55 százalékot. Iliescu szándékosan hagyja működni Funart és a többi szélsőséges politikust, jelentette ki Buracu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27., átvéve a Magyarország 20-as számából./"

Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke rádiónyilatkozatban leszögezte: pártja csak akkor támogatja a román-magyar alapszerződés aláírását, ha a nyugati hatalmak írásban szavatolják, Románia és Magyarország euroatlanti integrációja egyszerre történik. Az RNEP részt vesz a kormányban, hangsúlyozta Gavra, hozzájárulása nélkül nem köthetik meg az alapszerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9., Magyar Hírlap, jún. 8./

"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatban marasztalta el a tanügyi törvényt, mert "túlságosan bőkezű" a kisebbségekkel szemben, népszavazást követelt a törvény elfogadásáról. /Népszabadság, jún. 17./ "

A jún. 19-i képviselőházi ülésen egy egységpárti képviselő javaslatára mártírtelepülésekké nyilvánították Ipp és Ördögkút falvakat, ahol 1940 őszén, a bécsi döntés után román lakosokat megöltek. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy azokat az erdélyi településeket is vegyék fel a mártírtelepülések közé, ahol 1944-ben sok magyart megöltek, azonban ezt a javaslatot elvetették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

"A marosvásárhelyi Tófalvi Zoltán írását olvashatjuk az Új Magyarországban. A román diplomácia mesterfogásairól, hihetetlen rugalmasságáról kevés szó esik. Először például türelmesen megvárták, amíg a médiumok világgá kürtölték "a román demokrácia erősödésének bizonyítékaként", hogy ötévi kényszerű száműzetés után végre hazatérthet Kincses Előd. Kincses Előd túlságosan sokat tud az 1989. decemberi és 1990. márciusi kulisszatitkokról. A Maros megyei román napilap /Cuvantul Liber/ jún. 17-i számában több pontból álló tiltakozás látott napvilágot "Kincses Előd nincs mit keressen Romániában" címmel, a tiltakozás aláírói dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke és Pop Dumitru, a Románok Nemzeti Egységpártja Maros megyei elnöke. Tiltakozásukban "minden román, magyar és cigány nevében" /!/ kijelentik, hogy "Kincses Előd úgy a románok, mint a magyar kisebbség ellenségének bizonyult... " A sok vádpont között az is szerepel, hogy Kincses Előd felelős az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekért, ezért kérik, nyilvánítsák pesona non gratának, állítsák bíróság elé. - Hát így néz ki a román diplomácia. Jó lenne, ha az alapszerződésről folyó tárgyalásokon is mindezt figyelembe vennék - teszi hozzá a cikkíró. /Tófalvi Zoltán: Kincses Előd nyílt megfenyegetése figyelmeztetés. Késleltetett felzúdulás. = Új Magyarország, jún. 26./"

A Román Nemzeti Egységpárt kétnapos vezetőségi ülésén Viorel Salagean javasolta, hogy Funart váltsák le az elnöki tisztből, a többség elutasította ezt az indítványt. Végül a tanács levelet intézett Iliescu elnökhöz és a parlament két házelnökéhez, alkotmányellenesnek nevezve az oktatási törvényt, amely megengedi magyar oktatási intézmények fenntartását. Amennyiben nem akadályozzák meg a törvény jóváhagyását, az RNEP megvonja támogatását a kormánytól. Funar javasolta, menesszék Melescanu külügyminisztert, mert engedékeny volt a magyar-román alapszerződés tárgyalásánál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Az ülés második napján Vacaroiu miniszterelnök is ellátogatott a koalíciós párt rendezvényére, támogatásáról, újabb kormánybeosztások odaítéléséről biztosította az RNEP-t. /Magyar Nemzet, júl. 3./

