"Herédi Gusztáv köszöntötte Balogh Edgárt 85. születésnapján, kifejtve, hogy utóvédharcot vívott Balogh Edgár, az örök naiv, az örök balek. Sokan úgy tekintenek rá, mint a csőd-szocializmus apostolára, holott ő nemcsupán az volt. Nem volt a szocialista rend kegyeltje. Balogh Edgár jó magyar és jó kommunista volt. Amit épített /egyetem, stb/ "a szeme láttára omlott össze, s áldását kellett adnia a romlásra." Érthetetlen, hogy annyi megtiportatás, kétszeri letartóztatás után nem vonta le a következtetést, hanem a szocializmus igéit hirdette továbbra is. A "damaszkuszii úton ő sohasem ment végig." Végtelen türelemmel dolgozott fél életen át mások - jó vagy rossz kéziratán, csakhogy közölhetővé tegye" azokat. Az ő filológiai pontossága, lelkiismeretessége intő példa lehet, ugyanúgy hihetetlen munkabírása is. Fáradhatatlan népnevelő. _ az örök túlélő és újrakezdő. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Két hozzászólás érkezett, mindketten elutasították Herédi Gusztáv elmarasztaló értékelését és védelmükbe vették Balogh Edgárt. /Okos György: Egy "balek" öregúr védelmében, Fey László: Köszöntő? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Dáné Tibor szintén visszatért Balog Edgár életművéhez, kiállva a szociáldemokrata eszmék mellett, emlékeztetve az elfeledetten élő 87 éves Lakatos Istvánra, az 1945-ben alakult Szociáldemokrata Párt Országos Magyar Bizottságának elnökére, a Márton Áron-per másodrendű vádlottjára, aki 1954-ben egy aláírás ellenében szabadulhatott volna, de ő erre nem volt hajlandó. Az Országos Magyar Bizottság, s a mögötte álló Magyar Szövetség történetéről és harcáról, amelyet a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ uszálypolitikája ellen vívott, nem tudunk semmit, addig az MNSZ-apologetika meghamisítja az akkori években történteket. - Balogh Edgár abban bízott, hogy a kommunizmus megszelídül. Tisztelettel kell említeni Balogh Edgár munkaközösségeket létrehozó munkásságát, életműve részét, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont és fáradhatatlan tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

Néhány hónapja felmerült, hogy az aradi Szabadság-szobor ügye miatt az RMDSZ egyoldalúan felbontja a PSD-vel kötött együttműködési egyezményt. A 2003-as RMDSZ–PSD egyezmény felbontása végül elmaradt. Az a baj, hogy a szövetség politikájáról szóló, mértékadó román és magyar értelmiségiek részvételével zajló érdemi vita is elmaradt. A közeledő helyhatósági, majd parlamenti választások előtt a PRM választói felé is kacsingató PSD-nek el kell döntenie: 2004-ben is folytatni kívánja-e az együttműködést? /Salamon Márton László: Fogas kérdések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg, állapította meg Gazda Árpád, a lap munkatársa. Az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya-építés ügyében tett kormányzati lépések, és az alkotmánymódosítás tekinthető az RMDSZ és a kormánypárt tavalyi együttműködése legfontosabb eredményeinek. Kudarc azonban, hogy tucatnyi ígéretét immár másodszor szegte meg a kormánypárt. Az autópálya terén elért siker azzal magyarázható, hogy váratlanul megjelent az amerikai érdek. A kormány vélhetően nem az RMDSZ-nek, hanem az amerikai Bechtel cégnek akart kedveskedni a sztrádaépítéssel. A 2003-as megállapodásban immár második alkalommal fogadták meg a felek, hogy az év végére általában befejezik az erdő- és földtulajdonjegyek kiadását. Immár másodjára szegte meg ígéretét a kormánypárt a természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után járó kárpótlás törvénye ügyében. E jogszabály elfogadása június 30-i határidővel szerepelt a 2002-es megállapodásban, majd határidő nélkül került át a 2003-asba. A jelentés előterjesztője a kártérítések kifizetésére tízéves időszakot javasolt. Az egyházaktól elkobzott ingatlanainak visszaszolgáltatása lassan halad. Az erdélyi magyar történelmi egyházak több mint kétezer kéréséből eddig 129 esetében hozott pozitív elvi döntést az illetékes kormánybizottság, és csak 49 ingatlan esetében állította ki azt a határozatot is, mellyel az egyházak telekkönyveztethetik tulajdonukat. Míg 2002-ben április 30-i határidővel szerepelt a megállapodásban a korábbi kormány