Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2009. november 3.
Jobboldali, PDL–PNL-kormányt kellene alakítani –jelentette ki Traian Basescu. Az államfő így kívánja fellazítani az ellene egybekovácsolódott ellenzéki koalíciót. A PDL ugyanonnan származik, amelyből a baloldalon megmaradt Szociáldemokrata Párt: a Nemzeti Megmentési Frontból szakadt ki, és hosszú ideig a Szocialista Internacionálé tagjaként működött. A PDL ugyanolyan örököse a kommunista állampártnak, mint a PSD – csak átpozícionálta magát a jobboldalra, az Európai Néppárt pedig befogadta soraiba. /Balogh Levente: /Bal-jobb. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./
2009. november 7.
Miután november 5-én több órán át konzultált a parlamenti pártok képviselőivel, és miután a demokrata-liberálisokon kívül mindegyik politikai alakulat, de a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja is újra megerősítette, hogy Klaus Johannist és egy szakértői kormányt látna szívesen a végrehajtó hatalomban, november 6-án az államfő bejelentette, Liviu Negoitat nevezi ki kormányfőnek. Basescu, Johannisszal összehasonlítva, kijelentette, hogy Negoita is 80%-kal nyerte meg a választást, a kerülete nagyobb, mint Nagyszeben, és legalább olyan jól néz ki. Liviu Negoita a Demokrata-Liberális Párt tagja /sz. Braila, 1962. márc. 22./ jogot végzett. 1996–2000 és 2000–2004 között parlamenti képviselő, 2004 óta Bukarest 3. kerületének polgármestere. A frissen kijelölt kormányfő kormányalakító tárgyalásokra hívta a pártokat és bejelentette, hogy november 9-én bemutatja a (nemzeti egység) kabinetjét. A pártok kategorikusan visszautasították a meghívást Crin Antonescu, a PNL elnöke bábnak nevezte Negoitat, akit Basescu dróton rángat, Az RMDSZ sem megy el a tárgyalásra. /Basescu Liviu Negoitat nevezte ki kormányfőnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./
2009. november 14.
Traian Basescu államfőt és Orbán Viktort, a Fidesz elnökét ábrázoló szórólappal készül elárasztani Székelyföldet a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). Értesülések szerint a lapon – bár a törvény előírja – nem szerepel a PD-L jelképe, a párt tehát nem vállalja nyíltan az akciót, amely a magyar szavazók megtévesztését célozza. A szórólapon szereplő fotó az idei tusványosi tábor alkalmával készült a két politikusról, rajta az Orbán Viktortól származó kijelentés: „A második fordulóban én Basescura szavaznék!” majd a lap jobb alsó sarkában a kérdés: „De miért várjunk a második fordulóig?” Porcsalmi Bálint, az RMDSZ kampányfőnöke szerint diverzióról van szó. Ezt a hátlapon található szöveg is visszaigazolja: a magyar szavazóknak azért kellene a jelenlegi elnökre ütni a pecsétet, mert „ő az, aki a legjobban tudja, mi a helyi autonómia”. A magyar szavazók remélhetőleg emlékeznek még Basescu (és pártja) heves autonómia-ellenes kirohanásaira. Németh Zsolt, Fidesz-képviselő, a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarokkal foglalkozó bizottságának elnöke emlékeztetett: Orbán Viktor Tusnádfürdőn világosan kifejtette, hogy a Fidesz az első fordulóban Kelemen Hunort, az RMDSZ jelöltjét támogatja, ilyen szempontból a Fidesz álláspontja egyértelmű. /Sz. K. : Kampánydiverzió a Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2009. november 18.
Nem értenek egyet a szélsőséges Új Jobboldal december elsejére tervezett sepsiszentgyörgyi felvonulásával a román pártok fiatal vezetői. Dan Manolachescu, a D-LP sepsiszentgyörgyi elnöke elzárkózik a szélsőséges szervezet kezdeményezésétől. „Nem akarom, hogy bukarestiek jöjjenek ide, megmondani nekünk, hogyan éljünk, megtanítani bennünket, akik itt születtünk, hogy kié ez a föld” – mondta a Dan Manolachescu. Elfogadhatatlannak tartja az Új Jobboldal sepsiszentgyörgyi rendezvényét Madalin Guruianu, a liberálisok helyi vezetője is. A december elsejei ünnepség szervezőbizottsága nevében arra kérték Antal Árpád polgármestert, ne adjon engedélyt a felvonulásra. Az önmagát a legionárius mozgalom utódjaként meghatározó Új Jobboldal szervezet sepsiszentgyörgyi felvonulásra várja tagjait és támogatóit december elsejére, a román nemzeti ünnepre. /Farkas Réka: A románoknak sem kellenek a szélsőségesek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./
2009. november 19.
