A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat benyújtására, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítására készül az RMDSZ a most induló parlamenti ciklusban – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Leszögezte: az RMDSZ felkészült, ütőképes, egyben reprezentatív csapattal vág neki a választási kampánynak. /Ütőképes és reprezentatív csapat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Markó elmondta, a szeptember 20-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsára hárul a választási program elfogadása. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a parlamenti választásokkal egy időben kerüljön sor a Székelyföld autonómiájára kiírt népszavazásra. Az RMDSZ a Nagy-Románia Pártot kivéve egyetlen politikai alakulattal sem zárja ki a választások utáni együttműködést. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ifjúsági szervezetének múlt héten tett bejelentésére, miszerint a liberális-demokraták elképzelhetőnek tartják az RMDSZ és a PD-L közti kormánykoalíciót, Markó elmondta: az esetleges megegyezés előtt mindenképp tisztázni kell a párt vezetőségével az elmúlt időszakban felmerült vitás kérdéseket. /Utolsó száz méteren a jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Emil Boc, a demokrata-liberális pártot a kolozsvári polgármesteri székből irányító elnök hiába magyarázza a bizonyítványát, a tények magukért beszélnek: néhány zsíros parlamenti posztért cserébe képes volt lepaktálni a magyarfaló C. V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével. Közben Tudort sorra hagyják ott párttársai a párt mélyrepülése miatt. /Rostás Szabolcs: Alku az ördöggel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

„Egyetértek azokkal, akik szerint a parlament bezsongott. Sorozatosan olyan döntések születnek, amelyek tönkretesznek minden jót, ami az elmúlt négy év alatt született” – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki az ügyészek kinevezéséről szóló szabályozás, az ingatlantörvény, illetve az átvilágítási törvény módosítását kifogásolta. Érthetetlennek nevezte azt is, ahogyan a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) próbál szövetségesekre szert tenni, a nagy-romániásokkal való kiegyezésnek ugyanis semmilyen pozitív hozadéka nincs. Felháborító az is, ahogy a liberálisok támogatták az átvilágítási törvény módosítását. Eszerint az egyházfők kikerülnének a kötelezően átvilágítandó személyek köréből. /Sz. K. : Eckstein: Bezsongott a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Sepsiszentgyörgy hírnevét rongáló, lakóinak emberi méltóságát sértő akcióként minősíti a demokrata liberálisok Turkáló város feliratú táblaállítását az MPP háromszéki szervezete, mert a jóval az országos átlag alatti háromszéki bérszínvonalért elsősorban a román kormány magyarlakta területeket célzó tudatos elsorvasztási gyakorlata tehető felelőssé. Az MPP felszólította a D-LP helyi szervezetét, kövessék meg az ,,az emberi és nemzeti méltóságukban sértett sepsiszentgyörgyieket”. /Farkas Réka: Kérjen bocsánatot a D-LP (Felháborodott az MPP). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./

Marosvásárhely legrégebbi óvodájának, a teljesen átépített Iskola utcai Stefániának a hétvégi újjáavatásán Dorin Florea polgármester elmondta, hogy a Stefánia korszerűsítése kizárólag a polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat érdeme. Replikájában Borbély László középítkezési miniszter hangsúlyozta, hogy a teljes, több mint egymillió lejes összeget az általa vezetett szaktárca biztosította. Florea és Borbély szócsatája akkor is folytatódott, amikor más szónokok vették át a helyüket. Florea kijelentette, hogy mind Borbély, mind ez a „semmirevaló kormány az utolsókat rúgja”, és az új, PDL-s kabinet majd móresre tanítja őket. A vita annyira elfajult, hogy a díszemelvényen Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnöknek a két férfi közé kellett állnia. Ezután Lokodit hol a megye anyjaként, hol nagyanyjaként konferálták be. /Kampányhangolás az óvodaavatón. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

