Bíró Béla örömmel üdvözölte, hogy a Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezete Dan Manolachescut választotta elnökévé. Antal Árpád korábban sikeres vállalkozó, ma Sepsiszentgyörgy polgármestere, nyugat-európai körútra invitálta Dan Manolachescut, hogy megismertesse vele a nyugat-európai kisebbségi autonómiák rendszerét. Dan a saját szemével győződhetett meg róla, hogy a kisebbségi autonómiák feltételezett többségellenessége és antidemokratikusnak tételezett vonásai a valóságban csupán a nemzeti diskurzus kitalációi, s egyetlen funkciójuk van: a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének feloldása. Manolachescura nagy hatással volt ez az út, jelenleg a konfliktuskezelés témakörében készíti mesteri szakdolgozatát. Időközben felismeréseit egy románul és magyarul is megjelentetett A Székelyföld mítoszai című tanulmányában összefoglalta, amelyben a román és a magyar nemzeti tudat sztereotípiáit vette górcső alá és bebizonyította tarthatatlanságukat. Manolachescu pártelnöki beiktatási beszédében ismét hitet tett a két etnikum közti együttműködés szükségessége mellett. Ha működése sikeres lesz, annak nem csak a sepsiszentgyörgyi román-magyar együttélés, hanem a román-magyar viszony egésze távlatában is meghatározó jelentősége lehet. /Bíró Béla: Bizalom és bizalmatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Négy hónapig tartott a sztriptíztáncos hírében álló Háromszék megyében Ciprian Grosu ifjúsági igazgatói karrierje. A minisztérium értesítette arról, hogy menesztik állásából. A menesztésében az is szerepet játszott, hogy nemrégiben vezetőcsere történt a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) sepsiszentgyörgyi szervezetének élén. Az új elnök a magyar közösség körében is jó kapcsolatokkal rendelkező Dan Manolachescu újságíró. A sztriptízbotrány kirobbanásakor 23 háromszéki magyar civil szervezet elhatárolódott a vetkőzős igazgatótól, és heti rendszerességgel szervezett valamilyen tiltakozó akciót ellene. /Kovács Zsolt: Leváltották a sztriptízes igazgatót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

Constantin Strujan Hargita megyei prefektus visszahívását kéri az RMDSZ két törvényhozója a miniszterelnöktől, szerintük ugyanis a kormány képviselője megsértette a helyi magyar közösséget. Kelemen Hunor képviselő és Gyerkó László szenátor közös közleménye szerint Constantin Strujan „konfliktust szító” kijelentéseket tett egy román napilapban, amikor úgy fogalmazott: a székelyföldi magyarok nem csak a romákat, de a románokat sem tűrik meg maguk körül, általában az idegeneket, és kulturális rendezvények álcája alatt Magyarországon betiltott jobboldali szélsőséges szervezeteket támogatnak. A Cotidianul című bukaresti napilap internetes kiadásában egy székelyföldi riportot közölt, amelynek témája a Hargita megyei roma–magyar konfliktus volt. Ebben a prefektus Hargita megyét „Bantusztánnak” nevezte. Úgy vélte, hogy a hargitai magyarok „a romákon gyakorolják a betanult leckét”. A lakosság többsége nem tud románul, „a magyarországiak teljes befolyása alatt áll” – mondta a prefektus, aki szerint a szélsőséges jobboldali magyarországi szervezeteknek érdeke a székelyföldi magyarok támogatása. A két RMDSZ-es törvényhozó felkérte a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), hogy nyilvánosan kövesse meg a helyi magyarságot az általa tisztségbe helyezett, „a magyar közösséggel szemben zsigeri indulatokat tápláló” prefektus „rosszindulatú, elfogadhatatlan” kijelentései miatt. A prefektus cáfolta, hogy a fenti szavak az ő szájából hangzottak volna el. – Ezek a kijelentések nem az enyémek. A cikk nem tükrözi az újságírókkal folytatott beszélgetést, teljesen el van torzítva – nyilatkozta Strujan. Érsekké avatta a hétvégén Ioan Selejant, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökét Daniel pátriárka, a román ortodox egyház feje. Az avató ünnepségen részt vett többek között Emil Boc miniszterelnök és Mircea Geoana, a szenátus elnöke. Az ünnepségen elhangzott, hogy Selejan a püspökség 15 éves fennállása óta több mint 30 új templomot és nyolc kolostort épített, valamint 130 templomot renováltatott. Az ortodox egyházi törvények szerint legalább 300 éves hagyománnyal kell rendelkeznie egy püspökségnek ahhoz, hogy érsekséggé avassák. Ioan Selejan a szertartáson az ünneplőkhöz azt a kérdést intézte, hogy 300 esztendő múlva is jelen lesznek-e, mire azok igennel válaszoltak. Hargita és Kovászna megyében az ortodox egyház – saját adatai szerint – 100 ezer hívővel rendelkezik. Felszólalt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, kijelentetve: a román állam épületein magyar zászlókat látott, amiket el kell távolítani. Hozzátette: megkéri Emil Bocot, segítsen neki ebben: ő (mármint Vadim) felmászik a vállára, és így távolítja el a lobogókat. /B. T. : ”Bantusztánban” a Hargita megyei prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Helyi választásokat tartottak augusztus 23-án Kaplonyban. Előzőleg a közigazgatási bíróság feloszlatta a testületet, amiért az két hónapig nem ülésezett. A voksoláson négy párt indított jelöltet: az RMDSZ, az MPP, az NDF és a PD-L, valamint egy független is indult. /Nem lesz többségben az RMDSZ. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 24./

Az RMDSZ nem zárja ki, hogy a szövetség ismét kormányzati felelősséget vállaljon az elnökválasztások előtt vagy után, de csakis bizonyos feltételek mellett, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök augusztus 24-én, Széken, a Szent Bertalan-nap alkalmával tartott megemlékezésen. „Több tényezőtől is függ az RMDSZ kormányzati részvétele. Itt nem csak arra gondolok, hogy a szövetség parlamenti súlyának megfelelő arányban vegyen részt a kabinetben, vagy hogy ennek az új kormánynak mit tartalmaz majd a programja, hanem elsősorban arra, hogy az új kabinetnek lesz-e megfelelő parlamenti támogatottsága, vagy sem. Egy kisebbségi, vagy egy törékeny parlamenti többség által támogatott kormány ugyanis nem tud megfelelni a gazdasági válság jelentette kihívásoknak. A jelenlegi helyzet is ezt tükrözi, hiszen most sem többségi támogatottságnak örvendő kormány vezeti az országot, hanem két hatalmon lévő párt”, nyilatkozta Markó Béla. Hozzátette: az RMDSZ sem a Demokrata-Liberális Párttal (PD-L), sem a Szociáldemokrata Párttal (PSD) nem folytatott tárgyalásokat egy új kormány létrehozásáról. A hétvégén kiszivárgott titkos szociáldemokrata dokumentum szerzői úgy tudják: a PD-L már megkörnyékezte nem csak az RMDSZ-t, és a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőit egy új kormány létrehozása érdekében, hanem egyes PSD-s és PNL-s politikusokat is, hogy igazoljanak át Emil Boc pártjába, így ugyanis megoldódna az új kabinet parlamenti támogatottsága. /Nem zárja ki az újabb kormányzati felelősségvállalást az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Az augusztus 23-án, vasárnap Kaplonyban megtartott választásokon – melynek célja az új helyi tanács összetételének az eldöntése volt – többséget szerzett a Magyar Polgári Párt (MPP). Az MPP-nek az új megalakulandó tanácsban 7 képviselője lesz, az RMDSZ-nek 4 hely jutott, egy-egy tanácsosa lesz a Német Demokrata Fórumnak (NDF) és a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L). Az RMDSZ helyi elnöke, Jónucz Tibor az eredmények ismeretében benyújtotta lemondását. /Romász János: Várható volt az eredmény. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 25./