A Magyar Polgári Párt (MPP) vezetősége esetleg hajlandó lenne támogatni Traian Basescut az államelnöki választások második fordulójában, mivel úgy véli, hogy a jelenlegi elnök és a PDL „az egyetlen remény” a magyar közösség számára. Szász Jenő MPP-elnök sajtótájékoztatóján kifejtette, meggyőződése, hogy Traian Basescu bejut az államelnöki választások második fordulójába. Szász kifejtette, az MPP felkérést intézett a Basescu államelnök kampány-stábjához, hogy a választások második fordulója után Basescu látogasson el a Székelyföldre, és találkozzon az ott élő emberekkel, tárgyaljanak a régió specifikus és általános problémáiról. Szász leszögezte, az MPP nem fogja feltételek nélkül támogatni Traian Basescut a második fordulóban. Basescu hibákat követett el, amikor Tusnádfürdőn azt mondta, hogy nem lesz autonómia, és Budapesten, amikor ugyanezt fejtette ki. Azonban Basescu Székelyföldön azt mondta, hogy a decentralizálást támogatja. /Az MPP támogatná Basescut. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2009. november 25.
Szatmár megyében a szavazásra jogosult állampolgárok 44,41 %-a járult az urnák elé. Traian Basescu, a Demokrata-Liberális Párt jelöltje kapta a voksok 29,72 %-át, Kelemen Hunor, az RMDSZ jelöltje a 24,21 %-át, Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt jelöltje a 23,09 %-át. A parlament létszámának csökkentésére 87,71 % szavazott, a kétkamarás parlament egykamarássá alakítására 79,96 százalék. /Babos Krisztina: Szatmár megyei eredmények. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 25./
2009. november 26.
Az RMDSZ Szabadelvű Köre javasolta, hogy az RMDSZ bízza a megyei szervezetek belátására, kit támogatnak a második fordulóban. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint Eckstein-Kovács Péter /a Szabadelvű Kör vezetője/ ezzel a javaslatával szét akarja verni az RMDSZ-t. „Ő egy liberális érzelmű ember, az RMDSZ tagja, azonban a PD-L irányából kapja a fizetését. Ez a hármasság nagyon összekeveri. A főnöke előírja, hogy mit nyilatkozzon, és ezt teszi” – jegyezte meg. Kovács Péter az RMDSZ nevében így fogalmazott: „Arra kérjük Eckstein-Kovács Pétert, vagy függessze fel RMDSZ-tagságát, vagy helyezze előtérbe a magyar érdeket”. Eckstein-Kovács Péter erre reagált: „Kovács Péter megjegyzése kissé kései reakció, egy szerintem teljesen racionális javaslatra. ” Eckstein-Kovács hibának tartaná, ha a második körben az RMDSZ letenné a garast egyik, vagy másik jelölt mellett. „Kovács Péter személyemet illető megjegyzései sértőek és igaztalanok” – tette hozzá. /K. O. : ”Eckstein szét akarja verni az RMDSZ-t” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2009. november 26.
Dr. Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ elnök kiállt amellett, hogy választásokat követő fanyalgások ellenére sikerült a potenciális magyar szavazók több mint egyharmadának bizalmát megnyerni. Az SZNT arra buzdított, hogy a magyarság érvénytelenítse a szavazólapokat; az MPP arra ösztönözte híveit, hogy a PD-L jelöltjére adják voksukat; az EMNT későn érkezett állásfoglalása csak félszegen vállalta fel az RMDSZ jelöltjének támogatását. Ennek ellenére a magyarság „viszonylag jelentős szavazattal támogatta saját jelöltjét!” – hangsúlyozta Kelemen. /Dr. Kelemen Atilla: Dakota-tanulság második forduló előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
2009. november 27.
