A Kolozs Megyei Tanács döntött a civil szervezeteknek szánt 500 ezer lej kiosztásáról. Balázs Bécsi Attila megyei tanácsos szerint a tanácsi határozatban egyértelműen a politikai és nem a szakmai szempontok érvényesültek. A gyűlés előtt nem hívták össze az elbíráló bizottságokat, az összeg nagy részét pedig nem civil szervezeteknek, hanem román állami intézményeknek osztották ki. Fekete Emőke, a megyei tanács alelnökének közbelépésére végül összesen 82 000 lej támogatást kapott a Kolozsvári Református Egyházközség, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Claudiopolis Egyesület, a Téka Alapítvány, a Valkai Kulturális Egyesület, a Szentkirályi Polgármesteri Hivatal, a Pro Urbe Szék, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Tectum Egyesület, az Encyclopedia Egyesület, a KMDSZ, MIT, OMDSZ, ODFIE és a Tóvidék Egyesület. 2008-ban, amikor a PD-L rászorult az RMDSZ-es tanácsosok szavazataira, akkor majdnem 30% támogatást sikerült szerezni az összkeretből, szemben a mostani 16 százalékkal. /Kevesebb pénz a megyétől a magyar szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Első közös bizalmatlansági indítványát nyújtotta be május 4-én a két ellenzéki párt. A Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ 124 képviselője által aláírt „A nagy átverés” című dokumentum a jelenlegi PSD–PD-L kormánykoalíció több rendelkezését vette számba, a kormány be nem váltott ígéreteit, a stratégiai tervezés hiányát, valamint a közigazgatás csődjét. /M. Á. Zs. : Közös ellenzéki bizalmatlansági. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A magyar nemzetiségű intézményvezetők politikai alapon történő leváltása a magyar többségű megyékben nemcsak politikai, hanem etnikai tisztogatásnak is minősül – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Leszögezte, az RMDSZ számára elfogadhatatlan a kormány döntése, amellyel egycsapásra „lefejezik” ezeket az intézményeket. „Nem fogadhatjuk el, hogy dilettáns politikusok, a PSD és a PD-L helyi vezetői egyik napról a másikra mindenhatóként döntsenek ezekben a kérdésekben” – fejtette ki. /Markó: Etnikai tisztogatás zajlik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Végéhez közeledik a tisztségeken való osztozkodás Hunyad megyében. A PD-L közzétette a kinevezésre váró új főtanfelügyelő-helyettes, Alexandru Lautaru nevét is. Máté Márta, még tisztségben lévő főtanfelügyelő-helyettes egyelőre nem kapott semmiféle értesítést leváltásáról. Dézsi Attila volt alprefektus a napokban kapta meg új kinevezését a kormányzati felügyelőként Kovászna megyébe. Széll Lőrincet már leváltották a megyei ifjúsági igazgatóság éléről, az intézmény aligazgatói állásába, ahová azonban csak másfél hónapra szólt a kinevezése. Most készül Bukarestbe, versenyvizsgára. Szintén az intézmény kereti között maradt egyelőre Cumpanasu Katalin, a megyei egészségbiztosító volt aligazgatója. Borbély Márton, a mezőgazdasági tanácsadói hivatal igazgatója és Babóczi Imre, a munkaerő-foglalkoztató ügynökség aligazgatója áthelyezési ajánlat nélkül kapták meg a felmondásukat. Burján Gergely, a megyei vízgazdálkodó hivatal igazgatója egyelőre nem kapott hivatalos értesítést leváltásáról és úgy néz ki megúszta a személycserét a vajdahunyadi kórház magyar igazgatója, Bende Barna is. /Gáspár-Barra Réka: Ritkul az RMDSZ Hunyadban. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

Elutasította a parlament az ellenzék, Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amely a kormány megbuktatására irányult. Az ellenzék az átalányadó bevezetése, a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények vezetőinek politikai szempontok alapján történt leváltása és a gazdasági válság kezelése miatt kezdeményezte a kormány menesztését. Gyakorlatilag nem volt esélye annak, hogy összegyűljön a kormány menesztéséhez szükséges szavazat, hiszen a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a vele együtt kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) 74 százalékos parlamenti többséget élvez. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a bizalmatlansági indítvány azért volt hasznos, mert a pártok megvitathatták a felvetett témákat. / -or-: Sziklaszilárd kormánynak ütközött a bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Egy magyar főtanfelügyelő és két magyar főtanfelügyelő-helyettes maradt állásban a két főtanfelügyelőből és 12 helyettesből az oktatási miniszter által kezdeményezett leváltáshullám után. Az ország egyetlen magyar főtanfelügyelője a Kovászna megyei szakintézmény élén álló Keresztély Irma maradt, akit május 13-án előbb leváltottak, majd visszahelyeztek tisztségébe. Háromszéken ugyanakkor leváltották a főtanfelügyelő magyar helyettesét, Farkas Csabát, akinek helyére a román Ligia Dalila Ghineát nevezték ki. Keresztély Irma úgy tudja, rajta kívül Péter Tünde Kolozs és Pellegrini Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyetteseknek sikerült megmaradniuk tisztségükben. Korábban az államfő és a kormányfő ígéretet tett az RMDSZ-nek arra, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L), ha csak lehet, nem fogja „bántani” a magyar intézményvezetőket. /Kovács Zsolt: Tanügy: három magyar maradt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A helyi intézmények vezetőinek leváltását lehetővé tevő 37-es kormányrendelet heves vitát váltott ki május 20-án a szenátusban is. Gabriel Berca liberális szenátor szerint a kommunista időket idézi a kormány helyi kirendeltségeinek politikai lojalitás szerint való osztogatása. Sok helyen még a formaságokat sem tartották be, a kinevezetteket meg sem hallgatták. Cseke Attila RMDSZ-es szenátor az etnikai egyensúly felborulását tette szóvá olyan megyékben, ahol számottevő magyar kisebbség él: „Hargita megyében a magyarság aránya 85 százalék, és eddig sikerült feltornászni a magyar intézményvezetők arányát 55-60 százalékra. A kormányrendelet húsz év munkáját teszi tönkre, ismét 20 százalékos képviseletre esünk vissza” – mondta. Gheorghe Baciu, a kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PD–L) Kovászna megyei elnöke „igazságtalannak” nevezte az RMDSZ tervezett csíkszeredai tüntetését. Szerinte a magyarok vezetői „nem gondolkodnak helyesen” amikor olyan elvárásokkal lépnek fel, hogy az RMDSZ kormányzása alatt kinevezett személyek automatikusan maradjanak. Baciu szerint a magyaroknak más pártba kellene iratkozniuk, így kormányváltáskor esélyük lenne arra, hogy pozícióba kerüljenek. /Heves vita a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A bukaresti sajtó igyekezett agyonhallgatni a székelyföldi tiltakozássorozatot, alig esett szó tévékben, lapokban a csíkszeredai tüntetésről, és ahol említették, ott is mélyen alábecsülték a résztvevők számát. Horia Grama SZDP-s képviselő, a párt megyei elnöke szerint végre sikerült tiszta vizet önteniük a pohárba, nem kellett különböző trükkökhöz folyamodniuk, hogy kicseréljék az intézményvezetőket. Meglepőnek nevezte az RMDSZ heves tiltakozását, úgy értékelte, nem politikai, hanem etnikai alakulatként viselkedik, és ,,feledékenyek a magyar politikusok, hisz amikor ők voltak hatalmon, mindenkit kicseréltek”. Elena Udrea turisztikai miniszter a D-LP ügyvezető titkáraként pártja nőszervezetének politikai rendezvényére érkezett Háromszékre. Könnyedén kijelentette, tudomása szerint a D-LP sok magyar tisztségviselőt hagyott funkcióban. Céljuk nem a magyarok leváltása, hanem a kormányprogramot végrehajtó szakemberek kinevezése volt. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere felvilágosította: a 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken a decentralizált intézmények vezetőinek alig 15 százaléka – szám szerint hat – maradt magyar. Replikaként Elena Udrea Traian Basescu korábbi kijelentésére hivatkozott: reméli, nem tájékoztatták félre akkor, amikor azt mondták neki, nincs román alkalmazott a sepsiszentgyörgyi városházán. Antal Árpád válasza rövid volt: tévesen értesült a miniszter asszony, és nem kívánja kirúgni a román alkalmazottakat csak azért, hogy a D-LP-nek legyen igaza. /Farkas Réka: Védekeznek a román politikusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