Nem akartam támadási felületet hagyni az RMDSZ-en azzal, hogy az elnökválasztási kampányban a parlament infrastruktúráját használom – indokolta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje azt, hogy az új parlamenti ülésszakban már nem indult háznagynak. „Öt évig voltam benne a ház vezetőségében, és most úgy döntöttem, nem indulok a tisztségért, amelyre Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt javasoltam a frakciónak, akit meg is választottak” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Visszalépést várt volna a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) is Mircea Geoana szenátusi elnöktől. Geoana azonban erre nem volt hajlandó. Előzőleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette lemondását a szenátus alelnöki tisztségéből arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy elnökjelöltként funkciójával való visszaéléssel vádolják. A szenátus szeptember 1-jén kezdődő ülésszakán a PNL-nek járó alelnöki helyre Teodor Melescanut választották. /S. M. L. : Geoana nem követi Kelemen és Crin példáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

A PD-L–PSD koalíció képviselői eldöntötték, hogy a kormány szeptember 15-én vállal felelősséget a parlament előtt az oktatási törvénycsomagért, az egységes bérezési törvényért és a kormány alárendeltségébe tartozó ügynökségek átszervezését előíró törvényért. /Szeptember 15-én vállal felelősséget a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ A kisebbségek számára rossz hír, hogy az új tanügyi törvény vonatkozó előírásai alig jelentenek előrelépést a jelenleg érvényben lévő jogszabályhoz képest. A tervezet Ecaterina Andronescu miniszter elképzeléseit vette át a kisebbségi oktatásról szóló fejezetében. Eszerint Románia földrajzának és történelmének tanítása továbbra is az állam nyelvén történne. Kisebb előrelépést jelent, hogy a román nyelv és irodalom oktatása immár nemcsak 1–4., hanem az 5–8. osztályban is külön tanterv szerint történne, a középiskolában azonban maradnának a román diákoknak szóló tankönyvek és a tanterv. Az RMDSZ módosító indítványokat nyújt be a tanügyi törvényhez – jelezte Kelemen Hunor ügyvezető elnök. /Cs. P. T. : Aggódó kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Marosugrán Szabó Zoltán helyi RMDSZ-elnököt, tanácsost súlyosan bántalmazták. A kezelés 40 napig is eltarthat. Nem először történt, hogy falubeliek agresszió áldozataivá válnak. Neacsa Teodor feleségét, aki könyvtárosként dolgozott a faluban, teljes normáról félnormás munkaidőre javasolta az önkormányzati testület. Ez nem tetszett a férjnek. Továbbá a szövetkezeti épületbe szerették volna az RMDSZ-irodát átköltöztetni. Neacsa Teodor azonban a helyiséget PD- L-irodának szemelte ki, attól eltekintve, hogy ennek a pártnak helyi fiókszervezete nincsen. A tejcsarnokot a szövetkezet végül nem adta az RMDSZ-nek, ennek ellenére augusztus 12-én a falu központjában Neacsa Teodor és fia hátulról Szabó Zoltánra támadtak, a földre terítették, Neacsa belerúgott. Szabó Zoltánnak a lábujja eltörött, megrándult a lába, karján, lábán lement a bőr. A rendőrségi kivizsgálás folyik. Kevéssel a verekedés után Neacsa fiával egy gépkocsi útját állta, éjféltől hajnali 5 óráig nem engedtek tovább. Szablyával akarták bántalmazni Csegedi Ferencet, aki az egyik ugrai bárban dolgozik. Nem etnikai összetűzésről van szó, mondta Meghesan Ioan, Marosugra polgármestere. Az idősebb Neacsát két alkalommal lopásért is elítélték, romákba kötöttek bele, őt is sértegették. /Mezey Sarolta: Súlyosan bántalmazták a marosugrai RMDSZ-elnököt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

