Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Brutálisan bántalmazták az RMDSZ egyik margittai önkéntesét – tájékoztatott Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Tőtős Norbertet, a margittai Octavian Goga Líceum XII. osztályos diákját plakátolás közben verték meg, aki ezáltal súlyos testi sérüléseket szenvedett. A 18 éves fiatalt Timar Iulius, az aradi Vasile Goldis Egyetem margittai kihelyezett karán oktató tanár bántalmazta, aki a Szociáldemokrata Párt helyi jelöltjének kampányolt. /Magyarverés Margittán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz a mérleg nyelve Romániában, őt fogják „körüludvarolni” mind a szociáldemokraták, mind a demokrata-liberálisok, de a stabil többséghez a magyarok szervezetét is be kell vonni – ebben a bukaresti kommentátorok egyetértenek. A két első helyezett eredménye között elhanyagolható a különbség. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta választási szövetség (PSD-PC) a képviselőházi és szenátori posztokért vívott küzdelemben a voksok 33,09, illetve 34,16 százalékát szerezte meg, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,36, illetve 33,57 százalékot mondhat magáénak. Ez megkönnyítheti Traian Basescu államfő helyzetét, hiszen nem kell „automatikusan” az általa nem kedvelt szociáldemokraták valamely politikusát megbízni majdani kormányátalakítással. Az igazi „királycsináló” ebben a helyzetben csakis a Calin Popescu Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) lehet, amely 18,57, illetve 18,74 százalékot szerzett. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt tudni véli, hogy a liberálisok először a magyarok érdekvédelmi szervezetével akarnak megállapodást kötni. /Román sajtó: Szükség lesz az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

1990 után először nincs RMDSZ-es szenátora Kolozs megyének. Eckstein-Kovács Péter helyett Szedilek Lenke nyerte el a szenátori mandátumot, december 2-án végül kiderült: a felsőházban Kolozs megyét senki nem fogja képviselni RMDSZ-színekben, annak ellenére, hogy Eckstein-Kovács és Szedilek is külön-külön több mint 10 ezer szavazatot gyűjtött. Képviselő lesz viszont az egyik külföldi kerületben induló, Kolozsváron élő Kötő József, aki összesen 34 szavazatot kapott. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 22 főből áll, akárcsak a korábbi, szenátorokból viszont csak 9-et ad a szövetség a korábbi 10 helyett. A Központi Választási Iroda (BEC) közzé tette a választások végleges eredményét. Mandátumok tekintetében a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nyert, amely a képviselőházban 115 helyet kapott. A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Konzervatív Pártnak (PC) együtt csak 114 képviselője lesz, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 65 képviselőt, az RMDSZ pedig 22 képviselőt küldhet az alsóházba. A szenátusban viszont kettő a PD-L és a PSD+PC közötti mandátumkülönbség, így a demokraták 51 szenátort, a PSD+PC viszont csak 49 szenátort küld a felsőházba. A PNL 28, míg az RMDSZ 9 mandátumot szerzett. Az RMDSZ mindkét frakciójának a fele kicserélődött, hiszen a 22 képviselő közül 11 először szerzett mandátumot (Béres István, Derzsi Ákos, Édler András, Faragó Péter, Farkas Anna Lili, Korodi Attila, Kötő József, Olosz Gergely, Pál Árpád, Pálfi Mózes Zoltán, Pető Csilla), a szenátusban pedig a kilencből öten számítanak újoncoknak (Albert Álmos, Bokor Tibor, Cseke Attila, Günthner Tibor, Gyerkó László). Az eddig biztos befutónak tűnő Szedilek Lenke szintén elesett a szenátori mandátumtól. Az elkövetkező négy évben Kolozs megye magyarságát Máté András és Pálfi Mózes fogják képviselni a parlamentben. Kolozs megyében 1990–1992 között Szőcs Géza, 1992–1996 között Buchwald Péter, 1996-tól mostanáig pedig Eckstein képviselte az RMDSZ-t a parlament felsőházában. /Mandátumok szerint a demokraták győztek a parlamenti választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Kovászna megyében az RMDSZ színeiben képviselői, illetve szenátori tisztséget nyert öt jelölt közül hárman első parlamenti mandátumukat szerezték meg. Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-elnök kijelentette: bár a szavazópolgárok egyharmada voksolt, a háromszéki RMDSZ kicsivel jobban került ki a választásokból, mint négy éve, mert nem volt szükség visszaosztásra, hogy mandátumokat szerezzen öt jelöltjük. A Bodzavidéken induló Molnár Gábor is képviselő lehetett volna, ha az emberek nagyobb számban elmennek szavazni. Az RMDSZ Kovászna megyei kampányfőnöke, Tamás Sándor szerint az alacsony részvétel a rágalmazó és negatív MPP-s kampánynak tulajdonítható. Hozzátette: önkritikát is gyakorolnak. Hargita és Kovászna megyében az RMDSZ jelöltjei valamennyi választókerületben nyertek, kivéve egyet-egyet: a visszaosztás során a maroshévízi képviselői kerületben Mircea Dusa, míg a bodzafordulóiban Horia Grama került ki győztesen, mindketten a PSD részéről. /Horváth István, Kovács Zsolt: Háromszéki önkritika. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

A Központi Választási Iroda közölte a választások végleges eredményeit. A PDL 115 mandátumot szerzett a képviselőházban, a PSD+PC Szövetség 114 mandátumot, a PNL 65-öt, az RMDSZ pedig 22-őt. A PDL 51 mandátumot szerzett a szenátusban, a PSD+PC Szövetség 49 mandátumot kapott, a PNL 28-at, az RMDSZ pedig 9-et. A Központi Választási Irodában ünnepélyes keretek között adták át a parlamenti képviselői bizonyítványokat a nemzeti kisebbségek 18 képviselőjének. /A parlamenti választások végleges eredményei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Nyolc olyan honatya van a román parlamentben, aki 1990 óta a törvényhozás tagja – írta a Gardianul bukaresti lap. Ezeket az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt és elődjei adták. Hatodik mandátumát szerezte meg november 30-án Markó Béla, Verestóy Attila, Kerekes Károly, Márton Árpád, Varga Attila, illetve Adrian Nastase, Bogdan Niculescu-Duvaz és Vasile Ion. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Jó lenne, ha teret vesztene a nacionalizmus Romániában. A Nagy-Románia Párt és Gigi Becali alakulatának választási veresége nem jelent változást. Vannak újabbak, amellett a nagy-romániások ― vesztüket érezve ― tömegesen igazoltak át a liberális, demokrata-liberális és a szociáldemokrata pártba, s magukkal vitték kisebbségellenes, szélsőséges nacionalizmusukat. Horia Grama háromszéki szociáldemokrata képviselő például első nyilatkozatában aberrációnak nevezte Székelyföld területi autonómiáját, s az ellene való küzdelmet fő feladataként határozta meg. Silviu Prigoana a demokrata-liberálisok legújabb szerzeménye. Kijelentette: nem tűrheti, hogy az ő hazájában kétnyelvű feliratok legyenek, hogy az iskolákban ne csak románul tanuljanak, hogy országában ne kizárólag román nyelven beszéljenek. Ez a képviselő nincs egyedül. /Simó Erzsébet: A nacionalizmus új papjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

A demokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok is hajlandók kormánykoalícióra lépni, de mindhárom alakulat a Traian Basescu államfővel december 5-én folytatott konzultáció után is egyelőre kizáró feltételeket támasztott egymással szemben. A pártok távolságtartását az RMDSZ törte meg, amely váratlanul az európai néppárti partnere, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) irányába tett barátkozó gesztust. Basescu egyezetett külön-külön a parlamentbe frissen bejutott pártok küldöttségeivel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint olyan koalíció létrehozását támogatják, amelynek a PD-L mellett tagja a PNL is, de az RMDSZ is helyet kapna benne. Markó hozzátette, hogy más „kormányzati képlettől” sem zárkóznak el. Markó szerint Basescu is egyetért azzal, hogy az RMDSZ részt vegyen az új kormányban. Az RMDSZ küldöttsége az államfővel – Markó ismertetése szerint – a decentralizáció kérdését vitatta meg részletesen, s mint mondta, e téren a tennivalók tekintetében teljes mértékben egyetértettek. A PNL kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint nekik kellene adniuk a kormányfőt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) küldöttsége leszögezte, a választási eredmények alapján feljogosítva érzik magukat arra, hogy ők adják a kormány miniszterelnökét. A demokraták megerősítették, hogy elsősorban a PNL-vel szeretnének kormányt alakítani. /B. T. : Liberális–demokrata kormányalakítási tapogatózások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

