Gazda József nyílt levelet írt  Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek,  Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének,  Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének, Kuncze Gábornak, az SZDSZ elnökének és Magyarország kormányának.     „Alulírott, a 800 000 »darab«, magyar igazolvánnyal rendelkező határon kívüliek s következésképpen a Magyarországra való áttelepülésre lesben állók egyike sokszor aggódva, máskor felháborodva olvasom-hallgatom az Önök meg nem szűnő riogatásait, figyelem a magyar társadalmat ellenünk hangoló arcátlan kampányukat.” – írta  Gazda József. Ez a kormány nemzetellenes kampányával alkalmatlan Magyarország vezetésére, a magyarság képviseletére. A mindenkori magyar kormánynak a nemzet érdekét kell képviselnie, és nem ellene dolgoznia.      /Gazda József határon kívüli magyar: Hány kiló magyar? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

A magyar kormány szerint a felelősség győzött, az ellenzék vezetője szerint "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak" a vasárnapi kettős népszavazáson. Mind a kórházprivatizáció, mind a határon túli magyarok kedvezményes honosítása ügyében eredménytelenül zárult népszavazás, mivel kevesebb mint kétmillió választópolgár válaszolt igennel egy-egy kérdésre. Az eredményt kommentáló határon túli magyar vezetők kijelentették: nem mondanak le a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról. "A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották" – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szerinte az ország új nemzetpolitikát kíván, több felelősséggel és több lehetőséggel. "Annak érdekében, hogy könnyebb legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében, a kormány kezdeményező lesz a nemzetpolitika és az egészségügy megújításában" – tette hozzá. Hiller István, az MSZP elnöke úgy vélekedett: a népszavazáson az MSZP felelős politikája győzött. "Az MSZP felelős, hazafias politikát folytat. A népszavazáson ez a felelősség győzött" – jelentette ki. Vannak felelősök, akik kényszerpályára akarták állítani Magyarországot. "Magyarország ezt nem akarta, és nem engedte" – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a népszavazás érvényes volt, amelynek során "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak". A kettős állampolgárság ügyében Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet összehívását kezdeményezte, ahol szerinte fel kell állítani a kettős állampolgárságról szóló törvényt előkészítő bizottságot. A népszavazat tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: Magyarország polgárai számára jelenleg a létbizonytalanság a legfontosabb kérdés. Az emberek nem fogadták el azt, hogy olyan kérdésekben akarnak velük döntést hozatni, amelyek rosszak, és következményei nehezen mérhetők fel – jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint "higgadtan és azonnal" hozzá kell látni a kettős állampolgárság megadásának megoldásához. Az eredménytelen népszavazás nem jelent lemondást a határon túl élőkről. Hozzátette: "Fontos, hogy az igazságtalan következtetéseket elkerüljük, fontos, hogy a határon túl élők ne kerüljenek szembe az anyaországgal, fontos, hogy tanuljunk ebből az elrontott népszavazásból". Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leszögezte, esélye van annak, hogy az Országgyűlés mégis meghozza a kettős állampolgárságról szóló törvényt. "Ha nem tenné, akkor még mindig megvan egy újabb népszavazás kezdeményezésének lehetősége" – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ugyan eredménytelen a népszavazás, de létező népakaratról van szó, "a többségi igen győzött a nem fölött". Patrubány Miklós a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt azt mondta, hogy "holnap újrakezdjük és folytatjuk". Ha az Országgyűlés nem veszi figyelembe ezt a népszavazást, "akkor majd megtaláljuk annak módját, hogy újult erővel, legyőzve a hazugságok áradatát, győzelemre vigyük a magyar nemzet egységét" – jelentette ki. