Nem csak a polgármester-választást, hanem az alpolgármester-választást is elveszítette az RMDSZ többségében magyarok lakta Nagyiratos községen. A helyhatósági választásokon az eddigi polgármester, a szociáldemokrata Gheorghe Lacatus a második fordulóban nyert az RMDSZ-es jelölttel, Horváth Istvánnal szemben, a múlt heti tanácsülésen pedig az alpolgármesteri tisztséget sem szerezte meg a szövetség. Azért van még magyar alpolgármestere a községnek Hégen Szénási Sándor személyében, a nagyvarjasi illetőségi elöljáró azonban a szocdem párt tagja (a 11 tanácsosból 8 magyar nemzetiségű, de csak 4 RMDSZ-es). /Pataky Lehel Zsolt: Nagyvarjasi szocdem alpolgármestert választottak Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Július 4-én, a rendkívüli ülésen megalakult Hargita Megye Tanácsa. A tanácsosok elfogadták azt a határozatot, amellyel visszavonták az előző alakuló ülésen elfogadott, a testület személyi összetételére vonatkozó döntést. Mindegyik tanácsos letette az esküt. Újraválaszozták a testület alelnökeit, az RMDSZ frakció jelöltjeit, Petres Sándort és Sófalvi Lászlót. A szakbizottságok terén sem volt változás. Az MPP hiába próbálta kiharcolni a gazdasági szakbizottság elnöki tisztségét, ez többszöri egyeztetés után sem járt sikerrel. A szakbizottságok számára, és személyi összetételére vonatkozó összes MPP-s módosító javaslatot elutasították, de egy ígéretforma kijelentést kaptak az MPP-sek: a szakbizottságok témájára az ősszel még visszatérnek, és ha addig jó lesz az együttműködés, lehet szó egy külön mezőgazdasági szakbizottságról. Az öt szakbizottsági közül egyben kapott elnöki tisztséget a PSD, egyben az MPP, a másik három szakbizottsági elnöki tisztség pedig az RMDSZ-é. /Forró-Erős Gyöngyi: Hargita Megye Tanácsa – Ismételten megalakult a testület. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

Visszavonulását fontolgatja Ion Iliescu, az elmúlt húsz esztendő meghatározó személyisége, a korára hivatkozik, az elemzők szerint azonban tart az új választási rendszertől. Ion Iliescu szenátor, a PSD tiszteletbeli elnöke 1965-től a Nagy Nemzetgyűlés tagja, 1967 és 1971 között ifjúsági miniszter. 1971-ben eltávolították a párt felső vezetéséből, bírálta a pártvezetést és felvette a kapcsolatot a hazai ellenzékkel. 1979 és 1984 között az Országos Vízműveknél dolgozott, majd 1989-ig a Műszaki Könyvkiadó igazgatója. 1989. december 22-én a tévé által közvetített forradalom sztárja, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökévé nevezték ki. 1990-ben alapító tagja a Nemzeti Megmentési Front nevű pártnak, amelyből később osztódással megalakul a Demokrata Párt (PD) és a Társadalmi Demokrácia Pártja (PDSR). Utóbbi névváltoztatással lett a mai Szociáldemokrata Párt (PSD). Iliescu az ország elnöke volt az 1992-es szabad választásokig. Az első bányászjárás idején megköszönte a bányászoknak a bukaresti rendcsinálást. Nem utazott Marosvásárhelyre, hogy megakadályozza a román–magyar összecsapást. Csak a titkosszolgálatok megalakulása után utasította a belügyet, hogy rendet teremtsen. 1992-ben megválasztották államfőnek. 1996-ig vezette kemény kézzel az országot, a magyarsággal szemben elutasító volt. 1996-ban Emil Constantinescuval szemben elvesztette a választásokat, és rá egy évre megválasztották a PDSR elnökének. Ezt a tisztségét 2000-ig töltötte be. 2000-ben ismét államfővé választották. 2004-ig az Adrian Nastase-kabinet kisebbségben, az RMDSZ támogatásával kormányzott. 2004-ben Iliescu támogatta Adrian Nastasét a kampányban, de Traian Basescu lett az államfő. Iliescu a pártvezetési tisztséget is elvesztette, azonban 2006-ban a PSD tiszteletbeli elnökévé választották. /Simon Judit: „Az első ember” búcsúja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Titus Corlatean szerint az EU keleti szomszédsági megállapodásait kell eszközül hívni ahhoz, hogy Bukarest és Budapest jobban képviselhesse az Ukrajnában élő román és magyar népcsoportok ügyét. Corlatean a Nastase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Szerinte az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élő román közösségeket. Elsőként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Corlatean indítványozta egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megőrzését támogatja. Ezt megszavazta a parlament. Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Bukarest nem tett hasonlót. Corlatean szerint a Szociáldemokrata Párt mindig aktívabb volt ebben a kérdésben. Az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie. /Gazda Árpád: Összefogás szükséges. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Az egyéni választókerületek meghatározására létrehozott különleges parlamenti bizottság kijelölte a Hargita megyei egyéni választókerületeket. A bizottság PSD-s tagjának javaslatára külön kerületet hoztak létre a román többségű településekből, megnövelve annak az esélyét, hogy valamelyik román párt parlamenti képviselői mandátumot szerezhessen az őszi választásokon. A javaslatot egyedül a bizottság RMDSZ-es tagja, Márton Árpád képviselő ellenezte. Öt képviselői és két szenátori választókerületet jelöltek ki Hargita megyének. Az északi résznek külön körzetet rajzoltak, létrehozva egy román többségű területet. Ehhez hozzácsapták Gyergyóditrót is. Az egyéni választói kerületekkel kapcsolatosan a végső döntést a kormány mondja ki. /Felosztották Hargita megyét. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