által rendeleti úton elméletben visszajuttatott egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatása, 2003-ban már csak a visszaszolgáltatás sürgetésében állapodtak meg a felek. A protokollum értelmében a feleknek közösen kellett volna tanulmányozniuk a Csíki Magánjavak visszaszolgáltatásának lehetőségét. Nem született olyan javaslat erről a kérdésről, melyet a kormánypárt elé lehetett volna terjeszteni. Míg 2001-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar oktatási vonala szervezési, szakmai és pénzügyi feltételeinek a megteremtéséről, 2002-ben pedig a magyar karok és tanszékek létrehozásáról állapodtak meg a felek, 2003-ban arra vállalkoztak: „közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a 2003–2004-es tanévben egy magyar nyelvű természettudományi és egy magyar nyelvű humán kart hozzanak létre a törvénynek megfelelően, a jelenlegi szakok összekapcsolásával”. Ez sem történt meg. A megállapodás szerint április 30-ig kellett volna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számait megállapítani, a kormány viszont csak hónapokkal a tanévkezdés után, december 4-én hozta meg az erre vonatkozó határozatot. Akárcsak 2002-ben, 2003-ban is eredménytelenül „vizsgálták annak a lehetőségét”, hogy a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és az Agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen magyar csoportokat indítsanak. A megállapodásban a moldvai csángók megemlítése nélkül jelent meg az Európa Tanács csángó-ajánlására való utalás és az anyanyelv oktatásának a biztosítására tett ígéret. A dokumentum szerint március elsejéig kellett volna befejezni a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének a tatarozását. A magyar iskola a román szülők tiltakozása miatt csak szeptemberben költözhetett be a felújított épületbe. A szeptemberi tanévkezdésig kellett volna lebonyolítani a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnázium által szorgalmazott ingatlancserét. Erre immár 2004-ben, az év első napjaiban kerülhet sor. Második alkalommal szegte meg a PSD a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának a megfelelő formában történő ratifikálására vonatkozó ígéretét. Ezt a tavalyi megállapodás szerint az év végéig kellett volna megtenni, a tavalyelőtti protokollumban június végi határidő szerepelt a kitétel mellett. Szintén kétéves adóssága a kormánypártnak a kisebbségkutató intézet létrehozása. Június 30-i határidő szerepelt a marosvásárhelyi televízióstúdió újbóli beindításánál, a stúdió azonban máig sem kezdte el a sugárzást. Nemcsak az RMDSZ-szel kialakított partneri viszonyt, hanem a magyar kisebbséget is semmibe vette a kormány, amikor az RMDSZ megkérdezése nélkül nevezte ki novemberben Cristian Jura jogászt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának élére. A szövetség képviselői mintegy 200-300 milliárd lejre becsülik azt a többletforrást, amit a magyar lakosságú településeknek, megyéknek sikerült kilobbizni. Noha az egyezmény 60 napos határidőt szabott a két politikai erő szervezeteinek a megyei szintű együttműködési szerződések megkötésére, néhány megyében az év végéig sem sikerült ilyen dokumentumot aláírni. Az RMDSZ-nek kormánypárti támogatással sikerült elérnie az igazságszolgáltatásbeli anyanyelvhasználat alkotmányos garantálását. Szintén RMDSZ-sikerként könyvelhető el a felekezeti oktatás alkotmányos garantálása. Az aradi emlékmű témája nemcsak a pártközi kapcsolatokat, a román–magyar államközi viszonyt is megterhelte. Az ügyet Medgyessy Péter kormányfőnek sem sikerült elsimítania szeptember végi bukaresti látogatásán. Eredménynek számít, hogy azokon a településeken, amelyeken jelentős magyar közösség él, immár a vasútállomásokon is kezdtek megjelenni a magyar településnevek. Érdemes volt egyezséget kötni a kormánypárttal a 2003-as évre – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke. /Gazda Árpád: Adós maradt a kormánypárt. RMDSZ–PSD együttműködés: felemás mérleg. