Patrubány Miklós MVSZ-elnök közölte, a Magyarok Világszövetsége nagygyűlést szervez Budapesten, a Kossuth téren a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás évfordulóján. Elmondta, hogy a népszavazás óta alig volt olyan nagypolitikai, közéleti megnyilvánulás, amelyen ne került volna szóba ennek az eseménynek a különleges tragikuma. A nemzet együvé tartozása napjának keretében tartott december 4-i gödöllői nagypolitikai rendezvény fővédnöke például Sólyom László köztársasági elnök. A népszavazás átvilágította a magyar társadalmat, annak tudat- és közállapotát. Az anyaország polgárai 2003-ban népszavazáson eldöntötték, hogy csatlakoznak az EU-hoz, következményeként 500 millió európai polgár személyazonossági igazolvánnyal utazhat Magyarországra, letelepedhet, munkát vállalhat, szociális juttatásokat vehet igénybe, sőt, szavazhat is. „Egy évvel később a magyar állampolgárok megtagadták ugyanennek a lehetőségnek a megteremtését hárommillió magyar testvérünk számára, akik akaratuk ellenére más országokba kerültek” – hangsúlyozta Patrubány. Ez nem a társadalom, hanem a politikai osztály hibája, amely az 1990-es rendszerváltás óta gyakorlatba ültetett média-, oktatás- és gazdaságpolitikájával juttatta ebbe a lehetetlen állapotba Magyarország népét. Gyurcsány Ferenc kormánya megtévesztve a szavazópolgárokat. Patrubány leszögezte, nem azt akarták, hogy milliók váljanak automatikusan állampolgárrá, hanem hogy a népszavazással az Országgyűlés kötelezve legyen a kérdés törvényi úton való rendezésére. Az MVSZ 2006-ban ismét ügydöntő népszavazást kezdeményez. /Rostás Szabolcs: Újabb népszavazásra készül a világszövetség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

Az Európát leginkább foglalkoztató kérdéseket tekintették át a közép- európai régió parlamenti elnökei december 2-án befejeződött pozsonyi tanácskozásukon, ahol Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását szorgalmazta. Szili Katalin elmondta, hogy a kétnapos találkozón elsősorban az alkotmányos szerződés sorsát, az azt érintő kérdéseket tekintették át. Hozzátette: „Adrian Nastase házelnök urat külön is kértem, a román parlament tegyen meg mindent azért, hogy a kisebbségi törvény elfogadásra kerüljön” – mondta Szili Katalin. /Szili a romániai kisebbségi törvény elfogadását szorgalmazta. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

Egyperces néma felállással tisztelgett december 5-én az Országgyűlés a határon túli magyarság előtt, Orbán Viktor Fidesz-elnök felszólítására. A kormányoldali és az MDF-es képviselők csak Szili Katalin házelnök javaslatára csatlakoztak az ellenzéki felállókhoz. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: szembe kell néznünk az elmúlt tizenöt év tanulságaival, a ténnyel, hogy rossz helyen kerestük a megoldást. Nincs olyan erős törvény vagy határozat, ami képes lenne kívülről megoldani ezt a kérdést. A megoldás belül, a szívünkben van, és úgy hívják: tisztelet. Ez képes megteremteni az összefogást, és akkor a tizenöt éves vitákat egyetértés válthatja fel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: nem jó az, ha mindannyiunk közös nemzeti érzelmeivel népszavazáson kívánnak visszaélni, és az sem jó, hogyha azok, akik a közös nemzeti megegyezésről beszélnek, felállítják a magyar parlamentet. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly december 5-én „felelőtlen volt, s és valószínűleg most is az”. A szlovákiai magyar politikus december 5-én Esztergomban, ahol a Kárpát-medencei eurorégiók Héthatár Egyesületet alapítottak, a magyar kormányfő azon hét végi kijelentésére reagált, miszerint december ötödike, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás napja, a felelőtlenség napja volt. A Héthatár Egyesület célja, hogy tagjai segítséget nyújtsanak a szomszédos országok uniós csatlakozásához, s előmozdítsák a magyar–magyar kapcsolatokat – mondta Meggyes Tamás, a város polgármestere. Az ünnepségen jelen voltak a határon túli magyar szervezetek képviselői Horvátországból, Szlovéniából Délvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint egy esztendeje történelmi lehetőség adódott, hogy az anyaország a rendszerváltás után – alaposan megkésve – végre rendezze a határon túli magyarság magyarországi közjogi státusát. A népszavazás azonban mindenről szólt, csak a valóságról nem. Emiatt a határon túli magyarok a mai napig idegenrendészeti kérdésként szerepelnek a különböző anyaországi állami struktúrákban és a jogi meghatározásokban. /December 5-e magyarországi és a határon túli visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Budapestre látogatott a román parlament képviselőháza nők és férfiak közötti esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottságának delegációja. A delegációt fogadta Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, találkoztak Göncz Kinga ifjúsági, szociális és családügyi miniszterrel és Papp Imrével, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. /Guther M. Ilona, Budapest: Esélyegyenlőségről az Országházban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec.6./