Két-három tisztségben maradt magyar intézményvezető is jelezte, hogy belépne a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L) állította sajtótájékoztatóján a párt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke. Dan Suciu kifejtette: több magyar igazgató jelezte, hogy belépne a pártba. Hozzátette: a párttagságot senki számára nem tették kötelezővé, így a 2-3 magyar igazgató önszántából jelentkezett. Háromszéken csak hat magyar intézményvezető maradt tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állat-egészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság vezetője, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. /Pártot váltanak a tisztségben maradt magyar igazgatók? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

A huszonöt esztendővel ezelőtti szoborrobbantási kísérletben életét vesztett Vaszi Jánosról kellene elnevezni a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul teret, javasolta Édler András RMDSZ-es képviselő. Édler szerint helyi referendumot kell szervezni a tér nevének megváltoztatására. A képviselő írásban nyújtotta be javaslatát Antal Árpád polgármesternek. A tér jelenlegi névadójának kevés köze van a város 75 százalékos magyarságának történelméhez, érvelt Édler András. A téren valamikor Gábor Áron szobra állt, azt bontották le, és építették fel bukaresti utasításra a Mihai Viteazul-szoborcsoportot. A 12 éves Vaszi János 1984-ben feltehetően azért veszítette életét, mert az akkori állambiztonsági szervek bombát helyeztek a szoborcsoport talapzatára, azzal a céllal, hogy a magyar vezetőket eltávolíthassák. A kisfiú életét kioltó robbantás körülményeire azóta sem derült fény. Édesanyja Petre Strachinaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi politikusa tavaly parlamenti interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, tisztázni kell, hogy a szoborrobbantást nem a magyar szélsőségesek követték-e el. /Bíró Blanka: Sepsiszentgyörgy: átneveznék a Mihai Viteazul teret. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

A hivatalos végeredmény szerint a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetsége (PSD-PC) nyerte a romániai európai parlamenti választásokat, 31,07 százalékos eredménnyel. Az RMDSZ égisze alatt futó „Magyar Összefogás listája” 8,92 százaléknyi szavazatot kapott, így három képviselőt küldhet a brüsszeli törvényhozásba: Tőkés Lászlót, Winkler Gyulát és Sógor Csabát, ugyanazokat, akik az erdélyi magyarságot az EP-ben eddig is képviselték. A választásokon a több mint 18 millió román állampolgárságú választónak csupán a 27,67 százaléka jelent meg az urnáknál. Az erdélyi magyarság az országos átlagnál magasabb, mintegy másfélszeres arányban szavazott. Az eredmény: PSD–PC – 31,07%, Demokrata-Liberális Párt (PD–L) – 29,71%, Nemzeti Liberális Párt (PNL) – 14,52%, RMDSZ – 8,92%, Nagy-Románia Párt–Új Generáció Pártja választási szövetség (PRM–PNG) – 8,65%, Elena Basescu független jelölt – 4,22%, Kereszténydemokrata Nemztei Parasztpárt (PNTCD) – 1,45%, Pavel Abraham független jelölt – 1,03%, Polgári Erő (FC) – 0,40%. Elena Basescu újra belépett a PD–L-be, ezért a PSD-PC és a PD-L egyenlő eredményt tudhat magáénak, 11–11 mandátummal. A PNL 5, az RMDSZ és a PRM–PNG 3–3 mandátumot szerzett. Hargita és Kovászna megyében hatalmas előnnyel győzött a magyar összefogás listája. Hargita megyében a magyar listára szavazott az urnák előtt megjelent választók 89,4 százaléka. Az RMDSZ nyerte el a szavazatok 89,4%-át. Kovászna megyében 82,41 százalékos eredményt ért el az összefogás listája. A magyar lista Háromszéken 1196-al több szavazatot gyűjtött, mint 2007-ben az EP-választáson. Maros megye: az RMDSZ neve alatt futó összefogás listája győzött: 49,3 százalékot /74 516 fő/ kaptak az EMNT és az RMDSZ jelöltjei. Szatmár megye: a magyar lista nyert, a leadott voksok 39,72 százalékát szerezte meg. Biharban