A Magyar Polgári Párt (MPP) bővített elnöksége hozza meg a döntést arról, elfogadják-e az RMDSZ javaslatát a belső koalícióra vonatkozóan vagy sem. Szász Jenő, az MPP elnöke továbbra is úgy vélekedik: csakis az általuk javasolt választási szövetséggel lehet biztosítani a legnépesebb magyar parlamenti képviseletet. Szerinte a törvény választási koalícióról, tehát pártok szövetségéről beszél. Az RMDSZ és az MPP választási szövetségével pedig kockázatmentesen biztosítható a legnépesebb magyar parlamenti képviselet. Az RMDSZ belső koalícióra való felhívása Szász szerint csak rosszabb lehet az MPP javaslatánál. „Az RMDSZ eddig már mindenkivel összeállt: 1996-től 2000-ig a Demokrata Konvencióval, 2004-től 2008-ig a szocialistákkal, majd a D. A. Szövetséggel és a konzervatív párttal, utána a liberálisokkal, a Basescu ellenes szövetségben pedig a nagy-romániásokkal együtt lépett fel. Itt az ideje, hogy most a testvérrel is szövetségre lépjen” – érvelt Szász Jenő. /Sz. K. : Nem enged a „választási szövetségből” az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

A Nagy-Románia Párt /PRM/ a legutóbbi választások óta majd a felét elveszítette a képviselőinek. 2004-ben 73 szenátora és képviselője volt, ebből időközben 34-en más formációkhoz csapódtak. A mandátum elején 23 szenátorral és 50 képviselővel indult, ma 16 szenátor és 23 képviselő maradt meg a PRM színeiben. Corneliu Vadim Tudor pártja nem veszett el. Átalakult, kisebb lett, a távozók a befogadó formációk nacionalista szárnyát erősítették meg. A Szociáldemokrata Párt örömmel öleli keblére a PRM-ből elvándoroltakat. A szociáldemokraták előszeretettel folyamodnak időnként a nacionalista retorikához. /Mózes Edith: Metamorfózis. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Húszezer eurót ígért Mircea Geoana, a PSD elnöke a külföldön élő románoknak, ha azok hazatérnek Romániába. /Geoana 20 ezer eurót ígér a hazatelepedőknek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./ Az elemzők kiszámolták, hogy az államnak nem lenne annyi pénze, de hát ez kampányígéret. A romániai politikában a hazudozás úgyszólván bele van kalkulálva minden megnyilatkozásba. /Veres István: Drága kampányfogás lenne… = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 23./

