Augusztus 21-én jár le Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökének mandátuma. Asztalost az elmúlt hét év eredményeiről kérdezte az ÚMSZ. A tanács nehezen indult 2002-ben, „mi sem nagyon értettük akkor, hogy mit is kell tenni” – nyilatkozta Asztalos Csaba. Kezdetben gyakori volt a politikai beavatkozás a tanács tevékenységébe. Inkább imidzsépítő tevékenység volt, hogy kifelé közöljék: Romániában nincs diszkrimináció. Az országjelentések kifogásolták, hogy az intézmény nem független, hanem kormányhoz tartozik. Ez a 2002–2005 közötti időszak volt. Külső nyomásra jött létre az intézmény. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztersége alatt, 2000-ben fogadták el a diszkriminációellenes jogszabályt, két év múlva létrehozták az intézményt. A tagokat a miniszterelnök nevezte ki, az RMDSZ–PSD-protokollumnak köszönhetően lett egy kisebbségi tag is, Asztalos Csaba. 2005-ben őt nevezték ki elnöknek. Az intézmény 2006-ban a parlament fennhatósága alá került. Asztalos Csaba hangsúlyozta, hogy ő mindig független volt. Újra megpályázza a tisztséget. Annak ellenére, hogy voltak olyan döntések is az elmúlt hét év alatt, amelyek nem kedveztek a magyarságnak, Asztalos Csaba úgy gondolja, szakmailag is, politikailag is dolgozott a közösségért. A legnagyobb kudarc az volt, amikor a kollégái az ő tudta nélkül döntöttek magyar kérdésekben. Például amikor a Kovászna megyei székelyek találkozóját diszkriminatívnak ítélték meg. Asztalos Csaba magyarázkodott, neki itt egyetlen szavazata volt. Kudarc volt számára a romakérdés is Székelyföldön, a kialakult helyzetet kudarcként könyveli el, felelősséget érez. Kudarc, hogy a magyar kisebbségen belül most sincs komoly tevékenység az emberi jogok tekintetében, hogy nem biztosítanak ügyvédi támogatást azoknak a magyaroknak, akiket diszkrimináltak, hogy nem készülnek szakszerű jelentések az emberi jogok gyakorlásáról a magyar kisebbség viszonylatában. /Salamon Márton László: Hét bő esztendő: a vallásos szimbólumoktól a romakérdésig. Beszélgetés Asztalos Csabával, az Országos Diszkriminációellenes Tanács leköszönő elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Az RMDSZ nem zárja ki, hogy a szövetség ismét kormányzati felelősséget vállaljon az elnökválasztások előtt vagy után, de csakis bizonyos feltételek mellett, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök augusztus 24-én, Széken, a Szent Bertalan-nap alkalmával tartott megemlékezésen. „Több tényezőtől is függ az RMDSZ kormányzati részvétele. Itt nem csak arra gondolok, hogy a szövetség parlamenti súlyának megfelelő arányban vegyen részt a kabinetben, vagy hogy ennek az új kormánynak mit tartalmaz majd a programja, hanem elsősorban arra, hogy az új kabinetnek lesz-e megfelelő parlamenti támogatottsága, vagy sem. Egy kisebbségi, vagy egy törékeny parlamenti többség által támogatott kormány ugyanis nem tud megfelelni a gazdasági válság jelentette kihívásoknak. A jelenlegi helyzet is ezt tükrözi, hiszen most sem többségi támogatottságnak örvendő kormány vezeti az országot, hanem két hatalmon lévő párt”, nyilatkozta Markó Béla. Hozzátette: az RMDSZ sem a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), sem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem folytatott tárgyalásokat egy új kormány létrehozásáról. A hétvégén kiszivárgott titkos szociáldemokrata dokumentum szerzői úgy tudják: a PD-L már megkörnyékezte nem csak az RMDSZ-t, és a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőit egy új kormány létrehozása érdekében, hanem egyes PSD-s és PNL-s politikusokat is, hogy igazoljanak át Emil Boc pártjába, így ugyanis megoldódna az új kabinet parlamenti támogatottsága. /Nem zárja ki az újabb kormányzati felelősségvállalást az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Nem került sor a kormány felelősségvállalására a három jogszabályért: az egységes bérezési, az