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Legjobb esetben a nyár folyamán, de mindenképpen a parlamenti választások előtt beindul a Marosvásárhelyi Televízió – vélte Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Társaság kuratóriumának tagja. A közszolgálati televízió marosvásárhelyi stúdiójának újraindítása immár sokadszor került a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ együttműködési megállapodásának a meg nem valósított pontjai közé. /Szucher Ervin: Tévé még nincs, de a kampányra lehet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Az RMDSZ korrekt partnernek bizonyult, s a vele való viszonyt fenn kell tartanunk – jelentette ki Octav Cozmanca, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) ügyvezető elnöke. A tanácskozáson Adrian Nastase, a pártelnöki tisztséget is betöltő kormányfő nagyra értékelte, hogy az RMDSZ a kormánypárt korrekt partnerének bizonyult a parlamentben. Markó Béla és Adrian Nastase már megállapodtak abban, hogy január végén a két politikai erő csúcsvezetősége megbeszélést tart az együttműködés folytatásáról. Addig az RMDSZ elvárja a tavalyi együttműködési megállapodás két fontos előirányzatának a végrehajtását: az aradi Szabadság-emlékmű visszaállításának és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás bővítésének a rendezését – hangsúlyozta Markó Béla. /A kormánypárt és az RMDSZ együttműködéséről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

“Felháborító, hogy olyan közérdekű probléma, mint a Szabadság-szobor felállítása, az SZDP és az RMDSZ közötti viták tárgya legyen. Popa nagyot hibázott és komoly feszültséget okozott Aradon, sőt nemzetközi konfliktusok is kiéleződtek Románia és Magyarország között” – hangoztatta január 7-én Mircea Pantea, a Nagy- Románia Párt /PRM/ alelnöke. /(Sólya): Dorel Popát vádolják a feszültségek miatt. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 8./

Január 7-én Aradon a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ képviselőinek továbbra sem sikerült megegyezniük a Szabadság-szobor ügyében. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, nem egyezik bele az aradi városi tanács által még 2002–ben megszabott hely (Tűzoltó tér) módosításába. /Holtponton az aradi Szabadság-szobor ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik gyakorlatilag kísérletet tesznek arra, hogy megszűnjön az önálló romániai magyar politikai érdekérvényesítés lehetősége, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora január 8-i sajtóértekezletén, elemezve a polgári köröknek azt a bejelentését, miszerint polgármester-jelöltet állítanak Marosvásárhelyen és több más erdélyi városban. A kormánypárt (SZDP) és az RMDSZ között megkötött protokollumról kifejtette: az egyezménynek voltak jótékony hatásai is, többek között, hozzájárult az ország politikai egyensúlyának a fenntartásához és meghatározó lépések történtek az európai integráció felé. Véleménye szerint nem kellene új egyezséget kötnie a két pártnak, tekintettel arra, hogy 2004 választási év Romániában. /Köllő Katalin: Megszűnhet az önálló érdekérvényesítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Szabadság- szobrot a Tűzoltó-téren állítsák fel. A kormánypárt az aradi várban, a szélsőségesek pedig múzeumban helyeznék el az emlékművet. Január 7-én az RMDSZ és az SZDP vezetőinek küldöttsége Aradra utazott, ahol tizenhárom aradi vértanúknak emléket állító szoborcsoport felállításának helyszínéről folytattak megbeszélést. Az SZDP legújabb javaslata szerint a szobrot az aradi várban kellene felállítani, ahol jelenleg a katonaság székel. Markó Béla egyértelműen leszögezte: a Szövetség továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az emlékművet a Tűzoltó-téren állítsák fel, a kormánypárti javaslatról pedig kifejtette, hogy az aradi várral szemben a romániai magyarságnak érzelmi fenntartásai vannak, amiért az emlékművet éppen oda zárták el. /Márciusban állhat a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

A romániai magyarság képviselőinek közös stratégiát kell követniük, ellenkező esetben a közösség a szerbiai magyarok sorsára jut, jelentette ki Puskás Bálint Kovászna megyei RMDSZ-szenátor. Puskás szerint tárgyalóasztalhoz kell ülniük azoknak, akik a magyarság érdekében tevékenykednek. Puskás, aki nem látja értelmét egy újabb SZDP–RMDSZ protokollum aláírásának, mert szerinte a tavalyi több pontja sem valósult meg. /A szerbiai magyarság sorsára juthatunk. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Puskás úgy vélte, az állóurnás előválasztások lehetőséget teremtenének, hogy minden szinten, minden tisztségre a legnépszerűbb, legmegfelelőbb emberek kerüljenek az RMDSZ-lista élére. /Farkas Réka: Állóurnás szavazás. Magyar–magyar megegyezés szükséges. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./