December 7-én, vasárnap is folytatódtak a tárgyalások a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), illetve a PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége között. A nézeteltérés fő oka az, hogy mindkét párt igényt tart a kormányfői tisztségre. Geoana szerint a szociáldemokraták szemszögéből „elégséges” egy PD-L–PSD többség, de ha kell, ezt ki lehet pótolni az RMDSZ-szel. /Vita a kormányfői tisztség körül. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A Demokrata-Liberális Párttal (PDL) folytatja a koalíciós tárgyalásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) a parlamenti többség kialakítása érdekében. Mircea Geoana pártelnök kijelentette: az együttműködés feltétele, hogy az RMDSZ ne legyen tagja a kormánynak. Mircea Geoana bejelentését követően Markó Béla úgy vélekedett: meg van győződve róla, hogy a PDL nem hagyja cserben a szövetséget. /Lázár Lehel: Nem kell az RMDSZ a szociáldemokratáknak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

Fordulatot hoztak a december 8-án a kormánykoalíciós tárgyalások. A Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy határozott, hogy a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) próbál meg koalíciós megállapodást kötni, kizáró feltételként szabta meg azt, hogy az RMDSZ ne legyen tagja az új kabinetnek. Előzőleg a PD-L megegyezett az RMDSZ-el abban, hogy a szövetség tagja lesz az új kabinetnek, függetlenül attól, hogy az milyen összetételű lesz. Az Emil Boc pártelnök vezette PD-L küldöttség az RMDSZ bukaresti székházába látogatott. A tárgyalás után a felek bejelentették, hogy választási programjaik összeegyeztethetőek. Később az RMDSZ Állandó Tanácsa is ülésezett, amely megerősítette a döntést, miszerint az RMDSZ a demokratákkal akar tárgyalni, és kormányzati szerepet vállalni. Az RMDSZ ülésén rögzítették azokat a legfontosabb feltételeket és célkitűzéseket, amelyeket az RMDSZ a kormányprogramba foglalna. Ezek közé tartozik a valós decentralizáció, az egységes adókulcs megtartása, az újrabefektetett nyereség adómentesítése, valamint a regionális és infrastrukturális fejlesztés. Markó rámutatott: az RMDSZ továbbra is ragaszkodik sajátos célkitűzéseihez: a kisebbségi jogok kiszélesítéséhez és a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet újratárgyalásához. /Borbély Tamás: Nagykoalíció mellett döntöttek a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

„Szerintem ez elhibázott döntés volt a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről” – kommentálta Markó Béla RMDSZ-elnök a Mircea Geoana pártelnök által bejelentett feltételt, miszerint a szociáldemokraták készek koalícióra lépni a demokrata-liberálisokkal, ha ebből a szövetségből kimarad az RMDSZ. /S. M. L. : Markó: hibáznak Geoanáék. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Sokkhatásként érhette az RMDSZ vezetőit az, hogy a Szociáldemokrata Párt elnöke, Mircea Geoana bejelentette: pártja kormánykoalíció kialakítását szorgalmazza az „elnöki párt” PD-L-lel – azzal a feltétellel, hogy az RMDSZ maradjon ki a szövetségből. Az ilyen típusú nyílt támadásoktól az RMDSZ és a romániai magyar közvélemény már eléggé elszokott, írta Salamon Márton László vezércikkében. A parlamentből eltűnt Nagy-Románia Párt képviselőinek helyeit „elosztották” egymás közt a bejutó román parlamenti pártok. Ilyen helyzetben pedig az RMDSZ-nek fel kell készülnie arra, hogy a következő négy évben az önvédelem lesz az elsőrendű feladat. /Salamon Márton László: Sokk. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A parlament új tagjai között találni olyanokat, akik 1990. óta képviselők vagy szenátorok. A legtöbben RMDSZ-es törvényhozók. Hat RMDSZ-es törvényhozó – három szenátor, illetve képviselő – a hatodik mandátumát kezdi meg a december közepén összeülő új parlamentben. A „csapat” legfiatalabb tagja Varga Attila jogász, akit mindössze 27 évesen választottak meg először. Részt vett az első házszabály kidolgozásában, utóbbi négy parlamenti mandátuma alatt pedig 17 törvénytervezetet dolgozott ki, köztük az állami magyar egyetem visszaállításáról szólót, amelyet a parlament kétévi vita után elutasított; ötvenhárom alkalommal szólalt fel a plénumban. Márton Árpád bizonyult a legaktívabbnak, összesen 720 alkalommal kért szót. 2005-től az RMDSZ alsóházi frakciójának az elnöke, korábban alelnöke volt. Közel ötven törvénykezdeményezés fűződik a nevéhez. Ő felelt a még el nem fogadott kisebbségi törvényért, valamint