oktatási, illetve az ügynökségek átszervezését szabályozó törvénytervezetekért, a koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bekeményített. Sokan már temették a koalíciót. Emil Boc miniszterelnöknek és Mircea Geoananak, a szociáldemokraták elnökének egyelőre sikerült elhárítani a szövetség felbomlásának azonnali veszélyét. Mircea Geoana pártelnök szavaiból arra lehet következtetni, hogy pártja hajlandó bizonyos kompromisszumokra az oktatási törvény ügyében. A demokrata-liberálisok meg akarnak szabadulni az inkább ellenzéki, mint kormánypártként viselkedő PSD-től. /Nem került sor a felelősségvállalásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A PD-L–PSD koalíció képviselői eldöntötték, hogy a kormány szeptember 15-én vállal felelősséget a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, az egységes bérezési törvényért és a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek átszervezését előíró törvényért. /Szeptember 15-én vállal felelősséget a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ A kisebbségek számára rossz hír, hogy az új tanügyi törvény vonatkozó előírásai alig jelentenek előrelépést a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz képest. A tervezet Ecaterina Andronescu miniszter elképzeléseit vette át a kisebbségi oktatásról szóló fejezetében. Eszerint Románia földrajzának és történelmének tanítása továbbra is az állam nyelvén történne. Kisebb előrelépést jelent, hogy a román nyelv és irodalom oktatása immár nemcsak 1–4., hanem az 5–8. osztályban is külön tanterv szerint történne, a középiskolában azonban maradnának a román diákoknak szóló tankönyvek és a tanterv. Az RMDSZ módosító indítványokat nyújt be a tanügyi törvényhez – jelezte Kelemen Hunor ügyvezető elnök. /Cs. P. T. : Aggódó kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Nem csitultak a román pártpolitikusoknak a székelyföldi autonómiatörekvésekkel szembeni heves reakciói. Ezúttal is a kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) és az ellenzéki liberálisok (PNL) bizonyultak a fő hangadóknak. Bogdan Niculescu-Duvaz, a PSD szóvivője alkotmányellenesnek nevezte a Székely Nemzeti Tanács bejelentését, miszerint a szervezet népszavazást rendez a régió önrendelkezése tárgyában, és határozott fellépést sürgetett a nyomozó hatóságok részéről a „törvénytelen” lépések ellen. Mircea Dusa, Hargita és Kovászna megye egyetlen román parlamenti képviselője szeptember 7-én interpellált is a bukaresti törvényhozásban, felszólítva a központi román hatóságokat, hogy határozottan foglaljanak állást a magyar szervezetek alkotmányba ütköző, „szemtelen” megnyilvánulásai ellen. /Autonómia: folytatódik a román ellentámadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Utcai tiltakozást szervez a Bihar megyei RMDSZ a magyar iskolaigazgatók menesztése miatt. „A mi szempontunkból vannak olyan helyzetek, amikor nem alkudhatunk: ez a kisebbségi kultúra és az anyanyelvi oktatás” – fogalmazott Szabó Ödön megyei ügyvezető elnök. Szabó Ödön szerint a Szociáldemokrata Párt irányításával a tanfelügyelőség két iskolaigazgatót, két igazgatóhelyettest és egy a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőt menesztett. „Az utolsó csepp Gáspár Juditnak, a telegdi iskola igazgatóhelyettesének leváltása volt – mondta az ügyvezető elnök – helyébe a PSD egy tanácsosát nevezték ki. ” A Bihar megyei RMDSZ szeptember 11-én a megyei tanfelügyelőség előtt szervez tüntetést. /Az iskolaigazgatók leváltása miatt tüntet a Bihar megyei RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