Butaságnak minősítette szeptember 11-én, sepsiszentgyörgyi látogatása során Vasile Blaga fejlesztési miniszter, a Demokrata-Liberális Párt ügyvezető főtitkára a Ioan Lacatusu által aláírt, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányok Központ által készített, többek között Székelyföld ,,visszarománosításáról”, Hargita, Kovászna és Maros megye más megyékbe történő beolvasztásáról szóló tanulmány javaslatait. Az autonómiatörekvésekről szólva Vasile Blaga azt mondta, a decentralizáció mindent megold, ő ugyanakkora fokú autonómiát szeretne Székelyföldön, mint az ország más vidékein. Vasile Blaga a székely zászló parlamentben történő kitűzése ellen foglalt állást, hangsúlyozva, Románia egységes nemzetállam. /Farcádi Botond: Decentralizációt most vagy soha. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Újból beszélnek arról, hogy az instabil kormánykoalíció felbomlása esetén az RMDSZ jó eséllyel pályázik az újabb kormányzati szereplésre. Most Vasile Blaga, a Demokrata–Liberális Párt főtitkára lebegtette meg a koalíció lehetőségét az RMDSZ előtt. Az RMDSZ eddigi reakcióiból arra lehet következtetni, hogy nem lenne ellenére a kormányra kerülés. A kormányszereplés nem öncél, és ajánlatos jól felmérni, hogy milyen lehetőségek várnak az ellenzékiségét kormányzati stallumokra cserélő alakulatra. A gazdasági válság és a kabinet kapkodása miatt robbanásközelivé vált a szociális helyzet. Ilyen körülmények között ajánlatos háromszor is meggondolni, hogy érdemes-e vállalni annak az ódiumát, hogy a PSD–PDL-kormány által gerjesztett káosz miatt az RMDSZ vigye el a balhét. A másik az, hogy az RMDSZ így, ellenzékben sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját a kisebbségi jogok ügyében, hiszen nem kötik a kormányzati kötelezettségek. /Balogh Levente: Szirénhangok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

„Egyre jobban hiszem azt, hogy ez volt az utolsó beszéd, amelyet Traian Basescu államelnöki minőségében mondott a parlament előtt” – jelentette ki Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azt követően, hogy a parlament két házának együttes ülésén elhangzott Basescu államfő beszéde. Geoana kifogásolta, hogy az ország elnöke egyetlen szót sem ejtett a gazdasági válságról és a gazdaság fellendítéséről. A szociáldemokraták sajtónyilatkozataiból kiderült, hogy a demokrata-liberálisok megzsarolták őket. Mircea Geoana és Miron Mitrea pártvezetők egyaránt megerősítették: koalíciós partnerük a kormányban maradásuk feltételeként szabta meg annak a három törvénytervezetnek a támogatását, amelyért a Boc-kabinet a parlament együttes ülése előtt felelősséget vállalt. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is keményen bírálta az ország elnökét, kifejtve: „Traian Basescu nem más, mint Ceausescu későbbi karikatúrája”. A politikus szerint kevés esélye van annak, hogy elfogadják majd a bizalmatlansági indítványt. Az RMDSZ csak az első forduló után dönti majd el, hogy melyik párt jelöltjét támogatja az elnökválasztáson – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. A kormány ellen benyújtandó bizalmatlansági indítványról szólva, Markó kifejtette: sem a demokrata-liberálisoknak, sem a szociáldemokratáknak nem érdeke, hogy még az elnökválasztás előtt megbukjon a jelenlegi kormány. Az indítvány pozitív hozadéka, hogy lehetőséget teremt a szövetség és a liberálisok számára álláspontjuk kifejtésére. /Geoana: A PD-L megzsarolta a szociáldemokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Mircea Geoana kifogásolta, hogy az államfő „mások érdemeivel kérkedett”, a saját mulasztásait pedig elhallgatta. Markó Béla szerint Basescu parlamenti felszólalása inkább a kormányok elmúlt években elért eredményeire vonatkozott. „Kevésbé