A magyarok megszavazzák a PSD jelöltjét, „még ha reszketni is fog kissé a kezük”, vélte Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke. Hozzátette, csak az RMDSZ és a PNL között létezik egyezség, az RMDSZ ás a PSD között még nem. Leszögezte ugyanakkor, hogy amennyiben lesz egy egyezség az RMDSZ és a szociáldemokraták /PSD/ között, az nem jelenti azt, hogy a szövetség helyi vezetői letagadják, hogy bizonyos PDL-s miniszterekkel jól együttműködtek. /Antal: a magyarok reszkető kézzel szavazzák meg Geoanat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./
2009. december 3.
Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó döntés volt, hogy az RMDSZ saját államfőjelöltet állított Kelemen Hunor személyében. Kevesebb, mint négy százalékot ért el, de ez jó eredmény. Salamon Márton László felelős szerkesztő szerint a Magyar Összefogás válságban van, Tőkés László ismét kiásta a csatabárdot. Markó Béla nem így látja, Tőkés László gyakran nyilvánított különvéleményt. Sokan azt mondják, hogy az RMDSZ a baloldalra állt. Szó sincs erről, hangsúlyozta Markó. Szerinte a román parlamentben egyetlen jobboldalinak mondható párt van, a Nemzeti Liberális Párt. A Demokrata–Liberális Párt hiába tagja az Európai Néppártnak, és hiába vallja magát jobboldalinak, nem az számít, hogy ki mit mond magáról. – Traian Basescu és pártja el akarják vinni az országot egy autoritárius rendszer felé, ahol a hatalom egyetlen kézben összpontosul. – A Magyar Összefogás nem ért véget. Az RMDSZ – közvetve – Mircea Geoana PSD-elnök megszavazására buzdít, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács távolmaradásra, a Magyar Polgári Párt pedig Traian Basescura szavaztat. Mit ért meg mindebből a magyar választópolgár? – hangzott a kérdés. Az RMDSZ bírja a romániai magyarság elsöprő többségének támogatását, és vannak különböző csoportosulások, fejtette ki Markó Béla. Hangsúlyozta: „Meggyőződéssel állítom, hogy ha Mircea Geoanát megválasztják, akkor Klaus Johannis miniszterelnök lesz, és olyan kormány lesz, amely a magyarok és Székelyföld javára is tud cselekedni. ” /Salamon Márton László: Román jelöltek magyar mérlegen. Interjú Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
2009. december 3.
Traian Basescu újraválasztását támogatja az MPP a következetes, elvi alapon történő politizálás jegyében – jelentette ki Szász Jenő, a párt elnöke. December elsején, a román nemzeti ünnepen, Bukarestben Szász Jenő találkozott az államfővel, és a D-LP több vezetőjével. Elmondták Basescunak, hogy szerencsétlen tévedés volt Budapesten és Tusnádon határozottan elutasítania az autonómiát, tényleges párbeszédre van szükség erről a kérdésről. A közeljövőben elnöki bizottságot hoznak létre, amely a közigazgatási reform kérdését tanulmányozza, és az MPP javaslatára ebben helyet kaphat az RMDSZ és a polgáriak egy-egy szakértője is. /Farkas Réka: Basescut támogatja az MPP (Cotroceni-ben ünnepelt Szász Jenő). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2009. december 4.
Az RMDSZ azért támogatja a szociáldemokrata Mircea Geoanát az elnökválasztáson, mert Klaus Johannis miniszterelnökké jelölésének a vállalásával új szemléletet képvisel, míg Traian Basescu tekintélyuralmi, központosított államot akar kiépíteni – fejtette ki az Markó Béla, a szövetség elnöke. Markó megállapította: a Basescut támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ valóban az Európai Néppárt /EPP/ tagja, de a demokraták azelőtt a Szocialista Internacionáléból „igazoltak át”. Egyébként a PD-L és a Szociáldemokrata Párt (PSD) programja között nincs lényeges különbség azon kívül, hogy az egyik baloldalinak, a másik pedig jobboldalinak mondja magát. Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének arra a nyilatkozatára, amely szerint Klaus Johannis csupán a „román kirakatpolitika eszköze”, Markó kifejtette: egy német nemzetiségű politikus esetleges kormányfői kinevezése óriási jelentőségű szemléleti áttörést eredményezhet Romániában. Tőkésnek arra a megállapítására, miszerint Geoana posztkommunista párt jelöltje, Markó emlékeztetett: A PD-L és a PSD egyaránt a Nemzeti Megmentési Frontból származik, amely valóban a Román Kommunista Párt utódpártja volt. /Markó: Geoana új szemléletet képvisel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2009. december 4.