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ továbbra sem mond le az a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról, a MÁÉRT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt mielőbb megpróbál olyan egyeztetés-sorozatot kikényszeríteni, amely végül elvezethet a konszenzusig. Az erdélyi magyarság eddig is számított, ezután is számítani fog Magyarország segítségére. A népszavazás végeredményét nem szabad úgy értelmezni, hogy a magyar nép eltaszította a határon túli magyarságot – fűzte hozzá. "Másrészt viszont minden pillanatban képesnek kell lennünk önállóan cselekedni, önálló döntéseket hozni, sorsunkat magunknak kell intézni, Trianon óta erre vagyunk ítélve" – mondta Markó. /Sikertelen magyarországi népszavazás – lemondás a határon túli magyarokról? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Mádl Ferenc köztársasági elnök a népszavazást követő napon, dec. 6-án a Sándor-palotában fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Petrétei József igazságügy minisztert. Az államfő által kezdeményezett találkozó résztvevői áttekintették a december 5-i ügydöntő népszavazást követő helyzetet és az abból fakadó teendőket. Mádl Ferenc levelet intézett dr. Szili Katalin elnök asszonyhoz. „A népszavazáson résztvevő választópolgárok többségének szavazata, a Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 12-ei ülésén a határon túli magyar szervezetek vezetői által egyhangúlag és egyértelműen megfogalmazott vélemény, valamint a nemzetközi jog által is ismert intézmény egyaránt arra kell sarkallja a felelősen gondolkodó politikai erőket, hogy ebben a kérdésben megtalálják a megfelelő megoldást. Mindezekre tekintettel felkérem az Elnök Asszonyt és a parlamenti pártok országgyűlési frakcióit, hogy a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést. Ennek eredményeként – az e körben az eddigi vita során felmerült elgondolások figyelembe vételével – dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez. Vegyék figyelembe a tizenötmilliós magyar nemzet hosszú távú érdekeit úgy, hogy az legjobban szolgálja a Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok boldogulását.” /Mádl Ferenc a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Dec. 7-én vita volt a budapesti parlamentben a népszavazás eredményéről. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a népszavazási kezdeményezés elbukott, a kórházprivatizációval kapcsolatos kérdést csak 24-en, a kettős állampolgárságról szólót 100-ból 18-an támogatták. A polgárok nem kérnek a Fidesz politikájából – jelentette ki Gyurcsány kijelentette: Magyarországon van veszélye egy nacionalizmusba hajló, enyhén klerikális, szociálisan demagóg, államközpontú, jellegzetesen kelet-közép-európai képződménynek. Orbán Viktor sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az igenek nyertek, a nemek vesztettek. Elmondta: a létbizonytalanság határozta meg a szavazás eredményét. A parlamentben Pokorni Zoltán, illetve Áder János válaszolt Gyurcsánynak. Előbbi arra szólította fel, hogy ideológiai osztályozási szenvedélye – "nacionalista, klerikális, fasisztoid" – ne homályosítsa el értelmét. " Mi két igent javasoltunk, önök két nemet, s az önök álláspontja kisebbségben maradt" – mondta Pokorni Zoltán. Felvetette: jó-e egy baloldali kormánytól visszhangozva hallani Jörg Haider és Le Pen szó szerinti idézeteit a kirekesztő, idegengyűlölő eszmékről. A felelősség az önöké – ezt már Áder János mondta a miniszterelnöknek. Ha március 15-ig nem képes megalkotni a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt, akkor a parlament oszlassa fel magát – így hangzott Dávid Ibolya javaslata. A koalíciós frakcióvezetők, Kuncze Gábor és Lendvai Ildikó úgy értékeltek, hogy a népszavazás kezdeményezői megbuktak, mint az "ólajtó", a józan ész viszont győzött. /Győzelmet lát az MSZP és a Fidesz is. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége ajánlásokat tett az Országgyűlésnek, hogy hozzájáruljon a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – döntöttek a zsinat dec. 7-én tartott ülésén. Véleményük szerint a kettős állampolgárság intézménye ellentmondások nélkül megoldható a magyar jogrend jelenlegi keretein belül. A közös gondolkodást segítendő az egyház felajánlja együttműködését, a határon túli magyar egyházakkal való szoros kapcsolatát és közigazgatási rendszerét. Fontosnak tartják a „nemzeti kataszter elkészítését”, azzal a céllal, hogy abba „a Kárpát-medencében élő minden, magát magyarnak valló személy bekerülhessen, s számon tudjuk tartani azokat, akiknek segítségre van szükségük, vagy segíteni tudnak”. A zsinat elnöksége javasolja szórványprogram kidolgozását, tudományos elemző munka megindítását a kettős állampolgárság megadása következményeinek feltárására és az állampolgárság hosszadalmas megszerzésének felülvizsgálatát. Indokoltnak tartják, hogy a kettős állampolgársággal bírókat is megillesse a teljes értékű magyarországi útlevél, a jogvédelem és a konzuli szolgáltatások. /Református egyházi ajánlások a magyar parlamentnek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