Alkotmányellenes a főügyészek kinevezésére vonatkozó törvénymódosítás – döntött el az alkotmánybíróság. Előzőleg a Traian Basescu államfőt támogató Demokrata-Liberális Párt (PD-L) kifogást emelt a szeptember közepén elfogadott szenátusi törvénymódosítás ellen, melynek értelmében a főügyészt, valamint a főügyészség alárendeltségébe tartozó korrupcióellenes (DNA) és szervezett bűnözési ügyészségek (DIICOT) vezetőit az államfő helyett a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanácsnak (CSM) kell kineveznie. /Főügyészek kinevezése: a PD-L-nek adtak igazat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Elutasították a képviselőházban a vadkárok megtérítését szabályzó törvénytervezetet. Az RMDSZ-es Kelemen Atilla által kezdeményezett törvény egyrészt a képviselők hiányzása miatt, másrészt a PDL frakciójának ellenszavazatain bukott el. Dr. Kelemen Atilla sajnálja, hogy így történt, mert a törvénytervezettel kárpótolni kellett volna azokat a gazdákat, akiknek termésében és jószágaiban a vadak kárt tesznek. /Elpuskázott lehetőség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

Maros megyében két független jelöltet is támogat a Magyar Polgári Párt (MPP), Bihar és Kolozs megyében viszont az RMDSZ jelöltjeinek várhatóan nem lesz MPP-s magyar ellenfelük. Kiss István, az MPP marosvásárhelyi szervezetének elnöke bejelentette: Kincses Előd támogatása mellett Kozsik József helyi színész kampányát is segítik, aki Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt ellenében fog indulni. A legtöbb magyar ellenjelölttel egyelőre Markónak kell megküzdenie, ugyanis Kincses mellett a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) Schwartz László orvost indítja szenátori mandátumért, ugyanabban az egyéni választókerületben. Tőkés László nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: sem az RMDSZ, sem az MPP mellett nem foglal állást. Az egyházkerület papjaihoz és híveihez intézett körlevélben kifejtette: „egyházkerületünk elsőrendűen nem pártokat, hanem értékeket, társadalmi, nemzeti és egyházi érdekeket támogat. Ennek megfelelően, az őszi országos választásokon egyházkerületünk valamennyi hiteles magyar jelöltet támogatásáról biztosít – függetlenül pártbéli hovatartozásuktól” – áll a dokumentumban. „Az egyházkerület továbbra is eltökélten támogatja az EMNT párbeszédre és megegyezésre irányuló erőfeszítéseit – közös nemzeti érdekeink szolgálatában –, és ugyanerre szólítja fel közéletünk meghatározó szereplőit, valamint az egyes gyülekezeteket. Egyben felszólítja őket, hogy semmilyen idegen – politikai – érdeknek ne engedjenek, hanem az egyházuk érdekeit híven képviseljék a küszöbön álló választásokon. ” /(-or-): Két független jelöltet támogat Maros megyében az MPP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Alkotmánybíróságon támadta meg a PDL az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását tiltó, múlt héten elfogadott törvényt. A PNL bejelentette: hasonló lépést tervez. /Balogh Levente: Megóvott ingatlantörvény. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

Nemcsak az MPP által támogatott független jelöltekkel kell megmérkőzniük az RMDSZ-es jelölteknek egyes székelyföldi kerületekben: román pártok színeiben is indulnak magyar nemzetiségű jelöltek Székelyföldön – sőt a baróti kerületben „teljesen független” magyar is lesz. Hargita megyében a PNL indít két magyar nemzetiségű szenátort, a Zöld Párt pedig két magyar képviselőjelöltet, Orbán László és Orbán Imre, illetőleg Dósa Barna és Zilahi Imre a „románok magyarjai”. Maros megyében a Demokrata-Liberális Párt Schwarz Lászlót állítja versenybe szenátori mandátumért, méghozzá abban a körzetben, ahol Markó Béla RMDSZ-elnök indul. Kósa Árpád a PNL jelöltje a háromszéki Barót városát és a sepsiszéki falvakat magában foglaló képviselői választókerületben, ahol Márton Árpád az RMDSZ képviselőjelöltje. Az utóbbiban ráadásul Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke bejelentette szándékát a parlamenti mandátum megszerzésére. Itt négy magyar nemzetiségű képviselőjelölt indul egymás ellen függetlenként, illetve magyar és román pártok színeiben. /Román pártok, magyar jelöltek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