is az RMDSZ–EMNT nyert /27,77 %/, Nagyváradon: 37 %. Szilágy megyében is magyar győzelem született: 29,55 %m /22 116 fő/. Beszterce-Naszódban az RMDSZ 6,30%-ot ért el Kolozs megyében: PD-L (46 182 szavazat; 31,01%), RMDSZ (33 525; 22,51%). Kolozs megyében az RMDSZ a húsz évvel ezelőtti rendszerváltás óta a legjobb megyei eredményt érte el. Az RMDSZ országos vezetősége nevében Markó Béla mondott köszönetet a magyar listára szavazó 431 739 választónak. Markó az EMTE-nek is megköszönte hozzájárulását az összefogás megteremtéséhez. /Egyenlőség a koalíciós partnerek között a hazai EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ A szavazatok 8,9 százalékával megőrizte európai parlamenti mandátumát a választások után a Magyar Összefogás listájának első három jelöltje: Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Tőkés László EMNT-elnök örömét fejezte ki, hogy nem okozott csalódást az összefogással járó kockázatvállalás. Románia negyedik legnagyobb alakulata továbbra is az RMDSZ maradt, az ismét feltámadt a Nagy-Románia Párt (PRM) 8,65 százalékkal az ötödik a rangsorban. Európai szinten a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppártnak várhatóan 267, a szocialistáknak 159 képviselője lesz az Európai Parlamentben. Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, az RMDSZ választási hadiszállásán június 8-án a jelenlévők pezsgőt bontottak és hangosan ünnepeltek. Markó hangsúlyozta, hogy az RMDSZ–EMNT-együttműködés következő lépése az autonómia-munkacsoport megalakulása és autonómiatervezetek kidolgozása lesz. A Magyar Összefogás listája hat erdélyi megyében – szavazatarány szerinti csökkenő sorrendben: Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar – nyerte meg az európai parlamenti választásokat. Szilágy megyében a 30 százalékos eredményhez 22 116 szavazatra volt szüksége az RMDSZ-listának. Biharban a 35 311 szavazat „csak” 27,41 százalékhoz volt elég, ezzel is az RMDSZ–EMNT közös listája kapta a legtöbb szavazatot. „Itt az ideje, hogy megkezdje működését az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum” – emlékeztetett Tőkés László. /Brüsszeli triumvirátus. Közel 9 százalékot ért el a Magyar Összefogás listája az EP-választáson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

A Központi Választási Iroda június 10-én közölte a végleges eredményeket: PSD+PC Szövetség a voksok 31,07 százalékát nyerte el, 11 mandátum van, PDL: 29,71 százalék, 10 mandátum, PNL: 14,52 százalék, 5 mandátum, RMDSZ: 8,93 százalék, 3 mandátum, PRM 8,65 százalék, 3 mandátum. Elena Basescu független jelölt a szavazatok 4,22 százalékát kapta meg, ő is mandátumhoz jutott az Európai Parlamentben. A június 7-én tartott európai parlamenti választásokon a szavazati joggal rendelkező lakosság 27,67 százaléka voksolt. Marius Balasescu, a PNL képviselője bejelentette, nem írja alá az eredményeket konstatáló jegyzőkönyvet, mivel a „PNL nem hajlandó igazolni egy választási csalást”. /BEC: Végleges eredmények. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Az RMDSZ kezdeményezésére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával a két alakulat egyszerű indítványt nyújt be a közigazgatás témájában, jelentette be június 15-én Cseke Attila szenátor-frakciótitkár azt követően, hogy a szenátus plénuma elutasította a két párt által előterjesztett egyszerű indítványt védelmi kérdésben. Nem került sor június 16-án az RMDSZ és a PNL által benyújtott másik egyszerű indítvány megszavazására sem, amelyet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás kapcsán terjesztettek be. Cseke Attila elmondta: Az SZDP–PD-L kormányzás = a Nemzeti Megmentési Front önkényes közigazgatásának visszaállítása című indítványban tételesen felrótták a Boc-kormánynak az államigazgatásban ejtett eddigi ballépéseit. Nem tartja tiszteletben az önkormányzatokat, felborítja a kisebbségek arányos képviseletét, ellehetetleníti a nehezen kialakított köztisztviselői állományt, mindent politikai befolyás alatt akar tartani, és