Sorin Bota, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető titkára sajtótájékoztatóján élesen kifakadt Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter ellen, mivel a minisztérium „Építs, hozz létre partnerségeket, fejlessz!” című kiadványát magyarul is megjelentette. „Értesítem a Számvevőszéket a történtekről, s ugyanakkor azzal a kéréssel fordulok az említett hatósághoz, hogy vizsgálja ki: törvényes-e, hogy Romániában egy minisztérium más nyelven is adjon ki tájékoztató kiadványt, mint az ország hivatalos nyelve? Vagy ez azt jelenti, hogy Romániában két hivatalos nyelv létezik: a román és a magyar?” – tette fel a kérdést, kifogásolván azt is, hogy a kiadvány fedőlapján „magyar színek” találhatóak: a zöld, a fehér és a piros... „Ez a tipikus példája annak, hogy egyesek még nem jöttek rá arra, hogy az a nacionalista hangvétel, ami ezelőtt néhány évvel még szavazatokat hozott volna, ma már nem működik” – mondta erre Borbély László miniszter. Már egy éve minden prefektúrának kiküldtek magyar nyelvű kiadványokat, mert az országban majdnem 190 magyar polgármester van. /N. -H. D. : Nacionalista kirohanás Borbély ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

Igaza van az Európai Bizottságnak, amikor azzal vádolja a román törvényhozást, hogy akadályozza az igazságszolgáltatást a korrupciós ügyek kivizsgálásában – vélekedett Eckstein-Kovács Péter, aki szenátusi példákkal bizonyította állítását. Felháborítóbb a korrupcióval vádolt Serban Mihailescu PSD-s szenátor ügyében hozott jogi bizottsági döntés: a jogi bizottság tagjai további bizonyítékokat kérnek annak eldöntésére, hogy engedélyezzék-e a bűnvádi eljárás beindítását, vagy sem. A szenátor indokolatlannak tartja egy olyan szenátusi „vizsgálóbizottság” létrehozását, amely a Horea Roman Patapievici vezette Román Kulturális Intézet ellen folytatna vizsgálatot. (A PSD-s Adrian Paunescu és a PRM-s Gheorghe Funar kezdeményezte bizottság „a román nemzeti érzelmeket sértőnek”, „antiszemita és szexuális jellegűnek” minősített rendezvények miatt követel vizsgálóbizottságot.) Eckstein-Kovács hangsúlyozta, mindig is szót emelt az antiszemita megnyilvánulások ellen, azonban túlzás ilyesmivel vádolni a kortárs román művészi értékeket népszerűsítő Patapievici-éket. /Sz. K. : Magaviseletből „elégtelen” a szenátusnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

