A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ vezetői aláírták azt a koalíciós megállapodást, amely a két politikai erő közös kormányzásának az alapelveit rögzíti. December 20-án, vasárnap a két alakulat vezetői véglegesítették a kormányprogramot is, és Emil Boc miniszterelnök-jelölt a parlament elé terjesztette javasolt kabinetjének a listáját. Az RMDSZ négy posztot kap az új kormányban, így Markó Béla a miniszterelnök-helyettesi, Borbély László a környezetvédelmi, Cseke Attila az egészségügyi, Kelemen Hunor pedig a kulturális miniszteri tisztséget töltheti majd be. /Szentesítette egyezségét a PD-L és az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

Az RMDSZ „miniparlamentjének” számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) december 18-án hozta meg azt a döntést, hogy a szövetség vállaljon kormányzati szerepet a PD-L oldalán. Kelemen Hunor, az RMDSZ volt államelnökjelöltje arról beszélt, hogy a kormányzati szerepvállalással „nehéz idők várnak az RMDSZ-re, de a kérdés az, hogy megfutamodik-e a magyarság érdekképviselete, vagy vállalja a nehézségeket”. Frunda György szenátor úgy vélte, ha az RMDSZ egyes helyi és területi szervezetei aktívabb munkát vállalnak, és jobban kiállnak Mircea Geoana szociáldemokrata államfőjelölt mellett, akkor sikerül Traian Basescut leváltani. Eckstein-Kovács Pétert, Tőkés Lászlót és Szász Jenőt említette, mint a széthúzás okozóit, akik arra biztatták a szavazókat, hogy voksoljanak a jelenlegi elnökre. Markó Béla úgy fogalmazott, éppen Frundától nem számított ilyen bírálatokra, és emlékeztette a szenátort, a kilencvenes évek elején őt magát illették az „áruló” jelzővel, a tengerparti Neptun üdülőtelepen az akkori román hatalommal folytatott tárgyalásai miatt. Markó kifejtette: „Lehet, hogy az elkövetkezendő időszakban kényelmesebb lenne ellenzékben kivárni, hogy mi történik az országban, hogy mi lesz a gazdasággal, hiszen dúl a gazdasági válság. ” Hozzátette, a kormányzás senki számára nem lesz jutalom, viszont ha lehetőségünk van beleszólni az ország és ezáltal a magyar közösség sorsának alakulásába, akkor ezt vállalni kell. /Antal Erika, Moldován Árpád Zsolt: Négy magyar miniszter. Benyújtotta a parlamentbe tárcavezetőinek névsorát Emil Boc kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Megint egészségügyi pancser lesz a miniszter. Megszabadultunk a Ferrari-márkakereskedőtől, most kapunk egy margittai jogászt, írta Irházi János. Nincs neki semmi baja Cseke Attilával, de minek akar egészségügyi miniszter lenni Romániában. Cseke ambiciózus, hajtós szenátor volt az elmúlt egy évben, szórta politikai állásfoglalásait, igyekezett minden médiaszerepelési lehetőséget kihasználni, pozitív arculatot faragni magának, de az egészségügyhöz akkor sem ért. Persze, nem ő lesz az első és az utolsó. Ráadásul az RMDSZ 1996-ban egyszer már csúnyán megégette magát ezzel a tárcával, akkor a szintén jogász Hajdú Gábor lett a miniszter. Néhány hónap múlva be is dobta a törölközőt. Irházi újságíró azt hiszi, a PD-L csúnyán csőbe húzta az RMDSZ-t, amikor felajánlotta ezt a tárcát. Ki akar a recesszió kellős közepén fehérköpenyes analfabétaként némi rendet teremteni a kórházak, patikák, háziorvosok és egyéb ágazatok terepén? Az RMDSZ most sokkal erősebb alkuszi pozícióval rendelkezett, mint 2004-ben a D. A. Szövetség utánfutójaként. Az RMDSZ egy PD-L-szapuló kampányból ugrott át a győztes bárkába, visszakívánkozott a hatalomba. /Irházi János: Fekete-fehér köpeny. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 21./

1989. december 23-án Kolozsváron a magyar értelmiségiek a Hívó szót fogalmazták, 24-én pedig kimondták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács megalakulását (már két napja piacon volt az új lap, az Igazság helyett a Szabadság), de Tőkés László még Szilágymenyőben volt. Szilágymenyőben termett a Chrudinák Alajos vezette budapesti tévéstáb. Most, a húsz éves évforduló alkalmából a Duna TV-ben vetített dokumentumfilmek idézték fel az eseményeket. Kós Anna Bukarestben, 2009-ben szerkesztett tévéfilmje szekus-megfigyelésekkel, tiltakozó aláírásokkal Szőczi Árpád filmje a kanadai indíttatású Tőkés-interjú megszületéséről /A Drakula árnyéka című film/. Az RMDSZ kormányban való részvételét, az államelnök-választási kampányban határozottan az ellenzéki koalícióhoz csatlakozott RMDSZ-álláspont gyökeres megváltozását a magyar szavazók jelentős hányada bizonyára döbbenten veszi tudomásul. (A román médiahangok közül az egyik legdurvább a Mesagerul de Cluj vezércikke: Liviu Alexa főszerkesztő Basescu várható nehézségeit ecseteli az államvezetésben, amit a PD-L-hez átálló RMDSZ, „az örök politikai kurva” szerinte nem igazán segíthet megoldani.) – A romániai magyaroknak pedig ki biztosít (hatna) több autonómiát? Az majd elválik. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző – 2009. december (3). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

A kormány támogatja a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását, bővíti a kisebbségek nyelvén készült rádiós és televíziós műsorok adásidejét, és növeli az ezeknek járó anyagi támogatást – többek között ez áll az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) köré szervezendő, Emil Boc vezette kormány elfogadott programjában. A kormány biztosítja minden kisebbségi állampolgár számára a nemzeti önazonosság megtartását és fejlesztését, valamint azt, hogy a közélet minden területén, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a kultúra terén, valamint az oktatásban és az egyházi életben élhessenek jogaikkal az alkotmány, az európai integráció kapcsán tett román vállalásokkal és a vonatkozó európai és nemzetközi dokumentumokkal összhangban. Fokozza a közös erőfeszítést és a párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel a döntési folyamat és a nemzeti önazonosság kifejezése javításának terén” – olvasható a kormánydokumentumban. A kisebbségi jogok védelmének érdekében bővítik az anyanyelvi szakoktatás lehetőségeit az elemitől a felsőoktatásig, és megerősítik a nemzeti kisebbségek arányos részvételét a helyi és az országos törvényhozó és végrehajtó testületekben. A kormány vállalja, hogy lépéseket tesz a kisebbségek vallási örökségének megőrzésére és fejlesztésére. /Balogh Levente: Háttér: hangzatos ígéretek a kisebbségeknek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Szász Jenő, az MPP elnöke elítélően nyilatkozott az RMDSZ-ről, hozzáfűzte, a PDL-nek nem szabadna közös kormányt alakítania. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye arról, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes lesz, Szász Jenő kifejtette, semmi lényeges megvalósításra nem emlékszik Markó előző kormányfő-helyettesi mandátuma idejéből. /Szászos kritika az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

A sepsiszentgyörgyi városi tanács elutasította a városközpont felújítását vizsgáló bizottság jelentését. Az öt tanácstagból álló testületnek a városközponti utcák felújítására elköltött pénz elköltésének törvényességét és a felújítás időszerűségét kellett megállapítania. Az erről szóló zárójelentést két polgári és egy liberális párti tanácstag írta alá, ez utóbbi azonban csak részben értett egyet vele. Nem írta viszont alá a bizottság RMDSZ-es és Demokrata-Liberális párti tanácstagja, akik szerint a jelentés szakmaiatlan és rosszhiszemű. Bálint József kifejtette: alpolgármesteri tisztségből való leváltása is azért történt, mert nem vett részt abban felelőtlen pénzköltésben amely során a pénzek „egyik zsebből a másikba vándorolnak”. Antal Árpád polgármester válaszában kifejtette: kirakatper zajlik ellene. /Kovács Zsolt: Kirakatper Háromszéken? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2009 választási kampányok miatt elveszett év volt, hangsúlyozta december 22-én évzáró dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula EP-képviselő. Sőt, 2008-ra is rányomta a bélyeget a kétszeres választás. Winkler védte az alakuló új PD-L–RMDSZ kormányt, mondván, Romániának politikai jellegű, ideológiailag elkötelezett kormányra van szüksége. Winkler hangsúlyozta, nem tisztségek miatt, hanem program alapján csatlakoztak a kormányhoz. /Chirmiciu András: Elég volt két elszalasztott év. Politikai kormány szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

December 23-án a parlament megszavazta az Emil Boc vezette új kormányt, a kabinet tagjai letették az esküt Basescu államelnök és a közjogi méltóságok előtt. Az országot majdnem két és fél hónapig ügyvezető kormány irányította. A parlamenti ülésen 276 képviselő és szenátor voksolt a kabinet mellett, 135-en ellene szavaztak. A Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormány beiktatásához minimum 236 honatya támogató szavazatára volt szükség. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a szavazás előtt közölték, hogy a kormány ellen fognak szavazni. Ennek ellenére vélhetően mindkét alakulatból akadt olyan törvényhozó, aki figyelmen kívül hagyta a pártfegyelmet, és támogatta a kabinet beiktatását. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy egyes ellenzéki törvényhozók megértették, Romániának sürgősen szüksége van kormányra. /Új kormány régi arcokkal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