A környezetbiztonság szempontjából a verespataki bányaberuházás ügyében Románia európai uniós vállalásai jelentik a jogi garanciát – jelentette ki Baráth Etele, az EU-ügyekért felelős magyar tárca nélküli miniszter az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülésén. A testület fideszes politikusainak álláspontja szerint a garancia érdekében a már EU-tag Magyarországnak vétójogával kellene élnie Románia integrációjának támogatását illetően, ha a tagjelölt írásban nem nyilatkozik arról, hogy nem engedi bányaberuházás létesítését Verespatak környékén. Illés Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a vétóra legkésőbb az Európa Tanács december 17-i ülésén lenne módja, amikor a kormányfők döntenek Románia teljes jogú tagságának feltételeiről. Baráth Etele kijelentette, hogy a miniszterelnöknek semmiképpen nem tanácsolják majd ezt a lehetőséget. /Verespatak ügyében az EU a garancia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

A magyar parlament külügyi bizottsága több, elsősorban pontosító indítványt támogatott a Szülőföld Alapra, valamint a nemzetpolgárságra és a szülőföld programcsomagra vonatkozó előterjesztések kapcsán a testület dec. 13-i ülésén. Támogatta a bizottság Kelemen András független képviselő javaslatát: a Szülőföld Alap számára megállapított egymilliárd forintot a kormány jövőre azon az összegen felül biztosítja, ami a 2005. évi költségvetésben a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatban egyébként szerepel. Megszavazta a külügyi bizottság Kékesi Tibor (MSZP) módosító javaslatát, amely alapján a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló forrásokat az anyaországgal közös környezetvédelmi programok létrehozására is fordíthatják. Az alkotmányügyi bizottság két indítványa szintén támogatást kapott a külügyi bizottságban. Az egyik szerint az alapból az EU- csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátását is biztosítani lehetne, a másik pedig lehetőséget teremt arra, hogy a Szülőföld Alap javára fel lehessen ajánlani a személyi jövedelemadó 1 százalékát. /Országgyűlési pontosítások a Szülőföld Alaphoz. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az államfővel megegyezően fontosnak tartja olyan törvényi szabályozás megalkotását, amely hozzájárul a nemzet egységének erősítéséhez. "Az Országgyűlés elnökeként a magam eszközeivel segíteni kívánom a mindannyiunk számára megfelelő törvényi szabályozás kialakítását" – írta Szili Katalin válaszában Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. A házelnök köszönettel vette Mádl Ferenc levelét, amelyben az államfő közreműködését kérte az eredménytelen népszavazás után esedékes egyeztetésekben. /Szili szorgalmazza a nemzeti közmegegyezést. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Huszonhárom közéleti személyiség, köztük a Magyar Koalíció Pártja városi szervezetének elnöke és alelnöke, valamint több Kassa környéki település MKP-s önkormányzati képviselői írták alá azt petíciót, amelyet Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének, az MSZP vezető személyiségének szántak. A Márai-szobor avatására érkezett politikust Kassán nyolcvan fős tömeg várta tiltakozó transzparensekkel.  A levél szerint az MSZP megtagadóan vélekedett a határon túli magyarokról, s választóit is erre a testvértagadó magatartásra ösztönözte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás során.  “Mindezek tükrében érthetetlennek és sajnálatosnak érezzük, hogy megjelenik Márai Sándor szobránál, s beárnyékolja a felvidékiek és a kassaiak ünnepét” – olvasható a levélben. Szili Katalin azt próbálta bizonygatni, hogy nem tehet a történtekről, és ő személy szerint igennel szavazott a kettős állampolgársággal kapcsolatban.  Az incidens után felszólaló Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyugodt, Márai szelleméhez méltó viselkedésre kérte a résztvevőket, és kijelentette, hogy számára megtisztelő Szili Katalin mellett állni a szoboravatáson. A magyar parlament elnöke ugyanis szerinte azon kevesek egyike, akik megértették, hogy nem azért emelnek szobrokat jelentős felvidékieknek, mert el akarják hagyni hazájukat, hanem azért, mert továbbra is itt akarnak élni. /Megtiszteltetés? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14./