Nincs esély a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívására, egy veszekedős értekezlet pedig senkinek sem kell – jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a magyar parlament külügyi bizottságnak adott tájékoztatójában. Ugyanazon az ülésen Avarkeszi Dezső, a határon túli magyarok ügyéért felelős kormánymegbízott közölte: elkészült egy alkotmánymódosítást szorgalmazó munkaanyag, amely erőteljesebb formában hangsúlyozza Magyarország felelőségét a határon túli magyar közösségek fejlesztéséért. Mind a magyar parlamenti pártok, mind a határon túli szervezetek eltérő módon reagáltak a kezdeményezésre, ezért további egyeztetések várhatók. Avarkeszi szerint törvényerejűre kellene emelni a magyar–magyar párbeszéd, illetve Magyarország és a határon túli szervezetek együttműködésének szabályait. Jelenleg a Máért össze nem hívása miatt a magyar kormány nem vádolható azzal, hogy törvényt sért, ugyanis a testületnek még alapszabályzata sincs. A Máért az 1999-es első közös nyilatkozat alapján működik, csak ebben a dokumentumban van leszögezve, hogy évente egyszer, Magyarország miniszterelnökének meghívására gyűlhet össze a testület. /Nem lesz Máért az idén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Kétnapos látogatáson Romániában tartózkodik az Országgyűlés európai ügyek bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Eörsi Mátyás elnök vezeti, tagjai: Hörcsik Richárd és Kocsi László alelnökök. December 7-én Adrian Nastase házelnök fogadta a küldöttséget. Eörsi Mátyás, a küldöttség vezetője összefoglalta a tárgyalás lényegét. „Alapvetően két témát tárgyaltunk végig, értelemszerűen európai uniós ügyeket, hiszen ezek nem csupán Magyarországra, hanem immár Romániára is tartoznak” – fejtette ki. Mint mondotta, ezekben a kérdésekben lényegében egyetértettek a román partnerekkel. „Értelemszerűen a kisebbségi törvényről is szót ejtettünk. Én úgy ítélem meg, hogy a román politika sok tekintetben egy helyben jár, régi beidegződések körül forog.” „A románok tudatából száműzni kellene azokat a félelmeket, amelyeket a szavak jelentenek, nem a tartalom”. /Béres Katalin: Eörsi: száműzni kellene az autonómia keltette félelmeket = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

A kisebbségi együttműködési szakbizottságok, amióta államtitkári felügyelet alá kerültek, a magyar kisebbségi politika tartalmi fórumainak szerepét töltik be – hangsúlyozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága esélyegyenlőségi albizottságának ülésén. Jó munkát végeznek a kisebbségi vegyes bizottságok – mondta Szabó Vilmos, kiemelve a szlovák- magyar példát, amikor is a kedvezménytörvényről szóló tárgyalások elhúzódtak, és a kisebbségi vegyes bizottságon keresztül sikerült végül tető alá hozni olyan szöveget, amelyet a két fél aláírt. A volt Jugoszlávia szétesése óta – folytatta – kialakult az együttműködés Szerbia- Montenegróval is: tavaly kisebbségvédelmi egyezményt fogadtak el, amelynek alapján kisebbségi vegyes bizottság alakult. Mindkét fél reméli, hogy az utóbbi időben gyakran jelentkező nemzetiségi jellegű atrocitásokat sikerül majd kezelni, hiszen az utóbbi példák azt mutatják, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás keményebben lép fel a kisebbségvédelem terén. /Szabó Vilmos a kisebbségi vegyes bizottságok szerepéről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

– Az autonómia bármely formájáról a román koalíció pártjainak kell megállapodniuk. Szülessék bármilyen eredmény, amely elfogadható minden koalíciós tag és érintett számára, azt Magyarország is örömmel támogatja – fejtette ki Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a magyar parlament európai ügyek bizottságának elnöke december 8-án Bukarestben. Ugyanakkor adta át Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök személyes üzenetét Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek. – A románok azt kérték tőlünk, hogy ez ügyben bízzunk meg bennük, ne kívülről gyakoroljanak nyomást rájuk – fűzte hozzá. Eörsi a kisebbségi törvény kapcsán elmondta, Magyarországon jól tudják – és ezt Gyurcsány Ferenc levelében megerősítette –, hogy a román miniszterelnök számára személyesen is fontos a törvény megszületése. Román részről azt a választ kapták: most folynak erről a koalíciós tárgyalások. A Velencei Bizottság véleményének a beépítésével a román kormánykoalíció olyan kompromisszum megteremtésén fáradozik, amely megfelel mind a többség, mind pedig a magyar kisebbség érdekeinek. Hörcsik Richárd, a háromtagú delegáció fideszes tagja kifejezte reményét, hogy a tervezett csatlakozásig hátralévő időszakban Románia teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket, mint például a kisebbségek védelmét és az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét. Ez most már nemcsak belügy, hanem európai ügy is, hiszen Románia az európai standardokat kívánja átvenni, ilyen a kulturális autonómia – hangsúlyozta. Kocsi László, MSZP-s parlamenti képviselő elmondta: a delegáció bizakodóan mehet haza, hiszen látogatása idején kiderült, hogy a kisebbségek jogi státusának rendezését illetően a román politikai élet legfontosabb szereplőiben megvan a szándék e kérdés rendezésére. /Gyurcsány üzenete: a román koalíciónak kell megállapodni az autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