„A politikában minden szövetségkötés kompromisszum. Az RMDSZ számára ez a dilemmák és a szövetségkötések éve volt. Nagy dilemma volt, hogy a magyar egységet hogyan tudjuk kiteljesíteni, és ez a Magyar Összefogás által történhetett meg” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök, a Boc-kormány miniszterelnök-helyettese. Nehéz szívvel mentek bele a kormányzásba, mert programjaik nem inkompatibilisek a Demokrata-Liberális Párttal. A PD-L félelnöki rendszerben gondolkodik, amit az RMDSZ nem tud támogatni. Markó emlékeztetett, az RMDSZ-nek valamikor régen volt már egészségügyi minisztere: Hajdú Gábor. Akkor is óvtak ettől a tárcától, de Hajdú Gábor úgy dolgozott, hogy azóta is emlegetik, hogy ő volt Románia legjobb egészségügyi minisztere 1990 után. Arra a kérdésre, hogy mi a garancia arra, hogy a Demokrata Párt, amely öt évvel ezelőtt megakadályozta a kisebbségi törvény elfogadását, most másképpen fog dönteni, Markó kijelentette, garancia semmire sincs. „A puding próbája az evés, de szerintem van esélye annak, hogy ezúttal több sikerrel járunk. ” /Salamon Márton László: A puding próbája az evés” Évértékelő interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel, a Boc-kormány miniszterelnök-helyettesével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

A Demokrata Liberális Párt (PD-L) oldalán vállalt kormányzás a romániai magyar közösség érdekeit szolgálja – jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke. Értetlenül áll Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének a kijelentése előtt, miszerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarokat a román nacionalista párt-, illetve nagypolitikának. Tőkés Budapesten tartott sajtótájékoztatóján élesen bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy kormányzati szerepet vállalt „pillanatnyi érdekekért”. Kelemen hangsúlyozta: a dolgok rendje szerint egy politikai szervezet néha ellenzékben van, máskor viszont kormányzást vállal. Jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra annak ellenére, hogy nagyon nehéz pénzügyi év elé néz Románia. /Kelemen visszautasítja Tőkés vádjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./ Tőkés László múlt heti bírálatában úgy vélte, a most kormányba választott RMDSZ-szel együtt a végrehajtó hatalom irányelvei „igencsak elütnek a demokrata-liberálisokkal szemben támasztott igényektől”, mert az erdélyi magyaroknak hosszú távon súlyos árat kell fizetniük a pillanatnyi előnyökért. Hozzátette, magyar szempontból az új kormány személyi vonatkozásai is megkérdőjelezhetők: Markó Béla miniszterelnök-helyettessége a Tariceanu-kabinetben is többnyire az „egyéni dicsőséget” szolgálta, Cseke Attila egészségügyi minisztersége „borítékolható kudarc”, Kelemen Hunor kulturális tárcája pedig „legfeljebb klientúraépítésre elégséges”. Kelemen szerint viszont jó megállapodással, jó feltételek között léptek kormányra. /Rostás Szabolcs: Kelemen Hunor nem érti Tőkés álláspontját. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Máris felbukkant az első ellentét a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta kormánykoalícióban. Az első nézeteltérés Verespatak, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalatnak az Érchegységben tervezett óriás-beruházása. A PD-L szívvel-lélekkel támogatja most már nyíltan is a tervet, az RMDSZ azonban ellenzi a beruházás megvalósítását. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ ellenzi a projektet. /Borbély Tamás: Koalíciós viszály. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut az RMDSZ a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) kötött kormányzati megállapodás révén. Kelemen Hunor, a szövetség ügyvezető elnöke elmondta: eldőlt, hogy négy erdélyi és egy Kárpátokon túli megye prefektúrájának élére kerül magyar tisztségviselő, az érintett megyék nevét azonban egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni. A titkolózás oka az, hogy a PDL vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos prefektusi tisztségeket, például a székelyföldi megyékét. Nagybányán várhatóan Böndi Gyöngyike jelenlegi kormányzati felügyelő kapja az egyik alprefektusi széket, a politikus asszony a Tariceanu-kormány idején már betöltötte a prefektusi tisztséget. /Rostás Szabolcs: Két székely megyében is lesz magyar kormánybiztos. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke azt állítja, hogy az általa képviselt szervezet a PD-L-vel való tárgyalások nyomán meg akarja szerezni a prefektusi tisztséget, míg Lucian Bode, a PD-L megyei elnöke leszögezte, az RMDSZ-nek a PSD-vel és a PNL-vel kellene tárgyalnia. Seres Dénes kifejtette, kormánypártként az RMDSZ felelősségeket és feladatokat vállal mind központi, mind megyei szinten, és emiatt szeretné a szervezet megkapni a tisztséget. /Magyar prefektust akar az RMDSZ Szilágyban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

A 2009-es esztendőt minden szempontból nehéz és rengeteg dilemmával teli év volt, összegezte az évet Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Kiemelkedő eredményt értek el az EP-választásokon. A siker két tényezőnek köszönhető: egyrészt, hogy létrejött a megegyezés az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között, a magyar összefogás mozgósító erővel hatott az erdélyi magyarok körében. Másrészt a románok részéről alacsony volt a részvétel. Markó szerint jól döntött az RMDSZ, amikor államelnök-jelöltet állított. Kelemen Hunor eredményesen kampányolt, újabb magyar politikusnak sikerült bebizonyítania, hogy akár az államfő-választásokon is versenyképes tud lenni. Tőkés László szerint az RMDSZ kiszolgáltatja az erdélyi magyarságot a nacionalista román politikának azzal, hogy kormányzati szerepet vállalt a PD-L oldalán. Markó szerint téves Tőkés László álláspontja. Ha ellenzékben maradnak, hozhattak volna a szlovák nyelvtörvényhez hasonlító törvényt. Ez ugyanis éppen olyan könnyen bekövetkezhetett volna Romániában is, mint Szlovákiában. Markó hangsúlyozta, van magyar összefogás, de ez nem azt jelenti, hogy egyetértés van minden kérdéskörben. /Ferencz Zsolt: „Nekünk kell megkeresni a cselekvés módozatait” Évértékelő interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

Markó szeretné idén elfogadtatni a költségvetést
December végén iktatták be Romániában a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ koalícióján alapuló új kormányt. Az új Boc-kabinet stabilitást és valós decentralizációt ígér, ám az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem lesz könnyű dolga, hisz az új esztendő dráguláshullámmal köszöntött be. Elégedetlenséget szülhet az is, hogy szeptembertől csaknem 15 ezer pedagógust bocsátanak el.
Az RMDSZ négy miniszterrel van jelen a kormányban. Elsősorban a decentralizáció felgyorsítását és a kisebbségi törvény elfogadását várják. A szövetség 2010-es reményeiről, várakozásairól marosvásárhelyi munkatársaink kérdezték Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki az új román kormány miniszterelnök-helyettese is.
A román kormány egyetlen miniszterelnök-helyettesi tisztségét Markó Béla tölti be. Általános politikai felelőssége van. A kormány munkájával kapcsolatos felelőssége van. Markó Béla külön felelősségeket is kért. Továbbra is a humán tárcákat fogja felügyelni.
Az erdélyi magyarság számára fontos lesz, ha sikerül a kormánynak a gazdaságot rendbehozni, és egy lassú emelkedést elindítani. Kisebbségjogi kérdésekben is szeretne az RMDSZ eredményeket elérni, és cél a decentralizáció.
Markó Béla amikor a magyarság helyzetéről és jogairól beszél, akkor gondol a gazdasági régiók átszervezésére, az anyanyelvi oktatás további bővítésére, a meglévő korlátozások felszámolására.
Egy új kormány első időszakában könnyebb érvényesíteni bizonyos megoldásokat, az RMDSZ elnök a kisebbségi törvény esetében minél hamarabb szeretne nekifogni, mert ebben az esetben egy másik fontos partnerük van; a kisebbségi szervezetek képviselete, frakciójuk a parlamentben. Ők szintén kérik, hogy a kisebbségi törvényt minél hamarabb tűzzék napirendre. Markó Béla azt szeretné, ha idén ezt elfogadnák.
A demokrata-liberális párttal szélesebb és távlatosabb együttműködést szeretne kialakítani a miniszterelnök-helyettes, és tartós együttműködésre számít. De előre nem lehet megmondani, sikerül-e.
Öt prefektusa, és tíz alprefektusa lesz az RMDSZ-nek. Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében lesz prefektus, és több más megyében alprefektus. Ez az első egyezség, melyet már megkötöttek, de még érvényesíteni kell. Majd következik az államtitkárokról szóló egyezség. Itt arra vártak, hogy az egyes tárcákat szervezzék át.
Ezután alakul ki, hány államtitkár lesz a kormányban, és ezzel arányosan kell a pártnak megkapni a tisztségeket. Azt szeretnék, ott legyenek államtitkáraik, ahol nincs az RMDSZ-nek minisztere, mert szeretnének a kormány egész tevékenységére rálátni.
Duna TV Forrás: Erdély.ma.

Markóhoz idomított hatáskörök
Markó Béla miniszterelnök-helyettesként a kormányban az oktatási, művelődési és kisebbségvédelmi területet fogja felügyelni, nem pedig azokat az ágazatokat, amelyekért a korábbi szociáldemokrata kormányfőhelyettes, Dan Nica felelt. Az RMDSZ ezzel a módosítással részsikert ért el azokon a tárgyalásokon, amelyeket a koalíciós partnerrel folytat a kormányzati pozíciók és a prefektusi helyek elosztása érdekében.
„Markó Béla miniszterelnök-helyettesként a kormányban az oktatási, művelődési és kisebbségvédelmi területet fogja felügyelni, és nem az előző miniszterelnök-helyettes által koordinált területeket, illetve intézményeket. A kormányszervezésre vonatkozó rendelkezések eszerint fognak módosulni” – áll az RMDSZ sajtóközleményében.
Amint korábban megírtuk, előzőleg az RMDSZ-elnöknek ugyanazokat a hatásköröket „utalták ki”, amelyekkel a korábbi miniszterelnök-helyettes, Dan Nica rendelkezett. Eszerint Markó az európai ügyekért felelős ügyosztályt, az energiaár-szabályozó hatóságot és a közszolgáltatásokkal foglalkozó hatóságot irányította volna. Markó saját stábbal rendelkezik majd, munkáját államtanácsosok és államtitkárok segítik.