Újból beszélnek arról, hogy az instabil kormánykoalíció felbomlása esetén az RMDSZ jó eséllyel pályázik az újabb kormányzati szereplésre. Most Vasile Blaga, a Demokrata–Liberális Párt főtitkára lebegtette meg a koalíció lehetőségét az RMDSZ előtt. Az RMDSZ eddigi reakcióiból arra lehet következtetni, hogy nem lenne ellenére a kormányra kerülés. A kormányszereplés nem öncél, és ajánlatos jól felmérni, hogy milyen lehetőségek várnak az ellenzékiségét kormányzati stallumokra cserélő alakulatra. A gazdasági válság és a kabinet kapkodása miatt robbanásközelivé vált a szociális helyzet. Ilyen körülmények között ajánlatos háromszor is meggondolni, hogy érdemes-e vállalni annak az ódiumát, hogy a PSD–PDL-kormány által gerjesztett káosz miatt az RMDSZ vigye el a balhét. A másik az, hogy az RMDSZ így, ellenzékben sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját a kisebbségi jogok ügyében, hiszen nem kötik a kormányzati kötelezettségek. /Balogh Levente: Szirénhangok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Románia ismét a politikai válság küszöbén áll, miután Emil Boc miniszterelnök bejelentette: megfosztja miniszterelnök-helyettesi és belügyminiszteri tisztségétől a szociáldemokrata Dan Nicát. A szociáldemokraták /PSD/ országos ügyvezető testülete a kormányból való kilépést szorgalmazza. A kormányfő Nica leváltásának okaként felhozta nyilatkozatát, miszerint az elnökválasztás két fordulójának napjára már kibérelték az összes buszt, ami utalás volt az elmúlt években meghonosodott „választási turizmusra”. A nagykoalíciós együttműködési megállapodás szerint a kormányfő csak a szociáldemokraták beleegyezésével válthat le PSD-s minisztert. Ezt az egyezséget most a demokraták felrúgták. A kormányválság ellen foglalt állást az RMDSZ Állandó Tanácsa. /Borbély Tamás: Reng a föld a koalíció talpa alatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) vezetője kijelentette: megtartják az október 5-re meghirdetett általános sztrájkot, amelyre legkevesebb 800 000 embert várnak. Szeptember 30-án Bukarestben szakszervezeti tagok álltak sztrájkőrségben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) székhelye előtt. / Megtartják az október 5-i általános sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Traian Basescu államfő aláírta a Dan Nica belügyminiszter és kormányfő-helyettes leváltására vonatkozó elnöki rendeletet, emiatt október 1-jén sorra lemondtak a szociáldemokrata /PSD/ miniszterek. A válság ellenére az államfő – eredeti programjának megfelelően – Kolozsvárra látogatott. Az ország elnöke a kora délutáni órákban mégis úgy döntött, hogy megszakítja látogatását, és visszautazott Bukarestbe, ahol Emil Boc miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, az új kabinet összetételéről tárgyaltak. A kormánykoalíció szétesése éreztette gazdasági hatását is, a lej árfolyamának hirtelen zuhanását idézte elő. A szociáldemokraták eddig kilenc tárcát tartottak a kezükben. Geoana, a PSD elnöke úgy nyilatkozott, hogy az államfő ennek a válságnak a legfőbb „forgatókönyvírója”. Kisebbségi kormány irányítja majd az országot a november 22-i államelnök-választásig. A demokrata kisebbségi kormányt a nemzeti kisebbségeket képviselő frakció mellett az RMDSZ is támogathatja majd. Ezt a lehetőséget nem zárta ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Ellenzékbe kergették koalíciós partnerüket a demokrata-liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Az ideiglenes kormány egyik első intézkedése az volt, hogy a lemondott SZDP-s miniszterek és államtitkárok után a prefektusokat is menessze. A döntés mindenkit meglepett. Ha a prefektusok nem perelnek állásaikért, Háromszéken is új ember fogja felváltani Codrin Munteanut. /Leváltották Codrin Munteanut. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