Markó Béla RMDSZ-elnököt arról kérdezték, hogy az RMDSZ miért a szociáldemokraták /PSD/ jelöltjét támogatja, amikor a szociáldemokraták egy évvel ezelőtt nem akarta elfogadni az RMDSZ-t koalíciós partnerként, miután a PD-L-vel már megállapodást kötöttek. „Természetesen a PSD-nek is van, amiért szemrehányást tegyünk. Az adott időben nem kötöttünk velük megállapodást, és ők attól való félelmükben utasították el az RMDSZ-t, hogy annak jelenléte a koalícióban megzavarja a két nagy párt közötti egyensúlyt. Így utólag azt mondom, sokkal jobb lett volna, ha megzavarjuk ezt az egyensúlyt, tekintve, hogy mi mindig stabilitási tényező voltunk a koalíciókban” – mondta Markó. Hangsúlyozta azonban, hogy az RMDSZ akkor egyezséget kötött a PD-L-vel és Traian Basescu államelnökkel, és megegyeztek, hogy együtt fognak kormányozni. „Ők szavukat adták, hogy bármilyen körülmények között együtt fogunk kormányozni, tehát megszegték az adott szót” – szögezte le Markó. /Markó: a PSD és a PD-L közül utóbbi szószegő. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2009. december 8.
A december 6-án, vasárnap tartott elnökválasztás második fordulójának hivatalos végeredménye szerint nem az exit poll becslések által győztesnek hirdetett Mircea Geoana győzött. A szociáldemokrata jelöltet megelőzte Traian Basescu államfő, aki 70 048 szavazattal kapott többet. Basescu a voksok 50,33 százalékát gyűjtötte össze, Geoana pedig csak a 49,66 százalékát. A szociáldemokraták bejelentették, hogy megóvják a választás eredményét „választási csalások” miatt. Az EBESZ megfigyelői szerint a választás a nemzetközi szervezet normáinak megfelelően zajlott. Klaus Johannis búcsút vett a szociáldemokrata-liberális koalíciótól, és bejelentette, hogy Nagyszeben polgármestere marad. Traian Basescu jelenlegi államfő kapta a legtöbb, 5 275 808 szavazatot, Mircea Geoana 5 205 760 voksot gyűjtött. A két jelöltet 70 048 szavazat választotta el egymástól. Basescu főleg Erdélyben és Bánságban nyert, Geoana pedig főleg a moldvai és a regáti megyékben. /B. T. : Hetvenezer szavazaton bukta el Geoana az államfőséget. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ Traian Basescu régi-új államelnök szerint semmiség volt legyőznie Mircea Geoanát. Az államfő külön köszönetet mondott a határon túl élőknek, ahol fölényesen megnyerte a választásokat, az ott begyűjtött száztízezer szavazat biztosította számára a végső győzelmet. Crin Antonescu PNL-pártelnök és Ludovic Orban alelnök ismételten kizárták a PD-L-vel való együttműködést. „A romániai magyarság Traian Basescura szavazott a romániai elnökválasztáson, de nem érezte magáénak a voksolást, miután két rossz között kellett választania” – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke emlékeztetett arra, hogy a két jelölt egyike sem kínált semmit a magyaroknak. Ezért volt az EMNT álláspontja az, hogy az emberek a lelkiismeretük szerint szavazzanak – tette hozzá. Tőkés László úgy vélte, hogy a választási győztes Basescunak viszonoznia kell a magyar voksokat, és felül kell vizsgálnia Székelyföld politikáját. Tőkés ismét összefogásra szólította a magyarságot, az RMDSZ-t pedig arra, hogy hagyjon fel egypárti politikai filozófiájával és gyakorlatával, amely „végérvényesen megbukott”. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, az exit pollok szoros, de egyértelműen Mircea Geoana szociáldemokrata jelöltnek kedvező eredményt mutattak, ezért kétségtelenül igazuk lehet azoknak, akik megkérdőjelezik a választások eredményét, tisztességességét. Az RMDSZ-nek újra kell gondolnia a taktikáját”– mondta Markó Béla. /Salamon Márton László: Még öt év Basescuból. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2009. december 11.
