Bármelyik párttal, köztük a szociáldemokratákkal (PSD) is szövetséget köthetnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi szervezetei az önkormányzati választások második fordulója előtt, nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. Az a fontos, hogy többséget alkossanak, akár a helyi önkormányzatokról, akár a parlamentről legyen szó, fejtette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke. Az utóbbi időszakban lehetett értesülni arról, hogy a PSD és a PNL között tárgyalások folynak, a felek azonban nem kívántak az egyezkedések részleteiről beszélni. Nem zárta ki a két párt helyi együttműködését Cristian Diaconescu szociáldemokrata alelnök sem. /Fall Sándor: A PNL közeledne, a PSD még habozik. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A Projekt on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai szervezet március 18-án bukaresti kerekasztal-megbeszélést tartott, azonban pártok nacionalista hangvételének visszafogását célzó tanácskozáson – az RMDSZ-en és a Szociáldemokrata Párton (PSD) kívül – a meghívott politikai alakulatok képviselői nem jelentek meg. A zárt körű tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád a kisebbségi törvény elfogadásának kudarca felett sajnálkozott. Titus Corlatean, a PSD európai parlamenti képviselője nehezményezte Márton Árpád „pesszimista hangvételét”. Corlatean szerint a Hargita és Kovászna megyei magyarok számára a választás szabadságát a román pártokra való szavazás jelentené. /O. M. : Párt-kerekasztal, pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Március 16-án a Gardianul című román napilapban dr. Dan Peretianu, az Orvosi Kamarák Föderációja elnöke Az orvosokat és asszisztenseket kötelezik a magyar nyelv megtanulására címmel azt állította, hogy „otromba diszkriminációról” van szó. A cikk előzménye, hogy Kerekes Károly és Bónis István RMDSZ-képviselők, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára hivatkozva az egészségügyi reformra vonatkozó törvényt módosító javaslatot nyújtottak be. A javaslatban kérték, hogy „azokban a közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, az illető kisebbség nyelvét ismerő orvosokat és egészségügyi szakembereket alkalmazzanak”. A szenátusban a javaslatot elvetették, a képviselőházban is heves vitát váltott ki. A módosítás leghevesebb ellenzői a Demokrata-Liberális Párt képviselői voltak. Természetesen csatlakozott hozzájuk a Nagy-Románia Párt és a PSD. Az RMDSZ végül elérte, hogy a törvénytervezetet visszautalják a szakbizottsághoz. Kerekes Károly szerint ezzel időt nyernek, mert a kisebbségi nyelvhasználat szabad a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban. Dan Peretianu cikkére Kerekes Károly nyílt levélben válaszolt. Kifejtette, hogy a módosító javaslatok kezdeményezői ő maga és kollégája, Bónis István mellett az összes kisebbségi képviselő. Emlékeztetett, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot az egészségügyben nem ők találták ki, legékesebb példa, hogy a spanyolországi Bilbaóban a mentőszolgálat Lebab-programmal dolgozik, ami biztosítja a román vendégmunkásoknak, hogy anyanyelvükön kommunikálhassanak az egészségügyi személyzettel. Ezt a programot használják az oktatásban, a rendőrségen és határőrségen, a börtönökben vagy az idegenrendészeti irodákban. Ez Spanyolországban természetes, holott az ottani románok helyzete, akik bevándorlók, nem azonos a romániai magyarokéval. /(mózes): Anyanyelvhasználat az egészségügyben. Durva támadás Kerekes Károly módosító javaslata ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezete elégedetlen Boros János alpolgármester tevékenységével. Remus Lapusan, a városi szervezet elnöke elmondta: szerintük Boros, aki földosztó bizottság elnöke, nem végezte megfelelően tevékenységét. A kolozsvári és a megyeszékhely közelében levő településeken lakó gazdák nem vehették át földjüket annak ellenére, hogy végleges bírósági