A héten eldőlnek a prefektusi helyek
A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) és RMDSZ közötti koalíciós szerződés értelmében a két alakulat vezetői a múlt héten több alkalommal is egyeztettek a kormányzati és prefektusi-alprefektusi tisztségek elosztásáról. Amint korábban Markó Béla RMDSZ-elnök lapunknak elmondta, egyelőre „semmi nem dőlt el”, a héten folytatják a tárgyalásokat. A szövetség várhatóan öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut.
Hargita, Kovászna és Maros megyék közül kettőt biztosan magyar prefektus fog irányítani, a másik két tisztséget Bihar, Hunyad, Szilágy vagy Szatmár kapja meg, arról viszont még nem határoztak, hogy melyik Kárpátokon túli megye kormányhivatalát vezeti majd RMDSZ által javasolt személy. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PD-L vezetői között akadnak olyanok, akik ellenzik a székelyföldi prefektusi helyeknek az RMDSZ által javasolt személyekkel való betöltését.
Országos igényeket nyújtottak be a szatmáriak
„Szervezetünk helyi és országos súlyának megfelelően, a Szatmár megyei magyarság hat felelős posztra tart igényt a kormányzati intézményeknél. Pontosabban három államtitkári és három ügynökségvezetői, illetve főigazgatói állásnak a mi embereink által való betöltéséről van szó” – nyilatkozta lapunknak Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke.
Csehi úgy látja, hogy az elmúlt években elért sikereikhez mérten, amikor az RMDSZ itt már-már túlnyerte magát, s a magyar lakosság számarányához mérten több polgármesteri és más fontos funkciót szerzett meg, az országos vezetés ezt nem méltányolta eléggé a kormányzati posztok elosztásánál. Szerinte most itt az alkalom, hogy pótolják a mulasztást.
Annál is inkább, mert a kijelölt személyek, nem csak azzal az erénnyel rendelkeznek, hogy fiatalok, hanem szakmailag is jól felkészültek, és kellő tapasztalattal rendelkeznek. A választék is megfelelő, mert a hat posztra tíz személy versenyez. Helyi szinten Csehi fontosnak tartja, hogy Szatmár megyének legyen magyar alprefektusa.
Az ÚMSZ kérdésére válaszolva elmondta: elsősorban azért nem igényelnek magyar prefektust, mert akkor „borulna” az etnikai egyensúly, a kevesebb magyarnak több embere volna a megyei csúcsvezetésben, mint a többségi románoknak, s ez már önmagában is feszültségek forrása lehet, amire nincs szükség.
Moldován Árpád Zsolt, Sike Lajos. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Visszaszereznék a prefektusi tisztségeket
Pontosan egy évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és a Demokrata-Liberális Pártból (PDL) álló koalíció számos magyar intézményvezetőt távolított el tisztségéből. Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt között a közelmúltban kötött kormányzati megállapodás révén ma már biztos, hogy a szövetség öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztséghez jut. Markó Béla szövetségi elnök tegnap a Krónikának megerősítette: Kovászna, Hargita, Hunyad és Szilágy megyében a szövetség kormánybiztosjelöltje kapja meg a tisztséget.
Az ötödik RMDSZ-es prefektusjelölt várhatóan a Kárpátokon túl – az Evenimentul Zilei napilap értesülései szerint Vaslui megyében – kaphat kinevezést. A prefektusjelöltekre az RMDSZ-szervezetek tesznek javaslatot, a kormány új területi képviselőit és helyetteseiket várhatóan az Emil Boc vezette kabinet holnapi ülésén nevezik ki. A „befutó” megyékkel kapcsolatos titkolózás oka az, hogy a PDL területi vezetői között szép számban akadnak, akik hevesen ellenzik, hogy az RMDSZ megkapjon bizonyos tisztségeket.
Még ezen a héten magyar prefektusa lesz Kovászna megyének – jelentette ki a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat és a megyei RMDSZ elnöke elmondta, a területi szervezet egyöntetűen György Ervint javasolta a tisztség betöltésére, hiszen 2004–2008 között a kormányhivatal élén tevékenykedett, az elmúlt évben pedig alprefektusként dolgozott, így tapasztalata szavatolja, hogy megfelelően irányítja majd a hivatalt.
Tamás Sándor elmondta, elsődleges szempont, hogy a prefektus működjék együtt az önkormányzatokkal, ne gátolja, hanem segítse azok munkájukat. Az országos megegyezés alapján Kovászna megyében az RMDSZ javasolja a prefektust, míg a két alprefektusi tisztség a Demokrata-Liberális Pártot (PDL) illeti meg. Az RMDSZ Kovászna megyei elnöke kifejtette, a következő hetekben több állami intézmény élére újra magyar igazgatók kerülhetnek.
Egy évvel korábban a 37 háromszéki decentralizált intézményből húszat román, tizenhetet magyar igazgató vezetett, a PDL–PSD alkotta nagykoalíció osztozkodása után mindössze három hivatal élén maradt magyar vezető. „Az RMDSZ politikai tárgyalásainak egyik fontos eleme a dél-tiroli minta bevezetése, vagyis hogy az állami intézmények vezetésében is érvényesüljön az etnikai arányosság elve” – mondta Tamás Sándor. A Kovászna megyei RMDSZ ugyanakkor összeállította olyan fiatal szakemberek névsorát, akik államtitkári, vagy országos intézményvezetői tisztséget tölthetnek be.
Hargita megyében Ladányi László Zsolt jelenlegi alprefektust jelölte a kormánybiztosi tisztség betöltésére az RMDSZ megyei egyeztető tanácsa – mondta el a Krónikának Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. A jogász végzettségű Ladányi 2007 februárjától tölti be az alprefektusi tisztséget, korábban Székelyudvarhely alpolgármestereként dolgozott. A szerdán tartandó kormányülésen döntés is születik az ügyben, azelőtt pedig a tanácselnök megfogalmazása szerint nem szeretnének előre inni a medve bőrére.
„A megye számára komoly eredmény lenne, ha magyar prefektust neveznének ki. Az itteni emberek is ezt szeretnék, mi pedig ezért dolgozunk” – tette hozzá a tanácselnök. Az RMDSZ-es alprefektusjelölt kilétéről egyelőre nem kívánt nyilatkozni, azonban Borboly Csaba elmondta: a PDL-vel kötött egyezség szerint, ahol az egyik párt javasol prefektust, ott a másik szervezet kapja meg az alprefektusi tisztséget.
Az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Krónikának azt nyilatkozta: Maros megyében egészen biztos, hogy nem lesz magyar nemzetiségű kormánybiztos, ott csak az alprefektusi tisztségre pályáznak. Köztudott, hogy eddig Bárczi Győző volt Marius Paşcan prefektus helyettese. Hogy továbbra is ő marad-e a tisztségben, vagy más személy tölti majd be ezt a funkciót, az a megyei szervezeten múlik – mondta Markó. Lapzártáig nem sikerült elérnünk a megyei szervezet vezetőjét, Kelemen Atillát, de a korábbi nyilatkozatok alapján elképzelhető, hogy Maros megye mindkét alprefektusi tisztségét az RMDSZ kapja.
Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: a PDL-vel folytatott tárgyalások nyomán a szövetség megszerezheti a prefektusi tisztséget – erre pillanatnyilag 80 százalékos esélyt lát –, ha ez nem sikerül, elfogadnák az alprefektusi tisztséget is. A szövetség Szilágy megyei szervezete Végh Sándort jelöli, aki egy évvel ezelőtt kellett lemondjon az alprefektusi tisztségről.
Az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is eséllyel pályázik a prefektusi vagy alprefektusi tisztség valamelyikére. Megtudtuk: a napokban több név is felmerült, a kormánybiztosi tisztségre azonban azt a Dézsi Attilát fogják javasolni, akit a PDL az elmúlt év januárjában távolított el az alprefektusi székből.
Információink szerint a Szatmár megyei RMDSZ csak alprefektusi pozíciót kap a kormánytól, a kormánybiztosi széket a PDL megtartja magának. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete tegnap kora délután tartotta egyeztető ülését, és döntött, kit javasol a megyei kormánybiztos-helyettesi pozíció betöltésére. Többszöri próbálkozásunkra sem sikerült megtudni sem a megyei, sem pedig a városi vezetéstől, kit látnának szívesen a partiumi megye alprefektusi székében.
Az illetékesek a hírzárlatot azzal magyarázták, hogy a nevekről még egyeztetnek. „A legmegfelelőbb embert szeretnénk a legjobb pozícióba helyezni. Szerencsére van kikből válogatni, mert több értékes ember is van a megyében” – hangzott el tegnap a megyei RMDSZ sajtóirodájában. Egyébként a partiumi megyében korábban már volt magyar kormánybiztos, ugyanis 1996 és 2000 között Ridl Rudolf töltötte be ezt a tisztséget, aki 2001 és 2008 között, nyugdíjazásáig alprefektusként dolgozott. A kormánybiztos-helyettesi tisztséget 2008 áprilisa és augusztusa között Pataki Csaba töltötte be, akit 2008 szeptemberétől tavaly márciusig Gáti István váltott.
Folynak a tárgyalások egy alprefektusi tisztségről Bihar megyében is – tudtuk meg Szabó Ödöntől, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnökétől. A szervezetnek már van jelöltje, de az ügyvezető a végső döntés meghozataláig titokban kívánja tartani annak kilétét. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Közérzeti változást is hozhat a kormányzati szerepvállalás
Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, miniszterelnök- helyettessel a kormányzati szerepvállalásról
– Az elmúlt hetekben, napokban a romániai magyarság egyik legvitatottabb beszédtémája az RMDSZ kormányzási szerepvállalása volt. Nem volt könnyű döntés, erről ön is többször nyilatkozott, elnök úr. Végül úgy látták jónak, hogy felvállalják a jelenlegi kormánykoalíciót. Ez a megoldás bizonyult vonzóbbnak?