az utóbbi két ciklusban a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekért. Kerekes Károlyt a szociális kérdések felelőseként tartják számon. Ő az egyik legaktívabb törvényhozó, nemcsak az RMDSZ-ben. 1992 óta 84 tervezetet nyújtott be. Ezenkívül Kerekes Károly az interpellációk bajnoka: összesen 160 ügyben intézett kérdést különböző intézmények képviselőihez az erre kijelölt időben, 215-ször kért szót a plénumban és negyven politikai nyilatkozatot olvasott fel. A szenátorok között Frunda György az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként több mint egy évtizede ingázik Bukarest és Strasbourg között. A most záruló ciklusban a mérlege: 159 felszólalás, kilenc politikai nyilatkozat és 17 törvényjavaslat. Összesen közel 300 alkalommal kért szót a szenátus plénumában. Markó Béla szintén a 2004– 2008-as ciklusban volt a legtevékenyebb, noha ebben az időszakban két és fél éven át kormányfő-helyettes is volt. 1993-tól az RMDSZ elnöke, a szenátusban 1992. óta a külpolitikai bizottság tagja. Verestóy Attila közel másfél évtizede a magyar szenátorok csoportjának vezetője. Előbb a nemzetbiztonsági, majd a titkosszolgálatot felügyelő bizottság tagja. Összesen 200-szor szólalt fel a plénumban, 14 törvénykezdeményezést jegyzett. Egy jelenlegi és egy volt pártelnök jutott még be a törvényhozásba hatodik alkalommal: a leköszönő kormányfő, Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök, illetve Adrian Nastase ex-miniszterelnök, aki 2001–2005. között a Szociáldemokrata Pártot vezette. /Húsz évig tartó megbízatás. Több képviselő és szenátor hatodik mandátumát kezdi. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

A PD-L és a PSD tárgyalt a kormánykoalíció közös megalakításáról. Előtte Emil Boc PD-L-elnök kijelentette: mind az RMDSZ-t kizárni akaró PSD-vel, mind pedig Markóékkal folytatják a tárgyalásokat. Az újságírók elől valósággal elbújtak a politikusok, PSD-s források konkrét neveket szivárogtattak ki a javasolt miniszterek személyéről. A miniszterelnök-helyettesi és a szenátuselnöki tisztséget a szociáldemokraták, míg a képviselőház elnökét a demokrata-liberálisok adnák. A miniszterelnök-helyettes Mircea Geoana PSD-elnök lenne, aki a külügy tevékenységét is felügyelné, a szenátus elnöki székébe pedig Miron Mitrea ülne. /M. L. : RMDSZ, üllő és kalapács közt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

„Nem vagyunk hajlandók a hátsó ajtón belépni a kormányba” – fogalmazott Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a Szövetségi Állandó Tanács tagja. Kelemen Hunor szerint sem merülhet fel az, hogy az RMDSZ a PD-L-nek járó posztokra alapozva kerüljön be a kormányba. Kelemen a PD-L-nek alapvető érdekének mondta az RMDSZ-szel való közös kormányzást. „Csak a hatalom megszerzéséért nem fog kormányra lépni az RMDSZ, és csakis egy következetes politikai partnerrel hajlandó koalíciót alkotni – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a PSD vezetőinek kijelentésére. „A Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálja betölteni azt a helyet, amelyet a Nagy-Románia Párt (PRM) szabadon hagyott” – vélekedett Adrian Ursu politikai elemző, a Cotidianul napilap főszerkesztője. /Cseke Péter Tamás, Mihály László, Salamon Márton László „Nem a hátsó ajtón lépünk be” = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

A november 30-i parlamenti választásokat értékelte és az elkövetkező időszak prioritásait elemezte Székely István, az RMDSZ politikai tanácsadója Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A kerekasztal-beszélgetést a Transindex internetes hírportál és az Erdély FM szervezte. Az egyéni választókerületes rendszer nem biztosítja a mandátumszerzés kiszámíthatóságát, emiatt a törvényt minden bizonnyal meg fogják változtatni – mondta Székely István. Porcsalmi Bálint úgy vélekedett: az RMDSZ nem fogja támogatni a kétfordulós rendszer bevezetését, mert abból legfennebb a PSD és a PD-L kerülhet ki győztesen: még a jelenleginél is nagyobb arányban viheti el a mandátumokat. Kiss Tamás úgy véli, csak a tömbmagyarság két megyéje, Hargita és Kovászna megye profitálhat a kétfordulós egyéni választókerületes rendszer bevezetéséből, hiszen csak itt lehet több, magyar többségű választókerületet kialakítani, függetlenül attól, hogy az RMDSZ éppen kormányon