A szociáldemokraták és a konzervatívok, a PSD-PC együttes kongresszusa szeptember 27-én megválasztotta Mircea Geoana PSD-elnököt a szövetség kormányfő-jelöltjének. /Geoana a kormányfőjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt ajánlja, hogy a választók vegyék elő az RMDSZ-képviselet egykori vállalásainak lajstromát. Markó szerint a mérleg jó. Ez nem azt jelenti, hogy mindent teljesítettek. Az észak-erdélyi autópálya építése be sem indult volna, ha az RMDSZ nem harcol érte. Hasonló a helyzet számos iskolával, óvodával, vagy a vidéki utakkal. Az RMDSZ munkája két síkon folyik. Az egyik a kisebbségi helyzetből adódó hátrányok fölszámolása a jogi keretek tágításával. A másik az utak, sportcsarnokok, iskolák és a többi. Markó fontosabbra tartja a Szabadság-szobor helyreállítását, mint akárhány kilométer út megépítését. Most az RMDSZ programja két pilléren nyugszik: egyfelől a modernizáció, másfelől az autonómia. Fontos az erős és egységes parlamenti képviselet, mert így tudják befolyásolni az elkövetkezőkben mindazt, ami Romániában történik. Markó megállapította, a legjobb eredményeket a nemzeti jogok tekintetében a Szociáldemokrata Párttal együttműködve érték el, akkor nem is volt az RMDSZ a kormányban, hanem parlamenti támogatást nyújtott. – Az elmúlt évek legnagyobb kudarca a kisebbségi törvény elodázása. A Magyar Polgári Pártnak el kellett volna elfogadni az RMDSZ közös listára vonatkozó ajánlatát, mutatott rá Markó. /Makkai János: Megszolgált bizalom. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Egyetlen párttal sem zárják ki a szövetkezést a liberálisok, de jó lenne, ha maradna a jelenlegi helyzet, és az RMDSZ-szel alakíthatnak kormányt a választásokat követően – jelentette ki Bogdan Olteanu, a képviselőház PNL-s elnöke. Olteanu hevesen bírálta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD) populista megnyilvánulásai miatt. Mircea Geoana pártelnök például azt ígérte a külföldön dolgozó románoknak, hogy fejenként 25 000 euró üti a markukat, ha visszatérnek Romániába. /Olteanu: „Az RMDSZ-szel kormányoznánk tovább” = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Nem indítanak büntetőeljárást Ion Iliescu ellen az 1990. június 13–14-i bányászjárás kapcsán – olvasható a Legfőbb Ügyészség közleményében. A volt államfőt abból a szempontból vizsgálták, köze volt-e az akkori eseményekhez, amelyekben négyen meghaltak, hárman pedig megsebesültek, így a vád minősített emberölés, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve kísérlet ezekre a tettekre. A közlemény szerint az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy a volt államfőről nem állapítható meg bűntett elkövetése. Iliescu ellen egy 2007. június 19-i határozat alapján indult vizsgálat, mivel, a gyanú szerint, szándékosan teremtett olyan helyzetet, hogy a katonák a bukaresti Egyetem téren, illetve a főváros más pontjain a tüntetők közé lőjenek. A legfőbb ügyész 2007. december 7-én bejelentette a fenti határozat érvénytelenítését, azóta pedig új ügyiratot állítottak össze. Teodor Maries, az 1989. December 21. Egyesület elnöke az említett döntés miatt hatáskörrel való visszaéléssel vádolta meg Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt. Szerinte Kövesi ezzel meg akarta hálálni kinevezését tisztségébe, „amibe Ion Iliescu is besegített a PSD-n keresztül”. A büntetőeljárás elvetése jelzés a Legfelsőbb Bíróságnak, amely fel fogja menteni Chitacot és Stanculescu egykori tábornokokat, – állította Maries. /B. S. : Mentőöv Ion Iliescunak. Nem indul büntetőeljárás a volt államfő ellen a bányászjárások ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