– Nekem önmagában a kormányzás nem tűnt vonzónak, mert rengeteg nehézséget ígér ez a vállalás a részünkről, hiszen a következő hónapokban gazdasági, szociális kérdésekben megszorításokra lehet számítani: a nyugdíjak, fizetések nem növekednek, nagyon nagy lesz az elégedetlenség.
– Mielőtt a kormányzásról beszélnénk, térjünk vissza az államelnök- választás eredményeire. Az első fordulóban az RMDSZ jelöltje a szavazatok 4%-át kapta meg. Ön azt mondta, hogy jól szerepelt a szövetség. Mihez viszonyítva, hiszen korábban a szavazati arány elérte az 5–7%-ot is?
– Összehasonlítási alapunk nincs, mert ez volt az első alkalom, amikor külön zajlott az államelnök- választás, eddig ugyanis egybeesett a parlamenti választásokkal, és ez sokkal nagyobb mozgósító erőt jelentett a romániai magyarok számára. Akik elmentek a parlamenti választásokra, azoknak nagy többsége az államelnök-jelöltre is szavazott. A magyarok esetében ezúttal az államelnök- választás nem érzékelhető olyan közvetlen tétként, mint a románoknak, akik mind odaállnak egy valóban esélyesnek tartott jelölt mellé. Én továbbra is állítom, hogy ilyen körülmények között, amit elértünk, az egy jó eredmény volt. Így számíthatunk arra, hogy következő alkalommal a parlamenti részvételhez szükséges voksarány meglesz. Sőt, ha a magyar összefogásnak a gondolatát sikerül ébren tartani, akkor jóval 5% fölötti eredményekre számíthatunk, bár ez még messze van.
– A második fordulóban az RMDSZ arra ösztönözte szavazóit, hogy a Szociáldemokrata Párt jelöltjére, Mircea Geoanara adják le voksukat, aztán az eredményeket követően a szövetség Traian Basescu pártja mellé állt. Miként magyarázható ez a pálfordulás?
– A szavazók is jól tudják, ha Geoana mellett maradtunk volna, akkor ellenzékbe kerül az RMDSZ, és minden bizonnyal most is dúlna a háború a román politikai életben. Bár a kormányt akkor is megszavazta volna a parlament, ha az RMDSZ nem lép be ebbe a kormánykoalícióba. Az államelnök- választás előtt létrejött egy szövetség annak érdekében, hogy Klaus Johannis legyen a miniszterelnök. Ez nekünk nagyon fontos volt, hiszen egy német nemzetiségű miniszterelnök szemléletváltást is jelentett volna, azt bizonyította volna, hogy egy kisebbségi politikus is lehet Románia kormányfője. Ezt a koalíciót a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ alkotta. A Szociáldemokrata Párt jelöltjét abból a meggondolásból támogattuk, hogy ő is Klaus Johannist szerette volna a miniszterelnöki székben látni, míg Traian Basescu nem. Egyébként nekünk mind Traian Basescuval, mind Mircea Geoanaval szemben is elég sok kifogásunk van. Amikor kettőjük között mérlegeltünk, akkor Mircea Geoana felé billent a mérleg, mivel ő is Klaus Johannist támogatta. Másrészt az is szempont volt, hogy Traian Basescu elképzeléseivel: az elnöki hatáskörökkel, egy fél elnöki vagy elnöki rendszer érvényesítésével nem értünk egyet. De itt nem rokonszenvekről, vagy ellenszenvekről döntöttünk, hanem arról, hogy ki az, aki nagyobb nyitást kínál számunkra abban az esetben, ha államelnök lesz. Mi megtettünk mindent annak érdekében, hogy Mircea Geoana legyen az államelnök, nem rajtunk múlott, hogy veszített. Sajnos azt kell mondanom, hogy Mircea Geoana a választási kampánybeli szereplése miatt nem lett államelnök. Ezt a választást tulajdonképpen nem Traian Basescu nyerte meg, hanem Mircea Geoana veszítette el. Ilyen körülmények között, miután rögtön az államelnök-választás után Klaus Johannis kijelentette, hogy a maga részéről ezt az egyezséget nem létezőnek tekinti, miután a Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt is a saját ügyeit intézte, feltettük a kérdést, hogy ki mellett tudtunk volna kitartani? A liberálisok mellett kitartottunk ugyan, őket arra biztattuk, hogy vállaljuk el közösen a kormányzást. Nem így történt. Én ennek ellenére szeretném, hogy a következőkben is szoros kapcsolatot tartsunk a Nemzeti Liberális Párttal. A továbbiakban nem az volt a választásunk, hogy Mircea Geoana mellett maradunk-e, vagy pedig Traian Basescu mellé állunk. Az volt a tiszta, világos, pontos alternatíva, hogy odaállunk a Traian Basescu által fémjelzett kormány és a Demokrata Liberális Párt mellé, megragadjuk a kormányzati eszközöket, vagy pedig minden bizonnyal eléggé magányosan ellenzékben maradunk, ebben az esetben nem lettek volna szövetségeseink. A Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt már nincs szövetségben, ők az ellenzékben alkalmanként majd összefognak, ugyanakkor versenyben is lesznek.
– Nem lesz könnyű dolga tehát a kormánynak, nehéz gazdasági év elé nézünk. Van-e válságkezelő programja az RMDSZ-nek, amelyet érvényesíteni tud majd a kormányban?
– Kidolgoztunk ugyan egy kormányprogramot, de bárki is került volna a kormányba, a megszorító intézkedéseket nem tudja elkerülni. Mi tudtuk ezt, ezért nem tűnt vonzónak a kormányzás, de én a magam részéről és a kollégáim sem voltak hajlandóak vállalni a felelősséget azért, hogyha ellenzékben maradunk, netalán nagyon hamar egy szlovákiaihoz hasonló esettel kelljen szembesülnünk. Mert azt minden magyarnak elmondhatom, hogy lehet nem tudunk majd látványosan előrehaladni számos kérdésben a válság körülményei között, de ameddig kormányon vagyunk, addig a kormány vagy a parlament nem fog egy szlovákiaihoz hasonló nyelvtörvényt hozni, vagy nem csonkítják meg az anyanyelvi oktatási jogokat, sőt abban bízom, hogy ezeken a területeken gyorsabban tudunk előrehaladni. Ez volt az alternatívánk és nem az, amit próbálnak ránk sütni, hogy tulajdonképpen nem voltunk hűségesek a PSD államelnök-jelöltjéhez. Akkor nem lettünk volna hűségesek ahhoz az ügyhöz, amit vállaltunk és a saját magyar közösségünkhöz sem, ha mellette maradunk. Így ítéltük meg a helyzetünket.
– Milyen eszközökkel lehet a kormányban elérni azt, hogy a romániai magyarság sajátos igényeit, elvárásait teljesítsék, gondolok itt az autonómia kérdésére, amiről Traian Basescu elnök többször is kijelentette, hogy hallani sem akar?
– Ezen a téren sem lesz könnyű dolgunk, hiszen a parlamentben Mircea Geoana már azt kérdezte a Demokrata Liberális Párt képviselőitől, hogy kötöttünk-e valamilyen titkos egyezséget Románia regionalizálásáról. Ez igazolja azt is, hogy a román politikai életben egyelőre senkire sem tudunk támaszkodni a területi autonómia kérdésében. A mostani kormánnyal, a Demokrata Liberális Párttal az erőteljes decentralizáció kérdésében találkoznak az elképzeléseink. Többször is azt nyilatkozták, hogy a költségvetési lehetőségek mellett a különböző intézmények hatásköreit át akarják adni a megyei és helyi önkormányzatoknak. Ez a magyar közösség érdeke is, mivel az oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények, a különböző igazgatóságok saját ellenőrzés alá kerülhetnek. Ha végre el tudjuk érni azt, hogy legyen helyi rendőrség, amely a közlekedésrendészetért is felel, ha az oktatási intézmények vezetőit az önkormányzat, a szülői bizottság és a tanári kar képviselete nevezi ki, akkor jelentős változás lesz a decentralizáció terén. Azt is fontosnak tartom, hogy a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezését ők is elfogadják. Vitáink lesznek abban, hogyan fog kinézni mindez a gyakorlatban. Ez nekünk is, a Székelyföldnek is érdeke. Remélem, hogy mindezt együttműködéssel érjük el, nem kell kicsikarnunk a partnerünktől. Persze ez nem elég. Hiszen az anyanyelvi oktatás kérdésében megoldatlan néhány fontos dolog, ott van a kisebbségi törvény, amelyen javítani kell, s ebben az esetben számíthatunk a képviselőház kisebbségi frakciójának a támogatására. Ezeken a területeken tehetünk konkrétan valamit.
– Elemezzük egy kicsit a kormányban tisztséget vállalt RMDSZ-esek helyzetét. Mit sikerült megvalósítania Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek korábbi hasonló mandátuma alatt, és milyen célkitűzései vannak most?
– Korábban jogilag államminiszteri beosztásom volt, miniszterelnök-helyettesi funkcióval. Nagyon fontos, hogy most a státusom valóban miniszterelnök-helyettes, ami azt jelenti, hogy politikai kérdésekben is helyettesíthetem a kormányfőt. Nem lett volna feltétlenül szükség arra, hogy hatásköröket vegyek magamhoz. Ennek ellenére a miniszterelnökkel azt beszéltem meg, hogy a kormányon belül közvetlenül az oktatásért, a kultúráért, a kisebbségi jogokért felelek. Fontos célkitűzésemnek tartom az Alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvény napirendre tűzését. Ki kell dolgoznunk egy új törvényt, amely sokkal átláthatóbb és biztosítja a reformot, ezen belül az anyanyelvi oktatásra is odafigyelek majd.