Egységre, szolidaritásra szólította fel Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, elnökjelöltje a román szavazókat a párt kongresszusán, október 2-án, hogy sikeresen szembeszállhassanak az ország „megrontójával”, Traian Basescuval. Közben a PSD helyi szervezetei zúgolódnak, ugyanis a fontos megyei tisztségeket betöltő PSD-sek hirtelen állás nélkül maradtak. A PD-L nem csak a kormányzati tisztségek, hanem a megyei ügynökségek, igazgatóságok háza táján is elkezdte a tisztogatást. /Geoana hivatalosan is bejelentette indulását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Egyelőre mégsem menesztették Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektust, ő az egyetlen, akit az SZDP javasolt a tisztségre, de helyén maradt. /(-kas): Nem távozik a prefektus? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

Támogatják a szociáldemokraták a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által kezdeményezett bizalmatlanági indítványt a Boc-kormány ellen – jelentette be Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ elnöke. Az RMDSZ úgy döntött: elfogadja a liberálisok felkérését egy közös bizalmatlansági indítvány benyújtására. /Három párti összefogás a Boc-kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Hetedikként lépett az elnökjelöltek sorába Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester. A függetlenként induló főpolgármester nehezíti Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje esélyeit. Oprescu ugyanis elsősorban a szociáldemokrata táborból fogja elhalászni a szavazatokat. Eddig Nati Meir, Traian Basescu államfő, Mircea Geoana és Sorin Oprescu mellett Crin Antonescu, George Becali üzletember és az RMDSZ által támogatott Kelemen Hunor jelentette be részvételi szándékát az elnökválasztáson. /Oprescu a hetedik jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Optimistán várja az ellenzékivé alakult Szociáldemokrata Párt (PSD) a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványáról szóló parlamenti szavazást. /Cs. P. T. : Boc utolsó napja a kormány élén? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Traian Basescu államfő nem fogadja el a politikai pártok javaslatát a szakértői kormány összetételére vonatkozóan; ennek élén Nagyszeben polgármestere, Klaus Johannis állna. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a – nem magyar – nemzeti kisebbségek frakcióinak vezetői az államfőhöz intézett levelükben nyomatékosították, hogy Klaus Johannis élvezi a parlamenti pártok többségének támogatását, és őt javasolják egy esetleges szakértői kormány élére. Traian Basescu csakis nemzeti egységkormány megalakítását tartja elképzelhetőnek, ezért felkérte a politikai alakulatokat, hogy vállalják a felelősséget egy olyan kabinet létrehozásáért, amelyben az összes parlamenti erő helyet kap. /Az államfő elvetette az ellenzék javaslatát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Lucian Croitorut, a jegybank elnökének tanácsadóját bízta meg kormányalakítással Traian Basescu. Döntésével az államfő elutasította a három ellenzéki alakulat – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ – és a nem magyar nemzeti kisebbségek egy technokrata kormányról szóló közös javaslatát Klaus Johannis, Nagyszeben németajkú polgármesterének vezetésével. Az 52 éves Lucian Croitoru a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének, Mugur Isarescunak a tanácsadója, és egyben a Román Gazdaságpolitikai Központnak az elnöke. Az államfőhöz családi kapcsolatok is fűzik, hiszen menyasszonya nem más, mint Isarescu lánya. /Croitorut bízta meg az államfő a kormányalakítással. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./ Traian Basescunak csak akkor lett volna joga visszautasítani egy kialakult parlamenti többség jelöltjét, ha törvényességi kifogást talál a jelöléssel kapcsolatban. Ilyesmiről azonban nem volt szó: az államfő egyszerűen nem vette tekintetbe a javaslatot, és egy másik jelöltet javasolt Klaus Johannis helyett – magyarázta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „az RMDSZ-nek nagy felelőssége van a jelenlegi helyzetben, minthogy mi vagyunk, vagy legalábbis lehetünk a mérleg nyelve”. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: Elnökre szabott jelölt. Lucian Croitorut nevesítette Traian Basescu államfő a kormányfői tisztségre. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