van, vagy nincs. Székely István az egyéni választókerületes rendszer hátrányait ecsetelte: azáltal, hogy senki nem értette pontosan az új rendszer lényegét, és hogy az állampolgárok csak állandó lakhelyükön szavazhattak, növelte a távolmaradást itthon és külföldön egyaránt. A külföldi választókerületekben élő román állampolgároknak mindössze egy százaléka szavazott. Az alacsony részvétel politikai okairól pedig mind a magyar, mind pedig a román politikai elitnek el kell gondolkodnia – vélte Kiss Tamás. Kiss Tamás az RMDSZ-re leadott voksok területi elosztására vonatkozóan elmondta: a magyarok választási részvételének tekintetében öt kategória létezik. Szilágy megye vezet 54,7 százalékkal, ezt követik 40 százalék körüli aránnyal az „ütközőzóna-megyék” (Maros, Bihar és Szatmár), a harmadik kategóriába pedig Beszterce, Hargita és Kolozs megye tartozik 35 százalékkal. A negyedik helyre sorolható Brassó, Fehér, Máramaros és Arad megye, ahol a szavazásra jogosult magyarok 30-35 százaléka járult az urnákhoz november 30-án. A rangsorban Kovászna, Szeben, Krassó-Szörény és Temes megye az utolsó helyen tartózkodik. Székely István elmondta: míg ’90-ben, ’92-ben és ’96-ban Kovászna és Hargita megyében volt a legnagyobb a részvétel, 2000-től kezdődően ez a trend megváltozott. Ezeknek az adatoknak a birtokában újra kell gondolni a választásokról való távolmaradás okát – mondta Székely. /Ferencz Zsolt: Nem érezték a választások tétjét a szavazópolgárok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Traian Basescu államfő a Demokrata Liberális Párt (PD-L) hivatalos miniszterelnök-jelöltjét, Theodor Stolojant kérte fel kormányalakításra. Folytatódtak a nagykoalíció létrehozására irányuló tárgyalások a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között. December 10-én ismét tárgyalt a PD-L és az RMDSZ. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a demokraták tartják a szavukat, az RMDSZ-t be akarják venni a kormányba. Markó kijelentette: Mircea Geoana RMDSZ-t kirekesztő nyilatkozataival sérti a romániai magyarságot. Theodor Stolojan /sz. Targoviste, 1943/ 1990 után pénzügyminiszterként tevékenykedett, majd az országos privatizációs hatóság elnöke volt. Az 1991-es bányászjárás után miniszterelnöki székbe került. A 2000-es elnökválasztásokon a PNL jelöltje, 2002-ben pedig a párt elnökévé választották. 2003-ban választási szövetségre lépett az akkori – Traian Basescu által irányított – PD-vel, így jött létre a D. A. Szövetség, amely a 2004-es választások előtt Stolojant nevezte meg miniszterelnök-jelöltjének. Nem sokkal azonban a választások előtt Stolojan – egészségi állapotára hivatkozva – bejelentette visszavonulását. Stolojant és több társát 2006-ban kizárták a PNL-ből, megalakítva a PLD-t, amelynek elnöke lett. Később egyesültek a PD-vel, jelenleg ennek alelnöke. /Theodor Stolojant kérte fel Basescu kormányalakításra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

Végre ismét Stolojan! Az elmúlt 18 évben nem telt úgy el kormányalakítás, hogy az emberek ne mondták volna: bárcsak Stolojan! Ezt a nimbuszt 1991–1992 között vívta ki magának Theodor Stolojan, de nem elsősorban a gazdasági szakértők körében, akiknek mai napig megoszlik a véleménye a technokrata miniszterelnök által foganatosított pénzügyi intézkedésekről. A közvélemény független technokratánk tartja Stolojant, később pedig Mugur Isarescut. Valójában Stolojan Ion Iliescu elnöki kampányát vezette 1996-ban, majd egy kis világbanki kitérő után ment a liberálisokhoz. Sokan emlékeznek még a négy évvel ezelőtti jelenetre, amikor Traian Basescu könnyek közt jelentette be: kénytelen átvállalni az államfői tisztségért folytatott harcot bajtársától /”drága Stolo”/, akit valamilyen titokzatos betegség sújtott. Valójában zsarolásról – közmegegyezésről? – volt szó. Az akkori felmérésekből kitűnt, bármennyire is népszerű Stolojan, csak egy Basescu kaliberű politikusnak volt esélye a PSD-s elnökjelöltet, Adrian Nastasét lekörözni. Basescu nyert, a hirtelen meggyógyuló Stolojan pedig új feladatot kapott: hozzon létre új politikai alakulatot a demokratákhoz húzó liberálisokkal, amely majd beolvad a Demokrata Pártba. Stolojan ezt teljesítette. Román elemzők szerint kinevezését nem hogy igazságtételnek tekintenék, hanem nyíltan vallják: Basescu ismét feláldozza „bajtársát”, Stolojant, ez alkalommal a gazdasági válság diktálta népszerűtlen intézkedések oltárán. /Székely Kriszta: Stolojan II. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