– A környezetvédelmi tárca élére Borbély László került. Korábban Korodi Attila töltötte be ezt a tisztséget, és nem is szerepelt rosszul. Mi indokolta Borbély László jelölését a tárca élére?
– Korodi Attila jó képességű fiatalember, jól dolgozott a tárca élén, azonban Borbély László jóval tapasztaltabb politikus. Ezúttal azon a véleményen voltam, hogy ebbe a kormányba "nehézsúlyú" politikusokat kell bevinni, hiszen Blagától Videanuig a PDL-nek is ott vannak a kemény vezetői. Ha több tárcát kapunk, akkor Korodi Attilának is helye lett volna a kormányban.
– Nem lesz könnyű dolga a környezetvédelmi miniszternek, hiszen máris éles ellentét körvonalazódik közte és a gazdasági miniszter között Verespatak ügyében. Hogyan lehet kezelni az ilyen jellegű konfliktusokat?
– Mivel a világon egyedülálló régészeti lelőhelyről van szó, ezért a művelődési tárcát is érinti ez az ügy. Eddig én még nem kerültem abba a helyzetbe, hogy közvetlenül foglalkozzam a kérdéssel. Az RMDSZ egyes gazdasági szakemberei amellett voltak, hogy a bányát be kell indítani. A kérdés azonban továbbra is az marad: van-e garancia arra, hogy ne történjen a nagybányaihoz hasonló baleset? Az arany sok pénzt hozhat az államkasszába, de azt mondom, hogy nem annyira fontos, mint az élelmiszer vagy az üzemanyag előállítása.
– Az egészségügyi tárca is kemény dió lesz, hiszen nem könnyű rendet teremteni a szakterületen, sok miniszter foga már beletörtött az egészségügyi maffiával való harcba. Kudarc esetén nem lesz áldozati bárány Cseke Attila?
– Nem hiszem, hiszen a kilátásokkal ellentétben ez nagy esély is a bizonyításra. Az egészségügyi rendszer reformja nemcsak a magyarokat érinti, hanem az egész társadalmat. Ha politikára, kormányzásra vállalkoztunk, akkor a nehéz feladatokkal is meg kell birkóznunk. Sajnos azt kell mondanom, hogy az egészségügyben annyi minden megy rosszul, hogy a viszonylagos javulás is látványos lehet. Hiszem azt, hogy Cseke Attila, aki ért a közigazgatáshoz is, kemény, határozott, eltökélt politikusként tud eredményeket elérni, Van egy jó precedens: Hajdu Gábor miniszter-kedése, akit ma is nagyon jó tárcavezetőként emlegetnek. Remélem, Cseke Attila is ilyennek bizonyul. Az egészségügy az ország legnagyobb gondja, a pénzhiányon kívül súlyos szervezési és igazgatási hiányosságok vannak e téren, miért ne próbáljunk meg rendet teremteni és javítani a helyzeten, hiszen itt minden ember javára cselekszünk.
– Az ortodox egyház tiltakozására a Művelődésügyi Minisztérium hatásköréből a miniszterelnök kabinetjének fennhatósága alá került a vallásügy. Az indoklás szerint az ortodoxok nem akarták, hogy egy "más felekezetű" miniszter döntsön egyházi kérdésekben. Ez is bizonyítja, hogy az ortodox egyház állam az államban. Ilyen körülmények között hogyan tudja majd felkarolni a hazai magyar kultúrát Kelemen Hunor?
– Az ortodox egyház és a román értelmiségiek között nem kell egyenlőséget tenni. Az ortodox egyház tradicionális nemzeti beállítottságú intézmény. Ezt a helyzetet nem kommentálom, mert erről mindannyi-unknak megvan a véleménye. Sajnos, itt egy kicsit kibújt a szög a zsákból. De nincs semmi baj. A vallásügyi államtitkárság tartozott még a miniszterelnöki hivatal alárendeltségébe. Nem baj, ha Kelemen Hunor nem egyházi kérdésekkel foglalkozik. Persze, nekünk is vannak egyházaink, azoknak is fontos a helyzetük. Nem közvetlenül ugyan, de miniszterelnök-helyettesként megpróbálok odafigyelni egyházainkra. Visszatérve a kultúrára, fontosnak tartom hatékonyabbá tenni a pályázati rendszert, akár a magyarországi tapasztalatok alapján is. A kultúra olyan terület, ahol nem hiszek a piacgazdaságban, továbbra is állami támogatásra van szükség. Ott van a műemlékvédelem, a művészeti, kulturális élet, ahol sok a tennivaló, és azt hiszen, hogy Kelemen Hunor igencsak megállja majd a helyét.
– Az RMDSZ jelenlétét vidéken az önkormányzatoknak leosztott kormánytámogatásokkal lehet a leginkább éreztetni. Az idei költségvetés azonban szűkösnek ígérkezik. Mit lehet e téren kormányzati pozícióból elérni?
– A válság miatt nem áll le az élet. Fontosnak tartom, hogy az állam tovább ösztönözze az infrastrukturális beruházásokat, hiszen ezek munkalehetőséget is jelentenek. A kormányban lehetőség van arra, hogy méltányosan osszák el a költségvetést és abból a magyar közösségek az őket megillető arány szerint részesüljenek. Bőven elegendő a méltányosság és az arányosság, ha arra gondolok, hogy Romániában kézi vezérléssel osztja a kormány az infrastruktúrára, a kulturális intézményekre a pénzt.
– Az RMDSZ többször is kormányzati pozícióhoz jutott, azonban egyik alkalommal sem pályázta meg a mezőgazdasági minisztériumot. A magyarság több mint 60%-a vidéken él, így igazán érdekelt lett volna abban, hogy "saját" minisztere legyen.
– Kormányalakítási tárgyalásainkon kértük a mezőgazdasági minisztériumot is. Sajnos nem kaptuk meg. A mi szempontunk szerint nem optimális az eredmény, de azt mindenképpen jó aránynak tartom, hogy a tizenhat tagú kormányban négy az RMDSZ képviselője.
– Sokan azt mondják, hogy ez a kormánykoalíció nem lesz hosszú életű, mert Traian Basescu továbbra is nyomást gyakorol majd a kormányra. Miként lehet ellensúlyozni az államelnök befolyását?
– Meg vagyok győződve arról, hogy lesznek vitáink, mivel napirendre kerülnek majd olyan dolgok, mint a parlamenti rendszer átalakítása, amivel az RMDSZ nem értett egyet, de sajnos a magyar választók nagy többségben emellett szavaztak. A kormányzás kompromisszumokat is feltételez. Meglátjuk, hogy meddig tudunk elmenni bizonyos területeken. Mivel olyan gazdasági kérdéseket is meg kell oldanunk, amelyek fontosak az ország számára, nem hiszem, hogy a PDL–RMDSZ kormány csak néhány hónapig működik.
– Mikor és miben érezhetik a magyar választók azt, hogy az RMDSZ kormányon van?
– Én mindenekelőtt a közérzeti változásban bízom. A tavasszal tiltakozó nagygyűléseket szerveztünk Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen azért, mert a PDL az intézmények éléről menesztette a magyar szakembereket. Most esélyünk nyílik arra, hogy ezt helyrehozzuk, érvényesíthetjük a magyarság arányát a különböző megyékben. Öt megyében prefektusunk lesz, több helyen pedig alprefektusokat nevezhetünk ki. Mint említettem, nagyobb gondot fordítunk az anyanyelvi oktatás helyzetének javítására és az infrastrukturális fejlesztésben sem hagyjuk, hogy elhanyagolják Erdélyt, a Székelyföldet. Ezek, remélem, nemsokára látványos változást hoznak életünkbe.
Vajda György. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Dézsi kinevezését várják
Négy magyar prefektus kinevezését várja a szerdai kormányüléstől az RMDSZ. Köztük a Hunyad megyei Dézsi Attiláét, aki jelenleg kormánybiztosi tisztséget tölt be Kovászna megyében.
– Ezúttal, brüsszeli munkaköröm miatt nem vagyok tagja a koalíciós egyeztető bizottságnak, így nincs közvetlen rálátásom a kormányon belüli egyeztetésekre, de a múlt napok tárgyalásai után azt várom, hogy a szerdai kormányülésen prefektussá nevezzék ki Dézsi Attilát – nyilatkozta tegnap Winkler Gyula EP képviselő. Közlése szerint az RMDSZ Hunyad megyei szervezete az ünnepek között tartott megbeszélésén közel húsz személyből álló listát állított össze különböző kormányzati és megyei tisztségek betöltésére. – Az országos szintű (államtitkári, ügynökségvezetői, stb. ) javaslatok között szerepelt Dézsi Attila is, akinek jelölését a Szövetségi Állandó Tanács elfogadta – fogalmazott Winkler.
Dézsi kinevezése azonban nem csupán az RMDSZ-en belüli elfogadáson múlik. Hunyad megye jelenlegi PD-L-es prefektusa ugyanis nem örül túlságosan az előrevetített leváltásának, még akkor sem, ha vigaszdíjul szintén kormányzati tisztséget ígért neki a párt. Tiberiu Iacob Ridzi, megyei pártelnök viszont visszafogottan nyilatkozott, kitérő választ adva ez ügyben: – Egyelőre nem tudok konkrétumokat, de mindenképp tárgyalni fogunk a partnereinkkel. A megyei szintű egyeztetések valószínű január 10 után kezdődnek – közölte Ridzi. Utóbbi megállapítását amúgy Winkler is megerősítette: – Január 11-re van kitűzve a két párt megyei elnökeinek bukaresti találkozója. Addig valószínűleg az országos egyeztető bizottság leszögezi az együttműködési keretet, ami aztán alapjául szolgál a helyi szintű egyeztetéseknek is, akár százalékokban is megszabva az intézményvezetői tisztségek megoszlását.