Nem ment el szavazni Czibik István, írta hozzászólását Székesfehérvárról. Igennel nem szavazhatott, mert fogalma sem volt arról, hogy jó, vagy rossz kettős-állampolgársági törvényt alkotna-e az Országgyűlés. Nem tudták, hogy mit szólnának a románok. A levélíró szerint vagy nagyon buta emberek találták ki ezt a kérdést, vagy nagyon gonoszak.  /Czibik István, Székesfehérvár Kedves Székely Testvérem! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 14., ugyancsak közölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A Kisebbségek napja alkalmából Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kisebbségekért Díjat adott át december 16-án a Parlamentben. Idén Kisebbségi Díjban részesült a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesület is. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület 70 ezres könyvtárat tart fenn, 11 főállású kutatót foglalkoztat, szakkiadványokat ad ki, bekapcsolja kutatóit és munkatársait a magyar és nemzetközi tudományos életbe. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet a díjkiosztáson Egyed Ákos professzor képviselte. A lap munkatársa megjegyezte, hogy Egyed Ákos feltűnően komoran viselkedett, amikor a miniszterelnöktől átvette a díjat. „Ha nem történt volna az, ami történt december 5-én, akkor sokkal vidámabban, jobb kedvvel vettem volna át. Ez azért ott van tüskeként az ember szívében” – nyilatkozta. Elmondta, hogy sok fiatal végez, olyanok, akik a tudományos munka végzésére képesek lennének, de nincs módjuk ezt gyakorolni. Most szüntették meg a csoportos pályázatokat az Arany János pályáztató intézménynél és ennek az a visszaütője, hogy azok az 5-10-es létszámú csoportok, amelyeket eddig összetartottak, esetleg szétmennek. /(Guther M. Ilona): Kisebbségekért Díj 2004. Kitüntették az Erdélyi Múzeum-Egyesületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

Szili Katalin házelnök az összefogás és az érdekegyeztetés fontosságát hangsúlyozta a határon túli magyarok honosítása érdekében dec. 18-án Pécsett, a Magyar Ifjúsági Konferencia XII. ülésén. A tanácskozáson megjelent Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter az erdélyi ifjúsági képviselőnek azt mondta: a gondok megoldása nem lehetséges egy fórumon, egy nap alatt. Az ülésen a határon túli régiók szószólói csalódottságuknak és elkeseredettségüknek adtak hangot a december 5-i eredménytelen népszavazással kapcsolatban. Többen azt mondták: szomorú, hogy amíg a külföldre került magyarság egyre fogyó létszámban, de kitart, addig az anyaországban a referendumot megelőző kampányban egyszerű élősködőknek állították be őket, akik alig várják, hogy áttelepülhessenek Magyarországra. A Magyar Ifjúsági Konferencia résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, melyben vállalják, hogy a magyarok kedvezményes állampolgárságának kérdésében február közepéig eljuttatják javaslataikat Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, az Országgyűléshez, valamint a Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT). /Szili Katalin összefogást kér a határon túli magyarok honosításáért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Az Országgyűlés dec. 20-án tárgyalt az egyelőre nem jóváhagyott Szülőföld Alapról, ennek legfontosabb elemét a határon túli magyarokért érzett felelősségben és szolidaritásban látja az MSZP. Az MSZP szerint a határon túli magyarokat segíteni aktív politikai magatartással, „a támogatni tudás aktivitásával lehet csak" – hangsúlyozta Kozma József /MSZP/. A költségvetés által is támogatott alapba az adózók felajánlhatják adójuk egy százalékát. Az alapba befolyt összegeket 15 fős tanács osztja majd el, amelybe hét főt a külügyminiszter jelöl, a tanács elnökét és a másik hét tagot pedig a határon túli szervezetekkel történő konzultáció után jelöli a miniszterelnök. /Magyarország. A Szülőföld Alap legfontosabb eleme a felelősség és szolidaritás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