„Ha Lucian Croitoru találkozni akar az RMDSZ-szel, nem utasítjuk majd el” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje. Kelemen rámutatott, jelen helyzetben másképp nem lehet kilábalni a 2008-ban, a PSD-PD-L koalíció megalakítása nyomán kialakult válságból, csak „párbeszéddel és bölcsességgel”. /Az RMDSZ tárgyalna Croitoruval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Nem kezdődtek el Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt és a kinevezését ellenző parlamenti pártok közötti tárgyalások. Croitoru csak a hét végén vette fel a kapcsolatot a pártokkal, mert eddig kormányprogramot írt. Kevés esélye van személyének elfogadására, az ellenzéki pártok továbbra is Klaus Johannis jelölését támogatják a miniszterelnöki posztra. /Állandósuló belpolitikai válság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Mircea Geoana PSD-elnök kijelentette, felhívta őt telefonon Lucian Croitoru kijelölt kormányfő, és találkozót kért a párt székhelyén, vagy a szenátusban, de ő azt mondta, hogy „értelmetlen lenne a párbeszéd és a tanácskozás”. /A szocdemek nem tárgyalnak Croitoruval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

Elkezdte az eleve kudarcra ítélt kormányalakítási tárgyalásait Lucian Croitoru miniszterelnök-jelölt. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciói kitartanak amellett, miszerint Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatják a miniszterelnöki tisztségre. Az államfő azonban nem hajlandó engedni az ellenzéki pártoknak. /B. T. : Basescu a Boc-kormány hivatalban maradásával is számol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Lucian Croitoru, a kormányalakítással megbízott kijelölt miniszterelnök október 19-én a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) képviselőivel folytatott egyeztetése után bejelentette: kész felajánlani a belügyi tárcát a szociáldemokratáknak. A PSD – a PNL-vel karöltve – válaszként ismételten megerősítette Klaus Johannis nagyszebeni polgármester támogatását. Az RMDSZ továbbra is Klaus Johannist támogatja a kormányfői tisztségben, s ezt az álláspontot fogja képviselni a Lucian Croitoruval folytatott tárgyalásokon is. /Cs. P. T., M. Á. Zs. : Tálcán kínál tárcát Croitoru. A kormányfőjelölt ma próbálja a maga oldalára állítani az ellenzékieket. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Tisztogat Székelyföldön a már megbukott „Boc II” kormány. Hargita megyében a dekoncentrált intézmények élére az év első felében kinevezett valamennyi PSD-s igazgatót menesztették az elmúlt napokban, kettő kivételével. A mostani tisztogatás nem jelenti a korábbi igazságtalanság jóvátételét: az időközben ellenzékbe került PSD-s igazgatók helyére román személyeket neveznek ki. „Tárgyalunk a Hargita megyei Demokrata Párttal, és próbálunk odahatni, hogy az eredetileg leváltott, RMDSZ-es igazgatók kerüljenek vissza helyükre, legalábbis azok, akik ezt óhajtják még. A PD-L-nek nincsenek a Székelyföldön olyan szakemberei, hogy betölthessék ezeket a helyeket” – magyarázta Borboly Csaba. Az egyelőre még tisztségben levő Hargita megyei PSD-s közegészségügyi igazgató, Emilia Braic széke veszélyben forog: Tar Gyöngyi korábbi intézményvezető ugyanis a közigazgatási bíróságon első fokon megnyerte a pert, amelyet leváltása miatt az Egészségügyi Minisztérium ellen indított. /Salamon Márton László: Székelyföldön tisztogat a már megbukott Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Október 21-én megszavazta a törvényhozás az új parlamenti többséget szentesítő nyilatkozatot, amelynek értelmében a három ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ, illetve a nemzeti kisebbségek frakciója Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatja a miniszterelnöki tisztség elnyerésében. A dokumentumnak nincs jogi