Ioan Oltean, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) alelnöke azzal vádolta az RMDSZ-t: azért ragaszkodik a kormányzati pozícióhoz, hogy politikai szövetségesével tovább „lophasson”. – Az RMDSZ inkább azokat a pártokat kedveli, amelyekkel többet lophat. Velünk nem tudtak, de a PSD-vel igen, most pedig a PNL-vel folytatják ugyanezt. Egy biztos: velünk nem rabolnak tovább, nem az RMDSZ-é lesznek a leggazdagabb miniszteri tárcák – mondta Oltean. Néhány napja Miron Mitrea, a PSD kampányfőnöke Marosvásárhelyen kifejtette: pártja nem zárkózik el az RMDSZ-szel való együttműködéstől a választások után, de az a véleménye, jót tenne az RMDSZ-nek, ha még egy kicsit ülne ellenzékben is. /PD-L: Velünk nem fog lopni az RMDSZ! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Az RMDSZ-t jelölte meg első számú szóba jöhető szövetségesként Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára, amennyiben a választásokat követően a PNL alakíthat kormányt. Emellett nem zárta ki, hogy a két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt vagy a Liberális-Demokrata Párt valamelyikével lépjenek koalícióra. /Balogh Levente: PNL: az RMDSZ az első. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

A Magyar Polgári Párt (MPP) autonómiareferendum-kezdeményezése politikai trükk – állította sajtónyilatkozatában Tamás Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke. Fekete Károly, az MPP kézdivásárhelyi elnöke valótlanságot állított, amikor azt nyilatkozta, hogy Kézdivásárhelyen döntés született a népszavazás időpontjának kitűzéséről, jelentette ki Tamás Sándor, aki szerint a népszavazásról szóló kézdivásárhelyi tanácsi határozatot az MPP-frakció szakbizottsági jelentés nélkül terjesztette elő. Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester ezt cáfolta. Előzőleg Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki területi elnöke úgy nyilatkozott, szerinte a tanácsosoknak meg kellene szavazniuk a referendumról szóló határozatokat. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta, hogy a referendumról szóló tanácsi határozat tervezete megfelel az alkotmánynak, de szerinte azt kellőképpen elő kell készíteni. A Demokrata–Liberális Párt (PD-L) Kovászna megyei vezetősége felszólította a prefektúrát, hogy akadályozza meg a kézdivásárhelyi népszavazás megszervezését. /Kovács Zsolt: Tamás Sándor: politikai trükk az autonómiareferendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Egyöntetűen fogadta el a kézdivásárhelyi tanács az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Két nap múlva a helyi RMDSZ júniusban lemondott elnöke, Tamás Sándor közleményben tiltakozott a tanácsi döntés ellen. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor elismerte, utólag tudta meg, valóban szerepel az időpont a határozatban. Az RMDSZ-frakció megszavazta a határozatot, ennek ellenére Tamás Sándor utóbb nevükben tiltakozott. Tamás Sándor legfeljebb ideiglenes vagy leköszönt elnöknek nevezheti magát. /Farkas Réka: Tiltakoznak a népszavazás kiírása miatt (öngólt rúgott a kézdivásárhelyi RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

A két székely megye, Kovászna és Hargita kapta országos szinten a legkevesebbet a kormány tartalékalapjából a múlt héten kiutalt összegekből, állítják a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) háromszéki vezetői. „Az is feltűnő, hogy Kézdivásárhely alig kapott pénzt, míg Barótnak semmi se jutott, mert mindkét település vezetősége MPP-közeli” – jelentette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke szerint viszont „mértéktelenül nagy pénzösszeg” érkezett a kormánytól. „A kormány és a megyei tanács azokat a településeket támogatja, ahol vannak elképzelések, de a kézdivásárhelyi és baróti polgármesterek egyetlen projekthez sem kértek támogatást” – magyarázta Tamás Sándor. /Kovács Zsolt: Kormánypénzek: kié a babér? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Kizárhatják a pártból a Kovászna megyei Sepsikőröspatak négy tanácsosát, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) tagjait, mert a legutóbbi tanácsülésen megszavazták a Magyar Polgári Párt (MPP) kezdeményezésére benyújtott határozattervezetet, miszerint a községben is szervezzék meg a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást. Silviu Ioachim, Sepsikőröspatak PDL-s polgármestere elmondta, a hat demokrata-liberális tanácsos közül egy hiányzott, egy tartózkodott, a négy magyar nemzetiségű párttag pedig megszavazta a határozattervezetet. Az MPP tervei szerint a parlamenti választásokkal egy időben, november 30-án tartanának népszavazást a székelyföldi autonómia ügyében. /Gyergyai Csaba: Fenyegetik a képviselőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