Nincs kizárva, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) az RMDSZ-szel kell majd szövetkeznie, de a legjobb az volna, ha egyedül alakítana kormányt – jelentette ki Marosvásárhelyen Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke. Az RMDSZ épp eleget volt már hatalmon, jót tenne neki egy kis ellenzékiség, így talán sikerül majd ideológiailag is „letisztulni” – vélekedett Mitrea. /Mitrea: Jót tenne az RMDSZ-nek az ellenzékiség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Verbálisan zaklatta a szenátusban Serban Nicolae /Szociáldemokrata Párt – PSD/ szenátort Eckstein Kovács Péter RMDSZ-es szenátor egyik fiatal meghívottja. A meghívott a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) működését szabályozó törvény megvitatásán vett részt, ahol lekommunistázta Nicolaet, akit Ion Iliescu szolgájának, valamint a szekusok védelmezőjének nevezett. A szenátor kilépett a folyosóra ahol a fiatallal további szópárbajba keveredett. A bekiabálót George Simionnak hívják, és az Új Golánok szervezet képviselőjének vallotta magát. Mint elmondta, Eckstein Kovács Péter meghívottjaként vett részt a szenátus plénumában. A szenátor elismerte, hogy meghívta mindazokat, akik részt vettek a CNSAS-törvény megvitatásán, azonban sajnálatosnak nevezte az incidenst. /Botrány a szenátusban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) alelnöke azzal vádolta az RMDSZ-t: azért ragaszkodik a kormányzati pozícióhoz, hogy politikai szövetségesével tovább „lophasson”. – Az RMDSZ inkább azokat a pártokat kedveli, amelyekkel többet lophat. Velünk nem tudtak, de a PSD-vel igen, most pedig a PNL-vel folytatják ugyanezt. Egy biztos: velünk nem rabolnak tovább, nem az RMDSZ-é lesznek a leggazdagabb miniszteri tárcák – mondta Oltean. Néhány napja Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke Marosvásárhelyen kifejtette: pártja nem zárkózik el az RMDSZ-szel való együttműködéstől a választások után, de az a véleménye, jót tenne az RMDSZ-nek, ha még egy kicsit ülne ellenzékben is. /PD-L: Velünk nem fog lopni az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Az RMDSZ-t jelölte meg első számú szóba jöhető szövetségesként Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára, amennyiben a választásokat követően a PNL alakíthat kormányt. Emellett nem zárta ki, hogy a két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt vagy a Liberális-Demokrata Párt valamelyikével lépjenek koalícióra. /Balogh Levente: PNL: az RMDSZ az első. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök reagált Miron Mitreának, a PSD kampányfőnökének az RMDSZ-szel kapcsolatban tett nyilatkozatára, kifejtve, a Szövetség nem fél ellenzékbe vonulni. /Markó visszaszólt Mitreának. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

A napokban a Poesis, a Szatmárnémetiben kiadott román folyóirat különdíjjal ismerte el költő Markó Bélát. George Vulturescu költő-főszerkesztő kiemelte, hogy Markó versei nemcsak a magyar, de a román, német és más nyelvű olvasók számára is értéket jelentenek. Szatmár megyében leépül, teret veszít az etnikai alapú voksolás, döntés, írta lap főmunkatársa. Ahhoz, hogy Csehi Árpád megyei tanácselnök 25 ezer szavazattal megverje PSD-s riválisát egy olyan megyében, ahol a magyar lakosság számaránya 37 százalék, nem elég a magyarok nagyobb mozgósítása. Ugyanígy Szatmárnémeti 39 százaléknyi magyar lakossága sem tudott volna 8,5 ezer plusz szavazatot adni Ilyés Gyula polgármester fölényes győzelméhez. Sok ezer román úgy látta, hogy Csehi és Ilyés sokkal jobb, mint a román pártok jelöltjei. Vannak gesztus értékű tettek. A Poesis folyóirat ünnepén megkoszorúzzák a magyar költők szobrait is. Kőszegremetén javítják a református templomot, két román vállalkozó nyolcezer lejt adományozott a javításra. Az Informatia Zilei, a legolvasottabb román lap Szatmárnémetiben rendszeresen és korrekt módon ír a magyar kulturális eseményekről is. Legutóbb fényképes riportot közölt a cikkíró könyvbemutatójáról, miközben „a globalizáció hűséges” szolgája, a Szatmári Friss Újság egy hírben sem említette. /Sike Lajos: Más a módi. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