Az RMDSZ-nek 2004-ben is folytatnia kellene az együttműködést a kormánypárttal a politikai stabilitás biztosítása érdekében, jelentette ki január 14-i sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. Ugyanakkor rámutatott: az RMDSZ továbbra is elutasítja az egyéni választókerületes rendszer, a név szerinti szavazás bevezetésének gondolatát, mivel megítélése szerint a jelenlegi választási rendszer módosítása parlamenti jelenlétének elveszítését eredményezné és etnikumközi feszültségekhez vezetne. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ érdeke az, hogy "az együttműködés eszközeivel" a nacionalista retorika kiszoruljon a választási kampányból. /Protokollumot írnának alá az SZDP-vel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke január 15-i sajtótájékoztatóján kijelentette: kisebbségpolitikai és magyar szempontból áttörésre számít, és szerinte a tavalyi behódolás után az idei esztendő az autonómia éve lesz. Ezért kezdeményeztek dialógust a megosztottság leküzdésére. "Az erdélyi magyarság sorsa és jövője iránti aggodalomtól és felelősségtől indíttatva az EMNT Állandó Bizottsága párbeszédet kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével. Megítélésünk szerint a romániai magyarság képviseletét egyoldalúan kisajátító, totalitárius párttá torzult szövetségünk kudarcpolitikájából egyedül az 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott közösségi önrendelkezés jelenthetne kiutat."– állapította meg az EMNT elnöke. A három szintű autonómia része az RMDSZ-programnak. Tőkés László sajnálatosnak tartja azt, hogy Markó Béla visszautasította a párbeszédet /Péter I. Zoltán (Bihari Napló): EMNT: 2004 az autonómia éve lesz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ Tőkés László emlékeztetett, egyik nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök kijelentette, hogy: "Csak robbantásokkal lehet egyik napról a másikra autonómiát kivívni!" Markó Béla elnök a szerbiai választások rémképével igyekszik sokkolni az erdélyi magyarságot, nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy "az ottani magyarság elsősorban azért veszítette el parlamenti képviseletét, mert nem lépett fel egységesen a választásokon". A valóság az, hogy a szerbiai választások elvesztése a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség hatalombarát politikájának a csődjét jelenti. Tőkés László kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az RMDSZ vezetősége jobban szót ért és inkább hajlandó tárgyalni az utódkommunista román Szociáldemokrata Párttal, mint saját nemzettársaival – az EMNT-vel. Hozzátette: érthetetlen, hogy az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek a pártelnöke, Kovács László miért fogja vissza a párbeszédtől az RMDSZ-t. Tőkés László kérte a magyar kormányt, hogy az RMDSZ-t ne tekintse a romániai magyarság "egyedüli legitim képviselőjének", hanem az EMNT képviseletét is hívja meg a Magyar Állandó Értekezlet rövidesen sorra kerülő tanácskozására. /Az EMNT nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 16./ Az erdélyi magyar–magyar párbeszéd és összefogás megvalósulására szólította fel Tőkés László püspök, az EMNT elnöke az RMDSZ tagságát és választóit, valamint a helyi és területi RMDSZ-szervezeteket január 15-i sajtónyilatkozatában. Erre azt követően került sor, hogy Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: csakis az RMDSZ-en belül képzeli el a párbeszédet. /Papp Annamária: Egyedüli megoldás: az RMDSZ keretében párbeszédet folytatni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