„A Kárpát-medencei református gyülekezetek, a kisebbségi sorban élő magyarság fájdalommal és keserűséggel vette tudomásul – a többségi igen ellenére – a magyarországi népszavazás eredménytelenségét" – áll abban a nyilatkozatban, amelyet a Magyar Református Egyházak Generális Konventje dec. 22-án kolozsvári ülésén fogadott el. A testület a kettős állampolgárságról rendelkező törvény kidolgozásával kapcsolatos javaslattételre biztatja a határon túli testvéregyházakat is. A zsinat továbbra is kötelességének érzi a határon túli magyarok ügyének rendezésében való közreműködést. Az Országgyűlést arra kérték, hogy foglalkozzon a határon túli magyarok helyzetének jogi rendezésével. A testület a magyarországi és a határon túli református egyházak közötti együttműködést is áttekintette. Advent első és második vasárnapján mintegy 500 határon túli református lelkipásztor érkezett Magyarországra, hogy igét hirdessenek az ottani közösségeknek. Ezt a kezdeményezést folytatni szeretnék, ezért elhatározták, hogy 2005. március 13-án és 20-án a magyarországi meglátogatott gyülekezetek képviselői határon kívüli vendégszolgálatra indulnak. /Borbély Tamás: Magyarországi lelkészek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

A december 5-ei népszavazás kudarca után Kossa Lajos, Aba nagyközség polgármestere felhívást intézett a magyarországi településekhez, hogy nyilvánítsák ki véleményüket arról, hogy a nemzet egy és oszthatatlan, még akkor is, ha azt politikai határok tagolják. Az Országgyűlés ennek szellemében kezdje el a határokon túl élő magyarok jogviszonyáról szóló törvény kidolgozását, és 2005. március 15-ig ünnepélyesen nyilvánítsa ki közös akaratát a törvény megalkotására vonatkozóan. /Kossa Lajos polgármester, Aba nagyközség (Fejér megye): Felhívás a magyarországi településekhez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Nem valószínű, hogy a magyar kormányzat és parlament a kettős állampolgárság ügyében mindenkit kielégítő döntést hoz. Sebestyén Mihály ironikusan írta: „Elvégre úgy szép, ha széttartunk büszke gőggel. A forgács a tönkkel szemben hőbörög. Mintha nekünk tűz-víz kijárna a magyar állampolgárság.” Sebestyén Mihály szerint az állampolgárság csak cifraszűr. Kell beléje talpig ember, higgadt, okos pásztor. /Sebestyén Mihály: Nagy magyar duzzogó. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

Megjelent a Nyirő József Művei-sorozat újabb kötete: Íme, az emberek! /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Nyirő Józsefet a második világháború végén, 1944–45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele. A regényben az író a menekülésének történetét beszélte el, megrázó szavakkal festve le az emigránsok hontalanságát és keserű otthonkeresését. /Íme, az emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke emlékeztetett: a Magyarok IV. Világkongresszusa 1996. májusában határozatba foglalta, hogy a magyar állampolgárságot még Magyarország EU-csatlakozása előtt alanyi jogon meg kell adni minden külhonban élő magyarnak, aki arra igényt tart. Az MVSZ megvizsgáltatta a kettős és a többes állampolgárság kérdésének nemzetközi szabályozását. Az összehasonlító tanulmányokat a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle 400 oldalas összevont számában kiadták. Az MVSZ kidolgozta a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét megteremtő törvény tervezetét. A kettős állampolgárságról szóló ügydöntő országos népszavazást az MVSZ elnöksége 2003. augusztus 18-án kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság 2004. március 2-án hozta meg döntését, mely után indulhatott az aláírások gyűjtése. Az MVSZ 2004. július 2-án adta át az OVB-nek a 320 498 aláírást tartalmazó nyomtatványokat, ahol augusztus 16-áig tartott az aláírások hitelesítése. Az Országgyűlés 2004. szeptember 13-án hozott határozatával rendelte el az ügydöntő országos népszavazást. Ez ellen ismét jogorvoslattal élt négy indítványozó. Újra az Alkotmánybíróság határozata következett. Végül 2004. október 26-án hozott határozatával az Alkotmánybíróság „zöld utat nyitott” a népszavazásnak. A kormánykoalíció riogató, valótlanságokat állító kampánya ellenére a közel 11 000 szavazókörből csak 373 helyen győzött a NEM – NEM. Tehát az egyértelműen két NEM-re buzdító kampány abszolút vereséget szenvedett! Az IGEN – IGEN szavazatokkal zárt szavazókörök száma meghaladta az 5500-at, mintegy 4400 szavazókörben pedig az IGEN – NEM arány alakult ki. A Fővárosi Választási Bizottság kimondta, hogy a kormány nem