ítéletekkel rendelkeznek. Boros kifejtette: szerinte a szociáldemokraták kampány ízű támadást intéztek ellene, nem tudják pontosan, miért nem helyezték birtokba az erdőfeleki gazdákat. /K. O. : Boros lemondását kérik a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Első körben semmiféle választási szövetséget nem hajlandó kötni a román pártokkal az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, annál nyitottabb viszont a Magyar Polgári Párttal (MPP) való együttműködésre. A kolozsvári önkormányzat részéről csupán az RMDSZ képviselői vettek részt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyre a házigazdák Emil Boc polgármestert és a helyi tanács kulturális szakbizottságának valamennyi tagját meghívták. Ezt László Attila, az RMDSZ megyei elnöke, városi tanácsos nehezményezte. Egyetlen román önkormányzati képviselő sem jelent meg a fesztiválon, amelyen az idén Kolozsvár volt a meghívott. László Attila a sajtó előtt említést tett a március 25-i tanácsülésen született botrányos döntésről, amelynek értelmében átkeresztelik a Kossuth Lajosról nemrég elnevezett utcát. Erre úgy kerülhetett sor, hogy a polgármester pártja, a liberális demokraták szövetséget kötöttek a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal, jóllehet előzőleg az RMDSZ még abban állapodott meg Boc polgármesterrel, hogy elhalasztják a PSD-sek kezdeményezését a Kossuth utcanév törléséről. Az RMDSZ helyi szervezete Eckstein-Kovács Péter szenátort és Mátis Jenő megyei tanácsost bízta meg azzal, hogy tárgyaljanak az MPP-sekkel. – Kolozsváron, ahol a magyarok számaránya alig 18 százalék, nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot – vélekedett László Attila. Molnos Lajos városi tanácsos bejelentette: fellebbez a közigazgatási bíróságon a tanács határozata ellen, miszerint Smardanra keresztelik azt a Borháncs-telepi utcácskát, amelyet néhány hete Kossuth Lajosról neveztek el. /Sz. K. : Nem szövetkezik román pártokkal a Kolozs megyei RMDSZ – egyelőre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Március 27-én váratlanul elhunyt George Pruteanu politikus, nyelvész. A 61 éves egyetemi tanár szívinfarktusban halt meg. Egy népszerű nyelvművelő műsor szerkesztője volt. 1996-ban a Kereszténydemokrata Parasztpárt szenátora lett két évig, 2000-től a Szociáldemokrata Párthoz, három év múlva pedig a Nagy-Románia Párthoz csatlakozott. 1997-ben terjesztette elő ún. nyelvvédő törvényét, amit módosításokkal ugyan, de 2004-ben elfogadott a parlament. /Elhunyt George Pruteanu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást a helyhatósági választásokra. A két nappal ezelőtti kolozsvári TEKT-ülésen is csak részben tárgyaltak a jelöltállításról, inkább a kampányról, az RMDSZ által megfogalmazandó üzenetről esett több szó, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta, hogy kijelölték az országos kampánystábot: elnök Kelemen Hunor, helyettesek: Cseke Attila és Kovács Péter. Markó a március 15-i kolozsvári magyarverés kapcsán felhívta a figyelmet az ultranacionalizmus feléledésére, az utóbb megjelent antiszemita és magyarellenes feliratok erre a tendenciára utalnak. Markó kézhez kapta az Adrian Paunescu-Hajdu Győző páros által kiadott háromnyelvű brosúrát. A címe: „A semmirekellő politikus, Markó Béla újra támadja Romániát”. Arra a kérdésre: hogy mi az RMDSZ hivatalos álláspontja, mert Háromszéktől Nagyváradig hallani, hogy hol az RMDSZ tárgyal a Magyar Polgári Párttal, hol fordítva, Markó Béla azt válaszolta, hogy az RMDSZ széles körű szabadságot biztosít a helyi és a megyei szervezeteknek. Ezeknek van döntő szavuk a jelöltállítások módszerének tekintetében. Az Országos Állandó Tanács csak akkor szól bele, ha koalíciókról van szó. /Mózes Edith: Az RMDSZ pár nap múlva befejezi a jelöltállítást. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./ Markó Béla bemutatott egy könyvecskét, amely postán érkezett az RMDSZ székhelyére, és amelyet Adrian Paunescu és Hajdu Győző írt. Markó, a politikai tekergő ismét támadja Romániát című háromnyelvű ― román, magyar és angol ― könyvet az Együtt Kulturális Egyesület adta ki, és ingyen osztogatják. Markón kívül Frunda György szenátort és Sógor Csaba EP-képviselőt is támadja a kiadvány. Markó szerint elgondolkodtató, hogy Adrain Paunescu szenátornak szava van az SZDP kulturális terveiben. Fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének. /Markó a szélsőséges nacionalizmusról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