- Nem érdemelnek kommentárt Tőkés László és Csapó József abszurd kijelentései, miszerint Románia EU-csatlakozását Székelyföld autonómiájának feltételéhez kellene kötni – kommentálta az EMNT, illetve az SZNT elnökének kijelentéseit Vasile Puscas, Románia EU-főtárgyalója, SZDP-képviselő. – Az EU-hoz Románia egésze csatlakozik majd, nem egy kisebbség, egy megye, vagy egy tartomány. Az EU tagja lesz az egész ország valamennyi állampolgárával együtt, függetlenül vallási, etnikai vagy politikai hovatartozásától. /Puscas: Abszurd Tőkés és Csapó elképzelése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) megerősítette, hogy Vasile Soporan prefektus lesz a kormánypárt kolozsvári polgármester-jelöltje. A választási kampányban az SZDP mellőzi majd a nacionalista retorikát. /B. T.: Nem ütőképes kártya a nacionalista retorika? Az SZDP bízik a kolozsvári polgármester lekörözésében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Akik februárban a román parlament elé kívánják terjeszteni a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet, nem reménykedhetnek abban, hogy azt bármikor is elfogadja a törvényhozó testület – írta január 19-i számában az Adevarul. A bukaresti lap emlékeztetett, hogy az autonómia szorgalmazóit még az RMDSZ sem támogatja. A Ziua lap szerint a román titkosszolgálatnak, az SRI-nek nyomozati és tájékoztatási kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor az állam egysége és biztonsága forog veszélyben. Külön osztály foglalkozik a szervezeten belül az "alkotmány védelmével", amelynek hatáskörébe ez a mostani eset is tartozik. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője, Bogdan Niculescu Duvaz e lapban kifejtette: nem merül fel az állami hatóságok beavatkozásának a lehetősége, mivel a székely autonómiára tett javaslat nem tartalmaz egyértelműen nemzetellenes kitételeket. A szélsőséges hangvételű Cronica Romana címlapján hatalmas betűkkel olvasható: "A magyar szélsőségesek dacolnak a román törvényekkel és az alkotmánnyal". /Román lapok az SZNT–ről, a székely autonómiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

Január 22-én a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi vezetői kifejtették: szerintük fölösleges Kolozs megyei szinten politikai megállapodást kötni az RMDSZ-szel, hiszen jelenleg ez még központi szinten sincs kilátásban. Stefan Dimitriu, a kormánypárt kolozsvári szervezetének elnöke szintén úgy vélte, hogy nincs szükség semmilyen dokumentum aláírására, hiszen helyi szinten jó az együttműködés a két politikai alakulat között. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az SZDP vezetőinek nyilatkozata visszaigazolása annak, amit ő mindig is állított: a kormánypártiak a protokollumot valójában eddig sem akarták aláírni. /Kiss Olivér: Nem kell protokollum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Pavel Todoran, a marosvásárhelyi SZDP szervezet elnöke bejelentette, hogy Maros megyében sem köt egyezményt 2004-re vonatkozóan a kormánypárt és az RMDSZ helyi szervezete. Úgy vélik, hogy az eddigi protokollumokban lefektetett megállapodásoknak a több mint kilencven százaléka teljesült. Elmondta még, hogy továbbra is Dorin Florea jelenlegi, független polgármester-jelöltet támogatják. /(Máthé Éva): Nem lesz protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és az általa képviselt Nagy-Románia Párt (NRP) biztos abban, hogy már az első fordulóban felülkerekedik az ellenfelein. Az NRP teljes hatalmat szeretne gyakorolni Kolozsváron, és a polgármesteri tisztség mellett alpolgármesteri poszt, valamint a helyi tanácsban az abszolút többség megszerzésére törekszik. közölték, hogy a szimpatizánsok között az ortodox papok mellett magyar nemzetiségűek is Gheorghe Funar közölte: nem figyelheti tétlenül az irredenta magyarok akcióit Erdélyben, az autonómiát megvalósítani tervezőket a rácsok mögött látná legszívesebben. – A kampányban felvilágosítjuk majd a választókat a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ által alkotott szörnyszövetség ügyködéseiről, amelynek következtében létrejöhetett ez az autonomista mozgalom – mondta Funar. /(borbély): Kampányrajt nagy-romániás módra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Január 26-án tartottak megbeszélést az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői. Megvonták a 2003-as megállapodás mérlegét, és elemezték annak lehetőségét, hogy idén újabb egyezséget írjanak alá. A megbeszélésen Markó Béla elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető vett részt, a kormánypárt részéről pedig Viorel Hrebenciuc alelnök. Az RMDSZ a 2003-as megállapodás kapcsán azt sérelmezte, hogy továbbra sem került köztérre az aradi Szabadság-szobor, és nem alakult meg a két magyar nyelvű kar a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Markó Béla korábban úgy nyilatkozott, a 2003-as megállapodást nem tekinti lezártnak mindaddig, amíg az RMDSZ-nek ez a két – a dokumentumba is belefoglalt – igénye nem teljesül. „Először ezekre a problémákra kell megoldást találnunk, utána majd meglátjuk, továbbra is együttműködünk-e a kormánypárttal” – szögezte le a szövetségi elnök, aki azonban úgy vélte, hogy az ország politikai stabilitása érdekében szükség lenne újra megállapodni a PSD-vel. /Lesz új egyezség? = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezetének közleménye szerint Gheorghe Funar "titkos megállapodást köt a Székely Nemzeti Tanácsba (SZNT) tömörülő szélsőségesekkel, és az önmagát Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) nevező struktúrát alkotó Tőkés-hívekkel, a kölcsönös támogatás reményében". Tőkés László püspök, az EMNT elnöke nem kívánt nyilatkozni az ügyről, szóra sem érdemesítve a feltételezéseket. – Csak elmebetegek állíthatnak ilyesmit – reagált Gheorghe Funar az SZDP közleményére. /(köllő): Megállapodás a magyar radikálisokkal? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

"Azoknak, akik nem adták fel" – ezzel a mottóval adja az olvasó kezébe a két szerző, Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina azt a könyvet – Erdélyi magyar politikatörténet, 1989–2003, Budapest, 2003. –, amely ezekben a hetekben jelent meg Budapesten. A könyv azokhoz szól, akik nem adták fel a küzdelmet a magyarság útjának korrigálásáért, a helyes irány megtalálásáért. Tőkés László a mű bevezetőjében kidomborította, hogy a trianoni pszichózisból fakadó tudati-társadalmi-politikai öncsonkítás folytatódásának körülményei között ez a munka sokkal inkább egy olyan történelmi útikalauznak és kézikönyvnek számít, melyet nemcsak a "szakmának" vagy az érdeklődő olvasónak, hanem valamennyi, nemzeti sorsa és jövendője iránt elkötelezett magyar politikai és közéleti szereplőnek a napi használatára készült. Ez a könyv mintegy folytatása Mikó Imre a Trianon utáni erdélyi magyar politika történetét és tanulságait összegező Huszonkét év című kötetének – természetesen az 1940 és 1989 közötti időszakot kihagyva, hiszen ’45 után a kommunista korszakban aligha kerülhet szóba erdélyi magyar politika vagy magyar érdekképviselet. Az jelenleg RMDSZ protokollumokkal szegődik a kormányzó román Szociáldemokrata Párt irányvonalához. Hogy miként jutott ide, erre válaszolt a két szerző alaposan dokumentált munkája. Az RMDSZ válsága arra vezethető vissza, hogy annak csúcsvezetése fontosabbnak tartotta saját pozíciójának megőrzését, mint a szövetség demokratizálását. A szerzők számba vették a megjelent szervezeteket, pártokat és platformokat, végül felvázolták a szervezet távlatait. Itt figyelembe kell venni, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amelynek elnöke, Tőkés László kifejtette: "A tavalyi év a behódolás éve volt, 2004 az autonómia éve lesz. Két alternatíva van: folytatni a behódolást, a visszarendeződést, vagy áttörést elérni kisebbségi és magyar szempontból, megteremtve az autonómia feltételeit. Nem akarjuk megosztani a magyarságot, nem lépünk ki az RMDSZ-ből, de ellenezzük a totalitárius pártegységet. Pártegységből célegységet kell alakítanunk." Borbély Zsolt Attila és Szentimrei Krisztina úttörő könyve ezt a távlatot egyengeti. /Mihálka Zoltán: Erdélyi magyar politikai látlelet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./