Jövő év április elsejére halasztotta sürgősségi kormányrendeletével a kormány a tanárok ötvenszázalékos béremeléséről szóló törvény alkalmazását. A kabinet azt szeretné, hogy ettől a dátumtól valamennyi közalkalmazotti kategória esetében emeljék a béreket, ezért a hátralévő fél évben elkészülne az állami szektorban dolgozók egységes bérrendszerét szabályozó törvény. Októbertől érvényes marad a már meghirdetett 9 százalékos emelés. A hírre az érintett szakszervezetek hevesen tiltakoztak. Élesen bírálta a kormány döntését Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt elnöke. A Valutaalap figyelmeztette a Tariceanu-kabinetet: költekezés helyett szigorú bér- és költségvetési politikára van szükség. /Bogdán Tibor: Április elsejei bértréfa. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Két Maros megyei magyar többségű nagyközség polgármestere azzal vádolja az országot és a megyét irányító liberális–RMDSZ-es koalíció politikusait, hogy a legutóbbi pénzelosztásokkor politikai opciók szerint „felejtették ki” falvaikat. Maros megye 91 községe közül 11 nem részesült a kormány költségvetés-kiegészítéséből. A „peches” listán két jelentős magyar község van, a László Árpád által vezetett Gyulakuta és a Székely László által igazgatott Mikefalva. Előbbi polgármester a Magyar Polgári Párt, utóbbi a Demokrata-Liberális Párt tagja. László Árpád hiába fordult panaszával a megyei önkormányzat és a prefektúra vezetőihez. Gyulakuta az egyetlen Maros megyei település, melynek élén MPP-s elöljáró áll. Székely László, Mikefalva polgármestere elmondta, a lakosság 60 százaléka magyar nemzetiségű, még a többségben lévő RMDSZ-es tanácsosokat is megbotránkoztatta, hogy nem kaptak támogatást. Lokodi Edit Emőke megyei önkormányzati elnök szerint az összeg elosztásával a Tariceanu-kabinet foglalkozott. Borbély László régiófejlesztési miniszter ennek az ellenkezőjét állítja. A döntést tehát a felelős vezetők nem vállalják. /Szucher Ervin: Büdzsé politikai színek szerint. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

Emil Boc, a Demokrata-Liberális Párt /PD–L/ elnöke mondott kortesbeszédet Nagyváradon, kikelt egykori szövetségesei ellen, a kormányfőt Ceausescunál is rosszabbnak nevezte. Legnagyobb ellenségnek a szocdemeket tartja, de kikelt az RMDSZ ellen is, amelynek vezetői Boc szerint közönséges árulók, tartás nélküli, gerinctelen alakok. A pártelnök különösen attól a szerinte pofátlan ötlettől ingerült, hogy a románok magyarul tanuljanak, ezt úgy értelmezi, hogy a magyar lenne a hivatalos nyelv Erdélyben. /Szűcs László: Marad a nehéz kő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Az RMDSZ menjen haza, vagy ellenzékbe, és tanulja meg az alkotmányt, amelyet Romániában nem vitatunk, hanem tisztelünk – mondta Emil Boc Nagyváradon, pátja tizenhárom parlamenti jelöltjének bemutatásakor. A pártvezér szerint az RMDSZ olyan sokáig volt kormányon, hogy vezetőinek fejébe szállt a hatalom, és azt hiszik, bármit megtehetnek az országban az alkotmány és a törvények semmibevételével. Boc ordenáré pofátlanságnak minősítette Markó Béla ötletét a magyar nyelv oktatásáról a vegyes vidéken lakó román anyanyelvűek számára, mert szerinte egyetlen országban sem kötelező a hivatalos nyelven kívül mást is tanulni. Hogy a románon kívül ki milyen nyelvet szeretne megtanulni, az egyéni döntés kérdése – szögezte le a pártelnök –, s felháborodott azon is, hogy ,,az RMDSZ autonómia-népszavazást ütemezett be a román nemzeti ünnepet megelőző napra". Ezt Boc szemtelenségnek nevezte. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