A közös kormányzásra készülő Demokrata-liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt múltja szorosan összefonódik, noha a minap még politikai értelemben halálos ellenségek között semmiféle együttműködés nem létezett. A Nemzeti Megmentési Front (FSN – Frontul Salvarii Nationale) említésére ma a legtöbben Ion Iliescura gondolnak. Holott a FSN jogutódja a mai Demokrata-liberális Párt (PD-L). A FSN 1989 decemberében alakult meg. Feladata az eredeti elképzelések szerint az első demokratikus választások megszervezése volt. Az erre tett ígéretet azonban a szerveződés elnökévé választott Ion Iliescu már 1990 elején megszegte. Február 6-án a bukaresti törvényszék politikai mozgalomként jegyezte be a FSN-t, lehetővé téve szereplését a május 20-i választásokon. Az akkoriban rendkívül gyenge ellenzék az utcára vonult, és folytatta a tiltakozást a választás után is, amelyet a FSN több mint 70 százalékkal megnyert. A kéthónapos megmozdulásnak a sorban harmadik bányászjárás vetett véget 1990. június 13–15-én. A „politikai mozgalmat” azonban nem az Egyetem-tér véres leverése rengette meg. Június 17-én az államfővé választott Iliescu kinevezte a FSN első kabinetjét, élén az átmeneti kormányt is vezető Romannal. A FSN 1992. március 27– 29-én tartotta első tisztújító kongresszusát. Ezen az 1991. szeptemberi bányászjárással eltávolított kormányfő, Petre Roman (akinek utódja a kormány élén Theodor Stolojan volt) és csoportja külön programtervezetet mutatott be „A jövő ma” címmel. Ez kapta a legtöbb voksot, ezért ez lett a párt politikai programja. Iliescu és támogatói nem nyugodtak bele Petre Roman elnökké választásába és elhagyták az alakulatot. A szakadás után Iliescuék új politikai formációt hoztak létre, amely a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front (FDSN) nevet kapta. A névválasztásban szerepet játszott, hogy a FSN ismerősen csengett a választók fülében. Azonban néhány hónappal később kiderült, hogy a névnél sokkal fontosabb „védjegy” Ion Iliescu. Petre Roman FSN-je a helyhatósági választásokon még jól szerepelt, az őszi parlamenti választáson viszont már csak a voksok alig tizedrészét kapta meg. A parlamenti többséget azonban a FDSN sem érte el, ezért Nicolae Vacaroiu kormánya a Nagy-Románia Párt támogatásával kisebbségben kormányzott, miután a FSN visszautasította a koalíció létrehozására tett ajánlatot. A FSN az Iliescu-csoport kiválása után egy évvel, 1993 májusában összeolvadt a Demokrata Párttal (PD), amelynek a nevét a fúzió után megtartotta. Az alakulat ezt a nevet használta mindaddig, amíg tavaly össze nem olvadt a Nemzeti-liberális Pártból (PNL) kivált Stolojan-frakcióval. A FDSN 1993-ban szintén keresztelőn esett át, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) nevet vette fel. Az 1992–1996. közötti időszakban az ellenzék még jobban megerősödött. A Demokratikus Konvenció (CDR) által létrehozott koalícióba a PD a Román Szociáldemokrata Párttal (PSDR) alakított Szociáldemokrata Unió (USD) tagjaként lépett be. Utóbbi a törvényhozási választáson a voksok 13 százalékát kapta. A koalíciós partnerek a PD számlájára írják Victor Ciorbea miniszterelnök megbuktatását. A konvenciós botrányok a Demokrata Pártot is megviselték. 2000-ben a parlamenti választáson a PD a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Az államfőválasztáson a röviddel korábban pártelnökké újraválasztott Petre Roman alig háromszázaléknyi voksot kapott. Miközben a PDSR megnyerte az elnök- és parlamenti választást és visszatért a hatalomba, a PD-ben a gyenge választási szereplés nyomán elkezdődtek a belharcok. 