az alkotmánynak ellentmondva, már a törvényhozást is felülbírálja – sorolta Cseke Attila. Leváltottak minden korábban kinevezett igazgatót, azokat is, akik szakmailag bizonyítottak, politikai irányítás alá vonták a dekoncentrált intézményeket és ezzel szinte lehetetlenné tették a sokat hangoztatott decentralizációt is. A nagy spórolás idején a kormánystruktúrában dolgozók száma nemhogy csökkent volna: kifejezetten gyarapodott. /Egyszerű indítvány a közigazgatásról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Rendőrségi nyomozás indult az ifjúsági igazgatóság épületéről leszedett román zászló és a kitört zászlótartó miatt – közölte Dan Suciu, a D-LP ifjúsági szervezetének Kovászna megyei elnöke. Suciu kifejtette: az irodákat bérbeadó szervezet szerint a szél törte le a zászlótartót, szerinte azonban ez ,,az RMDSZ által támogatott magyar szélsőségesek akciója”. /Farkas Réka: ,,Merénylet” a román zászló ellen (Demokrata-liberális vádak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök leváltását kezdeményezi a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei ifjúsági szervezete, mert a két magyar önkormányzati vezető hivatali autóinak rendszámtábláit Székelyföld latin nevének betűjelére, azaz SIC feliratúra cserélte – jelentette be Dan Suciu, a szervezet vezetője Dan Suciu szorgalmazza, hogy a román pártok kezdjenek aláírás-gyűjtő akcióba, hogy meneszthessék a két magyar vezetőt. /Kovács Zsolt: „SIC-fóbia” a PD–L-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Június 19-én a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos ügyvezető testületének ülésén, a szociáldemokratáknak a Demokrata Párttal (PD-L) való viszonyáról tárgyaltak. Előzőleg felröppent az a hír, miszerint a szociáldemokraták szakítanának koalíciós partnerükkel. A megyei pártelnökök többsége támogatja ezt a megoldást, elégedetlenek a kormány működésével. Döntés nem született. /B. T. : Szeptemberben dönt a PSD a kilépésről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Surján László magyar EP-képviselő nemtetszésének adott hangot Elena Basescu néppárti tagságával kapcsolatosan. Basescu elnök 28 éves exmodell lányáról van szó. A képviselő kételkedik abban, hogy a néppártnak érdeke lenne olyan személyt fogadni tagjai sorába, aki kétértelmű nyilatkozatokat tett a könnyű drogok legalizálásával kapcsolatban. Elena Basescu szerint egy hölgy bosszúja húzódik az ügy hátterében. Vass Andreáról, Emil Boc jelenlegi tanácsosáról van szó, egykori EP-képviselőről. EBA úgy tudja: Vass és Surján közeli kapcsolatba kerültek Brüsszelben, és mivel a hölgynek nem sikerült újabb EP-mandátumot szereznie a PD-L listáin, bosszúból ellene hangolta a fideszes EP-képviselőt. /Surján kifogásolja EBA felvételét az Európai Néppártba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Az RMDSZ is megszavazza majd Elena Basescu néppárti frakciótagságát, pedig korábban éppen a demokrata-liberálisok akadályozták meg Tőkés Lászlót abban, hogy a frakció tagja lehessen, jelezte Sógor Csaba képviselő. „Az elnök lányának mielőbb tisztáznia kell a kábítószerek legalizálásával kapcsolatos kijelentéseit, melyekkel mi, RMDSZ-esek sem értünk egyet” – jelentette ki a politikus. /Cseke Péter Tamás: Tőkés László sorsa vár az államfő lányára? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Mandátuma végére Traian Basescu államfő megtanult magyarul köszönni. Június 27-én a kampánykörúton lévő államfő a XIII. alkalommal megrendezett Marosvásárhelyi Napokra is ellátogatott, ahol a székelyföldi látogatásaival ellentétben nem magyar, hanem elsöprő többségű román közönség előtt csillogtathatta meg friss magyar nyelvtudását. Az államfő a helyi hatóságokkal és a PD-L helyi szervezetének tagjaival folytatott megbeszélés után a Somostetőn rendezett főzőverseny díjátadásán vett részt. Adott pillanatban Marosvásárhelyre érkezett cigányasszonyok is köszöntötték, akik megpuszilták őt azért, hogy – mint mondták – senki meg ne igézze. A vásárhelyi várban az államfő a színpadon köszöntötte az egybegyűlteket, az Isten hozott!