értéke. A parlament ugyanakkor 233–133 arányban visszautasította az államfő ama kérését, hogy az elnökválasztással egyidőben népszavazásra is sor kerüljön a legtöbb 300 tagú egykamarás törvényhozásról. /Parlamenti nyilatkozat Johannis támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Október 21-én benyújtotta jelölési iratcsomóját a Központi Választási Irodának a november 22-i választásokon szembenálló két ellenfél: Traian Basescu jelenlegi elnök és Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Geoana benyújtotta az őt támogató hárommillió aláírás jegyzékét is. /Basescu és Geoana benyújtották jelölésüket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Október 22-én, romániai látogatása alkalmával Joe Biden amerikai alelnök nemcsak Traian Basescu államfővel találkozott, hanem a PD-L, PNL és PSD vezetőivel is. Az alelnököt nem fűzik kellemes emlékek a szocdemekhez. Előző találkozásukról Biden felháborodva távozott, az eszmecsere kínosan végződött. Az előző találkozó ugyanis 1999-ben, éppen a Jugoszlávia elleni légi csapások idején történt, amikor az akkor szenátor Biden egy NATO küldöttség tagjaként érkezett a NATO tagságra pályázó Romániába. A botrány a PSD akkori vezetőinek „eszmefuttatása” miatt tört ki: szöges ellentétben a szerbekkel, akik az euroatlanti szövetség védőszárnyán kívül próbálták – fegyverekkel – „megoldani” az albán kisebbség ügyét, ők megvárnák, amíg Románia bejut a NATO-ba, s szükség esetén azután intézik el végérvényesen – bármilyen eszközzel – az erdélyi „magyar kérdést”. Mert tagok lévén ugyebár a NATO nem büntetheti meg Bukarestet. Ilyesmi szivárgott ki a találkozóról. Joe Biden megbotránkozva hagyta el a találkozót, s kemény hangon, egyértelműen leszögezte a szocdemeknek: szó se lehet ilyesmiről, eszükbe se jusson erre használni a NATO védőszárnyát. Amennyiben valóban így viszonyulnak a „magyar kérdéshez” ne is álmodozzanak NATO tagságról. Azóta tíz év telt el, a PSD 180 fokos fordulatot vett a NATO ügyében, s Románia immár az északatlanti-szövetség tagja. Az erdélyi „magyar-kérdés” karhatalmi megoldására sem került sor. Vajon a határozott amerikai fellépés nélkül lemondtak volna erről? Tavaly decemberében például a szocdemek ellenezték az RMDSZ kormányzási részvételét. Az RMDSZ mégis velük barátkozik. /Chirmiciu András: Biden és a magyar kérdés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

Nyolc jelölttel kezdődött el az egy hónapos elnökválasztási kampány, melynek eredményeként – november 22-én, illetve, ha szükség lesz második fordulóra, december 6-án – a nyertes öt évig államfő lesz. Traian Basescu jelenlegi államfő szinte minden felmérés szerint az első helyre fut be az első fordulóban, s második körben is számára jósol diadalt a felmérések nagy része. Majdnem azonos erőt képvisel a parlamentben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), jelöltje maga a pártelnök, Mircea Geoana. Ugyancsak ringbe száll Crin Antonescu, a harmadik parlamenti erőként számon tartott Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. Déván kezdte országos kampányát Kelemen Hunor államelnökjelölt, aki a Hunyad megyei magyarság előtt elmondta: a választási kampánynak Traian Basescu és Mircea Geoana bocsánatkérésével kellett volna kezdődnie: partnerségük ugyanis hatalmas kudarc volt az ország számára. /M. Á. Zs. : Nyolc jelölt Cotroceni-ért. Hivatalosan is elkezdődött a hétvégén az államelnök-választási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Még várják a versenyvizsga hivatalos eredményeit az egyes Hargita megyei dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségét megpályázó személyek, de a Hargita Népe úgy tudja, Barti Tihamér, Török Jenő, Sólyom Gizella, Máthé Emma, Vitos Zsuzsanna, Jaszenovics László és Bán Katalin sikeresen vizsgázott Bukarestben. „Gratuláltak már sokan, de én még nem tudok semmiről” – szabadkozik a Hargita Megyei