„Egy pillanat alatt az MSZP és SZDSZ bizottsági tagjai leszavazták azt a határozati javaslatomat, amelyet december 5-ének a Nemzeti Együvé Tartozás Napjává történő nyilvánításáért nyújtottam be az Országgyűléshez, önálló képviselői indítványként, Lázár János fideszes képviselővel közösen” – nyilatkozta Gémesi György, a Magyar Demokrata Fórum képviselője az alkotmány- és igazságügyi bizottság december 12-i ülését követően. „Azért kezdeményeztük, mert a népszavazás eredménye, illetve az ezt megelőző és követő politikai egymásnak feszülések nyitva hagyták a kérdést” – mondta Gémesi. „Azért nem támogattuk a határozati javaslatot – nyilatkozta Wiener György, a bizottság MSZP-s tagja -, mert véleményünk szerint a december 5.-i népszavazás nem annyira az együvé tartozást fejezte ki, mint inkább megosztotta a nemzetet.” /Guther M. Ilona: Lelki megosztottságot elmulasztó gyógyszerek. December ötödike hullámverései. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Integrációs keretéből a magyar parlament ötmillió forint értékben adományozott európai uniós könyveket erdélyi, horvátországi és vajdasági közgyűjteményeknek. A magyar nyelvű, integrációs témájú publikációkból az Országgyűlési Könyvtár EU-gyűjteményének munkatársai által összeállított – egyenként 42 különböző szakkönyvből álló – egységcsomagok harminc olyan határon túli közgyűjteménybe kerülnek, melyeknek jelentős a vonzáskörzete. Az adományt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adta át jelképesen december 20-án azoknak a határon túli magyar szakembereknek, akik segítettek a támogatásban részesülő közgyűjtemények listájának összeállításában. Erdélyi részről Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át az adományt. /Guther M. Ilona. Budapest: Könyvadomány határon túliaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

A héten ratifikálta az Országgyűlés a román–magyar nyugdíjegyezményt, amelynek értelmében az áttelepülőknek a nyugdíjat ezentúl nem Magyarország, hanem Románia fizeti. Ez a dokumentum véget vet annak az 1989 óta elterjedt áttelepedési gyakorlatnak, amelyet főleg a két ország társadalombiztosítási lehetőségei közötti jelentős különbségek miatt sokan kihasználtak. Az egyezmény megújítását Magyarország szorgalmazta, mivel az utóbbi időben ezzel a lehetőséggel már nem csak az erdélyi magyarok, hanem a határ menti településeken élő románok is kihasználták. A tavalyi december 5-i népszavazást megelőzően a nyugdíjegyezmény volt az egyik legfőbb kampányfegyver: az MSZP és az SZDSZ azzal kampányolt, hogy elviselhetetlen terhet jelentene a Romániából áttelepülők nyugdíjának folyósítása. Magyarországon 26 ezren részesülnek ilyen nyugellátásban. Kiss Péter kancelláriaminiszter tavaly november 30-án hangoztatta: elviselhetetlen terhet jelentene a magyar nyugdíjkasszának, ha a december 5-ei népszavazás után százezrek települnének Magyarországra, és nyugdíjukat itt folyósítanák. Németh Zsolt (Fidesz) kijelentette: az egyezmény azt bizonyítja, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztésének nincs szociális akadálya. Hangsúlyozta, hogy a szocialistáknak szembe kell nézniük a népszavazás előtti kampányukkal, amelynek során a szociális ellátórendszer összeomlásáról beszéltek. Németh Zsolt emlékeztetett: az egyezmény aláírásra készen állt tavaly december 5-e előtt, s ha akkor megvitatják, másként végződhetett volna a népszavazás. Hasonló helyzet áll fenn a Moldovai Köztársaság állampolgárai esetében is, akik kihasználva a két ország közötti jelentős társadalombiztosítási lehetőségeket, nagyobb nyugdíjért Romániába települnek. /Borbély Tamás: Befellegzett a magyarországi nyugdíjas éveknek. Budapest ratifikálta a román–magyar nyugdíjegyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ A tavalyi népszavazást megelőző kampányban robbant az MSZP a „nem a kettős állampolgárságra” buzdítás egyik fő érveként hangoztatta, hogy az áttelepülők nyugdíját a magyar társadalombiztosításnak kell fizetnie. Replikaként hozta akkor nyilvánosságra Áder János, a Fidesz frakcióvezetője azt a magyar-román megállapodáson alapuló kormányrendelet-tervezetet, amely érvényteleníti e gyakorlatot, közölve, hogy aláírása egy nappal a népszavazás utánra van időzítve. Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára akkor azonnal hazugsággal vádolta e bejelentése miatt Ádert. Azonban tény, hogy tavaly december 6-án valóban sor került Budapesten egy román-magyar ülésre a témában. Az is tény, hogy az MSZP szórólapokon azzal riogatta a magyar választópolgárokat, hogy minden ezer, határon túlról áttelepülő nyugdíjas után évente 800 millió forint többletkiadással kell számolni, azon 20 milliárdon kívül, amibe a magyar államnak a Romániából és Ukrajnából már áttelepült mintegy 27 ezer nyugdíjas kerül. /Guther M. Ilona, Budapest: Ratifikálták a magyar-román szociális egyezményt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Az ifjú dühösöknek nem tetszik a liberalizmus. „Nekik aztán ne jöjjön ide egy senkiházi liberális, ide Váradra, csak ne akarjon nekik az európai perspektívákról beszélni, mikor ők már a saját hét fejükkel kigondolták, milyen lesz majd az ifjú konzervatív diktatúra, amiben mindenki kötelezően és klónozottan szabad lesz és elkötelezetten Wass Albert- i, a gyűlöletes liberális politikusok ellen naponta végtelen felolvasóesteket fognak szervezni Guinness-rekordok