-at pedig magyarul és németül is elmondta. Kijelentette: egyformán szereti mindazokat, akiknek a zsebében román személyazonossági és útlevél lapul. Ezen a rendezvényen nagyon kevés magyar vett részt. Idén ugyanis a román többségű városi tanács egy helyi román nacionalista újságírót tüntetett ki díszpolgári címmel, s emiatt tiltakozásképpen az RMDSZ és a helyi magyarok zöme távolmaradt a Marosvásárhelyi Napoktól. /B. T. : Nem volt kinek bemutassa magyar tudását Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Az RMDSZ EP-képviselői önálló csoportot hoztak létre az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportjában működő romániai delegáción belül. Ezt bejelentette Joseph Daulnak, a néppárti képviselőcsoport elnökének címzett levélben Winkler Gyula, Tőkés László és Sógor Csaba. A néppárti romániai delegációban 11-en a Demokrata-Liberális Párt tagjai, míg 3-an az RMDSZ színeiben jutottak be az Európai Parlamentbe. /Önálló RMDSZ-csoport Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Utcanév-változtatásról döntött a kolozsvári városi tanács. A Hajnal negyedi Dsida Jenő utcanév megváltoztatására érkezett lakossági kérés, ugyanis az ott lakók kényelmetlennek érezték az utcanevet. Úgy vélték, hogy a magyar költő neve nagyon hasonlít az AIDS román megnevezésére (Dsida–sida). A magyar tanácsosok azt javasolták a polgármesternek, hogy amennyiben a változásra sor kerül, az utca szintén magyar személyiség – ez esetben Szabédi László – nevét viselje. Jóllehet, Sorin Apostu elfogadta a kezdeményezést, utólag mégis elvetették a Szabédi névjavaslatot, és Pablo Picassoról nevezték el az utcát. Értesülések szerint a PD-L-s tanácsosok Apostu javaslatára cselekedtek így, mivel az RMDSZ-es önkormányzati képviselők nem támogattak egy számára fontos határozattervezetet. /J. J. : Magyar utcanevet szavaztak le. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

A Nagy-Románia Párt (PRM) színeiben európai képviselői mandátumot nyert Gigi Becali jelezte, hogy Corneliu Vadim Tudorral együtt az Európai Parlament legnépesebb frakcióját adó politikai családhoz, az Európai Néppárthoz (EPP) csatlakozna. A PRM két politikusának a felvételével azonban nem ért egyet a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely a romániai néppárti küldöttség meghatározó alakulata. Theodor Stolojan, a román EPP-küldöttség vezetője közölte: a román delegáció nem ért egyet a PRM-sek felvételével. /B. T. : Becaliékat nem veszik fel az EPP-be. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Benyújtotta lemondását július 14-én a demokrata-liberális párti Monica Iacob Ridzi ifjúsági és sportminiszter, akit sikkasztással és hivatali visszaéléssel vádolt meg az ifjúság napja alkalmából szervezett rendezvények ügyében felállított parlamenti vizsgálóbizottság. A minisztérium egyrészt túl sok pénzt, 730 ezer eurót költött a szabadidős és sportrendezvényekre, másrészt viszont felmerült annak az alapos gyanúja, hogy a pénz jelentős része valójában nem a szervezési költségeket fedezte. A lemondott miniszter sajtótájékoztatóján megismételte, hogy ártatlan. Azzal indokolta lemondását, hogy szerinte a parlament nem akarja 15 napon belül lezárni az ügyét. A miniszter a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a pártjával, a PD-L-vel együtt kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD) nevezte meg az ügy politikai haszonélvezőinek. /Lemondott az ifjúsági miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Tusnádfürdőn július 17-én Hogyan tovább? című előadással folytatódott a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Felszólalt többek között Martonyi János volt magyar külügyminiszter, Gál Kinga Fideszes és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Míg Martonyi János derűlátásának adott hangot az európai építkezést illetően, addig Smaranda Enache mély szkepticizmusát fejezte ki az EU bizonyos vonatkozásaival kapcsolatban. – Az európai parlamenti választások