Kolozsváron megválasztották az új alpolgármestert Nicolae Ruja személyében, aki a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ jelöltje. Ruja nagyromán hírnevét azzal szerezte meg, hogy régebben a sajtónak nyilatkozott: a Mátyás szobrot Vajdahunyadra kellene szállítani, hogy beolvasszák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./ Ruja cáfolta azt, hogy ő beolvasztaná a szobrot, ő csak a szobor talapzatát szeretné megjavíttatni, amely megroggyant. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

"Cornel Ivanciuc a legnevesebb "szekuritológus" sok adatot gyűjtött a titkosszolgálatokról. Az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat elődje, a Securitate számos osztályát átvette. A Politikai Rendőrségnek most Alkotmányvédő Osztály a neve, önálló osztály maradt a régi Gazdasági Szabotázsokat Megelőző Igazgatóság és a Kémelhárító Igazgatóság is. Az annak idején elbocsátott szekusok sem maradtak munka nélkül: az országban 166 detektív iroda működik, amelyek nagy része nyilván az SRI-nek dolgozik. Több pártnak saját hírszerző szolgálata van: a Román Nemzeti Egységpártnak /élén Pavel Corut volt szekus alezredes/, a Szocialista Munkapártnak /Gheorghe Pele irányításával/, valamint a Nagy-Románia Pártnak /valószínűleg Marcu Tudor alezredes vezetésével/. /Ferencz Zsuzsanna: Egy szekurológus feljegyzései. = Beszélő, júl. 20./"

Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./

Az utóbbi időben elterjedt, hogy menesztik Valeriu Tabra mezőgazdasági minisztert, aki a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ képviselőjeként van a kormányban. A szélsőséges RNEP azzal fenyegetőzik, hogy megvonja bizalmát a kormánytól, ha valóban menesztik a minisztert. /Új Magyarország, aug. 21./

Aug. 23-án Vacaroiu miniszterelnök öt órán át tanácskozott a kormányt támogató pártokkal az együttműködésről. A tanácskozás után Ion Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártjának /RNEP/ egyik vezetője bejelentette, hogy a jövő héttől Maros megye élére RNEP-s prefektus kerül. Gavra szerint ki merik mondani, hogy Kolozsváron az RNEP máris megnyerte a választásokat, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, aug. 25./

"Gabriel Andreescu szociológus a Polgári Szövetség /PSZ/ vezetőségéhez intézett levelében jelentette be, hogy kilép a PSZ-ből. Döntését azzal indokolta, hogy korábban kérte, ne vegyék fel Radu Ceonteát, a Román Nemzeti Egységpárt egykori elnökét, a Vatra Romnaeasca alapító tagját a Nemzeti Liberális Pártba. Ennek ellenére felvették Ceonteát, az 1990 márciusi marosvásárhelyi tragikus események főszereplőjét. "Egy idő óta a Demokratikus Konvencióban a nacionalista tendenciák dilettantizmussal párosulnak", állapította meg Andreescu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 13., Magyar Nemzet, szept. 9./"

Kerekes Károly Maros megyei képviselő szept. 14-én írásban tett fel kérdését a román kormányhoz, azt firtatva, mi késztette a kormányt a Maros megyei prefektus leváltására és arra, hogy a tisztséget egy Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó prefektusra ruházza. A megyében most nyugalom van, amiben nem kis szerepe volt Ion Racoltea prefektusnak. Az új prefektus kijelentései szöges ellentétben állnak az államfő román-magyar megbékélésre tett ajánlatával /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 15., 619. sz./