2001-ben Traian Basescu programtervezete nyert a kongresszuson, miután előzőleg a küldöttek elutasították a PDSR-vel való együttműködést célzó javaslatot. A mostani demokrata-liberális párt irányultsága szempontjából érdekes Traian Basescu nyertes programtervezetének címe: „Erős Románia – szociáldemokrata Románia”. A PD akkoriban a Szocialista Internacionálé tagjaként tűzzel-vassal küzdött a 2001-ben, Adrian Nastase vezetésével Szociáldemokrata Párttá (PSD) alakult formáció felvétele ellen. A PD időközben politikai programjába beiktatott egy kitételt, amely megtiltott mindenfajta együttműködést az egykori testvérpárttal. A két formáció történetében közös, hogy mindkettő fúzió révén szerezte mostani megnevezését. A PD legjelentősebb „akvizíciója” a névadó Demokrata Párt volt, míg a PSD szempontjából a legfontosabb az Alexandru Atanasiu által vezetett Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) beolvasztása volt. Ezzel nemcsak új nevet szerzett, hanem belépőt a Szocialista Internacionáléba, amelynek a PSDR tagja volt. A Stolojan-féle liberális szakadárok csatlakozása után kapta a PD a Demokrata-liberális Párt nevet. /Szőcs Levente: FSN – a koalíció közös gyökere. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Nem etnikai okokból döntött az SZDP, hogy feltételként szabja az RMDSZ kormányzatból való kimaradását – jelentette be Horia Grama szociáldemokrata /PSD/ képviselő. Az RMDSZ négy évig kormányon volt, politikai szempontból normális a váltás, az ellenzékbe vonulása, mondta. Horia Gramát megdöbbenti, mennyire eltűnt a büszkeség az RMDSZ vezetőiből, a hatalomért képesek bármilyen megalázkodásra.,,Ha elemezzük, hogyan csapódik az RMDSZ hol a jobb-, hol a baloldalhoz, hol egyik, hol másik párthoz, nincs józan politikus, aki alapozni merne rájuk” – vélekedett. /Farkas Réka: Nem etnikai, politikai döntés (Ellenzékbe az RMDSZ-szel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

Továbbra sincs egyezség a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) között a kormányzás feltételeiről. A tárgyalások folytatódnak. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása még vitás kérdés. December 11-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). A tanácskozást követően Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a TEKT is megállapította, hogy a választók kormányzati szerepvállalással bízták meg az RMDSZ-t, így a szövetség területi elnökei egyhangúlag támogatják az RMDSZ-nek a koalícióalkotási törekvéseit. Markó hangsúlyozta: folytatják a demokratákkal a tárgyalást, de nem akarnak minden áron tagjai lenni az új kabinetnek. Az RMDSZ Szövetség Állandó Tanácsa is ülésezett, amely elfogadta a TEKT álláspontját. /B. T. : Elhúzódó koalíciós tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is elismerte, hogy a két párt közötti tárgyalások az RMDSZ miatt akadtak el, a PSD elzárkózik a szövetség koalícióba vételétől, míg a PD-L folytatná a tárgyalásokat a magyar érdekvédelmi szervezettel. Közben olyan hírek keltek szárnyra, hogy PD-L-s politikusok megkeresték a PNL-t, hogy parlamenti együttműködést ajánljanak nekik, valamint támogatásukat kérték egy PD-L–RMDSZ alkotta kisebbségi kormányhoz, amennyiben nem sikerül megegyezniük a PSD-vel. Daniel Buda demokrata-liberális képviselő szerint pártja az RMDSZ-szel kíván kormányozni. „Azt sem rejtem véka alá, hogy a magyarok részvétele a kormányban nagyon jó jelzés a külföld felé” – magyarázta a politikus, aki korábban RMDSZ-ellenes kirohanásairól volt híres. /B. S. : Magyar akadály a tárgyalásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Az RMDSZ, mint mindig, azt az egy dolgot veszi figyelembe, hogy a romániai magyarság ügyét könnyebb kormányban képviselni, mint csak a parlamentben – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Elmondta, hogy két-három héttel ezelőtt Mircea Geoana PSD-elnök és kollégái naponta hívták az RMDSZ-es politikusokat, és különböző változatokat ajánlottak a kormányzásra. Azóta gyorsan meggondolták magukat. Basescu államfő viszont hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-t is a koalícióban szeretné látni. Kelemen Hunor úgy látja, hogy a választáson az RMDSZ hozta a négy évvel ezelőtti formáját, a kormányzás nem koptatta el olyan mértékben, hogy a választók elpártoltak volna tőle. Az RMDSZ-t vádolják legtöbbet azzal, hogy bármilyen koalícióban megpróbál benne lenni, hatalomközelben akar maradni. Kelemen ezt a vádat butaságnak tartja, mert az RMDSZ kipróbálta az ellenzéki szerepet is. /Vincze Lóránt: Nagyon nehéz lesz együtt dolgozni. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Román prefektus kinevezését követeli az SZDP és a D-LP Kovászna megyei szervezete. Nem tudja még, milyen jövő vár rá, a kormányváltás után maradhat-e vagy sem a prefektusi székben – mondta György Ervin, aki négy éve tölti be a kormánybiztosi tisztséget Kovászna megyében. György Ervin közölte, nem vállal majd újabb teendőket, ha más megyében kap megbízatást, Tulceán vagy Máramarosban nem szeretne prefektus lenni. György Ervin prefektus tevékenységével sokan elégedettek voltak, igyekezett segíteni a hozzá forduló kisembereken, és nem voltak jelentős konfliktusai az önkormányzatokkal sem. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a napokban azt nyilatkozta, szeretné, ha György Ervin helyén maradhatna. /Farkas Réka: Helyén maradhat-e György Ervin? (Politikai alku tárgya a prefektusi szék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./