Az RMDSZ nyitott, bármilyen lehetséges kormányban szerepet vállalni – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök a területi elnökök konzultatív tanácsa után. Markó kifejtette, nemcsak az SZDP-vel és NLP-vel való közös kormányzást tartja elképzelhetőnek, de szükség esetén a demokrata-liberálisokkal is szívesen szövetségre lépnek. /Farkas Réka: Bárkivel kormányozna az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./
2009. december 11.
Csalódtam az RMDSZ-ben amiatt, hogy Mircea Geoanát támogatta az államfőválasztás második fordulójában, de úgy vélem, a szövetség jó kormányzópartner lenne – jelentette ki George Scripcaru, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke. Kifejtette, a jövőben körültekintőbben kell majd kezelniük az RMDSZ-szel való viszonyukat. A politikus arról is beszámolt, hogy pártja feljelentette a Duna Televíziót az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA), mivel a csatorna a választások napján teret adott az RMDSZ-es politikusok Geoana-párti kampányának. /Scripcaru: az RMDSZ jó partner lenne. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2009. december 11.
Tőkés László európai parlamenti képviselő megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Európai Néppárt bonni kongresszusán a demokrata párti Marian-Jean Marinescunak, a román néppárti küldöttség vezetőjének a döntése nyomán törölték egy határozati javaslatból azt a részt, amely szóvá tette, hogy Romániában Stefan Gusanak és Nicolae Ceausescunak akarnak szobrot állítani. E dokumentumban Tőkés jelezte, hogy Marosvásárhelyen annak a Stefan Gusa néhai tábornoknak akarnak szobrot állítani, akit a román katonai ügyészség azzal vádolt, hogy az ő parancsára lőtt a hadsereg 1989-ben a temesvári felkelőkbe. Emellett szóvá tette azt is, hogy Scornicesti-en Nicolae Ceausescunak is szobrot akarnak állítani. A /PD-L-t nem zavarja Ceausescu és Gusa szobra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2009. december 11.
Nem szavazok a vörösökre! – hangzott nem egy romániai magyar részéről, hogy miért nem a szocdemek /PSD/ államfőjelöltjére adja voksát. A romániai valóságra sokan megpróbálták ráhúzni a magyarországi viszonyok között kialakult felosztási rendszert. A PSD és az MSZP esetében ez áll is, hiszen mindkettő az egykori állampárt ma önmagát szociáldemokratának valló utódpártja. A liberálisoknál már nem áll fenn az egyezés. Az SZDSZ ultraliberális, doktrinér kozmopolita irányvonalat képvisel, amely a nemzeti oldalt retrográdnak bélyegzi, ezért a baloldal felé húz. A román liberálisok esetében már a „nemzeti” jelző is mutatja, hogy a párt a közösség értékeit is relevánsnak tartja, és inkább jobbközép pártnak tekinthető. A Fidesz–PDL-párhuzam pedig végképp nem áll, hiszen amíg a Fidesz rendszerváltó párt, addig a PDL ugyanolyan kommunista utódpárt, mint a PSD. A PDL EPP-tagként megakadályozta Tőkés László felvételét a néppárti frakcióba, majd az önálló romániai magyar képviselőcsoport létrejöttének is keresztbe tett. Még a Fidesz sem tudta jobb belátásra bírni. /Balogh Levente: Párt és szimpátia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./
2009. december 12.
Kisebbségi kormány alakulása tűnik a legvalószínűbbnek, miután a Demokrata Liberális Párt (PD-L) vezetői december 11-én már másodszor találkoztak az RMDSZ vezetőivel. Emil Boc és Markó Béla az RMDSZ bukaresti székházában folytatott megbeszélésüket követően jelezték, még nem született végleges megállapodás, de mindkét párt szorgalmazza, hogy mielőbb alakuljon meg az új kormány. A PD-L az RMDSZ-el együtt alkotná a „kemény magját” a következő kormánynak, amelybe bevonnák a PNL-t is. Ezt Emil Boc kormányfő, a PD-L elnöke jelentette ki az RMDSZ vezetőivel folytatott tanácskozást követően. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy újra kell számolni az érvénytelen szavazatokat. Több mint 138 ezer szavazatról van szó. /B. T. : Kisebbségi kormány alakul? – Kisebbségi kormány alakulása a láthatáron. A demokraták az RMDSZ-szel alkotnák a kabinetet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./
2009. december 12.