Miután lezárult a jelöltállítás az RMDSZ-ben, április 6-án már az első kampányindító rendezvényt is megtartották: Marosvásárhelyen Borbély László polgármesterjelölt mutatkozott be. Borbély László miniszter, polgármesterjelölt a választási szlogennel indított: „Marosvásárhelyért dobban a szívünk. ” A jelölt kétnyelvű programtervezetet mutatott be. A Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetei együttműködési egyezséget kötöttek, amelynek értelmében közös jelölteket állítanak mind a vásárhelyi polgármesteri tisztségre, mind a megyei önkormányzati képviselőtestület elnöki tisztségére. Saját jelölteket indítanak mind a liberálisok (PNL) – Marius Ichimet –, mind a demokrata-liberálisok (PD-L). Ez utóbbiak Dorin Florea jelenlegi polgármestert szeretnék újabb mandátumhoz juttatni. /Kampánystart Borbéllyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Közel száz szakértő, RMDSZ-politikus értekezett a hét végén Szovátán Románia fejlesztési régióinak átalakításáról, az európai régiókról, valamint regionális fejlesztési kérdésekről szóló, az RMDSZ és az Európai Néppárt közös rendezvényén. A Régiók az értékek Európájában elnevezésű konferencián részt vett Galeote Gerardo, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának elnöke is. Azonnali decentralizációt és mielőbbi közigazgatási átszervezést tart szükségesnek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó emlékeztetett: jelenleg Romániában egy olyan közigazgatási rendszer van érvényben, amelyet 40 évvel ezelőtt, 1968-ban egy kommunista, központosító, homogenizáló szemlélet alapján dolgoztak ki. Az elnök szerint meg kell erősíteni a történelmi régiókat. Cristian Diaconescu, a PSD szóvivője hangsúlyozta, gazdasági kritériumok alapján fogják kialakítani az új fejlesztési régiókat, nem az etnikai kritériumok alapján. Galeote Gerardo felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Uniós tagállamok szintjén sajnálatos módon megjelent egy olyan törekvés, amely arra irányul, hogy az uniós kohéziós politikát újból lebontsa a nemzeti szintekre. Nem fogják támogatni ezt a törekvést, ugyanis a kohéziós és regionális politika legfontosabb alapelve az uniós szolidaritás. /Markó: decentralizációt, új régiókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ „Az EU regionális politikája olyan lehetőségeket biztosít Erdély és a Székelyföld, egyben Románia modernizációjához, amelyeket kihagyni nem szabad, meg kell ismerni a regionális politika által nyújtott lehetőségeket a közösségek számára” –mutatott rá Winkler Gyula europarlamenti képviselő. Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök elképzelésében a majdani régióknak, ha működni akarnak, törvényhozói szerepet is kell kapniuk. /Lokodi Imre: Globalizációtól a „glokalizációig” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Hárompárti román koalíció készül Maros megyében az RMDSZ jelöltjei, Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnökjelölt ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei szervezetében április 8-án döntenek arról, elfogadja-e elnöke, Ovidiu Natea javaslatát, miszerint kössön választási egyezséget a Nagy-Románia Párttal (PRM) és a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L). Kelemen Atilla. Az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, csalódtak a szociáldemokratákban, akik ismét előrántják a nemzetiségi kártyát. A szociáldemokratákkal az elmúlt nyolc évben jól együttműködtek. Maros megyében ugyanis 2000-től – függetlenül az országos erőviszonyoktól – a két alakulat egymás között osztotta meg a megyei önkormányzat vezetői tisztségeit. Borbély László polgármester-jelölt bízik a vásárhelyi románok bölcsességében, szerinte őket már nem lehet a magyarveszéllyel riogatni. /Sz. E. : Összefogás a magyarok ellen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