Derűlátóan nyilatkozott mind a Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Demokrata Liberális Párt (PD-L) elnöke a két párt között zajló koalícióalkotási tárgyalások menetéről. Mircea Geoana PSD-elnök szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása már csak az utolsó akadály a tervezett nagykoalíció kormányprogramjának aláírásában. Geoana elmondta: a Partnerség Romániáért című kormányprogram tartalmát több mint 90 százalékban véglegesítették. PSD továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az RMDSZ-t ne vegyék be a kormányba. Emil Boc, a PD-L elnöke is megerősítette, hogy a két párt számos elvi kérdésben közös nevezőre jutott a kormányprogram tekintetében. Közölte: megegyeztek abban, hogy érvényben marad az egységes adókulcs, de a kiskeresetűekre is figyelni fognak. A demokraták tárgyalnak párton belül és az RMDSZ-el is arról, miként oldják fel a patthelyzetet. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője elmondta: az Európai Néppárt – amelynek a PD-L és az RMDSZ egyaránt tagja – határozottan szorgalmazza az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. /B. T. : Tovább közeledett az egyezséghez a PD-L és a PSD. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Aláírta a koalíciós megállapodást a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt, illetve a Konzervatív Párt alkotta szövetség (PSD-PC). Az RMDSZ-nek csupán államtitkári tisztségeket ajánlott fel a PD-L, amit a szövetség visszautasított. Emil Boc pártja így próbált valamiféle „kompromisszumos” megoldást keresni arra, hogy a szociáldemokraták RMDSZ-re vonatkozó feltételének is eleget tegyen, és a szövetség se vádolhassa szószegéssel. A választások két nagy győztes pártja alkotta nagykoalíció csaknem hetven százalékos parlamenti támogatottságot élvez. A tervek szerint a Theodor Stolojan vezette kormánynak 19 tárcavezetője, és négy tárca nélküli minisztere lesz. A PSD-PC szövetségnek eggyel több tárcája lesz, mint a PD-L-nek, a miniszterelnök-helyettesi tisztség is őt illeti meg. Megegyeztek abban is, hogy mindkét fél külön jelöltet indít a jövőre esedékes elnökválasztáson. A gazdasági stabilitást, a munkahelyek megőrzését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, a decentralizáció folyamatának gyorsítását, az infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a felek az új kormány legfőbb feladatai között a Partnerség Romániáért címet viselő dokumentumban, amelyet Emil Boc, a PD-L és Mircea Geoana, a PSD elnöke látott el kézjegyével Bukarestben. A jelek szerint RMDSZ-részről nem törődött bele mindenki az ellenzéki pozíció megváltoztathatatlanságába. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke úgy véli, a PSD–PD-L kormányzás nem fog egy évnél tovább tartani, és elképzelhetőnek tartja, hogy egy idő után az RMDSZ is egyenlő partnerként kerülhet be a kormányba. /Aláírta a koalíciós megállapodást a PD-L és a PSD-PC szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy nyilatkozott: szégyelli magát az RMDSZ viselkedése miatt. Véleménye szerint az RMDSZ-nek nem árt, ha ellenzékbe vonul, de ezt méltósággal kellett volna megtennie. A „kunyerálással” a szövetség tagjai nem értek el semmit, ezzel a magatartással csak a romániai magyarokról kialakult pozitív kép lerombolásához járultak hozzá. „Négy évvel ezelőtt az RMDSZ az utolsó percben fordult el korábbi szövetségesétől, a Szociáldemokrata Párttól (PSD), hogy kormányt alakíthasson a D. A. Szövetséggel, majd Traian Basescut árulták el, akinek a tisztségéből való felfüggesztésére szavaztak”, emlékeztetett a pártelnök. /Szász Jenő: szégyenletes az RMDSZ magatartása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./