Szűkebb körben megköszönte az Magyar Polgári Párt választási kampányban nyújtott támogatását a Demokrata-Liberális Párt regionális vezetősége. Gheorghe Scripcaru alelnök tárgyalt az MPP polgáriak háromszéki vezetőivel. Korábban leszögezte, nem volt írott megállapodásuk az MPP-vel. A D-LP-alelnök sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján az derült ki, nem tartja túl sokra az MPP és pártja közötti kapcsolatokat, neheztel ugyan az RMDSZ-re a kampányban tanúsított viselkedéséért, de ez nem zárja ki az eljövendő, akár kormányzati együttműködést. /Farkas Réka: Kit szeretnek a demokraták? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2009. december 14.
Elképzelhető akár a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ alkotta szűk körű kormánykoalíció létrehozása is – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke, miután december 13-án immár harmadszor találkozott a PD-L vezetőivel. A Központi Választási Iroda (BEC) újraszámolta az elnökválasztás második fordulójában leadott, és érvénytelennek nyilvánított szavazatokat. Az újraszámolás nem változtat semmit a végeredményen. /Borbély Tamás: Az RMDSZ a PNL nélkül is kormányra tör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2009. december 14.
Magyar prefektus kinevezését kéri az RMDSZ Kovászna megyei szervezete, amennyiben a szövetség kormányzati szerepet vállal a Demokrata-Liberális Párt (PDL) mellett. Tamás Sándor megyei tanácselnök, az RMDSZ területi elnöke arról számolt be, hogy a demokrata-liberálisokkal folytatott tárgyalások során biztosan feltételként fog szerepelni a Kovászna megyei prefektusi szék és több dekoncentrált megyei intézmény igazgatói tisztsége is. Kovászna megyében az év elején váltották le a prefektusi tisztségből az RMDSZ által támogatott György Ervint, és helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt Codrin Munteanut nevezték ki. Az RMDSZ politikusai egy sor tiltakozó akciót szerveztek a prefektus és az intézményvezetők eltávolítása miatt. /Bíró Blanka: Magyar prefektust és igazgatókat akar a háromszéki RMDSZ Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2009. december 14.
Az RMDSZ váltogatja politikai partnereit, az erkölcsiségre, következetességre nevelt választópolgárnak is hozzá kell szoknia, hogy a hatalom megszerzéséről szóló politikában teljesen más értékrend uralkodik, mint a hétköznapokban. A Machiavelli-típusú gyakorlati politizálásban megedződött RMDSZ-es vezérkar azzal a demokrata-liberális párttal tárgyal a kormányalakításról, amelynek államfőjelöltjéről nemrég még azt hangoztatta: túllépi hatáskörét, zsebre vágja a titkosszolgálatokat és az igazságszolgáltatást, semmibe veszi a parlamentáris demokráciát, hazudik, zsarol és megfélemlít. /Rostás Szabolcs: A magas ló. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./
2009. december 16.
Puszta formalitásnak ígérkezik az RMDSZ december 18-ra összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A szövetség legfontosabb döntéshozó testületének határoznia kell arról is, hogy a szövetség lépjen kormányra vagy folytassa a politikai együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL). Ez utóbbi az ellenzékben maradást jelentené. Az RMDSZ eldöntötte hogy kormányra lép. Ezzel szemben a választások előtti szövetségesük, a PNL nagy valószínűség szerint ellenzékben marad. Máris rohamosan nőni kezdett a választásból vesztesként kikerült pártjaikat elhagyó képviselők és szenátorok száma. Így a PD-L és az RMDSZ, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségeket és a független törvényhozókat tömörítő frakció együttesen már 239 szavazattal rendelkezik a parlamentben. A kormány beiktatásához legalább 236 szavazatra van szükség. /Borbély Tamás: Szélsebesen haladnak a PD-L–RMDSZ tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2009. december 16.