„Magyarellenes” koalíció alakult Marosvásárhelyen. Választási szövetséget kötött a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) megyei szervezete annak érdekében, hogy a választásokon közösen támogassák Dorin Florea polgármestert, a PD-L jelöltjét Borbély László miniszter, RMDSZ-jelölt ellenében. Borbély László miniszter aggasztónak tartja, hogy 2008-ban, 18 évvel a marosvásárhelyi események után visszahozzák a városba a nacionalista hangulatot. Borbély László jelezte, hamarosan megkeresi a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetét, hogy elnyerje az MPP támogatását a választásokon. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök szerint viszont nem az RMDSZ-nek kell választási szövetségest keresnie. /Cs. P. T., L. I. : Magyarellenes koalíció alakult. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Kormányellenes támadásra adtak okot a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) Markó Béla RMDSZ-elnök legutóbbi, az autonómiára és a decentralizációra vonatkozó, egy hét végi csíkszeredai konferencián tett kijelentései. A PSD új szóvivője, Marius Lazar alkotmánysértéssel vádolta az RMDSZ elnökét, amiért „párhuzamot vont Koszovó és Erdély között”, illetve arról beszélt, hogy Koszovó „precedenst jelent az erdélyi magyarok számára, illetve a világ minden kisebbsége számára”. A szociáldemokraták álláspontja szerint az RMDSZ „már nem képviseli a romániai magyarság érdekeit. ” A kijelentések miatt Marius Lazar arra kérte Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt, többé ne tolerálja „az RMDSZ alkotmányellenes uszításait”, és pártja foglaljon hivatalosan is állást az RMDSZ-szel szemben. A miniszterelnöknek azonnal ki kellene zárnia az RMDSZ-minisztereket és államtitkárokat a kormányból. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Lazar kijelentései sikertelen szavazatszerző kísérletek. /I. I. Cs. : Sérti a PSD-t Markó beszéde. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Feltehetően egyetlen párt sem szerez elegendő szavazatot ahhoz, hogy egyedül kormányozzon, így koalícióra kényszerül más tömörülésekkel. Ez megnöveli a kis pártok stratégiai jelentőségét. 2000-ben az akkor még Román Humanista Pártként jegyzett Konzervatív Párt (PC) a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáin került a parlamentbe, akárcsak jó néhány szakszervezeti vezető, aktivista. A PSD máris hasonló együttműködést fontolgat Daniela Popa konzervatívjaival. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szövetsége a legvalószínűbb, ez bizonyos formában már most is működik. Koalíciójukkal elszigetelhetnék az államfőt támogató Demokrata–Liberális Pártot (PD–L) és ezzel magát Traian Basescut is. Bármennyire ellensége egymásnak jelenleg a PD–L és a PSD, aligha zárható ki szövetkezésük a parlamenti választások után. A hatalom húsosfazekától négy éve távol tartott PSD-n belül nem váltana ki jelentősebb ellenállást a kormányzás árát jelentő szövetség, legfeljebb a Traian Basescunak való teljes kiszolgáltatottság gondolatától idegenkednének néhányan (Ion Iliescu, Adrian Nastase). /Bogdán Tibor: Őszi pár(t)választás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Az RMDSZ több mint hétezer jelöltet indít a helyhatósági választásokon, az előválasztásokon 155 ezernél több ember vett részt – közölte Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla felhívta a figyelmet arra, hogy Erdély egyes megyéiben úgynevezett „szörnyszövetségek” alakultak