könyvébe belépendő (más könyv nem is kell nekijek, legfennebb néhány a diktátor kiskönyvtára kézikönyvei közül: „Így gondozd kisebbségi érzetedet” és „Hogyan hallgattassuk el ellenfeleinket?”, „Belepofázási stratégiák és technikák a 21. században”, „Fog-e a liberálisokon az idő és a gépfegyver?” stb.)” – írta Sebestyén Mihály. Szerinte az Orbán-ifjúság csak a bűnös budapesti parlament Erdélybe látogató képviselői ellen randalírozik. Az Erdélyi Magyar Ifjakat Budapestről vezérli „Inger Viktor és pártja”. A cikkíró szerint nem a liberálisok hiúsították meg a múlt decemberi népszavazást., mert „a fél Magyarországnak nem kellünk”. „Az erdélyi magyar ifjak odaát hamar hivatalhoz, tollakhoz, babérokhoz fognak jutni, ha győz OV, de mi itt maradunk, és fizetést, hivatalt, nyugdíjat is Bukarest oszt majd továbbra is.” – tudható meg a cikkből. /Sebestyén Mihály: Pottyondiék vaksága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

Az Országgyűlés a héten megszavazta Magyarország 2006-os költségvetését, amelyben a határon túli magyaroknak szánt összegek a büdzsé mintegy 11 százalékos növekedése ellenére is csökkentek. A legjelentősebb csökkentés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarok támogatására szánt összegeiben van: az idei 1,568 milliárdhoz képest a tárca jövőre 1,086 milliárdot szán erre a célra. Így a határon túli magyarokat támogató alapítványok 700 millió helyett csak 504 milliót kapnak, az ösztöndíjakra és oktatói támogatásokra 417 millió helyett 341 millió jut, a határon túli közoktatás fejlesztésére szánt összeg 200 millióról 147 millióra csökken, a határon túli magyar felsőoktatás támogatása 170 millió forintról 32 millióra apad. Határon túli magyar tudósok támogatására pedig az eddigi 116 helyett 28,5 millió forintot költ majd a Magyar Tudományos Akadémia. Jövőre emellett közel százmillió forinttal – a tavalyi 647 millióhoz képest 566 millióra – csökkentik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) költségvetését is. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára a csökkentést a szűkösebb lehetőségekkel indokolta. A forrásszűkítés azonban szerinte nem érinti a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. A Sapientia jövőre is megkapja az idei 1,8 milliárd forintot. Szabó Vilmos szerint egész évre vetítve nem csökken majd jelentősen az össztámogatás mértéke. A 2006-os büdzsében az ideivel ellentétben a magyar iskolába járó gyerekek után járó oktatási és nevelési támogatások nyitott tételként szerepelnek, így a tervezetbe nem a teljes összeget írták be, hanem 3,475 milliárd forintot, de a kormány garantálja a kérelmeknek megfelelő összeg kifizetését, ami 2005-ben ötmilliárd forint körüli összeg volt. Igaz ehhez a tételhez csatolták a csángómagyaroknak szánt támogatást is, amelyre idén külön tételként százmillió forintot folyósított a magyar kormány. A Szülőföld Alapot is nyitott rendszerben építették be a költségvetésbe: jelenleg 608 millió szerepel állami kiadásként, de a törvény előírja az egymilliárd forintos minimális összeget. /Kiss Csaba: Többől kevesebbet a határon túlra. Az oktatásra szánt támogatás csökken, a Sapientiáé nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

A szociális biztonságról szóló magyar-román egyezmény nemcsak a nyugdíjakról rendelkezik, kiemelten szabályozza az egészségbiztosítás kérdéseit, az egyenlő elbánás alapelvén, az Európai Uniós koordinációs szabályozásnak megfelelően. Ha mindkét fél ratifikálta az egyezményt és erről értesítik egymást, ezt követően három hónap múlva lép hatályba. A magyar parlament már ratifikálta, a román parlament két háza még nem. Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint Romániát semmi sem kötelezi a gyors ratifikálásra. „Bukarest számára ez csak a román EU-csatlakozás után válik elengedhetetlenné” – mondta. /Guther M. Ilona, Budapest: Késhet a magyar-román szociális egyezmény romániai ratifikációja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

Magyarországnak is érdeke, hogy Romániában mielőbb megszülessék a kisebbségi törvény, amely a kulturális autonómiát is magába foglalja – jelentette ki január 21-én Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Hitet tett Románia mielőbbi európai integrációja mellett. Szili Katalin Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és a szervezet más vezetőivel. A református temetőben koszorút helyezett el a Bolyaiak sírjánál, utána pedig részt vett a Bolyai-ház avatóünnepségén. Január 22-én, vasárnap az egy éve ismét újra magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumban vett részt a Bolyai Farkas emlékév megnyitóján. Január 22-én Nagyváradon Szili Katalin folytatta erdélyi látogatását, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel, és az erdélyi magyar egyházvezetőkkel találkozott. Tempfli József katolikus megyéspüspök kifejtette: az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői azt kérték Szili Katalintól, hogy a magyar állam főleg a kultúrára és az oktatásra fordítson több támogatást, mert ez nagyon fontos a szülőföldön maradás szempontjából. /B. T.: Szili: Magyarországnak érdeke a kisebbségi törvény elfogadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében avatták fel január 21-én Marosvásárhelyen a Bolyai János Tudomány és Technika Házát. A létesítmény az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi fiókszervezetének, és kiemelkedően Csegzi Sándor alpolgármester-elnöknek érdeme. A helyi önkormányzat megvásárolta, majd székhely céljára az EMT marosvásárhelyi fiókszervezetének bérbe adta a házat, melynek berendezéséhez az anyagi hátteret a Budapesten működő Marosvásárhely Baráti Kör, személyesen Demján Sándor biztosította. /Bögözi Attila: Erdély a megújulás földje. Felavatták Marosvásárhelyen a Bolyai János Tudomány és Technika Házát. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