Saját kényelme jobban foglalkoztatja, mint a sepsiszentgyörgyiek jóléte, vádolta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert a Dan Suciu, Demokrata-Liberális Párt egyik Kovászna megyei jelöltje. A városi költségvetésből 42 ezer lejt költöttek a helyiség korszerűsítésére, holott Antal elődje, Albert Álmos két esztendővel ezelőtt már felújíttatta azt. A román politikus kifejtette, az RMDSZ eredménytelen politizálásának köszönhető, hogy a lakosok szegények. Antal Árpád elmondta, nem a saját kényelméért, hanem az intézmény pozitív megítéléséért újíttatta fel az irodát. /Bíró Blanka: Sokat költött az irodára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Több Kolozs megyei vidéki településre látogatott el november 14-én Calin Popescu Tariceanu kormányfő, melynek során vázolta a kormánynak a vidéki infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeit. Emlékeztette a választópolgárokat, hogy a kormány megkettőzte a nyugdíjakat és fizetéseket, majd elégedetlenségét fejezte ki észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak lassúsága miatt. Demagógiával vádolta Emil Boc demokrata-liberális pártelnököt, mivel az újfent azt hangoztatta, hogy a Tariceanu-kormány a megye politikai színezetétől függően utal ki kormánytámogatást. A kormányfő Kolozs megyére vonatkozó konkrét adatokkal cáfolta meg Boc állításait: a 37 Kolozs megyei vidéki település kétharmada demokrata-liberális vagy szociál-demokrata párti, s elenyésző számban találhatunk liberális vidéki polgármestereket, nyilatkozta a kormányfő. /Nagy-Hintós Diana: Tariceanu: nem politikafüggő a kormánypénzek kiutalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető politikusai egyaránt tagadták azt a sajtóhírt, hogy a két alakulat máris megkezdte volna a tárgyalásokat a választások utáni közös kormányzásáról; előbbiek azonban nyílt titokként kezelik: a liberálisokat szeretnék koalíciós társnak. /Újra „D. A. ”-t mondanak? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Kommandón a tanács napirendre tűzte az autonómiareferendum kiírására vonatkozó határozattervezetet, melyet Gödri Attila, a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott helyi képviselő kezdeményezésére Kocsis Béla polgármester terjesztett elő. A kilenctagú tanácsból Gödri igennel, a Demokrata-Liberális Párt képviselője nemmel szavazott, az RMDSZ hét képviselője pedig tartózkodott, mert szerintük nem időszerű a referendum kiírása. /Bodor János: Kommandón nem szavazták meg a referendumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

A liberálisok Maros megyei elnöke, Ciprian Dobre képviselőjelölt azért átkozta a román pártokat, mert szerinte olyan "kocsmaszövetségeket" kötnek, amelyekkel az RMDSZ malmára hajtják a vizet. Emlékeztetett, hogy amikor indult a megyei tanácselnök-választáson, vereséget szenvedett az RMDSZ jelöltjével szemben. A vereség oka, az volt, hogy a PD-L, a PSD és a PRM – ahelyett, hogy "jó románokhoz" illően – őt támogatták volna, "eleve esélytelen jelöltet" erőltettek a szavazók nyakára, aminek meg is lett az eredménye. "Annak ellenére, hogy Maros megyében a lakosság 65 százaléka román nemzetiségű, a megyei tanács elnöki funkcióját az RMDSZ nyerte el". Most ugyanezek a pártok karöltve kampányolnak az egyéni választókerületekben, ugyanolyan aljas céllal: mégpedig azért, hogy ismét kifúrják őt, ezúttal a parlamenti bársonyszékből. Ezzel az RMDSZ-jelöltnek nyitnak utat a képviselőházi mandátum felé. A nagy-romániások, a PSD és Emil Boc pártja is nacionalista, különösen választási kampányban, megszoktuk már, írta a lap munkatársa. Azonban ha a jelenlegi kormányzati partner is így próbál szavazatokat gyűjteni, akkor baj van. /Mózes Edith: Bővül a nacionalista kórus. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./