során látványos vereséget szenvedett az európai baloldal. Történt mindez annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatásainak valamelyest fel kellett volna erősítenie a baloldal iránti politikai szimpátiát – fogalmazott Martonyi. Smaranda Enache hangsúlyozta a hagyományoknak az európai integrációba történő beépítése fontosságát, de megjegyezte nem akármilyen hagyományokról van szó. Nemtetszését fejezte ki azért, hogy a romániai európai parlamenti választásokat a „poszt-kommunista PD-L” nyerte meg. – Úgy érzem, mélyponton vagyunk – mondta. Sógor Csaba EP-képviselő szerint 2050-ben muzulmán értékek szerint berendezkedő európai országokról beszélhetünk majd. A család fontosságára hívta fel a figyelmet Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. /Kiss Olivér: Muzulmán jövő az Európai Unióban? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Az autonómiák fölöttébb szükséges voltáról – Nemzetpolitika 2009–2029 című beszélgetésen fejtette ki gondolatait. Az RMDSZ az elmúlt húsz évben célul tűzte ki a központosított pártállam lebontását, ezt azonban csak részben sikerült megvalósítani. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzése a központosított állam lebontása. Sort kell keríteni a sajátos formájú autonómiák kialakítására is. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke megjegyezte: „Nekünk, politikusoknak csak akkor van erőnk megvalósítani mindazt, amit szeretnénk, ha az állampolgárok is mellénk állnak. ” Az autonómia Vajdaságban betöltött szerepével kapcsolatban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt. Elmondta: az autonómia az elmúlt húsz évben a vajdasági magyar politizálás fókuszában volt, többnyire az „egymásnak feszülés alapját” szolgáltatta. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke szerint Kárpátaljának is számítania kell mind a magyarországi, mind pedig a Kárpát-medencei közösségek támogatására. Úgy vélte, a közeljövőben nincs sok esély a jelenlegi rossz tendenciák megváltoztatására. /Ferencz Zsolt: Autonómiáról, a különböző kisebbségek szemével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Nacionalista, soviniszta propaganda miatt tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen az ügyészségen az RMDSZ – jelentette be július 23-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A feljelentésben a büntető törvénykönyv 317-es cikkelyére hivatkoztak, amely a nemzeti gyűlöletkeltéssel foglalkozik. A tett súlyossága miatt a rendőrségnek és az ügyészségnek is végeznie kellene a dolgát. Arra kérdésre, hogy az RMDSZ miért várt egy hetet a feljelentés benyújtásával, Markó elmondta: arra számítottak, hogy az ügyészség hivatalból eljárást indít. Rámutatott: léteznek felvételek a feliratról, az ügyészség azonosíthatja az elkövetőket. Emlékezetes, hogy Steaua-Újpest múlt mérkőzésén a bukaresti csapat szurkolói egy magyarokat gyalázó feliratot függesztettek ki a stadionban. A sajtótájékoztatón szóba került még Orbán Viktor Fidesz-elnök tusnádfürdői kijelentése is, miszerint a második fordulóban Traian Basescu államfőre szavazna. Az RMDSZ elnöke szerint Orbán Viktor jócskán elsiette, hogy feltétel nélküli támogatást ígért Basescunak az év végén sorra kerülő elnökválasztásra. A politikus kifejtette: Orbánnak igaza van abban, hogy a Fidesznek, az RMDSZ-nek és a Demokrata Liberális Pártnak támogatnia kell egymást, de szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőinek – ismerve a romániai helyzetet – tájékoztatniuk kellett volna a magyar ellenzéki párt elnökét arról, hogy Romániában a helyzet kissé bonyolultabb. /B. T. : Feljelentette a szurkolókat az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