folytathat kampányt népszavazás idején. Amíg a kormány szabálytalanul, közpénzen milliókat költött a kampánynak nevezett riogatásra, addig a kezdeményezők nem kaptak egy fillért sem. Az MVSZ egyébként 2001. évtől egyetlen fillér költségvetési támogatásban sem részesül. Az MVSZ a népszavazást követően az ország 20 területi választási bizottságához nyújtott be kifogást, melyre a válaszok annyi változatot tartalmaztak, ahány választási bizottság határozatot hozott. /Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Kérdések és gondolatok a 2004. december 5-i népszavazásról és előzményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5., folyt. Jan. 6./

Nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről a határon túli magyarok politikai vezetői, akik kétnapos szabadkai tanácskozásuk zárónyilatkozatában elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, s nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatták őket. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei vezetőinek kétnapos szabadkai tanácskozása január 7-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja az Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. A „kis MÁÉRT” résztvevői megalakították a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevű (HTMSZF) szervezetet, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak majd, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett találkozón a MÁÉRT-tagokon kívül megfigyelői minőségben részt vettek nyugat-európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselői is. A HTMSZF évente kétszer fog ülésezni, a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek képviselői szavazati joggal fognak rendelkezni benne, az anyaországgal nem határos nyugat-európai, illetve tengeren túli magyar szervezetek képviselői megfigyelői státust kapnak. Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a magyar kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére – derült ki a szabadkai tanácskozáson résztvevő politikusok nyilatkozataiból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a hátáron túli magyarok helyzetét. Kasza József szerint a találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadták Gyurcsány javaslatait. Kasza leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti azt. Gyurcsány Ferenc ötpontos javaslata: 1. Bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A vízumot öt évre, jelképes díj ellenében lehet igényelni. A kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de munkavállalásra nem. 2. A kormány alkotmányosan rendezné a határon túli magyarok jogállását. A „határon túli magyar” fogalmát közjogi tartalommal tölti meg. A letelepedés, a honosítás kedvezményén túli lehetőségek nyújtása mellett az uniós országokba is érvényes útlevelet adna Magyarország. Erről azonban valamennyi érintett országgal tárgyalásokat kell folytatni, ezért a miniszterelnök határidőt nem tudott mondani. 3. Gyors honosítás. Március 31-ig átfogó intézkedési csomagot dolgoz ki a kormányzat. Az állampolgársági törvény nem módosul, de átalakítják az idegenrendészeti, valamint a bevándorlási szabályozást és intézményrendszert, beleértve a finanszírozás megváltoztatását. A cél az, hogy az egyéves itt-tartózkodást követő hároméves honosítási időszak minimum egy évre csökkenjen. 4. A szülőföldön maradást elősegítendő a kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. 5. Szülőföld-program. Gyurcsány Ferenc közölte: a javaslatokról tájékoztatták az unió soros elnökét, Hollandia budapesti nagykövetét, és a szomszédos országok magyarországi nagyköveteit. /Kettős állampolgárságot követeltek Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A Szabadkán január 6-án megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) levélben fogja javasolni Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben a határon túli magyarok részére a magyar állampolgárság kedvezményes elnyerésére vonatkozó törvény megalkotását, illetve az állampolgársági törvény módosítását. A Mádl Ferencnek küldendő levélről a szervezet külön tájékoztatni kívánja Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét is. A HTMSZF tagszervezetei azt javasolják az államfőnek, hogy az említett jogszabály megalkotásánál a határon túli magyarok kedvezményes honosítására úgy kell sort keríteni, hogy a határon túli magyarok ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket, illetve külföldi állandó lakhelyüket. A HTMSZF alapvető fontosságúnak tartja a magyar nemzethez való tartozást, amit nyilatkozattal fejez majd ki a kérelmező. E nyilatkozatát magyar nyelvtudással, magyar iskolai bizonyítvánnyal, vagy magyarigazolvánnyal támasztja alá. A jogszabálynak tekintettel kell lennie a családok állampolgárság szerinti egységére, illetve olyan sajátos esetekre, amikor a fentiek nem bizonyíthatók, de a kérelmező felmenője magyar állampolgár volt. /MTI/ /