"Azért tette meg a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, hogy ezzel serkentse az alapszerződésről folyó tárgyalásokat, fejtette ki Iliescu elnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alapszerződés nagyon konkrét kérdésekben meglévő nézetkülönbségek miatt akadt el, vetették fel az újságírók. Iliescu újra elvetette az ET 1201-es ajánlását: az nem jogi norma, nagyon sok állam visszautasítja, szerinte a 11-es és 12-es cikkelyének zavaros a megfogalmazása. Iliescu hangsúlyozta a tárgyalásokra való nyitottságát. "Nem látom be, miért kellene államfők, kormányfők találkozását előzetes megállapodáshoz kötni." Románia a nemzetiségeket külön státusszal, sajátos jogokkal kezeli, Magyarországon ez nem így történik. "Magyarországnak egyetlen politikája volt: a nemzeti kisebbségek asszimilálása, nemzeti azonosságuk felszámolása. 250 ezer románból, ahányan közvetlenül a trianoni szerződés után Magyarországon éltek, tízezer maradt." "...mi Romániában a legtöbbet tettük a nemzeti kisebbségekért, a nemzetközi és európai dokumentumokba foglalt szabályozásokon túlmenően is." Mindenütt "iskolák egész hálózata létezik, magyar nyelvű oktatással minden szinten, minden fokon..." A magyarországi románoknak csak a gyulai gimnáziumuk van, ahol magyarul tanítanak. "Akkor hát milyen erkölcsi alapon beszélnek a románok elnyomásáról?" A tanügyi törvényről kifejtette, hogy "ötévi viták és elemzések eredményeit összegezi, beleértve az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait..." A törvényt először alkalmazni kell és "csak néhány évi alkalmazás tapasztalata hozza magával a szükséges tökéletesítést." Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a magyar kisebbség tiltakozása a törvény ellen, Iliescu azt felelte, hogy az RMDSZ kifogásai "túlzóak és nincs valóságalapjuk". A romániai magyar történelmi egyházak két hónapja levelet írtak az államelnöknek, lesz-e rá válasz, hangzott a kérdés. A kérdés nem egyszerű, válaszolta Iliescu. "A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. És meddig menjünk vissza a történelemben a visszaszolgáltatással?" A kormányban helyet kapó Román Nemzeti Egységpárt fasiszta típusú szervezetnek nyilvánította az RMDSZ-t és el akarja távolítani a politika porondjáról, jegyezték meg az újságírók. Iliescu erre is talált magyarázatot: egy "szabad, demokratikus társadalomban a legkülönfélébb nézetek fogalmazódnak meg." Szept. 19-én fogadta el a román parlament azt, hogy súlyos börtönbüntetéssel sújtják az idegen ország zászlajának kitűzését, illetve himnuszának eléneklését. Nem mond ez ellent a megbékélésnek, tették fel a kérdést az államelnöknek. Ez olyan gyakorlatra vonatkozik, mondta Iliescu, "amely reakciót váltott ki a lakosság körében, és amely nacionalista hangsúlyt kölcsönöz bizonyos bántó megnyilvánulásoknak." A marosvásárhelyi események miatt bebörtönzött Cseresznyés Pál ügyét is felvetették, de Iliescu elutasította azt, hogy kegyelmet adjon neki. /Szényi Gábor-Lampert Gábor: Interjú Ion Iliescuval, Magyar Nemzet, szept. 23./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa /élén Andrei Marga rektorral/ okt. 3-án közleményt adott ki, elhatárolva magát - név említése nélkül - a jogi kar dékánjának nacionalista kirohanásától. Az egyetemen, olvasható a közleményben, nemcsak román, hanem magyar és német nyelven is folyik oktatás. Vannak, akik "szakmai képzettségük anakronizmusairól és egykori kompromisszumaikról demagóg nacionalizmussal akarják elterelni e figyelmet". - Ugyanakkor Liviu Medrea alprefektus, a kormány képviselője, aki Gheorghe Funar egységpártjának tagja, nyílt levélben gratulált Matei Basarabnak, a jogi kar dékánjának azért, mert "elítélte a rektor-helyettes arcátlanságát és kihívó magatartását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Előzmény: 1935. sz.jegyzet. "

Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./

"Paul Cheler hadseregtábornok, az erdélyi 4. hadsereg parancsnoka okt. 10-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén tiltakozott tartalékállományba helyezése ellen. Bejelentette: mindaddig nem hagyja el parancsnoki posztját, amíg a miniszter el nem jön személyesen Kolozsvárra, és nem közli vele tartalékba helyezését. Cheler kifejtette, hogy ellenségei akarják félreállítani, élet-halál harcot fogadott mindazok ellen, akik nyugállományba helyezésében ludasok. Ezek között nevezte meg Dumitru Cioflina vezérkari főnököt, Tinca védelmi minisztert és Mircea Pascu államtitkárt /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ azonban ha kiderül, hogy Iliescu keze is benne van a döntésben, neki sem kegyelmez. A keményvonalas Cheler bírálta a román fegyveres erők reformját, a NATO békepartnerségben való részvételt, támogatja a Román Nemzeti Egységpártot és Funart. Cheler a bukaresti Adevarul szerint a román-magyar kapcsolatokról kijelentette: "Ha szükséges lesz, harmadszor is rátesszük bocskorunkat a nyugati határra." Politikai megfigyelők Cheler "lázadását" összefüggésbe hozzák a Romania Mareban nyáron megjelent "300 román tiszt" levelével, szerintük emögött Cheler és köre húzódik meg. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 11./"

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter szerint a román hadsereget és az ország védelmi képességét a NATO-ra nemet mondó és a nacionalizmus jelszavait hangoztató "hazafiak" veszélyeztetik. Bár nem nevezte nevén, mégis világossá tette, hogy a kormánykoalíció szélsőséges pártjaira, a Nagy-Románia Pártra és Funar egységpártjára gondol. - Eddig 1591 harckocsit, 2453 tüzérségi löveget, 1053 páncélos járművet és 78 harci repülőgépet helyeztek használaton kívül, így a román hadsereg jelenleg 1375 harckocsival, 1475 száz milliméternél nagyobb löveggel, 2100 páncélossal, 430 harci repülővel és 15 támadó helikopterrel rendelkezik. A hadsereg létszámát 41 ezer fővel /15,4 %-kal/ csökkentették. /Magyar Hírlap, okt. 16./"

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke okt. 14-én Sepsiszentgyörgyön mondott beszédében pártjának vindikálta azt a "dicsőséget", hogy nem írták alá a román-magyar alapszerződést. Georghe Funar emellett azt állította, hogy "az RMDSZ révén többszázezer hamis vagyonigazolványt hoztak forgalomba Romániában" a privatizálási folyamat keretében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ Funar bírálta a külügyminisztériumot, mert a magyar félnek átadott dokumentumokban helyet adott az Európa Tanács 1201-es ajánlásának. /Magyar Hírlap, okt. 17./ "

Okt. 19-én a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja arról döntött, hogy megszakítja koalíciós együttműködését a Nagy-Románia Párttal. A szakítást az váltotta ki, hogy Corneliu Vadim Tudor pártelnök hazaárulással vádolta és halállal fenyegette meg Iliescu államelnököt. C. V. Tudor nem esett kétségbe, a BBC okt. 20-i műsorában elmondta, hogy a döntés után a Vacaroiu-kormány egyik minisztere felhívta őt, és arról biztosította, hogy a szakítás politikai színjáték, minden marad a régiben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21-22./ A Szocialista Munkapárt elnöke közölte, hogy szintén felbontja a koalíciót a kormánypárttal, így a vezető kormánypártnak már csak a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt a koalíciós társa, a négypárti koalíció felbomlott. /Magyar Hírlap, okt. okt. 20./

Okt. 22-én minden indoklás nélkül felmentették tisztségéből Ion Rakolta Maros megyei prefektust, a vezető kormánypárt tagját és helyettesét, Burkhardt Árpádot. Az új prefektus Gavril Tiru vegyészmérnök, Funar Román Nemzeti Egységpártjának tagja, helyettese Tiberiu Sbarcea, a kormánypárt tagja. A prefektuscserét az RNEP követelte. Ezzel a megye magyar alprefektusát eltávolították. Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a prefektuscsere ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., Új Magyarország, okt. 24./