A Magyar Kultúráért díjak átadásával zárult Nagyváradon január 22-én a Magyar Kultúra Ünnepe. Az egyhetes rendezvénysorozat része a magyar kultúra napi ünnepségnek, amelyet egész Erdélyben változatos programok kísértek. A nagyváradi színházban tartott díszelőadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Életműdíjban Implon Irén újságíró és Tolnay Tibor festőművész részesült. A Magyar Kultúráért díjakat Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, illetve Szilágyi Aladár, az Erdélyi Riport munkatársa vette át. Díszoklevelet Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke és Sztankovics Gyula hegyközcsatári kultúraszervező kapott. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete nevében Szombati Gille Ottó, a margittai Horváth János Társaság nevében Szőke Ferenc, az EKE Bihar megyei szakosztálya nevében pedig Újvárosi Tibor vette át az oklevelet. /Magyar kultúrnap „a fantázia és a megújulás földjén”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

Kiosztotta nívódíjait a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat. Az egyenként ezer lejes díjakat idén Visky Zsolt, Hajdú-Farkas Zoltán, Demény Péter és Molnár Vilmos kapta. Az estre beköszönt Szili Katalin is. Méltatta és megköszönte a Látó folyóirat szerkesztőségének a kortárs romániai és az egyetemes magyar irodalomban kifejtett tevékenységét, majd átadta Gálfalvi György főszerkesztőnek az Országgyűlés Ezüstérmét. /(L. I.): Kiosztotta nívódíjait a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ Immár tizenötödszörre osztott nívódíjakat a Látó szerkesztősége: az elmúlt év legjobb Látó-írásainak szerzőit tüntetik ki. /Nagy Botond: Látók és hazalátók. Nívódíj 2005. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Január 23-án Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke Sepsiszentgyörgyön kijelentette, hogy a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet az első lépés „az RMDSZ valódi terve”, a területi autonómia felé. – Nem kellene engednünk e tekintetben – mondta Geoana, és hozzátette, egyre erősebb az a meggyőződése, hogy Romániában nincs szükség a kisebbségi törvényre. Előzőleg Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy az RMDSZ vállalta a területi autonómiát szabályozó törvény kidolgozását. Hozzátette: ez nem fog máról holnapra elkészülni. Mircea Geoana szocialista kollégáját sem kímélte, megdöbbenését fejezte ki annak kapcsán, hogy a Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke romániai látogatásán sürgette a kisebbségi törvény elfogadását: „Mióta áll jogában egy ország parlamenti elnökének beavatkozni egy másik országban folyó törvényhozási vitába?” – kérdezte Geoana. Szerinte elérkezett az ideje annak, hogy Románia kilépjen „a másodrendű partner szerepből a Magyarországgal való viszonyban”. – Nyilvánvaló, hogy Szili asszony elkezdte a választási kampányát Magyarországon, de megengedhetetlen, hogy romániai témák váljanak a magyarországi kampány részévé – mondta Geoana. Geoana a székelyföldi románokért is aggódik, ezért úgy döntött: szenátori irodát nyit Kovászna megyében, hogy segítse az itteni románokat, akiket szerinte továbbra is elnyomnak, és a gazdasági projektek kapcsán is mellőzik őket. Az SZDP elnöke elmondta, pártja a következőkben kitüntetett figyelmet szentel Hargita és Kovászna megyének. /Területi autonómiával riogat Geoana. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 24-én visszautasította a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnökének, Mircea Geoananak nyilatkozatát, miszerint hét végi marosvásárhelyi látogatása során „nyomást gyakorolt” volna Romániára a kisebbségi törvény kapcsán. Szili Katalinnak – kiváltképpen a magyar kultúra napján – a kulturális autonómiára irányuló törekvéseket nemcsak joga, de kötelessége üdvözölni és támogatni. Szili Katalin szerint „sajnálatos, hogy az EU-csatlakozás előtt álló Romániában a volt külügyminiszter alkotmányellenesnek tartja a kulturális autonómia felvetésének, törvényi rendezésének kérdését. Ez az alapállás megnehezíti az érdemi viták konstruktív megoldását” – áll a közleményben. – Várható volt, hogy az SZDP a magyar kártya ismételt kijátszásával próbál kitörni abból a bűvös körből, amelybe a korrupció kapcsán az utóbbi hetekben beszorították – fejtette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Markó Béla felelőtlennek és éretlennek minősítette a szociáldemokrata pártvezető magatartását. „Hirtelen beleköt az RMDSZ-be, beleköt a székelyföldi magyarságba, beleköt Magyarországba is, figyelmeztetve e szomszédos országot, ne szóljon bele abba, hogy mi történik az erdélyi magyarsággal.” – mondta. A bukaresti román napilapok