„Legföljebb azért kérhetnénk bocsánatot, mert túléltük a Ceausescu-korszakot, vagy azért, hogy Romániában élünk. Bocsánatot kérhetünk még azért, hogy továbbra is ebben az országban szeretnénk maradni, hogy továbbra is itt szeretnénk élni. Az, hogy itt élünk, önöket láthatóan zavarja” – jelentette ki képviselőházi felszólalásában Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-képviselő annak kapcsán, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Nagy-Románia Párt olyan törvénytervezetet nyújtott be a parlamentben, amelyben a Székelyföldről „elüldözött” románok visszatelepítését ösztönzik. A két párt által kezdeményezett törvénytervezet értelmében a Hargita, Kovászna és Maros megyébe vissza- vagy letelepedni kívánó román családok tetemes anyagi támogatásban részesülnének. A vita során Nádudvary György képviselő a székelyföldi megyék közigazgatási és rendészeti szerveiben tapasztalható etnikai arányokat bemutatta: az állami hivatalok vezető tisztségeiben Kovászna megyében még mindig több mint 50%-ban vannak jelen románok, a hadsereg és rendőrség összetételében ez a jelenlét pedig 90%-nál nagyobb. /Lázár Lehel: Alsóházi vita a románok Székelyföldre telepítéséről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

Több Kolozs megyei vidéki településre látogatott el november 14-én Calin Popescu Tariceanu kormányfő, melynek során vázolta a kormánynak a vidéki infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeit. Emlékeztette a választópolgárokat, hogy a kormány megkettőzte a nyugdíjakat és fizetéseket, majd elégedetlenségét fejezte ki észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak lassúsága miatt. Demagógiával vádolta Emil Boc demokrata-liberális pártelnököt, mivel az újfent azt hangoztatta, hogy a Tariceanu-kormány a megye politikai színezetétől függően utal ki kormánytámogatást. A kormányfő Kolozs megyére vonatkozó konkrét adatokkal cáfolta meg Boc állításait: a 37 Kolozs megyei vidéki település kétharmada demokrata-liberális vagy szociál-demokrata párti, s elenyésző számban találhatunk liberális vidéki polgármestereket, nyilatkozta a kormányfő. /Nagy-Hintós Diana: Tariceanu: nem politikafüggő a kormánypénzek kiutalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Mircea Geoana biztos abban, hogy az általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) megnyeri a november 30-i parlamenti választásokat. Kormányra jutása esetén, a PSD nem fogja támogatni a kisebbségi törvénytervezetet. A romániai magyarok elszámolták magukat 2004-ben, amikor úgy döntöttek, hogy a jobboldali koalíciót részesítik előnyben, s nem a PSD mellé állnak – hangsúlyozta. /T. Sz. Z. : Mircea Geoana nem támogatná a kisebbségi törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Szenátorként utolsó sajtóértekezletét tartotta Ion Iliescu, az PSD tiszteletbeli elnöke, aki a parlamenti választásokon már nem pályázik újabb mandátumra. Iliescu nem tartja életképesnek a nemzeti egységkormány gondolatát. Ő a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) koalícióját véli a legjobb kombinációnak. Iliescu reméli, hogy Basescu elnök tiszteletben tartja a stabil kormányt biztosító parlamenti többséget” – mondta a PSD tiszteletbeli elnöke. Traian Basescut azzal vádolta, hogy megpróbál olyan hatásköröket is felvállalni, amelyekre az alkotmány nem jogosítja őt fel. /B. T. : Iliescu elbúcsúzott a szenátustól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, hogy a székelyföldi közösség nemcsak területi, hanem kulturális és személyi elvű autonómia elérésére törekszik. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester arról szólt, hogy a Székelyföldnek etnikai súrlódásoktól mentes autonómiát kell kivívnia. A Székely Nemzeti Tanács átadták a Sepsiszentgyörgyre látogató Stephen Rukennek, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai attaséjának az autonómia-statútumot. Kuszálik Péter újból ironikusan írt az autonómia-tervekről /az autonómia egy olyan gumicsont, amivel bő másfél évtizede játszadoznak a karrierpolitikusok és az amatőrök/. Borbély Zsolt Attila "a 15 évvel ezelőtti neptuni titkos RMDSZ–PSD- tárgyalásokkal kezdődött folyamatról tartott előadást". Kuszálik megjegyezte, hol van már a PSD és Neptun? /Kuszálik Péter: Olvasom az újságban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./

Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./