Megdöbbenést keltett magyar berkekben az, hogy a december 15-i tanácsülésen Csoma Botond RMDSZ-es tanácsos Sorin Apostu kolozsvári polgármesterhez intézett felszólalását László Attila RMDSZ-es alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke válaszolta meg. Csoma Botond a főtéri rendezvényeket kifogásolta, több katolikus hívő panaszkodott arra, hogy a Szent Mihály-templomban az esti istentiszteleten a kinti rendezvények zaja miatt alig tudták figyelemmel követni a misét. Mielőtt Apostu válaszolhatott volna, László Attila ragadta meg a szót, kifejtve: a városházának volt engedélye a katolikus egyháztól a rendezvények lebonyolítására. Kovács Sándor, római katolikus főesperes a tanácsülés után azt nyilatkozta: a városháza nem kért az egyháztól engedélyt a templom közelében zajló rendezvények lebonyolítására, de néhány napja lehalkítják a zenét a szentmise ideje alatt. Korábban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, László Attila megyei elnök aláírásával átiratot juttatott el a polgármesteri hivatalhoz, amelyben felszólította a polgármestert, hogy vessen véget a főtéri koncerteknek. Erre az átiratra szeretett volna választ kapni Csoma Botond. A Szabadságnak adott nyilatkozatában Csoma Botond elmondta: László Attila sokszor elfelejti azt, hogy az alpolgármesteri tisztségén kívül egyben a Kolozs megyei RMDSZ elnöke is. Hozzátette: úgy gondolja, hogy a PD-L és a polgármester irányába folytatott politikai szervilizmus nem vezet eredményre. /Jakab Judit: Önmagával levelezik László Attila? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./ Sorin Apostu polgármesternek – korábbi ígérete szerint – a mostani tanácsülésen kellett volna felolvasnia és vitára bocsátania a kolozsvári magyarság nevében a helyi RMDSZ által benyújtott, 11 pontba foglalt javaslatot, amelyek a város multikulturalitását ténylegesen láthatóvá tevő intézkedéseket és lehetséges magyar rendezvényeket tartalmazzák. A 11 pontról azonban szó sem esett, állítólag azért nem, mert annak román nyelvű szövege még nem jutott el minden tanácsoshoz. /Nem beszéltek a magyarok 11 pontjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2009. december 17.
December 16-án lemondott miniszterelnök-jelöltségről Liviu Negoita, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) bukaresti III. kerületi polgármestere, akit Traian Basescu november elején bízott meg kormányalakítási feladattal. Negoitát azt követően nevezte ki kormányfő-jelöltnek Basescu, hogy október közepén a parlamentben megbukott Emil Boc kormánya. Negoita kifejtette: megbízatását azért adta vissza az államfőnek, mert az elnökválasztások miatt új politikai helyzet állt elő. A román sajtó szerint nagy esély van arra, hogy Basescu választása ismét Emil Bocra essen. Ő jelenleg ügyvivő miniszterelnök. /Negoita lemondott a kormányfő-jelöltségről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2009. december 17.
Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, kizárja a PSD-PNL-RMDSZ kormányvariánst, szerinte a többséget a PD-L-vel kell kialakítani. Szeretné, ha a kormánytöbbségben a PNL is benne lenne. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-nek nagyon szoros kapcsolata van a PNL-vel. /Markónak már nem kell a PSD. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./
2009. december 18.
December 17-én ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnök-jelöltnek Traian Basescu. Az újraválasztott államfő a pártokkal folytatott konzultáción jelezte: politikai, vagyis nem szakértői kormányt akar. Egyes információk szerint a környezetvédelmi (Borbély László vagy Korodi Attila), a művelődési (Kelemen Hunor), illetve az egészségügyi tárca jár a szövetségnek, ez utóbbi élére Cseke Attila Bihar megyei képviselőt tartják esélyesnek. Más értesülések szerint László Attila alpolgármesteré a tisztség, felmerült ugyanakkor Molnár B. Géza orvos, volt egészségügyi államtitkár neve is. A következő kormánynak a PD-L mellett várhatóan tagja lesz az RMDSZ is, amely már előrehaladott tárgyalásokban áll a demokratákkal. Crin Antonescu, a PNL elnöke leszögezte, hogy a liberálisok nem fogják támogatni az újabb Boc-kormányt. Hasonlóan foglalt állást Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is, aki szerint túl sok hatalom összpontosul Basescu kezében. /Basescu ismét Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./
2009. december 18.