Markó Béla fenntartja, hogy az erdélyi magyar közösség nem tud örülni december elsején a román nemzeti ünnepnek. Ezt Markó, az RMDSZ szövetségi elnöke azután hangoztatta, hogy több román politikus és a sajtó ellenségesen fogadta a kampányzáró beszédét. Hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Gyulafehérvári Kiáltványban tett ígéretek ellenére a romániai magyar közösség egy sor jogától esett el. „Ilyen például az autonómia, az önigazgatás saját választott képviselők révén és még számtalan kötelezettség, amelyeket nem tartottak tiszteletben. Ellenkezőleg: a román államhatalom beolvasztási politikát gyakorolt, sok esetben elnyomta a magyar kisebbséget”, fejtette ki a politikus. A szövetségi elnök hozzátette, fenntartja kijelentését, miszerint Romániában hetven éves agóniát jelentett az 1918–1989 közötti időszak a magyar közösség számára. „Csak 1989 után, amikor bekapcsolódtunk az ország politikai életébe, próbálkozhattunk az elnyomás megszüntetésével, és sikerült lassanként visszaszerezni jogainkat” – mondta az RMDSZ elnöke. /Szávuj Attila: Markó Béla nem visszakozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Daniel Buda kolozsvári PD-L elnök szerint Markó Béla ezen kijelentésével meg akarta ingatni a román állam egységét, és nem szabadna „román földre tennie a lábát”, amíg megkérdőjelezi az egységes román nemzeti államot. /Berszán Réka: Markó: December elseje a jogfosztás napja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Szoros eredményt ért el a parlamenti választásokon a szociáldemokraták és konzervatívok szövetsége (PSD+PC), illetve a Demokrata-Liberális Párt (PD-L). A PRM nem került be a parlamentbe. Az RMDSZ-nek sikerült megőriznie négy évvel ezelőtt szerzett mandátumainak számát. Kolozs megyében Eckstein-Kovács Péter mandátuma alig néhány szavazaton múlott. A Kolozs megyei RMDSZ jelöltek közül Szedilek Lenke (szenátus), illetve Máté András Levente és Pálfi Mózes Zoltán (képviselőház) szereztek mandátumot. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint (99,62 százalékos feldolgozottság) a helyzet a következő: PSD+PC 33,09%, PD-L 32,34%, PNL 18,57%, RMDSZ 6,18% (képviselőház); PSD+PC 34,12%, PD-L 33,57%, PNL 18,75%, RMDSZ 6,41% (szenátus). /Holtversenyben Geoana és Boc pártja, alkupozícióban a liberálisok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta politikai szövetség ujjonghatott győzelme miatt. A szavazatok 99,62 százalékának feldolgozottságakor a PSD+PC képviselőházi jelöltjei 33,09 százalék szavazatot gyűjtöttek, a PD-L-sek 32,34 százalékot, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,57 százalékot, az RMDSZ 6,18 százalékot. A szenátorjelöltek esetében a pártok a következő eredményeket érték el: PSD+PC 34,12 százalék, PD-L 33,57 százalék, PNL 18,75 százalék és RMDSZ 6,41 százalék. Sem a Nagy-Románia Párt (PRM), sem az Új Generáció Pártja (PNG) nem érte el az öt százalékos parlamenti küszöböt. A több mint 18 millió, szavazásra jogosult állampolgár 39,26 százaléka jelent meg az urnák előtt. A városi lakosság 35,63 százaléka, a vidéki lakosság 44,24 százaléka foglalt állást. A Regátban és Moldvában voksoltak többen, Erdélyben alacsonyabb volt a szavazási hajlandóság. /Enyhe előnnyé sorvadt a szociáldemokrata győzelem. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Harmadik lett Kolozs megyében az RMDSZ a helyi választási iroda végeredményei szerint. Első helyen a PD-L áll a megyében, amely a képviselőknél a szavazatok 39,83 százalékát, a szenátoroknál pedig 41,70 százalékát kapta meg. Második a PSD 19,16, valamint 18,54 százalékkal, harmadik az RMDSZ 16,39, illetve 16,08 százalékkal, negyedik a PNL 14,95, valamint 15,57 százalékkal. Kolozs megyében a PD-L 4, a PSD, az RMDSZ és a PNL 2–2 képviselői mandátumot szerzett. Ami a szenátori tisztségeket illeti, a PD-L 2, az PSD és az RMDSZ 1–1 személyt juttatott be a parlament felsőházába. Kolozs megyében a részvételi arány 37,55% volt. Név szerint RMDSZ-képviselő Kolozs megyében Máté András és Pálfi Zoltán. RMDSZ-szenátor Szedilek Lenke (RMDSZ). Meglepetést okozott, hogy Eckstein-Kovács Péternek nem sikerült újabb szenátori mandátumot nyernie. 10 095 voksot sikerült összegyűjtenie, a bonyolult visszaosztási rendszernek köszönhetően mégis mandátum nélkül maradt, amit az őt alig 30 szavazattal leköröző Szedilek Lenke kapott meg. Hasonlóan nem jutott mandátumhoz az esélyesnek tűnő Csoma Botond és Boros János képviselőjelölt sem, akiknek Máté András mellett a legnagyobb számú szavazatszámot – 5181, illetve 4637 – sikerült megszerezniük. Mandátumot szerzett viszont Pálfi Zoltán mintegy 1825 vokssal. /Hivatalos végeredmény Kolozs megyében: harmadik az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Magyarországon, a budapesti román nagykövetségen 656 fő, míg a szegedi és a gyulai főkonzulátuson összesen körülbelül 130 fő adta le szavazatát a parlamenti választásokon – tájékoztatott Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az európai körzet képviselőjelöltjeként indult. Világszinten is nagyon alacsony volt az érdeklődés, a külföldön élő román állampolgárok 221 helyen adhatták le voksukat, azonban csak körülbelül 25 ezer személy élt ezzel a jogával, annak ellenére, hogy a külügyminisztérium több mint 620 ezer szavazólapot juttatott el a nagykövetségekre. Az első külhoni választási kerületben induló Kis Béla 845 voksot kapott szám szerint. A második külhoni szavazókerületben induló Balázs Attila 16 szavazatot kapott, a harmadik kerületben Dancs Annamari 98 szavazatot gyűjtött, Kötő József pedig 34 szavazó bizalmát szerezte meg a negyedik külhoni kerületben. A képviselőházi szavazatoknak közel negyvenhét százalékát a Demokrata–Liberális Párt kapta. Kis Béla arról beszélt, hogy a Magyarországon élő erdélyieknek szükségük van egy külképviseletre, ezt ő elsőrendű feladatának tartja. /Kánya Gyöngyvér: Közöny külhonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) lesz a mérleg nyelve Romániában, őt fogják „körüludvarolni” mind a szociáldemokraták, mind a demokrata-liberálisok, de a stabil többséghez a magyarok szervezetét is be kell vonni – ebben a bukaresti kommentátorok egyetértenek. A két első helyezett eredménye között elhanyagolható a különbség. A Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta választási szövetség (PSD-PC) a képviselőházi és szenátori posztokért vívott küzdelemben a voksok 33,09, illetve 34,16 százalékát szerezte meg, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,36, illetve 33,57 százalékot mondhat magáénak. Ez megkönnyítheti Traian Basescu államfő helyzetét, hiszen nem kell „automatikusan” az általa nem kedvelt szociáldemokraták valamely politikusát megbízni majdani kormányátalakítással. Az igazi „királycsináló” ebben a helyzetben csakis a Calin Popescu Tariceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) lehet, amely 18,57, illetve 18,74 százalékot szerzett. A Ziarul Financiar és az Evenimentul Zilei egyaránt tudni véli, hogy a liberálisok először a magyarok érdekvédelmi szervezetével akarnak megállapodást kötni. /Román sajtó: Szükség lesz az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./