szólt arról, hogy mi a szerepe az államfői intézménynek, illetve arról, hogy az alkotmány által előírt közvetítő szerepét milyen mértékben sikerült ellátnia az elmúlt években” – mondta az RMDSZ elnöke. Traian Basescu beszédében emlékeztetett arra, hogy 2005 óta a Korrupcióellenes Hivatal (DNA) húsz hivatalban lévő, illetve volt miniszter ellen kezdett büntetőjogi vizsgálatot, de egyik eljárás sem zárult végleges, jogerős ítélettel. Megfeddte a bírókat, akik szerinte ma szabadon cselekedhetnének, de nem tudnak mit kezdeni a szabadsággal. Basescu utalt arra, hogy bátorította a titkosszolgálatok korszerűsítését és olyan értelmű reformját, hogy azok valóban a nemzet biztonságának szempontját állítsák előtérbe. /Leértékelt elnöki országértékelő. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Demokrata-Liberális Párt sepsiszentgyörgyi vezetősége új stratégiával próbálja felfrissíteni az alakulatot: nyitnak a magyarság felé – jelentette be Dan Manolachescu nemrég megválasztott elnök. Elmondása szerint sok magyar kíván csatlakozni hozzájuk, az új vezetőtestület, a városi büró tagjainak 40 százaléka magyar nemzetiségű. Többnyire fiatalokról van szó, akik nem találták megfelelőnek sem az RMDSZ, sem az MPP kínálta lehetőségeket. A D-LP külön szakosztályt hozott létre, amely a kisebbségi kérdéssel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozik. Nem kívánják elcsábítani az RMDSZ vagy az MPP tagságát– szögezte le Manolachescu. /Farkas Réka: Magyarosodnának a demokrata-liberálisok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

A PD-L egyik képviselője azzal vádolja Ecaterina Andronescut, az oktatási tárca vezetőjét, hogy „választási ügynököket” akar kinevezni az iskolák élére, ezért kérte a kormányfőtől, hogy mentse fel tisztségéből az oktatási minisztert. Waczel Ferenc, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség személyzeti osztályvezetője megerősítette: kaptak egy minisztériumi rendeletet, amely előírja: az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a főtanfelügyelő, hanem a minisztérium fogja kinevezni a versenyvizsgával nem rendelkező iskolaigazgatókat, aligazgatókat és tanfelügyelőket. Hargita megyében 125 személyről van szó, a főtanfelügyelő már kinevezte ezeket az igazgatókat és aligazgatókat. Most módosítás nélkül ezeket a kinevezéseket küldték el a minisztériumba. /Még nem dőlt el az iskolaigazgatók sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Nem létezik egyezség az RMDSZ és a D-LP között a bizalmatlansági indítványról és a kormány megbuktatásáról – cáfolta Márton Árpád képviselő a román sajtóban megjelent híreszteléseket. Az RMDSZ bejelentése után hatalmas felhördülés volt demokrata-liberális oldalon. Emil Boc miniszterelnök idegesen telefonált Markó Bélának, és több D-LP-s politikus fenyegetőzött, hogy lemondhatnak a magyar tisztségviselők kinevezéséről és a beruházási pénzekről. Márton Árpád elmondta azt is, az RMDSZ azért döntött egyetlen bizalmatlansági indítvány benyújtásáról, mert egy kormányt csak egyszer lehet megbuktatni. Márton Árpád szerint a bizalmatlansági indítvány megszavazásának nagyon kevés az esélye. /Farkas Réka: Nincs háttéregyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Aurel Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) vezetője kijelentette: megtartják az október 5-re meghirdetett általános sztrájkot, amelyre legkevesebb 800 000 embert várnak. Szeptember 30-án Bukarestben szakszervezeti tagok álltak sztrájkőrségben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) székhelye előtt. / Megtartják az október 5-i általános sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Emil Boc miniszterelnök elmondta: nehéz lesz