ki a Szociáldemokrata-, a Demokrata–Liberális-, illetve a Nagy-Románia Párt között, azzal a nyíltan vállalt céllal, hogy összefogjanak az RMDSZ ellen, megakadályozva ezáltal a szövetség polgármesteri, megyei tanácselnöki tisztségekhez jutását. Maros megyében már létrejött ez a szövetség, de Szatmárban is körvonalazódik. A szövetségi elnök pozitív ellenpéldaként hozta fel a Temes megyei RMDSZ által kezdeményezett szövetséget a megyében élő kisebbségek képviselőivel (szerbekkel, bolgárokkal, ukránokkal és olaszokkal) a megyei és helyi tanácsosi tisztségek megszerzéséért. /Több mint hétezer jelöltet indít az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./ Azon újságíróknak és szakszervezeti vezetőknek, akik politikai szerepet vállalnak, és a helyi vagy a központi közigazgatásban választott tisztségre pályáznak, le kell mondaniuk korábbi funkciójukról – vélte Markó Béla RMDSZ-elnök annak kapcsán, hogy Csinta Samu, a Krónika lemondott felelős szerkesztője polgármesterjelöltként indul a sepsiszentgyörgyi önkormányzati választásokon. /Újjáéledő „szörnykoalíciók”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

A román képviselők úgy döntöttek, hogy visszaküldik az ipari bizottsághoz az Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok által kezdeményezett törvénytervezetet a ciánnak a bányászatban való betiltásáról. Iulian Iancu (PSD) bizottsági elnök elmarasztalta a kormányt, hogy nem vállalta magára a cián felhasználásnak betiltását egy sürgősségi rendelet kiadásával. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök hangsúlyozta, hogy a liberális csoport támogatja a cián betiltását a bányaiparban, vagyis támogatja a törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor kritikával illette az ipari bizottságot, mivel az eltörölte a kezdeményezők szövegét, és helyébe más szöveget tett be. Véleménye szerint ezzel megszegték az alkotmányt. /Függőben a „ciánügy”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Szatmár megyében is összefogtak a román pártok a megyei tanácselnöki szék megszerzése érdekében. A szociáldemokrata (PSD), a demokrata-liberális (PD-L), a konzervatív (PC), valamint az Új Generáció Pártjának (PNG) képviselői közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: szövetségük neve RMDSZ-ellenes koalíció, célja a magyar érdekvédelmi szervezet hatalmának megtörése. Szabó István tavaly egészségi okokra hivatkozva mondott le megyei tanácselnöki és önkormányzati képviselői mandátumáról egyaránt, néhány hete hivatalosan is elismerte: a politikai ellenfelek állandó zaklatása miatt szakította meg mandátumát. A Gazeta de Nord-Vest külön rovatot szentelt Szabónak, ebben a volt elnököt lejárató cikksorozatot közöltek. /Babos Krisztina: RMDSZ-ellenes koalíció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Április végéig hivatalosan is bejegyzik a PSD+PC Szövetséget – áll a szociáldemokraták és konzervatívok közötti együttműködési megállapodásban, amit április 17-én írt alá Mircea Geoana és Daniela Popa. A két párt ezen a közös néven szerepel majd a 2008-as parlamenti és 2009-es elnökválasztásokon. Április 18-án tartják a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Emil Constantinescu által vezetett Népi Cselekvés Párt egyesülését szentesítő rendkívüli kongresszust. A PNL magába olvasztja az alig 1 százalékos támogatottságú politikai alakulatot. A kis párt jelentős képviselője, Smaranda Enache alelnöki tisztséget kap a PNL országos vezető testületében. A Népi Cselekvés nevű szervezetet 2002-ben hozták létre, nagyrészt volt parasztpárti politikusok, azzal a céllal, hogy maguk köré tömörítsék a demokratikus ellenzéki erőket. Párttá 2003-ban alakult. /Megszületett a PSD+PC Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Ecaterina Andronescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, egykori tanügyminiszter, valamint Emil Constantinescu volt államfő kemény bírálatokkal illette