A nagykoalíció megalakulása óta példátlan eréllyel kelt ki szociáldemokrata koalíciós partnere ellen a Demokrata Liberális Párt (PD-L). Emil Boc pártelnök és kormányfő révén adtak ultimátumszerű figyelmeztetést a Szociáldemokrata Pártnak (PSD). A választások óta ugyanis a PSD többször is a demokratáktól eltérő álláspontra helyezkedett. Boc sérelmezte, hogy Mircea Geoana, a PSD elnöke nem vesz részt a koalíció ülésein. Leszögezte, amennyiben a szociáldemokrata miniszterek nem végzik a dolgukat, leváltja őket. A szociáldemokraták Bogdan Niculescu Duvaz szóvivőjük révén válaszoltak. Duvaz szerint a demokrata pártelnök nyilatkozatával idegességét próbálja leplezni amiatt, hogy az Udrea-bizottság a közeljövőben megalakulhat. / -or- : Koalíciós vita: elfogyott a demokrata-liberálisok cérnája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

„Hiszek a helyi autonómiában és azt ajánlom, hogy önök se féljenek ettől a kifejezéstől, amelytől mindannyian tartottunk évek óta”, jelentette ki Traian Basescu államfő a Romániai Falvak Szövetsége gyűlésén. Basescu szerint a két kormánypárt – a PD-L és a PSD – egyaránt elkötelezte magát az autonómiai szint növelésére, illetve a decentralizációs folyamat folytatására. /Basescu ottfelejtette Mariát, de rátalált az autonómiára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A helyi decentralizáció első számú felelősévé lép elő Gáti István volt Szatmár megyei alprefektus, miután megjelent a Hivatalos Közlönyben a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium közigazgatási-reformügyi igazgatói tisztségébe való kinevezése. A kinevezés hat hónapra szól, és Emil Boc kormányfő jóváhagyta. A korábbi RMDSZ-es tisztségviselő annak az – RMDSZ és a kormánykoalíció egyik pártja között létrejött – egyezségnek a nyomán kerül a központi kormányzati kulcspozícióba, amelynek részeként többek közt Szatmár, Maros és Bihar megyékben a napokban magyar tanfelügyelő-helyetteseket neveztek ki. „Szakemberként, de egy politikai alku nyomán kerültem a tisztségbe, és képesítésem, valamint a közigazgatásban szerzett eddigi tapasztalataim alapján úgy érzem, alkalmas is vagyok rá” – fogalmazott Gáti kinevezésével kapcsolatban. Előzőleg néhány hónapig alprefektusként dolgozott. Günthner Tibor szenátor jelen volt azon a bukaresti beszélgetésen, amelyet az RMDSZ felső vezetői ebben az ügyben a kormánykoalíció felét adó Szociáldemokrata Párttal (PSD) folytattak. Sikerült kialkudni, hogy visszakerüljön Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettesnek Kónya László, s így lett a megyei pénzügyőrség aligazgatója Solcz Béla. Az RMDSZ a másik kormánypárttal is tárgyalt a napokban: az RMDSZ a kormánykoalíciós partnerek közt egyre inkább megromló viszonyok kapcsán „került ismét képbe”. Sorin Rosca Stanescu újságíró, a Ziua publicistája szerint az RMDSZ és a demokrata–liberálisok, néhány „dezertőr” szociáldemokrata miniszterrel együtt, új PD-L– RMDSZ kisebbségi kormány alakításáról tárgyalt. Napok kérdése a nagykoalíció felbomlása, állítja több elemző, miután újabb nyilatkozatháború robbant ki a két kormánypárt között. /Sike Lajos, Moldován Árpád Zsolt: Gáti a fő decentralizáló. Magyar belügyis igazgatót nevezett ki a szakadás előtt álló kormánykoalíció. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

A kommunista időkre emlékeztetően „koncepciós pert” fontolgatnak ellene, a rossz emlékű Szekuritátéra jellemző eszközökkel támadják, panaszolja felháborodottan Udrea miniszter asszony, a PD-L szőke dívája, tetszelegve a politikai áldozat szerepében. Csak arról feledkezik meg Udrea, hogy a bizottsági beszélgetés ugyanilyen eszközök „segítségével” kerülhetett a nyilvánosság elé: a Szekuritátéra emlékeztető lehallgatási módszerekkel. Ludovic Orban, az Udrea-bizottság elnöke azt ajánlotta, küldjenek átiratot az ügyészségre, amelyben jelzik, hogy a parlament épületében illegális hangfelvétel készült. Ezt az ötletet elvetették, de megegyeztek abban, hogy kérik a képviselőház Állandó Bizottságát: vizsgálja ki, mi módon készíthették a titkos hangfelvételt. A szőke dívával nem lesz olyan könnyű elbánni, mint Basescu másik „udvarhölgyével”. Mintha valami ilyesmit sejtetne Elena Udrea magabiztossága: ő nem Ridzi, vele csínján kell bánni. /Köllő Katalin: Kard ki kard. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./