egyedül kormányozni, de a PD-L-nek sikerülni fog. A kormány eleget fog tenni az összes felvállalt kötelezettségének – hangsúlyozta Boc, majd bejelentette az üresen maradt tárcák élére kinevezett miniszterek neveit. Basescu kijelentette: szétosztják a tárcákat a PD-L-s miniszterek között, mert aláírta a szociáldemokrata miniszterek visszahívásáról szóló rendeleteket. /Kinevezték az új ideiglenes kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Békés hatalomátvétel zajlott október 2-án a bukaresti minisztériumokban. A demokrata „szuperminiszterek” sorra vették át elődeiktől az immár második szaktárcájukat, amiért azonban nem jár nekik pluszfizetés. A Demokrata Párt alkotta egyszínű, 11 tagot számláló kisebbségi kormány arra helyezte a hangsúlyt a szociáldemokrata koalíciós partnerek távozása után, hogy a szaktárcák összevonása jelentős megtakarítással jár. Most minden kormánytag két minisztériumot vezet. E lépés következtében kevesebb államtitkári poszt marad, megszüntetik a szociáldemokraták távozásával megüresedett funkciókat, és felszámolják az államtitkári irodákat. A kisebbségi kormány első ülésén 20 prefektus menesztéséről határoztak. A leváltottak névsorában csak a Kárpátokon túli megyék kormánymegbízottai szerepelnek. Emil Boc kormányfő bejelentette, hogy folytatják a leváltásokat, és ez a hullám az alprefektusokat sem kerüli el. Boc kormányfőként az oktatási szaktárca vezetését átvette. Ideiglenes oktatási miniszterként első döntéseként visszavonta elődjének, Ecaterina Andronescunak egyik rendeletét. Ez az iskolaigazgatók kinevezési módjára vonatkozott. Törölte azt a rendeletet, hogy a minisztérium nevezze ki a tanintézmények vezetőit. Boc hangsúlyozta, hogy a kisérettségi és az érettségi vizsgák szabályai nem változnak. Vasile Blaga már az első napon több személyt kinevezett a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó intézmények élére. A belügyi titkosszolgálatának élére Pop Stefan Zahariát nevezte ki. Zaharia elődje, Gelu Drajneanu ugyanis a koalíció felbomlása következtében azonnal benyújtotta lemondását. Szakértői kormány megalakítását javasolja Crin Antonescu az ellenzéki liberálisok vezére. /Borbély Tamás: Egyet fizet, kettőt kap. A PD-L-s minisztereknek nem jár plusz jövedelem a PSD-től átvett tárcákért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Egységre, szolidaritásra szólította fel Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, elnökjelöltje a román szavazókat a párt kongresszusán, október 2-án, hogy sikeresen szembeszállhassanak az ország „megrontójával”, Traian Basescuval. Közben a PSD helyi szervezetei zúgolódnak, ugyanis a fontos megyei tisztségeket betöltő PSD-sek hirtelen állás nélkül maradtak. A PD-L nem csak a kormányzati tisztségek, hanem a megyei ügynökségek, igazgatóságok háza táján is elkezdte a tisztogatást. /Geoana hivatalosan is bejelentette indulását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Három magyar alprefektus került vissza tisztségébe, miután a demokrata-liberális párt nagyszabású takarítást végzett a kormányapparátusban. Maros megyében az egyik megüresedett alprefektusi tisztséget Bárczi Győző István töltheti be ismét. Temes megyében Marossy Zoltán György, Brassó megyében pedig Benedek Káplár Gábor kapta az egyik alprefektusi posztot. /Magyar alprefektusokat neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