közül többen is azt hangsúlyozták, hogy Geoana nyilatkozatával a pártra nehezedő botrányokról próbálja elterelni a közvélemény figyelmét. /Magyar reagálás Geoana vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Szerbia és Ukrajna mellett Magyarországot is bírálta az Európa Tanács (ET) január 24-i strasbourgi ülésén elmondott beszédében Traian Basescu államfő, amiért ezek az országok – noha jelentős román kisebbség él területükön – nem biztosítanak parlamenti képviseletet számukra, amit Románia megad a területén élő nemzeti kisebbségeknek. A román államfő Németh Zsolt fideszes képviselőnek, a magyar parlament külügyi bizottsága elnökének kérdésére válaszolva külön is kitért a romániai kisebbségek helyzetére. Mint rámutatott, ezek nem pusztán a parlamentben vannak jelen, de iskoláik vannak saját nyelvükön, az igazságszolgáltatásban joguk van anyanyelvük használatához, s ahol a 20 százalékos számarányt elérik, az önkormányzat is köteles a hivatalos iratokat saját nyelvükön kiállítani. Basescu szerint a kisebbségvédelem szempontjából a romániai az egyik legmodernebb rendszer, s európai szinten is elismert. /Basescu Magyarországot bírálta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Negyvenkét EU-s témájú kézikönyvet tartalmazó csomagot adtak át Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Az adományokat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nevében Szabó Béla, csíkszeredai magyar főkonzul nyújtotta át. Hasonló adományban részesül további harminc erdélyi, horvátországi és vajdasági közgyűjtemény. /Daczó Dénes: Főkonzuli könyvadomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Bozóki András magyar kulturális miniszter nyolc pályázó közül a bírálóbizottság javaslatát figyelembe véve Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak a sepsiszentgyörgyi kulturális fiókintézet leendő vezetőjének. Hadnagy Miklós 1974. május 19-én született Székelyudvarhelyen, középiskolai tanulmányai befejezése – 1992 – óta Magyarországon él. Nős, angolul és románul beszél. Hadnagy Miklós 2003-tól az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója, 2002–2003 között elnöki főtanácsadó volt a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, azt megelőzően négy évig parlamenti szakértője volt az Országgyűlés hivatalának. Hadnagy kinevezéséhez még szükséges az oktatási miniszter véleménye illetve a külügyminiszteri egyetértés. /Udvarhelyi Szentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

Stanik István, a Scripta Kiadó vezérigazgatója nyitotta meg a nagyváradi Ady Endre Központban a hét végi díjkiosztó ünnepséget. A 2004-ben alapított Aranyalma-díjat a kiadó és két kiadványa, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport az olvasók szavazatai alapján azon erdélyi magyar személyiségeknek ítélte oda, akik a politika, gazdaság, kultúra és társadalom területén kiemelkedőt nyújtottak. Azt a magyarországi személyiséget is díjazták, aki az elmúlt évben a legtöbbet tett a közösségért. A díjban 13 személyiség részesült. Az Aranyalma-díjban elsőként Borbély László területrendezési miniszter részesült, aki az erdélyi magyar megyék hátrányos helyzetének megszüntetéséért végzett eredményes munkájával szolgált rá. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke Kanadában lévén nem vehette át személyesen az Aranyalmát. Demeter András, a művelődési tárca vezérigazgatója a temesvári magyar színtársulat élén végzett kimagasló színházvezetői, művészeti tevékenységével érdemelte ki a díjat. Politika kategóriában Frunda György szenátornak, az Európa Tanács raportőrének, a monitoring szakbizottság elnökének ítélték az Aranyalmát, a nemzet fogalma és a kulturális autonómia európai elfogadtatásáért. Gérnyi Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a határon túli régiók gazdaságélénkítő programjaiban való részvételéért kapta a díjat. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere példaértékű önkormányzati munkájáért kapta az Aranyalmát, többek közt azért, hogy 34 millió eurós vissza nem térítendő EU-támogatást szerzett, s egy ipari park létrejötte fölött bábáskodik. Kimagasló közírói tevékenysége, Kolozsvár kulturális szerepének erősítése érdekében végzett munkájáért kultúra kategóriában Kántor Lajost díjazták. Kelemen Hunor képviselő az Iskola Alapítvány elnökeként az erdélyi magyarság szülőföldön maradását szolgáló tevékenységéért vehette át a díjat. A kisebbségi törvény kidolgozásában végzett munkájukért, az ennek elfogadtatását célzó politikai küzdelemben vállalt szerepükért Markó Atilla államtitkár, illetve Márton Árpád és Varga Atilla képviselő megosztva kapták az Aranyalmát. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarokért tanúsított felelős politikusi magatartásáért kapta a díjat. Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Kiadó vezetője az erdélyi könyvkiadás és könyvterjesztés negyvenéves szolgálatáért részesült a díjban. /Pap Melinda: Átadtuk az „erdélyi Oscar-díjakat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Az MSZP, az SZDSZ és az MDF is bírálta Mikola Istvánnak, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltjének a határon túli magyarokkal kapcsolatos kijelentését. Mikola István a Fidesz vasárnapi kongresszusán mondott beszédében fogalmazott úgy: meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre. „Ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna” – tette hozzá kongresszuson kormányfőhelyettes-jelöltnek választott politikus. Szili Katalin, az Országgyűlés MSZP-s elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Mikola István kijelentésével felrúgta azt a megállapodást, amelyet határon túli és a magyarországi képviselők kötöttek 2005 szeptemberében, a kárpát-medencei magyar képviselők fórumán, miszerint a határon túli magyarság sorsának ügyét nem teszik kampánytémává. Az SZDSZ szerint Mikola István kijelentésével végre bevallotta, hogy a határon túliaknak csak a szavazata kell a Fidesznek. Hasonlóan vélekedett az MDF-es Csapody Miklós, aki szintén bírálta Mikola István kijelentését, mert véleménye szerint a Fidesz miniszterelnök-helyettes jelöltje megsértette a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat is, akiket pusztán „egy irányba szavaztatható, politikai nézetek nélküli szavazógépnek tekintett”. De megsértette a határon belül élőket is azzal, hogy szavazatukat fölöslegesnek, zárójelbe tehetőnek tekintené akkor, ha a határon túli magyarok is választójoggal rendelkeznének. /Voksvadászattal és egyezségszegéssel vádolják a Fideszt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) ismertetett programcsomag két részből áll, a Szülőföld Programból és a Szülőföld Alapból, amely már tavaly év végén megkezdte működését. A Szülőföld Program célja a határon túli magyar vállalkozások megerősítése, a gazdasági integráció elősegítése, a kisebbségben élő magyarság gazdasági egzisztenciájának megteremtése. A program szorosan kapcsolódik a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez. Több bank és befektetési társaság is csatlakozott a kezdeményezéshez. Ebből az alapból finanszírozzák az Új Kézfogás Közalapítvány által a kis- és középvállalkozók részére nyújtott kamattámogatási programokat is. A Szülőföld Alapot 2005 februárjában hozta létre az Országgyűlés 1 milliárd forint elkülönített állami pénzalapként, amelynek javára a magyar adófizető állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlhatják. Célja a szülőföldön való boldogulás elősegítése, ehhez meghirdetett pályázatokon keresztül nyújt segítséget magánszemélyek, egyházak, civilszervezetek, vállalkozások és önkormányzatok részére. Az Alap irányítását a 15 főből álló tanács végzi dr. Kiss Elemér elnökletével. Három kollégium jött létre: az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium, a Regionális és Önkormányzati Együttműködési és Területfejlesztő Kollégium, illetve a Gazdasági és Informatikai Kollégium. Az adminisztratív munkát, a munkához szükséges technikai hátteret a Határon Túli Magyarok Hivatala biztosítja. Az első pályázati időszak most zajlott le, a novembertől meghirdetett kiírásokra 1232 pályázat érkezett be, 30%-os túligénylés történt, egy kollégium pályázati elbírálásai még folyamatban vannak, a másik két kollégium 446 pályázatot bírált el pozitívan. A szerződéskötések és a kifizetések még folyamatban vannak, 2005 végéig mintegy 590 milliót forintot fizetek ki. A 2006-ban is rendelkezésre álló 1 milliárd forintot a tanács a következő regionális keretekre osztotta (a keretekből 5% a HTMH által működési költségekre fordítandó): Románia 450 millió Ft, Szlovákia 150 millió Ft, Szerbia 220 millió Ft, Ukrajna 120 millió Ft, Horvátország 30 millió Ft, Szlovénia 20 millió Ft, Ausztria 10 millió Ft. A prioritásairól szólva dr. Kiss Elemér kiemelte a falugondnoki hálózat kialakítását, az informatikai fejlesztéseket, a régiók közötti kapcsolatok elmélyítését és a szórvány iskolák támogatását. Komlós Attila, a HTMH elnöke szerint szemléletváltásra van szükség a támogatások folyósításában, adófizető magyar állampolgárok pénzéről van szó, több határon túli szervezet úgy érzi, hogy a támogatás alanyi jogon jár neki. Megválaszolatlan kérdés, hogy egy kialakult rendszerbe miért kellett egy párhuzamosan működő új szervezetet létrehozni, úgy, hogy az új szervezet struktúrája, szervezési háttere esetleges. /Novák Lajos: Mit tartalmaz a Programcsomag a ,,szülőföldre”? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem, Polt Péter megjelent a parlament költségvetési bizottságának március 30-i ülésén, ahol a miniszterelnököt és a legfőbb ügyészt az Altus Rt., valamint a Közlöny és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében kívánta meghallgatni a testület. Gyurcsány Ferenc levélben közölte: alkotmányos kötelezettsége részt venni az ülésen, ezért előre egyeztetett időpontban kész megjelenni a bizottság előtt. Az MSZP képviselői nem jelentek meg az ülésen, ezért a napirendről a bizottság nem tudott dönteni, ugyanakkor a jelenlévő fideszes képviselők Szijjártó Péter javaslatára úgy határoztak, hogy a testület – a házszabály értelmében – lefolytatja az ülést. A Fidesz az állami vagyont ért tetemes kár helyrehozásának vizsgálata céljából kezdeményezte a bizottság összehívását. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn bejelentette: a közérdek sérelmét állapította meg a kormányfővel szemben a Legfőbb Ügyészség a Szalay utcai ingatlan ügyében. Varga Mihály bizottsági elnök az ülés után a sajtónak elmondta: „szerettük volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az állítás, miszerint a köz vagyonát mintegy 230 millió forintos sérelem érte. Ez úgy tevődik össze, hogy bérleti díjból az elmúlt években 117 millió forintot, felújításból 125 millió forintot, összesen 242 millió forintot fizetett az állam Gyurcsány Ferenc cégének. Ezzel szemben áll egy lízingdíj, mint állami bevétel, amely 8,3 millió forintot tesz ki. Tehát összességében közel 230 millió forintos kár érte az állami vagyont.” /Gyurcsány nem ment el a meghallgatásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A demokrácia fokmérőjének tekinti a magyarországi választásokon zajló, rendkívül kiegyensúlyozott küzdelmet Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Külön örül az MDF bejutásának, hiszen – mint fogalmazott – ennek a pártnak a kilencvenes évek elején nagy szerepe volt a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika kialakításában. Úgy vélekedett: a határon túli magyarság szempontjából jó, hogy a magyar Országgyűlésben több párt lesz jelen, hiszen mindegyik hozzáad valamit ahhoz az állásponthoz, amelyet a határon túli magyarsággal kapcsolatosan ki kell alakítani. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke sajnálatának adott hangot, hogy eredményesnek bizonyult „a magyarországi utódkommunista párt propagandája”, „szemfényvesztő politikája”, amelyet a hatalom minden áron való megőrzése érdekében folytatott. Tőkés szerint nagy veszélyben van a magyarság, egyfelől a kommunizmus visszahúzó öröksége, másfelől a globalizáció irányából. /Markó: fontos a kispártok szerepe – Tőkés: veszélyben a magyarság! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A komolytalanul és felelőtlenül ígérgető pártok mellett a magyar parlamentbe be kellett jutnia egy komoly, megfontolt, a magyar történetiség legnemesebb hagyományait felvállaló pártnak, hisz látjuk, hogy az ország majdnem a kormányképtelenség határán mozog a megosztottság folytán” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Boross Péter MDF-es politikus, volt miniszterelnök. Elmondta: a választás napján üzent erdélyi barátainak, emlékezzenek ők is Erdély történelmére, hány ártatlan fejet vágtak le egymás közti harcok miatt a törökpártiak, a Habsburg-pártiak, mit műveltek a székelyekkel, majd milyen volt a székely bosszú. „Ez óhatatlanul kijön belőlem – tette hozzá -, amikor aggódom, hogy Erdélyben is a széthúzás tünetei elég markánsan kezdenek kialakulni, hadd legyen könnyebb a román hatalomnak e megosztottságot kihasználni.” Az MDF-nek Boross szerint napirendre kell tűzni a határon túli magyarokkal való viszonyrendszer kérdését. „A baloldalnak nincs érzéke ehhez, nem is érti nagyon, a lelkéből hiányzik ez az elem, a Fidesz pedig némelykor túlzottan beavatkozik, elősegítve ellentétek kialakulását” – tette hozzá. Soós Károly kánonjogász, MDF-es kisebbségi szakértő az ÚMSZ kérdésére a határon túli magyarok ügyét illetően leszögezte: ami az MDF-en múlik, abban nem lesznek problémák. „Nagy szomorúsággal láttam mindazt, ami 1998 után elkezdődött – tette hozzá -, egy egységes népet ilyen módon lelkileg és pszichésen megosztani az úgynevezett anyaországból, súlyos hiba és bűn is egyben.” /Guther M, Ilona: Különutas MDF – tiszta kéz a politikában. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Cs. Gyimesi Éva Bukarestben és Budapesten publikált két cikkében is kiáll Dávid Ibolya mellett: a/ Szerinte a romániai magyar napilapok majdhogynem általánosan „előnytelen” tulajdonsága: a rosszul értelmezett véleményszabadság, ami nem más, mint zöld jelzés a szakmai felkészületlenségnek, erkölcsi és stílusbeli ízlésficamnak. Az ÚMSZ – az ő számára – mostanáig nem tűnt gátlástalannak, ami a kimondás színvonalát, erkölcsi minőségét illeti. Április 18-án a lap egyik belső munkatársa olyasmit követett el, ami a profizmussal összeférhetetlen. Isán István Csongor, az ÚMSZ politikai újságírója cikke nyegle „fölényeskedése” miatt már a címét is – Nő(i) praktikák – ellenérzéssel idézi Cs. Gyimesi Éva. A zárt, totalitárius társadalommal szemben a nyíltabb, plurális társadalmat az jelzi, hogy minél több szín jelenik meg a parlamentben. A cikkíró szerint ezt meg kellene tanulnia Isán István Csongor újságírónak. Cs. Gyimesi Éva elutasítja a méltatlan jelzőket, amelyekkel az újságíró Dávid Ibolyát minősítette. /Cs. Gyimesi Éva: Ez a vélemény-szabadság? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ b/ A Földön hiába képez számbeli többséget a női nem, mi „kisebbség” vagyunk a világban, ez a hímsoviniszta sztereotípia következménye, írta Cs. Gyimesi Éva. Ezután jön Dávid Ibolya dicsérete: Dávid Ibolyában megtestesül egyfajta kettős kisebbségi helyzet és egyszersmind minőségi értelemben vett különbség. Miért ne jelöltette volna magát miniszterelnökként Dávid Ibolya, aki az országos népszerűségi listán (igen gyakran) az első helyen áll? Ha a pártja bejut – és most érdektelen, hogy jobbról vagy balról képviseli – az Országgyűlésen belül a centrum megerősödését szolgálja. Jogos helyének megőrzése most azokon az MDF-beli képviselőkön, férfiakon múlik, „akiknek megvesztegetésére a Fidesz-vezetők törekszenek”, a férfigőg vevő lehet a csábításra. A pártelnök asszony önbizalma példás stb. /Cs. Gyimesi Éva: Szelíd fölény. = Népszabadság, ápr. 21./