Kiderült, hogy Szaddám Huszein annak idején román politikusokat vesztegetett meg – akkor még úgy mondták, „barátságot ápolt velük”. A barátság kétoldalú volt, hisz az egykori szörnyszövetség két tagja, a PSD és a PRM egyaránt képviseltette magát – 2001-ben! – azon a látogatáson, amelynek célja minden bizonnyal a hálapénz átvétele volt. A látogatásnak, amelyre úgymond az ENSZ Kőolajat élelemért programja keretében került sor, inkább lehetett célja egy amolyan Hűségpénz politikai támogatásért program kipipálása. Például Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke egy aranyórát kapott ajándékba Szaddámtól. Nicolae Iorga PRM-s szenátor szerint, mivel magánlátogatáson járt Irakban, senkinek semmi köze hozzá mi történt. Mihai Lupoi, a nagy-romániások másik frontembere bevallotta, hogy – természetesen szintén magánlátogatóként – találkozott Szaddám pártjának vezetőivel, s azok fel ajánlottak némi pénzt neki, de ő azt nem fogadta el. /Ágoston Hugó: Ósdi kirakósdi. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) további együttműködését jelentősen befolyásolja majd, hogy az aradi Szabadság-emlékmű és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) létrehozandó két önálló magyar kar ügyében milyen megoldás körvonalazódik a következő hetekben – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Január 26-án ülésezett Bukarestben a két szervezet együttműködését szabályozó egyeztető bizottság. Markó Béla elmondta, áttekintették a 2003-as együttműködési megállapodás mérlegét. Egészében véve kedvező a kép – mondta –, de megoldatlan maradt az aradi Szabadság-emlékmű helyzete, illetve a BBTE-en létrehozandó két önálló magyar kar sorsa. Ami az aradi Szabadság-emlékművet illeti, az RMDSZ továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az 1848-as szabadságharc tizenhárom kivégzett magyar tábornokának emlékét idéző szoborcsoportot a Tűzoltó-téren állítsák fel. /Ismét egyeztetett az RMDSZ és az SZDP. Markó: Egészében kedvező a kép. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Az idei parlamenti választások után is szövetségesként számít az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (SZDP) – hangoztatta január 27-én Serban Mihailescu alelnök. /Továbbra is számítanak az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke január 29-i sajtóértekezletén kijelentette, nem szeretné, ha a polgári szervezetek saját jelölteket állítanának a választásokon. Az RMDSZ hajlandó együttműködni a választások után mind a Szociáldemokrata Párttal /SZDP-vel/, mind pedig az Nemzeti Liberális Párttal /NLP-vel/ és a Demokrata Párttal /DP-vel/, kivéve a Nagy-Románia Pártot /NRP-t/. /Egységmegőrzést szorgalmaz Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Január 29-én Székelyudvarhelyen tartotta a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusát. – A romániai magyarság számára biztosítani kell a "választás szabadságát" – így foglaltak állást a küldöttek, hitet téve az erdélyi magyarság autonómiatörekvései mellett, elhatározva, hogy a szövetség saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. Több mint ötszáz ember volt jelen, ebből 240 regisztrált küldöttként. Ezen a napon csatlakozott a tavaly nyáron Székelyföldön létrehozott szövetséghez a nagyváradi, szatmári, nagybányai, szilágysági és kalotaszegi polgári kör. Nagy tapssal fogadták Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés beszédében a "politikai önszerveződés fontos állomásának" nevezte a kongresszust. Élesen bírálta az RMDSZ-t, amely szerinte "véglegesen kisiklott", a román kormánypárttal való együttműködésében partnere lett a "bársonyos kommunista visszarendeződésnek". Szász Jenő, az MPSZ elnöke a romániai magyarság két táborra szakadásáról beszélt. Azokon a helyeken pedig, ahol csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt – tette hozzá –, az MPSZ kész együttműködni minden magyar szervezettel a képviselet szavatolása érdekében. Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke hangsúlyozta: eljött a "magyar nemzeti újraegyesítés" ideje. A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé "határon túli magyar ügy", csak magyar ügy létezik. Az egyik a "választás szabadságáról" szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. /Saját jelölteket indít az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kongresszusa Kössük újra a szövetséget! címmel fogadta el az MPSZ programjának alapelveit. A választás szabadsága című dokumentum leszögezte: az MPSZ az idei helyhatósági választásokon „Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát". Levélben üdvözölte a kongresszust dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Czirják