Traian Basescu államfőt, a romániai egyetemisták első kongresszusán a felsőoktatás minőségével kapcsolatban tett kijelentései miatt. Az államfő azt állította, hogy az egyetemek „oklevélgyárakká” váltak, és hogy az elmúlt 18 évben semmilyen fejlődés nem történt ezen a téren, egyetlen romániai felsőoktatási intézet sem biztosít európai szintű képzést. Emil Constantinescu kijelentette: egy primitív személy, aki semmilyen képesítéssel nem rendelkezik az egyetemi ügyek megítélésében, érdeminek szánt véleményt fogalmaz meg az ügyben. /Nagy B. István: Basescu: oklevélgyárakká váltak az egyetemek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

Szatmár és Maros megye után közös jelöltlista indításában állapodtak meg Kovászna megyében a román pártok. A Nemzeti Liberális Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata-Liberális Párt, a Konzervatív Párt, a Nagy-Románia Párt, az Új Nemzedék Párt, valamint a Szocialista Szövetség Pártja jegyzőkönyvet írt alá, amelynek értelmében támogatják Sabin Calinic ügyvédet a megyei tanács élére, emellett közös tanácsosi jelöltlistát is állítanak. A román pártok Sepsiszentgyörgyön is közös tanácsosjelölt-listát állítanak. /Illyés Judit: Román koalíció Háromszéken is. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Nem engedélyezi az RMDSZ-rendezvényeket a Mátyás szülőháza előtti téren Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Emil Boc polgármester közölte László Attilával, esztétikai okok miatt nem hagyja jóvá a rendezvényeket a tervezett formában. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök szerint a kolozsvári polgármester pillanatnyi érdekei szerint cselekszik, most például a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal paktál. Több mint tízezer, pontosan 10394 jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ebből 363 a polgármesteri tisztséget pályázza meg, ezek közül 146 új jelölt. A szövetségi elnök szerint az ifjak is elérték céljukat, hiszen több mint ezer jelöltet indítanak a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ elégedett az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselőik által kifejtett tevékenységgel. Markó nem kívánta kommentálni a Kolozs megyei RMDSZ és MPP azon megállapodását, hogy második körben kölcsönösen támogatják egymást. /Idő előtti kampánykezdés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Hatéves huzavona után május 6-án megkezdi sugárzását a Román Televízió marosvásárhelyi területi stúdiója. A helyhatósági választásokig a Marosvásárhelyi Televízió kizárólag választási kampányműsorokat sugároz, a napi egy-egy órás román és magyar nyelvű műsorok gyártása június elseje után kezdődik el. A román közszolgálati televízió eddig Kolozsváron, Temesváron, Craiován és Iasiban működtetett saját programmal jelentkező regionális stúdiókat. Az új marosvásárhelyi tévéadó műsorait egyelőre csak Maros megye területén lehet fogni hagyományos antennával. Az adás hamarosan a különböző kábeltévé-hálózatokon keresztül eljut a térség hat megyéjébe. A területi stúdió létrehozása egy, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között, 2002-ben kötött politikai alku eredménye. „Kissé hosszadalmasra sikeredett a várakozás, de határozottan állíthatom, hogy ha annak idején nem egyeztünk volna meg a PSD-vel, ez a tévéstúdió ma nem létezne” – értékelte a helyzetet Borbély László. Az RTV korábbi elnökei nem támogatták az újabb területi adó létrehozásának gondolatát. Mind a magyar, mind a román szerkesztőségben nyolc riporteri és szerkesztői állást hoztak létre. /Szucher Ervin: Hat év késéssel beváltott ígéret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