A PD-L megyei vezetői természetesen annak örülnének, ha az RMDSZ beérné a PSD-s tisztségviselők leváltása után szabadon maradt helyekkel, nevezetesen hat igazgatói székkel és az alprefektusi tisztséggel. – Az utóbbi funkcióról kizárólag országos szinten dönthetnek, a megyei intézményvezetői tisztségekről pedig tárgyalni fogunk, az országos együttműködési egyezmény, illetve az általunk javasolt szakemberi lista alapján. Tehát nem a PD-L fogja egymagában megszabni azt, hogy milyen intézmények élére ki kerüljön – fogalmazott Winkler. Véleménye szerint Hunyad megyében egyetlen párt, tehát a PD-L sincs olyan helyzetben, hogy hatalmi pólust alakíthasson ki. – Itt csak együttműködéssel lehet elérni valamit, hiszen a megye politikai erőviszonyai eléggé megosztottak a parlamenti pártok között. Mi a maguk részéről¸ akárcsak eddig, konstruktív együttműködésre fogunk törekedni, és azon tisztségek megszerzéséért szállunk majd síkra, melyekre megfelelő szakembereket tudunk biztosítani, akik szakmailag megállják a helyüket és tenni tudnak a magyar közösségeinkért is – fogalmazott Winkler.
Gáspár-Barra Réka. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Románia: az RMDSZ prefektusi és alprefektusi tisztségeket alkudott ki
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Számos prefektusi és alprefektusi posztot sikerült kialkudnia a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a kormánykoalíciós partnerrel, a Demokrata–Liberális Párttal (PD-L) történő egyezkedések nyomán.
A romániai magyarok szervezetének operatív döntéshozó szerve, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) már jóváhagyta azoknak a személyeknek a névsorát, akiket az RMDSZ prefektusi, illetve alprefektusi tisztségekbe szán ebben a kormányzati ciklusban. A prefektus Romániában a mindenkori kormány megyei szintű személyes képviselője, elsődleges feladata, hogy gondoskodjon helyi szinten az ország törvényeinek betartásáról, különösen ami a helyi önkormányzati döntéseket illeti.
Az RMDSZ-nek Hargita és Kovászna mellett Hunyad és Szilágy, illetve a Kárpátokon túli Vaslui megyében sikerült prefektusi posztokat kialkudnia. A SZÁT Ladányi Lászlót (Hargita), György Ervint (Kovászna), Dézsi Attilát (Hunyad), Végh Sándort (Szilágy) és Székely Leventét (Vaslui) jelölte a területi kormányhivatalok élére. A jelölteket az RMDSZ területi szervezetei javasolták a testületnek, azok tettek javaslatokat a kialkudott hat új alprefektusi posztra is. Ha Emil Boc miniszterelnök aláírja kinevezésüket, akkor a SZÁT jóváhagyásával Horváth Levente Arad, Borsos K. László Beszterce-Naszód, Pásztor Sándor Bihar, Ambrus Károly Brassó, Böndi Gyöngyike Máramaros, Pataki Csaba pedig Szatmár megye egyik alprefektusi tisztségét kaphatja meg.
A romániai Új Magyar Szó (ÚMSZ) című lap megjegyzi: a jelöltek mindegyike – Borsos K. László kivételével – rendelkezik már intézményvezetői tapasztalattal. Horváth Levente és Pataki Csaba korábban volt már alprefektus, Böndi Gyöngyike a máramarosi kormányhivatalt is vezette, Pásztor Sándor jelenleg a nagyváradi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, Ambrus Károly pedig a kereskedelmi kamaránál tölt be vezető tisztséget.
Kinevezésükkel egyébként az RMDSZ által támogatott alprefektusok száma nyolc lesz az országban, ugyanis Temes megyében Marossy Zoltán, Maros megyében pedig Bárzci Győző István révén már tavaly ősztől ellátja ezt a tisztséget a szövetség.
Az ÚMSZ a helyzet érdekességének tartja, hogy az új kinevezésekkel a magyar ajkú alprefektusok száma végül is kilencre nő Romániában. Brassó megyének ugyanis jelenleg is magyar az egyik alprefektusa. Benedek Gábor azonban nem az RMDSZ, hanem a jelenlegi koalíciós partnere támogatásával kapta meg még tavaly ezt a posztot. Így akár az is elképzelhető, hogy a Brassó megyei kormányhivatal vezetőjének két magyar helyettese legyen – erősítette meg a lapnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Szerdai vezércikkében a lap emlékeztet: éppen egy esztendeje, hogy a demokrata-liberálisok uralta koalíciós kormány (amelyben a szociáldemokratákkal alkottak nagykoalíciót) kipenderítette helyükről az államigazgatásban tevékenykedő magyar tisztségviselőket, köztük prefektust, alprefektusokat, főtanfelügyelőt és altanfelügyelőket, a szakminisztériumok megyei igazgatóságainak és különböző ügynökségeknek a vezetőit, mondván, hogy a politikai váltógazdaságban úgy illik: a győztes visz mindent. Az RMDSZ akkor egyre gyakrabban emlegette az etnikai tisztogatás vádját, arról beszélve, hogy ezután, függetlenül a kormányszínektől, bizonyos tisztségeket nem politikai szempontok alapján, hanem lakossági összetételnek megfelelően, azaz etnikai alapon kell betölteni.

Kinevezték a magyar prefektusokat
Hat magyar kormánybiztos - három prefektus és ugyanennyi alprefektus - kinevezéséről született döntés a bukaresti kormány tegnapi ülésén. Az RMDSZ sajtóirodájának tájékoztatása szerint Emil Boc miniszterelnök a szövetség által javasolt jelöltek közül jóváhagyta, hogy Hunyad megyében Dézsi Attila, Kovászna megyében György Ervin, Szilágy megyében pedig Végh Sándor töltse be a prefektusi tisztséget.
Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy Arad megyében Horváth Levente-Ákos, Máramaros megyében Böndi Gyöngyike, Szatmár megyében pedig Pataki Csaba foglalhatja el az alprefektusi széket.
A felsorolt politikusok közül ketten – Böndi Gyöngyike és György Ervin – korábban már tevékenykedett prefektusként, miközben Végh Sándor és Pataki Csaba lemondott, Dézsi Attilát és Horváth Levente-Ákost pedig leváltották az alprefektusi tisztségből.
Mint arról már beszámoltunk, az RMDSZ a kormánykoalíciós megállapodás értelmében öt megyében jelölhet prefektust – a most kinevezetteken kívül Hargita és Vaslui megyében –, ugyanakkor várhatóan szintén a szövetség jelöltje ülhet Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Maros, Temes, Argeş, valamint Teleorman alprefektusi székébe.
Noha az RMDSZ vezető politikusai korábban úgy nyilatkoztak, hogy az év első kormányülésén valószínűleg valamennyi kormánybiztost kinevezik, ez valószínűleg azért nem történt meg, mivel a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) számos központi és területi vezetője kifogásolja az alakulatnak juttatott tisztségek számát, sőt bizonyos jelölteket is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Belviták a román demokratáknál
Emil Boc kormányfő-pártelnök is hozzászólt ahhoz a vitához, amely a Demokrata-Liberális Párton (PDL) belül bontakozott ki annak kapcsán, hogy a képviselő nélkül maradt bukaresti 1-es számú választókerületben a PDL Honorius Prigoanát, a fővárosban köztisztasági vállalatot üzemeltető, amúgy szintén PDL-s képviselő Silviu Prigoană 23 éves fiát indítja az előrehozott választáson.
Boc Cristian Preda PDL-s európai parlamenti képviselő azon vádjaira reagált, amelyek szerint a bukaresti nagyvilági élet egyik aranyifjaként számontartott Prigoană indítása a párt oligarchizálódásának a jele, és a PDL megújulása kapcsán arról írt: a pártban véleményszabadságnak kell lennie, az egy hangon megszólaló párt ugyanis nem tekinthető modernnek.
Boc válaszában arról beszélt, a PDL-n belül biztosított a véleményszabadság, és éppen Preda bírálatával próbálta igazolni, hogy „legalább kétféle hang” létezik a pártban. Preda Prigoană indításáról kifejtette, nevetséges az, hogy a PDL-s jelölt az állam megreformálásának ígéretével szállt harcba a január 17-i választások előtt.
Sever Voinescu PDL-s képviselő szintén arról írt blogjában, hogy a párton belül jelentős problémák vannak a humánerőforrás-politikával. Minderre Emil Boc úgy reagált, a bírálatokat megfogalmazó két képviselő még kevés tapasztalattal rendelkezik, és a belső vitákon majd megértik, mi a helyzet. Honorius Prigoanának egyébként egyetlen kihívója van: a Nemzeti Liberális Párt jelöltje, Radu Store, akit a szociáldemokraták is támogatnak.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Partnerségre törekszik az új kormánybiztos
A szerda délutáni kormányülésen Emil Boc miniszterelnök három RMDSZ-es prefektus kinevezését írta alá, köztük a Hunyad megyei Dézsi Attiláét.
– Mivel sikerült ezt „kiérdemelni”, itt a szórványban?
– Úgy érzem, hogy az RMDSZ következetes munkája nyomán a román politikai osztály ma már egyenlő és elismert partnernek tekint. Nem feltétlenül az számít, hogy hányan vagyunk, milyen a számarányunk, hanem a munkánk minősége. Én, 2006-ban a legfiatalabb hazai alprefektusként kezdtem tevékenységemet és úgy érzem eredményes időszakot zártam 2009 áprilisában. Ennek titka azonban a szakmai felkészültség mellett abban rejlett, hogy olyan erőt és támogatást éreztem a hátam mögött, ami nélkül nem mertem volna megtenni mindazt, amit megtettem. Úgy a közigazgatás terén, mint az intézményen belüli menedzsmentben, hiszen egészen új szemléletet vezettem be annak idején a prefektúrára.