„A december 5-i népszavazás eredménytelensége és kudarca az Országgyűlést terheli, legalábbis annak a felelőssége, mert ha időben foglalkozott volna a kettős állampolgárság kérdésével, akkor nem kellett volna sort keríteni erre a népszavazásra, s nem született volna meg ez a gyászos eredmény” – jelentette ki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Herényi Károly. Az MDF kezdeményezi a négypárti egyeztetést, január 13-i időponttal. A Szabadkán január 6-7-én összeült úgynevezett mini-Máértet, üdvözölte az MDF, viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéseit „előkészítetlennek, szakmailag és politikailag megalapozatlannak” minősítette. Hangsúlyozta, sem a határon túli magyarság vezetőivel, sem a magyarországi parlamenti pártokkal nem egyeztetett a miniszterelnök. /Guther M. Ilona: A nemzetstratégia kérdésében. Az MDF négypárti egyeztetést hívott össze január 13-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A Szabadkai Fórum zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői 2005. január 6–7-én Szabadkán találkoztak, hogy megtárgyalják a 2004. december 5-én, a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról tartott magyarországi népszavazás eredményét, az azt megelőző eseményeket, és egyeztessék álláspontjaikat. 1) Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezik ki afölött, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37%-a vett részt, és ezeknek alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Emiatt nem vált ügydöntővé a népszavazás. Ugyanakkor köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre IGEN-nel szavaztak. 2) Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítéljük a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, NEM-mel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. A népszavazás sikertelensége ellenére továbbra is valljuk, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól. 3) A határon túli magyar szervezetek saját közösségük igényét kifejezve, valamint az IGEN szavazatok többsége alapján elvárják a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. 4) A tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele országainkban az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is. 5) A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön. 6) Úgy véljük, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasoljuk. 7) A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. Szabadka, 2005. január 7. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 13./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök január 13-án Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetségnek az elnökét fogadta a Parlament épületében. A találkozón jelen volt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, valamint Avarkeszi Dezső, akit a kormány azzal bízott meg, hogy készítsen átfogó koncepciót a nemzetpolitikai program alapján stratégiai és szabályozási kérdésekben. „Az a törekvésünk, hogy azokat a pontokat keressük, ahol egyetértés van, amelyek előreviszik azt az ügyet, amelyben hiszünk. Közös dolgunk egy erősebb, együtt élő és együtt tartó magyar felelősség” – mondta Gyurcsány Ferenc újságíróknak a találkozó előtt. A határon túli magyar szervezetek a múlt hét végén, Szabadkán tartott találkozójukon úgy döntöttek: továbbra is a kettős állampolgárság könnyített megszerzésére tartanak igényt. /Gyurcsány-Bugár-Kasza találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Négypárti egyeztetés kezdődött az új nemzetpolitikáról január 13-án Budapesten, a Parlamentben. Az MDF által kezdeményezett, zárt ajtók mögött zajló egyeztetésen az MDF-et Dávid Ibolya pártelnök, az MSZP-t Újhelyi István alelnök, a Fideszt Kövér László, az országos választmány elnöke, az SZDSZ-t Eörsi Mátyás ügyvivő képviseli. Dávid Ibolya a múlt héten levélben hívta egyeztetésre a