A sárdobálás az első demokratikus választás, 1990 tavasza óta szünet nélkül tart. Újdonság annyi, hogy az alkotmány szerint a helyhatósági választásokon pártsemleges államfő is célba vette a Szociáldemokrata és a Nemzeti Liberális Pártot, amiért azok nem mocskolják egymást eléggé. A romániai magyarság új helyzet előtt áll: egy érdekvédelmi szövetség és egy politikai párt, az RMDSZ és az MPP jelöltjei versengenek bizalmáért. /Ambrus Attila: A sárdobálók miattunk vannak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Kolozs megye lakossága jelenleg 692 ezer fő, a magyarok aránya 16,67 százalék. A szavazásra jogosultak száma 550 000, ebből több mint 92 000 magyar. 2004-ben az RMDSZ 50,8 százalékos részvételi aránynál az érvényesen leadott voksok 20 százalékát szerezte meg. A kolozsvári polgármester-választáson a szövetség jelöltje Máté András volt, aki az utolsó pillanatban visszalépett, hogy Gheorghe Funar leváltása érdekében a PSD jelöltje, Ioan Rus esélyét növelje. Rus a szavazatok 40,1, Emil Boc (DA Szövetség) pedig 33,1 százalékát gyűjtötte be, és a második fordulóban ő került ki győztesen. A tanácsos választáson a DA Szövetségnek 9, az RMDSZ-nek, a PSD-nek és a PRM-nek 6-6 mandátum jutott a 27 fős kolozsvári tanácsban. /Kolozs megyei statisztika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Várhatóan szoros küzdelem során dől el, ki vezeti majd Nagyváradot a helyhatósági választásokat követő négy évben. A Szociáldemokrata Párt (PSD) Bihar megyei szervezete által ismertetett közvélemény-kutatás szerint a váradiak zöme Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét tartja legmegfelelőbbnek a polgármesteri tisztségre, őt az RMDSZ-es Biró Rozália, Mihai Groza, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) jelöltje, illetve Dan Matei PSD-s jelölt követi. A váradi polgármesteri tisztségért tizenegyen szálltak. – A 2004-es választásokon etnikai szavazás során dőlt el a polgármesteri szék sorsa, és Petru Filip korábbi polgármesternek a második fordulóban sikerült legyőznie Biró Rozáliát. Az idei választási kampányt két román jelölt, Ilie Bolojan és Mihai Groza közötti párbaj jellemzi. Nagyváradon az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőinek nem sikerült megállapodniuk abban, hogy közös listán induljanak a választásokon, a polgári alakulat csak tanácsosi jelöltlistát állított, így a polgármesteri tisztséget egyetlen magyar, Biró Rozália pályázza meg. A 2004-es helyhatósági választásokon a második fordulóban dőlt el, hogy ki lesz a polgármester. Az első fordulóban Petru Filip a szavazatok 47,73 százalékát, Biró Rozália 20,66 százalékát kapta. A második fordulóban Filip a voksok 77,3 százalékával lett polgármester. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985 fő, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. /Fried Noémi Lujza, Pap Melinda: Rendszerváltás lesz? = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Nem ültek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a 23,07 százalékos magyar lakosságú Szilágy megyében, így a két szervezet jelöltjei külön listákon méretkeznek meg. A megegyezés elmaradása miatt román pártok megkörnyékezték az MPP-t, alpolgármesteri mandátumokat ígérve, a polgáriak azonban visszautasították ezt a fajta együttműködést, jelezte Papp Lajos Szilágy megyei MPP-elnök, a párt megyei tanácselnökjelöltje számolt. Szerinte az RMDSZ-en múlt a megegyezés elmaradása, nem álltak szóba az MPP képviselőivel. Olyan település is volt, ahol az MPP kampányakcióját a helyi RMDSZ-es alpolgármester leállította, szekus besúgóknak nevezte őket. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke szerint a megállapodás az MPP kései megalakulásán múlt, az áprilisban összeállított RMDSZ-jelöltlistákat semmiképp sem módosíthatták. Az RMDSZ Szilágy megyei területi szervezete 25 településen indít polgármesterjelöltet, 30 településen pedig teljes tanácsosi listákkal pályázik. Az MPP 6 polgármesterjelöltet indít, azokon a településeken, ahol az RMDSZ is állított jelöltet. Az MPP 11 településen kívánja bejuttatni képviselőit az önkormányzati képviselő-testületbe. Sarmaságon, a magyar többségű községben várhatóan az RMDSZ-es