A demokrata-liberális /PD-L/ honatyák nem vettek részt október 8-án a parlament együttes ülésén, amelyen a kormány elleni bizalmatlansági indítványt olvasták fel. A Tizenegyen Románia ellen című dokumentum a liberális párt és az RMDSZ közös kezdeményezése, amelyet a szociáldemokraták is támogatnak. /Alkotmányellenes-e a bizalmatlansági indítvány? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Egyhangúlag szavazta meg a PD-L vezető testülete, hogy az alakulat Traian Basescu államfőt támogassa az elnökválasztásokon. Emil Boc kormányfő, pártelnök szerint több érv is a jelenlegi államfő mandátumának megújítása mellett szól: Románia uniós csatlakozása, az egyéni szavazókerületes választási rendszer bevezetése, a kommunizmus elítélése, a szekus dossziék feltárása, az egységes adókulcs és a minimális nyugdíj bevezetése. /Lufik nélküli jelölt Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Jelenleg nem folynak tárgyalások a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ között egy új kormány létrehozása érdekében, Emil Boc pártja azonban nem zárja ki ennek lehetőségét. /Udvarol a PD-L az RMDSZ-nek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Az Alkotmánybíróság elhárította a döntést arról, hogy sérti-e az alkotmányt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös bizalmatlansági indítványa a Boc-kormány ellen, vagy sem. Ezzel gyakorlatilag elutasította a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) fellebbezését. A bizalmi szavazás kimenetelét nehéz megjósolni. A bizonytalanságot növeli, hogy az RMDSZ sem tűnik annyira eltökéltnek a kormány megbuktatását illetően. /Parlamenti titkos szavazáson dől el a Boc-kormány sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Tíz-tizenöt megyei közintézmény élére a saját szakembereit szeretné kinevezni a marosvásárhelyi RMDSZ. Benedek István, a szövetség városi szervezetének elnöke szerint a politikusokban „kellene annyi jóérzés legyen”, hogy a Maros megyei intézmények egy részének élére magyar szakembereket nevezzenek ki, mivel a lakosság több mint 40 százaléka magyar ajkú. Benedek István hozzátette: megbeszéléseket kezdeményezett ez ügyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi vezetőjével, Dorin Florea polgármesterrel, ugyanis sok intézmény működése kifogásolható, mióta menesztették onnan az RMDSZ javaslatára korábban kinevezetteket. A Krónika kérdésére Dorin Florea kijelentette: „A kinevezésekkor mindig a szakmai hozzáértést helyeztem előtérbe, ezért is értettem egyet azzal, hogy Bárczi Győző ismét alprefektusi tisztséget töltsön be, mert úgy vélem, a magyarságnak is kell képviselője legyen a megyevezetésben. Viszont azt is látnunk kell, hogy az ország számára rendkívül nehéz időszakban az RMDSZ egyszer sem mondta ki határozottan, hogy támogatja a jelenlegi kormányt. ” /Máthé Éva: Magyar vezetőket követelnek Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

„Ha Lucian Croitoru találkozni akar az RMDSZ-szel, nem utasítjuk majd el” – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje. Kelemen rámutatott, jelen helyzetben másképp nem lehet kilábalni a 2008-ban, a PSD-PD-L koalíció megalakítása nyomán kialakult válságból, csak „párbeszéddel és bölcsességgel”. /Az RMDSZ tárgyalna Croitoruval. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

Lucian Croitoru, a kormányalakítással megbízott kijelölt miniszterelnök október 19-én a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) képviselőivel folytatott egyeztetése után bejelentette: kész felajánlani a belügyi tárcát a szociáldemokratáknak. A PSD – a PNL-vel karöltve – válaszként ismételten megerősítette Klaus Johannis nagyszebeni polgármester támogatását. Az RMDSZ továbbra is Klaus Johannist támogatja a kormányfői tisztségben, s ezt az álláspontot fogja képviselni a Lucian Croitoruval folytatott tárgyalásokon is. /Cs. P. T., M. Á. Zs. : Tálcán kínál tárcát Croitoru. A kormányfőjelölt ma próbálja a maga oldalára állítani az ellenzékieket. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Tisztogat Székelyföldön a már megbukott „Boc II” kormány. Hargita megyében a dekoncentrált intézmények élére az év első felében kinevezett valamennyi PSD-s igazgatót menesztették az elmúlt napokban, kettő kivételével. A mostani tisztogatás nem jelenti a korábbi igazságtalanság jóvátételét: az időközben ellenzékbe került PSD-s igazgatók helyére román személyeket neveznek ki. „Tárgyalunk a Hargita megyei Demokrata Párttal, és próbálunk odahatni, hogy az eredetileg leváltott, RMDSZ-es igazgatók kerüljenek vissza helyükre, legalábbis azok, akik ezt óhajtják még. A PD-L-nek nincsenek a Székelyföldön olyan szakemberei, hogy betölthessék ezeket a helyeket” – magyarázta Borboly Csaba. Az egyelőre még tisztségben levő Hargita megyei PSD-s közegészségügyi igazgató, Emilia Braic széke veszélyben forog: Tar Gyöngyi korábbi intézményvezető ugyanis a közigazgatási bíróságon első fokon megnyerte a pert, amelyet leváltása miatt az Egészségügyi Minisztérium ellen indított. /Salamon Márton László: Székelyföldön tisztogat a már megbukott Boc-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Október 22-én, romániai látogatása alkalmával Joe Biden amerikai alelnök nemcsak Traian Basescu államfővel találkozott, hanem a PD-L, PNL és PSD vezetőivel is. Az alelnököt nem fűzik kellemes emlékek a szocdemekhez. Előző találkozásukról Biden felháborodva távozott, az eszmecsere kínosan végződött. Az előző találkozó ugyanis 1999-ben, éppen a Jugoszlávia elleni légi csapások idején történt, amikor az akkor szenátor Biden egy NATO küldöttség tagjaként érkezett a NATO tagságra pályázó Romániába. A botrány a PSD akkori vezetőinek „eszmefuttatása” miatt tört ki: szöges ellentétben a szerbekkel, akik az euroatlanti szövetség védőszárnyán kívül próbálták – fegyverekkel – „megoldani” az albán kisebbség ügyét, ők megvárnák, amíg Románia bejut a NATO-ba, s szükség esetén azután intézik el végérvényesen – bármilyen eszközzel – az erdélyi „magyar kérdést”. Mert tagok lévén ugyebár a NATO nem büntetheti meg Bukarestet. Ilyesmi szivárgott ki a találkozóról. Joe Biden megbotránkozva hagyta el a találkozót, s kemény hangon, egyértelműen leszögezte a szocdemeknek: szó se lehet ilyesmiről, eszükbe se jusson erre használni a NATO védőszárnyát. Amennyiben valóban így viszonyulnak a „magyar kérdéshez” ne is álmodozzanak NATO tagságról. Azóta tíz év telt el, a PSD 180 fokos fordulatot vett a NATO ügyében, s Románia immár az északatlanti-szövetség tagja. Az erdélyi „magyar-kérdés” karhatalmi megoldására sem került sor. Vajon a határozott amerikai fellépés nélkül lemondtak volna erről? Tavaly decemberében például a szocdemek ellenezték az RMDSZ kormányzási részvételét. Az RMDSZ mégis velük barátkozik. /Chirmiciu András: Biden és a magyar kérdés. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

A múlt héten lezajlott parlamenti meghallgatások alkalmával a honatyák több miniszterjelöltet is megkérdeztek a verespataki bányaberuházással kapcsolatos álláspontjáról. Sulfina Barbu (D-LP), akit a környezetvédelmi tárca élére javasoltak, kijelentette: a beruházásban érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által a szaktárcához benyújtott környezeti hatástanulmány nem bizonyítja a környezetvédelmi normák tiszteletben tartását. A szakbizottságtól negatív véleményezést kapott Barbu. Negatív véleményezést kapott Theodor Paleologu is, aki szerint a verespataki bányaprojekt kérdését a teljes kormánynak és a parlamentnek együttesen kell eldöntenie. Traian Basescu államfő szerint, ha a bányaterv megvalósul, meg kell menteni a térség régészeti leleteit és kulturális örökségét. /Kampánytémává vált Verespatak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./