Árpád érseki helynök, valamint Szűrös Mátyás, a magyar Történelmi Szociáldemokrata Párt elnöke. /Sarány István: A Magyar Polgári Szövetség kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./ Egységesen kívánják felvenni a versenyt az RMDSZ-szel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben az Erdélyben megalakult polgári egyesületek, körök, csoportok. Meghívták és helyet tartottak fent Markó Bélának, az RMDSZ elnökének, a Kovács Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt elnökének, és Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége elnökének. Sárközi Zoltán nagyváradi MPE-elnök bejelentette, hogy egyesülete erősíteni akarja a Szász Jenő vezette szövetséget. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő az ezer tagot számláló, Szatmár megyei Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület csatlakozását jelentette be. Megjegyezte, nagykárolyi polgármesterjelöltjük, Kovács Jenő a Német Demokrata Fórum támogatását is élvezi. Dénes András a nagybányai polgári körök, Papp Lajos a „közel 309 tagot számláló” szilágysági polgári egyesület, Kusztos Tibor pedig az 544 tagú kalotaszegi polgári csoport csatlakozását jelentette be. A marosvásárhelyi Tőkés András kijelentette, a mai magyar hatalom tulajdonképpen Bukarest eszköze az erdélyi magyarság kézbentartására. Az alapelvekben megfogalmazták, hogy a Magyar Polgári Szövetség „nemzeti-keresztény gondolkodású, a polgári értékrendet magának valló, a romániai magyar egyének és közösségek érdekvédelmi és közképviseleti szervezete”. A kongresszus felkérte a Fideszt és az MDF-et, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit, és vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia európai integrációját. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Hadrendbe állt az RMDSZ ellenzéke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./

Arie Oostlander holland euro-parlamenti képviselő február 3-án hivatalosan is benyújtotta Románia EU-csatlakozásának felfüggesztésére vonatkozó indítványát Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi szakbizottságában. A képviselő kezdeményezését azzal indokolta: Románia nem tekinthető jogállamnak, a korrupció jelensége pedig egyre nagyobb méreteket ölt az országban. Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete az Evenimentul Zilei február 3-i számában kijelentette: nem eléggé hatékony az a harc, amit a kormány a korrupció ellen vív. Az SZDP vezetői eközben kemény lobbiba kezdtek az Európa Parlament képviselői körében azért, hogy Oostlander javaslatát, amely már a testület külügyi bizottságának napirendjén van, leszavazzák. A kormánypárt politikusai megrohamozták Brüsszelt, hogy személyesen érvelhessenek a Romániát ért bírálatok hamis volta mellett. /Sz. K.: SZDP-lobbizóktól hangos Európa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megkezdte az előkészületeket az aláírásgyűjtés megszervezésére – közölte február 5-én, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Mircea Dusa, az SZDP Hargita megyei elnöke úgy véli: az MPSZ-nek nincs esélye, hogy rövid időn belül politikai párttá alakuljon és részt vegyen a helyhatósági választásokon. Mint fogalmazott, "olyan körülmények között, hogy területi autonómiát követelnek, ami alkotmányellenes, nem hiszem, hogy Romániában létezik olyan törvényszék, amelyik bejegyezné az MPSZ-t mint politikai pártot." /Megkezdte az aláírásgyűjtést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A képviselőház február 10-én hosszadalmas viták után elhalasztotta a döntést a román kormány és a Bechtel International társaság közötti szerződésről szóló sürgősségi rendelet ügyében, mivel az ellenzék több ellenvetést fogalmazott meg. Az SZDP és az RMDSZ képviselői, valamint Sorin Bota közlekedésügyi államtitkár a sürgősségi rendelet védelmében szólaltak fel. A kormány dokumentumai szerint a Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó autópálya megépítése 3,433 milliárd dollárba kerül. A 415 km hosszú autópálya a tervek szerint 9 év alatt készülne el. /Elhalasztott döntés autópálya-ügyben. Vita a Bechtellel kötött szerződés felfüggesztéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./