Dombi Attila és az MPP-s Kovács Ottó kerül a második fordulóba. Szoros küzdelem várható Haraklányban is, ahol az RMDSZ jelöltje, Dobrai Ferenc Domokos Ibolyával méri össze népszerűségét. A megyei tanácselnöki mandátumért az RMDSZ-es Csóka Tibor és az MPP-s Papp Lajos is versenybe száll, a felmérések szerint azonban a jelenlegi elnök, Tiberiu Marc (Szociáldemokrata Párt) a legesélyesebb. Mind az MPP, mind az RMDSZ állított ugyanakkor megyei tanácsosi jelöltlistát is. /Gyergyai Csaba: Hasonló célok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Szatmárnémetiben a városnapokon minden párt osztogatta a reklámszórólapokat, golyóstollakat, öngyújtókat, lufikat. A május 31-én beállt kampánycsendet megtörték az újrázni kívánó RMDSZ-es Ilyés Gyula polgármester ellen agitálók. A Szociáldemokrata Párt aktivistái egy gyógyszernek látszó, „GyusziSTOP!” nevű „készítményt” osztogattak. Az „orvosság” útmutatója azt sugallja, hogy Ilyés Gyula betegség Szatmárnémeti számára, ellenszerként pedig a PSD jelöltjének, dr. Dorel Coica orvosnak a megválasztását ajánlja. A május 31-én tartott koncerten Ilyés Gyula ellenes transzparenst tartottak a közönség felé. /Babos Krisztina: Gyógyszer Ilyés ellen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Az eddigi hat helyett csupán öt városi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek Kolozsváron: László Attila, Csoma Botond, Molnos Lajos, Szenczi Bianka és Somogyi Gyula. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 16 mandátumot szerzett, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 3-at, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén 3-at. A PRM nem jutott be az önkormányzatba. Kolozs megyében 2004–2008 között az RMDSZ-nek 11 polgármestere volt. A nem végleges adatok összesítéséből az derül ki: négy jelölt – Kalotaszentkirályon, Magyarszováton, Buzán és Bálványosváralján – már az első fordulóban nyert, további nyolc pedig bekerült a második fordulóba, valamennyi román jelölttel versenyez. /Öt városi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Bár a Maros megyei önkormányzat vezetőjére leadott szavazatok összeszámolása gyanúsan sokáig tartott, a közzétett adatok szerint a következő négy évben is az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke áll a megye élén. Lokodi 35,55 százalékot ért el az őt követő Ciprian Dobre (PNL) előtt, aki 33,74 százalékot ért el. Tőkés András, a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje az 5,07 százalékos eredménnyel a negyedik. Az önkormányzati testületbe is az RMDSZ küldheti a legtöbb képviselőt, 31,57 százalékos eredménnyel. A PNL, a PDL és a PSD nagyjából hasonló, 19 és 14 százalék közötti eredményt ért el. Az MPP nem érte el az 5 százalékos küszöböt. /A végleges eredmény szerint is Lokodi Emőke Maros megye tanácselnöke. = Erdély. ma, jún. 3./

A helyhatósági választások nem végleges adatai szerint a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) szoros versenyben áll egymással. A megyei önkormányzati listákra leadott szavazatok esetében a két párt szinte egyenlő eredményt ért el: a PD-L a voksok 28,55 százalékát gyűjtötte be, a PSD 28,31 százalékát tudhatja magáénak. Harmadik a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely 17,74 százalékos eredményt ért el. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a voksok 6,09 százalékát szerezte meg, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 1,45 százalékát gyűjtötte be. A demokraták és a szociáldemokraták hasonlóan szoros küzdelmet vívnak a megyei tanácselnök-jelöltekre leadott voksok esetében is. A PD-L előnye valamivel nagyobb a helyi tanácsosokra leadott voksoknál: 28 százalékot gyűjtött össze, míg a PSD 26,63 százalékos eredményt ért el. Az RMDSZ a szavazatok 6,01 százalékát szerezte meg, az MPP pedig 1,40 százalékát. /Szoros verseny a demokraták és szociáldemokraták között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./