– Az elmúlt időszakban Hunyad megyében épp a prefektúra szintjén sikerült közelednie egymáshoz a két jelenlegi kormánypártnak. Mennyire sínyli meg e kapcsolat a prefektuscserét?
- 2005 és 2007 között valóban az akkor PD által támogatott prefektussal alkottunk egy erős és sikeres csapatot. Valószínű, hogy a mostani kinevezésem sokakból nemtetszést vált ki demokratapárti körökben. De meggyőződésem, hogy azok az elvek, melyek mentén prefektusként dolgozni szeretnék, e téren is meghozzák a gyümölcsüket: a PD-L felismeri a közös érdekeket és együtt tudunk majd dolgozni. Számunkra, az RMDSZ és a magyarság számára is nagyon fontos, hogy sikeres munkát fejtsünk ki a következő években. Ehhez pedig elengedhetetlen feltétel az állandó párbeszéd, a partnerségek kialakítása, hogy meg tudjuk valósítani azokat a célkitűzéseket, ami mindenkinek hasznára válhat.
– Vannak-e személyes célkitűzései e várhatóan három éves időszakra?
– Természetesen vannak. Elsősorban azt a szemléletváltást szeretném tovább vinni, amit 2005-ben behoztam a prefektúrára. Úgy a belső menedzsment terén, mint a közigazgatásban. Hatékonnyá szeretném tenni a közszolgálati intézményeket, hogy a megye polgárai bárhol, bármikor gyors kiszolgálásban, tisztességes bánásmódban részesüljenek a közhivatalokban. A másik fontos célkitűzésem gazdasági jellegű. Szeretnék minél több befektetőt idevonzani a megyébe. Ehhez fejlesztési mikrorégiókat kell kialakítani, mert ma már a kormányzati és uniós támogatásokat főleg településközti társulások hívhatják le.
– Ez utóbbi terve megvalósításához szoros együttműködésre van szükség a megyei tanáccsal is. Jelenleg milyen a viszony a többnyire liberális kézen lévő intézménnyel?
– Számomra a megyei tanács partner volt és partner lesz a továbbiakban is. Annak idején, amikor alprefektusként a törvényességet felügyeltem, voltak nézeteltérések. Mert nekem a törvény betartása, illetve betartatása fontos célkitűzésem volt akkor is és az is marad. A megyei tanáccsal viszont folytonos párbeszédet szeretnék kialakítani. És nem csak velük. Hiszen Hunyad megyében olyan helyzetben vagyunk, hogy a három fő párt vezetői egyben egy-egy jelentős város polgármesterei is. Déva, Petrozsény, Brád bevonása nélkül pedig nehéz régiós fejlesztéseken gondolkodni. Tehát mindannyiukkal gyümölcsöző párbeszédet kell kialakítani ahhoz, hogy a megye lakosságát kevésbé érintse a következő időszak gazdasági, szociális válsága.
– Most azonban még az erőviszonyok rendezésén a hangsúly. A két koalíciós párt az osztozkodás lázában ég. Megyei szinten sikerült-e már kialkudni valamit?
– Még nem ültünk tárgyalóasztalhoz. Az RMDSZ-nek azonban nagyon is konkrét elképzelései vannak e téren, olyan tisztségek megszerzésére pályázunk, amelyekhez jól felkészült szakembereket tudunk biztosítani. Persze sok múlik azokon a személyeken, akik a két párt részéről tárgyalóasztalhoz ülnek. Én biztos vagyok benne, hogy az RMDSZ megyei vezetőjének, illetve a tárgyalással megbízott személyeknek ezúttal is sikerül egyenrangú partnerként tárgyalni a PD-L képviselőivel és érvényre juttatni a törekvéseinket.

Funar: Népszavazást Verespatak ügyében
Népszavazást javasol Verespatak ügyében Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) főtitkára. Románia állampolgárainak kell eldönteniük Verespatak sorsát, véli Funar, aki szerint csakis a román államot kellene hogy megillesse a kitermelés joga, a nemzet javára, nem pedig külföldi cégeket, amelyek saját részvényesei érdekeit tartják szem előtt. A volt PRM-s szenátor aggodalmát fejezte ki a településen feltárt régészeti leletek, templomok, temetők, műemléképületek sorsa miatt, és szólt azokról a környezetszennyezési veszélyekről is, amelyekkel az aranykitermeléshez használt ciántechnológia jár. Funar szerint nyilvánosságra kellene hozni, majd érvényteleníteni a Roşia Montana Gold Corporation-nal kötött szerződést.
Tegnapi kolozsvári tájékoztatóján Gheorghe Funar hazaárulással vádolta a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L), amiért RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat nevez ki. Véleménye szerint a nagyobbik kormánypárt meggondolatlan cselekedete a Románia szétszakadásán munkálkodók malmára hajtja a vizet. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Problematikussá vált az együttműködés?
Ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
Divergenciáktól sem volt mentes az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi ülése, amelyen egyebek mellett az RMDSZ kormányzati részvételéről, az erdélyi magyar összefogás jelenéről és jövőjéről, az EMEF működésének folytatásáról tárgyaltak Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Az EMNT "nemzeti szempontból" nem örül az RMDSZ kormányzati részvételének, de sok sikert kívánt neki, hogy bizonyíthassa azt, hogy érdemes volt kormányra lépni, és folytatni óhajtja az együttműködést.
A tanácskozás végén, amikor az RMDSZ, illetve az EMNT elnöke nyilatkozott az újságíróknak, kisebb szópárbajra is sor került a kormányzati szerepvállalást illetően.
Kölcsönös tájékoztatás
Markó Béla szövetségi elnök, aki szerint egy nem túlságosan hosszú, de eléggé eseménydús időszak után találkozott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amely arra hivatott, hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghívott szervezetek számára biztosítson konzultációs keretet lényeges elvi, eszmei, politikai kérdésekkel kapcsolatosan.
– A tanácskozáson elsősorban egy kölcsönös tájékoztatásra került sor, hiszen időközben az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt, kormányprogramot dolgoztunk ki a Demokrata-Liberális Párttal, és tájékoztattuk az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot arról, hogy ebben a kormányprogramban mit tartunk fontos elemnek, akár az általános társadalmi érdeket nézve, gazdasági programot, decentralizációs célkitűzéseket, akár a sajátos gondokra utalva, az etnikumközi viszonnyal kapcsolatos megoldásokra, és ugyanakkor arról is tájékoztattuk partnereinket, hogy a kormányban, kormányzati intézményekben milyen helyet, milyen súlyt foglal el az RMDSZ az elkövetkező időszakban – mondta a szövetségi elnök.
Ebben a témakörben az államtitkári tisztségekről, prefektusi, alprefektusi tisztségekről, a dekoncentrált intézményekben elfoglalt helyekről és arról is tárgyaltak, hogy a jövőben hogyan, mi módon fognak együttműködni.
Markó Béla nem tagadta, hogy vannak véleménykülönbségek az RMDSZ és az EMNT között a kormányzati szerepvállalást illetően, de abban egyetértettek, hogy keresni kell az együttműködés útjait. Az RMDSZ elnöke szerint munkacsoportokban együtt dolgoznak az elkövetkező időszakban, és közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reformról, decentralizációs problémákról és más fontos, a magyarságot érintő kérdésekről.
"Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került"
Tőkés László, az EMNT elnöke mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt Temesváron elindult a romániai népfelkelés, rá három hónapra, Marosvásárhelyen egy ellenforradalmi, nómenklatúra, szekuritate hátterű fekete márciusra került sor. "Ezelőtt húsz évvel teljes egyetértésben fogtunk össze mi magyarok, és most, húsz év után nagyon szétzilálódott ez az egység". Véleménye szerint nehéz helyzetben vannak. Az államelnök-választás után nehezebb szót érteniük az RMDSZ-szel, mint ezelőtt negyedévvel, az RMDSZ kormányba lépésével nehezebb együttműködniük, mint ezelőtt egy hónappal. "Az erdélyi magyar összefogás veszélybe került" – jelentette ki.
Mint mondta, jól indultak az EP-választásokon, folytatódott az EMEF megalakulásával, megrendezték a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést, együtt tudtak működni a szövetséggel, de most, hogy az RMDSZ úgy alakította a politikáját, hogy azzal az EMNT nem tud egyetérteni, problematikussá vált az együttműködés, az összefogás folytatása. Ennek ellenére folytatni szándékoznak a párbeszédet, a közös útkeresést, "mert vannak olyan nemzeti céljaink, amelyeket nem tudunk elérni, hogyha külön úton járunk." Az EMNT-t az általánoson túl nemzetpolitikai meggondolások irányítják. "Nekünk nem az a fontos, hogy György Ervin legyen a prefektus Kovászna megyében, hanem az, hogy ne tegye kifogás tárgyává az egyes települési önkormányzatok által hozott autonómiahatározatokat. Nekünk nem az a fontos, hogy Vaslui megyében legyen magyar prefektus, vagy hogy legyen magyar kulturális miniszter, hanem az, hogy az egyházi ügyeket is az a kulturális miniszter irányítsa. Egyáltalán nem örülünk annak, hogy Pascan prefektus úr a szóvivője volt Dorin Floreának, és tudjuk, hogy az utóbbi húsz évben Marosvásárhely etnikai arányainak a megváltoztatásában milyen sikert ért el a Vatra Româneasca, a fekete március vérengzései vagy a Dorin Florea vezette önkormányzat" – nyilatkozta Tőkés László.
Mózes Edith. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Tőkés szerint az RMDSZ túlsággal kiszolgáltatja magát
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pénteken, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében a RMDSZ-vezetőkkel való marosvásárhelyi találkozás után kijelentette, a Szövetség „túlsággal kiszolgáltatja magát a PD-L-nek”.
Tőkés elmarasztalta, hogy az RMDSZ nem konzultált az EMNT-vel az államelnöki választások kérdésében sem, és a kormányra lépés kérdésében sem. Az EMNT elnöke szerint a Szövetség mindkét esetben veszített valamit.