Munkaügyi Igazgatóság vezetői székét múlt héten megpályázó Barti Tihamér. A HN információi szerint nem sikerült a vizsgája Karda Emesének, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Hivatal élén Duka Zoltánt Máthé Emma váltja, a munkaügyi igazgatóságnál Laslo Adriant Barti Tihamér. Vitos Zsuzsanna a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője marad, és továbbra is Sólyom Gizella irányítja a Hargita Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatalt. Nem változik Jaszenovics Lászlónak, a talajtani és agrokémiai hivatal igazgatójának beosztása sem, ahogy a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár élén is marad Bán Katalin. A tavasszal leváltott magyar intézményvezetőknek egykori tisztségébe való visszahelyezéséért folyamatosan lobbizott az RMDSZ, több tiltakozó megmozdulást is szervezett. A jelenlegi megyei főtanfelügyelőt, Anda-Elena Ianosit nem sikerült magyar főtanfelügyelőre cserélni, de Borboly Csaba ezt továbbra is egyik fő célkitűzésének tartja. (Forró-Erős Gyöngyi): Magyar igazgatók a dekoncentrált intézmények élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ Tiltakozási kronológia 2008. december 22. Leteszi az esküt a Boc-kormány, ezt követően pedig elkezdődik a dekoncentrált intézmények addigi vezetőinek leváltása és politikai kritériumok alapján való helyettesítése. 2009. február 11. Lángoló lármafákkal tiltakoznak a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. április 22. A Boc-kormány elfogadja azt a rendelkezést, amely szerint a kormány hatáskörébe tartozó megyei és regionális intézmények vezetőit lecserélik. 2009. április–május: „Ebből az intézményből magyar vezetőt váltottak le” feliratú gyásztábla kerül a „lefejezett” dekoncentrált intézmények elé. 2009. május 4. 1247 darabba vágják össze a román kormány temetőjét ábrázoló bannert. Az óriásplakát szeletei közül 758 darab Brüsszel felé veszi az útját, 328 pedig a kormánykoalíciót alkotó pártok parlamenti képviselőinek az asztalán landol, 89-cel a megye magyar önkormányzati vezetőjét szólítják fel összefogásra a közös ügy érdekében. Emellett az Európai Unió 26 tagállamának romániai képviseletéhez is juttatnak egy-egy darab bannert és egy-egy petíciót, a maradék 19 darabot pedig a román kormány 18 minisztere és Emil Boc miniszterelnök kapja meg. 2009. május 18. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete az ideiglenesen kinevezett Hargita megyei főtanfelügyelő, Anda-Elena Ianosi visszahívását és Bondor István leváltott vezető kinevezését kéri a tanügyminisztertől. 2009. május 22. Több ezren tüntetnek Csíkszeredában a magyar intézményvezetők leváltása ellen. 2009. június 2. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete aláírásgyűjtésbe kezd, hogy nyomatékosítsa a tüntetésen elfogadott kiáltványt. 2009. június 3. Marosvásárhelyen tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ. 2009. július 10. Szabó Vilmos magyar külügyi államtitkár megígéri, hogy a kisebbségi vegyes bizottság is foglalkozik majd a leváltások ügyével. 2009. október 1. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kilép a kormánykoalícióból, és ezzel elkezdődik a kormányválság. 2009. október 13. Megbukik a Boc-kormány. /Mihály László: Tiltakozási kronológia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

Jobboldali, PDL–PNL-kormányt kellene alakítani –jelentette ki Traian Basescu. Az államfő így kívánja fellazítani az ellene egybekovácsolódott ellenzéki koalíciót. A PDL ugyanonnan származik, amelyből a baloldalon megmaradt Szociáldemokrata Párt: a Nemzeti Megmentési Frontból szakadt ki, és hosszú ideig a Szocialista Internacionálé tagjaként működött. A PDL ugyanolyan örököse a kommunista állampártnak, mint a PSD – csak átpozícionálta magát a jobboldalra, az Európai Néppárt pedig befogadta soraiba. /Balogh Levente: /Bal-jobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./