Emil Bocnak a kormányfői tisztségre való kijelölése jó választás az ország számára, és ugyanakkor az erdélyi magyar közösség számára is hasznos, jelentette ki Borboly Csaba, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke. Borboly meggyőződése, hogy a PD-L-RMDSZ kormány nagyobb fontosságot tulajdonít az erdélyi fejlesztési terveknek. Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt elnökének azon kijelentésére, miszerint az RMDSZ-t nem kellene bevenni az új kormányba, Borboly Csaba leszögezte: „Véleményem szerint az elmúlt napokban hozott döntésekkel Traian Basescu elnök és a PD-L-sek megfeleltek Szász Jenőnek, megmutatva neki, hogy mennyit ér a számukra”. /Borboly máris hanyatt vágódott. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./
2009. december 19.
Az SZKT ülésén Markó Béla elnök rámutatott, bizonyos garanciát jelent az RMDSZ kormányra lépése, megpróbálják a legjobban kihasználni a kormányzás lehetőségeit, az ellenzékbe vonulás nagyobb kockázatot jelent. „Nem azért akarunk bekerülni a kormányra, hogy bizonyos embereket díjazzunk, és főként nem most. A jelenlegi helyzetben nem mondhatjuk azt, hogy nem lépünk be a kormányba, ha nem kapjuk meg a fejlesztési tárcát. Felkérek mindenkit, hogy belátása szerint szavazzon, mivel nehéz időszak vár, amelyben sztrájkokra és elbocsátásokra is számíthatunk” – fejtette ki Markó. /Az SZKT megszavazta a kormányba lépést. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Az ülés elején a legkritikusabb hangot megütő Frunda György szenátor nem vett részt a szavazáson. Frunda szerint az RMDSZ-nek több garanciára lenne szüksége attól a párttól, amely eddig mindhárom kormánykoalícióját felrúgta, a kialkudott egészségügyi tárca helyett pedig a területfejlesztésihez kellett volna ragaszkodni. Markó Béla ismertette a kormányzati többség kialakítását célzó tárgyalások konklúzióit, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása mellett szóló érveket, de az ellenérveket is. A D-LP-vel az RMDSZ-nek számos negatív tapasztalata van, ám céljainak megvalósítása érdekében ,,félre kell tenni az érzelmeket, a sértettségeket” – mondta. A napokban lezajlott tárgyalásokon koalíciós szerződést dolgoztak ki, amelynek értelmében a két alakulat egyenjogú partner, és a kormányzati döntéseket konszenzussal hozza meg. A demokratákkal kötött másik megállapodás tartalmazza a magyarság számára fontos elvi célokat, többek között a kisebbségi törvény elfogadását, az alkotmánybíróság által elutasított oktatási törvényben foglalt kisebbségi célkitűzések ,,beemelését” az érvényben lévő jogszabályba, a decentralizáció folytatását, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését az RMDSZ korábbi javaslata szerint, a magyar szakembereknek a dekoncentrált állami intézmények vezetésébe történő visszahelyezését, de helyet kaptak az egyházak támogatásával és a Sapientia Tudományegyetem finanszírozásával kapcsolatos igények is. Leszögezte: az RMDSZ csak abban az esetben vállal kormányzati szerepet, ha ezeket a célokat sikerül bevinni a kormányprogramba. /Demeter J. Ildikó: A kockázatot választották (Kormányra lép az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./ Az SZKT ülésén többen kifogásolták, hogy az RMDSZ miért hagyja el a hagyományos szövetségesét, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), és miért áll át a demokraták oldalára, akiket az RMDSZ 2007 óta szinte folyamatosan támad, októberben pedig megbuktatták a most ismét miniszterelnök-jelöltnek kinevezett Emil Boc kormányát. Azt is kifogásolták többen, hogy a demokraták nem adtak elég garanciát az RMDSZ-nek, amely túl olcsón adta magát. Az RMDSZ kormányzásra lépését támogatták Tamás Sándor, Verestóy Attila, Kelemen Hunor, Kovács Péter és Kelemen Atilla. /Borbély Tamás: Ismét kormányzati szerepet vállal az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./