parlamenti pártok képviselőit. Az MDF azért kezdeményezte a találkozót, mert az MSZP választmányának decemberben közzétett, új nemzetpolitika kidolgozásáról szóló, négypárti egyeztetésre vonatkozó javaslatát eddig nem kapták meg. A tárgyalás alapját egy MDF-es javaslat képezné: a parlamenti frakciók konszenzussal fogadjanak el egy dokumentumot, amelyben az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a határon túli magyarságot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének tekinti, valamint kész vállalni, hogy egyezségre jusson a nemzetpolitikai minimumok kérdésében. Az MDF továbbá tárgyalássorozatot is kezdeményez a határon túli magyarság legitim vezetőinek bevonásával arról a nemzetpolitikáról, amelynek legfőbb célja a nemzet határokon átnyúló békés újraegyesítése. /Négypárti egyeztetés kezdődött az új magyar nemzetpolitikáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Erdélyi, nem hivatalos látogatása során Németh Zsolt, az Országgyűlés fideszes elnöke felkereste Kolozsváron Emil Boc polgármestert, a Demokrata Párt ideiglenes elnökét is. Németh jelezte, hogy Orbán Viktor helyzetjelentést készít a romániai pártpolitikai folyamatokról, a dokumentumot pedig hamarosan Wilfried Martens EPP-elnök asztalára teszi le. Németh Zsolt megjegyezte, örömmel tölti el, hogy Kolozsváron érezhető a változás hangulata. Példaként azt említette, hogy Márton Áron püspöknek nemsokára szobrot állítanak a Főtéren. /–or–: Boc vendége volt Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Mádl Ferenc köztársasági elnök január 14-én a Parlament épületében fogadta Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség és Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnökét. Két határon túli magyar vezető átadta a határon túliak fórumán született felkérést Mádl Ferencnek, hogy terjesszen törvényt a parlament elé a kettős állampolgárság rendezése, vagy megoldása érdekében, amit az államfő megértéssel fogadott. /Kasza József és Bugár Béla Mádl Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Január 14-én a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Virág György erdélyi magyar politikusnak az Országházban. „A Kolozsváron 1944-ben született Virág György az erdélyi magyar politikusok kiemelkedő felkészültségű, nagy, kiemelkedő gyakorlati tapasztalatokkal és széles kapcsolatrendszerrel bíró, Erdély-szerte ismert és elismert, az RMDSZ-ben is több fontos tisztséget betöltő személyisége” – mondta méltató beszédében Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Virág György egész életútja az erdélyi magyar közösség és elsősorban Maros megye magyarsága szolgálatában állt. Virág György 2004 júniusában vonult nyugdíjba, mint a Maros Megyei Tanács elnöke. /Magyar kitüntetés Virág Györgynek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke január 14-én fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Kasza Józsefet és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökét, Bugár Bélát. Egy nappal korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Somogyi Ferenc külügyminiszterrel és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel találkoztak. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint a két határon túli magyar politikus – a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma Szabadkán megtartott értekezletének döntése értelmében – azt javasolta az államfőnek, hogy kezdeményezze az Országgyűlés előtt a határon túli magyarok részére a magyar állampolgárság kedvezményes elnyerésére vonatkozó törvény megalkotását, illetve a hatályos állampolgársági törvény megfelelő módosítását. „Mádl Ferenc – mint ahogy eddig is támogatta – különös figyelemmel kíséri a kérdés rendezésének folyamatát – áll a közleményben. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is fogadta a határon túli magyar vezetőket. Bugár Béla a kétnapi tárgyalások összegzéseként elmondta: „Az egyik oldalon tudomásul vesszük azt, hogy a magyar kormány a kettős állampolgárságra és annak bevezetésére nagy hajlandóságot nem mutat. A másik oldalon mi természetesen elvárjuk, hogy a magyar kormány tudomásul veszi azt, hogy mi erre igényt tartunk. Ugyanakkor hajlandóak vagyunk arra, hogy az egyéb dolgokban egyeztessünk.” /Guther M. Ilona: A siker érdekében. Kompromisszum útján a határon túli magyarság kérdése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./