„Világos, hogy az RMDSZ veszített az államelnöki választások alkalmával, meggyengült választótábora. Ugyanakkor csökkent az RMDSZ politikai potenciálja is kormánypartnerként” – szögezte le Tőkés.
Mi több, az EMNT elnöke azt állította, hogy az RMDSZ „kiszolgáltatja magát a román pártok nagy érdekeinek, a többségi kormánypárt érdekeinek”.
„Véleményünk szerint korábban a PSD-nek vetette alá magát túl nagy mértékben, most pedig azt gondoljuk, hogy a PD-L-nek szolgáltatja ki magát túlsággal. Véleményünk szerint azonban egy demokráciában, melyben a szavazatok többsége számít, a kisebbség számára az egyetlen biztosítékot a törvényes alap jelenti, amely biztosítja az identitás megőrzését, a túlélést. Tehát meg kell találnunk a módozatát annak, hogy a magyar nemzeti érdekeket képviseljük intézményes és legális szinten, és ne pártpolitikát folytassunk” – mondta Tőkés.
(Mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Ülésezett az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum
A nézetkülönbségek ellenére is folytatni kell a párbeszédet az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között a romániai magyarság helyzetének javítása és a nemzetpolitikai célok megvalósítása érdekében – mondta Markó Béla és Tőkés László az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) tegnapi marosvásárhelyi ülését követően.
Az RMDSZ és az EMNT által tavaly februárban életre hívott testület keretében folytatott tanácskozás után Markó kifejtette: a legnagyobb véleménykülönbségek a kormányzati szerepvállalás kérdésében bontakoztak ki. Tőkés úgy fogalmazott: nem örül az RMDSZ kormányzati részvételének, de sok sikert kíván a szervezetnek, hogy megvalósíthassa közösségi célkitűzéseit.
Markó közölte: folytatódik a munka a két szervezet által létrehozott munkacsoportokban, többek között közösen készítenek elemzést a kisebbségi törvénytervezetről, a tanügyi reform kérdéséről és a decentralizációs problémákról is. Mint mondta, a találkozó azért is időszerű volt, mivel a legutóbbi megbeszélés óta az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt és kormányprogramot dolgozott ki a PD-L-vel. Ennek megfelelően, a tanácskozáson kölcsönös tájékoztatásra került sor, amelynek során a szövetség képviselői ismertették a kormányprogramnak az RMDSZ és a magyarság szempontjából fontos pontjait. Arról is tájékoztatták a partnereket, hogy a kormányzati intézményekben milyen helyet, milyen súlyt foglal el az RMDSZ államtitkári, prefektusi, alprefektusi szinten, valamint a dekoncentrált intézményekben, és tárgyaltak arról is, hogy a jövőben mi módon kívánnak együttműködni.
„A magyar összefogás, mint politikai program, jól működött az EP-választások alkalmával, a politikai cselekvés a közös célok érdekében eredményes volt. A következő hónapokban azonban az együttműködés már nem volt zökkenőmentes, a székelyföldi nagygyűlés előkészületei alkalmával világosan megmutatkoztak a korlátok, azok a kompromisszumok, amelyeket egy ilyen közös cselekvés megkövetel. Végül a kölcsönös konzultáció szintjére süllyedt az RMDSZ és az EMEF viszonya, hiszen a fontos politikai döntéseket, mint az elnökjelölt-állítás, az államfőválasztás, a kormányzati szerepvállalás nem közös álláspont alapján hozta meg a szövetség, hanem saját pártérdekei szerint. Ez szerintünk aggasztó, veszélybe sodorja az összefogás politikai programját”, értékelte a találkozót lapunk megkeresésére Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.
Az EMNT alelnöke szerint eredménynek könyvelhető el, hogy sikerült megegyezni: a kisebbségek jogállásáról szóló törvényről közösen felvállalható álláspontot kell kialakítani, amit az RMDSZ képviselőinek érvényesíteniük kell a parlamenti vita során. A résztvevők egyetértettek abban is: ki kell használni a lehetőséget egy olyan új tanügyi törvény előterjesztésére, ami közelebb áll a magyar közösség igényeihez, nagyobb lépéseket jelent a magyar oktatási autonómia felé. Toró eredménynek tartja, hogy sikerült közös szervezőcsoport létrehozásáról dönteni, amelynek feladata a márciusi önkormányzati nagygyűlés előkészítése. Felmerült a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) kérdése is, amelynek – az RMDSZ vállalásai értelmében – január 16-ig meg kellett volna alakulnia. A jelenlévők abban maradtak: mindkét fél átgondolja még a KAT-tal kapcsolatos feladatokat.
Lapunk kérdésére Toró kifejtette: az említett egyezségek ellenére vegyes érzelmekkel távozott az EMEF üléséről, hiszen semmilyen garanciát nem kaptak az RMDSZ-től arra, hogy a konzultációból összefogás, közös cselekvés lesz. »Próbáltuk elmagyarázni az RMDSZ-es kollégáknak azt is, hogy a kormányzati szerepvállalás a politikai eszköztárnak csupán egy része, ez nem segíti túlságosan az autonómia ügyét. Az jelentené számunkra az összefogást, ha az eszközök sokféleségét valamilyen módon összehangolva együtt próbálnánk a közös cél felé haladni«, vélekedett az EMNT alelnöke. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Felrendelve Bukarestbe
Markó Béla szövetségi elnök ma délelőtt 11 órára Bukarestbe rendelte az RMDSZ megyei szervezeteinek vezetőit. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevű központi bizottság az RMDSZ képviselőházi frakciójának gyűléstermében fog ülésezni a pártvezetés irányításával. A szűkszavúan meghirdetett napirend: 1. tájékoztatás a kormányzati tevékenységről; 2. a megyei koalíciós együttműködéssel kapcsolatos konzultáció. Az elsőről csak találgatni lehet, hogy mit takarhat, hiszen az RMDSZ-nek a kormányzati tevékenysége a most megalakult Boc-kormány tagjaként még értékelhetetlen, valószínűleg a posztosztozkodás kerül szóba. Ami a második napirendi pontot illeti, abban számos dolgot tisztázni kell, vélhetően már feszültségek is kialakultak, ugyanis felröppent, hogy Băsescu államfő pártja az RMDSZ segítségével kíván ütni megyei és települési önkormányzati szinten a szociáldemokratákon és a nemzeti liberálisokon. Ennek érdekében a magyar pártnak fel kellene mondania egyes helyi egyezségeket, hátat fordítva az eddigi partnereknek, hogy a Demokrata-Liberális Párt megszerezhessen több megyei alelnöki, városi és községi alpolgármesteri posztot, egyéb olyan tisztségeket, amelyek az önkormányzati választások utáni helyi koalíciók révén jutottak a riválisoknak. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Trabant és reform
Kötetnyi politológiai értekezés tárgya lehetne Traian Băsescu győzelme a múlt év végi elnökválasztásokon. Bizonyos azonban, hogy nem csak ellenjelöltje baklövéseinek köszönheti államfői mandátuma megőrzését, hanem a kampányban tett ígéreteinek – többek között az államreform sürgetésének – is.
Ismert, hogy Băsescu tavalyi kampányában az öt évvel ezelőtt bevált korrupcióellenes jelmondatait a korszerű Romániáról szóló üzenettel váltotta fel. A választóknak karcsú, átlátható államot, kevesebb bürokráciát, hatékonyabb közigazgatást, decentralizációt s mindenekelőtt – az egykamarás parlamentről szóló referendummal megerősítve – alkotmányreformot ígért.
Mindennek megvalósítása nem pénz, hanem politikai akarat kérdése; azaz a pártokon – elsősorban a kormányzó alakulatokon –, politikusokon múlik. Ezért keltett felhördülést, amikor kiderült: választási győzelme után Traian Băsescu az állam beígért reformját többek között Elena Udreára, Radu Berceanura, Gabriel Opreára bízta.
A Demokrata–Liberális Párt pedig úgy mutatott példát a megújulásra, hogy az egyik bukaresti körzetben tartandó választásokra Honorius Prigoanát, az alakulatot pénzelő Silviu Prigoană üzletember-képviselő fiát jelölte.
A nepotizmus jelensége az államfő pártjában nem új, hiszen maga Traian Băsescu is támogatta lánya indulását az európai parlamenti választásokon. Az újdonság az, hogy az eddig monolitikusnak hitt, cotroceni-i vezérlésűnek mondott alakulat egyik „kívülről jött értelmiségije” is felháborodott azon, ami a PD-L-ben történik.
Cristian Preda EP-képviselő a múlt héten előbb blogján, majd tévés szerepléseken tette szóvá: az állam reformja elképzelhetetlen az alakulat megújulása nélkül. Băsescu volt tanácsadója bírálta a PD-L rekrutációs politikáját, a párt oligarchizálódásáról beszélt, és hasonlattal is élt: szerinte betokosodott, kompromittált politikusokra bízni az államreformot éppen olyan kudarcra ítélt próbálkozás, mint Trabanttal versenyezni egy Forma–1-es futamon.
„Egy fecske nem csinál tavaszt Băsescu pártjában” – legyinthetnek azok, akik szkeptikusan figyelik Preda kísérleteit a PD-L feltuningolására. Ám ha igaz a hír, miszerint az államfő maga is egyetért az EP-képviselő felvetéseivel, akkor a Cotroceni-nek történő alárendeltség a demokrata-liberálisok esélye is lehet a megújulásra.
Băsescu ugyanis nemcsak lánya politikai karrierjét karolta fel, hanem – feltuningolásként – maga nyitotta meg tavaly a párt kapuit Cristian Preda, Sever Voinescu, Monica Macovei és mások előtt.
Az államfő egyelőre hallgat. Ám Preda – s vele egy ország – még reménykedhet: Cotroceni ura van annyira hiú, hogy a Trabantot Ferrarira vagy Hondára cseréltesse.
Cseke Péter Tamás. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)